Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-24 / 7. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI PRICE 10 CENTS A mi utunk, a magyarság útja. ma is változatlan: híven az azor ávot múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői' (A fenti idézet Kenesei F. László la* punk első számában megjelent bo> köszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. &uuuUci* ‘%«hmvUcum IX. évfolyam, 7. számú KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1959 jan. 24., szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercovjrt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 Világpolitikai helyzetkép Mikoyan amerikai útja véget, ért. Befejezésül még egy újabb értekezlet volt a Fehér Házban Eisenhower elnöknél, majd a meg nem érdemelt szívességgel fogadott orosz miniszterelnökbe. I mindarról, amit tapasztalt, lyettes a televízión válaszolt kü. Annak éllenére, hogy mi, akik lönböző újságírók kérdéseire, a szovjet szándékait nem mesék. Ezután Mikoyan útnak indult bői és propagandafüzetekből is- Moszkvába, hogy beszámoljon | merjük, nem tartjuk helyesnek, hogy Mikoyant egyenrangú ál. lamférfi, sőt egyenrangú üzlet, ember módjára fogadták Ameri. ka különböző helyein, — mégis azt kell mondanunk, hogy a Iá. togatás legalábbis nem ártott a világpolitikai helyzetnek. Min. denekelőtt megmutatta, hogy a Ez nem középkori kinzószerszám, hanem modern gyógygép, amely a sérült végtagok izmait van hivatva erősíteni. Működését Helen Saarinen, a Toronto melletti Queensway General Hospital vezető therápistája mutatja be Az Eisenhower-Mikoyan találkozó j mérlege szovjet sem elszánva, sem felszerelve nincs arra, hogy hódi. tási terveit katonai utón végrehajtsa ; ennélfogva a nyugati po. litikusok továbbra is nyugodtan megmaradhatnak amellett a poli. tikai irány mellett, hogy a szovjet minden zsarolásának egyszerűen hátatforditanak. A gyakor. latban jelenleg a berlini kérdés, ről van szó. Mikoyan nem győz. te hangsúlyozni távozásakor, hogy a szovjet egyáltalán nem tekinti ultimátumnak Nyugat- Berlin "szabad várossá" tételére vonatkozó követelését, hanem amerikai ellenajánlatot és tárgya, lásokat vár. Aki ismerős a diplomácia, különösen pedig a kelet, nyugati diplomácia szóhasznála. tában, megérti ebből, hogy a szovjet máris lemondott arról, hogy a szövetséges haderőt Nyugat-Berlinből erőszakkal próbálja eltávolitani, vagy a várost szovjet csapatokkal elfoglalni. Az oroszok és a berlini kérdés Eisenhower elnök. Dulles külügyminiszter társaságában, elutazása előtt megbeszélést folytatott a szovjet miniszterelnökhelyettessel. , Bár az előzetes hírek is már úgy szóltak, hogy a megbeszélések csak tájékoztató megbeszélések, a közvélemény mégis érdeklődéssel várta, abban bizakodván, hogy el fog hangzani a megbeszélések során valami olyan gondolatjavaslat, amely kimozdítja a nemzetközi tárgyalásokat a jelenlegi holtpontról. A megbeszélések azonban valóban csak annyit hoztak, amit előzetesen bejelentettek : A felek jobban megismerték egymás álláspontját, ami megkönnyíti a további tárgyalások folytatását. Mr. Hagerty, az elnök sajtófőnöke szerint a megbeszélések főként Berlin, Németország, a lefegyverzés, a kölcsönös kereskedelmi forgalom és a kölcsönös látogatások kérdésével foglalkoztak. Az elnök ismét leszögezte az Egyesült Államok elhatározottságát, hogy nem enged az erőszaknak a berlini kérdés megoldásában és nem hajlandó a keletnémet rezsimet tárgyaló félként elfogadni, mert azt nem a nép választotta meg. Mikoyan viszont megismételte, hogy a Szovjet nem tér el elhatározásától, kivonul Berlinből és átadja a várost a keletnémet hatóságoknak. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem ultimátum, ha találnak valami kedvező megoldást, a Szovjet eláll ettől a tervétől. A többi kérdésben is csak kölcsönösen tájékozódtak nézeteikről, anélkül, hogy bármily mértékben is közelebb jutottak volna egymás álláspontjához. aaaaaaaaaaaaa Berlin, illetve Németország1 ügyében azonban mégegy dől. got világosan megmutatott Mi. koyan útja. A szovjet nem fog belemenni Németország egyesi, tésébe, sem abba, hogy például Kelet.Németország szuverén állammá váljon, mert az oroszok semmiféle német kormányban nem biznak, a legkevésbé pedig azoknak a keletnémeteknek a kormányában, akik tizenhárom éve orosz elnyomás alatt élnek. Ezért a szovjet egyetlen valódi célja az egész berlini — kelet, német kérdésben az, hogy lát. szólag jó indokot találhasson a szovjet megszállás örökkétartó meghosszabbítására. Ez az indok pedig az, hogy Nyugat-Németor. szág részéről a szovjetet katonai támadás fenyegetné. Ha Kelet. Berlinben az oroszok a keletné. meteknek adják át az adminisz. trációt — amit feltétlenül meg fognak tenni — akkor ezt az úgynevezett önálló adminisztrációt állandó támadás fogja fenyegetni Nyugat-Németország részéről és ez az állandó fenyegetés lesz a fő indoka annak, hogy a szov. jet csapatokat — minden ismételt Ígéret ellenére — soha nem fogják kivonni Kelet-Németor. szágból. Mikoyan ezt úgy fe. jezte ki, hogy "Kelet, és Nyugat. Németország egyesítése, vagy Nyugat, és Kelet-Berlin egyesítése lehetetlen, mert a két helyen egymástól merőben különböző politikai rendszer uralkodik és mért Németország az elmúlt időben négyszer támadta meg Oroszországot. Ezek szerint a szovjet nem közvetlen amerikai atomtámadástól fél (amint az USA sem fél közvetlen szovjet atombombázástól), hanem attól, hogy Nyugat-Németország keleti határán ugyanannyira lokális jellegű háború törhet ki, mint mindazok a "kisháboruk", amelyek 1945 óta egyre folynak. Egy ilyen lokális német háború pedig nem a nyugat, és keletnémet hadsereg összeütközését jelente, né, hanem egy egyesült nyugat- és keletnémet hadsereg támadását a szovjet megszálló csapatok ellen. Az amerikai rendszer varázsa Franciaország független országnak ismerte el volt gyarmatát ; Párizsból jelentik, hogy a francia kormány elismerte a fiatal Guineái Köztársaságot, mint független államot és megnyitotta vele a diplomáciai kapcsolatokat. Mint ismeretes, Guinea, Franciország egykori gyarmata, a múlt év szeptemberében az uj francia alkotmány ellen szavazott és ezért De Gaulle kizárta a Francia Unió keretéből. A francia miniszterelnökség tájékoztató irodája közölte, hogy január 7-én megálapodást írtak alá technikai és adminisztrációs együttműködés, valamint kulturális kapcsolatok ügyében. Végül azzal a konklúzióval járt Mikoyan útja, hogy addig is, mig a szovjet erejének további csők. kenése és belpolitikai nehézségeinek további fokozódása el nem hozza a kommunizmus vég. leges összeomlását, — a szov. jetnek csak egy útja lehet éspedig az, hogy az amerikai életformát próbálja legalábbis nagy tá. volságból megközeliteni. Több élelem, több ruházat, több autó, emberibb életmód — ez az amit Mikoyan feltétlenül elő fog Írni A távozó szovjet külügyminiszterhelyettes nyomán újra fog. lalkozhat a nemzetközi politika a többi égető kérdéssel, elsősor. ban Kubával. Castro győzelmes forradalmát általában szimpátiával kisérték Amerikában a két. ségtelenül kegyetlen Batista.diktatura megszüntetésétől nagyobb szabadságot vártak Kuba szigetén, amely gazdaságilag az USA közvetlen érdekkörébe tartozik, mert hisz Kuba legnagyobb fogyasztója és szállítója egyaránt az Egyesült Államok. * Castro azonban azzal, hogy nemcsak azokat végezteti ki statáriális bi. j róságok komédia.itéletei alapján, akik tevékeny résztvevői voltak a Batista-elnyomásnak, hanem azokat is, akikre józan körűimé, nyék között és rendes biróságok előtt csak kisebb szabadságvesz. tés, sőt esetleg felmentő Ítélet várna. Más szavakkal Castro nemcsak közönséges bűnösöket végeztet ki, hanem politikai ellenfeleket is. Ezzel pedig elvesz, ti .a nyugati világ szimpátiáját, s elveszti azt a lehetőséget, hogy valaha is, mint egy demokratikus, tisztességes önálló kubai kor. sát! Mikoyan útját előbb.utóbb újabb nemzetközi konferencia fogja követni, mely éppen olyan eredménytelen lesz mint a meg. előző kísérletek. Azonban addigis valamivel pontosabb informá. ció fog a Kreml rendelkezésére állni az amerikai életformáról, mint eddig. A pontosabb infor. máció eredménye pedig nem lehet más, mint elbirhatóbb, ke. | vésbé gonosz belpolitika a Vas. j függöny mögött. mány vezetője léphessen fel. Egy diktátort egy másik diktátorral felcserélni: ez nem az az esz. me, amiért Castro harcosai küz. döttek és semmiesetre sem az a hatalmi forma, amelyet Amerika megtűrhet kontinense területén. Az pedig, hogy Castro "háborús bünösök"-nek nevezi ki a levert Batista.kormány tagjait és tisztvi. selőit, azt mutatja, hogy nincs meg benne az az államférfim bölcsesség, amely hosszú, békés, de. mokratikus kormányzásra képes. $é tehetné. Cathie McNeil, a bájos TV előadónő kiválaszt egy orchideát a Bramptonban lévő Dale kertészet virágai közül. Miss McNeil meglátogatta a kertészetet, mielőtt a 10.000 orchideát bemutatnák a nagyközönségnek jan. 25-én és feb. 1-én Korszakalkotó operáció Mi történik Argentinéban Rendkívül zavaros a helyzet Argentínában is, ahol a most feloszlatott kommunista párt volt tagjai szövetkeztek a szélsőjobb, oldali Peronistákkal, s általános sztrájkot rendeltek el. Frondizi admirális kormánya nyomban ka. tonai szolgálatra hivta be a sztrájkolókat, hogy a közellátásban fennakadás ne történjék. Ez azonban csak tüneti kezelés. A baj gyökere Argentina súlyos gazdasági helyzetében van, ezen pedig csak amerikai segitséggel lehetne változtatni. A túlságosan A svédországi Upsala egyetem klinikáján nagyon érdekes és jelentős operációt hajtottak végre, amely új utat mutat a sebészet, főként az agysebészet terén. A páciens, akin az új eljárást alkalmazták, egy 55 éves férfi volt: öt éve állandó fejfájásról panaszkodott. A vizsgálat mégállapitotta, hogy két ideg elvágása az agy két oldalán megszüntetné a panaszokat. Az operációt végre is hajtották, de nem az eddig szokásos módon, a koponya meglékelésével és az idegeknek műtéti utón váló elvágásával, hanem egy új módszerrel, amit előzetesen állatki. sérletekkel már kipróbáltak. Az idegnek megfelelő részét, protonsugárzásnak tették ki megfelelő ideig és a sugárzás "vértelenül" elvágta az idegeket. A sugárzást egy synchro-cyclotron szolgáltatta, amelyet a betegtől 60 láb távolságban állítottak fel. A proton sugarakat két mágnes és mágnestekercsek, továbbá a készüléken elhelyezett kis, két milliméter széles és biz milliméter hosszú rés tartotta össze. Ezt a koncentrált protonsugarat először az egyik idegpontra irányították. A besugárzást húsz egyenlő részletben végezték, mindegyik ilyen részbesugárzás a huszad része volt annak a mennyiségnek, ami a teljes elvágáshoz kellett. Az operáció két óra hosszat tartott; a beteg végig ébren volt és utána úgy nyilatkozott, hogy nem érzett semmi fájdalmat, csak' "unalmas volt" két óra hosszat mozdulatlanul feküdnie. Az operációt november 22-én végezték, azóta figyelték a beteg állapotát és jelentések szerint ez most is teljesen kielégítő, panaszai megszűntek. Ugyanezt a módszert alkalmazták rákoperációhoz is, amelyet egy nőn végeztek. Az "atomkés".sel (ahogy az új készüléket elnevezték) majdnem két hónapig tartó ismételt besugárzások útján sikerült a rákos daganatot eltávolitani, azonban végleges eredményről csak hosszabb megfigyelés után lehet beszámolni. Az új módszerhez hasonlót már Berkeleyben,'Californiában alkalmazott C. A. Tóbiás professzor, olyan belső elválasztásu mirigyek kiirtására, amelyek a feltevések szerint rákos megbetegedéseket okoztak. Az első kísérletek körülbelül tiz évvel ezelőtt szintén Svédországban kezdődtek. Lundban Lars Leksell tanár, ideggyógyász röntgensugarakkal kezelt idegsejteket, úgy találta azonban, hogy a röntgensugár több szövetet roncsol szét, mint amire éppen szükség van és ezért abbahagyta kísérleteit. önérzetes, túlságos nemzeti jelszavaktól fütött argentinok azon. ban minden gazdasági segítség mögött kolonializmust látnak, s ebben természetesen támogatják őket a baloldali pártok. Az eredmény azt mutatja, hogy Argen, tina talán még nem érett demo. kratikus — sokpártrendszerü — kormányzásra. a kremli politikusok programja számára, — mert enélkül még jobban meggyorsul a Vasfüg. göny mögötti országok elfojthatatlan lázadása. A kapitalista rendszert fogja akarni átvenni a szovjet, — éspedig valószínűleg annak minden hibájával együtt. — Micsoda változás ez ahhoz a nemrégen lezárult korszakhoz ké. pest, amikor még a kapitalista országok voltak kénytelenek szocializálni azért, hogy meg. akadályozzák a dolgozók lázadá-A kubai helyzet
