Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1959-06-17 / 48. szám
KANADAI MAGYARSÁG 7 IX. évfolyam 48. sz., 1959 június 17., szerda A VICTORIA REND fearkes honvédelmi miniszter a Victoria Rend tulajdonosa A világ különböző országai által harcban tett rendkívüli vitézségért adott kitüntetések közül egyiknek az elnyelésé sincs oly rendkívüli bátorságot igénylő tettekhez kötve, mint a Victoria Rend, vagy Kereszt. Kiosztásánál a rendfokozat nem játszik szerepet, legfeljebb annyiból, hogy mivel a Victoria Keresztet csupán a tényleges harcban mutatott vitézséggel lehet kiérde-Királynö alapította 1856-ban. közvetlenül a krimi háború befejezése után. Százhárom éves fennállása alatt csupán 1344 Victoria Keresztet adtak ki. Ezek mintegy egyharmada posthumus, vagyis az elnyerő halála után kiadQtt kitüntetés volt. A más rendjeleknél szokásos gyakorlattal ellentétben, elnyerésének feltételei nem változtak megalapítása óta. Ellenkezőleg, a harcolók számához arányítva a' kiosztott rendjelek számát, inkább úgy látszik, mintha a második világháborúban nehezebb lett volna Victoria Keresztet kapni, mint bármikor azelőtt. A különböző csatatereken összesen mintegy egy millió kanadai harcolt vitézül az elmúlt világháborúban. Ezek közül mindössze tizenhatan nyerték el a Victoria Keresztet és csupán kilenc vette át életben a kitüntetést az Államfőtől. Alapítása óta összesen 94 kanadai részesült e magas kitüntetésben. Elsőnek Alexander Robert Dunn hadnagykapta a krimi háború híres Abesszíniában 1868-halál ban. A Victoria Rend viselőinek névsora arra mutat, hogy a rendkívüli vitézség igen gyakran együttjár a magasabb műveltséggel. A kitüntetés elnyerői közül nem egy nagy sikert ért el a magánéletben is, három pedig miniszteri rangra emelkedett hazájában. Rev. J. W. Foote tábori lelkészt, aki az 1942-es Dieppe-i támadásnál érdemelte ki Victoria Keresztjét, később a büntetőintézetek minisztere lett Gntariobam. M. F. Gregg ibrigadéros, mint a Royal Canadian! ezred hadnagya kapta meg az első világháborúban Cambrai-nál. Később a New Brunswick-i egyetem rektora lett, majd kilenc éven át a Mackenzie King, valamint a St. Laurent kormány minisztériumának tagja. A jelenlegi honvédelmi miniszter, Mr. Pearkes is az első világháborúban nyerte el a Victoria Keresztet. Eredetileg a Royal Canadian Mounted Police-ban szolgált, de a háború kitörésekor önként jelentA Victoria' Rendet, Victoria királynő alapította 1856-ban, a rendkívüli vitézség jutalmazására. A világ összes rendjelei közül, talán ezt legnehezebb megszerezni. 103 éves fennállása óta 94 kanadai nyerte el e kitüntetést, akiknek mintegy egyharmada csak halála után kapta meg. melni, olyan tiszteknek, akik a szárazföldi hadseregben ezredparancsnoknál, a légierőben pedig rajparancsnoknál magasabb rangban vannak, nem igen nyílik alkalma elnyerésére. Ennek következtében a Victoria kereszt olyan dicsőséget biztosít tulajdonosának, amelyhez hasonlóit semmiféle más kitüntetés nem adhat. Formáját illetőleg egyszerű, ágyúöntvényből készült és a máltai kereszthez hasonló érme, amely cinóbervörös szalagon lóg. A Rendjelet Victoria . ‘'könnyű lovassági roham”ában tanúsított rendkívül vi- Itéz magatartásáért. E véres és igen hősies, de hiábavaló lovasrohamot Tennyson tette halhatatlanná költeményével. Dunn Torontóban született 1833-ban (amelyet akkor Yorknak neveztek) és tanulmányait az Upper Canada College-ben végezte. Azután Angliába ment és beállt a tizenegyes huszárokhoz. Gyorsan emelkedett rangban és 31 éves korában az angol hadsereg legfiatalabb ezredese lett. Tényleges szolgálatban érte a kezett a hadseregben szolgálatra. ötször sebesült és sok kitüntetést kapott , mielőtt 1918-ban Passchendaelenél elnyerte a Victoria Keresztet. Később a hadseregben vezérezredesi rangra emelkedett. A második világháborúban, miután két éven át az első kanadai hadosztály parancsnoka volt, a Csendes Óceáni hadszíntér katonai parancsnoka lett. Ma a miniszterelnöki és pénzügy minisztéri szék után, a legnehezebb és legfelelősségteljesebb állást tölti be a kormányban-Szól a rózsa Irta: V. F. Egy szál rózsát küldök Nektek mert ez beszél minden nyelven. Azért teremtette az ég, hogy derítsen a szíveken. Azért küldöm ezt a rózsát, legyen a mi hü tolmácsunk , hogy ott Reátok kacagja régi boldog ifjúságunk. Mert a virág szebben beszél a leghangosabb szavaknál, kacagása meginditóbb az emberi zokogásnál. Szine olyan, mint a szive, telve égő szeretettel, régen elszállott illata lélegezzen lelketekkel. Tegyétek ki éjszakára, harmatos lesz virradóra. A mi könnyünk lesz a harmat, mely felétek csillog róla. Az a harmat, az a könnycsepp égből földreszálló imánk, ha sir az ég, hull a harmat, gondoljatok mindig reánk. Mi csak némán sóhajthatunk, bár hangosan zokog lelkünk, az a rózsa majd elmondja, hogy miért sir, mi fáj nekünk. i Elmeséli árvaságunk, elragyogja ifjúságunk s hogy mi kedves Testvéreink Titeket még hazavárunk. Ha még egyszer találkozunk, hallgathatunk magyar zenét, nem eresztjük el mi akkor soha többé egymás kezét. % * Erős karral, forró szívvel átöleljük a világot és álmodunk fényes nappal csodaszép bűbájos álmot. Szívünk kiált és integet ősi fészekből Hozzátok Hazátok oly forrón szeret és áldását küldi Rátok Magyar Hazátok visszavár zug és viharzik a lelke életvágytól zeng az erdő tavaszi szél bujkál benne. Kikeletet hirdet a nap, feltámadást suttog a szél s az elcsüggedt béna lélek tovább bizik, tovább remél. Hogy nem oly fehér a halál és az éj sem oly fekete. Hogy lesz még a rózsafának új hajtása, zöld levele. Hogy tavasszal körülöttünk virágbaborul a határ s vadvirágos zöld erdőben magyar ember boldogan jár. A magasban pacsirta szól, szívrepesve mondja dalát, általa a szántóvető Istenhez küldi háláját. Hogy tavasszal jön a gólya és a régi fészekre száll s a csicsergő vidám fecske köszöntőt mond minden háznál. Emlékeztek, hogy szerettük, hogy vágytuk a kikeletét te égből jövő napsugár hozd el nekünk az — életet. V. F. izzó magyar hazaszeretetével együtt érzékeny lírai lelket is hordoz magában. A kommunizmus alatt négy hónapot töltött börtönben és internálótáborban. Eredetileg tényleges tiszt, majd ott balesetből kifolyólag testi fogyatékosságot szerzett, miértis ott kellett hagynia a tiszti pályát s hazament családi birtokukra gazdálkodni. A kommunista rendszer minden vagyonából* kiforgatta, majd bebörtönözte. Verseit, melyet kizárólag Íróasztalának irt, soha ki nem adta, ciak néhány legbelsőbb barátjának mutatta meg valamely szemérmes szerénységgel rejtve el mindenki elől, pedig ezek a versek között vannak egészen figyelemreméltók. Ezidőszerimt nehéz testi munkát kénytelen végezni otthonából, ősi kúriájukból kiűzötten. Sz. j.-né Következő cikkünkkel új sorozatot indítunk, amelynek cime: "Kanadai helységnevek nagy történelmi személyek emlékét örökítik meg". E sorozatunk célja, Hogy kitűnő férfiak és nők élettörténetének ismertetése által terjesszük kanadai történelmünk ismeretét és megbecsülését. A biográfiák történelmi személyekkel foglalkoznak. I Vancouver MI A HELYZET OTTHON NYÁRON TATAROZZÁK A SZÉKESFEHÉRVÁRI AUTÓS-ESZPRESSZÓT Ezen már a kommunista sajtó is fel van háborodva, mondván, hogy “a székesfehérvári Béke eszpresszó — autós és motoros köznyelven a fehérvári stop — olyan vendéglátóipari létesítmény, amelynél megállni ma már kötelező hagyomány. Ezt a népszerű és kellemes üdítő állomást télen mindössze néhány teherautó-sofőr és néhány fehérvári bennszülött látogatja. Hanem aztán tavasztól őszig ... Csordákban áll pompásan kövezett parkolóhelyén az autó és a motor, ördöngős pincérei egy nyári vasárnap negyven-ötvenezer vendéget szolgálnak ki, illetve szolgálnának. Mert az idén, amint beköszöntött a melegebb, a nyárias időjárás, lázas buzgalommal tatarozni kezdték a Stop-ot. Nem hiába koronázták Fehérvárott számos királyunkat!— szellemeskedik a Népszava — van ott mos.t is magyar (királyi ész.” Ha őszintén szólhatnának, biztosan azt írták volna: itt is meglátszik a hruscsovi butaság. • MILYEN A KOMMUNISTA ÁLLAMI NYOMDA? A magyar bélyeggyűjtőiknek nagy öröme van a kommunista Állami Nyomda rendetlensége miatt. A Postavezérigazgatóság ugyanis azt közli, hogy az Állami Nyomdában a bélyegpapir elcserélése következtében az ötéves terv építkezéseit ismertető bélyegsorozat 20 és 60 filléres értékeit vízjel nélküli papíron is készítették. Mire a tévedést észrevették, ezekből a bélyegekből néhány ív a postahivatal: k útján már forgalomba került. A bélyeggyűjtők most valóságos haj tó vadászatot indítottak e néhány ritka, viz jegy nélküli papiroson készült bélyeg felkutatására. Kanada legfontosabb Csendes Óceán-i kikötője, amely egyben az ország harmadik legnagyobb városa, valamint az a nagy sziget, amelyen British Columbia fővárosa, Viktoria fekszik, nevét egy angol tengerész, George Vancouver kapitány után kapta. Az első fehér ember, aki a mai British Columbia tartomány területén kikötött, valószínűleg a kiváló tengerész' és felfedező, James Cook kapitány volt. Ez valószínűleg harmadik utazása folyamán történt, amidőn (1776- 1779) felhajózott Amerika Csendes Óceán.i partján, hogy meg. találja a sokat keresett North West Passage.ot, (vagyis a Csen. des Óceánt az Atlanti Óceánnal c szekötő utat), amelynek folyamán eljutott egészen a Bering, szorosig. Cook egyik tisztje, az angol kir. tengerészet 21 éves hadnagya, George Vancouver volt. Cooknak a Vancouver sziget nyugati oldalán, a Nootke szorosban történt partraszállása jo. got adott Angliának ahhoz, hogy e partvidék tulajdonára igényt tartson, bár ez igényét Spanyolország egy ideig erősen vitatta. Az angol uralomnak e vidé. ken való megerősítésére 1792- ben egy másik expedíciót szer. veztek ugyanerre a vidékre, amelynek vezetésével Vancouver kapitányt bízták meg. "Discovery" és "Chatham" nevű hajóival Angliából elindulva a Cook kapitány által megjárt utat követte : a Jóreménység foka körül Ausztráliába és Uj Zélandba, majd Tahitin át Hawaii-ba, onnan pedig California.i partra hajózott, amelyet körülbelül San Francisco magasságban ért el. Azután pontosan a partot követve két év alatt részletesen átku. tatta az egész partot föl egészen az északi 56. szélességi fok vidékéig. Vancouver ügyes térképező volt és az általa felvett térképek évtizedeken át az északamerikai 'Csendes. Óceán-i partja feltárásának és betelepítésének alapjául szolgáltak. Hangyaszorga. lommal minden öblöt, minden folyótorkolatot gondosan berajzolt, úgyhogy amikor 1794 ok. tóberóben elhajózott, teljesen kitöltötte azt a területet, amely addig fehér foltként volt feltüntetve a térképeken. Angliába való visszatérése után azonnal hozzáfogott terjedelmes feljegyzései feldolgozásának és rajzainak rendes térképekké való áttételébe. 1798- ban, 41 éves korában érte utol a váratlan halál, mielőtt nagy munkáját befejezhette volna. Művét bátyja adta ki még halála évében. Ez volt Vancouver kapiány sorsa, aki méltán nevezhető British Columbia igazi felfedezőjének. Iraki helyzetkép Napról-napra zavarosabb a helyzet Irakban és a fővárosában, Bagdadban. Zavaros politikail’ag és sanyarú gazdaságilag. Az ipar mind kisebb mértékben dolgozik. A gyárak nagy része álI, vagy csak csökkentett üzemben dolgozik. A parancsnokságot a kommunisták által irányított szakszervezetek vették, át. Mivel az uralmat az országban még nem vehették' át a kommunisták, egyelőre arra törekszenek, hogy mindent szétziláljanak, tönkretegyenek, meggyöngitsenek. Ha sikerült megbénitaniok a termelést, ha sikerült fokozniok a nyomort az elviselhetetlenségig, ha sikerült mindent anarchiába süllyeszteni, akkor könnyen rá tudják fogni a jelenlegi uralomra, hogy tehetetlen, tehetségtelen, erélytelen és hogy csak ők: tudják a tönk szélére jutott országot kiszabadítani a káoszból. Ha kezükbe kerül a hatalom, azonnal, egyik napról a másikra meg fog változni politikájuk. Akkor nem lesz többé sztrájk, béremelés, munkaiidőkorlátozás. Akikor majd ismét életbelépnek a munka szabályozáist előíró rendelkezések, de sokkal szigorúbban és könyörtelenebbül, mint valaha. A munkásságnak többet, keményebben kell dolgozni majd, de kevesebb bérért és szabadság, nélkül. A munkásnyuzó rendelkezéseket azonban legalább a munkásság, nevében, fogják hozni és akik aláírják azokat részben munkások lesznek. Kassem pedig mindezeket a mesterkedéseket tehetetlenül nézi. Nincs hatalma hozzá, hogy szembeszálljon vele. Úgy járt, mint a bűvészinas : fölidézte a szellemeket, de nem tudja őket visszaparancsolni oda, ahová valók. Bagdadban az egyetlten iparág, amely virágzik, az emlékmüépitő ipar. Legfőbb alkotása az az óriási emlékmű, amely Bagdad" főterének nagy részét elfoglalja. Július 14-ére, a győztes forradalom: évfordulójára kell elkészülnie, egy része a forradalom ismeretiem hősi halottjának 60 láb hosszú emlékműve. Általános fejtörést okoz, hogy ki lehet ez az ismeretlen katona, hiszen-mindössze négy-öt katona esett el a forradalomban és mindegyik nevét ismerik^ MIT ÍRNÁK MÁSOK? Hősök a szemétdomb alatt j Leleplezték az új Katynt — Tito és Mojse Pijade partizánjai húszezer német hadifoglyot mészároltak le a trieszti karszt barlan. gokban. A nyugat-német jobboldal kitűnő lapja a "Reischruf" és mellette számos tekintélyes olasz lap megdöbbentő leleplezést közöl egy új katyni tömeggyilkosságról. A tényről tulajdonképpen már régen tudtak a német hadifogoly-kereső szolgálatok, azonban— úgylátszik.— a hallgatás világot behálózó összeesküvésének nem volt érdeke nyilvánosság elé engedni a vörös "humanizmus" töm e g gy i lk ossá ga i ró I szóló hireket. Most azután, a "Reischruf" közlése szerint — az olasz kormány 135 ezer DM.et utalt ki arra a célra, hogy a Trieszt-kömyéki karsztbaHangokból napvilágra hozzák és méltó hősi temetőbe helyezzék 20.000 német és köztük valószínűleg sok magyar hadifogoly holttestét. Kiszolgáltatva Hogyan kerültek ezek a 200— 300 méter mélységű barlangokba, amelyek akkor még természetesen nem olasz, hanem jugoszláv fennhatóság alatt állottak? A magyarázat igen érdekes. Tizennégy év előtt a német-ma. gyar-horvát ellenállás összeomlásakor 20.000 főnyi német alakulat szorult össze Trieszt térségében. Bár megbízható adat nincs rá, de igen alapos feltevés szól amellett, hogy a 20.000 katona közül voltak magyarok; is, akik 1945 április 4-én, az akkor még harcoló Horvátországon keresztül Triesztig vágták át magukat, miután kiszorultak Nagykanizsa és a Muraköz tájáról. Triesztet angol csapatok vették birtokukba, s tulajdonképpen az angolok ejtették foglyul a '20.000 embert. Agyonlőtt vakok, bénák, rokkan, tak Ezeket a hadifoglyokat a parancsnokló angol tábornok — a feltétel nélküli megadás elve alapján, — de mindenesetre a inemzetközi jog ellenére kiszolgáltatta Tito és Mojse Pijade vér. szomjas kommunista partizánjainak. Ezek után megkezdődött a tömegmészárlás, amely borzalmasságában, felülmúlta a katynit is. A 20.000 hadifogoly között ott voltak a katonai kórházak sebesültjei. Bénák, vakok, fél.lábú, vagy minden végtagjukat elvesztett hősök. A kommunisták ezeket odahurcolták a barlangok elé, s válogatás nélkül valamennyit a tömegsírokba lőtték. Ha már nem volt elég puskagolyó, akkor elevenen dobálták le a 300 méteres mélységbe a fél-halott sebesül, teket is. Mindez természetesen nem került a nürnbergi törvényszék elé. Sokkal inkább az történt, hogy Tito mesternek milliós támogatásokat kezdett adni Amerika. Még fegyverekre is kaptak pénzt. Trieszt város, a háborús összeomlás után elkövette azt a kegyeletteljes cselekményt, hogy a város szemetét azokba a barlangokba hordatta, amelyekben 20.000 német — és feltehetőleg — sok magyar hős tetemei nyugosznak. Ma többszázezer tonna szemét fekszik a hősök; sírjai föj lőtt. így az olasz kormány által j rendelkezésre bocsátott összeg jvalószínűleg nem lesz elég ar. j ra, hogy a 20.000 holttestet exhumálják. (Hídfő) Megbeszélések De Gaulle követeléseiről A genfi tárgyalásokon résztvevő nyugati külügyminiszterek rendkívüli megbeszélést tar. tottak, amelyen a franciák követelését tárgyalták meg, hogy az Egyesült Államok és Nagybritannia osszák meg atomtitkaikat Franciaországgal. Ugyanekkor á- NATO-hatal. mak londoni konferenciáján szavazattöbbséggel elvetették a franciák kívánságát, hogy Franciaország nagyobb befolyást nyerjem a NATO stratégia kialakításában is. ■ A válság hirtelen kirobbanására Pierree Billott tábornok, volt francia hadügyminiszter azt a magyarázatot adja, hogy az angolszász hatalmak nem válaszoltak De Gaulle szeptemberi tervezetére a NATO átszervezésével kapcsolatban. Amint isroe| retes, a franciák a NATO keretén |belül olyan Irányító szervet akar! tak kialakítani, amely önállóan [intézkedik a főbb kérdésekben; ebbe az irányító szervbe a francia javaslat szerint az Egyesült Államok- Nagybritannia és Fran. ciaország tartozott volna. Érthető, hogy sem az angolszász államoknak, sem a NATO többi tagállamának nem tetszett ez a terv. EREDMÉNYT AKAR? ITT HIRDESEN!
