Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-08-12 / 31. szám

Kiég jőni keil, még jftni fog, Egy jobb kor, mely ötén Buzgó imádság epedet Százezrek aj&kán. Vörösmarty Authorized as Second Glast Mail Post Office Department, Ottawa. XI. évfolyam, 31. szám, Vol. XI. No. 31. KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA PRICE 10 CENT» Canada‘s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Toronto, 1961 aug. 12, szombat Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és ki adóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto» TEL.: LE. 6-0333, HRUSCSOV NEM MER HÁBORÚT VISELNI BÉRLI MIATT! Hruscsov szovjet diktátor kijelentette Moszkvában, hogy kormánya nem akai háborút viselni Berlin miatt. Nem mond le ugyan arról a szándékáról, hogy külön békét kössön Kelet-Német­­országgal és megváltoztassa Nyugat-Berlin nemzetköz' helyzetét, de ezek megvaló­sítására tárgyalást kíván folytatni a nyugati hatal­makkal. E hír alapján ismét bi­zonyítottnak véljük azt az állításunkat, hogy a szovjet­tel szemben csak erőt kell mutatni és rögtön vissza­vonja fenyegetéseit. Kenne­dy kemény szavai, az ame­rikai nép szilárd elhatáro­zása é-s a nyugati szövetsé­gesek egysége újra vissza­vonulásra kényszeritette. Gyáván meghúzódva kije­lenti, hogy csak tárgyalni akar. Mindig arra számít, hogy Nyugat megretten a háború lehetőségétől és en­ged a szemtelen szovjet kő' vetéléseknek. Azt hisszük, hogy Kennedy erélyes fellé- OOOOOOOOOv pése ennek egyszersminden­­korra véget vetett. Hruscsov 3 és egy negyed órás tárgyalást folytatott a Kremlinben Amintore Fan­­fani olasz miniszterelnökkel s ezt a visszavonulást már előtte is kijelentette- Fanfani miniszterelnök Antonio Seg­ni olasz külügyminiszterrel együtt érkezett Moszkvába négy napos hivatalos látoga­tásra. Mintegy 90 percet áldoz­tak az államférfiak tárgya­lási idejükből a nemzetközi helyzet megvitatására, mely­nek befejeztével Hruscsov így összegezte álláspontját: Meg vagyunk győződve ró­la, hogy nem lesz háború. A német békét szükséges­nek tartjuk, de tárgyalások útján kívánjuk megvalósíta­ni". Hruscsov és Fanfani meg­beszélése nyílt és gyakran barátságos légkörben folyt le. Amikor a szovjet diktá­tor Berlinről beszélt, szigo­rúságot mutatott ugyan, de szavaiból kiérzett a tehetet­len keserűség. Fanfani mintegy 30 per­cen keresztül ismertette a nyugati hatalmak álláspont­ját. Az olasz miniszterelnök határozott és logikus felvi­lágosításai nagyban hozzá­járultak ahhoz, hogy Hrus­csov takarodót fújjon a ber­lini kérdésben és meghu­nyászkodva kijelentse, hogy nem használ erőszakot, csak tárgyalásokat kíván. Hruscsov azt a lehetősé­get is felvetette, hogy a szovjet kormány garanciái vállal a nyugati hatalmak berlini hozzájáró útjának biztosítására abban az eset­ben is, ha a kelet-németor­szági külön béke létre jön. Fanfani olasz miniszterel­nök moszkvai látogatása te­hát igen hasznos volt, lé­nyegesen enyhítette a fenn­álló háborús veszélyt és új tárgyalási alapot nyújtott a szembenálló két félnek. Nyilvánvaló most már Hrus: csov keserűsége, hogy ber­lini terveit nem tudja meg­valósítani. FOGADJA-E JÁNOS PÁPA A RÓMÁBA LÁTOGATÓ HRUSCSOVOT? A világsaj­tóban élénk találgatás in­dult meg, hogy XXIII. János pápa fogadja-e a közeljövő­ben hivatalos látogatásra Olaszországba érkező Hrus­­csovot? A szovjet diktátor most először látogatja meg ‘ Rómát, melynek időpontja még nincs megállapítva. Amintore Fanfani olasz mi­­nisz-terelnök most Moszk­vában van s megbeszélé­seik során ez a kérdés is sor­­rakerül. Rómában azt jósolják, hogy János pápa nem térne ki Hruscsov látogatása elől. De az olasz nép általában felháborodással gondol ar-, ra, hogy az istentagadó kom­munizmus véreskezü képvi­selője, aki a katolikus papok ezreit végezte ki, vetette börtönre és kínozta meg — most átléphesse a Vatikán küszöbét. OOOOOOOOOOOC-OOCC-: Biztosra veszik Adenauer győzelmét a szeptemberi német választásokon! Mint ismeretes Nyugat- Németországban ez év szep­temberében tartják meg, az országos képviselő válasz­tásokat, ekkor választják meg a Bundestag új tagjait. A választási küzdelemben két nagy párt indul: a Ke­resztény Demokrata Párt, amelynek Adenauer kancel­lár a jelöltje, s a Szociálde­mokrata Párt, amely Willy Brandt, Nyugat-Berlin jelen­legi polgármesterét jelöltet­te a kancellári székre. A választás kimenetele azonban nem lehet kétsé­ges. Adenauer kancellár ér­demei nemcsak a külföld, hanem a német nép előtt is közismertek. A 84 éves ál­lamférfi ma is fiatalos könnyedséggel vezeti en­nek a sokat szenvedett nép­nek az ügyeit és briliáns taktikával szerezte meg né­pe számára az egész szabad világ szimpátiáját. A kommunista blokk ki­vételével ma Németország­nak nincsenek ellenségei, legfeljebb irigyei. Erre leg­jobb bizonyíték Kennedy el­nök legutóbb- elhangzott nagyszabású beszéde, mely­ben Németországot, mint szövetségest említette meg mondván, hogy "Berlinnek tett Ígéretünk nagyban be­folyásolja Nyugat-Németor­­szág biztonságát és hangu­latát". A németek ma valóban barátsággal tekintenek nagy legyőzőjükre és a német fiatalság szívében nem él gyűlölet, vagy "revans gon­dolat az amerikaiakkal szem­ben"- Más a helyzet persze az oroszokkal szemben, akik kizárólag Amerikának kö­szönhetik, hogy a német •hadsereg nem radirozta le őket a térképről, s még is ők azok, akik ma a meg­­mentőjük életére törnek. Természetes, hogy a német nép sohasem fogja elismerni a szovjet hódítási törekvé­seit és sohasem nyugszik bele Kélet-Németország el­rablásába. Ha az oroszok valóban a békét akarnák, akkor már rég vissza kellett volna adniuk az elrabolt ősi német területeket, amit szemtelenül bekebeleztek, az ott élt németek tízezreit pedig egyszerűen legyilkol­ták, vagy Szibériába szám­űzték. A Keresztény Demokrata Párt nem csinál titkot érzel­meiből, ami minden tisztes­séges németnek is az érzel­me : hogy egyetlen német faluról sem mondanak le, amely a második világhábo­rú előtt Németországhoz tartozott. Csak a kommunis­ták azok, akik mindent "ki­árusítanának", hogy tovább élvezzék Hruscsov és ban­dájának a bizalmát. A Szociáldemokrata Párt, amely sokat veszített nép­szerűségéből az utóbbi évek­ben, Willy Brandt személvét helyezte előtérbe, régi ki­próbált vezetőivel szemben. Arra számítanak, hogy Brandt nagyon népszerű az Egyesült Államokban, mi­vel, hogy a háború alatt az "ellenállók" csoportjában dolgozott és kitünően be­szél angolul. Nos, mi meg­vagyunk győződve arról, hogy a német nép mindezen tulajdonságokat nem sokra értékeli,.sőt az "ellenállást" árulásnak tekinti és a válasz­tás alkalmával ilyenirányú érzéseinek az urrják előtt is kifejezést fog adni. így Adenauer megválasztása biztosra vehető. A "der Al­te" (az öreg), ahogy Né­metországban hívják a kan­cellárt, semmit sem veszí­tett népszerűségéből, sőt az utóbbi'időben még emel­kedett is a nép iránta meg­nyilvánuló szeretete. Külö­nösen jó benyomást tett az általa még júniusban beter­jesztett azon törvényja­vaslat, melynek értelmében : minden katona nyugdíjra jo­gosuk, aki a második’ világ­háborúban tényleges kato­nai szolgálatot teljesített, il­letve szolgálati ideje alatt megsebesült vagy munka­képtelenné vált. Ez a tör­vény minden katonára vo­natkozik, tehát a volt SS ala­kulatok tagjaira is. Jellem­ző a törvényjavaslat nép­szerűségére, hogy azt a Bundestag tagjai egyhan gúlag szavazták meg. A né­met népnek mindig fájó pont volt ennek a rendelke­zésnek a hiánya, mert na­gyon sok olyan rokkant ka­tona volt Németországban, aki csak azért nem kapót* nyugdíjat, mert valamelyil' SS alakulatban szolgált- Mind ez ma már a multté. A német nép békét akar, mert csak békében tudja teljesíteni azt a feladatot, ami reá, mint Európa legna­gyobb népére vár. SÍ POPE JOHN XXIII Nemzeti szo­cialista a dél-af­rikai kormány­ban Hendrik Verwoerd, a Dél Afríka-i Unió miniszterelnö­ke meghívta kormányába Johannes Vorstert, aki a má­sodik világháború alatt ve­zére volt a délafrikai náci pártnak és annakidején kü­lön békét sürgetett a Harma­dik Birodalommal. Vorstert j az igazságügyi tárcát kap­ta Verwoerd kormányában. TÖRZSI HARCOK UJ­­GUINEA-SZIGETÉN. A Seoik és Tolai törzsek között Uj-Gui­­nea szigetén törzsi harcok törtek ki, melynek két ha­lottja és több száz sebesült­je van. A háborúskodó tör­zsek Rábául főváros ellen vonultak, a rendőrség kény­telen volt tűzfegyvereit használni, hogy a köznyu­galmat biztosítsa. A két törzs közötti ellentétek azért keletkeztek, mert egy | Sepik bennszülött megtá­madott egy Tolai asszonyt- A szerelmi indulat háborút okozott — halottakkal és I sebesültekkel. • I FRANCIA REPÜLŐGÉPEK TUNISZ FELETT. A tuniszi hi­vatalos hírügynökség jelen­tése szerint francia repülő­­gépiek mélyrepülést végez­tek Tunisz területe felett. Egyetlen napon 19 esetben i sértették meg Tunisz légi terét. Egyes repülőgépek csak a bizertai francia tengerészeti támaszpont körül szálltak, azon terület felett, mely a négy-napos bizertai ütközet színhelye volt, mások azon­ban mélyen benyomultak Tunisz belsejébe. Francia csapatok körül­zárták Casbah-t, melyben erős tuniszi katonai egysé­gek vannak. Az Envesült Nemzetek 46 afrikai-ázsiai tagja nem egy­séges abban a kérdésben, hogy a tuniszi események miatt összehívják-e az Egye­sült Nemzetek közgyűlését? • — SZUMATRA SZIGETIN megtiltották az analfabéták házasságkötését. Ezzel a rendelkezéssel iqvekeznek felszámolni az analfabétiz­must. Amerika nem Soraimat figyelemmel kí­sérő olvasóink úgy hiszem emlékeznek arra, hogy Kö­rösi Csorna Sándor Tibet iránti érdeklődését több al­kalommal megemlítettem. Körösi Csorna Keletre vivő útja térben és időben folya­matosan ment végbe, míg---­el nem érte Indiát, hol meg­állt és végleg letelepedett. India, mely több -kultúrának ad még napjainkban is ott­hont, a székely diák elgon­dolásában alkalmasnak bi­zonyult egy megfigyelő ál­lomás céljára. Indiát a Himalája égbetö­rő hegyvonulata zárja el Közép-Ázsiától, hol évezre­deken át a magyarság honos volt. Körösi Csornának íav szintén ez irányba kellett tekinteni, hogy útja eredmé­nyes legyen. Indiától közvet­len Északra Tibet fekszik, mely az emberiség nagy val­lásai egyikének — a budd­hizmusnak — fellegvára, hol I több ezer éves nyugalom- I ban fejlődhetett a buddhista tanokra alapított tibeti kul­túra. Tibet elszigeteltségét földrajzi fekvése és egyedül­álló áilamberendezése biz­tosította, hol a világi és val­lási hatalom a Dalai Láma személyében összpontosult. Tibet mindenkori teljhatal­mú egyeduralkodója a Dalai Láma szabta meg a tibeti kormány politikáját, mely ab­ban a negatívumban csúcso­sodott ki, hogy idegent nem engedtek be országukba és tibeti alattvalóknak is tilos volt idegenekkel érintkezni, i vagy az országot elhagyni. A múlt század első felé­ben csakúgy mint napjaink­ban India túlnépesedett és a civilizáció alacsony fokán ál­ló ország volt, hol a tömegek életszínvonala sokszor az éhínség határán volt. Nem feltűnő így, hogy Körösi •Csorna, ki keleti útjára lelke­sedéssel bár, de minden anyagi eszköz híjján indult — Indiába érve maga is a puszta életbentartás súlyos kérdésével találta magát szemben. t Szegénysége és társtalan­­sága így súlyos korlátok kö- 1 zé szorította célja iránt lel­kesedéssel törő életét, mely rövidnek bizonyult ahhoz, hogy a magyarság nagy tör ténel-mi rejtélyére elfogadha­tó feleletet találjon. Az igaz utat járó magyar lélekember halála után mindannyian részesei lettünk szellemi vég­rendeletének, melynek nap­jainkban való követése tér­ben és időben nem ütközik olyan nehézségekbe, mely­­lyel neki kellett megküzde­ni-Körösi Csorna elgondolása szerint Tibet egy újabb állo­mást jelentett volna az ázsiai magyarság talányának meg­oldásához. Felismerve azt, hogy Tibet milleniumokon át békés zavartalanságban él­hetett és így levéltáraik érintetlenek maradtak Körö­si Csorna terve, hogy útjának következő állomásául Tibe­­tet választotta minden kutató előtt elfogadható érvnek bi­zonyul. Fordított esetben egy Ázsiából Európában kutat­ni akaró útja is elsőnek a vatikáni, vagy a madridi escuriai levéltárba vezetne. Ily gondolatokkal telten ha­tároztam el, hogy levélileg a Dalai Lámához fordulok és segítségét kérem a szé­kely diák által elkezdett ku­tatásban. A Dalai Láma sajnos nap­jainkban már nem fővárosá­ban, Lasszában székel, ha­nem politikai menekültként annak az országnak — In­diának — lakosa, hol Körö­si Csorna Sándor élete na­gyobb felét töltötte. Tibet mai sorsa tragikusan emlé­kezteti napjaink magyar tör­­ténelmére’és a nagy világ­lapok a pár év előtti kínai inváziót követően Ázsia Ma­gyarországaként emlékeztek meg róla. Levelemben vázoltam a kérdés lényegét és eiöliáró­­ban említettem meg Körösi Csorna Tibettel kapcsolatos tanulmányait és elgondolá­sát, hogy tibeti levéltárak­ban nyomának kell lenni az ázsiai magyaroknak, kik vándorlásaik során az elmúlt ezer év alatt tibeti buddhis­ta hittérítők áltol ismert te­rületet érinthettek. Jelenleg, mint a francia szerzetes je­lentéséből értesültünk az ázsiai magyarok már nem tibeti fennhatóság alá tar­tozó területen élnek, hanem Nyugat-Kínában. Őszentsége válaszát szó­szerinti fordításban az aláb­biakban adom : Swargashram Dharmsala Cantt. Kelet Pandzsáb 1961. május 20. Kedves Takács László! Megkaptuk május 6-i le­velét, melyet Őszentsége elé terjesztettünk. Őszentsége sajnálattal közli, hogy a tibeti kormány­nak nincs tudomása egy ma­gyar törzs holléte felől. Ha volt erről a népről egy ré­gebbi adat, úgy az mind Lasszában maradt. Amennyiben bármely, er­re az ügyre vonatkozó adat birtokába jutunk, azt Önnel haladéktalanul közölni fog­juk. Legjobb kívánságokkal. Őszinte híve Khencsung Tara Őszentsége a Dalai Láma személyi titkára Eddig a levél, melyet egy boldogabb korszakban élő magyarságnak kellett volna évtizedekkel előbb megírni. Az 1867-es kiegyezés és az első világháborút jelentő 1914-es évek között lett vol­na erre elegendő idő- Úgy Magyarország, mint Tibet független volt és őszentsé­ge minden bizonnyal enge­délyt adott volna magyar kutatóknak tibeti levéltá­rakban való munkához. A huszadik század világtörté­nelmi tragédiája felé tartó magyarság azonban más ok­ból utazott külföldre ezek­ben a békés évtizedekben. Egyesek afrikai oroszlánva­dászat és amazon! alligátor fogásra hagyták el az orszá­got, míg a maovar százezrek kezébe adott vándorbot egy nyugati úiabb haza felé mu­tatott az óceánon túlra. Egy tény: az elhagyott testvérek, ha megtaláljuk őket, nem fognak azzal vá­dolni bennünket, hogy ázsiai nyugalmukat unos­­untalan háborgattuk I Leslie Frost, az Ontario tartomány miniszterelnöke lemondott pártvezéri tisztsé­géről. Leslie Frost 1949 óta volt az Ontario Progressive Conservative Association el­nöke. A 66 éves Frost nagy népszerűségnek örvend On­­tarioban és sok megbecsült barátja van az Ethnic lapok szerkesztői között is. Frost továbbra is miniszterelnöke marad az Ontario-i kormány­nak. DR. ERICH BAER, A TORON­TO! EGYETEM PROFESSZO­RA, aki 1937-ben jött Kana­dába, nyerte meg az 1961.. évi nemzetközi Neuberg Éj­imet, amelyet az organikus; (szerves) kémiai kutatások: terén elért eredményekért adtak ki. Dr- Baer-nak sike­rült szintétikus utón előállí­tani az ember test legbonya­­lultabb kémia megnyilvánu­lásait, amelyekről azt tart­ják, hogy a szervezet egyes fogyatkozásainak, mint a fehérvérűség és a rossz vér­kép (rossz alvadékonyság) . okozói. tiltakozik hogy e nagy, 1000 dolláros készülékkel pontosabban megvizsgálják szemét. tOOOOOOOOOOOOOŰMOŰvXXMOOOOOOOOOCQOOOCOODC)« TAKÁCS LÁSZLÓ: A SZÉKELY DIÁK HAGYATÉKA VÖRÖS-KINA FELVÉTELE ELLEN AZ EGYESÜLT NEM­ZETEKBE AZ ELMÚLT 12 HÓNAP ALATT TÖBB MINT 600 SZEMÉLY szemét vizsgálták meg zöld hályogra (glaucoma) az egyik kórház szemosztályán felszerelt e nagy elektromos tonométerrel. A glaucoma, amely a vakság igen nagy százalékának okozója, ha idejében felfedezik, sikeresen gyógyítható. A szemorvosok kisebb tonométereket használnak, amely, ha betegséget jelez, úgy a beteget elküldik, Az Egyesült Államok kor­mánya elhatározta, hogy az: Egyesült Nemzetek legkö­zelebbi ülésszakában nem fog ellenzéket szervezni ab­ban a kérdésben, hogy Vö­­rös-Kínát felve^vék a szö­vetség tagjai közé. Chen Cheng, Nemzeti Kí­na alelnöke az elmúlt na­pokban járt Washingtonban hivatalos látogatáson. Meg­erősítették újra a két ország közötti legszorosabb együtt­működést, amely baráti vi­szonyt nem zavarhatja meg Vörös-Kína tagfelvételi ké­relme. Az elmúlt évben már he­tedszer utasították el Vörcs- Kína felvételét. A szavazati arány legutóbb 42 volt 34- gyel szemben. Feltűnő, hogy 25 képviselő nem élt szava­zati jogával. _______

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom