Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-12-26 / 77. szám

IX. évfolyam, 77. sx. 1959 december 26, szombat

2

KANADAI MAGYARSÁG

996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ

Megjelenik minden szombaton

Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig

Előfizetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00., egyes szám ára: 10 cent Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nálkül érkezett levelekre nem válaszolunk 1 Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoidjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogacfunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért

a szerző felelős.

CANADIAN HUNGARIANS

Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI

Published every Saturday by the

HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont.

A munka biztonságának szabályai

Az újonnan érkezett bevándorlónak első feladata rendesen az, hogy állás után néz. Akármilyen állás után. Még, akinek szülőhazájában volt is valamilyen szakképzettsége, legtöbbször először fizikai munkát vállal az iparban, építkezésnél, bányászatban vagy valamely farmon. Ez lehetőséget ad a nyelv elsajátítására, egy kis pénz szerzésére és az ország életének és viszonyainak megismerésére. E munka bevételt biztosít addig, amíg az illetfö ■megfelelőbb munká-t talál. így ■kezdi új életét a legtöbb új bevándorló.

Minden újbevándorlónak fel. tűnik, hogy itt sokkal, nagyobb súlyt fektetnek a munkával kapcsolatos biztonsági intézkedésekre, mint Európában. E szabályok különösen fontosak az ujonnanjöttek számára, akiknek úgy az itteni munkatechnika, mint maguk a gépek újak. A biztonság fizikai jólétet és anyagi biztonságot is jelent. Ezért duplán fontos az újbevándorlónak.

A leggyakoribb munkasérülés és egyben a legenyhébb az, hogy valaki meghúzza a hátát. Minden -újonnan érkezett bevándorló számára, aki emeléssel vagy nehéz terhek cipelésével egybekötött munkát végez, igen fontos, hogy figyelemmel legyen az alábbi szabályokra:

1. A teher felemelése előtt vizsgáljuk meg gondosan, milyen 'fogással emelhetjük meg legkönnyebben és, hogy szükségünk van-e segítségre, vagy biztosan elbirunk-e vele egyedül.

2. Ügyeljünk arra. hogy szi:ár. dán álljunk, hogy lábunk el ne csússzék, vagy ki ne bicsakoljék a teher emelése pillanatában.

3. Helyezzük lábunkat minél

közelebb a felemelendő tárgyhoz.

4. Hajlítsuk be térdünket és szükség esetén gugoljunk le anélkül, hogy hátunkat behajlí. tanók (amennyire lehet).

5. Emeljünk kar és lábizmainkkal, közben tartsuk hátunkat lehetőleg egyenesen.

Ha azt látjuk, hogy a többi munkások vastag kesztyűkben, nehéz cipőkben, védőszemüveggel, vagy más biztonsági felszerelésben dolgoznak, gondoljunk arra, hogy bizonyára a tapasztalat tanította meg őket e biztonsági rendszabályok betartására. Ezért ne spóroljunk azon, hogy e felszerelést megtagadjuk önmagunktól. Aki nem tudja anyagi okokból beszerezni, szóljon alkalmazójának. A legtöbb cég szívesen beszerzi, legfeljebb apró részletekben levonja a fizetésből.

A gépek sokszor veszélyesek főleg azok számára, akik nem ismerik őket. Ezért ne tartózkodjunk bulldózerek, kotró, és ásógépek, stb. közelében. Ha a kőszelükben dolgozunk, ügyeljünk arra, hogy a vtszető mindig lásson bennünket és mi is a vezetőt.

Ha valamely utasítást nem értünk, kérjük, magyarázzák el újra, ne tegyünk úgy mintha értenénk, mert akkor igazán azt fogják hinni rólunk, hogy nem értünk a munkához. Nem szégyen, ha bevalljuk, hogy nem értjük az utasítást. Megesik ez olyanokkal , s, akik itt születtek.

Ha azt akarjuk, hogy mindig jó egészségben legyünk munkánk elvégzésére és kenyerünk megkeresésére, ügyeljünk mindig, gondosan a biztonsági szabályokra. Anyagi jólétünk függhet attól, tudunk-e kellőkép vigyázni magunkra.

Nem tudom, ki találhatta ki annakidején azt az elterjedt szólásmondást, hogy mindenki anynyi embernek számít, ahány nyelvet beszél. Odahaza, Magyarországon még csak el lehetett hitetni velem ezt a bölcsességet. De amióta emigrációban élek, csak kacagok rajta.

Az embernek nem kei! sok nyelvet tudnia. Elég, ha egy világnyelvet beszél.

Erre az igazságra különben néhány héttel ezelőtt jöttem rá. Egy huszonöt év óta Angliában élő magyar hölggyel találkoztam egy társaságban. Irigykedve jegyeztem meg, hogy ennyi idő után bizonyára tökéletesen beszéli az angolt. "Egy szót sem tudok" — mondta erre ő. "Huszonöt év alatt nem tanult meg angolul?" —- meredtem rá. "Minek uram?"' — kérdezte ő.

% Aztán elmondta a következőiket.

— Angliában felesleges angolul tudni. A háziúr, akitől a lakást béreljük, magyar. Az ügyvéd, aki a szerződést megcsinálta közöttünk, magyar. Magyar fűszeres szállítja a házhoz a tejet és élelmiszereket, magyar hentesnél veszem a húsfélét. Van magyar házivárrónőm és készruhát olyan -áruházban veszek, ahol magyar a kiszolgáló. Férjem szabója, ingese, trafikosa, susztere; magyar. Orvosunk magyar, optikusunk magyar, fűzősöm magyar. Nyaranta magyar utazási iroda foglal számunkra szobát Olaszországban, vagy Spanyolországban, természetesen magyar szállodában, Fodrászom, manikűrösöm, pedikűrösöm; magyar. Ital kell? Magyar borkereskedő. Kávé, tea? Magyar kávés. Ma. gyár újságot, magyar könyveket olvasunk, magyar filmekhez járunk, Autónkat magyar autóüzletben vettük, magyarnál biztosítottuk be és . . . nevetni fog .,. . az első autóbuszt, amelynek majdnem nekimentem, magyar soffőr vezette. Magyar vendégébe, espressóba járunk, ahol magyar pincér szolgál ki. De ugyanez a helyzet, ha átmegyünk Kanadába, Ausztráliába,

Ha magyar lapot vesz a kezébe, ne feledje el,

hogy a Kanadai magyarság azt is megírja, amit más, magyar nyelven megjelenő lapok nem mernek megírni I

!* I ' Wm 11 ' 1 Ili

m,'' - i

*

j'v | >

|i|#í

m:'y

MI A HELYZET OTTHON

ÚJABB SZORÍTÁS A MAGÁNKERESKEDŐKÖN

A rendszer a magyar forradalom után, annak hatására több olyan engedményt tett, amivel nemcsak a magyar népet akarta megnyugtatni, hanem Nyugat felé is igazolni kivánta, hogy a rákosi-sztalini időknek vége. Egy rövid ideig így volt, de lassan minden a régi lesz. így például a 12—1959. sz. rendelet megtiltotta a még létező pár magánkereskedőnek, hogy Bács- Kiskún, Békés, Csongrád-Szolnok, Szabolcs.Szatmár megyékben baromfit, vagy tojást beszerezzenek és a rendelet megszegőit súlyosan megbüntetik. Az már nem érdekli "a legfőbb érték az ember" elveit hirdet^ rendszert, hogy ezzel ismét családokat tesz tönkre, akik utolsó fillérüket is beleölték, hogy felépítsék mun. kakörüket.

•

AKNÁK LERAKÁSA IS CAMP-DAVID SZELLEMÉT JELENTI?

1959 október végén a magyar határőrség műszaki alakulatai megkezdték a kőszegi átjárótól északi irányban lévő Klausenwald-ban az új, magas műszaki akadály felállítását. A műszaki munkálatok az erdőből az országút irányába gyors ütemben folynakj.

Ugyancsak október végén Borosgödör és Szentgotthárd térségében két mély csíkot szántottak a nyomsávban. A két felszántott sáv a nyomsáv közepén, egymástól két méter távolságra húzódik, párhuzamosan a nyomsáv középvonalával. Borosgödörné! a szántás még friss, Szentgotthárd térségében azonban már elboronálták. A határmenti lakossági feltevése szerint a barázdákba aknákat fognak telepíteni. Ennek a feltevésnek azonban ellentmond az a körülmény, hogy a szentgotthárdi határon elboronált barázdák mintegy 40 cm-re kiemelkednek a nyomsávból. Ilyen feltűnő aknatelepítés egyrészt them lenne célszerű, másrészt pedig a nyomsáv rendszeres boronálását és karbantartását lehetetlenné tenné'. Sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a nyom. áv közepén egy második drótakadályt fognak építeni, akárcsak az Irottkő térségében. A vasút mentén tárolt nagymennyiségű betonoszlop és a nyomsáv közepének a felszántása között nyilvánvalóan összefüggésnek kell lenni.

UDVARIASSÁGI VERSENY AZ AUTÓBUSZON

Az alábbi történet a Ludas Matyi egyik legutóbbi számában jelent meg :

"Szeptember 13-a, vasárnap délután 13 óra 45 perc. Színhely : a Móricz Zsigmond körtérre tartó 18-as villamos belseje, a Szépvölgyi úti megállónál.

A fiatal kalaúznő erélyes hangon rászól egy nőre, aki a kocsi belsejében áll :

— Nyomja meg a csengőgombot !

Az utas nem tudván, hogy neki szóltak, nem tesz eleget a felszólításnak, mire a kalaúznő jó erősen ráüt a nő vállára és dühösen mondja :

— Nem hallja? Nyomja meg a csengőt!

Az utasok felháborodva hallgatják az esetet, a nő sértődötten néz a kalaúznőre, de azért csenget.

Ha a kedves olvasók azt hiszik, hogy a kalaúznő ezután megköszönte a szívességet, akkor tévednek. Ezt mondta:

— De nehezen durálta neki magát . . .

Egy felháborodott utas"

•

RÖVID HÍREK:

Ismeretlen Munkácsy képet fedeztek fel Bulgáriában, amelyen három leányalak látható. Az egyik pianón játszik, a másik kettő pedig figyelmesen hallgatja. A festmény 1928-ban Amszterdamból került Bulgáriába. Előzőleg egy gazdag holland műgyűjtőé volt, akinek halála után egy árverésen egy bolgár család vásárolta meg.

o—o

Latabár Kálmánt a nagynevű színészt, a rendszer nem engedi nagyobb szerepekhez és ezért kénytelen a Kálvária téri kis varietében játszani, ahol »viszont minden este telt ház ünnepli.

Darvas Iván színészt, akit a forradalom alatti magatartása miatt nem engednek színpadra, jelenleg az "Április 4" gépgyárban segédmunkás.

Mi az igazság a titkos letartóztatások, tárgyalások és kivégzések körül?

A Magyarországon történt letes elemzésére is, hogy történ-A kommunista kongresszus bizonyítja a magyar kérdés tárgyalását ;

Franciaországba, vagy Amerikába. Képzelje el, mit szólna ez a sok magyar ahhoz, ha valami érthetetlen idegen nyelven kezdenék el beszélni hozzájuk. Nincs igazam?

Lelkesen helyeseltem. S közben mélységes elégedettséggel gondoltam vissza harmincév előtti önmagámra, aki már akkor, serdületlen fejjel, ellene szegült a szülői önkénynek, amely világnyelvekre:- németre, angolra, franciára akart taníttatni. Minden kísérletük meddő maradt. Már akkor tudtam, hogy felesleges terhelni az agyamat. Elég lesz nekem egy világnyelv is.

A magyar.

Fakutya

A magyarországi kommunisták a, magyar forradalom után három évre annyira összeszedték magukat, hogy a nyilvánosság elé mertek lépni. De nem egyedül! Kádár-Münnich-Marosán trió jól iudta, hogy ha csupán a magyar kommunisták tartják a konfeenciát, az érdektelen lenne, de gyébként is meg kell mutatni, togy Kádárt mennyire szereti Hruscsov és, hogy a szovjet hadsereg ott áll magyarországi figuráik mögött. így hát november 30-ra összegyűjtötték a szovjet, kelet-német, dán, izrael, koreai, kanadai és még egy pár ország kommunista vezetőit, hogy azok elenlétében számoljanak be az elmúlt évek munkájáról és a jövő terveiről. Az első napokban azonban kevés szó esett a beinő ügyekről, annál inkább izgatta Kádárt és Hruscsovot az ENSZ közgyűlésének döntése a magyar kérdés tárgyalásáról.

J A kongresszuson' a szokásos .frázisokon kívül két kijelentés jfigyelemre méltó. Először is Kádár közölte a magyar néppel, hogy a szovjet hadsereg Magyar, országon nem a belső helyzet, hanem külpolitikai okokból tartózkodik. Függetlenül az állítás |valóságától, ha Kádár maga is beismeri, hogy Magyarországon jegy idegen fegyveres erő nemzetközi ökokból táborozik, akkor

i

miért tiltakozik az ENSZ közgyűlésének megállapítása ellen, j hogy Magyarország jelenlegi helyzetének tárgyalása nem belső, hanem nemzetközi ügy. Még !érdekesebb Hruscsov bejelentése a magyar forradalom okait illetően. Köztudomású, hogy Kádár ez év szeptember 27-én még !az "imperialista tábort, a nemzetközi kapitalistákat" élükön Amerikát támadta a magyar forradalom kitöréséért. Most Hruscsov új hangokat pendített meg j és bevallotta, hogy a magyar forradalmat (illetve, ahogy ők nevezik: ellenforradalmat) a Rákosi és gárdája okozta, akik személyi kultuszt űzve a sztálini borzalmakat elkövették és ez ellen kelt fel a magyar nép. Végre ide is eljutottunk. Ha ez így van, akkor viszont miért tiltakoznak Kádár és Péter János, hogy a magyar ügyet az ENSZ tárgyalja, amikor Hruscsov maga is bevallja már, hogy ez egy belügy volt és — ezt Hruscsov természetesen már nem mondja — egy idegen fegyveres erő, a szovjet hadsereg verte le.

A magyarországi kommunista kongresszus tehát alátámasztja az ENSZ közgyűlésének a magyar kérdésre vonatkozó két alaptételét: a magyar forradalom a nép belső megmozdulása volt a zsarnokság ellen és az idegen fegyveres erő beavatkozása a magyar belügyet nemzetközivé változtatta, így azzal a Közgyűlésnek — az ENSZ Alapokmányának 1. és 10. szakaszai értelmében — kötelessége foglalkozni.

Innen-onnan

— INDIÁBAN RENDKÍVÜL LASSAN KÖZLEKEDNEK A VONATOK, s így sok asszony, aki azért ült vonatra, hogy szülőotthonba utazzék, útközben hozza világra gyermekét. A szülés miatt aztán még nagyobb a késés. A minap például egy vonatszerelvény háromnapos késéssel — és 15 újszülöttel érkezett meg Nagpurba . . .

o—o

— LUCIEN BOYER, a világhírű sanzonénekesnő kabarét nyitott a Párizsi Montmartre-on. A kabaré sztrája Jacqueline Boyer, Luden 18 esztendős lánya.

o—o

— CSAKNEM TÍZEZER AMERIKAI TURISTA látogatott el az idén a Szovjetunióba. Tavaly mindössze 4300-an utaztak az Egyesült Államokból Moszkvába.

jogtalanságokkal a szabad világ rádiói, televízió állomásai, újságjai, felelős tényezői folyamatosan foglalkoznak. Ezzel szemben a magyarországi kommunista vezetők eddig csak rész-kijelentéseket tettek, óvatosan elkerülve a lényeget. Ugyanis arravonatkozóan, hogy a legutóbbi ENSZ közgyűlés óta Magyarországon politikai okokból letartóztatás, titkos tárgyalás és kivégzés volt, a rendszer vezetői nem nyilatkoztak. A magyarországi kommunista párt budapesti lapjai az elmúlt Közgyűlés óta

— egyukét jelentéktelen esettől eltekintve — nem közölnek politikai okokból történt letartóztatásokat, tárgyalásokat, kivégzéseket, ezzel azt a látszatot akarják kelteni, hogy Magyarországon ilyen jelenségek nincsenek, nyugalom és béke van, így nincs ok a magyar nép ügyével foglalkozni.

Mi a valóság?

A forradalom után a magyar kommunista lapok öntötték a híreket a politikai letartóztatásokról, tárgyalásokról, kivégzésekről. így az ENSZ 1957 szeptemberi ülésszaka alatt a magyar kommunista lapok, rádiók közlései alapján egy hiteles összeállítást kapott az ENSZ főtitkára és minden tagnemzete, amely 1200 olyan személyt sorolt fel, akiket politikai okokból letartóztattak, ügyüket tárgyalták, vagy kivégezték őket.

Az ENSZ 1958 szeptemberi ülésszakára egy újabb összeállítás készült a magyar kommunista lapok és rádiók alapján, amely 675 olyan személyt tartalmazott, akiket lefogtak, ügyüket tárgyalták, vagy kivégezték.

Ezek után gyökeres változás állott be a kommunista hírszolgálatban, Miután az Egyesült Nemzetek közgyűlése 54 szavazattal elítélte a magyarországi vezetők törvénytelenségeit és errevonat-kozóan a legbiztosabb adatok a saját hírszolgálataik voltak, zárlatot rendeltek el és

— jelentéktelen esetektől eltekintve — letiltották a politikai letartóztatások, tárgyalások és kivégzések közlését. Ez az oka, hogy az ENSZ legutóbbi Közgyűlése — 1958 december 12 — óta a magyarországi kommunista lapok nem szolgáltatnak maguk ellen bizonyítékokat, A kommunisták taktikája azonban a szabad világ felelős fényezőinek szemét nem kötheti be és titkolt törvénytelenségek egy cseppet sem kisebbek a nyilt jogsértéseknél, sőt veszélyesebbek, mert az önkénynek még a szabad világ kellő időben tett intézkedései sem tudnak gátat szabni.

A magyarországi híradások beismerik, hogy az elmúlt évben : növelték az ügyészség hatáskörét; hogy a népi ellenőrök hálózatát erősítették; hogy az önkéntes rendőri szolgálatot megszervezték; a munkásőrséget tovább szélesítették és a sajtó fo. folyamatosan biztat az osztályellenség ellen. Ha ezeket beismeri a rendszer, akkor vájjon eihihető-e, hogy mindezek a szervek hiába dolgoznak, eredménytelenül működnek és 1959 év folyamán egyetlen egy személyt sem tartóztattak le politikai okokból, politikai tárgyalások nem voltak és kivégzések sem? Ezt józan ésszel elhinni nem lehet!

A rendszer 1959-es hallgatása sok bűnt takar. Nem ez az első példa, amikor súlyos és soha jóvá nem tehető bűnöket lepleztek és a szabad világ csak akkor ébredt fel, amikor már késő volt. Emlékeztetnünk kell 1956 nyarára, amikor hosszú évek tagadásé és hallgatása után a rendszer vezetői megszólaltak és olyan bűnöket ismertek be, amiket hét, nyolc, kilenc éven át bűnösen titkoltak. Benkő Gyula legfelső bírósági tanácsvezető 1956 nyarán így ír: "Szükség van annak részhetett meg az, hogy a nyomozószervek koholt tényállásokat gyártsanak, ügyészi szervek ezek alapján vádiratokat nyújtsanak be és a bíróságok ezek alapján a legsúlyosabb ítéleteket hozzák". (Uj Világ, 1956 június 21.)

Az akkori Legfőbb ügyész, Nonn György is beismeri az eltitkolt bűnöket, az alábbiakat mondva a parlament ülésén : "az államvédelmi hatóság irányítói, vezetői és tisztjei közül sokan visszaéltek hatalmukkal, megfelelő ellenőrzés hiányával, erkölcsi és fizikai kényszert alkalmazva egy sor esetben hamis és koholt bizonyítékokat készítettek, valótlan beismerő vallomásokat csikartak ki". Nonn György Legfőbb ügyész még számokat is ■közöl: "300 alaptalanul elítélt kiszabadult". (Szabad Nép, 1956: augusztus 1.)

A forradalom alatt sok száz olyan hazafi szabadult ki, akiknek letartóztatásáról, tárgyalásáról soha nem írtak és ugyancsak köztudomású olyan kb. 590 személy neve, akiket kihallgatásuk során agyonvertek, kivégeztek, vagy börtönökben, kényszermunkatáborokban meghaltak és akikről soha nem írtak.

Amíg a fenti kegyetlenségek történtek Rákosi azt állította, hogy Magyarországon béke és nyugalom van. Sajnos ezt akkor sokan elhitték. Ma Kádár és Péter János ugyanezt hangoztatják és még mindig vannak, akik hitelt adnak nekik?

•

LEVÁGTA SERTÉSÉT:

NYOLC HÓNAPI BÖRTÖN

Kiss János kiskúnfélegyhází lakos négy, saját nevelésű sertése mellé ugyanennyi sertést vásárolt, s azokat levágva, tartósított állapotban, részben kolbásznak feldolgozva, részben pedig füstölt szalonnaként és húsként értékesítette.

A kiskúnfélegyhází járásbíróság Kiss Jánost nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte.

Ez történt még...

Estélyi ruha papírból

A papír rövidesen legyőzi a selymet, a taftot, a brokátot anői estélyi ruhák anyagai között folyó versenyben. Egy angol papírgyár igazgatója bejelentette, hogy olyan erős papír-ruhaanyagot kezdenek gyártani, amely a legnagyobb báli forgatagbansem szakad el, s ugyanakkor elég olcsó ahhoz, hogy ne kelljen kétszer felvenni, viselője szívfájdalom nélkül dobhatja egyszeri használat után a papírkosárba.

• Megszűnt a riksa-taxi

A pakisztáni kormány rende.etileg megtiltotta, hogy a fővárosban továbbra is forgalomban legyenek a riksa-taxik. Indokolás : ez a foglalkozás sérti az emberi méltóságot. Karaosiban kereken 15.000 ilyen riksa működött.

— A VI. NEMZETKÖZI CHOPIN ZENEI VERSENY szervező bizottságához eddig 29 országból 100 fiatal művész nevezése futott be.

— ÓRÁNKÉNT EGY HALOTT és 20 sebesült áldozata van a közlekedési baleseteknek a francia statisztikai adatok szerint. Az áldozatok 50 százaléka motoros, egyharmada autós.

— VAN-E TÖRVÉNY, amely szerint tilos a gyereket, megverni? — kérdezte telefonon valaki Jess Thomast El Cantro község sheriffjét. "Az a verés erősségétől függ" — válaszolta a sheriff, majd megkérdezte az ismeretlen telefonálót, hogy miért kérdezi, mire az őszintén ezt válaszolta : "Mert éppen most vert meg a papám !"

i Humor helyett