Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-11-14 / 71. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. IX. évfolyam, 71. szám. PRICE 10 CENTS "A mi utunk, • magyarság ut|a, ma is változatlan: hívan az azar ávaa múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. Lászlé le punk első számában megjelent be köszöntő cikkéből velő.) ÁRA: 10 CENT (tyutadieut KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1959. nov. 14, szombat Edited and Published at Ö96 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Mire jó ez? Kinek érdeke Vöröskina elismerése? i A kanadai sajtóban napról­­napra cikkek jelennek meg, amelyek úgy a konzervatív párt lapjai, mint az ellenzéki lapok részéről olyanféle külpolitikai változást sürgetnek, hogy Kana­da akár az USA-tól függetlenül is tegyén egy lépést Vöröskina elismerése felé, vagy hogy Ka­nada a maga részéről minden lehető nyomást próbáljon gya­korolni Washingtonra ugyaneb­ben az irányban. Ennek a mon. struozus tévedésnek, illetve en­nek a hívatlan és veszélyes kam­pánynak most újabb tápot adott a Washingtonban megjelent úgynevezett Conlon.féle jelen­tés. A Conlon-intézet, amely hi­vatásszerűen foglalkozik gazda­sági problémák kutatásával, azt a megbízást kapta az USA kor­mányától, hogy gyűjtsön statisz­tikai adatokat Vöröskina mai helyzetéről, s ennek alapján ad­jon jelentést arról, hogy mi volna a helyes kormányprogram az Amerika és Kína közötti gazda­sági kapcsolatok tekintetében. A Conlon-jelentés a statiszti­kai és üzleti adatok mellett a dolog természeténél fogva poli­tikai véleményt is tartalmaz, s a külügyminisztérium ezeket is közzétette. Természetes, hogy ez a magánintézeti riport semmi vonatkozásban sem azonos a washingtoni kormány álláspont, javai, — s ezt az egész nemzet­közi sajtó, elsősorban éppen a kanadai sajtó nagyon jól tudja. Mégis egyes lapok úgy csapnak le a Conlon.jelentésre, mintha Vöröskina elismerése már szinte küszöbön állana, s azt követelik, hogy ez a kétségbeejtő, öngyil­kosságot jelentő lépés minél előbb történjék meg. Conlon több fázisú közeledést ajánl Amerika és Vöröskina kö­zött. Az első dolog volna — szerinte — művészek és tudósok cseréje a két ország között. Ezt követnék nemhivatalos tárgya­lások a két kormány között, majd a kereskedelmi korlátozások meg­szüntetése, Vöröskínának az Egyesült Nemzetekbe való felvé­tele, a kínai szárazföld mellett fekvő nemzeti kínai szigetek fel­adása, Formozának önálló Kína köztársaságiként való elismerése, Jvégül Vöröskínának a Biztonsági .Tanács állandó tagjaként való el­ismerése Nemzeti Kína helyett. Ez a program mindenképpen abszurd és erkölcstelen, de amel­lett lehetetlen is. Feladja azt az elvet, amelyen az Egyesült Nem­zetek Alapokmánya épül, hogy csak békeszerető, s nem háborús mperialista politikát követő nem­zetek lehetnek az UNO tagjai. Feladja azt az elvet, amelyért 200.000 amerikai és más nyugati harcos az életét áldozta Koreá­ban : hogy UNO-tagságot nem lehet ágyuszóval szerezni. Jutal­mat akar adni az ázsiai semleges országokat fegyveresen támadó vörös brigantiknak azért, hogy kitartóan folytatják a szomszéd országok fegyveres meghódítá­sát és idegen nemzetek véres jkiirtását. Feladja az ázsiai sza. ibad népek utolsó reményét, [hogy a Formoza szigetén össz­pontosult nemzeti kínai erők és |szövetségeseik valaha felszaba­díthatják a kommunista terrortól a kínai népet és a többi megszál­lott országot. Átengedi a kom­munistáknak a Sárga-tenger fe­­j letti uralmat, megnyitva az utat jJapán és a Csendes-óceáni szige­­jtek megszállására. Fegyvereket jaikar szállítani annak a Vöröskí­­jnának, amely ezeket a fegyvere­iket előbb az ázsiai 'népek, majd idővel Amerika elfoglalására fog­ja felhasználni. A program emel­lett éppoly elfogadhatatlan a [kommunisták számára is, mert |azt az elvet akarja elfogadtatni, jhogy Formoza független, j Nem. vitás, hogy az amerikai ^kormány fel fogja használni a , Conlon.riport statisztikai adatait, |de azokból más következtetése­ket fog levonni, mint az intézet. .Talán Moszkva az a hely, ahol az adatokat a legprecízebben tudják kiértékelni. Azok, akik a Conlon.jelentést a Kreml falai mögött tanulmá­nyozzák, mindent meg fognak tenni azért, hogy Vöröskina ilyen "fokozatos elismerése" ne vál­­hassék valósággá. A pekingi kér­désben e pillanatban Washington és Moszkva érdekei azonosak: Vöröskina erejét meg kell törni. De ezt az igazságot, amelyet minden értelmes újságolvasó lát, a kanadai sajtó félelmesen gye­rekes együgyüséggel félreismeri. Egyes torontoi lapok úgy ér­telmezik a Conlon-jelentést, mint­ha "a jég olvadna" az USA távol, keleti politikájában. Úgy üdvöz­­lik a tervet, mintha az a világ számára valami jót jelentene, — mintha a béke felé vezetne. Mire jó ez? kérdezzük mi és velünk együtt mindenki, aki tud­ja, mi a kommunista imperializ­mus célja és jelentősége. Mire jó erönek-erejével azt kívánni, hogy minél előbb pusztítsa el a vöröskínai kommunizmus a sza­badságnak ezt a maradványát, amit Moszkva meghagyott? A kérdés nem szónoki kérdés csu­pán. Meg tudjuk adni rá a fele­letet is. Az egész akció arra jó, megindulhasson Vöröskina felé egy látszat-kereskedelem: olyan árucikkek exportálása, amelyek­ből néhány rövid évig statiszti­kailag kimutatható papír-profit lesz, — csak azért, hogy a szám­lákat a kommunisták soha ki ne fizessék, de a jó kanadai és ame­rikai gépekkel fegyvereket gyárt­hassanak. Mindenki veszteni fog rajta úgy politikailag, mint gaz­daságilag : egyedül a közvetítő ügynökök nyerhetnek, mert ők az üzlet után, nem pedig a tiszta haszon után kapnak jutalékot. Csak a nagy üzletek nagy ügy­nökei azoik:, akiknek Vöröskina elismerése, vagy akár fokozatos elismerése jó volna. S a kanadai |sajtó nagyon rossz szolgálatot jtesz az országnak, a Nyugatnak, s a szabadság eszméinek, amikor ilyen olcsó érdekekért az ellén­­ség szolgálatába szegődik, akár akarva, akár akaratlanul. Az írástudó árulása Mindannyian szájtátva és cso­dálattal szemléltük az amerikai televízió világhíres Kérdés-Fele­let játékain a zseniális Charles Van Dórén professzor mutatvá­nyát, amikor 16.000, 32.000 majd 64.000 dollár jutalomért látszólag megválaszolhatatlan kérdésekre adott tökéletes felele­teket. A szimpatikus külsejű fiatalember a földrajz, történe­lem, politika, statisztika és más tudományok egész széles skálá­ján át adott mindenkor korrekt válaszokat. Némely választ ma­gunk is meg tudtunk volna adni, — de a tárgyi tudás ilyen halma­za még azokat is megdöbbentet­te, akik még hisznek a modern polihisztorok létezésében. A Van Dórén legendáról sajnos lehullt a lepel. Polihisztor helyett imposztor volt, — zseniális tudós helyett zseniális gazember. A kérdések és válaszok előre meg voltak beszélve. A produkció en­nek ellenére érdekes volt, meg volt az anyagi és szórakoztatási célja. Mégis úgy érezzük, hogy Van Dórén és cinkostársai azzal, hogy ezt a sokmilliós nyilvános­ságot választották csalásuk szín­padául, megcsúfolták a nagykö­zönségnek a Tudásba vetett bizal­mát. Úgy a csaló főszereplő, mint a csalást organizáló producerek intelligens emberek, akik a lát­szat-tudást, a felületen csillogó látszat-értelmet pénzzé tették. Ők azok, akik a legcsúfabb áru­lást, az "írástudó árulását" kö­­| vették el, amit a nagy spanyol ^filozófus, Ortega Gasset a szá­szad legnagyobb bünperének ne­vez. Van Dórén el fogja venni mél­tó büntetését. Produkciója úgy el fog süllyedni a kuriózumok adattárába, mint a köpenicki kapitány, Cagliostro kóklersége és a kedves régi anekdota-tárak­ba kívánkozó többi hasonló his­tória. Vigasztalódhatunk azzal, hogy ilyen monstruózus hibát csak annak az országnak az in­telligenciája követhet el, amely legalább búzgó érdeklődést mu­tat a tudományos produkciók iránt. AZ EGÉSZ SZABAD VILÁG MAGYARSÁGA HÓDOLT AZ 1956. OKTÓBER 23. EMLÉKÉNEK A clevelandi emlékünnepélyen az amerikai veteránok szónoka an­­golmyelvü beszédet mond. Háttérben Szeleczky Ziöa és a magyar szónok. Foto: Bendly Hadihajókat építhet Nyugat-Németország Bonni jól értesült katonai kö­rökben úgy tudják, hogy Nyugat- Németország kérelmet terjesz­tett elő a békeszerződés hadiha­jó építési korlátozásainak könnyí­tésére. Ugyancsak kérte atom­rakéták gyártásának engedélye­zését is. A kérelmet Lauris Norstad tá­bornokhoz terjesztették elő, a NATO haderők európai parancs­nokához. Azt remélték, hogy Norstad azt engedélyezheti. Ő Iugyanis egyik legerősebb harco­sa annak a gondolatnak, hogy ^ Nyugat-Németországot a kon­vencionális fegyvereken túl a legmodernebb hadifelszereléssel lássák el. Norstad a kérelmet a Londonban ülésező Nyugat Eu­rópai Unió hetes tanácsa elé ter­jeszti. A javaslatnak talán ellen­zéke is lesz, mindenesetre két­­{harmad többség szükséges ah- I hoz, hogy a békeszerződésben (előirt német fegyverkezés módo­sítását engedélyezzék. Katonai [körök szerint Nyugat-Németor­szág megkapja az engedélyt, hogy olyan hadihajókat építhes­sen, melyek atom-rakéták kilö­vésére alkalmasak. A clevelandi Független Magyar Szabadságharcos Szövetség zász­lóavató ünnepélye. Foto; Bendly. VILÁGPOLITIKAI jelentéseink VANCOUVER FES, TŐI KIKÖTŐJE A Stanley Parkból felvett e felvétel az Orient és Pacific hajóstársaságok "Orsóvá" személy­­szállítóját mutatja he, amint a Szoro­son (Narrows) át Ausztrália és- Uj- Zéland felé hajó­zik ki. A tornyosu­ló hegyek, kéklő tenger és zöldelő erdők közé ékelt vancouveri kikötő egyike a legszeb­beknek a világon. CHURCHILL SAJÁT SZOBRÁNAK LELEPLEZÉSÉN Sir Winston Churchill részt vett Londonban ____ _____ saját szobrának leleplezési ün- JfSilLJI népségén. A bronz szobrot David McFall min­tázta és két tonna súlyú. Már le­jleplezése előtt a müértők közül sokan kifogásolták a szobor |"bulldog-szerü" beállítását. A nagy művészi vitát azonban Chur­chill maga döntötte el. A lelep­­llezési ünnepségen ott ült felesé­gével együtt az első sorban s mikor lehullt a lepel, alaposan megvizsgálva a szobrot, őszintén így kiáltott fel : "Szép, nagyon szép! A ViLÁG LEGNAGYOBB KÖLTSÉGVETÉSE Moszlkvából jelentik, hogy a szovjet Legfőbb Tanácsa elfogad­ta a világ legnagyobb költségve­tését. A dollár hivatalos árfolya­mán átszámítva a szovjet költ­ségvetés 161 billió dollárra rúg, majdnem kétszer annyira, mint az USA hasonló költségvetése. A kiadások oroszlánrészét katonai célokra költik s mégis "békét" hirdetnek. Ma már senki sem hisz a szovjetnek. FRANCIAORSZÁG ATOMBOM­BÁT POB LE A SZAHARÁBAN Az Egyesült Nemzetek körein belül az Afrika-ázsiai nemzetek élénk akciót indítottak Francia­­ország azon terve ellen, hogy atombombát akarnak ledobni a Szaharában. A francia atombom­ba nagyobb lesz, mint aminőt Japánban dobtak le 1945-ben és néhány hónapon belül elkészül. Londonban a munkáspárt erő­sen támadta Macmillan miniszter­­elnök kormányának Afrika-poli­­j ikáját. A parlament 93 szótöbb­séggel bizalmat szavazott Mac­millan miniszterelnöknek. • KASSEM ÜZENETET KÜLD HRUSCSOVNAK Bagdadból, Irak fővárosából jelentik, hogy dr. Feisal El Samer államminiszter Moszkvába repült, hogy Abdul Karim Kassem iraki miniszterelnök üzenetét szemé­lyesen adja át Nikita Hruscsov szovjet miniszterelnöknek. • BURMÁBAN ÚJRA POLGÁRI KORMÁNYZAT LESZ Ne Win tábornok és a burmai hadsereg mögéje sorakozó tiszt­jei kivonulni készülnek diktátor? állásaikból és az ország kormány­zását átadják a politikai hatósá­goknak. • ÓRIÁSI ÁRVÍZ KÁROK JAPÁNBAN Nagoyaból jelentik, hogy a ^hinkawa folyó áttörte gátjait s az elárasztott területen mintegy tízezer lakóházat pusztított el. • MEGEGYEZÉS IZRAEL ÉS JORDÁN KÖZÖTT Izrael és Jordán között meg­egyezés jött létre, melynek értel­mében Izrael kiadjá'azt a 300 be­duin hajcsárt, akik szeptember­ben izraeli területen akartak át­haladni a Negev sivatagon ke­resztül Jordán felé. • • PAPÉN ÚJRA "PÁPAI TITKOS TANÁCSOS" Franz von Papén, aki Hitler­nek, mint birodalmi kancellár, nak egyidőben helyettese volt, szeretné pápai titkos tanácsosi cí­mét újból visszanyerni. A most 79 éves Papén e kitüntetését 1939-ben XI. Pius pápa halálával vesztette el. Nem hivatalos egy­házi körök úgy tudják, hogy Pa­pén ilyen irányú kérelmét XXIII. János pápa kedvezően intézné el. Rendes körülmények között a pápa halála után utóda megújítja a titkos tanácsosi kinevezéseket, amit azonban XII. Pius pápa 1939-ben Papén esetében visz. szautasított. • AZ ARABOK SAJÁT OLAJVE­ZETÉKET ÉPÍTENEK Beirutban az arab liga tár­gyalásokat folytatott, melynek során elfogadták egy 1250 mér­föld hosszú olajvezeték építésé­nek tervezetét. Az új olajvezeték kizárólag arab tulajdonban lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom