Kanadai Magyarság, 1960. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-09 / 15. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. X. évfolyam, 15. szám, Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto . PHONE: LE. 6-0333 1 (fauzdiatt *ik(MQtvUeut& KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA PRICE 10 CENTS "A ml utunk, a magyarság útja, ma is változatlan: hívan az asar évat múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenősei F. László la punk első számában megjelent be köszöntő cikkéből való.) _______• ARA: 10 CENT Toronto, 1960 ápriiis 9, szombat Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 FEHÉR NÉGEREK Peregnek a hareidobok Afrikában. A tam-tamok ütemes brum­­mogása kilométerről-kilométerre viszi a hírt őserdőkön, folyamokon keresztül, faluról-falura, — ébredj Afrika . . .! A valamikor álomkórban hempergő néger mind gyorsabban lejti a harcitáncot a nádfonatú kunyhók forróságában, az olajbarna testű, harcidíszbe festett harcosok mámorosán rázzák lándzsáikat az ijedten hátráló fehérek előtt ... A cserjésben heverő oroszlán, a prériken száguldva szökkenő antilop és gazella, a békésen le­gelésző zsiráf- és elefánt csordák dübörgése, sokszínű madarak rikácsolása, minden fűszál és bokor, — szabadságért kiált Az arany- és kőszénbányák rabszolgái felkívánkoznak a nap­fényre, az éhbérért dolgozó néger milliók terített asztal mellett szeretnének vacsorázni és ágyban akarnak aludni, nem pedig porba dobott rongyos pokrócokon ... A fekete ember önérzete úgy ha­­borog, mint viharban sistergő óceán. A fekete ember nem töri, hogy idegen hódítók passportot, megszámozott igazolványt akasz. szanak a nyakába. A fekete ember szabadon akar élni, szeretni és meghalni abban az országban, mely az övé, amelyben született. A fekete ember átkot szór a misszionáriusok fejére és felgyu|t|a templomait. Megöli a fehér rendőröket és mint pár évtizeddel ez­előtt, most is harci máglyán égeti ellenségeit, s tűzre dobja gyű­lölt igazolványait. A ropogó lángokba bámuló fekete arcok vigyorgása megdöb­benti a fehér világot és a fehér miniszterek ijedten kiáltják a fehér rendőröknek, — ne lőjjetek tovább, elég volt az öldöklésből ... I A montreali, new-yorki és londoni diákok széles táblákra írják az afrikai testvér jajkiáltását és végig hordozzák a városokon. A fehér parlamentekben asztaltverő politikusok dühödten követelik a fekete emberi jogok tiszteletbentartását és megbélyegzik a dél-afrikai kor­mányt, mely szárnyszegetten bukdácsol a fekete vérben . . . De, szabad legyen emlékeztetni a lelkiismeret ágaskodó pari­páján nyargaló és egyelőre még — szabad világot, hogy nem Afri­kában, hanem Európában, annak is a kellős középén szintén él egy, nem ugyan fekete, de fehér törzs, mely ugyancsak kardot rántott egyszer, nem is olyan régen, saját létének és emberi jogai­nak tudatában és védelmében. E kis nemzet arról is híres, — többek között —, hogy ezer éven keresztül mindig és következetesen idegen érdekekért vérzett és hullatta el legjobb fiait. Ezer éven át meztelen testével fedezte a keresztény világ jólétét és kincseit és állta a keleti barbárok mindent elsöprő rohamát. . . E nemzet pol­gárai is meg vannak számozva, mint a négerek Afrikában és drót­sövény zárja el őke^a külvilágtól. Piros igazolványt hordanak a zsebükben, mely szégyenletesen árulkodik minden családi titokról, s mely titkokat börtönből szabadult ''párttitkárok" és suhancfor­­májú "rendőrtisztek" kenetteijes ravaszsággal préseltek ki az ál­dozatokból. Megszámozták és vasdobozba zárták az ember legben­sőbb érzéseit, véleményét és alig titkolható vágyait. A rendőrségi irattárakban, — csak úgy, mint gonosztevőkkel szokásos, — ösz­­szegyüjtötték egy nemzet múltját és jelenét, hogy ostoba és bár­­doiatlan moszkovita rendőrkopók döntsenek jövőjéről. Döntsenek arról, hogy a piros könyvecskében felhalmozott gyanús adatok alapján, melyik éjszaka rángassák ki otthonából, szakítsák el csa­ládjától és dobják egy feneketlen pince mélyére, ahonnan nincs visszatérés. A nagyobb biztonság kedvéért még fényképpel is ellátták e vörös útleveleket és e fényképeken bambán és mosoly­­talanol kellett bámulni a fényképezőgép lencséjébe, nehogy egyet, len arcvonás, egyetlen jellegzetes szemölcs, vagy jel is elsikkadjon a meggyötört arcokról . . . Ez nem Afrikában történt, hanem Magyarországon, a civilizált viiág közepén, a huszadik század derekán, az egy Istent imádó ke­resztény emberiség templomainak tövében. És mit tettek akkor Önök, mélyen tisztelt miniszter úrak? Mit tettek, vagy — mit nem tettek saját fehér fajtájuk megmentésének érdekében? Hol voltak a díszes és jól felszerelt nyugati seregek, amikor e kis nép lebun­­kozva hullott a vörös mocsárba? Szégyen az emlékezés, — beszél­jünk másról Uraim . . .! Beszéljünk arról, hogy az európai rabszolgaság fő-korbács-mes­­tere és fenntartója, Hruscsov úr legújabban Párizsban sétál a tava­szi napfényben és mint a Béke fehér galambja puffogtatja faragat­lan és nem kis mértékben fenyegető szokásos szólamait. Az emberi kultúra, a szellemi finomságok fővárosa, Párizs, hogyan fogadja ezt az otromba ázsiai "vendéget", aki megcsodálja ugyan az Eiffel­­tomyot, de ugyanakkor le is méri a távolságot az orosz erdőkben felállított halálrakéták és az Eiffel-torony égbe nyúló magassága között. Mert nincs más vágya és szándéka, mint földre tepemi azt a világot, mely most virágcsokorral és pezsgővel tiszteli. Táncoljanak hát a Versailles! palota arany termeiben és álljon a bál estétől reggelig, a katasztrófa úgysem maradhat el. A négerek már elkezdték Afrikában, a kocka el van vetve, mert — "repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg". Macmillan látogatása Washingtonban amely egyrészt presztízs-okokból, erőszakolja a maga akaratát az másrészt a szovjettől való katonai egész világra. Ebből a tendenciá­­függetlensége aláhúzása céljából j^ól látható, hogy Nagybritannia feltétlenül fog atomkísérleteket * végezni, — s amellett nem is Macmillan befejezte washingto­ni látogatását. Eltávozása előtt közölte a sajtóval; hogy megbe­szélései főleg az a tóm robbantási tartozik a tárgyaló nagyhatalmak közé, reá tehát a megállapodá­sok nem vonatkozhatnak. Eisenhower és Macmillan most minisztere|jnök arról is nyilatkoz­tak, hogy a négyhatalmi konfe­rencia gyenge kilátásai ellenére, melyek mégis azok a kérdések, amelyekben előrehaladás várha­tó. Ezek közé tartozik mindenek­előtt az atomrobbantások ellen­őrzésének technikájára vonatko­­most egyszerre a döntő erőt kép- K egyezmény Megegyezés vár­viseli a világpolitikában, - ^ abba.n az iránybw>/ hogy az amely nemrégen még széthulló, gyenge hatalom számba ment, csak azért, mert sorrendben az első ország volt, amely Amerika abban egyeztek meg, hogy g Szovjet után az atomerő bir­­amennyiben a szovjet hajlandó 1 jakéba került tisztességes egyezményt kötni az atom robbantások ellenőrzésére nézve, úgy azt a magok részéről kísérletek betiltását célzó egyez- jakkor is aláírják, ha ahhoz a töb­­ményre vonatkoztak. Ez a kér- bi nagyhatalmak nem csatlakoz* dés azért kényes, mert a világ hak. Miután azt nem lehet elkép­­lakosságának egészsége érdeké- jzelni, hogy a három vezető nagy­ben legalábbis a nagyobbméretü hatalom eltűrje, hogy akár fran­­ikísérleteket nyomban abba kel- jdaország, akár Voröskína, akár lene hagyni, az ellen azonban til- valamelyik más ország, amely takoznak azok az országok, ame- nemsokára szintén rendelkezni lyek még csak most kerültek ab- fog atombombákkal, az ő fejük ba az állapotba, hogy ilyen kísér- fölé nőjjön, ezért egy Nagybri­­leteiket elkezdjék. Ezek közül a tannia, az USA és a szovjet kö­­legfontosabb Franciaország, mely zött esetleg megkötendő ellen-Az amerikai Elnök és ellenőrök mennyiben és milyen fokig gyakorolhatják tevékeny­ségüket egymás nemzeti terüle­tén, s hogy tevékenységük mely a brit 'ágaiban tartoznak közvetlenül a 'Biztonsági Tanács ellenőrzése a.lá’ úgy, hogy a konkrét kérdések­ben ne lehessen vétójogot gya­korolni. Lehet továbbá valami­lyen kisebb jelentőségű meg­egyezés Berlin szabadsága kérdé­sében, talán úgy, hogy a szovjet garantálja Nyugat-Berlin sérthe­tetlenségét, lemond a Kelet-Né~ metországgal kötendő különbéke fenyegetéséről, s ennek ellené­ben Nyugat.Németország esetleg elismeri a keletnémet kormányt,, [mint a Szovjet helytartóságát. De Gaulle atonszerződést köt Hruscsovval Uj francia—szovjet kereskedel- jmennyit és milyen értékű java­­rti szerződés feltételeiről tárgyal- kát szállíthatnak kölcsönösen tak De Gaulle és Hruscsov. Híva- Franciaország és a Szovjet. A hi­­'talos körök szerint remény van telhatárokat a szerződés mindkét arra is, hogy a két kormányfő félre nézve egyenlően állapítja atom-szerződést ír alá, mely az meg. Különleges rendelkezések tomeredményekkölcsönös kiese- történnek az árhullámzások cse­rélésén alapszik. [téré, melyek megbontják a kül-A kereskedelmi szerződés már kereskedelmi mérleget. az első sikeres kísérlet után most őrzési egyezmény azt a helyzetet'egy hónap óta tárgyalás alatt! A szerződésben a Szovjet el­készül a következő robbantások idézné elő, hogy a három nagy-[áll. Kétoldalú megállapodás ez, ismeri Franciaországot, mint nuk­­sorozatára, valamint Voröskína, hatalom az atomkérdésben rá- mely gondosan megszabja, hogy leáris nagyhatalmat és kötelezi magát az atomeredmények köl­csönös kicserélésére. A Szovjet­­a világ nukleáris fegyvereinek növekedésében nem lát semmi­­veszélyt. Amíg tehát Hruscsov áfnok szájjal a világbékét hirdeti, az­alatt atomszerződéseket köt, mert azt hiszi, hogy ezzel éket ver a nyugati szövetségesek kö­zé. A francia atombomba csak Hruscsov fejére eshetik. Európai krónika Párizsnak ama kis kávéházai­ban, bisztróiban és eszpresszói­rendőrség nemcsak a magyaro- 'egyre nagyobbak lesznek. Er­­kat "tanácsolta el"' Párizsból és délyben a magyarok helyzete fo* valóság az, hogy a magyar isko­láknak és a Münchenben megje­lenő hetilapnak nyújtott szub­venciókon kívül bizony a néme­tek nem adnak egyetlen petákot sem a magyarok egyesületeinek, vagy sajtójának. No, de hagyjuk a kommentárokat és mondjunk ban, ahol mostanáig a magyar . helyezte szigorú rendőri fel-, kozatosan romlik. Kolozsváron gazdagította e szép város kozmo­polita jellegét: elnémultak a ma­gyar hangok. A magyar mene­kültek legnagyobb része elhagy­ta Párizst és Korzika szigetén eléje ment a déli világ virágos tavaszának. Ez a kirándulás ko­rántsem volt önkéntes. A francia állambiztonsági rendőrség a Su. reté National és a Securité Mili­­taire barátságos szavakkal kö­zölte a magyar menekültekkel, hogy tekintettel Hruscsov iránti érzelmeikre, jobb, ha a közelgő látogatásra való tekintettel már most elhagyják Párizst. Persze a francia kormány vendégei iesz­ügyelet alá, hanem az ukrán, J az egyetemen elhalkult a ma­­fengyel, orosz, szlovák, horvát gyár szó. Az erdélyi főiskolákon, nenekülteket is. Hiszen egy [egyetemeken, sőt újabban a kö­­neggondolatlan bombavetés zépiskolákban is tilos a magyar­vagy pisztolylövés ma a borzai- [ nyelvű tanítás és kötelezővé tet­­nas atomháború veszélyét idéz. ték a kisebbségi iskolákban is a tetné elé, nem úgy, mint 1934- román nyelv általános használa­­en, amikor horvát nacionalisták tát. Csehszlovákiában magyar- Marseilleben revolverlövésekkel gyűlölő párttitkárok és állami megölték Sándor jugoszláv ki-közegek a 20-as évekre emlékez­­íályt és vele együtt Barthou kül- tető magyarellenes intézkedése­ügyminisztert . . , E politikai gyilkosság utójáté­ka nem a-csata tereken folyt le, hanem a genfi népszövetségi-pa­lotában, ahol sajnos hazánkat va­két hoznak. Folyik a szlovákiai magyar katolikus papok üldözé­se és bebörtönzése. Aránylag nyugodt és békés életet élnek a magyarok Jugosz­el gyorsan egy­­országról:-■két hírt Magyar-Májusban a sakkvilágbajnok­­ság zónaversenye kezdődik Bu­dapesten. dókák a gyilkosság előkészíté- iáviában és a háború utáni ke­nek és elsőrangú szállodákban, sével . . . természetesen ered­jó ellátás és zsebpénz ellenében nyugodtan megvárhatják, amíg a magyarság hóhéra elhagyja De Gaulle vendégszerető házait lankáit . . . ménytelenül Az első fekete bibornok Laurin Rugambwa kardinális az nait, mely egyedül teremthet bé­­első néger, aki a római katolikus két a földön. A katolikus egyház egyház fejétől bibornoki kineve- feje néger bibornok kinevezésé­­zést kapott. A néger bibornokot vei bizonyította, hogy az egyház most XXIII. János pápa magán nem ismer faji megkülönbözte­­kihallgatá.son fogadta. Arra kér-jtést: "A fekete sziin még hiány. te, hogy Afrika zavaros földré- zott, most az is megérkezett!" — szén hirdesse a keresztényi sze- mondta jóságos mosollyal néger retet és kölcsönös megértés ta- bibornokának XXIII. János pápa. A nyugat-európai sajtó, — és 'ellentétben a pesti lapokkal — arról számolt be, hogy Kádár 'János párttitkárt a lengyel nép A magyarok, - mit tehettek ^ hüvösen fogadta. Csak Go_ elindultak és udvarias rengióri Tóvölgyi Titusz segédlettel meg is érkeztek Ajac­­cióba, hogy Napolen szülővárosá­ban elmélkedjenek a világpoli­gyetlenségek és a magyarok tö­meges kiirtása ma már csak ször­nyű emlék. Igaz, Titoék a horvát kérdéssel vannak elfoglalva. Belgrádban, március 17-én újabb per kezdődött horvát katolikus papok ellen. íme a névsor: Pav-I franciák vesztesége ?*n A francia honvédelmi rninisz- személy volt. tériom Párizsban jelenti, hogy Méltán követ el mindent a az algériai felkelés vesztesége francia kormány, hogy e súlyos 1954. október 31 és 1959. no- emberáldozatot követelő belső' vember 1. között 13.000 tényle- háborúnak mielőbb véget vés ges szolgálatot teljesítő katonai sen. inac Iván dr. szarajevói plébá. a m re sei és fenyegetései nos, Pulják Rudolf dr. zágrábi nyomán keletkeztek kisebb lelkész, Csekada Szmilján szkopl­­szimpátia-tüntetések. jei római katolikus püspök. A , Ha ez a küldöttség csak turista vád ellenük az, hogy Nyuqaton _ li( __ tarsasag lett volna, alighanem elő emigránsok segítségével il­élénken emlékeztek arra ■. milyen hevesen támadta a szovjet sajtó uraiomrajutása előtt a "fasiszta" De Gaulle tábornokot, aki vi­szont annakidején talán egész Európában a legkeményebb sza­vakkal ítélte el a magyar nép­felkelés vérbefoj-tását . . . o—o A főváros botanikai gyűjte­ménye kakaócserjékkel gazdago­dott. o—o Április 4-én, Babocsán meg­nyitották az első olajkutat, o—o A Mecseken virágbaborultak a mandulafák. o—o 1500 oldalas dicsőítő magya­rázatokkal ellátott dokumentum gyűjtemény jelent meg a Kun Béla-féle proletárdiktatúráról. Al­címül lehetne adni : a megdi­­csőitett gyilkosok . . , o—o A mecseki bányavidéken megnyitották az ú. n. zobáki ak­nát, amely bányában állítólag 90 millió tonna szén vár feltá­rásra. o—o A Nagy Lajos király alapította Illés Béla, volt szovjet ezredes ' Kárpáti rapszódia" című regény kapta a szépirodalmi kiadványok első díját. o—o A pesti Pongrácz-úti lakótelep akói arról panaszkodnak, hogy gyakran elmarad az áramszolgál­tatás és gyertyafénynél kell estéi­ket eltölteniök. Az elektromos müvek és a ház’kezelőség köz­ben arról vitatkoznak, hogy ki if­­etékes a hibák kijavítására. Na a, "szocialista" gazdálkodás . . - o—o Az egyik bírósági népf-üinök szerint ijesztően gyarapodnak a bontóperek. Szerinte : még min­dig sok olyan férfi akad, aki úgy gondolja, hogy az asszony kötelessége, hogy férje cselédje legyen. Azután sző szerint ezt mondja: "Törvényeink szerint a« biróságok senkit sem köteleznek arra, hogy együttéljen házastár­sával". Ez a kommunista erkölcs­­tehát. . . o—o Móricz Zsigmond "Boldog em­ber" című könyve 43 ezer pél­dányban fogyott el szlovák nyel­ven o—o megismétlődött volna az a bot- legális kereskedelmet és valuta­rány, amely Bécsben olyan kinő- csempészést űztek. A vádirat [Debrecen, hatszázéves jubileu­­san hatott, amikor is a világifjú- szerint "főnökük" Draganovics mára készül. A Nyomtató utca sági kongresszuson, az arab ki-j' háborus bűnös" emigráns papjban ma is működik a most 400 küldötteik megverték a "ma- a Vatikán volt jugoszláv szakér-[éves, Huszár Gál által alapított kiküldötteket... tévedés- tője volt. . . nyomda. o—o 1959-ben 45 millió képes leve- Ha már a magyar vonatkozású lezőlap fogyott el. A muzsikáló ezer nem volt ii szén csak gyár bői... Pedig Kádánéknak Most arról futót talk be hírek, nehéz szerepük, h___ _ __________ hogy 38 ifjú magyar éhség- hagy0rn^nyc>s magyar—lengyel híreknél tartunk, említsük meg, képeslap a "Colorvox" 16 sztratK a <ez tt őrzi' a par bánságra kellett utalniok. A hogy Adenauer, a Népszabadság példányban kelt el. jain, mert az ig_rt zse^ p nz e bolsevizmus nyelvén ezt a törté- cikke szerint komoly pénzekkel j o o maradt es az ebédek is a. ger- ne|mi hagyományt felváltotta a ámogatja a Nyugat-Németor- Magyar könyvkiállítás nyílik élet sovány kosztára emlékeztet- kommunista országok szo|idari. tágban élő magyar "fasiszta- Bukarestben. Erdélybe nem tása, barátsága és szövetsége. A -nyilas" csoportokat . . . :mennek el a kiállítók. Viszont Hruscsov nyugodtan valóságban ez a barátság és sző. j Bár tudnók, kik ezek az urak,! Uira műsorra tűzték Heltai hajthatja Párizsban álomra ko- vétség igen gyenge lábakon áll. j ögtön részt 'kérnénk ebből a tá- Jenő: "Néma levente" című da­­pasz fejét, mert persze a francia! A román—magyar ellentétek mogatásból. Sajnos azonban a.rabját. nek Hajdúnánás legöregebb pa­rasztházáról fényképsorozat ké­szült. o—o A magyar pen klub ezidei köz­gyűlésén Rubinyi Mózes alelnök mondott nagy beszédet . . _ o——o Az idei magyar autóimport számai: 370 kelet-német Wart­burg, 150 Trabant, 900 szovjet. Moszkovics, valamint 375 cseh' Skoda. . . A tízmilliós országnak., o—o Háromezer éves cserépedénye­ket találtak a nyíregyházi északi temetőben. o—o A pesti mozik 35 filmújdonsá­got mutatnak be. A legtöbb films persze szovjet eredetű. o—o MATTYASOVSZKY KORNÉt

Next

/
Oldalképek
Tartalom