Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

1961-05-13 / 19. szám

Még jóni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedes Százezrek aj akác. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Maii Post Office Department, Ottawa. XI. évfolyam, 19. szám, Vol. XI. No. 19. PRICE 10 CENTS Canada‘s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ ■■KBHBHKBBBHI^HBaaHKBBBaBSasaaKaaaaaHBHB MAGYAR LAPJA Toronto, 1961 május 13, szombat Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toront« TEL.: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Szovjet parádé május elsején i Katonai és világűri hatal­mát fitogtatva a Szovjetunió hatalmas felvonulást rende­zett a moszkvai Vörös téren május elsején. Céljuk a Nyu­gat figyelmeztetése ' “táma­dó szándékuk' következmé­nyeire". Nevetséges propa­ganda, amelyben a kommu­nisták nem hisznek s amely­től a Nyugat nem ijed meg. Yuri Gagarin őrnagy, a világűr első utasa, ott állt Hruscsov balján, szemben Lenin és Sztálin sírjának em­lékművével. Ő volt az ün­nepség primadonnája. Százezrek tapsoltak és él­jeneztek az utcákon, mikor a hernyótalpra szerelt raké­ták elvonultak a közönség előtt- Hatféle rakétát mutat­tak be, valamint a konven­cionális fegyvereket, köztük tankokat kétcsövű fegyver­toronnyal és saját meghaj­tású 15 inches ágyukat. Hruscsov hidegen nézte a katonai erők felvonulását s csak akkor derült mosoly­ra ördögi arca, mikor a pol­gári felvonulás megkezdő­dött. Ezt a szovjet iégürhajó modellje vezette be, melyet különleges repülőruhákba öltözött fiúk és lányok húz­tak. A mauzóleum előtt meg­álltak és csokrot nyújtottak át Gagari.nnak és a -szovjet előkelőségeknek. CSATLÓSÁLLAM LETT KUBÁBÓL RODION MALINOVSKY Az ünnepi beszédet Ro­dion Malinovsky, szovjet honvédelmi miniszter tartot­ta. Fegyverkezéssel vádolta a Nyugatot és a világbéke legnagyobb ellenségének a nyugatTnémetországi milita rizmus fellángolását jelölte meg. Örömét fejezte ki az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai szabadságmozgalmak felett. Kardcsörtető beszédét azzal fejezte be, hogy "a szovjet fegyverek a legerő­sebbek a viláaon". Business, amelynek szaga van! VÖRÖS-KINA BÚZÁT VÁSÁROL KANADÁBAN Hamilton kanadai földmű­velésügyi miniszter jelenti, hogy hosszúlejáratú szerző­dést kötöttek kommunista- Kínával 362 millió dollár ér­tékű búza, árpa és liszt szál­lítására. A miniszter most tért vissza Hong Kongból, ahol az üzletet megkötötte. A szerződés alapján 186 millió bushel búzát és 47 millió bushel árpát kell szál­lítani. (Egy bushel 36.36 liter.) A kínaiak a szállított áru értékének 25%-át készpénz­zel fizetik, a hátralévő rész­re 270 napos hitelt kaptak. Hamilton miniszter egy­előre a hosszúlejáratú szer­ződésnek csak első részét ír­ta alá, melyben az eladott termények értéke 66 millió dollár. Vörös-Kína fizetési kötelezettségét font ster­lingben teljesíti s ezzel a megállapodással Kanada szakított eddigi kereskedel­mi politikájával, mely sze­rint külkereskedelmi szerző­déseit dollár valutában kö­tötte. A búzát Kanada nyugati partjain fekvő kikötőkben rakják hajóra s Vörös-Kína köteles a szállításhoz leg­alább 50 hajót rendelkezés­re bocsátani. Megállapodtak abban is, hoav még ebben ez évben további $425 millió kanadai búza és árpa szállítására köt­nek szerződést. Ez az élel­miszer a kommunista Kínát fenyegető éhínség csökken­tésére szükséges. Hasonló szerződést kötöttek Ausztrá­liával is. Ez a legnagyobb kereskedelmi szerződés, amit Kanada valaha is kötött kül­földi állammal. Meglepetéssel olvassuk Pearson ellenzéki vezér nyilatkozatát: "Ez nem egy­szerű kereskedelmi szerző­dés, hanem véletlen szeren­cse. Politikai ellentétek nem akadályozhatják meg a ke­reskedelmi érintkezést"- Ké­ső lesz a bánat, ha a kom­munizmus majd Kanada nya­kára ül. Hussein király házasodik Hussein, Jordánia királya "megunván a szívét rágó magányosságot" — a közel­jövőben megnősül- Egy Jor­dániában állomásozó angol tiszt leányát, Toni Gardnert veszi feleségül. A hírt Hus­sein király, aki a napokban volt 26 éves, az ammani rá­dió útjá.n közölte arab alatt­valóival. Az esküvő napját még nem állapították meg. A király 1956-ban vált el el­ső feleségétől, s most azt mondja, hogy "Allah segí­tett neki megtalálói álmai ideálját". A szörnyű valóság : hogy Kuba valóban és félreérthe­tetlenül a szovjet egyik csat­lósállama, kiviláglott a fél­bolond Castro egyik május elsejei beszédéből, amely­ben hivatalosan is bejelen­tette, hogy Kuba a "szocia­lizmus" (értsd orosz kom­munizmus) politikáját köve­ti. De ennél fontosabb és tra­­gikusabb volt a kubai pénz­ügyminiszter, Che Guevara beszéde, melyben beszá­molt arról, hogy Kuba az el­múlt 12 hónap alatt Orosz­országtól 100 millió, Vörös­­kínától 70 millió, Kelet-Né­­metországtól 10 millió és Ma­gyarországtól 7 millió dol­lárt kapott kamatmentes köl­­csönképpen, tehát ajándék­ba. Guevara szerint ezeket az összegeket a mezőgazda­ság és az ipar fejlesztésére használták fel. Bejelentette azt is, hogy a bankokat és nagyvállalatokat az ország már eddig is államosította, s a kisipar és a mezőgazda­ság teljes államosítása folya­matban van. Hozzátette, hogy Kuba feltett szándéka, hogy a többi latinamerikai országokban is kommunista felkelést szítson, s hogy eb­ben, valamint minden egyéb­ben, Kuba a szovjet segítsé­gére támaszkodik; a siker­telen invázióról azt mondot­ta Gueavra, hogy Kuba szá­mít újabb megszállási kísér­letre, meiy esetben a szov­jet csapatok fogják a szige­tet védeni. Castro az elmúlt héten békeajánlatot" tett Kenne­dy elnöknek, s "békés együttélést" ajánlott az USA- nak. Az amerikai külügymi­nisztérium nyomban vissza­utasította a pimasz ajánla­tot. Elég szomorú, hogy még egyes kanadai lapok is kifo­gásolták az amerikaiak eluta­sító válaszát, s a sajnos na­gyon is megszokott álszent tanácsadó szerepében tetsze­legnek. Különösen a jelenlegi kon­zervatív kormány ellenfelei, a liberális lapok igyekeznek az USA kubai politikáját úgy beállítani, mintha az erőszakkal kívánná a saját államrendszerét bevezetni Kubában, amely állítólag szabad választásból lett kommunista csatlósállam­má. Hogy ez a fajta politika hová vezet, azt mutatja a szomorú keletázsiai és kelet­A francia tábornokok algíri felkelése már a múlté. De Challe qe­­nerá'is, aki a felkelés győ­zelme esetén a hatalmat át­vette volna, pontosan meg­magyarázta a forrongás cél­ját, s a jelek szerint De Gaul­le azt tudomásul vette, s ta­nult is belőle. Challe és tár­sai szerint, ha hamarosan nem következik be jobbolda­li irányú fordulat a francia politikában, úgy Algírt, s idővel Franciaországot is kommunisták által, támoga­tott kormány fogja átvenni. Challe-nak sok szempontból igaza van, s De Gaulle, aki maga is az erős kéz és az ab­szolút kommunistaeilenes politika híve, mindezt jól megértette. A benyomás az, hogy De Gaulle azt szerette volna, ha Challe politikai céljai megvalósulnak —, de persze nem katonai lázadás útjánt. Az egész kalandra legjel­lemzőbb a behódolt ejtőer­nyős hadosztályok magatar­tása, akik, amikor fegyverei­ket átadták a francia hadse­reg kormányhü egységeinek, a Párizsban ma oly népsze­rű kabarédalt kezdték éne­kelni : "Je ne regrette rien — semmit sem bántam meg". Újabb kommunista kém George Blake a koreai há­ború idején brit alkonzul volt Seoulban. Kommunista fogságba került, ahol rész­ben hipnózissal, részben fe­nyegetésekkel, részben az "agymosás" műszóval jel­lemzett je'lemátalakítássai sikerü't belőle meggyőződé­­ses kommunista kémet farag­ni. Visszakerült Angliába, ahol azóta mostanáig, mint a szovjet legsikeresebb hír­szerzője- működött. Most, hogy a londoni Intelligence Service leleplezte, s a bíró­ság összesen 42 évi fegyház­­ra ítélte, kiderült, hogy ez az ember több kárt okozott e nyugati világnak, mint az összes kommunista fegyver és ügynök együttvéve. A: üg_y diszkrét részleteire való tekintettel a bíróság nerr. tette közzé a részletes ada tokát, csak annyit hozott nyilvánosságra, hogy Blake kémkedése nem az atomtit­­íok körébe tartozik. Amerika döntésre készül Laosz védelmében Az Egyesült Államok dön­tésre készülnek Laosz védel­mében, mielőtt ezt a kis ázsiai királyságot felfalná a kommunizmus. Kennedy elnök még re­ménykedik a békés rende­zésben, de készen áll, hogy katonai beavatkozással aka­dályozza meg a kommunis­ták térhódítását. Hat ezer főből óHó csapa­tot szállítottak légi utón Nyu­­gat-Németországba, hogy megerősítsék a rendelkezés­re álló amerikai katonai erő két. Útjukat bármelyik pil­lanatban folytathatják Laosz felé. Hatvan amerikai, angol és ausztráliai hadihajó 6.000 főnyi csapattal gyakorlato­zik a Dél-kínai vizeken. európai helyzet. Hogy mi­képpen mernek kanadai po­litikai újságírók ilyen han­got megütni, mikor Kanadát kizárólag az amerikai had­erő védi —, azt csak azzal lehet magyarázni, hogy rend­kívül szűklátókörkel rendel­keznek, s hogy azt hiszik, hogy a jómódú kánadai csa­ládok gondtalan, epikureis­­ta életformája örök időre biztosítva van. Az igazság ennek az ellen­kezője. Egy Castrohoz ha­sonló lelkiismeretlen, kom­munista diktátor minden "pu­ha" országban képes terror­bandákat szervezni, s ez alól Kanada sem kivétel. Senki nem tudja, nem él-e máris a Moszkva által kiszemelt ka­nadai Castro valahol Toron­tóban, aminthogy például Torontóban élt és működött a kommunisták egyik legve­szélyesebb kémjp is. Ha az­után egy kommunista agitá­­cióval szemben a "jog" és a "szólásszabadság" gyenge szólamaival yédekezünk, úgy Kanada éppenúgy ál­dozatául eshet n kommunis­ta terrornak, mint a szeren­csétlen Kuba. Mert elége­detlen tömeg, fanatikus bo­lond és mazochista nagytő­kés éppen elég van itt is. Nekünk azt az eljárást keli követnünk, amelyet a kom­munista Che Geuvara írt elő a szerencsétlen kubai nép­nek: "Nem ejtünk foglyo­kat. Támadásra támadással felelünk, senkit sem kímé­lünk. Halál, halál és még­­egyszer halál vár mindenki­re, aki velünk szembeszáll". Ök, a kommunisták szabják meg ezt a programot az USA partjától 90 mérföldre. Ez az irány, amit velük szem­ben követni kell. Illúziók többé nem segí­tenek. Mert Castro, aki fel­szabadításról beszélt és az amerikai "imperializmust és elnyomást" próbálja ostoroz­ni, Moszkva parancsára be­jelentette azt is, hogy "Ku­bában soha többé nem lesz választás". Lehet ilyen poli­tikai iránnyal tárgyalni? S Castro, aki azt állítja, hogy a kubai nép verte vissza az inváziós kísérletet, nem ke­vesebb, mint 250.000 em­bert fogatott le és záratott vagonokba és internálótábo­rokba A kivégző osztagok éjjel-nappal működnek. EZ A KOMMUNISTA SZABAD­SÁG. ' Óriási pompával fogadták az angol királyi párt Rómában Tshombe miniszterelnök két­napos ülősztrájkot tartott Moise Tshorrjbe katangai miniszterelnök, akit a kon­gói vezetők 'konferenciájáról való hazatérés közben — le­tartóztattak, kétnapos ülő­sztrájkot tartott a coquilhat­­villei repülőtéren. Innen ti­tokban Leopoldvillebe szál­lították. Tshombet azzal vádolják, hogy az ásványokban gaz­dag katangai tartományt ki akarta szakítani Kongó egy­ségéből. Tervei azonban az Equator tartományban ösz­­szehívott konferencián, mely Kongó beiSŐ ügyeit volt hi­vatva rendezni, hajótörést szenvedtek. Justin Bomboko, a Joseph Kasavubu elnöklete alatt ál­ló központi kormány kül­ügyminisztere szerint Tshom­be hazaárulást követett el, melyet a büntetőtörvény­könyvek halállal büntetnek. Bomboko Coquilhatville­­ben tartott sajtó konferen­ciáján bejelentette, hogy Tshombet 370 mérföldre szállították el Leopoldville­­től, ahol most egy villában tartják őrizetben. "Az elszál­lítás időpontját titokban tar­tottuk" — mondta az újság­íróknak. Leopoldvilleben a kongói csapatok megtámadták az Egyesült Nemzetek kaszár­nyáit s a harcokban két an­gol és két svéd tiszt elesett. Három ghanai katona meg halt és 60 főből álló ghanai csapat eltűnt Port Francqui közelében, 350 mérföldre ke­letre Leopoldvilletől a Kas­sai tartományban:. Az Egye­sült Nemzetek csapatai azon­ban mindenütt urai a hely­zetnek. QUEEN ELIZABETH II. Erzsébet angol király­nő és férje Philip herceg IC napos hivataios látogatásra Rómába érkeztek. Az olasz külügyminisztérium protokol-főnöke jelenti, hogy megoldották a királynő és férje hálószobájának nehéz problémáját. A Quiri.nal-palota volt az olasz királyok lakóhelye s ebben lakik a köztársaság elnöke Is. A palota legelőke­lőbb lakosztálya Napoleon számára volt tervezve s min­den fényűzése mellett is spártai egyszerűségű- A hozzá csatlakozó másik lak­osztályban pedig minden selymes, hívalgó és nőies PRINCE PHILIP Josephine császárnőre emlé­keztet. A királynőt, mint uralko­dót a rideg első lakosztály illeti meg, férje pedig a ró­zsaszín fodrok közé kerül. Az olasz külügyminisztérium protokol-főnöke szerette vol­na megcserélni a lakosztá­lyokat, de a szigorú tradi ciókat nem szeghette meg. így hyí,atkozott -v "A királynőt az 1. számú lakosztályba vezetjük, fér­jét a 2. számúba. Ha ők meg akarják cserélni lakásukat, ahhoz joguk van. Mi a tör­ténelmi szokásoknak eleget tettünk"­Borászati szakiskola a tokaji gimnáziumban Pusztulnak a hires tokaji -,ző!ők, hitelét veszti a tokaji x>r. Hiányosak a szőlőhe­gyek, nem gondozzák a szép hírű furmint, a hárslevelű, sz aranylón csorduló tokaji bor tőkéit. Most a tokaji gimnáziumot szőlészeti és borászati szakiskolává ala­kítják át, hogy benne olyan fjúságot neveljenek, akik majd megmentik a világhírű tokaji szőlőkultúrát. A cél: ó minőségű és minél több tokaji bort termelni. A gyakorlati oktatást a Tokaj-Hegyaljai Állami Gaz­daság üzemében nyújtják. Ennek ezer hold szőlője, 400 hold gyümölcsöse van. Hárommillió oltványt nevel és széo alanyvessző telepei vannak. A gimnazisták itt tanul­ják a metszést, az oltást, a szemzést. Megismerik a ta­laj s a különböző szőlőfajták sajátosságait, egymáshoz va­ló viszonyát. Tanulmányoz­zák a telepítés, a tavaszi, az őszi munkák sok fortélyát,? szüretelés, a borkezelés ten­nivalóit. "Érzékszervi vizs­gálatot" is végeznek, meg­ismerik a különféle borok tulajdonságait. A tokaji állami gimná­zium egyik tanárát, Almássy Károlyt s a Tökaj-Hegyaljai Állami Gazdaság főkerté­szét, Bakonyi Józsefet, akik­re az iskola szakirányú át­szervezését bízták, Kossuth díjjal tüntették kit Ezekre hárul az a felelősségteljes szerep, hogy s pusztuló to­kaji szőlővideket újra felvi­­ráaoztassák. A tokaji gim­názium ezután az érettséqi bizonyítvánnyal együtt sző­lészeti szakmunkás képesí­tést is nvujt. Mit olvasson a magyar nép? Kissé unalmas ez a tudósításunk, de mégis ismernünk kell, hogy mit olvashat otthon az irodalomkedvelő sze­gény magyar nép? Nagy reklámot csapnak újságjaikban, hogy egyre-másra állítják fel a falusi könyvtárakat s milyen buzgalommal olvassa népünk a rendelkezésére állé köny­veket. Hát mégis, milyen könyvek jelennek meg a mai Ma­gyarországon, melyekért így rajong a falu népe? Fellapoz­zuk a Kossuth könyvkiadó idei tervét: Először jelenik meg magyarul Marx: "Értéktöbblet­elméletek" című munkájának második része. Ismét kiad­ják a "Tőke" mindhárom kötetét. Gyűjtemény jelenik meg Marx és Engels vallásfilozófiai és vallástörténeti munkái­ból és kiadják a Marx-Engels-sorozat hatodik kötetét. Meg­jelennek Leninnek a kommunista erkölccsel foglalkozó Írá­sai, a Lenin-sorozat 38- kötete és Lenin utolsó írásainak gyűjteménye, valamint a Lenin-müvek sorozatához ké­szült tárgymutató. Az elméleti könyvek között van a "Marxista-leninista esztétika alapjai" című szovjet tankönyv, Boeck: "A marx­ista etika és a szocialista erkölcs", Platonov: "Darwin, a darwinizmus és a filozófia". Kiadják Gedő András "A modern revizionizmus filozófiai bírálatához" és Szecsődi László "A társadalmi tudat változása a szocializmus építé­sének idején" című munkáját. A nemzetközi munkásmozgalom témakörébe tartozik Matvejev könyve, amely feldolgozza a külföldi kommunis­ták szerepét a Kotcsak elleni harcokban. A magyar munkásmozgalomról szóló művek sorában megjelenik Szakács Kálmán disszertációja a kommunista parasztpolitikáról 1920—30 között. Földes Péter regényes életrajza Szamuely Tiborról és Vadász Ferenc "Börtönfa­iak között" című kötete a 30-as évek kommunista harcai­ról. A magyar szocialista építés kérdéseit tárgyalja Mol­nár Endre "A szocializmus alapjainak lerakásáról és építé­sének meggyorsításáról", Búza Márton "Anyagi érdekelt­ség és anyagiasság" és Falus Györgyné "A technikai hala­dás és az emberi munka" című kötete. Szegény olvasnivágyó magyar nép. Melyik könyv ér dekelheti ebből a gazdag kommunista termésből, miután üres zsebekkel hazatér a gyári rabszolgaságból, vagy a termelőszövetkezetek reménytelen igahuzásából? A leg­nagyobb baj pedig az, hogy mindezeket a könyveket va­lamennyi ipari és mezőgazdasági üzemnek hivatalból kell megvásárolnia.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom