Kanadai Magyarság, 1960. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-20 / 8. szám

X. évfolyam, 8. tz.ám, I960 február 20, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI I 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden uembaton SmiiolMg és Maühlvital: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivetelot Arik: reggel 9-líl délután 6-ig (Mfiaelili Iraki egész évre $5.00, fél évre $3.00., egye* uim éra: 10 cent KfitfSIdön t egén évre $6.00, fél évre $4.00 Véleszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem érzünk meg é* nem küldünk viasza, még külön felhívás, vagy portéköltség mellékelés* esetén som. A közlésre albemesnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hegy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelés. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by die HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. ifjabb nehézségek Közel-Keleten Az Izrael és Szíria közötti sivatagi határszélen ismét véres összeütközésekre került a sor. A két ország, illetve az Egyesült Arab Köztárasághoz tartozó Sziria nevében Egyiptom, kölcsönösen a másik felet vádolják fegyveres betöréssel. Az mindenesetre tény, hogy kisebb tűzharc folyt a határon, amelynek mindkét ol­dalon voltak kisszámú katonai áldozatai. Izraeli részről hidegen kezelték az incidenst, de Nasser fel­használta az alkalmat arra, hogy az egyiptomi hadsereg erejét fi­togtassa. A helyi jelentőségű incidens horderejét az egyiptomi la. pok rettentően felfújták, katonai indulókkal tüzelték a tömeget, ha­talmas felvonulásokat rendeztek, majd Kairó főterén kiállítottak egy izraeli repüiőgéproncsot azzal, hogy ez a lezuhant repülőgép az egyiptomi légifölényt igazolja. Nasser nagyobb beszédben tüzel­te további gyűlöletre az egyiptomi népet, majd kijelentette, hogy újra meg fog indulni a harc az arabok ősi ellensége, Izrael ellen, éspedig ezúttal két oldalról, mert hiszen Sziria is az Arab Köztár­sasághoz tartozik. Az izraeli válasz ugyanabban az öndicsérő stílusban hangzott el: — ha az arabok két fronton támadnak — írták az ottani lapok, — akkor két fronton fognak vereséget szenvedni. Komoly támadás egyik részről sem történt, mert az Izrael és Egyiptom határán hú zódó földsávon az UNO fegyveres rendőrsége teljesít szolgálatot, a Sziria felé eső határon pedig az ugyancsak az UNO által állandó szolgálatra kijelölt Vegyes Fegyverszüneti Bizottság működik. A szembenálló felek egyelőre engedelmeskedtek a nemzetközi szer­vek tűzbeszüntetési parancsainak. A most lezajlott határincidensnek azonban van egy fontos nemzetközi következménye. Alig, hogy az első lövések elhangzot­tak, az UNO-rendőrség norvég alakulatának parancsnoka visszavon­ta csapategységeit, s a finn és pakisztáni parancsnokok is kijelen­tették, hogy ha tűzharcra kerül a sor, kivonják csapataikat. A nem­zetközi rendőrség két legnagyobb egysége, a kanadai és az indiai azonban mindenképpen a helyén fog maradni, sőt Green kanadai külügyminiszter hivatalosan is bejelentette, hogy a kanadai csapa­tok feltétlenül teljesíteni fogják megbízatásukkal járó kötelezettsé. geiket, bármily eszközt is keli használniuk azok végrehajtására. — Valóban felmerül a kérdés: micsoda nemzetközi rendőrség az, amely megtagadja a fegyverhasználatot a