Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-07-01 / 26. szám

&iég jőni kell, még jfiui fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epede* Százezrek ajakén. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. XI. évfolyam, 26. szám, Voi. XI. No. 26._____________ Edited and Published at •96 Dovercourt Road, Toronto PHO.NE: LE. 6-0333, LE. 6-0906 KANADAI KANADA LEO NAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ PRICE 10 CENTS Canada's Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Toronto, 1961 július 1, szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toront* TEL.: LE. 6-0333, LE. 6-0906 BETERJESZTETTE KÖLTSÉGVETÉSÉT A DIEFENBAKER KORMÁNY Az új költségvetést szo­kás szerint Fleming pénz­ügyminiszter terjesztette be, s annak általános vitája most folyik az ottawai par­lamentben- A pénzügymi­niszter és Coyne Nemzeti Bank elnök között folyó elke­seredett vita már hosszabb idő óta mutatta, hogy az or­szág jelenlegi pénzügyi po­litikájában lényegesebb vál­tozások várhatók, s hogy ezeknek a változásoknak komoly hatása Tesz az egész kanadai életre. A költségve­tés főbb pontjai a követke­zők : 1. A jövedelmi adó és a társulatiadó kulcsa változat lan marad. 2. A költségvetés 650 mil­lió deficitet irányoz elő. Az állami kiadások összege 6,415 millió, a várt bevéte­lek összege 5,675 millió dol­lár. 3. A dohány- és szeszes­ital adózásában nem lesz változás. 4. Az örökösödési adó kul­csa nem változik. 5. A nyugdíjak kérdésé­ben új megállapodás lesz a szövetséges kormánv és a tartományi kormányok, kö­zött. 6. A jövedelemadóból le­vonható orvosi kiadások te­kintetében megszüntetik a levonható összegek felső határát. 7. A jövedelemadó- és társulatiadóalapból levonha­tó "üzleti kiadások" minden tételét ellenőrizni fogják. 8. A kanadai dollár értékét az amerikai dollár értéke alá csökkentik-9. A kisipari kölcsönök ke­retösszegét az eddigi 160 millióról 400 millióra eme­lik. 10. A kormány a kamatté­telek csökkentését keresztül foaia vinni. 11. Kanada egész pénz­ügyi he'yzetét külön királyi bizottság fogja felülvizsgál­ni s a vizsgálat ki fog ter­jedni a Nemzeti Bankra is A rendkívül érdekes költ­ségvetés pontjai közül há­rom érdemel különös figyel­met. Ezek közül az első a kana­dai dollár értékének csők kerítése. Alig hangzott el ugyanis Fleming pénzügyminiszter beszéde, a nemzetközi tőzs­déken azonnal alákínálták a kanadai dollárt, amely egy nappal a költségvetés beter­jesztése után 1.01 amerikai dollárról 97 amerikai cent­re zuhant, majd egynapos tőzsdejáték után ismét 97.5 centre emelkedett, s a jelek szerint ezen a nívón fog sta biiizálódni. A kanadai dollár értéke -tudvalevőleg mesterségesen volt magasabbra tartva, mint az amerikai dolláré, éspedig úgy, hogy a kanadai Nemzeti Bank mindenkor eladásra kí­nálta az amerikai dollárt Kanadában, ezzel azt a mes­terséges, s a valóságnak nem megfelelő spekulációs helyzetet idézvén elő, mint­ha egy dollárnak nagyobb volna a vásárlóértéke Kana­dában, mint az USA-ban. Mindazok, akik bármilyen minőségben hosszabb-rövi­­debb időt töltöttek az USA- ban, látták, hogy ez nem Igaz. Az USA-ban a munka­bérek általában magasabbak. mint itt, az életnívó megkö­zelítőleg ugyanolyan, mint mináiunk, de a fogyasztási cikkek túlnyomórésze ol­csóbb odaát. Hosszú és rész­letes tanulmányt -igényelne annak a megmaovarázása, hoqy ez miért van így. Elég ehelyütt annyit mondanunk, hogy miután az USA-ban nagyjából a miénkkel azo­nos területen tízszer annyi ember él, s miután az ameri­kai üzlet tempója lényege­sen gyorsabb, mint miná­iunk, ezért minden egyes dollárbankjegy évente több­ször fordul meg Amerikában, mint Kanadában. Márpedig a pénz értéke nemcsak az aranv- és árufedezettől függ, hanem attól is, hogy vala­mely bankjegy bizonyos időn belül hányszor cserél gazdát, tehát hányszor hoz hasznot. Ha Kanada és az USA gaz­daságilag közös területet al­kotna (s a m-i véleményünk szerint ennek így -kellene ennie), mint például az eu­rópai Közös Piac területe, akkor a két dollár értéke azonos lenne, s valamilyen gazdasági fellendülés vagy elmaradás Kanadában ponto­san ugyanolyan hatású vol­na az Egyesült Államokban, mint fordítva*. Miután azon­ban Amerika és Kanada két egymástól független ország, amely egymástól vámot szed és amely nemcsak egyéni, hanem nemzeti versenyt is folytat a nemzetközi export­piacokon, ezért gazdasági téren a két ország nem barát, nem testvér, hanem konkur­­rens-Bármilyen exportüzletet az kap meg a kettő közül, amely olcsóbban képes kí­nálni, mert a minőség nagy­ba n-egészben mindenkor azonos. Egyenlő feltételek mellett azonban az USA úgyszólván mindenkor előnyösebb áron tud termelni, mint m-i, -mert az amerikai ipar minőség­ben -a mienkhez hasonló, de mennyiségben sokszorosan nagyobb. Ez már önmagá­ban is nehézzé teszi a kana­dai áruk- külföldi eladását. Ha még ezenfelül a kanadai dollár értéke mesterségesen magasabbra van tartva, mint az amerikaié, akkor a kana­dai exportcikk ára külföldön még néhány százalékkal ma­gasabbá lesz, mint a hason­ló amerikai árué. Éppen ez a pár százalék az, amely a mai éles verseny mellett eladha­tatlanná teszi az árut. Azzal, hogy a pénzügy­­miniszter most felhagy a "jobbak vagyunk, mint az amerikaiak" jelszó alatt hir­detett öntelt magatartással —, több exportot, tehát termelést biztosít a kanadai gazdasági életnek, s ennek egyenes folyománya lesz a munkanélküliség lényeges csökkenése. De a kanadai dollár érték­leszállításának az a további következménye is lesz, hogy az amerikai turisták száma lényegesen növekedni fog mináiunk, s ehhez az előny­höz képest semmit sem je- I lent az az apróság, hogy ha I mi maqunk meqyünk utazni az USA-ba, ott valamivel több kanadai dollárt fogunk ' elkölteni. Ugyanebbe a tárgykörbe tartozik az a .költségvetési bejelentés is, hogy a kormány megszűri tette az autókra kivetett kü­lön luxusadót, s ezzel eov átlag új kocsi ára 175 dől lárral csökkeni fog. Lesz te hát ismét eladási lehetőség, s ennek a megnövekedett kereskedelmi forgalomnak minden előnyét élvezni fog juk. A másik feltűnő tétele a költségvetésnek a szokatla­nul magas deficit. Ez azon­ban csak annvit jelent, honv a kormány — éppúgy mint minden kanadai magánem­ber is — részletre vásárol, tehát előre eladja a jövőben leméit munkaerejét. Egy állandóan növekedő országban, mint Kanada, ez távolról sem baj. Ennél a té­telnél azonban az a meg­jegyzésünk, hogy a fejlődés hosszabb időre csak úgy képzelhető el, ha a lakosság is megfelelő mértékben nö­vekszik. Ha -már a kormány — igen helyesen — elég bátorságot vett ahhoz, hogy a jövő reményében na gyobb deficitet engedjen meg —. akkor lényegesen fokoznia kell a bevándorlást is, mert enélkül igen rövid időn belül munkaerőhiány fog beállni, s ez éppen olyan gyorsasággal bekövetkezhet, pontosan amikor a legveszé­lyesebb, mint ahogyan munkanélküliség is váratla­nul gyorsan következett be. A harmadik fontos költ­ségvetési újdonság a kisipa ri hitelek fokozása. A szabadságharc után ki­menekült magyarok nagy­része most került abba gazdasági helyzetbe, hogy kisebb vállalkozásokba kezd­hetne —, ha volna tőkéje Az ilyen vállalkozások sok­kal egészségesebb pénzbe­fektetést jelentenek, mint bármilyen ingatlan, vagy ko­csivásárlás, mert hiszen, ak vállalkozik, az a tőkéjéből a saját munkája és tudása út ján hasznot termel. Azonban eddig kisembe számára nem volt tőke. Az új kormányintézkedés, illet­ve az új költségvetés ezen a téren lényeges javulást kell, hogy hozzon- Ezt a javulást azután igen gyorsan nyo­mon fogja követni a magán­tőkeképződés, s ennélfogva a fogyasztási cikkek vásár­lása. Nem kell tehát félnünk at­tól, hogy a néhány száza­lékkal hígabb kanadai dollár kárt okoz. Az új költségve­tés igen optimista —, de a mi érzésünk az, hogy jog­gal az, mert végre hoz vala­mi megoldást. NAGY VASÚTI SZERENCSÉT­LENSÉG FRANCIAORSZÁG­BAN Vitry le Francois nevű francia vasútállomás köze­lében 15 személykocsi zu­hant le a magas töltésről, mikor a vonat teljes sebes­séggel haladt Strasbourg­­ból Párizs felé. A személy­­kocsik tömve voltak hétvégi j kirándulókkal. A Verdun ben állomásozó amerikai csapatokat azon- I nal kivezényelték a szeren­­• csétlenség helyszínére, ahol a tűzoltókkal, rendőrökkel és önkéntes munkásokkal együtt segédkeztek a romok alá temetett sebesültek men­tésében. Az eddigi jelenté­sek szerint 23 halott és 153 j sebesült esett áldozatul. A szovjet elleni német támadás húszéves évfordulója Hruscsov rendkívül táma­dó hangú, a szokottnál is fenyegetőbb beszédet mon­dott Moszkvában. Egyebek között kijelentette, hogv a németek kezdeti előnyomu­­ása 1941-ben és 1942-ben azért volt lehetséges, mert Sztálin annakidején rossz hadügyi politikát követett, hogy ő — mármint Hrus­csov — már 1940-ben figyel­meztette Sztálint, hoov az orosz hadsereg gyenge és rosszul van felszerelve. Ezzel kijelentésével —, amely valószínűleg nem igaz, hi­szen Sztálin idején Nikita még csak helyi tömegme­­szárlásokat vezetett, s a poli­tikához kevés köze volt — azt is bevallja azonban Hrus­csov, hogy ő maga is tudatá­ban volt az 1939-es náci— kommunista egyességnek, amely Lengyelország legázo­­lására, a II. világháborúra, s végeredményben a mostani szerencsétlen helyzetre veze­tett. Hruscsov kijelentette, hogy szovjet ez év végéig fel­tétlenül aláírja a békeszerző­dést Kelet-Németországgal, hogy ezzel kapcsolatban Berlinben is radikális válto­zásokat akar keresztülvinni. Azoknak a nem éppen ba­rátságos megbeszéléseknek a tükrében, amelyet Bécsben Kennedyvel folytatott, ez a kijelentés úgy értelmezhető, hogy Hruscsov ez évben fegyveres berlini válság ki­törését tervezi. Azonban a hang túlságosan nagy, s nagyonis üres. Nyugodtan bízhatunk abban, hogy a szovjet nem megy el az atomháborúig, amelyre fel sincs készülve. A helyes vá­lasz a nyugat-berliniek vála­sza : "Hadd beszéljen!" Végül az atomleszerelési kérdésről is elmondta a mon­­dókáját Hruscsov. Mint ismeretes, az ezira­­nyú genfi tárgyalások végleg megszakadtak, s az USA kénytelen volt delegátusát visszahívni, mert a szovjet semmiféle józan megoldás ba nem ment bele. Erre hivat­kozva Hruscsov kijelentette, hogy ha az USA újra meg kezdi az atomkísérleteket, a szovjet is folytatni fogja az atomrobbantásokat. Most van itt az idő, hogy azok az úgynevezett tudó­sok és filozófusok, akik kü­lönféle hamis érvekkel min­denkor tiltakoztak az ellen, hogy a nyugati hatalmak atomkísérleteket folytassa­nak, de soha nem volt egy szavuk sem a szovjet hason­ló kísérletei ellen — most tiltakozzanak Hruscsov fe­nyegetései ellen, amelyek Strontium 90-el és hasonló mérgekkel akarják tönkre­tenni a következő generáció­kat ! Kíváncsian várjuk Bert­rand Russel és társainak a tiltakozását most, amikor nem Washington, hanem Moszkva fenyegetései ellen kell tiltakozni! A berlini krízis körvonalai most már jól látszanak. Hrus­csov szoknyájába kapaszkod­va, az antipatikus, piszkos­­külsejű Ulbricht keletnémet miniszterelnök máris kijelen­tette, hogy a keletnémet bé­keszerződés aláírása után "meg kell szüntetni a nyu­­qatberlini menekülttáboro­kat" (tehát meg kell szün­tetni az évi 200.000 kelet­német munkás özönlését Nyugat-Berlinen át a nyu oatnémetországi prosperita: felé), meg kell szüntetni a nyugatberlini amerikai rá­dióállomást (amelyen át Ke­­let-Németország lakossága közvetlen értesülést kap a világhelyzetről) és be kell szüntetni a Nyugat-Berlin el­látásáról gondoskodó Tem­­pelhofi repülőteret (amelyen keresztül a blokád idején Amerika ellátta a nyugatber­lini lakosságot). "Ettől füg­getlenül — mondotta a sza­kállas Ulbricht — a nyuga­tiak használhatják országút­jainkat". Ulbricht azért meri eze­ket a lehetetlen kívánságo­kat felsorakoztatni, mert Hruscsov kijelentette, hogy bármely ország, amely Nyu­­gat-Berlinnel közlekedést akar fenntartani, ezt csak a keletnémet kormányon ke­resztül teheti, s ha valaki a keletnémet kormány akara-1 ta ellenére területi felségsér-l tést követ el, annak viselnie kell a következményeket". Más szavakkal: aki nem en­gedelmeskedik a majdani keletnémet kormány paran­csainak, az ellen a szovjet atomtámadást fog indítani. Ulbricht és Hruscsov üres fenyegetéseire Willy Brandt nyugatberlini polgármester adta meg a helyes választ egy közel egymilliós tömeg előtt, amelyet a nyolc évvel ezelőtti keletnémet forrada­lom évfordulójának ünnep­lésére hívott össze. "Mi fo­gunk győzni, mert mindenki a mi barátunk". Adenauer kancellár pedig azt üzente a nyugatberlini monstre-gyü­­lésnek, hogy "tartsanak ki, mert Németország egyesíté­se, szabadsága és békéje biztos". I MRS. GEORGE VANIER, KANADA FŐKORMÁNYZÓJÁNAK FELESÉGE egy róla elnevezett barackszinű rózsában gyö­nyörködik. Nyolc évi franciaországi kiváló szociális mun­kája elismeréséül érte a megtiszteltetés. Vanier vezérezre­des Kanada nagykövete volt Párizsban a világháború után. AZ EGYESÜLT NEMZETEK CSAPATAI VISSZATÉRTEK MATADI KIKÖTŐJÉBE Leopoldvilleből jelentik, hogy az Egyesült Nemzetek megegyezést kötött a kon­gói kormánnyal, hogy Ma­­tadi kikötőjét újból igénybe­­vehetik a csapatok utánpót­lására. A kikötő 60 mérföld­­nyire fekszik a Kongó torko­latától." Még március 5-én ürítet­ték ki, amikor a szudáni csa­patok a kongói katonsággal vívott 36 órás utcai harcok után letették a fegyvert. E harcok során elfogták egy kanadai híradó különít­mény kilenc tagját parancs­nokukkal, a Quebec Citybe való Gerard Belanger kapi­tánnyal együtt. Bár a szudá­­niaknak nagy volt a veszte­ségük, a kanadaiak mind életben maradtak. Belanger kapitánynak halálhírét köl­tötték. ö azonban megszö­kött a fogságból s egy sűrű bozótban sikerült elrejtőz­nie-Az Egyesült Nemzetek megegyezése alapján most 100 fegyvertelen néger rend­őr vonult be Matadiba, hogy a kikötő használatát újból megkezdjék. Az utcák zász­lódíszt öltöttek s lelkesen fo­gadták a bevonuló néger rendőröket. Az elfogott kilenc kanadai katona épségben tért vissza a felszabadult városból csa­pattestéhez. PÁRIZSBAN FELHANGZOTT A DEUTSCHLAND UBER ALLES A Nyugatnémet Köztársa­ság elnöke Heinrich Luebke De Gaulle francia köztársa­sági elnök meghívására Pá­rizsba érkezett. Ez az első alkalom a világtörténelem­­ben, hogy a német államfő hivatalosan meglátogatja Franciaországot. Luebke fo­gadásán Párizsban a francia zenekar a "Deutschland über alles" német himnuszt játszotta. • STEVENSONT ÜNNEPÜK AZ AMERIKA-GYÜLÖLŐ ÁL­LAMOK Adlai Stevenson amerikai nagykövetet Ecuadorban szűnni nem akaró ünneplés­sel fogadták. A régi Ameri­­ka-gyülölet meleg barátság­gá változott. Ilyen táblákat hordtak ezrivel Quito utcáin : "Éljen Stevenson! Éljen az Egyesült Államok ! Le a kom­munizmussal I" Hat hónappal ezelőtt az egyetemi hallgatók még kő­vel dobálták be az amerikai követség ablakát és Hrus­csov Ecuador elnökét: Jose Maria Velasco lbarra-t a vi­lág vezető politikai elméjé­nek jelentette ki-A kubai események azon­ban kinyitották az ecuado riak szemét. QOOOPOOogOOOOOOOQOOOOaOOOfflOOOOOOPOOOOOOBOQe A felavatási ünnepély mérföldkő volt Kanada egyik legnagyobb sörfőzdéjének, ai Carling gyárnak az életében- Legújabb sörfőzdéjük, amely most nyílt meg Toron­to határában, a maga nemében egész Északamerika legmodernebb gyára. Napon­ta egy millió üveg sör gyártására van berendezve. A megnyitás napján megtartott sajtófogadáson a torontoi nemzetiségi sajtó is megjelent. A kép az idegennyelvű sajtó képviselőinek baráti beszélgetését ábrázolja. Mr. Charles O. Dalton, D.S.O. E. D.-vel, a Carling Sörfőző részvénytársaság elnökével. — Az asztal mellett ülők, balról jobbra: Mr. Schwechuk, a Homin Ukrainy részéről, Mr. Glogowski, a Zwiazkowiec lengyel lap részéről, Rév. Chomyn, a Nasha Méta ukrán lap részéről. Mr. Dalton, a Carling cég elnöke, Mr. Melander, a Modersmalet dán újság főszer­kesztője, Dr- A. Schipper, a Nederiandsche Courant hoiíland lap részéről. Állnak (balról jobbra): Mr. P. Polynak, a Novy Dni ukrán havilap részéről, Mr. Z. Stan Mokrzyoki, a New Canadian Publications képviseletében; Kenesei F. László, a Kanadai Magyarság főszerkesztője, Mr. Dusán Lazarewich és A. Konjhodzicg, a Brastvo szerb havi újság képviseletében. Feloszlással fenyeget a laoszi konferencia A Genf ben ülésező laoszi 14 nemzet konferenciájának j feloszlása súlyos csapás vol- I na a világ békéjére — mond­­! ta Green kanadai külügymi­niszter a tárgyalásokon. Hi­vatkozott Kennedy és Hrus­csov bécsi megállapodásaira, ' mely szerint- laoszban füg- I getlen és semleges államot ■kell szervezni. Majd figyelmeztette Ho­ward Green kanadai kül­ügyminiszter a genfi konfe­renciát, hogy öt heti tárgya­lás alatt semmi eredményt sem ért el. "Ha a konferen­cia eredménytelenül felosz­lik, megrendíti a vjlág béké­jét. Mi nemcsak Laosz sorsá­ról tárgyalunk, de az embe­riség azon reményéről is, hogy a béke nemzetközi megállapodásokkal meg­menthető" — mondta a kül­ügyminiszter-A három rivális laoszi herceg megkísérli álláspont­jának összeegyeztetését ko-Iaiiciós kormány alakítására és a királyság békéjének ( helyreállítására. E három 11 herceg : a nyugatbarát Boon ■ Oum miniszterelnök, a sem­­■ leges Souvanna Phouma és a kommunista-barát Soup­­' hanouvong. 1 A három herceg csúcsta­­■ lálkozóján a nyugati támoga­­• tást élvező Boun Oum mi­­t niszterelnök nem járult hoz­­r zá koalíciós kormány alakí­­t fásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom