Kanadai Magyarság, 1959. július-december (9. évfolyam, 52-77. szám)

1959-10-17 / 67. szám

Még jőni kell, még jöni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. IX. évfolyam, 67. szám. Edited and Published at 096 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333 PRICE 10 CENTS "A ml utunk, • magyarság útja, ma is változatlan: hivon az «z«r évet múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" {A fenti idézet Kenesel F. László la punk első számában megjelent be köszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT KANADA 1 ßaaadtatt ^cut^vtCM^ EGNAGYCIBB HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA | Toronto, 1959. okt. 17, szombat Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal. 9tí6 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Alig, hogy befejezte amerikai propagandalátogatását, Hruscsov máris Pekingbe utazott, ahol a vöröskinai köztársaság hatalom­­rajutásának tízéves évfordulója alkalmából megtartott ünnepsé­geken vett részt, s egyúttal tár­gyalásokat folytatott a szovjetet és Kínát érintő kérdésekről. Ellentétben az USA-val, ahol Hruscsov a békülékeny, joviális, mindenáron kedveskedő propa­ganda-kommunista pózában tet­­szelgett, Vöröskinában egészen ellenkező szerepet akart játszani. Pekingben nem a kinai nép, vagy a kinai kormány barátjaként mu­tatkozott, hanem parancsoló boss-ként viselkedett, akinek a szavai nem hagyhattak kétséget a pekingi diktátor-banda tagjai­ban afelől, hogy a szovjet ra­gaszkodni kíván parancsadási jogához a kommunista országok­ban, Vöröskinát is beleértve. Mindjárt a pekingi látoga­tás megnyitó beszédében ki­jelentette Hruscsov, hogy az Egyesült Államok népében és kormányában békeszerető, szives emberekre talált, akik­nek békevágya felől a kom­munisták sem táplálhatnak kétségeket, s akikkel feltét­lenül együtt kell működni a világbéke fenntartása és az emberiség fejlődése szem­pontjából. Hozzátette, hogy a fennálló nemzetközi problé. mákat csak tárgyalások utján és sehogy másképp nem sza­bad megoldani próbálni, mert ha valamelyik kommunista or­szág erőszakkal igyekeznék terjeszkedni, ezt "a népek" soha sem bocsátanak meg a vezetőknek. Hruscsov szavai elég világosan Mao és társai felé voltak intézve. Ezek a szavak nem jelentenek egye. bet, mint hogy ha a vöröskinai kormány tovább is folytatja fegyveres hóditási politikáját, ebben a szovjet nemcsak, hogy nem fogja segíteni, hanem ar­ról is gondoskodni fog, hogy "a népek" —, amely kifejezés alatt a keletázsiai népeket, el­sősorban éppen Kina 500 mil­liónyi népét kell érteni, ne tűr­jék ezt az elavult eszközökkel dolgozó kormányt. Akárhogy is értelmezzük Hruscsov szán. dékait, annyi bizonyos, hogy a két kommunista nagyhata­lom között az ideológiai és gyakorlati törés máris bekö­vetkezett, , ' Hogy ez mennyire igy vari, arra jellemző az, hogy éppen, THruscsov kinai látogatása alatt, a tízéves évfordulói ünnepsé­gekkel kapcsolatban a kinai hadügyrrfyiisztier szükségesnek látta, hogy a kinai népnek ismét egyszer megígérje Formósa kö­zeli fegyveres visszafoglalását, valamint azt, hogy Kina "teljes er-eje latbavetésével" biztosíta­ni fogja az ország déli hatá­rait, ami alatt természetesen In­dia északi határállamait ikell érteni. Ugyanekkor Liu helyettes mi­mszieremoK. azzal bzauuu irány­vonalat Vöröskina politikájának, hogy kijelentette, hogy az "ame­rikai kizsákmányoló nagytőke és az USA-kormány" továbbra is a világ legveszélyesebb ellensé­ge, amellyel "békében élni nem lehet". A nagyhangú fenyegetéseknek nincs semmi valódi alapja. Vö­röskina katonailag szóba sem jön Amerikával szemben. Az el­múlt években ismételten láttuk, hogy az amerikai flottának a Sárga Tengeren való megjelené­se egymagában is mindenkor elég volt arra, hogy a Formósa elfoglalására irányuló kísérletek abbamaradjanak. Nehru csak az elmúlt héten jelentette ki úgy a New-Delhii parlamentben, mint a vöröskinai kormányhoz intézett |jegyzékben, hogy India egy ta­podtat sem enged északi terüle­teiből, s hogy a Himalaja meg­­szállását, célzó kinai kísérleteket India fegyveres erővel is meg jfogja hiúsítani. Az óvatos Nehru részéről ilyen kijelentés csak azon az alapon hangozhatott el, hogy Ikinai támadás esetén biztosan számíthat az amerikai segítségbe, -s hogy ezt a segítséget adandó ^alkalommal valóban igénybe is fogja venni. Miután azonban az amerikai beavatkozás a világ bármelyik pontján csak akkor következik be, ha a washingtoni kormány biztos abban, hogy a beavatko­zást nem követi egy meggon dolatlan orosz atomtámadás, ezért Nehru kijelentése mögött azt kell éreznünk, hogy az USA kétségtelenül tudja, hogy Vö. röskina támadó kísérleteit a szovjet semmiesetre sem fogja támogatni. Amint beszámolóinkban más alkalmakkor már megírtuk tehát: az igazi kérdés az, hogy a szov­jet egy Nyugat felé békülékeny politikával akarja-e a hátát biz­tosítani abban a nem túlságosan [távoli akcióban, amikor az egye­­;düI neki veszélyes vöröskinai hatalmat le akarja törni, — vagy a vörösikinai kormány fogja-e az USA felé bizonyítani, hogy többé nem követ kommunista irányvo­nalat? Konzervatív győzelem Angliában lasztásokon kettős győzelmet ara­tott. Ez az első általános válasz­tás, amikor ő állt a konzervatív párt élén s döntő győzelme te­kintélyt biztosit neki a belpoliti­kában, valamint a várható közeli csucstárgyalásokon. De jelentős győzelme ez magának a konzer­vatív pártnak is, mely most egy. másután a harmadik választásból kerül ki győztesen. Magát Macmillan miniszterel­nököt a Bromley-i választókerü­letben 15.542 szavazattöbbség­gel választották meg John Mur­ray munkáspárti jelölttel szem­ben. A legutóbbi választás óta szavazattöbbsége 2.403-mal emelkedett. A munkáspárt vereségét a szovjettel való rokonszenvének köszönheti. A népek bizalma el­fordul minden olyan politikai párttól, mely nem követ megal­kuvás nélküli harcot a kommu­nizmus ellen. TITO RÁDIÓJA TÁMADJA a magyar kommunistákat Az Ujvidék-i rádió kioktatta a magyar kommunistákat, mivel az utóbbiak arról cikkeztek, hogy a jugoszlávok vissza akarják ál­lítani a régi fajtájú -kapitalizmust. Tito rádiója szerint ez rosszhi­szemű állítás és azt javasolják, hogy jobb volna, ha a magyar rezsim a saját portáján nézne körül. Ugyanis az újvidéki adás szerint —, amely jól informált­ságra is hivatkozik —, 1957-ben, amikor teljes káoszban volt a magyar gazdasági élet, a rend­szer javaslata alapján a magyar közgazdászok ■ legszélesebb kö­rei kivizsgálták a gazdasági po­litika fogyatékosságait és javas­latokat terjesztettek be a hibák kiigazítására. A hir szerint kb. 200 kimagasló magyar közgaz­dász nyolc -bizottságban és több albizottságban végzett munkája eredményeként kitűnő javaslatot I terjesztettek elő, amely természe­tesen szakított volna a szektás nézetekkel és a túlzott centraliz­mussal. A javaslatokat jónak ta­­jlálták, de mégsem merték őket a mai napig elfogadni, mert azok, akik a javaslat sorsa felett döntenének, gazdasági szempont-Kanadai-japán szerződés aláírása az atomenergiának békés célokra való kihaszná­lására. A kölcsönös együttműködésre irányuló szerződés két aláírója Mr.- Toru Hagiwara kanadai japán nagykövet és Green külügyminiszter. Az ünnepélyes ak­tusnál jelen van Mr. Feaver, a külügyminisztérium protocol osztályának vezetője is. A tudományos együttműködés keretein tulmenőleg Kanada tekintélyes mennyi­ségű urániumot is szállít Japánnak. Kanada hasonló szerződéseket irt alá Nyugat- Németországgal, Svájccal és Pakisztánnal. ■nrniuiimiiiniiiiuiiiiniiiiiiiiiiiinmniiiimiiiiiiiiiimiiiBininiiiiiHiiuiiiiH.imniHiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiimniiiiiimiiiiiiiiiii[iiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimuuiiiiin»mi í JELENLEGI MAGYAR KORMÁNY ból dilettánsok, s fontosabb ne­kik a párt és nem utolsó sorban a szovjet érdeke. Az újvidéki rádió a végén még dicsekszik is mondván, hogy ők helyesen, oldják meg a demokratikus centralizmust, te­ret engednek az egyéni kezde­ményezésnek, helyes korlátok közé szorítják a különben fontos egyéni anyagi érdekeket; ezzel szemben a magyar kommunisták agyonadminisztrálják a gazdasá­gi életet, nincs egyéni kezdemé­nyezés és ésszerű termelés he­lyett iratokat gyártanak. Népi ellenőrzés és a sikkasztás Soha Magyarországon nem volt annyi ellenőrző intézmény­éi személy, mint a kommuniz­musban. A munkahelyen ellen­őrzést végez a párttitkár, a bizal­mi, a beépített titkos rendőr, a besúgó, az u. n. levelező, a lakó­helyen a ház és a tömbbizalmi. Ezeken kivül ott van a rendes [rendőrség, a titkos rendőrség, [továbbá az ügyészség, létrehoz­ták a munkás-őrséget, az önkén­tes rendőröket és a nép ellenőr­ző intézményt. Mindezek ellené­be minden héten felfedeznek je­lentős sikkasztásokat, csaláso­kat. A napokban Szolnok me­gyében több milliós felvásárlási panamát lepleztek le. A vizsgá­lat során, kiderült, hogy a leg­jobb sikkasztok az ellenőrzéssel megbízott személyek voltak. Ismeretes, hogy az Egyesült Nemzetekben a magyar delegáció mandátumát a forradalom leve­rése óta nem ismerték ei, tehát megtűrt helyzetben működik- Annak ellenére, hogy a rend­szer rendkívüli erőfeszítéseket tesz nemcsak az Egyesült Nemze­tek keretein belül, de egyéb fontos nemzetközi szerveknél is, hogy delegátusainak mandátu­mát elismerjék, kísérleteiket ed­dig nem sok siker koronázza. A magyarországi rendszerrel szem­ben az elmúlt évben nőtt az el­lenszenv, aminek főtényezői az nem törvényes; erőszakos kolhozositás, a letar­tóztatások, kivégzések, az egy­ház működésének gúzsbakötése és a többi emberi jogokat sértő intézkedések voltak. Ezeknek volt tulajdonítható, hogy nyáron, a Nemzetközi Mun­kaügyi Konferencián Kádárék de­legátusainak mandátumát nem ismerték el. Most újabb csapás érte a rendszert: a genfi nem­zetközi rádiókonferencián, vala­mint a bécsi nemzetközi atomerő­­ügynökség konferenciáján sem fogadták el a magyar delegátu­sok mandátumát, bizonyítva, hogy a jelenlegi rendszer nem törvényes kormány, nem képvi­seli a magyar népet. A rendszert rendkívül meg­lepte a három nemzetközi fórum döntése és ennek tulajdonítható, hogy egyszerre elkezdtek udva­rolni Amerika felé és szirén hangokkal kérik, hogy itt volna az ideje, hogy rendezzék az ame­rikai és magyar kapcsolatokat.. Abban bíznak, hogyha Ameriká­val rendezik diplomáciai kapcso­latukat, akkor a nemzetközi fó­rumok előtt egyszerre megszűn­nek. nehézségeik. A békéről tárgyalnak, de azért készülnek a háborúra. Uj fegyvereket próbál ki az amerikai hadsereg. Az igazi kérdés Macmillan Az október 8-i általános válasz­tásokon a konzervatív párt óriási győzelmet aratott Angliában. Bekövetkezett Macmillan angol miniszterelnök jóslata, hogy párt­ja több mint 100 mandátum többséggel -kerül ki a választá­sokból. A szavazatok összeszámlálása azt mutatja, hogy a konzervatív ■pártnak 105 többsége van a munkáspárttal szemben. Az an­gol alsóház 630 mandátumából 'a konzervatívok 362, a munkás­párt 257 és a liberálisok 5 man­dátumot kaptak. Hat mandátum sorsa még ismeretlen. Macmillan miniszterelnök e vá-Magyar katonai küldöttség Cseh­szlovákiában Nemrégiben csehszlovák ka­tonai küldöttség járt Magyaror. szágon, akik főleg a katonai és repülő központokat vizsgálták 'meg. Most viszonzásul magyar katonai csoport ment Csehszlo­vákiába, akik már nemcsak re­pülőtereket és egyéb katonai . gócpontokat vizsgálják meg, ha­­; nem résztveszhek a 'közös had­gyakorlaton rs. Úgy látszik, amig . a szovjet mindent megtesz, hogy . a NATO hatalmakat rávegye a . szervezet feloszlatására, addig .a varsói paktumot aláirt hatalmak i között a katonai együttműködést . szorosabbra fűzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom