Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

1961-06-17 / 24. szám

KANADAI MAGYARSÁG 10 XI. évfolyam, 24. szám, 1961 június 17 szombat HA1LT0NI MAGYARSÁG NE FELEDJE EL, HOGY Ml ÖNNEK A LEGSZOMORUBB PERCEIBEN A LEGJOBB BARÁTAI VAGYUNK BROWN BROS. FUNERAL DIRECTORS A temetéssel kapcsolatos összes elintéznivalókat készséggel vállaljuk KING STREET ÉS ST. CLAIR AVENUE SAROK, HAMILTON, ONTARIO ___________TELEFON : Liberty 4-0004 NAGY ÁR LESZÁLLÍTÁS RCA ÉS PHILIPS TELEVÍZIÓK ÉS RÁDIÓK eladása. TV antennák felszerelése. Minden javítási munkát a legnagyobb szakértelemmel és garanciával végzünk. TEGYEN EGY PRÓBÁT. ED HAYWARD TV — RÁDIÓ — APPLIANCE 212 OTTAWA STREET, NORTH, HAMILTON, ONT. ___________TELEFON: Liberty 9-2641 A világ minden részébe — Magyarországba is — küldhet kedveseinek vágott, vagy cserepes virágot, csak hívja bizalommal ezt a számot: JA- 7-4535 Gyors és legfigyelmesebb kiszolgálás. FrANÍS^FlIISto 33 KING STREET, WEST, HAMILTON, ONT. ÚTLEVÉL VIZŰM — IKKA REPÜLŐ-, HAJÓ- ÉS VASÚTI JEGYEK Helyfoglalás és teljes útiterv a világ minden részére. Utazzon velünk, a mi 40 éves múltúnk a legnagyobb garancia lesz az Ön számára. N. MASI TRAVEL AGENCY 225 JAMES ST., N„ HAMILTON. — JA. 2-3548 HUS-, MÁK-, DIÓ ÉS PRÉZLIDARÁLÓK NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK Ezenkívül 1.000 és 1.000 féle háztartási és elektromos cikkeket tartunk magyar vevőinknek kényelmére raktáron. — Kerti felszerelések és magvak nagy vá­lasztékban. Mi szeretettel várjuk WR GHT’S HARDWARE & PAINT STORE 205 JAMES ST. N., HAMILTON, ONT. — JA. 7-2331 JOGI TANÁCSRA VAN SZÜKSÉGE? Akkor keresse fel Hamiltonban, a magyarul beszélő George J. Go do, B. A. ügyvéd, jogtanácsos és közjegyzőt, aki tagja az Ontario Ügyvédi Kamarának 234 MAIN STREET, EAST, HAMILTON IRODA: JA. 7 3865 LAKÁS: JA. 2-1000 G. DESENDER örömmel hozza ismerőseinek és bará­tainak szives tudomására, hogy modernül berendezett vendéglőjét megnyitotta. Hosszú európai vendéglői gyakorlata a legnagyobb biztosíték arra, hogy az éte­lek a legfinomabbak és a kiszolgálás a legfigyelme­sebb. Az árak és ételek minősége verhetetlen, mert a tulajdonos maga főz. Magyar, francia és angol konyha. Snowcap Restaurant 899. KING STREET, EAST (közel a Sherman Streethez) HAMILTON, ONTARIO. I Magyarországi, csehszlovákiai és romániai látogatási vízumo­kat gyorsan és pontosan be­szerezzük, mint az IBUSZ magyar, a CEDOK csehszlovák és a CARPATI román hivatalos utazási irodák kanadai képviselői IKKA, TUZEX és ROMÁNIAI vámmentes csomagküldések befizetési helye ,* szabadválasz­­tásu pénzküldésre is PÉNZKÜLDÉSEK csakis hivatalos áron a világon bárhová KÖZJEGYZŐI IRODA A világ összes hajó-, repülő-tár­saságok, vasutak és autóbusz járatok hivatalosan kinevezett képviselői. Jegyek csakis a hiva­talosan megállapított áron meg­vehetők nálunk, ha kell részlet­­fizetésre is. Lucas & King Ltd. UTAZÁSI IRODA IMMÁR KÉT HELYISÉGBEN 79 KING STREET, WEST TEL.: JAckson 2-9257 és SIMPSON-SEARS Áruházában TEL.: Ll. 9-2475 HAMILTON, ONTARIO ALFA UJ ÉS HASZNÁLT VARRÓGÉPET Biztos megélhetést nyújt magyar­­országi hozzátartozójának, ha küld neki általunk egy német "Hímző és Maderia" varrógépet CITY SEWING MACHINESHOP 151 JAMES STREET, NORTH, HAMILTON, ONT. egyetlen magyar varrógépüzlet Gyógyszert MAGYARORSZÁGRA ÓHAZAI RECEPTRE IS GYORSAN ÉS PONTOSAN A I I I í "CANNON DRUGS"! GYÓGYSZERTARBAN • 154 JAMES ST. N. HAMILTON J James és Cannon sarok JA. 2-5110 Filmek előhívását gyorsan és j elsőrangúan eszközöljük. M. KATONKA MÁRIA: SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY LEÁNYA PIROSKA, alapította a világ legelső kórházát A különböző kórházak be­tegszobáiban szenvedő, vaov az. orvosok civógvító késétől egészséget remélő emberi társadalomnak vájjon felme­rül-e elméjében a gondolat —, kinek az agyában szüle­tett meg legelőször annak az intézménynek szükséges­sége, amelynek falai között és amelynek istápolása mel­lett erejét és eqészségét visszanyerni reméli . . .? Valljuk be őszintén, mi már el sem tudjuk képzelni, hogy valamikor — évszáza­dokkal ezelőtt, csak a kivált­ságosak számára volt gvó­­gyítókéz és gyógyító kés, akik vagy a trón birtokosai voltak, vagy más kiváltsá­gokkal büszkélkedhettek. A szegény köznép igen kivéte­les esetekben remélhette csak, hogy betegségében szakszerű beavatkozást 'kap­hat —, szerte az egész ak­kori világon. Mikor először merült fel a kórházak — kórház — in­tézményének szükségessége egy gyenge női szívből —, még sehol sem hivatkoztak a "humanizmus", az. embe­riesség, azóta bizonv egyre üresebben hangzó jelszavá­val. Inkább azt mondhat­nánk, hogy egész Európa ka­landvágyók, lovagok, ke­reszteslovagok országútja volt, semhogy rendezett em­beri társadalmak összessége. Mégis ebben a korban — a XII. század első évtizedei­ben ! — születik eov ólvan intézmény, amelynek huma­nizmusa — emberiessége —■ felér majd a holdba is, ha eljut az ember erre az égi testre. Jó, készséggel helyet adunk azok közbevetésének, akik megjegyzik, hogy annakide­jén — XI. század első évti­zedeiben —, hogyha nem is találta volna ki és meg nem alapítja is a magyar király­lány Bizáncz trónján — az I í A leggyorsabb és a legfi­­f gyelmesebb kiszolgálás ! Ingyenes házhozszállítás. WILMOT’S I PHARMACY í Prescription Specialist I TELEFON : JA. 2-2020 ! 483 KING, E. ÉS EMERALD I HAMILTON, ONT. Ha beteg, ha orvosságra van szüksége, ha Magyar­­országba rokonainak, barátainak és ismerőseinek gyógyszereket akar küldeni, akkor forduljon teljes bizalommal a H.A. PORTEDUS, PHM. B, CHEMIST & DRUGGIST REXALL GYÓGYSZERTÁRHOZ, ahol a legfigyelmesebb kiszolgálásban fog részesülni. Ingyenes házhoz szállítás. OTTAWA ÉS CANNON SAROK, HAMILTON, ONT. TELEFON: Ll. 4-6255. ITT HIRDESSEN! Felhívjuk hamiltoni kedves olvasóink és sportolóinkj figyelmét arra, hogy ez a hirdetés nemcsak figyeK mesebb kiszolgálást jelent az Ön számára, hanenv lényeges megtakarítást is, mert a cég tulajdonosaj Mr. Martin minden magyarnak árengedményt ad. Sport — vadászati — halászati és a szabadban való* táborozáshoz szükséges legmodernebb és leg külön-! legesebb felszerelések a legnagyobb választékban állnak a vevők rendelkezésére-Martin’s Sport Centre 25 KING WILLIAM ST. ÉS 220 OTTAWA ST., NORTH, HAMILTON, ONTARIO.____________j AUTÓJA ROZSDÁS? A FESTÉKET MEGETTE A SÖ?“ SÁRHÁNYÓI ÜTŐDÖTTEK, VAGY ÖSSZE VANNAK' NYOMVA? Mi tökéletesen kijavítjuk, újonnan befest­jük és éppen úgy fog kinézni, mint mikor új volt.j Autókerekeit egyensúlyba hozzuk és ezzel^ autógumi-j jainak meghosszabbítjuk az életét. Radiátorját spe-( ciális eljárással kitisztítjuk teljes jótállással. Mielőtt(j autóját kijavíttatja, kérjen tőlünk egy ingyenes ár­ajánlatot ! NATIONAL AUTO BODY & FENDER CO. LTD. 65 MARKET STREET, HAMILTON, ONT. — JA. 7-4446 Ha uj, vagy használt személy- vagy teherautót akar venni, HA AUTÓALKATRÉSZEKRE VAN SZÜKSÉGE, HA AUTÓJA SZAKSZERŰ JAVÍTÁSRA SZORUL, HA AUTÓT AKAR BÉRELNI? AKKOR FORDULJON TELJES BIZALOMMAL A QUEENSTON[MOTORSLTD. Chevrolet, Corvair, Oldsmohil főelárusitója, ahol a legképzettebb európai szemé!”::::' áll az Ön rendelkezésére a legolcsóbb áron 10 Queenston Rt!.- Hamilton, Ont. Ll. 9-4621 Copenhagen A VILÁG LEG­­JOBB RÁGÓ­DOHÁNYA első kórházat, azóta már ré­­gan feltalálta volna valaki. De abban az időben, amikor az első kórház alapítatott és egyáltalán annak megvaló­sítása, mint gondolat is lét­rejöhetett, volt az akkora szenzáció és olyan nagy el­gondolás is, mint ma a hold­­bajutás gondolata. Ahova, ha valóban felérnek, felér majd a kórház intézménye is egybeni. Nézzük, mint írnak a kró­nikások Eiréne — Piroska —■ Bizánc császárnője életéről­— Szent László király há­zassága rheinfeldi Adalhaid­­del 1082 körül volt, de Adelhaid királynő két évvel <ésőbb meghalt. Szent Lász­ló leánya Piroska elvesztet­te korán édesanyját, akit ha­marosan követett édesapjá­nak Szent Lászlónak elveszté­se. Az árva Piroska unoka­­bátvjához, Kálmán királyhoz került, onnan veszi felesé­gül 1104 körül Johannes Komnenos — Alexios görög császár fia. Házasságukból négy fiú és négy leány szár­mazott. Látjuk a XII. század ragyo­gó Bizáncának képét. Fénye és kultúrája kiterjed az egész akkori világra. És elindul a Duna-Tisza közéről a 16 éves kis-király leány, hogy Bizánc fényének, kultúrájának tete­jébe tegye érző, meleg szí­vét, amelynek minden dob­banása azokért vao, akik en­nek a nagy fénynek árnyé­kában élnek —, a szegények­ért, gyámoltalanokért. Is­ten megáldotta Piroskát megértő és őt nagyon szere­tő élettárssal, az urával. Piroska — Eiréne — ha­lála elég korán és váratlanj. következett be és olyan űrt hagyott vissza az ura lelké­ben, amelyet soha semmi be­tölteni nem tudott a császár életében. Utolsó órájáig el­­hunyt„hítvese terveinek, óha­jainak munkálója és támoga­tója maradt. A kezünk között lévő sár­ga írások szerint —, ha a XII. századbeli bizánci irodalmat olvassuk, a történetírók és költők müveit, s a szentek életét tanulmányozzuk, ott találkozunk Piroska — Eire­ne — császárnő nevével. Alakját az elsuhant századok árnyai homályba takarták, emléke hazája földjén (Ma­gyarországon) elmosódott, csak az egykorú középkori krónikások egy-két szűksza­vú megjegyzésében él —, Je ha idegen földön járunk, idegen emlékek között elénk lép alakja .. . Nem akadunk most a Mo­hács utáni magyar történel­­mészek "áldásos" működé­sével foglalkozni, de még­sem tudjuk megjegyzés nél­kül haovni, hogy közöttük igen naov számmal akadtak, akik inkább ártalmára vol­tak a Magyar Nemzetnek, semhogy szolgálták volna azt, amiért busás jövedelmet biztosított nekik Nemzetünk. Nem tanulmányozták és nem tudatosították eléggé azt, amit kötelességük lett volna (vagy azért nem tudatosí­tották, mert tanulmányoz­ták . és részükre jobb volt elhallgatni . . .?). Nézzük csak a kezünk kö­zött lévő sárga iratokat: — Aki a velencei San Ma rco-Bazil lka homályos csarnokába a templom pom­pás mozaikjainak megtekin­tése közben a főoltár felé halad, annak háta mögött egy aranytól, drágakövektől és gyöngyöktől csillogó re­mekműhöz ér, az ú. n. Pala d Oro-hoz. (Szomorú, de igaz, hogy ez a remekmű Bizáncból nem "ajándéko­zás" útján került oda . . .!) Ha figyelmesen nézzük az egyik zománcozott lapot, egy bizánci császárnő alakja tűnik elő, tarka császári pa­lástban, kezében királyi pál ca, fején aranyozott fehér korona, körülötte világoskék fénykoszorú, melynek arany hátteréből élesen kiválik Pi­roska — Eiréne — császár nő, a XII. századi ma~”ar hercegnő, Szent László kirá­lyunk leánya —, mint olvas­ható görög nyelven. — ^Ha a görög egyház szentjeinek és vértanúinak ünnepeit és életét tartalma zó synaxabonokat lapozzuk, augusztus 13-án egy bejegy­zést találunk, amely szerint piroska — Eiréne — augusz­tus 13-ik napján halt meg. Ezen feljegyzések tanúsítják azt is, hogy Szent László lá­nya, Piroska — Eiréne — császárnő nemcsak a világ legelső kórházát alapította, de ő alapította a bizánci PANTOKRATOR (MINDEN HATÓ) monostort is, amely­nek falai között, Illetve ve­le összefüggésben állott a világ legelső kórháza. Piros­ka — Eiréne----a görög egy­ház szentjeinek sorában van, ünnepét augusztus 13- án tartják-Mi itt most nem a bizánci Pantokrator — Mindenható — monostor alapításával kí­vánunk foglalkozni. Piroska — Eiréne — előtt és utána is többen —, kiváló embe­rek, Isten dicsőségére mo­nostorok alapításával kíván­ták a Mindenhatónak megkö­szönni a feléjük irányuló ál­dását. Az előttünk lévő sár­ga iratokból azonban kitű­nik, hogy a Pantokrator mo­nostor alapításának tervét és a megvalósulást is, milyen számosán igyekeztek törté­­nelmészek, elperelni a ma­gyar királyleánytól. Azonban a korabeli görög feljegyzé­sek, külön hangsúlyt adnak annak, hogy "magyar her­cegnő Piroska — Eiréne — alaoította". Akárhogyan is. volt, a monostor alapítása nem volt új gondolat már a Piroska — Eiréne — idejé­ben. Uj volt azonban a kór ház intézményének gondola­ta és megvalósítása. És mi ezzel kiválnunk fogla'kozni. Piroska —.Eiréne — életé­vel azért foglalkozunk bő­vebben, mielőtt rátérnénk az első kórház ismertetésére, mert meggyőződésünk, hogy szívesen olvassa el minden­ki, hogy megismerhesse a magánéletét is annak az esz­ményi nőnek, akinél szebb és fenségesebb társadalmi intézményét — napjainkig sem tudtak túlszárnyalni —, cca. 8 évszázad után. — A kórház —, természe­tesen összefüggésben volt a Pantokrator monostorral. Egy nagy kórház volt, az­után a nyomorékok számára alapított szeretetház és az elmebetegek kórháza. — A kórházaknak a be­rendezése olyan meglepően hasonlít a modern kórházak­ra, hogy szinte nehéz elhin­ni, hogy mindez a XII. szá­zadi Bizáncból való. Minden­­legkisebb részletében vissza­tükrözi azt a szellemet, a szerető, odaadó gondosko­dást, az emberi szenvedések enyhítésének vágyát, ame­lyet az alapító császárnő és annak akaratát teljesítő csá­szár lelkét áthatotta —, írja az akkori történelem jegy­zője. — A kórház ötven fekvő beteg számára volt beren­dezve, s öt osztályra oszlott. A sebészetiben tíz, a gyo­mor- és szembajosok osztá­lyában nyolc, a női betegek osztályában tizenkét ágy volt- Két osztály állt a rendes betegek rendelkezésére -tíz­tíz ággyal. Minden osztály ban vo.t szükség eseteie egy-egy pótágy, s külön számfelett hat ágy, a nagyon súlyos betegek számára Minden ágyhoz szőnyeo, szalmazsák, fejvánkos, taka­ró és téli időben két dunna tartozott. Az egyes osztá­lyok élén két orvos állott, melléjük öt felcser és két szolga volt beosztva és hat felcsernő. A női osztályban külön egy szülésznő. Az egésznek a vezetését két fő­orvos végezte, a többiek ezek alá voltak rendelve. Az osztályorvosokon kívül ta­lálunk két idősebb orvost, egy orvostanárt, aki a. töb­bieket az orvoslás művésze­tére tanította —, két segéd­orvost. A bejáró betegek kezelését két belgyógyász végezte és két sebész. Ezek mellé nyolc felcser volt be­osztva. A bejáró betegek ke­zelésére rendelt orvosok kö­zül kettő és két felcser tar­tozott ellátni a Pantokrator — Mindenható — monostor apróbb — nem súlyos be­teg — szolgálatait is. Az or­vosok száma meghaladta az ötvenet. Két csoportra oszt­va, havonta egymást váltva, végezték munkájukat. A fő­orvosnak mindennap végig kellett járni az osztályokat, megvizsgálni a betegek álla­potát, kikérdezni őket — hogy meg vannak-e eléged­ve az ápolással és ellátássá1. Éjjel minden osztályban egy inspekciós feicser ügyelt fel. A bejáró betegek osztályá­ban, súlyosabb esetben a rendelő orvos jelentést tesz a főorvosnak, aki erre egy ta­pasztaltabb orvost küld ki tanácskozás végett. Piroska — Eiréne — csá­szár-nő alapítólevele az or­vosoknak a lelkére köti kü­lön, hogy "...kötelességeiket lelki­­ismeretesen, szeretettel és odaadással végezzék, s te­kintetük mindig a Minden­hatón függjön, mert az Ő örökké éber szemét nem ke­rülhetik el ■ .." Tartalmazza a császárnő alapító levele a kórházba utalt betegek más körülmé­nyeit is. A kórházba való felvétel­kor, friss fehérneműt és ru­hát kapnak, régi ruhájukat kimossák és megőrzik arra az időre, amikor felépülve e'hagyja a kórházat. A kór­házban gyakran kell ruhát váltani és a matracokat — derékaljakat — felfrissíteni. Az akkori időknek megfele­lően — havonta kétszer für­deni. Fel van sorolva pon­tosan, hogy naponta -r^nnyi súlyú kenyér, főzelék, zöld­ség, olaj és hús a betegek­nek. A napi borra és a va­sárnapi szappanra, külön pénzt kapnak. A kórháznak kápolnája is van, két pappal. Ebben a -kápolnában a csá­szár és császár-nő halála ün­nepén —, ha az elérkezik — külön ajándékban is részesül­jenek a betegek és a kórház személyzete, akik -a járni tu­dó betegekkel együtt részt -kell vegyenek az Istenanya templomában az alapító csá­szárnő és császár halotti ün­nepén tartandó istentiszte­leten. A kórház ellátásának nagy munkáját, házi kezelésben kell végezni. Külön gyógy­szertára van a kórháznak, malma, sütödéje és hátaslo­va, haszonállata. Kb< negy­ven ember áll a kórház bete­geinek és vezetőinek és or­vosainak szolgálatára. Az alapítólevél felsorolja a gyö­nyörűn felszerelt kórházban uralkodó rendet, tisztaságot —, illetve azok követelmé­nyét, sőt még az orvosi mű­szereket is. Megszabja kü­lön, hegy minden osztályban legyen agy kézmosó beren­dezés is, ahol az orvos a be­tegekkel való foglalkozás után, kezet mos. — A szeretetházban hu­szonnégy nyomorék ember talált m-eriedéket, akiknek ellátásáról az alapítólevél éo­­pen olyan gonddal és szere­tettel foglalkozik, mint kór­házi betegekről. Ezek mellé hat szolga van beosztva, s a Pantokrator — Mindenha­tó — monostor egy szerze­tese gondozza őket. A kór­ház és szeretetház halottai­nak külön temetőről is gon­doskodik az alapítólevél, mert erről a helyről nehéz volt megközelíteni az Arany Szarv-on túl lévő temetőt. A temetőben is épült halottas kápolna­— Külön épült az előb­biektől is, az elmebeteoek kórháza, hogy sem a sürüb­­ban lakott területeket, sem a kórházakat ne zavarják az ápoltak. Az, aki gondosko­dott a fenti kórházról, szere­­tetházról, meggyőződésünk, hogy gondoskodott az elme­betegek kórházáról is. "Mit használ az én vérem, ha romlásba szállók" . . < is­mételgette a császámő éle­tében. Szent László leánya Piros­ka — Eiréne — tehát min­den vércseoojével és szíve minden dobbanásával szol­gálni akarta embertársainak javát —, hasonlatosan édes­apjához ! Nemcsak a kórház megalapításáról, de annak fenntartásáról is ő gondos­kodott —, miképpen a Pan­tokrator monostor fenntar­tásáról is. Saját anyagi ja­vain -kívül, megnyeri nem­csak császári urát, de a hoz­zátartozók jóindulatát is. — A Duna—Tisza közéről indult el Piroska, hogy mint Eiréne császárnő kerüljön Bizáncban —, s végül Krisz­tus menyasszonyaként — a görög császárnők szokásá­hoz híven, mint apáca — Xene "Idegen!" néven men­jen át az Örök Hazába. — Komnenos — Piroska életrajzírója (urának öccse) kiemeli müvében, hogv "a császárnőt' soha sem vonzot­ták az élet külső, puha szép­ségei. Idegen volt neki Bi­zánc, mert ő maga, idegen­nek érezte magát benne, szülőhazáját sohasem tudta feledni. Lelke tele volt hit­tel, rajongással és szeretet­tel, magasabbra nézett és lá­tott, mint a császári ház fé­nye, de szűk világa ... Min­dig Istent kereste — írja Komnenos — és úgy találta meg a szenvedő embert. Amit az élet adott kezébe, két kézzel szórta a rászoru­lók felé . . . Alattvalóinak eszményképe volt- 1134-ben halt meg. Szarkofágja, mely földi maradványait magába zárta, a Pantokrator monos­tora előtt volt... Amikor Kelet felől megin­dult az ozmánság, hogy az európai keresztény világné­zetet megsemmisítse, útjába esett Bizánc. Álljunk csak meg egy pH lamatra és nézzük meg, vajh mit tett Bizánc . ..? A krisz­tusi kereszténység és krisz­tusi kultúra nevében Nyu­gathoz fordult segítségért... Nyugat mit tett ekkor .. ? Hasonlóan ahhoz, amit ak kor, amikor a magyar Törté­nelem sok-sok véres napján hozzáfordulókkal tett — öl­hetett kezekkel nézte már az akkori Nyugat is, hogy meg­semmisülhessen az, amit Is­ten dicsőségére addig épí­tett a kereszténység . . .! Így esett áldozatul Bizánc a török előretörésnek —, ké­sőbb Hazánk is. — A Pan­tokrator — Mindenható — monostor és kórház, hogy később —, mint török törté­­nelmészek is megállapítják — csizmadiák üssenek ta­nyát benne addig, amíg mecsetté nem alakítják- Kon­stantinápolyi török hagyo­mány szerint —, aki az Arany Szarv isztanbuli olda­lán emelkedő isztanbuli olda­lán emelkedő egyik halmon egy bizánci Bazilika épületé­hez ér, annak nyugati falai előtt egy verde-anticoból ké­szült hatalmas szarkofágot lát, négy oldalán kereszt­tel . . . Ma, víztartóul szol­gál. Ez a szarkofág volt va­lamikor Piroska — Eiréne —• földi maradványainak nyug­helye, amíg szentségtörő ke­zek szét nem dúlták . .. "Csak a testet lehet meg­ölni, csak a test múlandó, de a cselekedetek örökéletüek". Piroska — Eiréne császárnő — nevét sem ismerik sokan ma már saját hazájában sem — Magyarországon —, de az általa megálmodott em­berbaráti intézmény a mai kornak megfelelően — ma is éli. "Minden szép és jó, ami a világon van —, a nőtő! származik, de minden, ami a szépnek és jónak az ellen­kezője —, az iis a nőtől ered" —, mondja egy régi bölcselő. Mi itt most egy kb. 8 év­századdal ezelőtt élt gyenge nő, napjainkban is érezhető áldásos életéről írtunk .. . Bárha a Teremtő Isten* adná, hogy kb. 8 évszázad múlva, a jelen-nek is lenne értéke. • Az olvasójelek közötti szöveget, szószerint idézem Moravcsik Gvula "Szent Lász­ló Leánya és a Bizánci Pan­tokrator Monostor" című fü­zetéből, amely a Konstanti­nápolyi Magyar Tudományos intézet közleményei 7—8 sz. füzetben, 1923-ban jelent meg. Szükségesnek tartom ennek megjegyzését azért is, hogy ezúton emléket állít­sak Moravcsik Gyulának —, a fenti mű összeállítójának is. UTCAI HARCOK PÁRIZSBAN Párizs utcáin az algériai lázadók és a francia rend­őrség között súlyos fegyver- és kézigránát harcok foly­tak. Az algériaiak öt halot­tat vesztettek, a franciák négy rendőrt szállítottak sú­lyos sebekkel a kórházakba. Az algériai Oranban vám­­tisztviselők megvizsgáltak egv Marokkóból érkező va­súti szállítmányt, mely 630 darab agyagedényből állott. A vámtisztviselők az edénye­ket rendkívül nehéznek ta­lálták s néhányat felnyitva gépfegyvereket . találtak bennük. Az egész szállít­mány felülvizsgálata után még 25.000 sorozat töltény került napvilágra. A külde­ményt az aloériai nemzeti forradalmároknak szánták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom