Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)
1959-09-12 / 62. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. PRICE 10 CENTS ‘A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan: hívan az azar áva* múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a karasztény világnézetnak, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői'' {A fenti idézet Kenesei F. László la punk első számában megjelent beköszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT SX. évfolyam 62. szám. KANADA LEGNAGYOBB HETEMKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto 1959 szept. 12, szombat Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 AZ INDIA-KINAI KONFLIKTUS Á NYITOTT KÉRDÉSEK E pillanatban úgy látszik, hogy Hruscsov washingtoni látogatása meg fog történni, s hogy a közte és Eisenhower között lefoly. tatsindó megbeszélések — udvariasság és az Amerikában kötelező optimizmus kedvéért — úgy fognak megtörténni, mintha a szovjet miniszterelnök egyenrangú tárgyaló fél volna, nem pedig az a jeliemtelen rablógyilkos, aminek a világ Hruscsovot valóban ismeri. Amerika tartozik a világnak azzal, hogy ezt a komédiát végigjátssza, hogy újra, s reméljük most már utoljára nyissa fel az egész világ szemét azelőtt a vitathatatlan tény előtt: hogy a kommunistákkal minden tárgyalás hiábavaló. Miután erre az újabb bizonyítási eljárásra úgy látszik szükség van, a nagy amerikai politikai hetilapok washingtoni információk alapján összefoglalták azokat a főproblémákat, amelyeket Eisenhower és Hruscsov a többi nyugati nagyhatalom vezetőinek hoz. zájárulásával meg fognak tárgyalni. Hozzátehetjük, hogy a problémák egyikénél sincs remény semmiféle megoldásra — addig, amig a bolsevizmus folytatja világhódító politikáját — más sza. vakkal amig a bolsevizmus egyáltalán még létezik. Mégis pontosan tájékozódnunk kell azokról a kérdésekről, amelyek a Nyugatot és a Keletet ma gyakorlatilag elválasztják: 1. EURÓPA BIZTONSÁGA. Európa katonai biztonságát a NATO csapatok állandó készültsége tartja fenn. A Vasfüggöny másik oldalán ugyancsak éjjelnappal támadásra készen állnak a szovjet megszálló csapatok. Ez a "felhúzott kakassal" való őrség tele van veszéllyel. Amiről most a két államférfi tárgyalni fog: hogyan lehetne a nyugati és keleti csapategységeket a Vasfüggöny két oldalán bizonyos mértékben visszavonni. Jóslatunk: nem jöhet létre megegyezés, mert ahonnan szovjet csapatok kivonulnak, az a terület huszonnégy óra alatt a Nyugathoz csatlakoznék. 2 NÉMETORSZÁG EGYESÍTÉSE. Hruscsov álláspontja szerint a két Németország léte "meg. változhatatlan tény" s ezért csak a két német kormány kölcsönös megegyezése oldhatja meg a kérdést. Ehhez az ügyhöz tartozik Nyugat-Berlin ma már nem aktuális kérdése is. Jóslatunk: ez a probléma csak Kelet-Németország fellázadásával oldható meg, s e pillanat bekövetkeztét siettetni fogja a nyugatnémet nukleáris ipar feléledése. 3 A LESZERELÉS. Semmilyen megállapodás nem köthető, amig a kölcsönös ellenőrzés gyakorlatilag megoldva nincsen. Mégis ez az a terület, ahol legalább mondvacsináltan valamilyen eredményre lehet számítani, mert a rakétafegyverek korszakában nincs komoly jelentősége annak, hogy hánymiliió ember áll fegyverben. Jósla. tűnik: ha egyáltalán létrejön valamiféle megállapodás, az a haderők létszámf/ak kölcsönös csökkentésére fog vonatkozni. 4. A HIDEGHÁBORÚ PROPAGANDA.FRONTJA. A propaganda terén a szovjet előnyben van a Nyugattal szemben. El sem lehet képzelni, hogy ezen a ponton a kommunisták engedményeket tegyenek. Ellenkezőleg. Jóslatunk: ennek a kérdésnek a tárgyalását kölcsönös haraggal fogják elejteni. 5. VÖRÖSKINA ÜGYE. Mint már lapunkban sokszor rámutattunk, a szovjet igazi ellensége Kina. Éppen most, mialatt Hruscsov "baráti" álarcban kezd tárgyalásokat, hogy az orosz nép életnívóját legalább addig a pon. tig fel próbálja emelni, amelyben a Nyugat népei mintegy ötven évvel ezelőtt éltek, — a pekingi kormány újabb katonai akciókat indított Laosz és India ellen, s ezzel kontrakirozza a szovjet politikát. Teljesen bizonyos, hogy az egyetlen olyan pont, amelyet a kommunisták meg akarnának beszélni Amerikával: Vöröskina ügye: Jóslatunk: ebben a kérdésben komoly tárgyalások fognak folyni, de az esetleges eredményeket mindkét oldalon titokban fogják tartani, mindaddig amig Vöröskinának a kommunizmustól való elszakadása, illetve szovjetellenes politikája meg nem valósul. 6. KÖZELKELET. Ezen a fronton a kommunizmus már teljes vereséget szenvedett. Hruscsov csak egyet tehet: lenyeli a keserű pirulát. Jóslatunk : a Közelkelet problémáiról csak egy mellékmondatban fognak jelentést adni. 7. A GAZDASÁGI HÁBORÚ. Ezen a fronton is teljes a szovjet veresége már mostanáig is. A megbeszélések valószínűleg akörül fognak folyni, hogy a szov. jet közvetlenül kapjon gazdasági támogatást Amerikából, s ennek ellenében mondjon le a nem-kommunista országokban való fe. lesleges — s eleve eredménytelen gazdasági versenyről. Jóslatunk : ezen a téren remélhető valamilyen megállapodás. Az amerikai sajtó által a fenti hét pontban összefoglalt problémáról nem az amerikai hetilapok véleményét közöltük, hanem saját elképzeléseinket tártuk olvasóink elé. Kérjük, figyeljék a következő hetek eseményeit, s hasonlítsák össze a fenti hét problémakörre vonatkozó jóslatainkkal. "Panchila" a hindu neve annak a politikának, amelyet Nehru India és Kina viszonyában mostanáig követett. A szó nagyjából azt a fogalmat fedi, amelyet "békés együttműködés" név alatt ismer a köztudat. Nehru részéről ez a politika egyrészt azt jelentette, hogy a két óriás ország ne avatkozzék be egymás belügyeibe, másrészről azt, hogy India passzíve tudomásulveszi a Kínában uralkodó kommunista rendszert, s azt tartaná helyesnek, ha Vöröskinát mint de facto hatalmon lévő kormány által kormányzott országot felvennék az UNO-ba. Mint a legutóbbi három év történelme megmutatta, Nehru a Panchilapolitikára hivatkozással hónapokon át mégcsak rosszalását sem fejezte ki a magyar szabadságharc véres szovjet elnyomása miatt; mindössze akkor, mikor az Egyesült Nemzetek közgyűlése már harmadizben bélyegezte meg a szovjetet, csatlakozott az elitélő nyilatkozathoz. Mint annakidején megírtuk, mégis ez a pillanat volt az, amikor Nehru letért a mindenáron való passzivitás politikájáról, s elkezdett a nyugati fronthoz sodródni. 1957-ben már nem is terjesztette be azt az előzőleg minden évben megismételt felhívását az UNO-hoz, hogy Vöröskinát ismerjék el. Ugyancsak 1957 végén történt, hogy a Kerala indiai tartományban uralkodó helyi kommunista kormány megfékezésére megtette az első intézkedéseket, amelyek azután 1959-re odáig fejlődtek, hogy a New Delhii központi kormány feloszlatta a keralai lokális kormányt, s ezzel felszámolta az Indiában legálisan, operáló utolsó kommunista fészket is. 1959 tavaszán azután a Tibet-i szabadságharc idején, illetve a Dalai Láma menekülése idején Nehru hivatalosan is kénytelen volt abbahagyni a Panchila politikáját, amiért a pekingi sajtó részéről súlyos kioktatásban részesült. 1959 májusában 15.000 szavas értekezés alakjában adta Nehru tudomására a vöröskinai kormány, hogy "beavatkozásnak" tekint minden olyan hindu mozgalmat, amely a kommunisták India felé irányuló terjeszkedésének igyekszik gátat vetni. Különösen vonatkozott ez a Nepal, Butan és Sikim név alatt ismert himalájai tartományokra, melyek mindenkor India védelme alatt állottak, de amelyeket az újabban kiadott kinai térképek, mint Kina részeit tüntetnek fel. Ezekben az országrészekben állandóan történtek vöröskinai betörések, amelyek közül a legfontosabb egy mindössze néhány négyzetmérföldnyi előrenyomulás Butan tartományban. Ezen a ponton a kínaiak Kashmir felé építették kelet-nyugati irányú katonai utat, s az ut egy részét erőszakkal indiai területen át vezették, Nehru minden tiltakozása ellenére. Augusztus közepén azután a vöröskinai hadsereg nemcsak Laosz területén kezdett rendszeres támadást, hanem India észa. más területekre kiterjedő befolyása alatt "szovjetbarát-semleges" ország maradhasson, ugyanekkor pedig Vöröskinával katonai konfliktusba keveredhessék. Ha ilyen helyzet ma, Délkeletázsiában előáll, ez csak egyet jelenthet : hogy a szovjet és Vöröskina szakitottak egymással. Az amerikai sajtóban sokat írtak arról, hogy Kina azért indított katonai akciót India ellen, hogy ezzel lehetetlenné tegye a Hruscsov és Eisenhower közötti tárgyalásokat. Mi ezt nem hisz. szük. A laoszi és északindiai támadást jóval Hruscsov meghívása előtt tervezték meg, s ahhoz az oroszok bizonyára eleve hozzájárultak. Azonban éppen ez a szovjet hozzájárulás volt az, amely csak fogcsikorgatva, s csak a két kommunista hatalom állítólagos egyetértésének külső jeleként jött létre. A valóságban az történt, hogy a Szovjet és Vöröskina mostantól fogva külön külpolitikát követnek, s nem lesznek többé tekintettel egymás érdekeire. A Szovjet jelenlegi programja : a béke, a megszállott országok pacifikálása, a fennálló helyzet jogi elismertetése, s a belső életnívó emelése. Vöröskina programja : hódítás Ázsiában, éspedig fegy. veres erőszak árán is. S ha emiatt Délázsiában háború törne ki, s abban az USA a megtámadott országokat fegyverrel támogatná : a Szovjet a maga részéről nem fog Vöröskina oldalán beavatkozni. KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOKBÓL JELENTIK*. | Csúfos kudarccal végződött Vöröskina 1958-as uroframia A második világháború busz éves évfordulója A Montreali Egyetem biológiai laboratóriumából 75.000 polio oltást laptak el, hogy a fekete piacon értékesítsék. Az 50.000 dollár értékű oltóanyagot négy álarcos férfi rabolta el, akik az őrt egy majomketrecbe szorították. Sok ember úgyis vonakodik a polio-oltástól Szekfii Gyulát támadják... Szekfü Gyula jó pár éve halott. Életében a kommunisták nem mertek müveihez hozzányúlni, egyedülálló tekintély volt a történetírásban. Most Mérei Gyula a "Társadalmi Szemle" egyik számában hosszan bírálja Szekfü történelmi szemléletét. Károsnak tartja Szekfü nézeteit, mert "a Hóman Bálinttal társszerzőségben irt Magyar Történet a Szekfü tollából eredő kötetei révén ma is hatnak általános és középiskolai tanáraink nem kis részére". 's ez a rablás most nagy csapást j jelentett az ellenszenv leküzdésére indított hatósági propagandára. A rablók felkutatására a rendőrség 25.000 dollár jutalmat tűzött ki. Szeptember 4-én az ellopott oltóanyagot megtalálták egy montreali apartment épület üres iakásában, de a tettesek lapzártáig nem kerültek rendőrkézre. Titokzatos “csészealjat” láttak Norvégiában Köszönjük * Mr. Sitting Mr. Sitting, York kerület parlamenti képviselője augusztus 30-án rádióbeszámolóban ismertette pártjának álláspontját Vöröskina kérdésében. Azután a sok üres beszéd után, amelyet ebben a kérdésben ismételten hallottunk olyanok részéről, akik világpolitikai ügyekben tájékozatlanok, s a kommunizmus igazi -mibenlétéről se-mmit nem tudnak, jólesett Mr. Sitting előadása. A képviselő a leg, újabb laoszi és északindiai kommunista támadásból indult ki, megállapította, hogy a vöröskinai kormány, mint a -szovjet kormány is, erőszakkal akarja exportálni a kommunista rabszolgaságot olyan országokba, amelyek nem kommunisták, s hogy ezért semmi ^körülmények -között sem érdemli meg, hogy az Egyesült Nemzetek sorában helyet foglalhasson. Érdekes beszámolóját azzal fejezte be, hogy -néhai Dr. Smith külügyminiszter ez év februárjában, amikor az ottawai parlamentben az "el-lenségimádók" érdekében felszólaló egyik szónok arra hivta fel a külügyminisztert, hogy tegye -közzé Kanada hivatalos álláspontját Vöröskina elismerése ügyében, azzal halasztotta el a válaszadást, hogy abban az időpontban ismét kommunista bombázás folyt Quemoy szigete ellen. "Reméljük — mondotta Mr. Sitting, hogy az uj -külügyiriiniszter nem fogja a válaszadást a jelenlegi északindiai eseményekre hivatkozással elhalasztani, hanem félreérthetetlenül megmagyarázza a világnak, hogy Kanada nem hajlandó Vöröskinát elismerni, amig ott az erőszakra épült bolsevista •kormány uralkodik". Miután hozzászoktunk, hogy Kanadában gyakran azoknak van nagy hangja, akik ötkrajcáros üzleteket szeretnének -kötni akár Vöröskinával is, -még ha azzal saját jövőn-k esküdt ellenségeinek is hajtanak hasznot, köszönetét kívánunk mondani Mr. Sittingnek okos előadásáért. A hammerfesti norvég rádióban jelentette Kaara Eakariassen hajóskapitány, hogy az égbolton titokzatos tárgyat látott, mely hengeralaku és 10 láb átmérőjű volt. Sokáig lebegett csendesen az Aida nevű norvég vitorlás hajó orra előtt. A kapitány egyedül volt a fedélzeten s a titokzatos tárgyat öt percig látta, amikor az óriási gyorsasággal eltűnt a látóhatárról. Újabb “blöff” NEM FOGNAK ADÓT FIZETNI OROSZORSZÁGBAN "A Tizenötéves-terv végrehajtása után a Szovjetunió polgárai többé nem fognak adót fizetni". E merész kijelentést egy szovjet diplomata tette a németországi Göttingen város egyeteméről Oroszországba látogatóba érkezett hallgatók előtt. Jelen. heg a szovjetben a kereset hét százalékát kell közadóként befizetni, de a Tizenötéves-terv végrehajtása után, mint ahogy az kommunista társadalomtól elvárható, minden adófizetés már csak a múlt emléke lesz. Felelőtlen kijelentés, szovjet maszlag.: ki határának több pontján betört és stratégiailag fontos pon tokát foglalt el. Nehru bejelen tette a New Delhii parlamentben hogy nagyobbszámu csapategy ségeket küldött az északi határ ra, s hogy ennek hatása alatt £ határsértések "pillanatnyilag nem folytatódnak". Nehru azon' ban egyúttal titokban az USA hoz is fordult segítségért, amely nek első jeleként a jelenleg Lón dóriban tartózkodó Eisenhowei bejelentette, hogy még Hrus. csev küszöbön álló látogatás« előtt Indiába repül. Ez az újabb eltolódás a világ, politikai porondon röviden az! jelenti, hogy Nehru Indiája meg. szűnt semlegesnek lenni: India ma a vöröskinai kommunizmus ellensége, s Amerika barátja és fegyvertársa. A Panchila korszaka végétért. India példáját követni kénytelen az összes többi délázsiai ország is, nevezetesen Burma, Laosz, Ceylon, Szingapúr, s valószínűleg Indonézia is, nem is ’beszélve Pakisztánról, amely mái eddig is a nyugati fronthoz tartozott a Délkeletázsiai szerződésen keresztül, s amelynek most India — szakítva tradiconális gyűlöletével — barátságot Ígért. Azonban India és a többi délkeletázsiai "szines" ország mostanáig a szovjet kulturális és gazdasági "barátságának" célpont, ja volt. Fogalmilag lehetetlen — legalább is eddig az volt —-, hogy valamely ország szovjet pénzen, szovfet kölcsönökkel, s a nem-katonai szovjet befolyás Megtalálták Montrealban az ellopott 75.600 polio oltást , Miután tavaly bejelentették, hogy az uj kommunák rendszerével és a falubeli házi acélolvasztókkal Kina élelmiszerprodukcióját az 1957-es nivó kétszeresére, acéltermelését pedig annak háromszorosára fogják emelni, most hivatalosan is bejelentették, hogy a búza, kukorica és rizstermelés nem érte e| az éhínség elkerüléséhez szükséges legalacsonyabb nívót sem, a házilag előállított acélt pedig iparilag jnem lehet felhasználni. Enne ’ megfelelőleg az 1959-re ele jirányzott termelési adatokat mir denütt "korrigálták" éspedir j körülbelül annak a nívónak mec felelőleg, amelyet Kina a kom Jmunizmus bevezetése előtt ér el. Szakértő körök ennek a bor zalmas bukásnak tulajdonitjál azt is, hogy a pekingi kormán' katonai akciókat kezdett Laosban Kasmírban és Északindia tartó, mányaiban nevezetesen Nepal Sikkim és Búthan területén. i Szeptember elsején hajnalban lendülés állapotában találta s 4 óra 35 perckor volt húsz éves alig néhány nappal előtte látoévfordulója annak, hogy a Schles- gáttá meg Eisenhower amerikai wig-Holstein nevű német nehéz elnök a német népet ideiglenes cirkáló tüzet nyitott a dancigi fővárosában. A lengyelekkel a kikötőt védő lengyel erődítések viszony azóta sem javult meg s ellen. !nem alakult át békés összeköt-Tiz perccel később öt német tetéssé. Az Interparlamentáris hadsereg lépte át a lengyel ha- Unió nyugat-német kiküldötteitárt s ezzel megkezdődött a má- nek nem engedték meg, hogy sodik világháború. |a lengyel névtelen katona sirjá-A húsz éves évforduló Nyugat-' ra Varsóban koszorút helyezze- Németországot a komoly fel- nek el.
