Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-01-31 / 9. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 IX. évfolyam, 9. sz., 1959 január 31, szombat Két levél Két levelet olvastunk a THE GLOBE AND MAIL-ben. Két ol­vasójuk levelét, amely mellett' nem lehet szótlanul elmenni. Az egyiket Z. M. Stankiewicz irta Ottawából, a másikat Öill Anderson Sudburyból. Mr. (vagy Mrs.) Stankiewicz azt Írja, hogy olyan "csirkefogó viselkedés", amilyet Mikoyan fogadtatásakor a magyarok mutattak, nem tűrhető meg egy civilizált országban. Több más nemzetiségű ember is él Amerikában, akik a szovjet uralma elől menekültek ide, de azok meg tudták őrizni udvariasságukat és jórfiodorukat. Bár nem hagyja jóvá, amit az oroszok tettek Magyarországgal, ugyanúgy, ahogy nem hagyja jóvá az angolok viselkedését sem Szuezben és az USA-ét Libanonban (hogy lehet ezeket a magyar üggyel egy kalap alá venni?), mégis azt állítja, hogy az őrült ma­gyarok a világot egy újabb világháborúba akarják sodorni, amely pedig az egész emberiség pusztulására vezethet. A legutolsó vi­lágháború is megmutatta, hogy a háborúk semmiféle problémát nem oldanak meg és egyetlen eredményük csak az az idóta poli­tika, amely a nemrég még ellenségeinket barátainkká és egykori barátainkat ellenségeinkké teszi. Mr. Nagy és a Kanadai Magyarok Szövetsége . . . sokkal jobban tennék, ha erejüket arra fordítanák, hogyan lehetne kon­struktiv módon megoldani problémákat, nem pedig azon, hogy a világot gombnyomással atomháborúba taszitsák. Mi azt hisszük, ehhez a levélhez nem kell túl sok kommentárt fűzni. Moszkvában nem mondhatták volna ezt jobban. Mintha csak Moszkvát hallanánk. Vagy talán tényleg azt halljuk, Mr. (Mrs.) Stankiewicz hangján keresztül. Legfeljebb még azon csodálkozunk, hogy egy magát "jobb­oldali keresztény" lapnak tartó GLOBE AND MAIL, ilyen ostoba leveleknek helyt ad. * * És a másik levél Szintén szemforgató módon háborog a magyarok udvariatlan viselkedésén a baráti látogatáson lévő Mikoyannal szemben, majd kioktat bennünket a következőképpen (kivonatosan közöljük): 1. Az Újvilágban élünk, ahol mindenki otthon hagyta gyűlöl­ködéseit, amikor ide kijött. Milyen lenne itt az élet, ha az angolok és Írek, a németek és a franciák, a finnek és az oroszok tovább folytatnák otthon vivott harcaikat? 2. A kanadaiak nem tétlenek a világ bajainak enyhítésében, amint látható, tárt karokkal fogadnak mindenkit és segítik az or­szágokat, amelyek szűkölködnek. 3. Ez az ország elnézőbb, toleránsabb, mint a világ bármely népe. Itt a népek szabadon keverednek, barátkoznak, egyenlők jogaik, egyenlők kötelességeik. Itt nyugodtan beszélhet akárki akármit, nem történik bántó­­dása. Mindezek fejében csak azt kérik, hogy mindenki, aki ide jött, tegye félre régi haragját, gyűlölködését, mint, ahogy az angolok, az Írek, a finnek is tették. Erre a levélre már lehet válaszolni, mert bár elitélőleg nyi. latkozik a magyar tüntetőkről, de szavai mögött aggodalmat látunk az itteni békés hang, békés élet, barátságos együttélés fennmara. dásáért és ebben mi is osztjuk felfogását. A baj csak ott van, hogy kiinduló pontja téves és ezért téves az egész okoskodás, amit erre felépít. Nincsen egyetlen magyar sem, aki az Újvilágban élő orosszal hadakozna csak azért, mert az illető orosz. Nincs tudomásunk róla és nem hisszük, hogy a levélíró tudna olyan esetet említeni, amikor magyarok és oroszok, de akármelyik más nemzetiségű emberek is otthoni nemzeti viszályokat itt folytatnák. Amit Mr. Anderson az angolokra, Írekre, finnekre mondott, egészen nyugodtan mond. hatja a magyarokra is. De hogyan lehet ezt egy napon említeni azzal, hogy a mene­kült magyarok tüntettek Mikoyan ellen!? Ezeket a magyarokat pontosan ez a Mikoyan és társai fosztották meg otthonuktól, kény­­szeritették menekülésre és tartják ezeknek a menekülteknek leg. Ez az uj élesztő gyorsan hat! ...Megtartja teljes erejét Nem tartandé jégszekrényben! Bármikor süthetünk anélkül, hogy friss élesztőre lenne szük­ségünk. Egy csomag Fleischmann-féle Active Dry Yeast-et veszünk ki a szekrényből és ugyanúgy használjuk, mint a friss élesztőt. Teendőnk a következő: 1. Minden élesztőcsomaghoz kevés langyos vízben gondosan feloldunk egy teakanálnyi cukrot. 2. Élesztővel meghintjük. 10 PERCIG állni hagyjuk. 3. AZUTÁN jól felkeverjük. (Az élesztőhöz kevert víz beleszámítandó a receptben előírt vízmennyiséghez.) Olyan gyorsan hat, mint a friss élesztő. Próbálja ki, ha legközelebb kenyeret vagy kalácsot süt. Nem kell, hogy a régimódi élesztőt frissen tartsa. Vegyen egy hónapra való Fleischmann-féle Active Dry Yeast-et, szárazélesztőt fűszeresénél még ma. 1 CSOMAG MEGFELEL 1 KOCKA FRISS ÉLESZTŐNEK drágább kincseit, apjukat, anyjukat, testvéreiket, barátaikat rab. ságban, megalázottságban, reménytelen kétségbeesésben! Kedves Mr. Anderson 1 Ez a,Mikoyan nem az orosz ember, ez nem az orosz nép egy tagja, ezt az oroszok (és minden más ott élő nemzetiség — akik együttesen ugyanannyian vannak, mint az oroszok) éppen úgy gyűlölik, mint mi, magyarok és ahogyan ön is gyűlölné, ha csak egy rövid ideig kénytelen lett volna uralmuk glatt élni. A tüntetés tehát nem az orosz népnek szólt, hanem személy szerint neki és annak a tucatnyi rabtartónak, akiket ő képviselt. Csak azokat képviselte, az oroszokat nem. Az oroszoknak nincs módjuk rá, hogy igazi képviselőiket maguk megválasszák. így kell látni ezeket a kérdéseket Mr. Anderson. És ha ezt nem hiszi el nekünk, Florida helyett egyszer utazzon oda és próbál, jón közöttük élni, de úgy, hogy az egyszerű emberek igazi véle. ményét ismerje meg. De ez csak tréfa, amit most javasoltunk. Ön soha sem fogja megtudni az ottani emberek igazi véleményét, ha oda is utazna, arról már gondoskodott a rendszer! Egyetlen mód van megtudni, hogyan gondolkodnak az ott élő népek elnyomóikról : meg kell hallgatni azokat, akik ott éltek és onnan átjöttek. De Önök kedves levélírók, éppen ez elől dugják be füleiket. Pedig nem csak a magyarokról, a lengyelekről, litvánokról és egy csomó más nációról van szó, hanem az ön itteni békés, jó, civilizált életéről is, Mr. Anderson. ROYAL GENERAL AGENCY Owned by. tOGENCV ENTERPRISES CANADA LIMITED KÉRJE 40 OLDALAS HIVATALOS KÉPES ÁRJEGYZÉKÜNKET TELEFON RENDELÉSEK EMPIRE 4-9331 I If If A VÁMMENTES ÉLELMISZER CSOMAGOK ■ IPARCIKKEK ■ RUHÁZATI ■ CIKKEK ■ ÉPÜLETANYAGOK ■ BÚTOROK ■ SZABAD VÁLASZTÁSI UTALVÁNYOK ■ HÍZOTT SERTÉSEK * STB. Gyógyszerek VIZSGÁZOTT ÓHAZAI GYÓGYSZERÉSZ SZEMÉLYESEN ÁLL VEVŐINK RENDELKEZÉSÉRE Pénzátutalások osztály MINDENKOR A LEGOLCSÓBB NAPI ÁRON HIVATALOSAN ° Utazási 273 SPADINA AVE. • TORONTO, CANADA Uj büntetőtörvény Kanadában A Diefenbaker miniszterelnök által nemrég kinevezett négy­tagú kegyelmi tanács felállítása új érát jelent a kanadai rabokkal szemben alkalmazott bánásmódot illetőleg. Az új Tanács az Igazság­ügyminisztérium régi, immár hatvan éves Remission Service he­lyébe lép és közelebb hozza Kanada büntetőrendszerét a világ más részein már bevezetett modernebb penológiai módszerekhez. A változás azon elvi jelentőségű tényre vezethető vissza, hogy Kanadában az elitéltek túl hosszú időt töltenek a büntetőintéze­tekben. A büntetőjog ismerői szerint minden börtönt viselő életé­ben elérkezik egy bizonyos időszak, amidőn az illető további fog­­vatartása sem a nagyközönség, sem az elitéit hasznára nem válik többé. Ezenkívül a börtönviselteknek az életben való sikeres elhe­lyezésére is, megfelelő törvényes ellenőrzés mellett, többet lehet tenni a börtön falain kivül, mint azokon belül. Az új Országos Kegyelmi Tanács négy tagja : Magistrate Thomas G. Street, Welland, elnök. J. Alex Edmison, a kingstoni Queen's Egyetemről, a federális büntetőintézetek volt vezetője. Frank P. Miller, a nemrég megszűnt Remission Service volt helyettes vezetője. Edward Dion koronaügyész, a québeci New Carlisle.ből. A Tanács kinevezése az országgyűlés legutóbbi ülésszakán el­fogadott új törvény alapján történt, amely ú. n. Royal Commis­­sionok hosszas kutatómunkája után átszervezte Kanada büntető­jogának egyes rendelkezéseit. A reform meghozatalához a végső lökést a Remission Service volt vezetőjének mintegy öt évvel ez­előtt megindított akciója adta meg. Ő alatta vezették be azt a rend­szert, hogy minden egyes elitéit esetét újra vizsgálat alá vették, amidőn kitöltötte büntetése felét. Fokozatosan odáig fejlődött a helyzet, hogy a foglyok mint­egy 80%-ának ügye felülvizsgálat alá került és egyedül tavaly nem kevesebb, mint 1.093 elitéit került felügyelet alatt szabadlábra. Az új Tanács feladata az lesz, hogy e rendszert kiterjessze mindazokra az elitéltekre, akik a különböző büntetőintézetekben két évnél hosszabb ideig tartó büntetést töltenek. Kiterjed továbbá a federá­lis törvények ellen vétett, de tartományi büntetőintézetekben fogva­­tartott személyekre is. Az egyik napilap megállapitása szerint: "A helyes kegyelmi, illetve becsületszóra való szabadlábra helyezés célja nem az elitélt­nek kegyelemből, vagy jutalomból való 'szabadonengedése'. Ren­deltetése, hogy az elitéltet segítse a szabad életben való újra elhe­lyezkedésében és átmeneti állapotot létesitsen a börtön teljes elszi­geteltsége és a korlátlan szabadság visszanyerése között". Karcolatok EZ EGY KICSIT IDEGENÜL HANGZIK NEKÜNK . . . "A házakat túl jól építik" mondta egy épitész, Graham Lount Winnipegben, aki a Házépítők Nemzeti Szövetségének al­­elnöke. A két alapszükséglet, az élelem és a lakás kivételével minden egyéb szükséglet olyan, amelyet többé-kevésbé mesterségesen termelnek ki, amely szükségletet a kereskedelem alakítja, fejleszti, vagy esetleg visszafejleszti reklám, propaganda, a "divat" útján. Az élelmiszeripar is, bár alapszükségletet fedez, amelyet tehát voltaképpen nem kellene propagálni, mert az embereknek min­denképpen szükségük van rá, az utóbbi időben nagy fellendülés, nek örvend, amit az élelmiszerek különböző izletesebb előállításá­val, Ízlésesebb, higiénikusabb csomagolással stb. értek el. Mr. Lount szerint a lakásépítés a legkonzervativabb ebben a tekintetben és ez alkalmazkodott a legkevésbé az új idők szellemé hez, ez vette át a legkisebb mértékben az új kereskedelmi mód­szereket. A házakat még mindig túl jól épitik, szerinte a közönség még mindig azt hisszi, hogy a házaknak évtizedekig kell tartani. Az autógyártó ipar elérte, hogy az emberek 1—2 évenként cserélik kocsijukat, mert a gyárak minden évben új típust hoznak ki és ezzel a régi "elavult", "nem divatos" "a szomszédnak van. nekünk, miért nincs?" hangulatot tudtak teremteni. Az épitész azt állítja, hogy ha a házépittetők gyengébb mi­nőségű házat kapnának az építőipartól, hamar megunnák és má­sikat építtetnének, vagy vennének. A házépítésben is a divatelvet kell bevezetni és akkor fel fog lendülni az építőipar. E sorok Írója nem tudja, hogy az emberi élet boldogabbá tété. léhez ez az út vezet-e. Ezt nem tudja. De két dolgot biztosan tud. Az egyik az, hogy egyelőre nincs olyan problémája, milyen házat építtessen magának (mert nincs miből), másodszor pedig — és ezt még sokkal biztosabban tudja — ha valaha házat akar épit. tetni magának, ezt nem Mr. Lounttal fogja végeztetni. HAZÁI HÍREK KUN BÉLA TÁVIRATAI NEGYVEN ÉV MÚLVA KERÜLTEK NAPVILÁGRA Az 1947-ben meghalt Hencz Lajos posta­igazgató hagyatékában több láda nyomtat­vány maradt, mely a Bürök utcai családi ház padlásán rejtőzködött s a becsurgó esővíz áz­tatta. A Postamúzeum a közelmúltban meg­vette a ládák tartalmát és tanulmányozni kezdték a hagyatékot. Előkerült a ládákból negyven távirat, ame­lyeket 1919 májusában, júniusában és júliu­sában küldtek Kun Béla címére Moszkvából és Petrográdból. A postaigazgató kézbesí­tés helyett eltette e táviratokat gyűjtemé­nyébe. A Kun Béla kormánynak nem lehetett nagy tekintélye. A táviratok a hadihelyzet­ről ás több más érdekes eseményről tájékoz­tatták volna a magyar kommunista pártot. Részletes harctéri jelentések ezek német és francia nyelven. Egyik-másik sürgöny több mint száz sor. A harc izgalmát tükrözik : A krontadti erődítményeket fehérek támadják — közli az egyik távirat, a másik az angol hadihajók támadásáról számol be, egy har­madik a Kolcsak elleni harcról tudósít. A szovjet a táviratokban a nyugati újságok és rádióadók híreit cáfolja. Most e táviratokat a 40. éves évforduló alkalmából kiadják s fontos dokumentumok­nak minősítik. Az a tény, hogy Hencz Lajos postaigazgató e táviratokat kézbesítés he­lyett elrakta különleges gyűjteményébe, ékesszólóan mutatja az egész világ előtt, mi­lyen jelentéktelen embernek tartották Kun Bélát s milyen rövid életűnek az 1919-es Tanácsköztársaságot. kedelmi Kamara rendezésében pedig nyolc tavaszi nemzetközi vásáron vesznek részt. Az idén is lesz magyar kiállítás a lipcsei, a frankfurti, az utrechti, a casablancai, a pá­rizsi, a milánói, a barcelonai és a poznani nemzetközi vásáron. • PAPRIKÁBÓL REUMA GYÓGYÍTÓ KENŐCSÖT KÉSZÍTENEK Paprikából reumagyógyító kenőcsöt dol­goztak ki a szegedi vegyészek. A paprika erezetéből kivont capsaicint kristályosítot­ták és más anyagok hozzáadásával olyan ke­nőcsöt készítettek belőle, amely, ha a fáj­dalmas részeknél a bőrt bedörzsölik, a reu­ma egyes eseteiben megszünteti a fájdalmat.-• • -• 25 KILOS MAGYAR BANÁNFÜRT A Növény nemesi tő Kutató Intézet f értődi klimaházában tíz banántő' érlel termést. A fürtök jelenleg 20—25 kilósak, de mire be­érnek, elérik a 35 kilót. Az eddigi legbősé­gesebb fertődi banántermés körülbelül két hónap múlva a budapesti csemegeüzletekbe kerül.-• •­-• •­NYOLC NEMZETKÖZI VÁSÁRON VESZ RÉSZT MAGYARORSZÁG A Magyar Kereskedelmi Kamarában már megkezdődtek a tavaszi nemzetközi vásárok előkészületei. A külkereskedelmi vállalatok számos külföldi kiállításon, a Magyar Keres­• KRUMPLIBUCSU BUDÁN Tíz esztendei szünet után ismét megren­dezték a hagyományos vízivárosi krumpji­­búcsut. Az ünnepség eredete az 1838-as ár­víz idejére nyúlik vissza, amikor a környék­beli községek népe ingyen osztotta a krum >­­lit az éhező fővárosi lakosságnak. Az id in a paksi halászcsárdában ismét megrendez­ték a krumplibúcsut, s az asztaloknál ha­gyományos étel : libazsíros sültkrumpli várta a résztvevőket, akik jelvényül színes szalag­gal gomblyukba kötött kis krumplit kaptak. A vidám ünnepség résztvevői elhatározták, hogy február végén felelevenítenek egy m*á­­sik híres budai népszokást : a tabáni farsang­temetést is. ÜZENET ONTARIO KORMÁNY-SZOLGÁLATÁNAK SOROZATÁBÓL “977 önkormányzat segélyezése” Meglepődünk, ha megtudjuk, hogy Ontario tar­tományban 977 önkormányzat van, mely feloszlik megyékre, városi törvényhatóságokra, kerüle­tekre, városokra, községekre és falvakra. Minden önkormányzatot saját polgárai igazgat­nak a közigazgatási jog rendelkezései szerint, szabályozzák a helyi viszonyokat és gondoskod­nak anyagi fedezetéről bizonyos helyi szolgálta­tásoknak, mint a tűzrendészet, vízellátás, út- és iskolaügy. Az utolsó tíz esztendő óriási ipari kiterjedése On­­tarioban hatalmas erőfeszítést kívánt a kormány­zat minden ágától, beleértve a különböző ön­­kormányzatokat is. Felismerve az önkormányzatok nehéz feladatait, Ontario kormánya segély nyújt azoknak s en­nek a. támogatásnak összege évenkint mintegy 269 millió dollárra rúg. A segély az elmúlt évben több mint 34 millió dollárral emelkedett. E közvetlen pénzügyi támogatáson kívül Ontario kormánya az önkormányzatiügyek Osztálya út­ján különböző más természetű segélyt is nyújt. Ennek az Osztálynak tisztviselői állandóan tanul­mányozzák a 977 önkormányzat tevékenységét s így abban a helyzetben vannak, hogy előre lát­hatják a szükségleteket s megfelelő időben alkal­mas segítséget nyújthatnak. Segítséget tudnak nyújtani továbbá az önkor­mányzati számadások vezetése és az ellenőrzés rendszere tekintetében és tanáccsal, valamint tényleges segítséggel szolgálnak az adókivetések, pénzügyi műveletek és más természetű problé­mák megoldásában. Egyik legelőrelátóbb működése volt ennek az osztálynak az Észak-Ontario természeti kincsei­nek feltárására napjainkban alakult és gyorsan fejlődő új települések önkormányzati megszerve­zése. Segítségükkel e települések természetes módon fejlődnek ki s azokból életerős és haladó önkormányzatok keletkeznek. MINIST!! ONTARIO DEPARTMENT OF MUNICIPAL AFFAIRS Hon. W. K. Warrender, Q.C., B.A., LL.B. . MINISTER Hon. Leslie M. Frost, Q.C., LÚD. PRIMS MINISTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom