Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)
1959-08-29 / 60. szám
IX. évfolyam, 60. sz. 1959 augusztus 29, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG 996 Revercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon:,LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ í NYIREGYHÁZY PÁL: Harc az örökségért KENDERESSY LAJOS REGÉNYE Megjelenik minden uombaton Sxerketztdség is kiadóhivatal: 996 Dovereourt Hd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-től délután ó-ig EMIfizetési árak: égési évre $5.00, fél évre $3.00., egyes szám ára; 10 tent Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem örzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hegy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercoart Rd., Toronto, Ont. / A következő törvények, ha az Egyesült államokban lakik, önre is vonatkoznak Honosítás: Nemzeti bíróságok jogikörébe tartozik. Az általános használatú angol nyelv tudása Írásban, olvasásban és beszédben kötelező. Az amerikai történelem alapjainak valamint az ország kormányzatának és formájának ismerete szintén szü'kiséges. Senki sem kaphat állampolgárságot, aki -ellenkezik a rendezett kormányzattal, aki a Kommunista párt tagja.bel-.vagy külföldön, vagy, aki fasiszta kormányzatot kíván beállítani az Egyesült Államokban (vagy, aki tiz évre visszamenőleg hasonló állapotban volt.) Mindazonáltal, mindenki, aki kizárólag a fenti okok miatt al- Ikialmatlan honosításra, állampolgárságot nyerhet, ha bizonyítani tudja, hogy.a fenti akadályok akarata ellenére, vagy tizenhat éves kora elérése előtt történtek, vagy munkaikeresés, élelmezési okok és más életfontosságú dolgok beszerzése céljából váltak szükségessé. Honosítási feltételék: “""Bejelentett lakás, Senki sem nyerhet állampolgárságot (kis kivételekkel), aki nem rendelkezett bejelentett lakással legalább öt évig az. Egyesült Államok területén közvetlenül a honosítási kérvény benyújtása előtt és, aki nem tartózkodott személyesen az Államok területén legalább két és fél évig és, aki nem tartózkodott hat hónapig abban az Államban ,amelyikben a kérvényt beadta és ugyanez időben jó polgári és erkölcsi körülmények között élt és megelégedéssel fogadta az Egyesült Államok alkotmányát, az általános rendét és boldogságot az országban. (Ha egyik házastárs már állampolgár a várási idő három évre csökken.) Minden tizennyolc évet betöltött külföldinek, aki az Egyesült Államok területén iakikfmiutän törvényes utón állandó.tartózkodási- engedélyt nyert jogában van kitölteni az állampolgárság! felvételi „szándékával kapcsolatos nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat azonban -nem előfeltétele a honosítási kérvény beadásának és ez a-nyilatkozat ’semiiyen értelemben sem jelenti az-Áüampolgárság elnyerésére való jogosultságot. A honosítási folyamodvány benyújtása előtt a külföldinek tizennyolc éven felül kell lennie és megelőzőleg a honosításra vonatkozó kérvényt kell benyújtania bármely bevándorlási hatósághoz. A honosítási folyamodványért való kérvényhez egy törvényes utón szerzett tartózkodási engedélyt kell mellékelni. Katonai szolgálat: Minden idegen, tizennyolc és féltől huszonhat éves korhatárig, aki tartózkodási engedéllyel rendelkezik, katonai kiképzésre és -szolgálatra kötelezhető. Bármely idegen ezen szolgálat alól fölmenthető, ha a bevonulása előtt a szolgálatot megtagadja, de ezzel a honosításra való minden jogát elveszti. j Munka nyugdíj: A írnunk a nyugdíj minden munkás és foglalkozási ágnak az- előnyére van. Munkavállaláshoz, munka nyugdíj élvezéséhez, továbbá a mynkanéiküli segély elnyeréséhez nyugdíj igazolvány szükséges. Ez az igazolvány személyesen felvehető bármely munka nyugdíj hivatalban. Állampolgárság elnyerése katonai szolgálat utján: . Bármely idegen, aki becsülettel szolgál három évig az Egyesült Államok haderejében, kérvényezheti az állampolgárságot a fenti általános feltételek hiányában is. Könyvet kiadni és olvasót találni : nagy gondot jelent az emigrációban. Mikes Kelemen levelei is 85 esztendőt vártak, mig 'Kulcsár István, közrebocsátotta. De alig keltettek feltűnést, talán éppen azért, mert csupa szerénység voltak és zökkenő nélkül kapcsolódtak be a magyar hagyományokba. Még újabb félszázadot kellett várni, mig Toldy Ferenc új 'kiadásából rájöttek a levelek izére. Ma másképpen van minden az emigrációban, Rákóczi és kísérete azért ment Franciaországból Rodostóba, hogy a kitört háborúban kéznél legyenek. Ezért megtartották magyarságukat. A mai menekült minél előbb bele akar olvadni a környezetbe, angol újságot olvas, sokan gyermekeiket nem tanítják magyarul. Háborúról beszélnek ugyan, de a békét sóvárogják, ami pedig' számukra koporsófedél. Kenderessy Lajos a szabadságharc után került az Újvilágba. Már otthon is Író volt és színházi rendező. Úgy emlékszem, beszélgetés közben azt, mondta nekem, hogy a Nemzeti Színházban rendezte Gárdonyi Géza "Annuska" című színmüvét. Akkor régi ismerősök vagyunk, mert ez volt egyike az utolsó daraboknak, amit a Nemzeti színpadán láttam. Aztán többet volt börtönben, mipt szabadon, ahogy már ez a kommunista világban szokás, pedig úgyis nehezebben viseli az élet terhét, mert fél karját már négy éves kisgyermek korában elvesztetté egy autó balesef következtében Kolozsvárott. Mások két karral sem tudnak megbirkózni az itteni élettel, minden vágyuk 30 hét igazolása a munkakönyvben, hogy felvehessék a munkanélküli segélyt. 'Kenderessy nappal kátrányozza az épülő falakat & munkaadója szerint jobban, mint azok, akik két karral kontárkodnak, este pedig regényt ir. Vagy éppen cigarettát hord szét megrendelőinek, hogy néhány centet keressen. Ne csodálkozzunk, ha e nehéz életmód mellett tollából alvilági alakok kelnek életre. "Harc az örökségért" cimü könyve detektív regény, melyben egy természetellenes család bűnös küzdelmeit vetíti elénk. A szereplők magyarok s itt élnek Renflew határában, nem nagy dicsőségére a magyarságnak s e szép kis kanadai városkának. Mindnyájan címeres gonosztevők s Kenderessy kitűnően ért jellemzésükhöz. A gazdag Homonnaynak olyan formájú feje van, mint a vörös’répa s úgy tetszik, mintha falába volna, pedig csak vasgyűrűvel végződő botjával kopog olyan félelmetesen. Óriási papagálynak: látszik. Az egyedüli rokonszenves vonás benne, hogy a Kanadai Magyarságot olvassa. Az egész családra az elfajulás átka nehezedik. Az idősebb nők szívtelenek és fennhéjázó viselikedésüek, a fiatalok csapodárok és kalandra éhesek. Az üzletember műveletlen s münden gazságra képes, a bárgyú férjet pedig mindenre rábírhatja a felesége. A fiatal Homonnay, amikor nincs tele morfiummal, akkor iszik, elmebetegnek látszik, folyton számjegyeket firkál egy darab papirosra. Az óhazában sikkasztásért ült. Szeretném a regényben szereplő gonosztevők Homonnay, Fekete, Tatár stb. neveit Smithre, Brownra, Taylorra átcserél ni. Kenderessy jól megtanulta a detektív regények főszabályát, hogy számtalan szálat kell elindítani, amelyek egymással párhuzamosan futnak s csak a végkiifejlésben világosodnak meg. Irálya nyugodt, magyarosságra törekvő s a magyar nyelvet .rontó angol hatásokat inkább célzatos derűvel használja. Önmagáról Írja, hogy "egy 'közeli üzletben 'két bakszi sört vásárolt s honfitársaival elfogyasztotta az új állás örömére". De vannak Kenderessynek ábrándos percei is, amikor grófok és hercegók körébe menekül, vagy éppen egy szívtelen apa fájdalmas történetét rajzolja meg. Ilyenek "A nagy hűség" és "A kis nyomorék" cimü elbeszélések, melyekben a napsugár viharfelhőkkel keveredik. Úgy érezzük, mintha a színpadi rendező más kort és más hangulatot mutatna be az olvasónak. A szép kiállítású regény kétezer példányban jelent meg. Micsoda hatalmas feladat erre kétezer olvasót találni. Pedig Kenderessy hiszi, hogy minden könyve vevőre talál. Érdekes figyelni azt a hősi 'küzdelmet, amit az emigrációban a könyvek vívnak az olvasóval. Magam mindegyiket elolvasom, ami a szerkesztőséghez érkezik még az ólombetűkig el nem jutó'kéziratok nagy tömegét is s azok sikerének rendkívül örülök. Kevesen ismerik azt a meghitt viszonyt, mely a szerző s a jóindulatú, igazságos kritikus között fejlődik ki. Költőnek és regényírónak! az a legfájdalmasabb, ha műveit irodalomtörténeti mintákkal hasonlítják össze s ezer hiányosságot fedeznek fel. Olyan ez, mintha az anyának csúfolnák gyermekét. Kenderessy könyve magyar könyv s ezért szivemhez nőtt. Nem integet felénk semmi reménysugár, hogy hazamehetünk. Talán ezért húzódik Kenderessy olyan szívélyes melegséggel az egyetlen lényhez, aki hazasegitheti: a múzsához. Nappal kátrányt kever az épülő falaikra, nem csoda, ha ez a fekete szurok beleveszi magát regényalakjaiba is. De este kigyullad a magyar szellem fénye sötét íróasztalán s nincs más hátra, mint ahogy Mikes Kelemen tette: "csak Írni és ismét Írni". Ezek a mi féltett jövőnk igazi munkásai. A könyv ára 2 dollár s a Kanadai Magyarság könyvosztályáról megrendelhető. A Manila Times Írja: “A legnagyobb-tapsot a magyar cserkészek kapták". Monszun-esőben folyt le a tizedik cserkész világ-jamboree hivatalos megnyitó-ünnepe július 18-án, a-Füiöp-szigetek fővárosától, Manilától 40 mérföldnyire tevő MakiIIng-hegy oldalában, Garda köztársasági elnök és mintegy 100.000 látogató jelenlétében. A világtáboron résztvevő 11.000 cserkész bökáigérő sárban, nemzetenként vonult fel a diszemel vény előtt, köztük ugyancsak nemzetenkét, saját zászlóikkal a magyarok, valamint a többi rabnemzetek cserkészei is. A legnagyobb feltűnést a ma. nilai Sunday Times szerint a fülöpszigeti cserkészetkinek egy bennszülött viseletben felvonult csapata keltette. “A leghangosabb tetszésnyilvánítást azonban", írja a Sunday Times július 19_i száma a címoldalon, "a magyar cserkészek hattagú delegá. ciója kapta". A népszerűségben osztoznak a magyarokkal a többi meneküli cserkészek is, számszerint 1 len j gye!, V litván, 1 orosz és 4 ukrár jfiu. "Valamennyien nagyor büszkén meneteltek és mind i annyian hangos tetszésnyilváni tást kaptak". — "Mikor a polifci. .kai menekültek fiai érték a disz emelvényhez, a meleg szeretetbe vegyült csodálatot kifejező fo gadásban részesültek", Írja ; Manila Bulletin július 20-i cikke ' A . lepedő-oldal nagyságú ciki másfél hasábon keresztül foglal kozik a vasfüggöny mögül mene kült cserkészekkel. A magyarok ról többek között ezeket Írja j"A magyarokat hat cserkész kép. (viseli, öt az Egyesült Államok Cserkész-hírek ból, egy Ausztráliából. Szüleik, illetve ők maguk a háború, vagy pedig a forradalom után menekültek el Magyarországról . . , Itt van köztük Némethy György cserkészvezető New Yorkból, aki azt mondja, hogy nem bírván a kommunizmust, 1951--ben menekült el az országból . . . Némethy szerint a világ 20 különböző országában ma összesen 5.000 cserkész van, valamenynyien politikai menekültek gyermekei ... A magyar küldöttség a jamboree után több távolikeleti országot fog meglátogatni az ottani cserkészszövetségek meghívására . . . Némethy csodálkozását fejezte ki a filippinek vendégszeretete felett. Azt mondotta, Amerikai posta hogy a fülöpszigetiek barátságos voltáról már az USA-ban hallott, de az általa itt tapasztalt vendégszeretet mindén' várakozását felülmúlta", fejezi be a Manila Bulletin Némethy György-gyel folytatott interviewjját. A Manila Times érdekességként azt is megírja olvasói számára, hogy a magyarok "sapkájuk mpílett tollszerü fehér füvet «viselnek, melynek neve: árvagyermek leányának haja". Úgy véljük, hogy filippino újságíró kartársunk ezúttal kissé hibásan fordította le az "árva lány haj" szót. A hibáért azonban bőven kárpótolja cserkészeinket az a szeretet és csodálat, mellyel Ázsia cserkészei veszik körül őket. LABOR DAY Az amerikai munkásság tiszteletére törvénybeiktatott LABOR DÁY 1959. évfordulója alkalmából, időszerű megállapitani, hogy a munkások életszínvonala eddig, soha nem látott magaslatra emelkedett és hogy a munkásság befolyása az amerikai törvényhozásra is mindinkább érezhetőbbé vált. Ez azonban nem volt mindig Így és bár az eredményeket forradálmak: nélkül érték el a munkások, ar zsákmány nem esett az ölükbe, hanem nehéz küzdelmek, súlyos áldozatok és sok esetben véres harcok árán. Amerika iparosításának kezdetén, a 12, 14, sőt 16 órás napi m;,onka elfogadott gyakorlat volt és a bérek éppen csak, hogy szűkös megélhetést nyújtottak. De már az 1830-as években megindult a küzdelem a rövidebb munkanap kivívására. A fiiadéi fiai asztalosok szövetsége hozta ekkor a következő határozatot: "Mintahogy minden embernek joga van ahhoz, hogy munkája végeztével szel-, lemi előrehaladását is szolgálja, az ipari munkás ne legyen köteles napi 10 óránál1 többet dolgozni I" A különben konzervatív BOSTONTRANSCRIiPT ekkor már igy Irt: "Ha a nyári hőség idején az ipari szakmunkás 10—12 órát dblgozott, engedtessék meg, hogy azután visszatérjen családjához, gyermekeinek oktatására és szellemi szükségleteinek kielégítésére". Más újságok kevésbbé voltak engedékenyek: A tiz órás munkanap követelménye megbéníthatja iparunk kifejlődését, nem is beszélve arról, hogy a munkaidő leszorítására irányuló izgatás, a jó erkölcsökbe ütközik. A legértékesebb reggeli és esti óráknak munkátíanságbah való eltöltése, kicsapon, gásokra és züllésre fog vezetni". Sok alkalmazó érvelt ebben az időben azzal, 'hogy "a biztosított szabad órák a munkakerülés jutalmát jelentik". A munkások első szervezkedéseit a munkaviszonyok megjavítása érdekében a bíróságok kezdetben törvénybe ütköző cselekménynek minősítették. Fordulópontot jelentett a massachusettsi Legfelsőbb Bíróság határozata 1842-ben, mely szerint a szakszervezeték! összeolvadása magában véve nem törvénytelen, ha az egyesülés célja nem törvényellenes. Ugyancsak a massachusettsi bíróság volt az, amely a "closed shop" elvét szentesítette. Eszerint a szakszervezeteknek joguk van olyan kollektiv szerződést kötni a vállalatokkal, amely előírja, hogy az összes alkalmazottak kötelesek a szakszervezethez csatlakozni, nemi élvezhetik az előnyöket tehát, amelyeket az Unió kivivott, anélkül, hogy a terhekből is kivennék a részüket. 1860-ban a napi tízórás munkaidőt már minden iparban elfogadták és mint távoli és merész célt, a nyolcórás munkanapot helyezték kilátásba. 1884-ben a szakszervezetek közös gyűlésén, mely a két évvel későbben megalakult American Federation of Labor előőrse volt, az Asztalosok Szakszervezete határozati javaslatot terjesztett elő, amely a nyolcórás munkanap törvénybe iktatását követelte. Egyes körök "Amerika-ellenesnek" bélyegezték a mozgalmat, amely "alacsonyabb béreket és a munkások társadalmi leromlását fogja magával1 hozni, mert a munkakerülést, a hazárd játékokat, zendüléseket, részegséget és kicsapongásokat fogja elősegíteni". A nyolcórai munkaidő érdbkében 340.000 munkás szállott síkra, akiknek több mint fele 1886. május 1-én általános sztrájkba lépett. A tüntetés hosszú és gyakran véres 'küzdelmeknek volt a bevezetője, amelyeknek mai eredményeképpen az átlagos amerikai munkás heti negyven óránál 'is kevesebbet köteles dolgozni, sőt & munkások egyhatoda csak 35 órát vagy 'kevesebbet dolgozik. Vezető három legnagyobb szakszervezetünk már bejelentette, hogy legközelebbi célkitűzése a heti négynapos munka lesz, összesen 32 órán át. American Council ÖSSZEESKÜVÉS KUBÁBAN Havannából érkező hírek szerint nagyszámú polgári és katonai személyt tartóztattak le, akik összeesküvést szőttek Fidel Castro kormánya ellen. Kuba területén szigorú hircenzurát léptettek életbe. Pesti gimnázium a világnézetek határán A budapesti Bolyai gimnázium két világ határán fekszik. Diákjainak fele angyalföldi munkásszülők otthonában él, a másik fele újlipótvárosi és belvárosi otthonokban. Ez a két világ, ez a két féle szemlélet szüntelen.harcban áll egymással az iskola falai között. A kommunista nevelésügyi hatóságok mindent elkövetnek, hogy ebben az iskolában szocialista közösséget alakítsanak ki, de ez nem sikerül. A tanulók nagyrésze ugyan munkásszármazású, mégis a kommunizmussal ellentétes ideológiai hatás alatt állanak. A diákok magánéletéről a gimnázium igazgatója egy csomó fényképet gyűjtött össze. Kurtahaju fiuk tark'a sálakkal és kifordult szemű lányokkal rángó táncgörcsökben, kényelmes és tágas otthonok pamlagain heverészve, vad csókjelenetek között. Félreértés ne essék — mondja az igazgató — ezeken a fényképeken nem holmi műtermi modellek ránganak és ölelkeznek, hanem azok a diákok, akik a Bolyai gimnáziumba járnak. Ezeknek a szüleivel nehéz megértetni, hogy a fiuk nem: tanul tisztességesen, ezeknek a szülei folyamodnak elképzelhe. tétlenül bonyolult kommunista protekciókhoz s némely szülő azt vágja az igazgató szemébe, hogy onnan egyenesen a miniszterhez megy és "elintézi" az egész tanári kart. A kommunizmus egy évtized alatt borzalmas rombolást vitt véghez a magyar ifjúság telkében. TAVASSZAL VÁLASZTÁS LESZ ANGLIÁBAN Macmillan angol miniszterelnök kijelentése szerint Angliában jnem tartanak korábban választásokat, mint a jövő év tavaszán. A hivatalos jelentések csak 200 személy letartóztatásáról tudnak, de magán hirfprrások szerint a letartóztasások már az ezres határt ís átlépték. Az elnöki palotából e hireket túlzóknak minősitik. A nyugtalanság a kis Pin^s szigetén is kitört, mely Kuba délnyugati partjai mellett fekszik. Figyelje könyvosztályunk hirdetéseit. LAPUNK KÖNYVOSZTALYAN KAPHATÓK; Béla deák: Hulló Vércseppek ................................. $1.50 Dr. Bernolák Imre: AngoI-Magyar, Magyar-Angofszótár $5.86 Csaba István: Az elsűlyesztett háború ................... $1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól. ...................$2.00 Csighy Sándor: Mozaik kockák.......................................$1.50 Fiirv Laios: Árva Magyar János..........................$1.80 Füry Lajos: Az út vége ............................................... $3.50 Füry Lajos: Forgószél ................................................... $3.50 D. Holló: Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata...$2.80 Kempis Tamás: Krisztus követése.......1..........................$0.50 Kenderessy Lajos: Harc az örökségért .......-............... $2.00 Kenesei F. László: Járhatatlan utakon ......................$2.00 Cl. Kenneth: Neonfény a Nílus mellett .......................,$3.90 Cl. Kenneth : Május Manhattaniben .............................-.$3.90 Kisjókai Erzsébet: Titokzatos jel a falon................... $1.60 Kisjókai Erzsébet: Lázadás .................................,.....,.........$2.00 Kostya Sándor: Édesanyanyelvünk............................. $1.00 Dr. I. Nádassy: Hotel Canada................ $1.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör.................... ...... $1 00 Dr. Padánvj Viktor: Vérbulcsu............................... $0.30 ” ” ” Vászoly ...................................$1.80 M. Saint Clair: Ella néni meséi............................... $1.00 Szalay Jeromos: Márton Áron erdélyi püspök ___ $1.00 Ugyanaz angolul .................. $2.00 Székely M. Imre : Szent István legendája.. $0.25 Szenei Miklós: Tanuljunk könnyen, gyorsan angolul $2.50 Dr. Sulyok Dezső : A magyar tragédia.............. $5.00 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal _____________$1.00 Vass Albert: Tizenhárom almafa .......... $2.40 Piatnik-féle magyar játékkártya ........:..............................,$1.10 Könyvosztályunk beszerez bármilyen magyar könyvet. Minden egyes könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. TTfánvéttpl könvveket nem szállítunk. Uj mesemondót fedeztek fel | a magyar falun Iösszejövetelekre és az öreg ma is szíves-örömest ontja emlékeze. .tének gazdag kincsét a fiatalok elébe. Muzeológusok 17.300 méter magnetofonszalagra vették fel a csodálatos memoriáju öregember I mesélt. Tündérmesék elmondá. jsában egyedülálló tehetség. Ismeri a Magyar Mesekatalógus j tündérmeséinek összes típusait. A meséket magnetofonszalagró^ most átteszik s a magyar népmesekincset gazdagítják. Ami Lajos még a régi világ felfogását meséli Tündérországról, melyet áhítozva hallgat a kommunizmus hamis tanítását elutasító magyar ifjúság. A szatmármegyeí Szamosszeg községben — magyarországi lapjelentések szerint — olyan népi mesemondót találtak, amelyet -eddig még nem ismerték. Emlékezetből eddig 153 mesét mondott magnetofonszalagra. Á mesemondót Ami Lajosnak . bivják, 73 éves és egy termelőszövetkezet éjjeliőre. Vásárosna. ményi cigánykovács fia, égési életét falun töltötte, ide-oda hányódva. Irni-olvasni nem tanult meg, de népmeséivel egész nem. zedékeket nevelt. Szamosszeger és környékén több mesemondó él, akik mind Ami Lajostól tanulták meséiket. Az öreget ma ií gyakran elhívják kukoricafosztashoz, csomózáshoz, család1
