Kanadai Magyarság, 1960. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-01 / 39. szám

X. évfolyam, 39. szám, 1960 október 1, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI ßcHMulULM 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto 4 Hivatalos érék: reggel 9-t6l délután 6-lg előfizetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00., egyes szám ára: 10 cent Külföldön: egész évre $6.00, féd évre $4.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem érzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portéköltség mellékelése esetén sem. A közlésre atbamasnak Utált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy Mtokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelés. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada A hazai technikai és közgazdasági lapok szemléje VALUTASZERZÉS — NYUGATI KAPCSOLATOK — A TECHNIKAI TUDÁS ÁRAMLÁSA A nyugati országokkal való intenzivebb kereskedelmi kap­csolatokra való törekvésnek 4 mozgató ereje van : 1. Valutaszerzés 2. A Szovjetunió és a csatlós államokból nem importálható anyagoknak gépekkel való fi­zetése-3. A nyugati műszaki tudás beáramlásának intézményes biz­tosítása. 4. A magyar gazdasági élet fokozatos ellenállása a Szovjet nyomás ellen. Az első kettő nem szorul ma­gyarázatra, a negyediket nem lelhet részletesen és adatszerűén taglalni, a harmadikkal kapcsolat­ban azonban szükséges néhány megjegyzést tenni. Míg: a vas­függöny szilárd az eszmék biro­dalmában, addig a Szovjetunió mind a csatlós államokon, mind a saiját gazdasági kapcsolatain keresztül nagy kaput hagy nyit­va, amelyen a nyugati technikai tudás szabadon áramolhat be a vörös imperiumba. Ennek bizo­nyítéka, hogy a "Magyar Techni­ka" tele van nyugati technikai újdonságok ismertetésével. A lap egy számában 20—25 nyugati technikai újdonság szerepel. Példaképpen csak néhányat so­rolok fel: a repülő autók, hajók és vonatok címoldalon a légpár­nás járművek terén elért leg­frissebb technikai megoldások­kal találkozhatunk. Amerikai, svájci, angol, kanadai megoldá­sokat .ismerhetünk meg, amelyek között a Curtiss—Wright ame­rikai repülőgépgyár nagy szere­pet kap. De megismerheti az ol­vasó a Ford-gyár "Levepad"-jé­­pek a fényképét és technikai le írását is. "Felületi vizsgálatok" cím alatt a francia Jacquet repülés­ügyi kutatóinézet "polírozójá­val" ismerkedhetünk meg rész­letesen. "A rádió a világűrben" cím alatt azonban érdekes mó­don megtudjuk, hogy az Egye­sült Államok vezet a világűrben folytatott távközlés területén és h í rád á s tech n i ká ja fej tettebb, mint a Szovjetunióé. Ismerteti a pioneer V energiamérlegét is. A mikró-elektronika területén tudomást szerezhetünk arról, hogy a közelmúltban Philadel­phiában egy mérnöki konferen­cián a modem elektrotechnika egy alapvető kérdésével foglal, koztak, amelynek lényegét a lap világosan lismertetii (Jó szakértőt küldhették ki a Kong­resszusra.) Az angol Skylark rakéta orr­­kupjába szerelt távcső fényképét és keresztmetszetét is megtalál­hatjuk. A mirvnesotai egyetem ércvizsgáló állomásának új flui­­dizációs eljárását is ismertetik. €z az eljárás leírásban és vázla­tosan ábrázolva a lapban talál­ható-A fenti példák bizonyítják, hogy Magyarországon — és va­lószínűleg a többi csatlós állam­ban is — a kommunisták igen nagy összegeket fordítanak a nyugati technikai világ fejlődésé­nek tanulmányozására. Mindenki előtt ismeretes, hogy a szaba­dalmak illetéktelen felhasználá­sa a kommunista világban ter­mészetes routine-eljárás. Amíg ez a tevékenység csak a nyugati szaklapok tanulmá­nyozására korlátozódik, addig nem olyan veszélyes, mintha pá­rosul nyugati szakemberek meg­hívásával és kommunista szak­emberek kiküldetésével külön­böző nyugati ipari kiállításokra. A lapokból azonban arról is értesülünk, hogy mindkét irány­ban jelentős erőfeszítések tör­ténnek. A lipcsei szerszámgép­ipari kongresszust magyar szak­emberek látogatták; a budapes­ti Ipari Vásárt sok nyugati szak­ember is meglátogatta. Nagy erőfeszítések történtek és történ­nek ma is annak érdekében, hogy nyugatnémet tudósokat és technikusokat Magyarországra hívjanak előadások tartására. A Kelet-Nyugat között kötött kulturális egyezményektől telje­sen függetlenül a technikai terü­leten az ismeretek állandó egy­oldalú áramlása folyik. A nyu­gati technikai ismeretekkel a Ke­let sokkal könnyebben tud eltu­lajdonítani dolgokat, mint for­dítva. A nyugati tőkés országok­ból való gépimport sok esetben patentok eltulajdonításának le­hetőségét nyújtja a kommunista országok számára. Ezzel szemben a kommunista országok exportgépei nem árul­nak el ugyanannyi titkot. Az is kétséges, hogy a keleti terület technikai lapjainak és különbö­ző kiadványainak tanulmányo­zására a Nyugat tesz-e ugyan­annyi erőfeszítést, mint a kom­munisták teszik, fordítva. A nyugati külkereskedelmi 'kapcsolatok volumenjére konk­rét számadatokat tartalmaznak a magyar lapok. (Külkereskedelem, 1960. május). A "Külkereskedelem" című lap nagy erőfeszítéseket tesz an­nak érdekében, hogy a nyugati tőkés országokkal való kereske­delmi kapcsolatok minél inten­zivebbé váljanak! Érdekes cik­kek ilyen szempontból Tardos Márton : "A tőkés piaci árak vál­tozásának hatása a magyar kül- Ikereskedelemre" (1960 május), valamint Facsády Kálmán: "A gépipari exportgazdaságossági számítások eredményeiről" írt cikke. A nyugati irányzat ellen­­súlyozására találunk nyugatel­lenes cikket is, azonban a két rendszer békés együttélése a vezető gondolat még a csúcs­­konferencia bukása után is. A lengyel kereskedelmi kap­csolatokról a “Külkereskedelem" külön száma ad részletes tájékoz­tatást. A MAJDNEM-EMBER Akiről itt szó van, Cziber Ge­reben, nem közönséges alak. Alig ismerek sablont, amelybe beleilleszteni tudnám. Valami fantasztikus környékezte, mely­ből sohse tudtam kiigazodni. Mert Cziber Gereben majd­nem a világ legnagyobb hőse volt. Majdnem mindennap ve­szélyeztette a maga és mások életét. Gáláns kalandokban fe­lülmúlta Casanovát, férfias eré­nyekben Bayard-t — majdnem. Szüntelenül kalandok, izgal­mak, veszélyek röpködték körül. A halállal, a megsemmisüléssel majdnem állandóan kacérkodott, És csodálatosképpen soha sem­mi baja nem történt. Egy haja­­szála sem görbült meg, noha a szóban forgó hajszálak majdnem egész fején, kivéve a kopasz bú­bot, deresedni kezdtek. Vízvezetéki hivatalnok volt. Pontos, megbízható, sőt majd­nem pedáns, ami hivatalnok em­bernél becses kvalitás. Izgalmas, hajmeresztő kaland­jait a hivatalon kívül élte át. Majdnem minden napra esett egy őrületes saltomortale. Az az ember, akii cigarettával dinamit­­hordókon táncolt, az jámbor nyárspolgáréletet élt Cziber Ge­rebenhez képest. Majdnem ezer halált halt s amellett egészséges maradt, mint a makk-Érdekes, hogy egy kalandját sem hallgatta eí. Nyugodtan, a legcsekélyebb izgalom és ernfá­­ízis nélkül beszélt róluk. Ilyetén­képpen : — Képzeljétek, fiúk ,ma majd­nem fölfricskáztam egy lovassá­gi tábornokot. — Apropo, gyerekek, el kell mondanom, hogy az éjjel majd­nem elszöktettem egy spanyol infánsnőt a Búzáikéból . És részletesen, kimerítően be­számolt azokkal a sajátságos kö­rülményekkel ,amelyek között a lovassági tábornokkal kínos kon­fliktusba elegyedett s azt a ka­landos éjjelt, amelynek izgal­mai között a spanyol infánsnő­vel megismerkedett. A közbeve­tett kérdések nem hozták zavar­ba. Pontosan számot adott a leg­jelentékenyebb apróságról, a tá­bornok koráról, családi állapotá­ról ,- az infánsnő-toalettjeiről, haj­színéről, arckenőcséről stb. És amellett nyugodtan pödör­­gette tüskés, fakó bajuszát és sodorgatta cigarettáját. — Bizony, gyerekek, majd­nem . . . A "majdnem" nélkül ezerszer átlyukgatott csúfosan széjjelron­csolt törvényszéki hulla lett vol­na. Nemcsak ő, de mindazok, akik kalandjaik szféráiba kerül­ték!. De a "majdnem" őrködött fölötte, amikor átúszta a Niagara­­zuhatagot, amikor leszállt a Ve. zuv kráterébe, amikor glecsere­­ken kúszott föl s hírhedt brigan­­tikkal viaskodott életre-halálra az Abruzzak szakadékéiban. — Bizony, majdnem otthagy­tam a fogamat . . . Megjegyzem, egy foga sem hiányzott- Fakók, plombosak voltak, de teljes számúak. Sőt, ■jó órában legyen mondva, testén a zúzódásnak sehol a legcséké­­lyebb nyoma sem volt fölfedez­hető. Jól táplált, kissé lomha test, savós szemekkel s néhány szabálytalan alakú szemölccsel. Az úgynevezett porhüvely nem jelezte, hogy majdnem a legret­­'tenhetetlenebb lelkek egyikét hordozza. Megvallom, sok élvezetet ta­láltunk előadásaiban. Egy szavát se hittük, de szívesen hallgattuk. Mert az idők során bizonyos ar­­tisztikus módszert sajátított el. Meg szokta festeni kalandjai milieujét. A részletekben szür­keségre törekedett, a nüanszok­­ban diszkrécióra. Azután tudott IRTA: ZÖLDI MÁRTON Ilyenkor néhány olasz szót is ke­vert az előadásába: per bacco, corpo.di-dio . . . stb. A távolabbi zónákba eső ka­landokat olyan időszakba he­lyezte, amikor még nem ismer­tük. Ha nőkről beszélt, csak kez­dőbetűket említett. — Roppant érdekes volt, ami­kor D- E. őrgróf leányát szöktet­tem meg. A csónak majdnem föl­borult, az őrgróf majdnem lelőt­te, a lovak majdnem elragad­tak ... i Üres kézzel sohse jött közénk. Mikor a fantáziája elbágyadt s a kedve lelohadt, akkor megelé­gedett jelentéktelen, köznapi ve­szedelmekkel. — Alig öt percre, hogy a vil­lamos majdnem elgázolt. — Ma reggel pisztolypárba­jom volt. Majdnem ott marad­tam!. Ha faggattuk, szívesen el­mondta a párbaj előzményeit. Színesen, vonzóan, noveíliszti­­kus ötletességgel. Hamar bele­melegedett. Többnyire neves primadonnákért verekedett, aki­ket valami léha kaszinói tag megrágalmazott. Ezt ő nem tud­ta eltűrni. — Majdnem pofonütöttem azt a grófocskát. Becsületemre! Nem tűrök szemtelenségeket. És roppant csodálkozott ma­gán, hogy nem tette meg. Mert imádta a színésznőket, noha évekig nem járt színházba-Az általános választásoknál vagy ha időközben egy kerület megürült, Cziber Gereben min­dig majdnem föllépett. — Tudjátok, hogy tegnap majdnem leutaztam a kerületbe. Az osztálysorsjáték húzásánál is majdnem mindig ő ütötte mega főnyereményt. Azokat a sikkasz­tokat, akiknek elfogatására nagy díjakat tűztek ki, majdnem mind ő fogta el. Beszélt, vacsorázott, brúdert ivott velük, de a végze­tes "majdnem" kirántotta őket a kezéből. — Sajnálom. Majdnem a zse­bembe eresztette a pénzt . . . A nősü'léssel évek óta komo­lyan foglalkozott s néhány mil­liomos hajadont majdnem el is vett feleségül. Egyszer a borneói kormányzó özvegyének udvarolt életre-halálra. De akkor olvasta, hogy Borneoban pölitikaí zava­rok ütöttek ki. A párti visszament és hősünk így magyarázta ki: — Meggondoltam a dolgot. Nem szeretem a politikai zava­rokat. Ha már nősülök, csak olyan országból veszek feleséget, hol politikai szélcsend uralko­dik. De a legnagyobb izgalommal a legutóbbi szerelmi kalandjáról beszélt. Egész átszellemült, mikor szóba hozta : — Fiúk — kiáltotta — soha ilyet. Budán egy leánnyal ismer­kedtem meg- Csodás szépség — majdnem kreol! — Majdnem? — Na igen, tudniillik szőke kreol. Képzeljétek, majdnem megszöktettem. Apja világhírű zenész volt. A múlt nyáron halt meg majdnem vakbél gyű II adás­ban. Micsoda muzsikus, mesés, majdnem két keze volt. — Majdnem? — No igen, félkezű volt az istenadta! Nacsoványszkynak hitták. Történeti név, hires len­gyel család . . ■ Majdnem királyi vér . . . — Ismertem — szólt közbe a vendéglős. — Ah, ön ismerte? — Igen, sokszor veriklizett ná­lam az udvarban. Gereben nem jött zavarba. — Az a másik ág, a kintornás oldalág, . . • Tegnap megkértem a leány kezét ... Az anyja hal­kan igent rebegett . . . — és a leány . . . — Majdnem. Boldogan mosolygott. És utána három hónapig nem lát­tuk. A pincérnek megmondta, hogy majdnem minden idejét a menyasszonyánál tölti. Sajnál­tuk távoílétét. Úgy megszoktuk képtelen hazudozásait, mint a salátát a sültön. Gyakran emle­gettük­— Mit csinál Gereben? Erre a kérdésre ö adta meg a választ a múlt héten. Megjelent. Szokatlanul komoly, hogy ne mondjam, komor volt. — Mit csinál a menyasszo­nyod? — kérdeztük. — Elutazott! — hangzott a rö­vid válasz. — Hová? — Nászúira. — Mással? Igent intett a fejével. Aztán hozzátette: — Majdnem a feleségem lett . . . — De hiszen jegygyűrű van az ujjadon ! — Igen. Megnősültem. — Kit vettél el? — Az anyját, máj . . . Nem szólt többet. Valami a torkán akadt ... A "majdnem" szó . . . Először életében . . . Megilletődve ál lőttük körül . . . A jeggyűrű bágyadt fénye alat­tomosan pislogott felénk. Majd­nem könnyek gyűltek a szemünk­be .. . • Azóta sok-sok esztendő telt el és Gereben teljesen kiesett a szemhatárból, ügy látszik, más városrészbe költözött- De egy napon, az aviatikái Versenyek idején egyik délután találkoz­tam egy majdnem galambősz úrral. Ismerősnél« tetszett, ő is rám ismert. Gereben volt. Nya­kamba borult. — Tudod — kiáltotta —, hogy majdnem felszálltam Ble. riot-val! A feleségem nem en­gedte. Tudod, majdnem papucs alatt állokl. Majdnem . . . Némán búcsút intett. Felesé­ge közeledett és szegény öreg majdnem . . szeretettel karját nyújtotta a kövér asszonyság­nak. A MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG 2 KONGRESSZUSA UJBEVANDORLÓ 1497-BEN a valószínűségekkel manipulál­ni. Nápolyi kalandokat akkor hallottunk tőle, ha két hétig Ká­­posztás-Megyeren tartózkodott. John Cabot független portu­gál tengerész 463 évvel ezelőtt kötött ki Kanada partjain és az északemerikai szárazföld e ré­szét birtokba vette VII,'. Henrik angol király nevében. Mindez csupán 5 évvel azután történt, hogy Kolumbus elérte a Nyugat­­indiai szigeteket. Cabot "Met­­hew" nevű hajójának legénysé­ge angol volt, felszerelését az angol kormány adta. Az angliai Bristolban szállt hajóra. Még ma sincs tisztázva, hogy Cabot hol lépett először Északamerika földjére. Egyesek szerint Uj­­foundlandban- Nova Scotia törté­netírói azonban azt állítják, hogy Cabot 18 emberével Cap Breton szigetén kötött ki először és on­nan vette birtokba a szárazföl­det a Király nevében. Nemrég Cap Breton szigetének északi fokán (North Camp) lepleztek le egy bronz szobrot a hires angol felfedező partraszállásának em­lékére. A rövid ünnepségen megjelentek a Nova Scotia-i kor­mány és a Cap Breton Történel­mi Társaság tagjai. Az emlékmű­vet azon a helyen állították föl, ahol Cabot először lépett volna partra és az emléktábla az ese­mény időpontját 1497 június 24-re teszi. A felfedező mell­szobra hat láb magas téglaosz­lopon áll, arccal a tengernek for­dulva, amelyen Cabot áthajózott, hogy elérje és az angol király nevében birtokba vegye az Új­világot. Szeptember 9—11-ig tartotta Brüsszelben világkongresszusát a Magyar Szabadságharcos Világ­szövetség-Szeptember 10-én (szomba­ton) reggel 9 órakor dálnoki Ve­ress Lajos elnök megnyitotta a világkongresszust a Foyer de l'Europe magyar zászlókkal dí­szített kongresszusi termében, az európai és amerikai kiküldöttek jelenlétében. Köszöntő szávai után arra hívta fel a kongresszust, hogy néma felállással áldozzon a meghalt hősök szellemének. A felállás pillanatában felcsendül­tek a magyar Himnusz hangjai, majd a belgiumi elnökségi kö­szöntötte a világkongresszus résztvevőit. Veress Lajos, Trianon és a ma­gyar szabadságharcosok címen tartott előadást, amelyben vázol, ta a Trianon után előállott hely­zetet és útmutatást adott a jö­vőre. Dr. Mikofalvy Lajos (USA) a szövetség főtitkára a magyar forradalom alapelveiből táplál­kozó amerikai szabadságharcos tevékenységét és az amerikai magyarok jövendő terveit ismer­tette. Rigoni Ernő (Franciaország) európai főtitkár beszámolt az eu­rópai szabadságharcos mozgal­mak tevékenységéről. Délben a szövetség elnöksége és a kongresszusi delegátusok hajtókonferencián vettek részt a belga sajtókamara szalonjában a belga napilapok és hírügynöksé­gek képviselőinek. Felolvasásra került a világszövetség ENSZ deklarációja, valamint a belga királyhoz és miniszterelnökhöz intézett távirat szövege. Délután 14 órától a világkong­resszus zárt ülésen foglalkozott a szabadságharcos mozgalom ed­digi munkájával, jövendő tervei­vel, kiküldte a jelölőbizottságot éa titkos szavazással megválasz­totta az elnökséget. A választás eredményét: a zárónyilatkozat tartalmazza. Este a Foyer de l'Europe sza­lonjaiban fogadás volt a belga közélet, sajtó, diplomáciai testü­let és a magyar delegátusok tiszte tété rp. A (fogadáson szá­mos belga közéleti személy, új­ságíró vett részt s távolmaradá­sát a kongresszust üdvözlő, me­leghangú levélekben mentette ki a miniszterelnök, a kormány miniszterei, az udvari marsall, a diplomáciai testület részéről az apostoli nuncius és több követ­ség, a tartományi kormányzók, szenátorok, képviselők, stb. Vasárnap szentmise volt a JOC kápolnájában, amelyen a szentbeszédet P. Varga László belgiumi főilelkész mondotta. 10 órakor a Foyer de l'Europe­­ban rendezett akadémiai ülésen dálnoki Verses Lajos bevezetése után Viconte Terlinden, egyete­mi tanár magyarországi emlékeit felelevenítő meleghangú sza­vait Raymaeker egyetemi tanár, a löveni egyetem államtudomá­nyi dékánja, volt belga UNO de­legátus előadása kövétte: az UNO-val kapcsolatos szemé­lyi élményeiről, az UNO szerve­zetéről és fogyatékosságairól. Előadása után több értékes hozzászólás hangzott el magyar és belga részről, majd egy konk­rét javaslat a belga politikai élet és társadalom megmozgatására a magyar UNO delegáció meg­bízatásának visszautasításéval kapcsolatban. Délután a kongresszus tovább folytatta a javaslatok és tervek tárgyalását, melyek során a vi­­lágkongreszus egyhangúlag ki­mondotta az európai egységhez tartozási szándékát s erre De Gaulle tábornok és Adenauer felkérését-Este a kongresszusi tagok résztvettek a világszövetség tisz­teletére rendezet előadáson, amelyet a brüsszeli Magyar Mű­vész Együttes gárdája szolgálta­tott a rue Brialmont színházter­mében. A világkongresszusról a belga sajtó összes napilapjai hosszú cikkekben, számoltak be, ismer­tették a világszövetség UNO deklarációját, a belga rádió két­szer ismertette mind a kongresz­­szust. mind a deklarációt. SZENNYEZETT LEVEGŐ FENYEGETI A NAGYVÁROSOK EGÉSZSÉGÜGYÉT Irta: Hon- Matthew B. Dymond The Hob. Matthew B. Dymond MINISTER A szennyezett levegő fenye­geti legújabban Ontario nagy városainak és ipari területeinek egészségügyét. Kiinduló pontul, hogy milyen nagy ez a fenyegető veszély, szemléljük meg egy nagy ipari város területét. A belváros szí­vének minden négyzetmérföid­­nyi területére naponta több mint négy tonna "légi szemét" hull le. Ez a légi fertőzés több forrás­ból ered. Az autók és trakkok által termelt gázokból; nehéz ipari üzemék kéményének füst­jéből ; rosszul égő kazánokból; hamvasztókból, a tavak gőzha­jóiból és a diesel mozdonyokból, hogy csak néhányat, de éppen a legfontosabbakat említsük. A légi szennyeződés nem új egészségügyi probléma ugyan, de kiterjedési köre és ereje a legmodernebb kérdések sorába léptették elő. Az Ontarioi Egészségügyi Mi­nisztérium már évekkel ezelőtt felismerte ezt a veszélyt és cse­­lekvőleg hozzáfogott megelőzé­séhez. Az ontarioi képviselőház egy kiküldött bizottsága is ta­nulmányozta ezt a kérdést és azt jelentette: "Elég bizonyítékot gyűjtöttünk össze annak beisme­résére,hogy a légi szennyeződé­sek sok fizikai és szellemi beteg­séget idézhetnek elő, melyek megelőzése nagyobb veszélyek­től szabadít meg". A következő évben a képviselőház elfogadta a légi szennyeződések megelő­zéséről szóló törvényjavaslatot. Az Egészségügyi Minisztérium Ipari Egészségügyi Osztályának ellenőrzése alatt egy különleges laboratórium működik, amely tanulmányozza a légi szennye­ződések hatását s annak meg­előzését!. Ez az eredeti kutató­munka a probléma sok más köz­ponti kérdésre mutat rá. Mindenki segíthet egy kicsit gondos figyelemmel a légi szeny. nyeződések megakadályozásá­ban. Tartsa mindig jókarban gépkocsijának motorját ;a kazá­nokat rendesen tisztíttassa; ne égesse a szemetet a ház előtt. A zöldséghéjat gyűjtse össze sze­méttartóba, stb. Ez csak néhány példa, de gondoljunk mindig a többire is. Aki ismerni akarja az Egész­ségügyi Minisztérium munkáját a légi szennyeződések terén az forduljon a következő címre. Division of Health Information, Ontario Department of Health, Queen's Park, Toronto.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom