Kanadai Magyarság, 1960. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1960-02-13 / 7. szám
Papírból épült barrikád De Gaulle mester nagyot csapott az asztalra Párizsban, amitől megremegtek az algiri barrikádok és rövid agónia után, annak rend. je és módja szerint dicstelenül össze is omlottak. A bodoritott szakállu harcosok, akik két nappal azelőtt még akasztófát ajánlottak a Tábornoknak, alázatos mosollyal letették a fegyvert és ki elment haza, ki pedig az idegenlégióba, — ízlés szerint ... A pár napos acsarkodás tehát végétért, a barrikádok tetején heverésző, az afrikai napfényben sütkérező jól fésült "forradalmárok" halált megvető bátorsággal néztek szembe a másik oldalon unatkozó hadsereggel mindaddig, ameddig veszélyessé nem vált a dolog. A világ szenzációt szimatolt és sóvárgott, véres csatákat remélt, új hősöket és mártírokat, akik életüket és vérüket adják egy szent cél, valamilyen forradalmi gondolat érdekében. De, — a világsajtó nagy csalódására — a "forradalom" szétpukkadt, mint szalmaszálon kifújt szappanbuborék, a "hősök"-ből megvert polgárok lettek, a vezetőkből pedig rabok, egy számmal a mellükön. Forradalom csak akkor válhat tényleg Forradalommá, ha van lényege és éltető géniusza. Az algiri felkelésből mindkettő hiányzott. Az egész ribilió nem volt más, mint egy, Párizs által szélnek eresztett dacos vezető és a vele szimpatizáló néhány forróvérű francia berzenkedése, akik egy hétig pihentek és átkozódtak a barrikádok tetején, ahol nem is volt olyan rossz sorsuk. Szép asszonyok és rin. gó derekú fátyolos amazonok hordták körül a fehér kenyeret a "vad" marconáknak, nehogy éhenhaljanak a harci lázban. A szomjúság ellen pedig édesen csurranó bort öntöttek a szakállas ajkak közé, sőt, — még csók is csattant az áramvonalas barrikádok árnyékában . . . Inkább majális volt, mint forradalom, egy heti dinomdáoom és kardcsörtetés, — sok hűhó semmiért . . . A szó: "bariceade" — francia, de vérrel megpecsételt, új értelmet mi adtunk neki, magyarok,. 1956 októberében . Puszta kézzel, csupasz mellel álltunk a barrikádok tetején egy puskaporba és vasba mártott, kíméletlenül primitív és gyalázatos ellenséggel szemben. Nem volt ejtőernyős cifra egyenruhánk, nem volt fegyverünk, élelmünk sem ... A mi asszonyaink nem voltak kifestve és nem hoztak fehér kenyeret a barrikádok közé, mert sorbaálltak a fekete kenyérért estétől.reggelig, sorbaálltak és meghaltak egy részeg muzsik tankjának lánctalpai alatt. A mi lányaink nem öntöttek bort a vértől összetapadt ajkak közé, a mi italunk a novemberi ködből lecsurgott szennyes esővíz volt csupán és nem volt más fegyverünk, mint egy hatalmas elhatározás: Szabadság, vagy Halál . . .! A tétlenül bámészkodó Nyugat távcsővel szemlélte rettenetes harcunkat az osztrák határ széléről és egy mozdulatot sem tett megmentésünkre. Ehelyett aktákat gyártottak az ENSZ majdnem, hogy kacsalábon-forgó palotájában, iktattak és javunkra írták a vért, amit a szabad világnak adtunk. Beiktatták halálunkat, a harmincezer sírt és a kétszázezer hazátlant. Lepecsételték, jóváhagyták és aláírták Tragédiánkat és azután az egész papírcsomót bevágták a fiók mélyére. Brávó, — az ENSZ megtette kötelességét. Az összes elnökök, alelnökök, főtitkárok és titkárok, főelőadók, előadók, főosztályvezetők és osztályvezetők, külön ki- és beküldőttek, Írnokok és segédirnokok minden rendű és rangú serege nyugodtan hajthatta csendes álomra fejét, a "magyar ügy" elintézést nyert. Hruscsov főhóhért persze nem igen zavarta az ENSZ-be tömörült lecsúszott politikusok és fogatlan nagyapák silány tiltakozása, a magyar forradalmat kíméletlenül legázolta, gyilkolt, rabolt, sőt, még ö fenyegette meg a Nyugatot Szuez miatt, amitől megret. tentek és elhallgattak a jó urak . . . A magyar barrikádokat egy ezerszeres túlerőben lévő, ázsiai csorda rombolta szét, — az algiri barricade-okat békésen szuszogó buldózerek tolták félre az útból, hogy helyet csináljanak De Gaulle tábornoknak, aki pár nap múlva bevonul majd az afrikai metropolisba és fogadja az üdvrivalgását azoknak, akik egy héttel ezelőtt még keresztre akarták feszíteni . . . Csupán ennyi a különbség a magyar és az algiri forradalom között. Ennyi és semmi más . . .! Tóvölgyi Titusz Hruscsov szerint Adenauer azonos Hitlerrel Konrad Adenauer , Nikita Hruscsov szovjet hóhér Konrad Adenauer nyugatnémet kancellárt Hitlerhez hasonlította és kijelentette, hogy a szovjet külön békét fog kötni a kommunista Kelet-Németországgal. Hruscsov január elején válaszolt Adenauer levelére s abban azt írja, hogy a kancellár gyűlöli a kommunizmust s olyan intézményeket vezetett be Nyugat- Németországban, amelyek a demokrácia ellenségei és azonosak Hitler politikai elveivel. Majd így folytatja Hruscsov: "ön betiltotta a kommunista pártot. Üldözi az embereket saját hazájukban gondolatszabadságukért, haladó nézeteikért, akárcsak Hitler". Hruscsov szerint nemcsak egy német kormány van, a békeszerződést mindkét német államnak alá kell írni. Bonn szerint Kelet-Németországban csak bábu kormány van, mellyel — a kereskedelem kivételével — megtagad minden összeköttetést. Adenauer kancellár levelében azt kívánta, hogy a szovjet engedjen szabad választást Kelet-Németországban Nikita Hruscsov és vessen véget a még mindig5 juralkodó áldatlan háborús állapotoknak. A Szovjetunió ne tá ,mogasson olyan politikát, mely a német népet egymással szembeállítja s ő maga ne beszéljen a német szövetségi köztársasággal a hidegháború nyelvén. Castro folytatja katasztrófapolitikáját Szovjet kiilön-béke Kelet-Németországgal A második sikertelen szovjet rakétát kilőtték a Csendes Óceánon s ugyanakkor Moszkvába rendelték egy titokzatos csúcstalálkozóra a szovjet csatlós álla. mok vezetőit. Jogcímül e baljós összejövetelre a szovjet csatlós államok mezőgazdasági konferenciája szolgál. Magyarországot a konferencián Kádár János, a kommunista párt első titkára és dr. Münnich I | Ferenc miniszterelnök képviselik. .Románia nevében Gheorghe Gheorghiu-Dej és Chiyu Stoica, jAlbánia részéről Enver Hoxha, jKelet-Németország képviseletében pedig Walter Ulbricht párt. főnök és Otto Grotewohl minisz, terelnök jelentek meg. Warsóból Wladyslaw Gomulka pártfőnök repült Moszkvába és képviseltette magát Vörös-Kína is. A megfigyelők szerint a szovjet csúcskonferencia célja a Nyugat—Kelet találkozó előkészítése. A csatlós államok vezetői azt ajánlják Nikita Hruscsov szovjet miniszterelnöknek, hogy kössön küíön.békét Kelet-Németországgal, ha a júniusi csúcstalálkozó a berlini kérdést nem rendezné. j Híreink a nagyvilágból MAROSÁN TAGADJA A KIVÉGZÉSEKET Marosán György, a magyar kommunista párt titkára s a nép. köztársaság elnöki tanácsának tagja az olasz kommunista kongresszushoz intézett üzenetében tagadja, hogy 150 fiatalkorú magyar szabadságharcost kivégeztek volna. Marosán szerint e hír csak "a reakciós körök rágalma". Marosán a magyar történelemben ismert leggyávább figura, akit még maguk a kommunisták is szégyelnek. Buta és nagyravágyó, eltüntetése a kommunista közéletből hamarosan várható. • A FEHÉREKNEK NEM LESZ SZAVAZATI JOGUK KONGÓBAN Brüsszelből jelentik, hogy a belga-kongói alkotmányban, mely előreláthatólag ez évi június havában lép életbe s az országnak teljes függetlenséget biztosít, a fehérek faji hátrányokat fognak szenvedni. A Belga- Kongóban élő 100.000 fehérnek nem lesz szavazati joga. A primitív afrikai népek még nem állanak a megfontolt szabadság magaslatán. • ALGÉRIAI LÁZADÓK JUGOSZLÁVIÁBA MENEKÜLNEK Mikoyan A gazdasági csőd szélén álló forradalmi Kuba, amelynek iskolázatlan vezére, Castro miniszterelnök minden alkalmat megragad, hogy az USA ellen izgasson, — külföldi pénzsegítség, export és politikai támogatás nélkül nem maradhat fenn. Miután Castro, aki a történelemből ismert diktátorok minden pökhendiségével rendelkezik, de akinek politikai zsenialitása valószínűleg alig több a nullánál, dacból és butaságból felrúgja Amerika barátságát, •— a katasztrófapolitikusok szokott útjára tér: Moszkva segítségét keresi. Kuba és a szovjet között dip. lomáciai viszony nincs. Ennek el. lenére azt találta szükségesnek Castro, hogy Mikoyant, a szovjet vándorló kémfőnökét meghívja. A furfangos örmény február elején Havanába érkezett, s valószínűleg mondvacsinált gazdasági segélyt fog felajánlani Castronak, — valódi feladata azonban az lesz, hogy magával Hozza, vagy kinevezze Castro kommunistabarát utódát. A következő lépést Washington fogja megtenni. Teljesen ki van zárva, hogy Kubában, vagy Amerika bármely más pontján tűrni lehessen kommunista, vagy kommunistabarát rendszert. 'A nyugati kontinensen nem dirigálhat Moszkva, s ezt Kuba lakossága éppenúgy tudja, mint Castro. A szakállas diktátor játmagát ítéli száműzetésre, ••— vagy a saját halálos ítéletét mondja ki, amikor Mikoyannal szóbaáll. KIŰZIK A VÖRÖSÖKET INDIÁBÓL Az indiai Trivandrumból jelentik, hogy a Kerala tartományban megtartott választások során a kommunista jelöltek 80%-os vereséget szenvedtek. Ez volt az egyetlen indiai tartomány, mely korábban kommunista vezetés alatt állt. A keralai kongresszusban most a szocialista és mozlem párt 80 mandátumot kapott a kommunisták 24 mandátumával szemben. A kínai vörösök jogtalan határsértései teljesen kiábrándították India népét a semle-j ges politikából s a kommuniz-j mus iránti rokonszenvükből. Öt algériai sebesült lázadó ér-KANADAI LEÁNYCSERKÉSZEK NÉMETORSZÁGBAN. E leánycserkészek a kanadai NATO csapatok szolgálatában álló negyedik kanadai gyalogezred Soest, Németországban állomásozó katonáinak lányai. Mrs. Edwin Shuter irányítása alatt működnek, aki a Németországban állomásozó kanadai cserké- kezott Belarádba ahol a Vörös szék főmegbizottja. A képen egy kirándulás alkalmával egy német földművessel elegyednek beszélge- j v e tésbe. A cserkészmozgalom nemzetközi, bár a, kommunista országokban mindenütt beszüntették jKereszt korhaza vette őket keműködésüket. zetésbe. NEHRU NAGY KÁROLY BIRODALMI KORONÁJÁVAL India drámai táncosainak ke-! I ra!ai csoportja díszelőadást tartott működésűk tizedik évfordu-1 lóján. Az ünnepségen Jawahrla! Nehru miniszterelnök "Nagy Károly birodalmi koronáját" viselte. Végre Nehru szeme is kinyílt i Gandhi halálának évfordulóján Nehru sokszázezres tömeg előtt tartott beszédet, amelyben ismét leszögezte India külpolitikáját, éspedig mindenekelőtt Vöröskínával szemben. Hangsúlyozta, hogy Kína legújabb, látszólag békülékeny politikája hamisságot és gonoszságot takar. A pekingi kormány — mondotta — e pillanat-, ban felejtetni igyekszik a világgal azt a minősíthetetlen hangot'; amelyet néhány hónappal ezelőtt Indiához intézett jegyzékeiben használt. Ez azonban csak taktika, éspedig régtől fogva ismért kínai taktika, amely abban áll, hogy a támadó fél két lépést tesz előre, azután egyet hátra. ( Nehru nem idézte, de a magyar olvasóközönség jól emlékszik, hogy ez a taktika egyebek között a Lenin-féLckommunista párt számára is elő volt írva.) Vöröskína tehát, amgly Ladakh kérdésében most békülékenységet és egyességet hirdet, ugyanakkor arra igyekszik, hogy csendben leharapjon egy részt a kasmír! határból. India azonban nem ugrik be ennek a módszernek. Egyetlen tapodtat sem fog engedni lndia földjéből. Az indiai néj»nek el kell készülnie arra — mondotta Nehru —, hogy a Himalája északi oldaláról fenyegető támadások ellen elsősorban politikai eszközökkel és erkölcsi ellenállással, másodsorban azonban fegyverrel is védekezzék. Nehru ezután a vallási, erkölcsi és társadalmi1 ellentétek kiküszöbölésére hívta fel India népét a Kína felől fenyegető hódítási törekvések elleni teljes egység kialakítása céljából. Nehru említést tett arról az új egyezményről is, amelyet Vőröskína váratlanul kötött meg Burma ideiglenes kormányával. Ne Win burmai generális, aki U Nu lemondása óta az ideiglenes katonai kormány miniszterelnöke fontos stratégiai győzelmet aratott az egyezménnyel, mert Burma végleg megkapta az úgynevezett- Namwani háromszöget, egy 100 négyzetmérföldes keletburmai te rületet, amelyet a kínai partizánok bizonyos idő óta birtokukba» tartottak. A kérdéses területen át halad Észak.Burma legfontosabb városának, Lashionak fő összekötő útja. Cserébe átengedték Kínának az úgynevezett Wa tartományt, amely a kínai határ egyik beszögellésében fekszik és sem stratégiai, sem gazdasági szempontból nem értékes. A Vöröskína—Burma-i egyezmény a kommunisták részéről mindössze egy gesztus annak a kimutatására, hogy ha akarják, képesek egyességet is kötni. Távolabbi célja nyilván az, hogy legyei? mit mutatni Ázsia figyelő népeinek szemben Tibet elfoglalásával és az India ellen intézett — és még intézendő —, fegyveres támadásokkal. Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. X évfolyam, 7 szám, Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ (Zawzdiati ^uH^tnieuu KANADA LEGNAGYOBB. HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely útin Buzgó imádság epedea Százezrek ajakán. Vörösmarty PRICE 10 CENTS "A ml utunk, • magyartág utfa, ma it változatlan: hívan az oaar évot múltúnkhoz, namzati tradíciónkhoz, a karetztány világnézetnek, a kritztuti igaztágoknak vagyunk kövatői, hirdetői" (A fant! idézet Kana«#) F. iáaalé le* punk eltő számiban magjalont beköszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT Toronto, 1960 febr. 13, szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 KANADAI
