Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-14 / 13. szám
IX. évfolyam 13. sz., 1959 feb. 14., szombat KANADAI MAGYARSÁG KANADAI 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon: LE. 6*0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton flaarkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $10.00, fél évre $6.00 egyes szám ára: 10 cent Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Vélazzbélyeg Kaikul érkaxatt Uvalekr* nem válaszolunk I Mhfváa nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nőm érzünk meg és nőm küldünk «émsa még külön felhívás, vagy portiköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alhehnasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratét fogadunk ol. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felalée. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. ^easosoogoegacegBBseaaceaeecceeeoeaeoaaecceeceoy Hétfő: HETI ÉTLAP _ • Csontleves eresztett tésztával. Párolt felsár burgonya főze. lékkai. Cékla. Rizsfelfujt borsodéval. Tea vagy ikávé. Kedd: Káposztaleves füstölt kolbásszal. Máglyarakás. Vegyes kom. pót és kávé vagy tea. Szerda : Bableves tejfölösen. Borjupecsenye töltve. Zöldséges saláta. Zsemlye pudding vaniliamártással. Kávé vagy tea. ' Csütörtök: Húsleves csigatésztával. Főtthus. Tejfölös hagymamártás. Burgonya. Bundás.alma. Kávé. Péntek: Burgonyaleves zöldséggel. Paprikás hal főtt burgonyával. Nyers káposztasaláta. Mákos metélt. Kávé vagy tea. Szombat: — Friss zöldségleves. Fasirozott egyben, tejfölösen. Sült burgonya. Aszaltszilva-kompót. Káposztás rétes és kávé. Vasárnap: Zöldborsóleves reszelt tésztával.) Báránycomb gombával. Sült édesburgonya. Spenót. Paradicsom-saláta. Sárga narancstorta. Gyümölcs és kávé. igm mrtm bMffl nmiiiRPK'"&ÄUÄJ jlB»5 • • • * ORVOSSZEMMEL MORFIUMMÉRGEZÉS A morfium egyike legáldásosabb gyógyszereinknek. Nélküle nehezen képzelhető el az orvos munkája. Elsőrangú fájdalomcsillapítószer, a közérzetet nem igen zavarja (legfeljebb túlérzékeny egyéneknek), sőt inkább kellemessé teszi, a beteget olyan állapotba hozza, amely kellemes kábulathoz hasonló. Ezek azok a tulajdonságai, amelyek a gyógyító orvostudományban első helyet biztosítanak neki, de ugyanezek miatt vált a morfium, átkos kábítószerré is. Amilyen jó hatású megfelelő esetben, megfelelő módon alkalmazva, olyan káros hatású, ha visszaélnek vele. Minden orvos alaposan meggondolja, mielőtt morfiumot rendel betegének. Morfiumot legtöbbször csak akkor ad, ha már minden más fájdalomcsillapítószer csődöt mondott. A moffium rendelése megokolt olyan reménytelen esetekben, amikor arról van szó, hogy enyhíteni kell a beteg utolsó napjainak szenvedését. Ezekben az esetekben már nem lehet szó morfinizmusról ; a gyógyíthatatlan beteg gyötrődésének enyhítése már nem anyira orvosi, mint emberi kötelesség. Morfiumot adhat az orvos olyan heveny megbetegedéseknél is, amelyek igen nagy fájdalommal járnak, de valószínűség szerint nem fognak megismétlődni. De ekkor sem szabad az orvosnak a morfiumot kiadni a kezéből. A befecskendezést minden alkalommal sajátmagának kell elvégeznie, nem szabad a betegre vagy valamely hozzátartozójára bíznia ; a gyógyszerből mindig csak egyszeri adagot szabad a betegnél hagyni. Sok bajnak lehet okozója az, aki nem tartja meg ezeket a szabályokat. A morfinista sokszor a véletlen körülmények áldozata, bár tagadhatatlan, hogy jelleme, idegrendszere, akaratereje minden esetben veleszületetten gyengébb. A morfinista emellett lehet nagyműveltségű, híres, zseniális ember ; összeomlása azonban biztos. A morfium legerősebben a nagyagykéregre, a tudatos lelki élet központjára hat. Kezdetben bizonyos fokig megnyugtatja élvezőjét, könnyedséget teremt munkájában és gondolkodásában, hajlamossá teszi az elmélázásra. Huzamos használata után azonban mindennek az ellenkezője következik be. Az idült mofiummérgezésnek súlyos lelki és testi működési zavarok a következményei. A morfinista nyugtalan, ingerlékeny, kedélyhangulata változó, gondolkodása nehézkes, környezetével szemben bizalmatlan, sőt néha kifejezett üldözési mánia fogja el. Emellett súlyos jellembeli változáson megy keresztül. Az ilyen ember teljesen megbízhatatlan lesz, szemrebbenés nélkül hazudik. Mindehhez lassanként egyre több testi tünet is társul. A beteg étvágytalanná válik, szája kiszárad, gyomor-bélhurutra és székrekedésre hajlamos. A hányás ritkább. Az az ember,, aki morfiumra hányni kezd, nem válik sohasem mofinistává. A beteg bőre sajátságosán szürkén elszíneződik és kiszárad. Az idegrendszer részvételét zsábaszerű idegfájdalmak, remegés, álmatlanság és izzadási rohamok jelzik. Lesoványodás, szívdobogás, nehéz lélegzés ritkán hiányzó jelenségek A nők elvesztik fogamzási képességüket, menstruációjuk kimarad. A szellemi képességek mindinkább eltompulnak. Sokszor súlyos szorongásos állapotok lepik meg a szerencsétlen betegeket. A morfinisták mindenféle bőrbaj okra hajlamosabbak, mint az egészséges ember ; hajzatuk gyérül, bőrüket furunkulusok lepik el. A befecskendezés helyei is néha gyulladásba jönnek ; ezt hőemelkedések kísérik. A fogak lassanként kihullanak. A beteg annyira legyengül, szinte elsorvad, hogy egy közbejött kisebb betegség is végezhet vele. • A morfinizmus alapja a megszokás. A beteg, mint említettük, eleinte csak gyógyító célból kapja a gyógyszert. A megszokott adag azonban már másodszorra, harmadszorra nem használ s a beteg, az orvos tudta OOMGÖOOOÖCfOOCXWOOC-nélkül, emeli a gyógyszer adagját. Mikor aztán már elmúlt az a betegség, amely indokolttá tette a morfium egy-kétszeri használatát, nem tud leszokni a gyógyszerről, nem tud lemondani azokról az állapotokról, amelyekbe a morfium ringatta. A mprfium egyszeri adagja egyikét centigram ; a morfinisták lassanként anyira hozzászoknak, hogy a halálos adag sokszorosát elbírják minden mérgezési tünet nélkül. Igaz, hogy az ilyen módon bevitt méreg egy része a szervezetben elbomlik és a beleken át kiürül. Feltűnőek az úgynevezett elvonási, absztinenciális jelenségek. Ezek morfium hirtelen elvonásakor vagy a megszokott morfiumadag hirtelen csökkentésekor lépnek fel. Az elvonási tünetek néha ijesztőek lehetnek. Kezdetben csak kissé ideges, nyugtalan a beteg, majd makacs hányás, hasmenés, csuklás, ásítás lepi meg. Erős szívdobogása támad, majd szívverése rendetlen lesz, izzadási rohamok fogják el, izgalmi állapotai kábultsággal váltakoznak és gyakori ájulásra lesz hajlamos. A keletkező szívgyengeség életveszélyes méreteket ölthet. A pupillák (szembogarak), amelyek a morfinistánál néha gombostűfej nyíre összeszűkültek, ebben az állapotban hirtelen kitágulnak. Mindezek az absztinenciális jelenségek azonnal megszűnnek, amint a betegnek a megszokott morfiumadagot ismét befecskendezzük ; ekkor azonban ismét előtérbe lépnek az idült morfiummérgezés tünetei. Gyógyítás : A gyógyítás menete részben attól függ, hogy milyen nagy a használt morfium mennyisége. Ha nem nagyon nagy ez a mennyiség, esetleg egyszerre meg lehet vonni. Ezzel a hirtelen elvonási kúrával néha nagyon jó eredményeket lehet elérni. Súlyosabb esetben azonban zárt intézetben kell elhelyezni a beteget és ott vetni alá az elvonási kúrának. A kezelés megbízható voltához a szigorú intézeti kezelés elengedhetetlen. Mindenekelőtt gondosan meg kell a beteget vizsgálni, nem dugott-e el valahová morfiumot. El kell készülnünk arra, hogy a morfinista morfiuméhségében minden eszközt megragad, hogy a méreghez jusson. Minden lépést ápolóval kell ellenőriztetnünk, még az illemhelyre sem szabad egyedül mennie. Vannak bizonyos betegségek, bizonyos állapotok, amelyekben nem tanácsos ilyen erélyes elvonó kúrát alkalmazni. Ilyen mindenekelőtt a szív működési zavara; morfiumelvonáskor igen gyakori a szívgyengeség. Tüdőgyulladás és súlyos fertőző betegségek is ellenjavallatai az elvonásnak. A szükséges rendszabályok keresztülvitele óriási követelményeket ró az ápolóra vagy ápolónőre. Megbízhatóságán és ügyességén kívül rendkívül odaadást kell (követelnünk tőle. Tanácsos hát gondosan kiválasztani azt az egyént, akire e kényes feladatot bízzuk. Az elvonó kúra alatt gyakran heves izgalmi állapotok vesznek erőt a betegen. Ezeket tartós meleg fürdők jól csillapítják. Sokan azt tartják, hogy könnyebb a betegtől megvonni a morfiumot, ha ezalatt idegrendszerét más gyógyszerekkel (bróm, luminál) .csillapítjuk. Ha az elvonás sikerült is, még nem fejeződött be a kezelés. Célszerű a beteget még néhány hónapig, esetleg akár évekig is megfigyelni ; az sem árt, ha évenként egy-egy hétre ismét zárt intézetbe helyezzük. Ezáltal néha elejét vehetjük a visszaesésnek, ami, sajnos, elég gyakori. Nemcsak kóros szenvedélyétől kell megszabadítanunk a beteget, hanem át kell formálnunk egész egyéniségét, jellemét. Oda kell hatnunk, hogy életkörülményeit megváltoztassa, ne kerüljön vissza szokott életformájába. Az enyhe fokban űzött sportolás is sokat segít abban a törekvésünkben, hogy testét ellenállóvá tegyük ; a megfelelő elfoglaltság, a munkával kivívott megbecsülés, a társadalomba való beilleszkedés átformálhatja a beteg lelki életét, meg erősítheti akaratát. ízléstelen cikkek egy egyetemi folyóiratban AZ UJ HATÁSOS SZÁRAZ ÉLESZTŐ JÉGSZEKRÉNY NÉLKÜL IS ELÁLL Akik a Fleischmann-féle Active Dry Yeastet, száraz élesztőt használják, mind azt állítják,* hogy ez a legfinomabb élesztő. Hetekig eláll a szekrényben, hatása azonos a friss élesztővel és a legfinomabb'kenyeret, pogácsát és tésztát adja. HASZNÁLATI UTASÍTÁS: Minden csomag élesztőhöz vegyünk kevps langyos vizet, amelyben feloldunk egy kávéskanálnyi cukrot. Hintsük meg száraz élesztővel. Hagyjuk 10 PERCIG állni, utána jól felkeverjük. 4547 A naponta változó nemzetközi politika minden hírét megtalálja a Kanadai Magyarságban A Nova Scotiaban lévő Acadia Egyetem ifjúsági lapjában egy cikk jelent meg Robert Flander tollából, amely nyegle és éretlen hangon allegorikus stílusban Szűz Máriáról ir egy történetet. A fércmű nemcsak a vallásos em. bereket sérti legszentebb érzel, meikben, hanem minden jóiz. lésű embert is felháborít. Az Egyetem elnöke, Watson Kirkonnel, aki több évig élt Ma. gyarországon és mint műfordító is jól ismert, a folyóirat szerkesz. tőjét felfüggesztette állásából, az írót pedig felszólította, hogy hagyja el az egyetemi város területét. Az esettel kapcsolatban természetesen megindult a vita, való. ban felháboritó.e a cikk, vagy szerzőjének van.e igaza, hogy ő azt komoly erkölcsi célzattal irta. Helyes-e az egyetem elnökének intézkedése, vagy sem stb. Nézetünk szerint a vitát igen könnyen le lehet zárni. Bárki, nek bármilyen lehet a nézete vallási kérdésekben, mint ahogy bármilyen lehet politikai, társa, dalmi, vagy kulturális téren. Ezt a nézetét bárki szabadon ki is fejezheti, legfeljebb kinevetik vagy bolondnak nézik, vagy egyszerűen faképnél hagyják, ha nézetei azt megérdemlik. Egyetlen közpénzen fenntar. tott intézmény sem engedheti meg azonban, hogy fórumot adjon olyan megnyilatkozásoknak amely az emberek nagyobb ré szének vallási, vagy erkölcsi ér. zékét sérti. Ha ilyesmi még előfordul, az illető intézmény vezetőjének nemcsak joga, ha nem kötelessége is, hogy az ilye. nekkel szemben eljárjon. Telje, sen igaza van tehát az egyetem elnökének, ha erélyesen jár el éretlen és mások érzéseit sem, mibevevő elemekkel szemben amennyiben olyan eszközökkel él, amelyek törvény szerint ren. delkezésére állnak. A városból kiutasítani a delikvenst termé. szetesen nincs joga. Dulles és Hammarskjöld eltérő nézete az UNO-rél I A múlt vasárnap Dulles egy beszédében azt mondta, hogy "amig az Egyesült Nemzetek Szövetsége nem válik az igazságorr és törvényen alapuló béke megőrzésének eszközévé, amint az alapitók elgondolták és aminek szánták, addig valami más megoldást kellene találni". A megjegyzésre Dag Hammarskijöld, az UNO főtitkára hamarosan válaszolt, bár nem emlitette Dulles nevét. "Szeretném tudríi, mit kell a más megoldáson, érteni. Lehet másról szó, minthogy a világszervezet annyi országot foglaljon magába, amennyit csak lehet az egyetemlegesség elve alapján? Továbbfejleszthetjük az UNO-t, kereshetünk uj megoldási módokat, de lényegében ugyanazon az alapon kell állnia. Véleményem szerint, bármi is jönne az UNO után, annak ugyanolyan alapokon kellene felépülnie. De akkor ezt nem nevezném más megoldásnak". Dulles viszonválaszában hangsúlyozta, hogy az emberek mostanában mindent a hidegháború szempontjából néznek. Pedig nagyon sok kérdés van, amely kivül esik a hidegháborún. Az UNO a hidegháború problémáit kivéve, minden kérdésben igen eredményes és hasznos munkát végez. m CANADA UTOLSÓ FELHÍVÁS azokhoz a nem-bevándoroltakhoz, kik Kanadában kívánnak maradni A Nem-Bevándorlók a Kanadában való állandó letelepedésük iránti kérelmüket legkésőbb 1959 március 1-ig adhatják be. A jelen felhívással a kormány harmadizben teszi közzé ebben az újságban azokat az irányelveket, amelyeket a Képviselőház 1958. augusztus 23-án fogadott el. Azok, akik mint Nem-Bevándorlók 1958 augusztus 23-a előtt jöttek Kanadába és akik itt letelepedni kívánnak, letelepedési kérvényüket 1959 március 1-e előtt a legközelebbi "Bevándorlási Hivatal"-ban (Immigration Office) kötések benyújtani. Minden kérelmet egyénileg bírálnak el abból a szempontból, hogy megfelel-e a bevándorlási szabályok követelményeinek. 1959. március 1-e után a nem-bevándorlók által végleges kanadai letelepedés iránt benyújtott kérvényeket szigorúan a Bevándorlási Törvény és annak Végrehajtási Utasítása alapján fogják elbírálni. Ellen Fairclough s. k. Allampolgarsjgi és Bevándorlésügyi minlszlar EREDMÉNYT AKAR ? HIRDESSEN LAPUNKBAN! Slll (Nem-Bevándorlókon a rendelkezés azokat érti, akik Kanadába látogatóként, megszabott időre, útlevéllel és vízummal jöttek, akiknek tehát o vizűm érvényességi idejének lejárta után el kellene hagyni az országot. Az ilyenek részére — amennyiben 1958 augusztus 23-a előtt jöttek Kanadába — ha itt akarnak maradni, a kormány egy egyszerüsitett és gyorsított eljárással akarja ezt lehetővé tenni. A szerk.)
