Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-07-25 / 55. szám

!X. évfolyam 55. szám, 1959 július 25, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI (%nuuUa* 'íbtuuyvUctMA 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig llőfizetési árak: egész évre $10.00, fél évre $6.00., egyes szám ára: 10 cent Külföldön: egész évre $12.00, fél évre $7.00 Válaszbélyeg nálkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre elkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Magyar éle! a kettős járom alatt _ ÚJABB ADATOK A FELVIDÉKI MAGYARSÁG NÉPESSÉGI VISZONYAIRÓL ' Két hivatalos csehszlovák! forrás eltérő adatokat közölt a magyarság 1950-es létszámáról. Az egyik 592,400-ra tette, a má­sik 367,733-ra. A kettő közötti különbség az ú. n. reszlovakizál­­tak eltérő kezelésében leli magyarázatát. Az 1957-es hivatalos évkönyv szerint a cseh és morva tar­tományokban 1956-ban 15,562 magyar élt. Ez a közlemény iga­zolja, hogy a cseh országrészekbe deportált magyarok túlnyomó többsége hazatért és így nem áll! meg a szlovák emigráns saj­tónak az a feltételezése, hogy kb. százezer magyar maradt ott, következésképp ennyivel csokiként volna a szlovenszkói ma­gyarság létszáma. Összehasonlítás céljából figyelmet érdemel a washingtoni Bureau of Census által közzétett magyar népesedési statisztika, amely szerint Magyarországon 1955-ben 60 ezer lélek vallotta imagát szlováknak. Az utódállamok összmagyar népessége közül még mindig 47% tapad a mai magyar országhatárhoz, 21 % lakik zárt egy­ségben a Székelyföldön és 22% vao beékelve többségi nyelv­­területbe. HÉTFŐ: Burgonyaleves zöldséggel. Malac pecsenye pá­rolt vörös káposztával. Tört burgonya hagymával. Diós le­pény és kávé. KEDD: Vörösbableves. Bárányhús rizsával vagy tar­honyával. Zöldséges saláta.Dióspite és kávé. SZERDA: Zöldbableves. Sült borjúszeletek. Paprikás burgonya. Aszaltszilva kompót. Káposztás tészta és kávé CSÜTÖRTÖK: Húsleves, finom metélttel. Leveshús pa­radicsomos káposztával. Főtt burgonya. Kossuth kifli és tea. PÉNTEK: Savanyú tojásleves. Halpaprikás főtt burgo­nyával. Ecetes uborka. Töltött reszelt tészta és kávé. SZOMBAT: Gyors tarhonyaleves. Bárányhús káposztá­val. Tört burgonya. Paradicsomos saláta. Porhanyós kifli és tea vagy kávé. VASÁRNAP: Karalábéleves aprólékkal. Sült kacsa. Duches burgonya. Sárgarépa kalarábéval. Uborka saláta. Almás lepény és kávé. A felvidéki magyarság lelki magatartása A kommunista pártvezérek végnélküli hűségnyilatkozata és hálálkodása ellenére is a magyarság egész tömegéiben, szinte osz­tatlan ellenállást mutat a kommunisták minden olyan törekvésével szemben, améfiyel nemzeti öntudatéban' legyengítve az ál iám szláv nép közösségébe akarják őket süllyeszteni!. Teljesen közömbösek ez új kommunista hagyomány-gyártó kísérletekkel szemben. Mindun­talan felmerül a hivatalos körök panasza, hogy a falvaik kulturális műsora nincs kapcsolatban a jelen problémáival és nincs nevelő hatása. Ami annyit jelent, hogy a magyar vidék érdeklődése még mindig1 a hagyományos nemzeti értékek felé fordul. A párt a legr nagyobb erőfeszítést fejti ki a visszacsatolás emlékeinek beszeny­­nyezésére, ami arra vall, hogy ezek még mindig eleven erővel él­nek a felvidéki magyarság lelkében. A magyarság mellett való tüntetés megnyilvánulása volt a vendégszereplő budapesti Fővá­rosi Operettszinház előadásaira való tömeges felvonulás, A magyar, nyelvterületen tartott előadásokat 100 ezer ember nézte meg. A Magyar Állami Népművészeti Együttes kassai előadását 3 ezer néző ünnepelte lelkesen. A magyar szabadságharc hatásának to­vábbéléséről tanúskodik az a rendőri jelentés, amely szerint Po­zsonyban és Kassán Nagy Imre és Maiéter Pál kivégzésével fog­lalkozó kommunista ellenes röpiratokat találtak. A múlt évi somorjai aratóünnepségen 17 magyar művelődési csoport (Csemadok) lépett fel. Hasonló sikeres ünnepély volt a losonci járásban levő Vükén. A zsellizi járás helyi Csemadok cso­portjai Garammenti Népi Együttest szerveztek a magyar népi ha­gyományok terjesztésére. Az együttes Léván tartotta bemutatko­zását, utána pedig Zselizen léptek fel. Szencen 11 éves magyar középiskola nyílt. Az Uj Szó, a hiva­talos magyar kommunista lap, 100 ezerre teszi a magyar iskolába járó ifjúság számát. NYARALÓMAT MEGNYITOTTAM! Felhivom a magyarság szives figyelmét, hogy SPARROW LAKE-n (a 400 Highway-n Orilliától 20 miles-re) THE SILVER PINE nyaralómat megnyitottam. House-keeping cottage-ok bérelhetők nagyon olcsó áron, hétvégre, hetenkint, vagy havonkint .Parkolás és strand ingyen. Bővebb felvilágositást kérjen FEHÉR GYULÁTÓL Telefon: AM. 7-6321 (esténkint). RÉGI MAGYAR ELBESZÉLŐK KÉT SZEGÉNY LÁNYRÓL IRTA: BÉKEFI ANTAL H. MUSKOKA—GEORGIAN BAY VIZPARTI-TELKEK CSUPÁN 10 DOLLÁR, AZ ELŐLEG LEFIZETÉSE UTÁN. Saját birtokán nyaralhat, halászhat, fürödhet és sportolhat, a LONG LAKE és BAY LAKE kellemes hüs vízé­ben szabadsága alatt, vagy hétvégi kirándulásán, Muskoka—Georgian Bay vidékén, Kanada legszebb helyén. Tíz dollár havi törlesztéssel már tulajdonosa lehet egy gyönyörű, kellemes hűs vizű és hüs levegőjű, ár. nyas paradicsomi nyaralóhelynek, Parry Saund.tól 6 milesre, a 124.es országút mellett. A LONG LAKE és BAY LAKE a világ egyik leggazdagabb halász paradicsoma. Az amerikai sporthalászok kedvelt halászó helye. Kellemes üdülőhely és a szabad természet gyógyító szanatóriuma. A levegő tiszta, ozondus, A környéke csendes, madárdalos idegeket nyugtató virágos erdős nyaralóhely. Kitűnő befektetés lesz az ön részére a fenti telek vásárlása. Ezen nyaralóhelyen lesznek szép parkok,, klubház, bevásárló központ, villany, telefon stb. A telkek ’/a—1 acre.sek. Mivel már sok telek elkelt és igen nagy az érdeklődés, siessen lekötni az ön által kiválasztott szép telket, amelyen ön és családja kis befektetéssel kellemesennyaralhat és tulajdonosa lehet egy értékes, szép ob­jektumnak. Ez a legegyszerűbb módja a vagyonszerzésnek és a boldog élet kialakításának. Telefonáljon és kérje a magyar eladót MR. LÁSZLÓT, vagy jöjjön be irodánkba. LONG LAKE ESTATES 1139 BAY STREET, TORONTO TELEFON: WA. 4-7466. Mellékelten küldök $................. összeget lefizetésre. vizfronti leiekre: előlegre $15.00, havi törlesztés $15.00, teljes ár $795.00 vizrenéző telekre: előlegre $10.00, havi törlesztés $10.00, teljes ár$395.00 Név: .........„...........-..........................,...........................................-....-................ Egy napon a báró . . . de még be sem mutattam ezt az előkelő urat, ami megvallom őszintén, nehezen fog. menni, mert egy bá­ró belső életműködését — saj­na — nem volt még eddig sze­rencsém közelről megismerni. Kó­piát pedig arról, hogy egy báró mit szokott csinálni, mikor "ott­hon" van, nem akarok adni. Iró­­társaim közül többen, akik egy. egy bárócskával olyan könnye­dén elbánnak és a szokott forma és minta szerint ezerféle bolond, ságot művelteinek velük, nem csinálnak a dologból olyan nagy skrupulust. A mágnás fiatal urak mind egyformák: előveszünk egy hosszúra nyúlt, legújabb di­vat szerint öltözött urat, min­den léhaságot és trivialitást, amit erős fantáziával ki lehet találni, rá kell mázolni s ráadásul egy ügyes monoklit kell a szemébe akasztani s ezenkívül raccsoljon is egy keveset: kész vagyunk egy sikerült báró, vagy grófocs­­kával, aki előtt semmi se szent. S némelyik irótársam roppant ügyesen kitalálgatja: hogy dis­­kurálnak ezek az emberek "ott­hon" antre nous, az urak és hölgyeik, párosban és nagyobb társaságokban, vagy egyedül az inasaikkal, a hölgyek a társalko­dónőikkel stb. És csodálatosan egyformán jelentkeznek a regé­nyekben, a novelláikban, még ha jól megfigyeljük és emlékezet­ben tartjuk, igen gyakran a sza­lonjaik, boudoirjaik, ebédlőik is I szakasztottat) egyformán vannak bútorozva’. Mondom, a legnagyobb sajná­latomra, én nem vagyok abban a helyzetben, hogy Ballaváry Ti­vadar báró úrról kimerítő élet- és jellemrajzot Írhassak, mert fe­lületesen nem szeretnék róla vé­leményt mondani. Én bizony nem tudom, mit művelt eddig a báró úr, hány viszonya volt, micsoda nézetekét táplál általában a női nemről, a polgári házasságnak hive.e, vagy sem, (pedig ma ezt is igen fontos dolog volna meg­­jtudni), hogy diskuráI otthon a i szigorú erkölcsű báróné mamá­val, a mágnás kisasszonyok sac. j receure-jében nevelkedett nővé­reivel, az inasával; miikor kel, miikor fekszik, tud-e valamit az udvarláson és pénzköltésen kí­vül : minderről semmi értesülé­sem nincsen. Mindössze annyit tudok róla és ez éppen elég ne­kem ehhez a regényhez, hogy Tivadar báró külsejére nézve fel­tűnő nagy fiatal ember, a haja és kicsire nőtt bajusza hirtelen sző­ke, a szeme kék, túlerős, kieső háta és hatalmas válla van, egy­szerű ízléses nyakkendőket visel, a piperkőc hajlamokat semmi­ben sem tudom felfedezni, sem öltözködésében, sem Ízlésében. S ezenkívül még két dolgot tu. dók róla : hogy ő az elsőszüíött Ballaváry, amivel tízezer hold föld jár és ha hinni lehet abban az állhatatosságban, amivel a kiishivatalnok leányai mellett egész rajongással kitart, csak. ! ugyan fülig szerelmes a szende, fehérarcu Kamillába’. Az emberek nem hiszik. Miért? Mert nem szökás elhinni, hogy . egy majoreskó báró olyan bolond i legyen; mert az lehetetlen. Egy bárónak a világ kezdete óta so­ha se voltak komoly szándékai egy kiishivatalno'k leányával szemben, az bizonyos. Ostoba­ság arra gondolni is. Mit aikar hát avval a koldus Madonnával? Hu­nyorít egyet Nagy Gafeottó és azt mondja : Céljai vannak . . . Nem is !kell Önöknek monda­nom, hogy impertinens rágalom ez, mert a koldus Madonna, aki­nek egy kisikrajcár hozománya sinos, olyan tisztességes leány, akii egy kétértelmű szót sem tűr­ne eh Sem ő, sem. húga soha egy szóval sem hívták a tőlük iri­gyelt bárót, sőt egy alkalommal Kamilla így szóit Tivadar báró­hoz. — Ne vegye rossz néven bá­ró úr, ha figyelmeztetem, hogy ne járjon hozzánk olyan sűrűn, egy idő óta nagyon különösen néznek házunkra az emberek, nem tapasztalja? Tivadar bárót igen kellemet­lenül érintette Kamilla figyelmez­tetése, azt felelte, hogy ő szeren­csétlen ember, akinek nem sza­bad vonzalmát követni. Kamilla fehér arcán szende pír ömlött el. Tivadar bárón gyerekesen ki­tört a szentimentalizmus és Így folytatta: — Mi rólunk nem tesznek fel semmi komoly dolgot. Látja, Ka. rraillácske, ez nagyon ostoba^ helyzet. Annyira szívesen járok ide magukhoz és mert az embe­rek olyan különösen néznek az­óta erre a kis házra, hát én most már kerüljem! Mindez azért, mert én báró vagyak, valóság­gal Így van . . . — Nagyon természetes. — Persze, a társadalom is azt tartja, hogy ez természetes, az a társadalom, mely akarva, nem akarva, elront, léhává, frivollá tesz minket, akikben talán volna mégis egy kis szív, vagy mond­juk, valamicske demókratiikus hajlandóság. —- Ezt nem értem, vágott köz­be Arai, a zongorán könyökölve, ahová 'besugárzott a délutáni nap aranyitűze, melynek fényéten a kisebbik Szepessy.leány feke­te, göndör haja olyan tündöklő kék szint játszott, mint a holló szárnyának zománca. Kamilla pedig kárhozatba ejtő szenvedő, szép szemeit szótlanul függesztve rá az érzékenykedő báróra, várta a választ. . — Igen, a társadalom ront el »minket, — ismételte a báró, — valósággal beleüldöz bennün­ket abba, hogy a szegény pol­­tgárleányok iránt tiszteletlenül vi­seljük magunkat. Hozzászoktat bennünket örökös nyelvelésével, veszedelmes fecsegésével ahhoz, hogy a polgárleányoknak csak »titokban udvaroljunk, mert kü­lönben agyonmarják a szegény kis leányt, aki véletlenül nekünk tetszik. Vagy egyáltalában ne közeledjünk a szép polgárlányok. boz, mert azok nem nekünk va­lók. Maradjunk távol, igen, de néha ez nem megy olyan köny­­-nyen ... S ha az ember véletle­nül a legtisztességesebben gon­dolkodik is, kotródnia keli. De megeshetik, hogy — amint mon­dám — nem megy a dolog, olyan könnyen s akikor lopva, titkon vissza.visszatérünk. Néha meg nem engedett utón. Hát nem így 'romiunk-e el, nem igy leszünk-e veszedelmesebbek? Egyszer csak 'azon veszi észre manát az em bér, hogy a társadalom egészen, kitanitotta s hogy a polgárlány csakugyan nem nekünk való. Bármily furcsán hangzott is az érzelgősen előadott panasz a ha­talmas, nagy termetű ember szájából, az abból kisugárzó me­legség megtette a maga hatá­sát, különösen, miikor Tivadar báró mondöká'ját Így fejezte be: — Engedje meg, Kamilla kis­asszony, hogy én a legteljesebb nyilvánossággal udvaroljak ön­nek, mert meglehet, ha elűzné­nek, visszatérnék . . . A meleg, őszinte nyilatkozat, mely visszaverődő fénye volt Tivadar báró sókat gúnyolt, áb­rándos lelkületénék, meglepte a lányokat. Ani szólt előbb, odalépett a szivében háborgó báróhoz és ünnepélyesen kijelentette: — Báró, Ön győzött, mi meg­mentjük önt. Rögtön vége volt az idillikus jelenetnek, kacajban törtek ki, csak Kamilla remegő kezén és nyugtalan tekintetén látszott, hogy édes, mámoritó hangulatból 'verte ki ez a vidámság. Miikor a báró elment, Ani oda­szaladt nénijéhez, akii a szokott­nál is fehérebb volt, nevetve ra. gadta meg a kezét és erőszako­san táncra kényszerítve őt, paj­kosan csattogott: — Te, Kamilla, szeret, szeret! Végül a nyakába ugrott és hí­zelkedve, kacagva csörögte: —1 Te kis báróné, én pdes kis­­báróném! Kamilla lerázta valahogyan a nyakáról a hebehurgya kis lányt. — Ugyan eredj már, ne pa­polj olyan zöldeket, űzte magá­tól, de ez csak minduntalan be. lecsimpazkodott és "kis báróné". nak nevezte, mig végre az left a játék vége, hogy összevesztek, fMegállapodtak ugyanis abban,, hogy nem szólnak többé egy­máshoz. | S valósággal el is telt három perc — mialatt Arai a zongorát kínozta — bizonytalan némaság­ban. De ezentúl aztán, mintha már az örökkévalóság végére ér­itek volna ezzel a haraggal, Arai,, ja kis cigány, ünnepélyesen ki­jelentette : — Mi i la, én kimegyek, szedek epret. Jó lesz? A sótárnok úr nemsőkára ha­zajött a hivatalból és ott találta Ani kisasszonyt az eperfán. Egy alkalommal pedig még' furcsább dolog történt a kis Araival. A báró lóháton jött haza valahoranét és betért hozzájuk. A lovát 'bekötötte az udvarra az eperfához. Ani szépen kilopód­­|Zott az udvarra, felült a lóra, az­tán kihívta a bárót és Mill át, hogy nézzék meg, milyen ügyet Amazon lenne ő. Aztán kérte a bárót, hogy eressze el a lovat. | — Oh, én nem félek, kiáltott büszkén és fényben csillogtak ! eleven, tüzes szemei, amint a kantárszárat a kezébe vette. I — Pompás! bravó! kiáltozott ja báró, nagy léptekkel cammog­­!va, mint egy murmutir, miköz­ben a kényes állat, hogy-hogy nem, megijedve elkezdett futni, fülelni és ucu szépen elragadta Anit, ki az utcára. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom