Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-12-12 / 75. szám

ÍX évfolyam, 75. sz., 1959 december 12, szombat 4 KANADAI MAGYARSÁG Magyarország-Olaszország 1:1 (0:0) Firenze, 61.000 néző. Magyarország: Grosics — Mátrai, Sipos, Sárosi — Bund­­zsák, iKotász — Sándor, Göröcs, Albert, Tichy, Fenyvesi. Olaszország: Buffon —• Cas­­tani, Cervato, Sarti B. — Email, Colombo .— Móra, Boniperti, Brighenti, Lojacono, Stacchini. A himnuszok elhangzása után ■megindult a nagy küzdelem a Gerő Kupáért. Tichy indítja el a labdát és rögtön nagyszerű magyar táma­dás fut a pályán, a kapu elé be­adott labda azonban elsurran a jó helyzetben levő Albert előtt. Magyar támadások gördülnek, már az első percekben megsze­rezhetnénk a vezetést: Tichy nagyszerű labdával ugratta ki feöröcsöt, a jobbösszekötő lefutja az egész olasz védelmet, de utána nyugodtan hagyja, hogy a kifutó Buffon felszedje lába elől a labdát. Folytatódnak a magyar rohamok, Göröcs lövését fogja a 7. percben Buffon, majd né­hány másodperc múlva Bundzsák 18 méterről leadott óriási lövé­­.sét a léc alól szögletre üti az • olasz kapus. A jól beívelt szög­letet Tichy közelről mellé lövi. Az olasz csatárok ebben az időszakban nem igen jutnak tá­madáshoz. 10 perc elteltével azonban feljön az olasz csapat. A 20. percben gyors olasz tá­madás végén Mora a 16-os ol­dalvonaláról lövésre szánja ma­gát, s hatalmas félmagas bom­bája a kapufa éléről pattan a me­zőnybe, s a magyar védelem szögletre hárít. A magyar roha­mokat két szöglet jelzi ezekben a percekben. A mérkőzés élénkül, nagy küz­delem folyik a pályán, a színvo­nal azonban nem magasabb a kö­zepesnél. A 30. percben gördül az olasz kapu felé az egyik leg­jobb magyar támadás: Göröcs— Sándor-adogatás után a jobbszél­ső jó helyzetben kapja vissza a labdát, -de közeli erős lövésébe Buffon jól nyúl bele. Nyomban utána válaszolnak az olaszok: az ördöngösen gyors Stacchini 18 méterről élesen mellé jő. A második félidő. Az olaszok megváltozott csa­pattal jönnek ki. Az egyik kifu­tásnál a könnyebben megsérült Buffon helyett Sarti G. állt a ka­puba, A félidőt Mátrai gyengén sikerült hazaadása vezeti be, de Grosics tisztáz. A 47. percben a kiugró Sándort Cervato 25 m-re a kaputól felvágja : Tichy szabad­rúgása a kapu mellé vágódik. Sorozatos magyar támadás után az 50. percben Mátrai előre jön a labdával, az előrehúzódó Kotászhoz játszik, aki átmegy a védőkön, a 16-os vonalról balra gurítja a labdát. Albert megtold­ja és a befutó Tichy élesen, lapo­san a hálóba rúgja a kifutó Sarti elől. 1 :0 Magyarország javára. A gólt halálos csend fogadja. Olyan hirtelenül ment végbe az akció, hogy szinte alig' látták az olaszok a labdát. Kezdés után az olaszok nagy erővel vetik ma­gukat a játékba. Különösen bal­szárnyuk van elemében. Egy bal­oldali támadás befejezéseképpen az átvágott labdát az előrehú­zódó Cervato lövi kapura, majd az 55. percben Brighenti ravasz labdáját kell Grosicsnak védenie. Az 56. percben Bundzsák a já­téktér közepe táján feleslegesen cselez, a labdát elveszti, ebből veszélyes olasz támadás bonta­kozik ki. A labda Bonipertihez kerül, aki a földbe rúg, a rosszul Népstadion, 20.000 inéző. A himnuszok elhangzása után így állt fel a két csapat: Magyarország B: Faragó — Dudás, Várhidi, Dalnoki I. — Nagy, Borsányi — Csordás, Orosz, Monostori II, Dunai, Szim­­csák I. Olaszország B: Pancetti — Ro­­botti, Janich, Castelleti — Zagl'io, Guarnacci — Marian!, Rosa, Oriando, Campana, Marison. Gyors a játék. A 7. percben Guarnacci szándékosan megrúg­ja Borsányit, a játékvezető ki­állítja a magáiéi megfeledkezett olasz játékost. eltalált labda a jobbösszekötő helyére befutó Lojacono elé ke­rül, Grosics kifut a kapuból, Lo­jacono azonban elhúzza a labdát és kapura lövi, közben Grosics kézzel elkapja az olasz lábát, amiért a játékvezető 11 -est ítél! A 11 -est Cervato a balra moz­duló Grosics mellett a jobb alsó sarokba vágja. 1:1. A játék irama az utolsó per­cekben kissé visszaesik. A játék­vezető váratlanul fújja le a mér­kőzést. Az újságírók órája sze­rint még majdnem két perc van hátra. Biráiat: Az olaszok biztonsági játékra rendezkedtek be. A legszoro­sabb emberfogást alkalmazták és ezért a két fedezet elsősor­ban védőfeladatot látott el. Az I. félidőben az olaszok ha­tározottan jobb benyomást kel­tettek, bár több gólhelyzetet ők sem tudtak kialakítani a magya­roknál. A II. félidő elején úgy látszott, hogy föléled a magyar csatársor támadókedve, nagyobb gondot fordítottad ekkor a pontos leadá­sokra, több mozgással néha sike­rült megbontani átmenetileg az olasz védelem egységét, ez azon. ban jóformán csak a kiegyenlítő gólig tartott. Utána ismét vissza­estek első félidei hibáikba. A 29. percben gólt érünk el. Dunai húz középen kapura, Ro. bottit is kicselezi, majd 12 mé­terről védhetetíenül lő a bal alsó sarokba. 1 :0 a magyar B javára. A második félidőben egy el­lentámadás után Csordás labdá­ját húzza le szépen Panetti. A 48. percben megszületik a má­sodik magyar gól. Dudás előreadott labdáját Nagy Orosz elé továbbítja, a jobbösszekötő a lyukra futó Mo­nostori elé teszi a labdát, a kö­zépcsatár mintegy 14 méterről, erőteljes, félmagas lövést küld a kapura. Panetti csak érinteni tudja a labdát, az a léc alatt a hálóba vágódik. 2:0 Magyaror­szág B javára. • ÖKÖLVÍVÁS: MTK—Zalka HSE 14:6. Újpesti Dózsa—Csepel 12:8. Bp. Honvéd—-Beloiannisz 18:2 Vasas Dinamó—Kaposvári Dó­zsa 12:8. • BIRKÓZÁS: Magyarország—Olaszország 7:1 ZÁSZLÓ.INCIDENS A PANAMA CSATORNÁNÁL Az Egyesült Államok azzal vádolják a panamai katonai osz­tagokat, hogy fegyveres segít­séget nyújtottak a csatorna kör­zetben fellázadt panamai ifjú­ságnak. A fiatalság lobogtatta Fidel Castro plakátjait és ki akarta tűzni a csatorna mentén a panamai zászlót. Tizenhárom amerikai és számtalan panamai katona megsebesült, azonban egyik sem életveszélyesen. A panamai hatóságok letartóztat­tak mintegy 150 tanulót, foszto­gatót és álarcos csavargót. A zendülés kitörésére az a nép­­gyűlés adott okot, melyet a spa­nyol uralom alól való felszabadu­lás 136. évfordulója alkalmából rendeztek. DR. Fejér Imre általános és szívgyógyászati rendelőjét — megnyitotta. 394 BLOOR ST. W. TORONTO TELEFON: WA. 5-9201 Rendelés: délután 5—8 óráig vagy telefon.megbeszélésre. RÉGI BARÁTJA AZ UJ HAZÁBAN . . . COLA ORANGE ’ CREAM SODA GINGER ALE INGYEN AZ ÜZLETBE SZÁLLÍTVA piknikekre, társasvacsorákra és minden más ünnepi alkalomra. WAlnut 1-2151 MINDEN HÉTKÖZNAP HÍVJA FEL TORONTÓBAN I este 7 óráig PRIVÁT HÁZHOZ NEM SZÁLLÍTUNK SZEREZZEN EGY BOLDOG KARÁCSONYT! Harmonica A Hohner nevet 100 év óta az egész világon, mint a legkiválóbbat tisztelik a hangszerek terén. Ön ott­hon is élvezte a Hohner tangóharmónikákat és száj-HOHNER harmonikákat és most ' itt Kanadában is számíthat ugyanarra a jó minőségre. Hohner tangóharmónikák és szájharmonikák külön­féle kivitelben, nagyság­ban és árban nagy válasz-: tékban állnak rendelkezé­sére. Nézze meg őket a hangszerkereskedőknél, vagy írjon díjmentes felvi_• lágosításért. HOUGH & KOHLER LTD. 468 King Street, West, Toronto 2B Ontario bsss Magyar B-vál -Olasz B-vál. 2:0 (1:0) ftTM“” PÉNZRE? ft \ ? % f » ? W ÉRDEKLŐDJE jj| MEG AZ |-j-Povl Bang-Jensen misztikus halála... ÉÉ SCOTIA ;• c PLAN És ■ ÉÉ IT; 11 fti t I 1 ■mm $ 1 iiííiiíf TERVET A Scotia-terv alkal­mat ad Önnek, hogy gyorsan kap­jon pénzt kölcsön, könnyen és olcsón. Rendelkezésére áll kölcsön aláírásra, bútorokra, vagy autóra. A Scotia­­terv életbiztositás­­sal kapcsolatos kü­lön költség nélkül és a visszafizetés havi részietekben esedékes, az ön családi költségve­tésének megfele­lően. Látogassa meg tisztviselőnket bár­melyik Nova Sco­tia fiókunknál, ba­rátságos, segítő­kész felvilágosítá­sért. The BANK «(NOVA SCOTIA Több mint 200 fiák Kanada agáit tarületín. i I : «•Ä-r-.v-:':-.*? A FRANCIA KÖZKATONÁK ZSOLDJA A francia nemzetgyűlés egyik kommunista tagja interpellációt terjesztett elő a honvédelmi mi­niszterhez, melyben keveselte a francia közkatonák zsoldját. Guillaurriat honvédelmi miniszter közölte, hogy egy francia köz­katona napi 30 frank,(6 cent) zsoldot kap, éppen annyit, mint a szovjet hadsereg közkatonái. • LENGYEL ORVOSNŐ A BÖRTÖNBEN Varsóban egy 32 éves lengyel orvosnőt vád alá helyeztek, mert egészséges ‘betegein rákot álla­pított meg, hogy azzal vagyont és hírnevet szerezzen. A bíróság kilenc évi börtönbüntetésre ítélte. A vádhatóság szerint Dr. Amelia Kostkowska-Szybowska rossz diagnosztizálása kilenc asszony sterilizálását idézte elő. • NEM CSÖKKENT NYUGAT-BERLIN HELYŐRSÉGE Most van az első évfordulója Nikita Hruscsov szovjet minisz. terelnök azon erőszakoskodásá­nak, hogy a nyugati megszálló hatalmak vonják vissza csapatai­kat Berl^nbdjl. Az évforduló napján 11.000 amerikai, angol és francia katona teljesített Ber­­inben'szolgálatot. Hruscsov ber­­ini handabandazása nevetségbe fulladt. RENDES ES SZOPOKAS CIGARETTA Macdonald gyártmány KANADAI GYÁRIPAROS 1858 ÓTA Sokan emlékeznek arra, hogy 1957. március hónapban Bécs­­ben kihallgatásokat tartott az Egyesült Nemzetek Különbizott­sága. Az UNO kiküldte 5 tagú Bizottságát, hogy mindazokban az államokban, ahol magyar me­nekültek, szabadságharcosok él­nek, kihallgatásokat eszközölje­nek. Célja ennek az volt, hogy a forradalomról megfelelő képet alkossanak s főleg megállapíthas­sák azokat a tényeket, melyek alátámasztják a szovjet páncélos erők beavatkozását a szabadság­­harc leveréséhez. A legismertebb és érdekesebb kihallgatások Bécsben történtek. Ugyanis igen sok olyan szabad­ságharcos, aki cselekvőén részt­­vett a forradalomban: nem moz­dulhatott el az osztrák főváros­ból, mert a menekültügyi Bizott­ságok előbb és minél gyorsabban a korábbi még a forradalom alatti menekülteket részesítette se­gítségben. így történt, hogy igen sok arra érdemes szabadsághar­cos és más a hazáért valóban vé­rét hullatott ember várakozásra kényszerült. Dr., Pásztor Tamás már előbb emigrált és ő készítette elő az UNO Bizottságának munkáját. Különös, de megmagyarázható magyar sors, hogy ez az ember, — aki egyébként lebilincselő mo­dorú, diplomatikus fellépésű, in­telligens ember — 7 évet ült börtönben. S mint róla kiderült ezen idő alatt a börtön besúgója volt. — ö maga, amikor felelős­ségre vonták, 20 oldalas önvallo­másában beismerte azt, hogy va­lóban az ÁVH megbízásából be­súgó szerepet vállalt. Tény az is, hogy ezt úgy magyarázta, hogy erre kényszerítették és így in­kább "tudott segíteni a börtön­ben sinylődőkön!" Azok a személyek, akikkel együtt raboskodott, ma szétszór­va a világrészeken, kint élnek Felmerült akkor és ma is az a kérdés, hogy vájjon miképpen bízhatták meg ezt az embert az UNO Bizottságának előkészítő munkájával? Azért, mert kap­csolatai voltak a régebben emig­rált magyar képviselőkkel? így arra is lehet következtet­ni, hogy Pásztor Tamás *ezek ré­vén került beajánlásra az UNO Bizottságához. De vájjon azok, akik vele ül­tek, miért nem hívták fel a Bi­zottság figyelmét, mikor tudtak a dologról. De, ha már nem gá­tolták meg, kötelességük lett volna lapjaikban felhívni a ma­gyarság figyelmét erre! Kétségtelen gondolatok me­rülnek fel ebben a kérdésben. Ez az úr valóban bűnös volt-e, s ha valakit egyszer az ÁVH be­szervezett, vájjon csak jót tu­dott-e tenni stb. stb., erre ma még nehéz választ adni. A Bizottság előkészítését Dr. Pásztor Tamás előbb a lakásán tartott alapos előzetes kikérde­zés formájában eszközölte. Akit adatai és elmondása alapján ar­ra minősített, hogy sokat tud és kimagasló szereplésről tesz bi­zonyságot r a Bizottságnak be­ajánlotta. Ezeket a Bizottság na­pidíj megfizetése mellett be is hívta. Persze, hogy minden ma­gyar hazafi sietett adatait és él­ményeit elmondani, hogy az ott­honmaradottak helyzetét javítsa, a hiszékeny külföldit pedig fel­világosítsa. Ennek a Bizottságnak volt ve­zető elnöke akkor Bang-Jensen. Kedves és finom modorával igyekezett, de csak is a színtiszta igazat megtudni. Még akkor (is, amikor kevésbbé jóindulatú Cey. lon.i megbízott hitetlenkedve rázta a fejét. Egy esetben a cey­loni megbízott feltette a kér­dést, hogy: "Mit akartak Önök annyira az Egyesült Nemzetek­től? ..." A buta kérdésre maga Bang-Jensen elnök fordult oda és így szólt: ". . . Mert felállítot­tuk az Egyesült Nemzeteket, hogy megvédjük a gyenge or­szágokat, ezt hirdettük s*. . .", de nem fejezte be, az amúgyis nagyon érthető csalódást, melyet! maga is jól érzett. Sajnos, hogy akkoriban nem folyt az olaj át ■ Magyarországon és nem volt olyan csatornánk, mint Szuez! Titkosnak is minősíthető, ka­tonai információk, adatok és a kommunista beavatkozó páncélo­sok sorozatszámaival és sok más egyébbel szerepeltek a szabad­ságharcosok elmondásai. I Sorok Írója egy szünetben be­­jszélgetett BangJensennel és fel­­jvetétte, hogy rendkívüli bajok származhatnak otthon, ha egy adat is kikerül innen. Már pedig tolmácsok, gépirónők és tisztvi­selők egész sora foglalt helyet a kihallgatásokon. Bang-Jensen azt válaszolta, hogy ő biztosítani kíván minden­kit erről. Sőt a névsort maga fogja őrizni s csak a kihallgatási Ijegyzőkönyvet fogja továbbítani. Mi ezt akkoriban úgy fogadtuk, mint egy szokásos gesztust a ki. hallgatónak irányába. Mindenki, aki résztvett ezen a kihallgatásokon, egy kevés kese­rű szájízzel hagyta el az ódon s régi időkben belügyminiszté­riumnak használt épületet. Ezek után derült ki, hogy Pász­tor Tamás ÁVH besúgó volt és már akkor eljegyzési viszonyban állt a Bizottság newyorki gép­­irónőjével. Az már csak következtetés, hogy Pásztor baráti viszonyban állt Szabó Miklós ismert s magát kisgazdapárti képviselőnek mon­dott egyénnel. Ez az ember 1957 augusztusában, mert már félt a leleplezéstől hazaszökött és ek­kor derült ki, hogy ugyancsak ÁVH megbízott volt. A furcsa ez esetben csak annyi: hogy Szabó Miklós otthon sajtóértekezletet ártott és azon éppen azok a dol­gok szerepeltek többségben, amit az UNO Bizottság előtt mondtak el lakatalatti titokként! Vájjon, hogy tudhatta meg mind­ezt, Szabó!? A következtetések vonalán lé­pések történtek megakadályozni Dr. Pásztor további lépéseit. Sőt időközben 1958 januárjában megesküdött az UNO gépirónő­­jével is . . . Ma a felesége által küldött dollárokon él Bécsben. Semmiféle hatóság nem avat­kozott bele abba, hogy ezeket a kapcsolatokat tisztázza az UNO, a gépirónő, Dr. Pásztor, Szabó Miklós között . . . Bang-Jensen egyszer személye­sen érintkezésbe lépett e sorok Írójával, amikor egy tárgyban véleményt kért. Ezt a véleményt mondtam el akkor részére is. Sőt meggyőztem arról, hogyha nem semmisíti meg a magyar névsort, mi magyarok a legrosz. szabbra lehetünk elkészülve. Ek­kor kb. 15 olyan nevet mon­dott el, amelyeknek közlését a vonatkozó jegyzőkönyvektől megtagadta. Pedig még akkor a genfi palotában tartózkodott s nem volt még a beszámoló elké­szítve az Egyesült Nemzetek fő­titkársága részére. Jensen nem sokkal később — alig volt róla nagyobb híradás — egyenesen megtagadta Dag Hammarksjöldnek az UNO ezidő­­szerinti főtitkárának, hogy nyil­vánosságra hozzák a menekült magyarokról készített és szemé­lyes benyomásokról, fontos és hű adatokról készült jegyzőköny­veket. Mikor aztán ez nem sike­rült, megtagadta a magyar név­sor kiadását. Ezután nem sokkal kegyvesztett lett s eltávozott megbízatásának ügyköréből. Hogy tulajdonképpen mi lett az így szerzett magyar névsorral, senki sem tudja. Minden való­színűség szerint, ha nem is telje­sen, de részben már a kommu­nista hatóságok előtt van. De, ha feltételezzük, hogy ez nem történt még meg, akkor most megbizonyosodhattunk, hogy ádáz harc folyik a névsor­ért. A névsorból természetesen lehet következtetni, milyen ada­tok birtokában lehet a Nyugat ellenük. Másodsorban pedig a még most is folyó kivégzések azt is bizonyítani látszanak, hogy a lassan-lassani kiszivárgó vagy megtudott adatok alapján az elhagyott hazában sorra elő tudják venni a hozzátartozókat és a naivul visszatért magyaro­kat. Ennek az ádáz titkos tevé­kenységnek ma áldozata Bang- Jensen, aki egy rövid hír szerint eltűnt lakásáról és napokkal ez­előtt holtan találták, az egyik newyorki parkban. Bang-Jensen tehát igaz magyar ügyért halt meg. Titokhordozó volt. S a titokhordozóknak el keli tűnnie. Mindez megtörténhetett itt, Amerikában, de akár min­denütt a kerek világon. Mert a kommunistáknak van pénzük és embereik eljutni a keresetthez és eltenni láb alól. Kérdés, hogy megtalálták-e a gyilkosok, magát a névsort is! Szerintünk Dag Hammarksjöid úrnak lennének kötelességei ilyen ügyekben. Az már csak megint következtetés, hogy ép­pen a magyar ügyek tárgyalásai előtt gyilkolták meg Bang-Jen­­sen-t . . . Tehát ez a halál nem is olyan misztikus. Csak mi, magyarok jutottunk oda, hogy tudunk kö­vetkeztetni ! Mert mi, a bőrünkön éreztük a kommunista módsze­­eket és észjárásokat. Csak a szabad világ nem tudja, hogy velük szemben éppen olyan lattomos és mindenre kész szer­vezetet kellene létesíteni, mint ahogy ők csinálják . . . Szeretnénk, ha miránk bíznák, hogy megtaláljuk a gyilkosokat, meg volna képességünk erre s mi nem vagyunk szentimentáli­sak . . . Bang-Jensen, amikor a new­yorki parkban meggyilkolták és aztán kezébe szorították a revol­vert, csupán a szovjet módsze­rek egyikét, szokásos és elter­­edt módját mutatták meg és bi­zonyosan tudta és érezte, hogy mi készül vele . . . Egy becsületes ember halt meg, egy igaz ügyért! BALOGH ÁDÁM EREDMÉNYT AKAR? ITT HIRDESSEN! Az ifjúság kényszermunkája Az iskolai év elején a hazai kommunisták rendeletileg is megerősítették a diákság üzemi, gyári munkáját, vagyis, hogy a tanulók egy része tanulmányuk mellett fizikai munkát is végez­zen. Eddig rendben is van. Vár­tuk, hogy mi is lesz ebből, mert hogy a kommunistáknak más céljuk is van "a munkanemesitő" rendelkezéssel, az nem volt két­séges. Most azután kibújt a szeg a zsákból. A kommunista ifjúsá­gi szövetség főtitkára, Komó­csin elvtárs egy rádiónyilatkoza­tában közölte, hogy a magyar if­júságnak tekintet nélkül, hogy kommunista, vagy sem, a terme­lőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban "kötelező szo­cialista munkát" kell végezni. ^Ez azt jelenti, hogy a döcögő termelőszövetkezeteket ingyen munkával kívánják gazdaságossá tenni és pótolni a faluról mene­külő ifjúságot. Komócsin elvtárs azt is bejelentette, hogy mivel a magyar forradalom (vagy ahogy ők nevezik: ellenforradalom) főtényezője a magyar ifjúság volt, ezért az ifjúságot szellemi­leg is átnevelik és eddig 100JJ00 diák vett részt az átképző tan­folyamokon. így néz ki a magyar ifjúság. Amíg a szabad világban az ifjúság szabadon tanulhat és választhatja hivatását, addig a mai kommunista Magyarorszá­gon először ideológiai tanfolya­mokon gyúrják őket szabadide­jükben, s amikor már kellően udják a lenini tételeket, akkor elviszik őket ingyen mezőgazda­­sági munkára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom