Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

1961-04-08 / 14. szám

Még jőni kell, még jóni fog, Sgy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedes Százezrek ajak&n. VőröBmzrty KANADAI Authorized as Second Claw Mail Poet Office Department, Ottawa. Vol. XI. No. 14. j XI- évfolyam, 14. szám, PRICE 10 CENT« Canada‘s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1961 április 8, szombat Edited and Published at ©96 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Tor ont© TEL.: LE. 6-0333, LE. 6-0906 KENNEDY NEM ENGED! Farkasszemet néznek a kommunisták és a civilizált nagyhatalmak a laoszi kérdésben A helyzet, amelyben a szem­benálló felek állnak, jellemzően különbözik attól a pozíciótól, amelyet hasonló krízisek során a korábbi amerikai kormány ide­jén elfoglaltak. A laoszi problémát ugyan a kommunisták hódítási kísérletei okozták, de a leszámolás — vagy a békés megoldás — nem a kommunisták kívánságára, nem a kommunisták által diktált módon, hanem Kennedy USA el­nök akaratából és azonnal kell, hogy bekövetkezzék. Laoszban a vörösök vannak védekező pozícióban, s az ira­mot az amerikaiak diktálják. Kennedy elnök félreérthetet­lenül tudtára adta Moszkvának, hogy Laoszban semleges kor­mányt kíván (ez politikai szem­pontból üdvös eltérés attól a Dulles-féle bölcs, de nem szim­patikus teóriától, hogy Ázsiában senki sem lehet semleges) és hogy bármilyen kommunista előnyomulást, vaov térhódítást nyomban amerikai haderő segít­ségével kell megakadályozni. Ennek jeléül azonnal komoly ka­tonai egységeket vezényelt a nyugatbarát Laosz-i fővárosba, s nyomban összehívta a Délkelet­ázsiai Védelmi Egyezmény (SEATO) közgyűlését. A SEATO tagjai egyhangúlag megszavazták azt az amerikai in­dítványt, hogy Laoszban haladék­talanul beavatkoznak, s az ottani akciókban egymást támogatják. Ugyanez volt a határozat egy Dél-Vietnam ellen irányuló eset­leges vörös támadásra nézve. A laoszi kérdés megtárgyalásá­ra Moszkvában összehívták az úgynevezett varsói egyezmény tagjait, tehát a vörös hadseregek főparancsnokait'. A hivatalos szovjet álláspontot ugyan még nem közölték, de a Kreml által sugalmazott Pravda-cikk már azt hangsúlyozza, hogy a szovjet fel­tétlenül semleqességet kíván Laoszban, s nem kíván semmiféle területi hódítást eszközölni ezen a területen. A Kennedy-féle eré­lyes fellépésnek tehát máris meg­volt a sikere. A nyugati ultimátum úgy szól, hogy a Laoszban működő kom­­műnistabarát úaynevezett felke­lők azonnal tegyék le a fegyvert, s a vörösök részéről nekik kül­dött fegyverszállításokat azonnal szüntessék be, s a katonai ta nácsadókat vonják vissza. Miután az ultimátum visszautasítása ese­tére az amerikai haderő mads készenáll a beavatkozásra, ez pedio háborús veszélyt rejthet magában, ezért várható, hogy Hruscsovék enaedni fognak. Miután azonban a diktaturá' nem vallhatnak be soha sem­milyen kudarcot, nyilvánvaló, hogy az oroszok a közismert frontáthelvezési taktikával fog­nak élni. Máris látható, hogy a politikai izgatás súlvát ezúttal ismét Kongóra akarják áttenni. Mint ismeretes, a Hruscsovék ál­tal olvan nacv hanaon beielen­­tett Gizenoa-kormánv elismeré­se telies csődöt mondott. Senki a világon, de leokevésbé a kon­­aóiak maouk nem kérnek az an­­tioatikus. külső érdekekért küz­dő á-uló GÍTpnoa narancsnoksa­­oábol. A Madaoaszkárban meg­tartott összkon^ói konferencia résztvevői megalakították a sa jót federáPs kcztársasáoukat, amelyben a Stanleyville főváros­ban működő provinciális "kor­mányt" nem a Moszkva által kirendelt Gizenga képviselte. Egyes hírek szerint Gizenga már nem él, mások szerint átállt a Mobutu-féle nyugatbarát cso­porthoz. Ez ugyan nem valószí­nű, de az nyilvánvaló, hogy közvetlen fegyveres szovjet be­avatkozás nélkül soha nem lesz kommunizmus Kongóban, még annak egy tartományában sem. A kommunisták tovább izgatnak Kongóban A szovjet tehát, amely ilymó­­don nem képes kommunizálnr a Kongót (illetve Közép-Afrikát) és amelynek nem sikerült az sem, hogy a kongói üggyel kap­csolatban tönkretegye Hammer skjöld főtitkárt (s ezzel az UNO-t) most arra törekszik, hogy pénzügyi téren okozza az Egyesült Nemzetek Szövetségé­nek bukását-A New Yorkban folyó közavű­­lésen, amelyen most a kongói nemzetközi hadsereg költségve­tését tárgyalják, Moszkva kije­lentette, hogy nem hajlandó egy centtel sem hozzájárulni ezek­hez a költségekhez. Ebben- a kérdésben csatlako­zott hozzá Franciaország is, amely a kongói nemzetközi be­avatkozás ellen van. Hasonló az álláspontja Belgiumnak, amely joggal érzi magát megsértve azért, hogy az UNO-csapatok nem adták meg a belga lakos­ságnak azt a támogatást, amit Ígértek, Portugália, amely attó: fél, hogy az angolai gyarmaton várható lázadás esetén ott is az UNO fog beavatkozni —, végül a Latin-amerikai országok kül­döttsége, azzal, hogy Kongó mesze van, ott Latin-Amerikának nincs keresnivalója, tehát ott nem is kíván költekezni. A 20.000 főnyi UNO hadsereg fenntartása sok pénzbe kerti!, s miután az akciót abbahagyni nem iehet, mert ez azonos volna Hammerskjold bukásával, tehát az egész UNO bukásával is, ez­ért végeredményben ismét a? USA és közvetlen barátai lesz­nek kénytelenek a számlát fi­zetni. Eltekintve attól, hogv ez méltánytalan és indokolatlan és valamennyiük zsebére terhet ró — az az eayszerü tény, hogy a kongói nemzetközi hadsereget csaknem teljes egészében az USA fizeti, annak a propaganda­hazugságnak ad tápot, hogy kongói rendfenntartási UNO-ak­­ció nem egyéb, mint az ameri­kai imperializmus akciója Afri­kában. Lehet, hogy ebben a kérdés­ben fog kitörni az a válság, mely az UNO szétesését vonja majd maga után. Indok volna már elég. Az Alapokmány szerint minden tagállam bizonyos arányban köteles a költségek­hez hozzájárulni, s a többség ál­tal megszavazott hozzájárulási összegeket politikai indokok alapián megtagadni nem lehet. De itt ismét túlteszik magukat a *aqok a többség akaratán —, s akármennyire is úgy szól az Alapokmány, hogy az UNO tag­jai egyenlő szavazatokkal bír­nak, mégis az a helyzet, hogy a nagyhatalmak egyike sem érzi magáranézve kötelezőnek az n!yan határozatot, amely kisné­­oességü, erőtlen, szegény, új színes országok szavazata foly­tán vált határozattá. Az UNO-t a nagyhatalmak .-mindeqyike cjak fórumnak te­kinti, de nem az ő saját szuve­­renitásuk felett álló nemzetközi hatalomnak. Hammerskjold fő­titkár azonban, s vele együtt mindazok, kik meq vannak ayő­­ződve arról, hogyha a jelenlegi fegyverek miatt nagyháború a nagyhatalmak között semmieset re sem törhet ki, úgy érzik, hogy az a várvavárt nemzetekfe­­letti erő (tehát az UNO fegyve­res ereje) most van kialakuló­ban, s ennek a fejlődésnek első fázisa éppen a kongói nemzet Közi UNO-hadsereg. Mindazok az országok tehát, amelyek a kongói hadsereg to­vábbi költségeit fizetik, végered­ményben olyan erő kifejlődését segítik, amelyek nekik maguk nak is parancsolni tudnak. Ah­hoz, hogy valaki ebben remény­kedjék, ahhoz idealistának és op­timistának kell lennie. Ezidősze­rint csupán az USA és Nagybri tannia emelkedett erre a magas erkölcsi nivóra, a Szovjet, vala­mint Franciaország is, nem re­ménykedik a fejlődésben. Pedig, ha van út a nemzetközi béke ki­alakítására, ez eovedül egy el­lenállhatatlanul erős UNO-n ke­resztül vezet- S ha ez rövidesen meg nem nyílik, akkor az UNO- nak többé nincs létjogosultsága, s meg kell szűnnie. A nagyhatal­mak számára ez nem volna nagy veszteség —, de a kisországok, elsősorban az új, színes orszá­gok, rövidesen eltűnnének az imperialista forgatagokban. Dél-Afrikéban a helyzet változatlan A Délafrikai Unió kilépésének hullámai természetesen még nem csitultak le-Diefenbaker kanadai minisz­terelnök igen kétséges eredmé­nyű iniciativája miatt éles polé­mia tört ki Délafrika és Kanada között, amely már odáig fajult, hogy Sydney Williams, egy ka­nadai állampolgárságú néger, aki magát "Kanada néger nagy­követének" nevezi, Mr. Diefen­­bakernek ad tanácsot arra, ho­gyan bojkottálja Kanada Délafr­­kát, s hogy kényszerítse Kanada ezt az államot az apartheid fel­adására. Többek között azt ajánl­ja, hog« Kanada emelje fel a vé­dővámtételeket a délafrikai áruk­ra, nevezzen ki négereket a dél­afrikai kanadai külképviseleti hatóságokhoz, s kormány-ösztön­díjakat nyújtson a délafrikai né­ger egyetemi hallgatóknak a sa­ját kormányuk elleni politikai küzdelem támogatására. Hogy az apartheid jó-e, vagy rossz, azt Kanadából és az USA- ból megállapítani nem lehet. El­vileg helytelen, az bizonyos, de azért gyakorlatilag lehet még jobb megoldás, mint amit Ghánában vagy Kongóban hozott­­'étre az éretlen kannibáloknak adott túlkorai szabadság. Sem­miesetre sincs azonban ioga Ka­nadának arra, hogy magánszank­ciókat alkalmazzon egy másik angolszász országgal szemben csak azért, hogy a fehérek és fe­keték közötti — mesterségesen felszított — harcban a négerek­nek legyen igaza. Elvégre nem­csak a négereknek van joguk hanem a fehéreknek is. Igaz viszont, hogy a kanadai kormánynak joga van a beavat­kozásra, mert ebben az ország ban nem ismerik az "apartheid" politikát, mert itt a négerekkel szemben nem viseltetneK sem­milyen ellenszenvvel. KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOKBÓL MENTIK: Teljes gazdasági bomlás Kongóban A kongói Kivu és Orientale tartományok a szovjetbarát An­toine Gizenga esztelen irányítá­sává! közelednek a teljes pénz­ügyi és gazdasági összeomlás felé Az egészségügyi intézmé­nyek nem működnek s a lakos­ságot éhínség fenyegeti. A pénzügyi helyzet a kaotikus tartományokban teljesen felbo­rult. Februárban 90 millió dol­lár nemzeti hiány mutatkozott, melyhez csatlakozik a már janu­árból áthozott 70 millió dolláros nemzeti deficit. A növekvő köz­szükségletek, a kongói katona­ság költsége és a munkások ma­gasabb bérkövetelései megold­hatatlan gazdasági krízist okoz­tak. A hat kongói tartomány közül a legrosszabb a helyzet Kivu­­ban. Az orvosok elmenekülnek a tartományból, ahol dühöng a bosszú Patrice Lumumba volt miniszterelnök meggyilkolása miatt, meggyalázzák a belga apácákat és misszionárius nőket, gyilkolják a fehér embereket és kirabolják a városokat és falva kát. Az Egyesült Nemzetek 500 ta­nítót keresett, hogy munkába ál­lítsa őket az üresen álló iskolák­ban, de alig százötvenen jelent­keztek s ezek is inkább az Egye­sült Nemzetek ellen agitálnak. A gazdasági romlás helyreál­lításának egyedüli orvossága a politikai problémák gyors ren­dezése. HRUSCSOV MEGENGEDI A SZOVJET ELLENŐRZÉSÉT Hruscsov szovjet diktátor az elmúlt napokban Alma Ataban járt, Kazakistan fővárosában Résztvett ott a kommunista párt konferenciáján. Azt az érdeke' külpolitikai kijelentést tette, hogy a Szovjetunió elfogadja a Nyugat ellenőrzési javaslatát, ha viszont a Nyugat magáévá teszi a szovjet teljes lefegyverzési tervét. . I AZ ÉRZÉKETLEN APA Londonban egy 17 éves lány apja tilalma ellenére házasságot kötött skót nemzetiségű vőlegé­nyével. Az apa a házasságot azért ellenezte, mert a vőlegény "külföldi". Az 53 éves apa, Henry New­ton nem adott beleegyezést Ma­rilyn lánya férjhezmeneteléhez. A vőlegény a 21 éves Bruce Mac­Donald skót fiatalember volt. Az apa nem adott a fiatal párnak esküvői ajándékot. Az érzéketlen apának az a vé­leménye, hogy "Anglia az ango­loké". őröket kell szerinte állí­tani a határra, hogy skótok és welsziek ne szivároghassanak be Angliába. "Az idegenek sok bajt okoztak már nekünk" — mondja túlzott nemzetieskedés­­sel. • ELNÖKVÁLASZTÁS VOLT A FRANCIA KONGÓ KÖZTÁR­SASÁGBAN Kongó Köztársaság, mely ko­rábban francia gyarmat volt s ezelőtt 19 hónappal nyerte e! önálló államiságát újra elnöké­vé választotta Abbe Fulbert Youlou-t. A szavazásban mint­egy 50 nemzetiségi csoport 420.000 tagja vett részt a fran­ciáktól kezdve egészen a La- Binga törpékig. Youlou volt az egyetlen elnök­jelölt s úgy a nemzetgyűlés, mint a nép egyhangú lelkesedés sei választotta meg. Az alkot­mány szerint ő egyúttal a mi­niszterelnök is. Az új elnök első lépése volt, hogy értekezletre hívta össze Afrika franciául be­szélő országait­• RHEE 86. SZÜLETÉSNAPJA Dr. Syngman Rh§e honolului száműzetésben ünnepelte 86- születésnapját. Kabátján feltűnő piros virág díszlett. Rhee ezelőtt a Koreai Köztársaság elnöke volt, most meg kellett elégednie, hogy Honoluluban mintegy 150 tisztelője gyűlt össze ünneplésé re. A Waikiki tengeröböl egyik szállodájának festői terraszán ebédet adtak tiszteletére. Chung Chong Oh, a volt elnök régi barátja, aki ezelőtt koreai konzul volt Honoluluban, azt mondja, hogy Rheenek maga' a vérnyomása, de egyébként jól érzi magát. • A FRANCIA—ALGÉRIAI BÉKE­­TÁRGYALASOK Franciaország és az algériai ázadók vezetői megállapodtak a béketárgyalások kezdetének időpontjában és helyében. A je­lentések szerint a megbízottak április 7-én jönnek össze Evian­­ban, a genfi tó francia partján. E tárgyalások vannak hivatva megszüntetni a hat éves algériai háborút. Algériában azonban több he­lyen utcai harcokra került sor tiltakozásul a béketárgyalások megkezdése ellen. Franciák é­­mozlemek ütköztek meg s a har-JÉZUS A LONDONI TELEVÍZIÓBAN A londoni televízió moderni­zált passió játékot mutatott be, melyben Jézus kék nadrágban, tépett ingben, hosszúhajú fiatal­ként szerepelt. A parlament kon­zervatív tagjai tiltakoztak a szo­katlan televízió műsor ellen, má­sok viszont tetszé'üket fejezték ki. A képviselők szerint a kép 'lealázó, ijesztő és teljesen ízlés­telen volt". Szövegét Ernest Marvin presbiteriánus lelkész ír­ta egyházközsége fiataljai szá­mára. Jézust a televízióban a 19 éves Roy Harkness színész játszotta Az egyik énekbetét refrénje ez volt "Szeretem anyámat, mint jó pajtásomat"- Gitár és dob kí­sérte az előadást, mely a Mi­atyánkkal végződött, modern át­írásban, ritmikus dobütések kí­séretében. • KONGÓ FORRADALOMMAL FENYEGETŐZIK Joseph Ileo miniszterelnök Leopoldvilleben azzal fenyegető­zik, hogy Kongó forradalomba megy át, ha az Egyesült Nemze­tek újabb csapatokat szállítanak partra. A Biztonsági Tanács hatá­rozata értelmében ugyanis fel ■ kell készülni a polgárháború el­hárítására. Ileo azt mondta egy sajtókon­ferencián : "Most a forrada om következik s ezért az Egyesült Nemzeteknek kell viselni a fele­lősséget". Meg nem erősített források­ból azt jelentik, hogy a kongói hatóságok Matadi kikötőben megakadályozták néhány hajó kirakását, melyek utánpótlást szállítottak az Egyesült Nemze­tek csapatainak. NEHRU KI AKARJA VONNI KON­GÓBÓL AZ INDIAI CSAPATOKAT • 4 ill; - Ip: .. i: l £X<:> [ L Jawaharlal Nehru indiai mi­niszterelnök azt a kijelentést tet­te, hogy kivonja Kongóból az in­diai csapatokat, ha az Egyesült Nemzetek nem tudják biztosíta­ni Matadi kongói kikötő zavarta­lan használatát. Nehru szerint az Egyesült! Nemzeteknek ef kell foglalni a kikötőt, ha szükséges fegyverrel is­"India nem küldhet olyan helyre csapatokat — mondja Nehru a parlamentben —, ahoí azok partraszállása nincs bizto­sítva. Ezt a problémát a legkö­zelebbi hetekben meg kell olda­ni". Matadi kikötője nélkül az Egyesült Nemzetek csapatat nem láthatók el utánpótlással s nem biztosítható az összeköttetés a tenger és a szárazföld között­­• TÁMADÁS A RANGOON EXPRESS ELLEN 9 A Karen törzs bandái Ran­­goontól északra 100 mérföld tá­­volságra véres támadást indítot­tak a Mandalay-Rangoon express ellen. Húsz halálos áldozatról és 50 súlyos sebesültről érkezett jelentés. . coknak négy halottja és 30 sú- I lyos sebesültje van. ALEXANDRA HERCEGNŐ, A kenti hercegnő lánya és Erzsébet királynő unokahuga élénk érdeklődést mutatott a londoni Eszményi Otthon kiállításon (Ideal Home Exhibition) kiál­lított kanadai áruk iránt. Alexandra hercegnő 1959-ben járt Kanadában. George Drew-val, Kanada angliai főmegbizott­­jával beszélget (Canadian Scene)

Next

/
Oldalképek
Tartalom