Kanadai Magyarság, 1960. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-09 / 2. szám

.X. évfolyam, 2. szám, 1960 január 9, szombat nSE í" IV KANADAI MAGYARSÁG KAPOTT A NÉMETORSZÁGBAN TÚRÁZÓ HONVÉD Karlsruher SC-Bp. tevéi 2:1 (2:1) Húszezer néző előtt Kreutlen játékvezető sípjelére így állt fel a két csapat: Karlsruher: Fischer — Dim­­mel, Witlatschil, Ruppenstein — Yarmath, Schwahl :— Rettgassl, Herrmann, Wichnowski, Spath, ochmiedt. Bp. Honvéd : Faragó — Szőcs, ‘Bányai, Dudás — Bozsik, Törő. esik I — Csinos, Budai, Tichy, Gilicz, Szilasi. Nagy iramban indult a mér­kőzés, s a kezdeti iram a későb­biek során még csak fokozódott. A küzdelem volt a játék fő jel. lemzője, de időnként a színvo­nal is az átlag fölött mozgott. A Honvéd az első félidő első fe­lében, a németek pedig a máso­dik felében támadtak többet. A 18. percben a Bp. Honvéd rúgta az első gólt: Budai távolról nagyszerű lövéssel a hálóba ta. Iáit. 0:1. A 36. percben a játékvezető 11 -est Ítélt a Bp. Honvéd ellen. A büntetőt Reitgassl értékesítet­te. 1 :1. Érdekes volt az első félidő hajrája és a Bp. Honvéd számára, Jsajnos kedvezőtlenül alakult, jmert Schmiedt góljával a hazaiak I szerezték meg a vezetést. 2:1. * P ' i ''' - 3S - : , VÁLOGATOTT LABDARUGÓ-MÉRKŐZÉS Jugoszlávia—Német Szövet­­í gi Köztársaság 1:1 (1:0). innaver, 84.000 néző. Végig mény küzdelem, a játék szin. vonala azonban csalódást keltett. Gól lövő: Mulics, ill. Seeier. • Franciaország—Lengyelország Ó4:Ó3. Varsó. Kosárlabda. OLIMPIAI LABDARUGÓ-SELEJTEZŐ 1. csoport. Japán—DélKorea 1 :0. Tokió. Az első mérkőzést — ugyancsak Tokióban—Dél.Korea nyerte 2:0.ra és Így tovább ju­tott. 12. csoport. Szudán—Etiópia 1:1 (1 :0). Addisz Abeba. NEMZETKÖZI MÉRKŐZÉSEK Chile ifj. vál.—Argentina ifj. vál. 5 :0. Santiago. Irán—India 2:1. Irán—Pakisztán 4:1. Izrael—Pakisztán 2:2. Labdarúgó Ázsiai Kupa. Izrael a döntetlennel a döntőbe jutott a Nyugat-Ázsia csoportból. Tasmania ( Nyugat.Berlin)— Rapid (Bécs) 2:0 (1 :0). Berlin. iiiiiuiiii!iiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiumiiiiuuuimimiiiiiuiiiiiiiiiimjiiiM(miiii!iiMiiiiiiuiu»> ■■■% Az Egyesült Nemzetek első katonája j elhagyja a Közép-Keletet Az Egyesült Nemzetek Rend. kívüli Haderejének 1956-ban tör­­- eit felállítása teljesen új volt a srvezet történelmében. Igaz, ! -gy a koreai háborút a szövet­­gesek az Egyesült Nemzetek zászlaja alatt vívták meg, de a katonai műveletek fölötti pa­rancsnokság nem volt e világ­­szervezet kezében. Közigazgatási szempontból is, az ottani har­cokba bevetett nagy katonai erők nemzeti vezénylet alatt ma. radtak mindvégig. Az UNEF, United Nations Emergency Force, ezzei szemben az Egyesült Nem­zetek főtitkárának irányítása alatt működik, az UNO fizeti és tartja fenn. A kanadai, indiai, jugoszláv, skandináv és latin amerikai katonák, akik ez erő­ben szolgáltak az Egyesült Nem­zetek katonái voltak, mint aho­gyan a ma ott szolgáló katonák .is azok. A mintegy 5.500 tisztből és közlegényből álló hadeffő pa. rancsnoka az Egyesült Nemzetek parancsnoka és nem felelős más­nak, mint e világszervezetnek 195ó-ban történt megalakulá­­í tó! kezdve egészen 1959 de­­nber elejéig az UNEF parancs­fka egy hosszú gyakorlattal rendelkező kanadai katonatiszt, £. M. Burns tábornok volt. Most átadta a parancsnokságot az in­diai hadsereg egy vezérezredesé, rtek, maga pedig visszatér Ka­nadába, hogy a kormány leg­főbb tanácsadója legyen a lesze­relési kérdésben. Burns tábor­nok első megbízatása az lesz, bogy az I960 elején Genfben összeülő tíztagú leszerelési bi. zottságban Kanada legfőbb kép­viselője legyen. Burns tábornok megelégedés­sel tekinthet vissza az UNEF-nél eltöltött idejére. Sikerrel ol­dotta meg azt a feladatot, hogy a különböző országok fiaiból nai földmérő és kartográfus lett ismertté. És akkor jött a második világháború. Burns tábornok összetevődő haderőt valódi egy. gyorsan emelkedett. Egy páncé­séggé forrassza és olyan szelle­met hozzon létre, amely-igen ne. héz anyagi körülmények között is kiállotta a próbát. Sikerült a békét is fenntartani Izrael és Egyiptom között három éven át. A két ország közötti határ, amely­nek felügyelete e haderőre van bizva, megnemszünő állandó los brigád parancsnokából, az ötödik kanadai páncéloshadosz­tály, végül az első kanadai had­sereg parancsnoka lett. E minő­ségben ő volt az olasz hadszíntér rangidős kanadai tisztje és az 1944-es offenzivában, amely a szövetséges csapatokat Róma alól a Pó síkság vitte előre, csa­háboruskodás színhelye volt. 'patait nagy ügyességgel és hoz- Puskalövésnyi távolságra való megközelítése halált jelenthetett bárki számára. Ma a drótakadály közelében pásztorok legeltetik nyájaikat a határon. Incidensek záértéssel vezette. A háború után a Veteránügyi Minisztériumban szolgált, amely­nek helyettes minisztere lett. 1955-ben az Egyesült Nemzetek az kérték szolgálatát. Először a pa­­ésjlesztinai Egyesült Nemzetek voltak, természetesen, de UNEF azonnali beavatkozása főleg parancsnokának és tiszti-^ Fegyverszüneti Felügyelő Szér­­karának határozott, de tapintatos vezetének (UN Truce Supervi­­fellépése megakadályozta, hogy sión Organization) lett vezetője, azok komoly ellenségeskedéssé majd az UNEF parancsnoka. Most fajuljanak. jvisszatért, hogy hazáját még egy Burns tábornok a québeci fontos és felelősségteljes meg- Westmountban született ezelőtt bizatásban szolgálja. 62 évvel. A montreali Lower Ca-I Burns tábornok zömök testál, nada College és a kingstoni jkatú, vonásai kemények. Még ci­­tisztiiskola elvégzése után . a Ro- vilben is mintaképe a hivatásos yal Canadian Enginneers.ekhez nevezték ki 1915-ben. Vitézül szerepelt az első világháborúban és a Military Cross, Katonai Ke­reszt harctéri kitüntetését kapta. A két háború között, mint kato­katonának. A valóságban azon. ban igen jószívű ember, nagy idealista és hű szolgája hazájá­nak. Sokat tett Kanada nemzetkö­zi tekintélyének emelése érde­kében. , A párton belüli hivő fenyegeti a párt szellemi egységét j A rendszer még a Rákosi idő- tói, hogy küzdjék A FÜVESKERT ANGOLUL Az Amerikai Tudományos Aka­démia külügyi osztályának al­­elnöke, E. C. Rowan, a Coordina­ted Hungarian Relief szervezésé­megkezdte a FÜVESKERT an. jmeg és Q; kiadásának előkészítését. A Y áshoz bizonyos számú elő­­. jrendelés szükséges. Kérjük olvasóinkat és barátainkat, hogy akár a maguk részére, akár an­golul beszélő külföldi, barátaink­nak rendeljék meg a kötetet. Fi­zetni csak a könyv kézbesítése után szükséges. Az Antológia ára vászonkötésben 3.50 dollár lesz. Az előre megrendelők ré. szére a kiadó 40%-os kedvez­ményt biztosit: (2.10 és 15 cent postaköltség). Cim: Coordineted Hungarian Relief 1761 "R" St. N. W. Washington 9 D. C. EREDMÉNYT AKAR? ITT HIRDESSEN! ben sem használt oly nagymér. tékü vallásellenes propagandát, mint az 1959 év folyamán. Isko­lákban, gyűléseken, folyóiratok, ban szinte nap, mint nap elke­seredett küzdelem folyik — el­sősorban — a kommunista pár­ton belül, hogy a hívők meggyő­ződését megváltoztassák. Az alábbi sorok a Társadalmi Szem­le novemberi számában jelentek híven mutatják a párt koexisztenciális" szellemét: le a f A M . FEC jelenti Magyar­országról Jó valutát aggancsokért Rákosi még mindig reménykedik A bükki vadászterületet ma már szinte kizárólagosan a kül­földi vendégek használják. Első­sorban a nyugat-német vadászok mutatnak nagy érdeklődést a Bükk-ben található értékes szar­vasok iránt. A külföldi vadászo­kat főként Jávórkuton és Pénz­patakon helyezik el. 1959 nya­rán teljesen átépítették, moderni­zálták és kibővítették a pénzpa­taki vadászházat. 1959 szeptem­berében feltűnően sok nyugati, főként német és holland vendég érkezett Borsodba, hogy kihasz­nálják a szeptember 15-ig tartó szarvaslövési időszakot. A szarvasvadászatra érkező külföldi vadászok hatalmas va. lu'tabevételt biztosítanak a ma­gyar állam számára. A lelőtt szarvasért az aggancs súlya sze­rint megállapított dijat kell kifi­zetnie a zsákmány tulajdonosá­nak. Nyolc kg-on felül az agancs iárát arany értékben állapították imeq. Az 1958-as szarvaslövési j ' , időszakban egy német vadász 16.000 Ft-ot fizetett egy 9.40 kg-os szarvasaggancsért. Még ' hatalmasabb ára volt annak a 10.5 kg.os agganccsal rendelke­ző szarvasnak, amit egy holland ’ vadász ejtett el 1959 szeptem­berében. A bükki vadőröknek utasítá­suk van arra, hogy csak olyan helyekre vezessék a külföldi vendégeket, ahol nagy vadak ta­nyáznak. A nyugati vadász nem is tudja, hogy milyen körültekin­­ő, gondos hajtással tálalták fegy­vere elé a nagyaggancsú nemes vadat- A vendégek magyar kí­sérőinek személyes érdeke, hogy Iminél eredményesebb legyen a jvadászat, mert eszerint kapják a ' prémiumukat. Mi történik a hazatértekkel? vallásos előítéletek és tévhitek minden maradványát, öntudatosan ve­gyenek részt az egész dolgozó nép felvilágosításában, a tudo­mányos materialista világnézet terjesztésében ... A párt nem engedheti meg senkinek, hogy a soraiban vallásos nézeteket ter­jesszen. Ez' a párt eszmei egy­ségét fenyegetné és súlyosan ve­szélyeztetné a munkásosztály ha­talmát. Az a párttag, aki a párt­ban, vagy a párton kivül vallá­sos nézeteket terjeszt, nem mél­tó arra, hogy a marxistaleninista A vallás a párt szempontjából párt tagja legyen, ezért a pártból nem magánügy. Az, hogy a párt tagja vallásos-e vagy nem, az nem egyszerűen az ő magán­ügye, ez már a párt eszmei fel­készültségének, tagjai érettségé­nek problémája. A proletariátus pártja, melynek célja a kizsák­mányolás megszüntetése, nem lehet közömbös a kizsákmányo­lás eszmei igazolásával, a vallá­sos meggyőződésben megnyil­vánuló öntudatlansággal, szelle­mi sötétséggel szemben sem. A párt tudományos világnézetének megfelelően megkivánja tagjai­éi kell távolítani". Mi sohasem tulajdonítottunk bármi jelentőséget is a kommu­nista papir-alkotmánynak, külö­nösen, ha a fentiek elolvasása után idézzük az alkotmány 54. szakaszát, amely ezt mondja: "A Magyar Népköztársaság biz­tosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát". Úgy lát­szik a kommunista párttag nem polgár és még rájuk sem vonat­kozik az alkotmány. Lapunk igaz barátja csak az lehet, aki pontosan előfizet! Legyen segítségünkre, barátai és ismerősei címének beküldésével. A forradalom leverése után I. K. mérnök is elhagyta hazá­­csalódáson esve át újból szabad ját, később meggondolta ma­gát és hazatért, majd ismét sok földre került. A hazatértek sú­lyos helyzetéről munkatársunk­nak az alábbiakat mondta: "Akik tettek vagy mondtak valamit a forradalom alatt vagy után, vagy akad valaki volt la­kóhelyünkön vagy munkahe. lyünkön, aki ilyesmit ráfog, a ha­zatérésre való jelentkezés alkal­mából tett szóbeli Ígéretek el­lenére, egy héten belül hosszabb. rövideb időre 'eltűnnek'. Nem könnyű azok helyzete sem, akikről terhelő dolgot nem derítettek ki. Hivatalosan ugyan nincs 'megkülönböztetésben' ré­szük, a gyakorlatban viszont csak a legritkább esetben veszik vissza munkahelyükre; sőt, meg­lehetős nehézségbe ütközik egy­általán munkát találniuk. A vál­lalatok személyzeti osztálya 'lét­szám zárolás'-ra való hivatkozás­sal utasítja vissza az ilyen jelent­kezők felvételét. De nemcsak hivatalos körök kezelik gyanakvással őket, ha­nem legalább ugyanilyen tar­tózkodással fogadják volt kol­légáik és barátaik is. Ha talál magának nagynehezen új mun­kahelyet, új kollégáik bizalmat­lanok irántuk, mert nem szeretik azokat, akik visszajönnek Nyu­'gátról. A legenyhébb vélemény a hazatérő disszidensekről az, hógy 'hülyék'. A MÁV Tervező Intézetéből disszidáltak közül három jött vissza. Mindhárom megérkezése után felvételre jelentkezett ré­gi munkahelyén. Kettőt 'létszám zárolás' ürügyén elutasítottak, a harmadikat vették csak vissza, aki disszidálása előtt aktiv és agilis párttag volt. A mérnök szerint a budapesti mérnökök és technikusok mint­egy 30%-a disszidált, amelyből 15% mérnök, 5% technikus, il­letve rajzoló. A menekült mérnökök mun­káit, terveit változatlanul kivite­lezik, csupán a disszidens nevét törlik le a rajzokról. Nevük leg­feljebb akkor kerül előtérbe, ha utólag valami mulasztás vagy hi­ba derül ki a munkánál. Ilyen esetben természetesen mindent 'rákennek' a távollevőre, hiszen neki nem árt, a munkát folyta­tókat pedig bizonyos fokig men­tesiti a felelősség alól. A műegyetemi hallgatók disz­­szidálási átlaga az egyes tanszé­kekben 10—25%. Az épületgé­pészeten például 25 százaléka disszidált a hallgatóknak. Egyet­len olyan esetről sem tudunk, hogy mérnök-hallgató vissza­tért volna Magyarországra és tanulmányai folytatására jelent­kezett volna a Műegyetemen". Motorkerékpár van, de nincs üzemanyag Autója csak a Dorogi Szénbá­nyászati Tröszt vezetőjének van. Bányásznak Dorogon autója nincs. Motorkerékpár aránylag sok van. Igen kedveltek a Danu­­bia motorkerékpárok, amelyek a "Pannónia" motorkerékpárhoz hasonlítanak. A dorogi bányá­szok felének kerékpárja van. Ro­bogó vagy segédmotoros kerék, pár nincsen Dorogon. Az üzemanyag ellátás terén azonban állandóan komoly ne­hézségek vannak. Egy motorke­rékpár tulajdonos havonta hiva­talosan 5 liter benzint igényel­het. A többletet aztán ki hogyan tudja, feketén szerzi be. Élénk forgalmat bonyolítanak ezen a téren a TEFU sofőrök akiknél fe­ketén lehet benzint vásárolni. Dorogon és Esztergomban a fe­kete benzin-literje 30—40 forint. Az ár természetesen attól függ, hogy kit hogyan tudtak a TEFU sofőrök becsapni. Ilyen körülmények között az­tán hamar elmegy a kedvük a bányászoknak a motorozástól és számosán vannak olyanok, akik megvették az új motorkerékpárt, de a költséges üzemeltetés miatt nem használják. A "Danubia" motorkerékpár ára 5.200 forint. A motort meg lehet újabban venni 14 havi részletfizetés el­lenében is. Ilyen esetben a vé­teli ár egynegyedét előre egy összegben kell kifizetni. • CSALÁDVÉDELMI IRODA ALAKUL A Népszava szerint orvosok, statisztikusok, család és gyermek­­védelmi előadók részvételével Családvédelmi Iroda alakul, hogy megbízható statisztikai felmérést készitsenek a magyar családok helyzetéről és megvizsgálják, ho­gyan érvényesül a családban a női egyenjogúság, betolti-e ne­velő szerepét a feleség és anya. Magyarországról hetekkel ez­előtt kimenekült egy tanár, aki több olyan fejtágító előadáson volt jelen, amit főleg a moszkvai kirándulásokon résztvett kommu­nisták tartottak. Egy ilyen beszá­moló után az egyik kommunista, hogy bennfentességét fitogtassa intim dolgokat is elmondott. Az egyik Rákosira vonatkozott, aki­ről ezeket mondotta : "Rákosi vitalitására jellemző, hogy bukása felett máig sem tu­dott napirendre térni. Állítólag mintegy két éve egy közvetlenül Moszkva közelében lévő helyen telepedhetett le, ezáltal lehetővé vált, hogy a Moszkvába érkező magyarokkal érintkezzék. Több Ízben előfordult, hógy csoporto­san érkező magyarok, sportolók, diákok elé kiment a pályaudvar­ra. Ilyen beszélgetéseken ke­resztül igyekezett az otthoni han­gulatot tanulmányozni és meg­ismerni. Ilyenkor mindig emle­gette, hogy 'eljön még az ő ide­je', mert 'Kádár egy kontár, aki. bői soha nem lesz politikus'. 1958 őszén is beszélgetésbe elegyedett egy csoport éppen Moszkvába érkezett magyar ösz­töndíjassal, amikor egy polgári ruhás, valószínűleg szovjet ál­lambiztonsági ember lépett hoz­zá és figyelmeztette, hogy szün­tesse be a beszélgetést és hagyja el a pályaudvart. Állítólag a szovjet kormány Rákosinak már korábban megtiltotta, hogy ma­gyarokkal érintkezzen". A szabad magyarok valutája jé ! az oroszoknak is A hazai magyaroknak kétség­telenül hasznos az IKKA-útján ju­tott ajándék, annak ellenére, hogy a hazai kommunisták ala­pos hasznot húznak az áldozat­kész magyarok adományaiból. Úgy látszik, hogy ebből az áldó. zatkészségből a szovjet is hasz­not akar húzni és kísérletek tör­ténnek, hogy a szabad földön be­fizetett valutáért olcsóbb és si­lányabb minőségű árut adjanak, mint amit a befizetéskor Ígértek, így például nemrégiben történt, hogy a budapesti Tükör-utcai IKKA-üzletben az elárusitók állí­tása szerint kifogytak a nyugati gyártmányú mosógépek. Egy pestkörnyéki lakosra, amikor mosógépre szóló utalványát be akarta váltani mindenáron egy szovjetorosz gyártmányú készü­léket akartak ráerőszakolni. Az illető kijelentette, hogyha nem kaphatja meg azt a típust, amely­re külföldi rokona befizetett, in­kább visszaküldi az utalványt, ő mást nem vesz át. Hiába ajánlot­ták az orosz gépet, mint legjob­bat és legolcsóbbat, álláspontján nem volt hajlandó változtatni. Rövid tanácskozás után közöl­ték vele, hogy "nézzen be" né­hány nap múlva, közben talán megérkeznek a nyugati gyárt­mányú gépek. Alig két nap múlva — miután egyéb elintéznivalója is volt Bu­dapesten — találomra tényleg "benézett" az IKKA-üzletbe és legnagyobb csodálkozására ak­korra "máris megérkeztek" a gépek és utalványát beválthatta. • KÉT IPARI TANULÓ HALÁLA Súlyos szerencsétlenség tör­tént december 11-én a XIV. ke­rületi Limanova-téri építkezésnél. A 24.es számú állami építőipari vállalat munkahelyén a kubiku­­sök, az alapozási munkálatoknál lőszert találtak. Nagy László kő­műves, Mérész Béla ipari tanuló­nak átadta a lőszert azzal, hogy tegye a többihez, amelyet előző nap találtak. Mérész Béla játsza­ni kezdett a páncélelháritó lő­szerrel, az felrobbant és a szilán­kok őt, valamirrt a közvetlen mel­lette álló Hák István pirai tanulót halálra sebezték. A robbanás kö­vetkeztében négyen súlyosan, ketten súlyosan, de nem életve­szélyesen sebesültek meg. Há­rom dolgozó könnyebb sérülést szenvedett. • FELSZENTELTÉK AZ UJJÁALA. KITOTT KISPESTI TEMPLOMOT Kovács Vincze püspök, apos­toli kormányzó áldotta meg a főváros egyik legnagyobb mun­káskerületében, Kispesten, az újjáalakított piébánatemplomot, A szentbeszédben a püspök mél­tatta az áldozatkészséget, amely ezt a templomot a főváros egyik legszebb templomává tette. Milyen lesz a jövő Budapestje ? A kommunista Kossuth.rádió munkatársa Budapest főépítészé­vel beszélgetett a főváros jövőjé­ről, aki — többek között — az alábbiakat mondotta: "Az újonnan épülő, illetve gyökeresen átépülő városrésze­ket elsősorban az 5—8 emeletes épületek jellemzik majd. A terjeszkedés tehát fölfelé irányul, annál is inkább, mivel Budapest elég nagy területen fekszik, szinte olyan nagyon, mint az ötmilliós lakosú Moszk­va. A szakemberek elsősorban az elavult városrészek helyén kí­vánnák megvalósítani Főváro­sunk fejlesztését. Ez a távlati fej­lesztés — természetesen a kor­mány programjának megfelelően azt valósítja meg, hogy idővel minden fővárosi család rendes lakáshoz jusson. Mint ismeretes, nyolc éven át, évenként 32.000 ember költözött a Fővárosba, így lettünk rövid idő alatt 2 milliós város. Ezt a tempót nem lehet tovább tartani. Budapest túlnépesedésén — főként az ipar dekoncentrációja segit és ezzel megváltozik a ko­rábbi áldatlan állapot, a vidéki lakosság nagytömegű Pestre áradása. Budapest Magyarország leg­nagyobb városa és legnagyobb faluja — mondotta a főépítész. És ez nagyon is igaz megállapí­tás hiszen az ú. n. elővárosokban, ahol sok telek és földszintes ház van, tág tere nyílik az építkezés­nek. Ilyen szempontból pl. luxus az is, ami nálunk a Váci-uton van,' hogy éppen a főútvonal mellett vasraktárak vannak,‘ho­lott ezek helyén remek házakat lehetne építeni. Arra a kérdésre, hogy milyen elavult városrészek fejlesztésére gondolnak, a főépítész Óbudát, Vízivárost, a VII., Vili., IX kerü­letet, a huszadik, huszonegye­dik és Rákospalotát emlitette, mint olyan kerületeket, amelyek szóba jöhetnek. Esztétikai szem­pontból szó volt még a Vár és a Dunapart építéséről, fejlődésé­ről'.

Next

/
Oldalképek
Tartalom