rendbontó, fegyveres tá­madókkal szemben? Emlékszünk arra, hogy az annakidején Koreában annyi lelke­sedéssel bevetett különféle nemzetközi egységek is fokozatosan visszavonultak, amíg a háború végüiis kizárólag az amerikai és vö­röskínai csapatok között dőlt el. Hasonló magatartástól kell tartani abban az esetben is, ha a NATO fegyveres egységeinek bevetésére kerülne a sor. ügy látszik, hogy 8 nemzetközi felelősség értése a béke fenn­tartására még nem alakult ki a közép- és kisorsxágok között, s csu­pán az önző nagyhatalmak hivatkoznak nemzetközi kötelezettsé. gekre, — de azok is csak akkor, amikor saját érdekeiknek interaa­­cionális köntösbe való burkolásáról van szó. A legutóbbi közelkeieti incidens, illetve a nemzetközi rend­őrség kétes értékű magatartásából az a tanulság következik, hogy a nemzetközi béke fenntartása tovább is a hatalmi szövetségek fel­adata lesz, nem pedig egyes, vegyes elemekből összetett mester­séges nemzetközi egységeké. ■1 —1— .............................1--------rrm---------— E. PALOTTA MIKLÓS: 150 FIATAL «AGYAR HALÁLÁRA Amin Magyarországon nevetnek EGYIPTOMBAN IS TUDJAK, úgy látszik, a szakállas viccet, de ott komolyan veszik. Egy ismerősünk megállott Kairóban egy bazár előtt és kíváncsian nézegette az ott kiállított kopo­nyák egyikét. — Vegye meg, kérem — mondta az árus —, ez Cleopatra koponyája. — És ez a kicsi ? — Ez is az övé, de gyermek­korában. IRIGYLÉSRE MÉLTÓ BETEG BETEG: Doktor úr, kínzó fej­fájásaim vannak, szúr a mellem­ben, nyilall a derekamban, a gyomrom teljesen odavan, nyo­mást érzek a májam táján és alig húzom a jobb lábamat. Hát nem vagyok szánalomra méltó ember? ORVOS: Éppen ellenkezőleg, ön rendkívüli irigylésre méltó. Ugyanis még sohasem láttam senkit, aki ilyen makkegészség­ben tudott volna elviselni ennyi bajt! • NEM KEMÉNYEBB A férj elkeseredetten morog a fürdőszobában: — En nem tudom, milyen pengék ezek, képtelen vagyok megberetválkozni I — Hát az lehetetlen, fiam — nyugtatja meg a felesége —, a szakállad sem lehet keményebb, mint a linóleum ... A szó elfúlt, a lélegzet kiha­gyott, az agy megbénult és a lé­tek megdermedt a hír olvasása­kor: "150 fiatal magyart kivé­geztek Moszkva gyilkos hely­tartói ... I" 150 fiatal gyereket, akiket a Szabadságharcban való részvétel miatt vettek őrizetbe a Harc után és tartottak addig fogságban, amíg elérték 18. életévüket, hogy ezzel a ténnyel Magyaror­szágon jelenleg uralkodó véres­­kező szovjet-bábok "jogi alapot" nyerjenek ezeknek a fiatal életek­nek a kioltására. A történelemben nagyon sok kegyetlen és véres gyilkosság, kivégzés, igazságtalan ítélet és a diktatórikus oiigarchiák szám­talan égbekiáltó tette szerepel, de mindezek elhalványulnak a magyarországi ügynökök bor­zalmas tette mellett. A szabadság legkisebb lehel­­leiétől is rettegő kremlin! Jakáj­­hsd kivégezte azokat a gyerme­keket, akiknek egyetlen "bünük" az volt, hogy szót mertek emelni az egész magyar népet rabszol­gaságba, kegyetlen terrorba és véres kizsákmányolásba döntő moszkvai diktatúra ellen; azokat a fiatalokat, akik fegyvert mer­tek fogni és bátran harcoltak a Magyarországot hatalmas vér­szívó pókként behálózó kommu­nista monopol-kapitalista állam­­hatalom ellen; azokat a lángoló­lelkű ifjakat, akik megkísérelték a lehetetlent: visszaállítani Ma­gyarországot a szabad nyugati népek közé. A kommunizmus gyengesé­gét elsősorban ez a tény regiszt­rálja. Az a kegyetlen és istente­len ideológia, amely csak a kö­zömbösek, a tétovázók, az üres­­lelkűek, a húsosfazék-lovagok és karrieristák "társadalmára" épül, veszedelmes ellenséget, rettegett erőt látott ezekben a gyerme. kekben. Veszedelmet látott, halálos fe­nyegetést abban a lelki nagy Ságban, abban a haláltmegvető magatartásban, amellyel ezek az ifjú hősök halálos erkölcsi döfést adtak az egész kommunista dokt­rínának. A Kremlin diktatúrája nem tudta még ma sem közömbösíte­ni ennek a történelmi ténynek az egész világra való hatását; beleértve a vasfüggöny mögötti országokat is. Azt hiszi a kommunista dikta­túra, hogy ezzel a tettével csirá­jában el tudta fojtani a szabad­ságvágyat és a szabadságra való törekvést. Nagyon téved. Ezzel a véres tettével saját ma­gának ássa meg egyre mélyülő sírját a kremlim világdiktatúrára törekvő kommunizmus. Most még nem tudjuk kellően kiértékelni ennek a lesújtó és felháborító gaztettnek következ­ményeit és a nemzetközi politikai kapcsolatokra történő hatását. Nem tudjuk, hogyan fog reagál­ni a szabad Nyugat a koexiszten­­cia véresszájú hirdetőinek brutá. lis gyilkosságára. Sajnos, eddigi tapasztalataink szomorú képet mutatnak. Nagy szavakon és összehívott üléseken kívül sem­mi mást nem kapott még az ott­hon szenvedő magyarság. Ne áltassuk magunkat most sem vérmes reményekkel. Bár ne lenne igazam ... és a Nyugat végre erélyesen lépne fel. A legelső lépése a magyaror­szági ügynökkormány kizárása lehetne az ENSZ-bői, majd a to­vábbiakban a Szovjettel való dip­lomáciai kapcsolat megszakítása , addig, amíg nem engedélyez i szabad, nemzetközi ellenőrzés jmelletti választásokat Magyaror. szagon. Mi, emigráns magyarok, ezeket eldönteni kicsik és gyengék va­gyunk. De, ha a különböző emig­ráns "politikai évjáratokat" ki­­* küszöbölve, egységes hangon, egyre erősebben és gyákrabban ébresztenénk a Nyugat alvó lel­kiismeretét, az nagyon nagy szol­gálatot tenne az ügynek. Minden emigráns magyarnak, aki már elég jól beszéli annak az országnak a nyelvét, ahol tartóz­kodik, szent kötelessége, hogy minden tudását, idejét és tehet­ségét felhasználja az illető or­szág polgárainak felvilágosítá­sára. Ez lassú, áldozatos, de nem terméketlen munka. Az 1960-as év, nagyon sok ku­tató és gondolkodó elme szerint, döntő jellegű lesz a Föld min­den népének szempontjából. A Földön egymással szemben­álló Szabadság és Rabszolgaság, utolsó erőiket vonultatják fel. A kommunista diktatúra a kémkedés, a szabotázs, a propa­ganda, az intrika minden eszkö­zét felhasználja arra, hogy gyen­gítse a szabad Nyugat sorait. Felhasználja azt a tényt, hogy Nyugaton sajtó- és közlési sza­badság van, míg a moszkvai diktatúra rabbilincseiben vergő­dő országokban és magában a Szovjetunióban csak az jut az emberek tudomására, amit a dik­tatúra parancsuralma jónak lát. Tehát többé-kevésbé egyenlőt­len "hideg fegyverekkel" folyik a harc. Ha a Nyugat megváltoztatja kényelemszeretetéből és lustasá­gából eredő védekező és vissza­vonuló politikáját — és áttér az ütőképes "erőpolitika" útjára; a harc kimenetele nem lesz kétsé­ges és a világot állandó forron­gásban tartó, felforgató kommu­nizmus el fog tűnni a népek szín­padáról. De ehhez a Nyugatnak igazi, erőskezü politikusokra és kato­nákra van szüksége. Lehet, hogy a magyarországi rabtartóiknak ez a legújabb ke­gyetlen gyilkossága segít a Nyu. gatnek ebben. S addig mi, sokat szenvedett magyarok, a fizikai világ dolgain túl; felemeljük tekintetünket és halkan felsóhajtunk: "örök Bíró, aki a csillagokat igazgatod évmilliárdos ösvényü­kön, tekints arra a 150 fiatal lé­lekre, akik fehér arvgyalruháju­­kon véres foltokkal, felsorakoz­nak most Fényországod kapuja előtt I — Ez a sok magyar ide­­lenn, most abban reménykedik, hogy talán ez az újabb áldozat már rábír arra, hogy megváltoz­tasd öröktől fogva elhatározott terveidet, amelyben annyi szen­vedést írtál elő a Magyar Nép­nek !" Az ifjúság nevelésével foglalkozó szervezetek Az ifjúság nevelése igen fon­tos és az iskola utáni szabad órák, amelyek idején a fiúk és lá­nyok sokszor nem tudják magu­kat egészséges és hasznos mó­don elfoglalni, igen alkalmasak arra, hogy csatlakozzanak a fiú, vagy lánycserkész-mozgalomhoz. E két ifjúsági szervezet a gyer­mekek 8 éves korától kezdve olyan nevetést ad, amely jellem­építő, önállóságra neveli őket és az együttérzés és mások iránti tisztelet érzését fejleszti ki ben­nük. A cserkészet, amely nemzetkö­zi mozgalom, az ifjúság szellemi szükségleteit is fejleszti, vala­mint a hazaszeretetet. Emellett független a vallásfelekezetektől, politikamentes és nem tesz kü­lönbséget a társadalmi osztályok és fajok között. A cserkész szervezetek majd­nem mindenütt feltalálhatók. A cserkészetben a gyerekek saját korukbeli fiatalok társaságában jópajtási életet élnek, sokat van­nak a jó levegőn, kirándulnak, táboroznak, megtanulják a fú­rást, faragást és a természet szép­ségeinek becsülését. Egészséges gyakorlatok és természetkutató tevékenység által. fejlesztik fizi­kumukat is. Mindezt a legkitű­nőbb és legegészségesebb ifjú­sági vezetők irányítása alatt vég­zik. A 8 és 11 év közötti gyere­kek ugyanezen előnyöket élvez­hetik, ha a fiúk "Cubs", vagy a lányok "Brownies" mozgalmába lépnek be. De a cserkészmozgalom nem­csak szórakozásokból áll. A lány­cserkészek hasznos kézimunkát és gyakorlati tudnivalókat tanul­nak, amelyekből vizsgát is kell tenniök, mint például a főzésből, varrásból, ápolásból, első segély­nyújtásból és gyermekgondozás­ból. A fiücserkészek megtanulják a táborozást, elsősegélyt és a természet védelmét. Az úszás és életmentés úgy a fiú, mint a lánycserkészek kiképzéséhez tar­tozik. Ha mind e gyakorlati tere­ken a cserkészek letették az előirt vizsgákat, kitüntetéseket kap­nak, amelyek szalagjait büszkén viselik uniformisuk karján. A cserkész-mozgalomhoz való csatlakozás nem jár nagy anyagi befektetéssel. A lánycserkész­­egyenruha egyszerű gyapotból készül, amely nem drága és ott­hon is elkészíthető. Ilyen egyen­ruhák gyakran kaphatók másod­kézből is olyan cserkészektől, akik azt már kinőtték. Egyes he­lyi cserkész-szervezetek néha kölcsönöket is adnak az egyen­­! ruhák beszerzéséhez. Viszont a jfiúk és lányok vissza kell, hogy fizessék ez összeget, mert meg eil tanulniok, hogy fiatalon meg­állják helyüket és felelősséget vállaljanak. Egyes fiú és lány­­cserkész-csoportok néha alacsony, heti tagsági díjakat szednek be. A fiúcserkészet mozgalmát lord Baden Powell of Gilwell alapította Angliában 1857-ben. A leánycserkészet röviddel azután született meg. Mindkettő elter­jedt az egész világon. Kanadában 1910-ben honosították meg. A fiúcserkészek Világszövetségét 1922-ben, a lánycserkészekét 1921-ben alakították meg. Kana­da mindkét szövetség bejegyzett tagja. Ma a világon mintegy 4 millió lány és hét és fél millió , fiúcserkész van. A kanadai cser­készek nem egy nemzeti táboro­záson és világkonferencián vet­tek részt a világ különböző orszá­gaiban, amelynek folyamán sok iértékes és baráti kapcsolatot épí­­j tettek ki a nemzetközi együtt- Iműködés szolgálatában. Az ei­­jmúlt világháború alatt a kanadai lánycserkészek 70.000 ruhadara­bot küldtek külföldre. A háború után élelmiszercsomagokat, hasz­nált ruhát és más anyagi támoga­tást juttattak el az európai me­nekülttáborokba. Ha gyermekeinket beléptetjük a fiú, vagy lánycserkészek szer. ivezetébe, biztosak lehetünk ben­ne, hogy ott hasznosat és jót fog­nak tanulni és hogy jó kanadai jállampolgárok válnak belőlük. • Párizs "«ranycsinálója" Arom Haratrumian örmény származású francia állampolgár­ról mostanában sokat írnak a francia lapok. Azt állítják, róla, hogy réz és nikkel felhasználá­sával sikerült neki aranyat elő­állítania. Sok párizsi aranyműves kipróbálta az örmény aranyát és megállapította, hogy szép és ol­csó. Haratrumian az aranyát nem komplikált laboratóriumban ál­lítja elő, hanem a családi konyha gázrezsóján. NEVESSÜNK! Humor helyett MIT VÁR PEST A CSÚCSTALÁLKOZÓTÓL? — Lapzártakor érkezett — A négy külügyminiszter va­dászni megy. Lesben állnak az erdőben, amikor hirtelen hatal­mas oroszlán tűnik elő. Mind a négyen egyszerre sütik el pus­kájukat és az oroszlán felbukik. Oda rohanna k hozzá és legna­gyobb meglepetésükre az orosz­lán homlokán egyetlen golyó­nyomot találnak. Mind a négy golyó itt hatolt be. Miután nem lehet tudni, hogy ki ejtette el a fenevadat, elhatározzák, hogy felosztják egymás között. Ehhez azonban szállítóeszközökre és emberekre van szükség. Sorsot húznak: ki menjen el segítség­ért és ki őrizze addig az orosz­lánt? A sorshúzás alapján a há­rom nyugati külügyminiszter el­megy és Gromiko szovjet kül­ügyminiszter ott marad, őrizn|i az oroszlánt. Néhány óra múlva visszatér a három külügyminiszter, kocsival és emberekkel. Nagy csodálko­zással látják, hogy Gromiko ott áll az egyik fa alatt, de az orosz­lán nincs sehol. — Hol az oroszlán, Gromiko? — kérdik. — Miféle oroszlán? — néz rá­juk csodálkozva Gromiko. — Hogy-hogy miféle orosz­lán? Hát nem jöttünk el négyen vadászni? *— Dehogynem — feleli Gro­miko. — És nem bukkant fel egy oroszlán? — Dehogynem. — És nem lőttünk rá egyszer­re? — Dehogynem. — És nem egy helyen hatolt be mind a négy golyó a homlo­kába? — Dehogynem. — És akkor nem határoztuk el, hogy elosztjuk az oroszlánt egymás között? — De mennyire, hogy elhatá­roztuk I — És akkor sorsot húztunk és mi elmentünk kocsiért és te itt­­máradtál őrizni az oroszlánt. Nem* így volt? — De mennyire, hogy fgy volt! — De hát akkor . . . hol az oroszlán? — Miféle oroszlán? • HALLÓ, ITT SKÓCIA! SKÓT: Bocsánat, uram, ön mentette ki a fiamat a tóból? ANGOL: Igen ... de kérem, hagyjuk ezt, szóra sem érdemes. SKÓT: Hogy-hogy szóra sem érdemes? Hol a gyerek sapkája? (Fakutya } Kis hírek — 88.920 TONNÁS TEHER­HAJÓ építését fejezték be a Sa­sebo japán hajógyárban. A Távol- Keleten ilyen nagy hajót még nem építettek. • — FÖLDRENGÉS volt szerdára virradó éjszaka az olaszországi Toscanában. A károkról még nem érkezett jelentés. • — A SVÁJCI ALPOKBAN, Montreux közelében megtalál­ták egy háromtagú berni csaláo' összefagyott holttestét. A kirán­duló család karácsony este elté­vedt, s odaveszett. Lapunk igaz barátja csak az lehet, aki pontosan előfizeti Támogasd a magyar betű munkásait! Amerikai posta A NYUGALOMBA VONULÁSRÓL Az Egyesült Államokban a 65-ik születésnapot tekintik a mun­kából való visszavonulás idejének. A nézetek azonban nagyon is el­térnek egymástól. Vannak, akik a kötelező nyugdíjazás hívei, má­sok a munkásra szeretnék bízni, hogy maga válassza meg az idő­pontot, amikor pihenni tér. A Társadalombiztosítás terén észlelt tapasztalatok sem vetnek több világosságot a kérdésre. A munkás, aki kőbányában fejt ásvá­nyokat, ötvenöt éves korára kimerült és megérett arra, hogy ezt a munkát feladja, az ügyvéd, a kongresszusi képviselő vagy az ingat­laniroda tulajdonosa azonban 65 éves korában is kifogástalanul tudja ellátni munkakörét. Sokezer különféle helyzet adódik elő, amelyek egyénenkénti elbírálást igényelnek. Az International Ladies Garment Workers Union, százezret is felülhaladó tagsági létszámával, évekkel ezelőtt kutató munkához kezdett, hogy megállapítsa az általános szabályt. Eszerint 55 éves korában a munkások 90%-a várakozással és örömmel tekint a 65 éves korban való nyugalombavonulás elé. De a 65 éves munkások­nak éppen ugyancsak 90%-a haliam St=m akar a kötelező nyuga­lombavonulás ról, mert tovább kíván dolgozni. ötven-ötvenöt éves korunkban szépen kiterveljük, hogy 65 éves korunkban halászgatással vagy turistasággal tökjük el nap­jainkat, de amikorra elérjük ezt az időt, fázunk attól, hogy eddigi élet beosztásunkon változtassunk. Mindennapi munkánk körül ala­kult ki életünk, amelyben korunkat, gyakorlatunkat és tudásunkat méltányolják és ahol úgy érezzük, hogy fontos és hasznos munkát végzünk. Halászgatás vagy efféle más szórakozás nem töltené be napi programunkat. Állás nélkül — eltekintve a pénzügyi szem­pontokat — unatkoznánk. Hivatásunknak legjobban úgy tudunk megfelelni, ha előké­szülünk rá. Az élet alkonyán ránk váró nyugalomra is elő kell ké­szülnünk. Ahogy megtanultuk a szakmunkát, amelyet választottunk magunknak, meg kell tanulnunk azt is, hogyan kapcsolódjunk ki a munkából, amikor az Ideje elérkezik és hogyan élvezzük a nyuga­lom örömeit. Enélküt a hirtelen változás tragikus következmények- Tkel járhat; hasznavehetetlen tehernek éreznők magunkat, üresnek lés céltalannak az életet. Boldogtalanok lennénk otthon és örömte­­! leneknek találnék a szórakozásokat is. Előkészületek nélkül egy­szerre megváltozott életünk végzetes fordulatot vehet. Szakértők úgy találják ,hogy égető szükség van arra, hogy a | nyugalombavonult emberek részére foglalkoztatási és szórakozási I alkalmakat teremtsünk. Szükséges, hogy mindenki valamiféle ked- i véne szórakozást válasszon, amelyben kénye-kedvére elmerülhet, ha megöregedett. Tanuljuk meg azt is, hogyan kapcsolódhatunk be közéleti mozgalmakba és a politikába, amire azelőtt nem telt az időnkből. American Council

Next

/
Oldalképek
Tartalom