Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-01-21 / 6. szám

Még jőni kell, még jőni fog. Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság eped ez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANAOfll PRICE 10 CENTS ”A mi utunk, • magyarság útja, ma is változatlan: híven az ezer éves múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, á keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet ■ Kenesei F. László la­punk első számában megjelent be­köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. (fyutCuUcitt IX. évfolyam, 6. szám. KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1959 jan. 21., szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 r- Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ I Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toront® PHONE LE. 6.0333 AZ OROSZOK SEMMIT SEM NYERHETNEK! Kanada olajipara több, mint 120,000.000 dollárt költ az idei évben a fentiekhez hasonló finomító berendezésekre. A becslések szerint ez év végére az ország olajfinomító kapacitása eléri a napi 850.000 hordót, ami az 194ó.os kapacitás háromszorosának felel meg. A KUBAI HELYZET Fidel Castro rendeletet adott ki, amelyben megtiltotta to. vábbi kivégzések tartását. 3000 ember van letartóztatásban, akik várják a tárgyalást ügyükben. A rendelkezést kétségtelenül be fogják tartani Havanában és a nagyobb városokban, kétséges azonban, hogy sikerűbe érvényt szerezni neki a vidéken is, olyan helyeken, amelyek kiesnek a kormány közvetlen ellenőrzése alól. Hirek terjedtek el, hogy még most is, amikor a forradalom teljes diadalt aratott és sehol semmi ellenállás már nem tapasztal, ható, még mindig tömegkivégzések folynak, bírósági tárgyalások nélkül. A kivégzések fő irányitója Castro öccse, Raul Castro. A kivégzettek pontos számát senki sem tudja, de például a hét elején is 71 embert végeztek ki és helyeztek tömegsírba. Ezek az események mindenesetre árnyékot vetnek a kubai forradalom eddig makulátlan fényére. Általános vélemény, hogy Fidel Castro eddig sem helyeselte a véres és erőszakos cselekményeket és most véget akar vetni ne. kik. Hogy sikerülni fog-e, vagy, hogy felülkerekednek.e a túl­zók, a terroristák, erre a jövő fogja megadni a választ. Castrot olyan gárda veszi körül, amely minden kritikát kibir és amely Kubát ki tudja vezetni a nehézségekből, ha sikerül a túl. zókon úrrá lenni. Havana ideiglenes városparancsnoka, a 26 éves Camilo Cien. fugos, Castro egyik legtehetségesebb segítője, nyilteszű, bátor, ha. tározott és önzetlen. A 30 éves Ernesto Che Guevara, az Argenti. nából származó orvos, a délamerikai népek egyesítésének após. tola. Maga Urrutia elnök is, aki az idősebb korosztályt képviseli a vezető gárdában, ideálista lelkületű, elveihez ragaszkodó, kocká­zatokat vállaló ember, aki mint biró, nagy tekintélyre tett szert azzal, hogy Batista diktatúrája alatt is ragaszkodott a törvényes eljárásokhoz. Még több igen rátermett és tehetséges ember veszi körül Castrot. De a vidéken és a hegyekben Raul Castro körül csoportosul egy csomó ember, akik még nem értették meg és nem érezték át, hogy a harcoknak vége, a hadiáilapot megszűnt és egyúttal meg kell szűnni a háború idején kényszerűségből, eltűrt kivételes in. tézkedéseknek is. A kubai forradalom is szembe találja most magát minden forradalom döntő kérdésével: a nemes indító okokból kiinduló, a zsarnokság ellen küzdő forradalom meg tud-e állni ott, hogy megdöntötte a zsarnokságot és törvényes rendet állított helyébe, vagy maga is zsarnoksággá fajul, amely azután újabb forrada. lomra kényszeríti a népet. Mit eredményezett Hruscsov fejetlen politikája ? Amikor a berlini orosz "ulti. mátum" legforróbb napjaiban megírtuk, hogy ebben a.kérdés­ben egyszerűen a szovjet "nyet" és a szabad világ "nem".je har. col egymás ellen, s hogy, ha a Nyugat nem enged, úgy a szov. jetnek kell engednie, annak a reményünknek adtunk kifejezést, hogy a kommunisták a látszat megőrzése céljából komoly en. gedményeket fognak tenni. Mi. koyan amerikai útja egyedül ezt a célt szolgálta. Most, hogy Iá. togatása végéhez közeledik, ta­lálkozni fog végre Dulles USA külügyminiszterrel, de nem úgy, mint a követelőző, ellentmondást nem tűrő szovjet hatalom hajtha. tatlan szószólója, hanem, mint egy kidobott ügynök, aki — ha már nem tudta megkötni az igazi üzletet, amiért jött — legalább egy kis vigasz-boltot szeretne hazavinni. Ez a kis vigaszdij pedig Dúl. lesnek azon kijelentése, hogy az USA esetleg nem ragaszkodik feltétlenül ahhoz, hogy Németor. szág egyesítése előtt megtartan. dó választások útján történjék, hanem hozzájárulna Nyugat, és Kelet-Németország szövetségi alapon való ideiglenes egyesité. séhez, amelyet az egyesités után követnének a választások. Az USA azzal indokolja ezt az elvi. leg fontos, gyakorlatilag keve. setmondó engedményt, hogy a szovjet jogosan retteg egy fel. fegyverzett, kommunistaellenes Nagy.Németországtól ,s ezért jo. gosan tiltakozik az ellen, hogy az atomfegyverekkel felfegyver­zett, NATO.tag Nyugat-Német, ország határát Kelet felé kitér, jesszék egész Kelet-Németország határáig ; mert hiszen egyik rész. ről sem vitás, hogy a Kelet-Né. metországban megtartandó tisz. ta választások egyetlen várható eredménye az volna, hogy a nyugatnémet kormány kommu. nistaellenes, NATO.tag politiká. ja azonnal kiterjedne egész Né. metország területére. Kétségtelen, hogy a hét végén Duties és Mikoyan közt megtar­tandó megbeszélések, mint az ennek nyomán valószínűleg sor. rákerülő három, vagy négyhatal. mi tárgyalások során az USA ezt a Dulles által most közzétett en­gedményt fogja felajánlani a szovjetnek cserébe azért, hogy az örökre ejtse el a Berlin beke. belezésére és NyugaUNémetor­­szág megszállására vonatkozó terveit, s járuljon hozzá a csak papíron önálló keletnémet gyár. mat megszüntetéséhez. Gyakor. latilag minden olyan egyesitési formula, amely szerint a kelet, német lakosság belátható időn belül szabadon választhat, egyet jelent a kommunizmus végleges felszámolásával éspedig nemcsak Kelet-Németországban, hanem idővel minden más csatlósország, ban is. Ha tehát az oroszok el. fogadják Dulles ajánlatát, ez va. lóban annyit jelent, hogy elejtik Európa megszállásának tervét és Amiben a Nyugat hátrányban van.. kivonulnak Közép.Európából. Ha viszont nem fogadják el az aján. latot, akkor — miután sem Ber­lin miatt, sem más miatt — nem indíthatnak háborút, — meg kell elégedniük a jelenlegi helyzet fenntartásával; ez pedig csak. nem tűrhetetlen presztizsveszte. séget jelent, s megrendíti az egyedül félelem alapján kor. mányzott csatlósországokban a gyarmati kormányzás alapjait. Ez. zel pedig ugyanúgy elvesztik kö. zépeurópai pozíciójukat, legfel, jebb valamivel később és na­gyobb kölcsönös áldozatok árán. Arra számíthatunk tehát, hogy a szovjet valamilyen formában — valószinűieg csak bizonyos idő múlva — el fogja fogadni Németország egyesítésének tér. vét, s a szabad választások meg. tartását is, de azzal hogy a meg. beszélések egyelőre a két kor. mány között kell, hogy megin. dúljanak, — hogy a kommunis. ták szabad propagandát fejthes. senek ki Nyugat-Németország. ban is, s hogy az egyesítendő új Németország ne lehessen atom. fegyverekkel felszerelve. Mind. ezt aránylag könnyen el lehetne fogadni amerikai részről annál is inkább, mert mihelyt egyesült Németország, nem lehet többé megakadályozni semmiféle ka. tonai fejlődésben, mert hiszen egy atomháború Németország ellen éppen annyira kölcsönös megsemmisülést jelentene mind. két fél számára, mint egy ame. rikai-szovjet atomháború. A Dulles.féle egyesitési terv legnagyobb nehézsége azonban az lesz, hogy azt el kell fogad, tatni Adenauer kormányával is. A nyugatnémet álláspont mind. máig az, hogy Kelet-Németország nem szuverén állam, azzal tehát tárgyalni nem lehet. Ahhoz, hogy addig is, amig a szabad válasz, tások meg nem semmisitik a kommunista helytartó-kormányt és annak kiszolgálóit, Nyugat, és Kelet-Németország már eleve szerződéses alapon egyesüljön, mindenekelőtt el kellene ismer, ni, hogy létezik egy valóságos keletnémet állam. Elképzelhető.e, hogy ezt a nyugatnémet korány elismerje? A válasz az, hogy igen, — azzal a feltétellel, hogy a szabad választások megtartá­sát, s az ott megválasztandó egyesült német kormány hatal. mát úgy az USA, Anglia és Fran. ciaország, mint a szovjet garan. tálja. A garancia egyetlen elkép. zelhető formája pedig az, hogy mind a négy nagyhatalom meg. szálló csapatai — új feladattal — a helyükön' maradjanak, amig a választás meg nem történt, s az egyesitett új kormány át nem ve. szi' a politikai és katonai hatal­mat. Más szavakkal: az eddigi kelet.nyugati zónák helyett ve. gyes katonai intézmények gya. korolnák az ellenőrzést egész Né. metországban, — amerikai egy. ségekkel Kelet-Németországban. orosz egységekkel egyes nyugati városokban. Az ilyen vegyes el­lenőrzés természetesen csak rö. vid ideig volna fenntartható, — s a gazdasági nagyhatalomnak számitó Nyugat-Németország csak nehezen venné be ezt a gon. dolatot. De lehet, hogy az egye. sités érdekében nem fog ez ellen sem tiltakozni. Akármilyen formában is fog az egyesitési terv kikristályosod, ni, egyet nem szabad elfelejtő, nünk: a szovjet rendszer nyers katonai hatalomra van alapitva. Ennél fogva sehonnan sem vonul­hat ki úgy, hogy az vereségnek látsszék. Amin most Dulles és Mikoyan közösen dolgoznak: egy olyan kommunista vissza, vonulás formájának a megbeszé. lése, amit Moszkvában győze­lemnek lehet beállítani. Diefenbaker miniszterelnök vi­lágkörüli útjáról visszatérve most tartott először nagyobb beszá­­molót benyomásairól és egyúttal igen érdekes, megszivlelésre méltó indítványt ds tett. A Torontoi Egyetem díszter­mében mondott nagyhatású be­szédet, amelyben rámutatott ar­ra, hogy a szabad világnak je­lentős részében, Így elsősorban az ázsiai országokban igen ke­vés megértést talált a Nyugat po­litikai és gazdasági nézeteit, po­litikáját illetően. Ennek egyik fő oka, hogy mig a kommunista or. szágok elárasztják az ú. n. sem. leges országokat propagandáira, taikkal, a nyugati világ semmit sem tesz ebben az irányban. A Nyugatnak elsősorban is világosan, szabatosan össze kel­lene foglalnia nézeteit, elveit a szabadságról, az emberi jogok­ról, ideáljairól és céljairól és ezt Szabadság-nyilatkozat formájá­ban a világ elé kellene tárnia. Ilyen Deklaráció az elfogulat­lan világ részére ünnepélyes Ígé­ret volna,, hogy együtt kívánunk dolgozni minden nemzettel a gazdasági prosperitásért, amely­­bep az emberi méltóság, egyen­­jlőség és türelem méltó elisme­­! résre talál, amelyben a szemé­­| lyi szabadság, gondolatszabad­ság, vallásszabadság uralkodik. Diefenbaker miniszterelnök in­dítványát mi, kanadai magyarok a legnagyobb örömmel és he­lyesléssel fogadjuk. Örülünk neki, hogy Kanadából hangzott el ez a nagy horderejű és komoly sikerekkel biztató nyi. latkozat és örülünk neki, mert mi magyarok tudjuk a legjobban, hogy valóban mik a hibái a Nyu. gat politikájának és mivel tudja a Szovjet a sok tapasztalatlan, gazdasági problémákkal küzkö. dő és emiatt minden kétségbe­esett megoldásra is kész orszá. gokat — ha csak átmenetileg is — a maga pártjára terelni. Belga terv Kongó függetlenségére Súlyos kimenetelű gátszakadás Spanyolországban Zamora. A Sanabria-tó gátja átszakadt és az alázúduló. 230,000.000 köbláb viz rátört az alvó Rivadelago községre. Ed­digi jelentések szerint a kb. öt­száz főnyi lakosságból kétszáz menekült meg, a többit vagy hol­tan találták, vagy nyomuk ve­szett. A katasztrófa Spanyolország újabb történetében ...a legna­gyobb. A mentőcsapatok csak körül­belül tizenkét óra múlva kezd­hették el a mentési munkálatokat, miután a viz lefolyt az elárasz. tott területről. Az eléjük táruló kép rettene­tes volt: hurrikán nem tudott A Kanadai Magyarság az igaz magyarok lapja volna nagyobb rombolásokat végezni, mint az 1700 láb ma­gasról alázuhanó viz. Visszaállították a koncantrációs táborok rendszerét Jugoszláviában A rosszhirü intézményt a kom­munisták közvetlenül a második világháború után vezették be, de Tito 1951-ben, amikor szakí­tott Moszkvával eltörölte. Most bizonyos bűnökre ismét bevezették a büntetésnek ezt a fajtáját, de amint a jelentés han­goztatja, az elitéltet legfeljebb két évig lehet ott tartani. Az Adriának egy távoli szige­tét szemelték ki erre a gyászos szerepre. A belga kormány intézkedése­ket léptetett életbe, amelyek célja, hogy Belga-Kongót, a de­mokrácia és az önállóság útjára vezesse. A nyilatkozatot a szenátusban Maurice Van Hemelrijck, a kép­viselőházban Gaston Eyskens miniszterelnök olvasta fel. A kormány leszögezte, hogy mindaddig, amig a Kongó teljes önállóságát el nem érte, elhatá­rozott szándéka a rend fenntar­tása és a törvények uralmának biztosítása. Hangsúlyozta a nyi­latkozat, hogy minden faji meg­különböztetést megszüntetnek a gyakorlatban és minden Írott formájában egyaránt . Baudoin király rádióbeszédé­ben hangoztatta, "szilárd elhatá­rozásunk, hogy Kongó népét a függetlenség, a béke és jólét út­jára vezetjük". Első lépésként az év végére szabad választásokat tartanak községekben és városokban, hogy a lakosság a^ helyi ügyeket saját maga intézhesse az általa választott emberek útján Ilyen választások alapján ala­kul meg a 135 kerület tanácsa is még ebben az évben. A kerületi tanácsok a jövő év­ben saját tagjaik sorából fogják 'megválasztani, a hat tartomány tanácsát, akik később a kormányt alakítják meg. Mikoyan Kaliforniában A sanfranciscoi repülőtéren is­mét heves tüntetések fogadták'a körutazó szovjet miniszterelnök­helyettest, viszont ez állam kor­mányzója, a nemrég megválasz­tott demokratapárti Pat Brown, mint jó házigazdához illik, bará­ti légkörben tartott vele megbe­széléseket. Azt indítványozta többek kö­zött, hogy a Kelet és Nyugat kö­zött szükséges tárgyalásokat Ka­liforniában tartsák, ugyanott, ahol annakidején az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakult. A kaliforniai óriásfák és az égbe­­nyuló hegyek között az ember jobban érzi törpeségét, mondta és jobbak a megegyezés lelki előfeltételei (csakhogy a szovjet vezetői nem olyan szentimentá­lis széplelkek, mint Brown kor­mányzó, őket az ilyesmi nem be­folyásolja a legkisebb mérték­ben sem. A szerk ) A kormányzó sajnálkozását fe­jezte ki' az incidensekért, ame. lyek Mikoyant a repülőtéren fo­gadták és közölte, hogy intézke­dett, a jövőben hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. Beszélgetésük során a kor­mányzó megjegyezte, hogy vé­leménye szerint a szovjet akkor követte el a legnagyobb hibát, amikor a magyarokat oly brutá­lisan leverte. Mikoyan hosszasan igyekezett bizonygatni a szovjet eljárásá­nak helyességét, de erre a kor­mányzó őszintén megmondta, hogy ebben a kérdésben nem tud egyetérteni vele. ■ ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom