Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1959-06-17 / 48. szám
Még jőni kell, még jőni fog. Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. PRICE 10 CENTS A mi utunk, a magyarság ut)a, na is változatlan: hívan az 'ozor évot nultunkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek^ a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" v A fenti idézet Kenesei F. László la punk első számában megjelent be köszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT C5 IX. évfolyam 48. szám. j KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELELŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1959 jún. 17., szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal V ' . Edited arid Published at 996 Dovercourt Road, Torontt Szerkeszti: 196 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LEJ. 6.0333 KENESEI F. LÁSZLÓ PHONE LE. 6.0333 Paul Henri Spaak NAGYSZABÁSÚ TERVE A VILÁGBÉKE MEGTEREM1ÉSÉRE Amig a haldokló genfi konferencia legújabb eseményeként ff nyugati nagyhatalmak a limine visszautasították Gromyko legújabb "ultimátumát", amely szerint a szovjet újabb egy évi határidőt ki. nál Nyugat-Berlin katonai védelmének felszámolására, ellenkező esetben pedig újra blokád alá akarja venni a német fővárost, addig a világbéke biztosítására nyitva álló helyes utat egy másik konfe. rencián, éspedig a Londonban ülésező NATO.konferencián körvo. imalazta Spaak belga külügyminiszter. Paul-Henri Spaak, az Északátlanti Egyezmény főtitkára, nem a szoros értelemben vett Északatlanti Egyezmény tagjai előtt beszélt, hanem egy újabb intézmény, az úgynevezett Atlanti Kongresszus záróülésen szólalt fel. Az Atlanti Kongresszus azokra az európai, illetve amerikai országokra is vonatkozik, amelyek katonai, vagy politikai indokokból nem csatlakoztak a NATO.hoz, — főleg azért, mert nem kívánnak sem háború esetén, sem béjcében semmiféle katonai támaszpontként szerepelni. Ezek a katonailag indifferens, egyébként azonban szivvel-lélekkel nyugati országok: Svájc, Svéd. ország, Portugália, — az Óceán innenső oldalán pedig a latin-ame. rikai országok. Spaak nem hagyott kétséget aziránt, hogy az Atlanti-Óceán két partján elterülő országok legfőbb problémája e pillanatban : a stra.i téglái és taktikai atomfegyverekkel való felszerelés. A szónok el. sősorban a Franciaország részéről támasztott nehézségekre gondolt. ' Mint legutóbbi számunkban megirtuk, Franciaország csak akkor hajlandó az amerikai támaszpontokat saját területén továbbra is fenntartani, ha az angolszász nagyhatalmak rendelkezésére bo. csátják mindazokat az adatokat, amelyek atombombák gyártásához szükségesek. Erre vonatkozólag azt jelentette ki Spaak, hogy az egész európai atombomba kérdést teljesen új szemszögből kell tekinteni. Mert mindaddig, amig az európai országoknak semmi, féle atomvédelme nem volt, addig el lehetett fogadni azt az álláspontot, hogy nincs semmiféle felelősségük sem Európa védelme szempontjából; addig az időpontig Európa védelméről egyszerűen az amerikai hadsereg gondoskodott. Mihelyt azonban az európai országoknak saját taktikai, főleg pedig saját stratégiai atomfegyvereik vannak, nekik maguknak kell viselniük a felelősséget abból a szempontból is, hogy ezeket az atomfegyvereket mikor használják fel, s hogy ezzel mikor idézik elő a világot elpusztítással fenyegető általános atomháború kitörését? Ezért a NATO.nak, egyidejűleg pe. dig az Atlanti Kongresszusnak legfontosabb feladata az, hogy az Észajcátlanti Egyezmény atomhadseregét újjászervezze, s annak el. lenőrzésére megfelelő szervet hozzon létre. Olyasféle megoldás, mint egy legfelsőbb ellenőrző szerv, amely az Egyezmény 15 országának katonai parancsnokaiból állna, nem felelhet meg a célnak,' mert sürgős szükség esetén soha nem lesz idő 15 országból összehívni a bizottságot. Spaak ezért permanens ellenőrző bizottság létesítését javasolta, amely szükség ese. tén a nap és az éjszaka bármely pillanatában határozhat, úgy azon. ban, hogy a határozatért ne lehessen felelőssé tenni egyik egyezményes tagot sem — különösen nem egyedül az USA-t vagy Nagy. britanniát. Ez a permanens ellenőrző bizottság egyúttal az Atlanti Kongresszus résztvevői számára közös gazdasági és kulturális poli. Elkészült az Egyesült Államok általános légvédelmi terve A honvédelmi minisztérium bemutatta Eisenhower elnöknek azt a nagy átfogó tervet, amely az Északiamén kai kontinens lég. védelmét szabályozná. A. terv fontosságára tekintettel az Elnök soronkivüli tanácskozásra hívta össze a katonai és polgári vezetőszemélyeket, valamint tudományos tanácsadóit. A Fehér Házban tartott 80 perces megbeszélésen megvitatták. a tervet, amelynek egyik legfőbb értéke, hogy összehangolja az eddig külön utakon járó szárazföldi és légi haderők terveit. Mig a légi haderő a Bomarc rakétára építi védelmi hálózatát, addig a szárazföldi hadsereg a Nike-Herkules rakétát fejlesztette ki. A Kongresszus a Nike-Herkules tervet szorgalmazta, a Szenátus a Bomarc építését tartotta fontosabbnak. Az új terv mindkét fegyvert meghagyja, felhasználja és kijelöli legmegfelelőbb alkalmazási területüket. Az általános terv szerint a repülőgépekkel végzett ellenséges támadást, amelyet az északi vidékeken és a két Óceán vizein létesített radar megfigyelő há, lózat idejében jelez; először a Bomarc típusú, kisebb magasságot elérő, de nagy találati pontosságú rakéták és e pilóták által kormányzott repülőgépek hárítják el, illetőleg tizedelik meg. A sűrű lakosságú vidékek, a fontosabb katonai pontok stb. körül a Nike-Herkulesek látják el a védelmet, mert ezek nagyobb magasságba hatolhatnak és a földi állomásokról irányíthatók az ellenséges célpontokra. ■ Az általános terv hosszú időre megszabja a fejlődés irányát, összehangolja a sokszor külön. utakon járó külön terveket, hatásosabbá és amellett kevésbbé költségessé, teszi a védelmi rendszer kiépítését. A terv néhány napon belül a Kongresszus elé kerül. A Konzervatív Párt óriási győzelme Ontarioban! A június 11-én lefolyt tartományi képviselőválasztásokon, amint az előre látható volt, a Konzervatív Párt hatalmas győzelmet aratott. A Konzervatív Párt 71, a Liberálisok 22 és a CCF párt 5 mandátumot kapott. Részletes beszámolót következő számunkban hozunk. Itt csak annyit közlünk, hogy a magyarság régi barátai, akiket lapunkon keresztül többízben ismertettünk, mind bekerültek a parla| mentbe. tikit is folytatna. A bizottság ecéiból mindenekelőtt egyezményt hozna létre a Nyugateurópai közös piac tagjai és a közös piachoz eddig még nem csatlakozott többi európai ország között: (Az eddigi egyezményes tagok: Franciaország, Nyugat-Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Olaszország). A cél az volna, hogy áz Atlanti-Óceán partjain elterülő országok gazdasági, pénz. ügyi és iparfejlesztési politikája közös megállapodás szerint, közös vezetés alá kerüljön. Ezzel kapcsolatosan azonos gazdasági nivóra lehetne emelni a nyugati országok népességét mindenütt. A tudományos és technológiai'ismeretek kicserélésével, az energiaforrá. sok közös kihasználásával megfelelően fejleszteni lehetne az el. maradottabb nyugati országok helyzetét. Végül azt ajánlotta Spaak, hogy ha ez az európai, illetve Atlanti-óceáni gazdasági koordinációs terv megvalósul, vessék meg az alapjait egy hasonló célú vi. lágszervezetnek is. A majdan megalakítandó világszervezet kiegé. szitheti a gazdaságilag elmaradt ázsiai és afrikai országokban már eddig is működő különféle segélyszervezeteket. A Spaak-féle terv kétségtelenül a világbéke megteremtéséhez vezető egyetlen igazán helyes utat mutatja. A világ jelenlegi szétszakitottságát jelentékeny mértékben az okozza, hogy az egyes országok gazdaságilag a legkülönbözőbb nivón élnek. Csak Euró. pában is szinte áthidalhatatlan különbség van, például a nyugat, német ipari munkás és a délolasz munkás helyzete között. Hátmég mekkora a különbség, ha az északamerikai átlagpolgár életnívóját hasonlítjuk össze a délamerikaiévat, nem is beszélve a Vasfüggöny mögött nyomorgó 1000 millió emberről, vagy a túlnépesedett ázsiai országok páriáiról. A nyugateurópai közös piac működésének eddigi 10 éve alatt megmutatta, hogy igenis lehetséges politikai meggondolásokat alárendelni a gazdasági szükségnek, s hogy az ilyen megoldás meghozza nemcsak a gazdasági fellendülést, hanem a politikai békét is. Csak olyan rendszerek, — mint napjaink, ban a kommunizmus —, amelyekben a tömeggyilkosok vezetik a rabszolga.milliókat a meztelen erőszak eszközeivel, — tiltakoznak a gazdasági közösségek létrehozása ellen, mert hiszen minden diktatúra alapja az, hogy aki nem engedelmeskedik, nem kap enni. Ezért van az, hogy a kommunista rendszerrel meg sem lehet próbálni az együttműködést, elsősorban éppen gazdasági téren nem ; minden erre vonatkozó nyugati kísérlet meg fog hiúsulni a jövőben, amint mindig meghiúsult a múltban is, mert amig a szabad világ vezetőinek a célja : az általános életnívó emelése a szabadság ér. dekében, addig a diktatúrák célja: az általános életnívó lesüllyesztése a rabszolgaság fenntartása érdekében. Az a terv tehát, amelyet Henri Spaak az Atlanti Kongresszus elé terjesztett, csak addig a határig jó, ameddig a szabad világban élők. re vonatkozik. Eddig a Határig azonban valóban sürgősen meg kell valósítani. A nyugateurópai országok közös piaca azt mutatja, hogy meg is lehet valósitani, s hogy ezzel létre is fog jönni egész Európa gazdasági, majd politikai egysége is. Nyomon fogja követni az egész Nyugat gazdasági egysége, éspedig valószinüleg még a most élő generáció életében. Formailag pedig az a valószínű, hogy a Spaak által ajánlott nyugati gazdasági közösség át fogja venni az UNO szerepét. Mert a mostani nyugati szervezkedésnek az igazi beíső célja az, hogy tartalommal töltse meg az Egyesült Nemzetek Alapokmányának szép, de üres szavait. Eisenhowernek sem tetszenek a tulmagas orvosi dijak Atlantic City-bői (N. J.) jelentik, hogy a nagy orvosíkongresszuson, amelyen mintegy ötezer orvojs vett részt, Eisenhower elnök is megjelent és beszédet .mondott. Beszédének az volt a vezérgondolata, hogy az orvosoknak mérséikelni kell díjaikat, amiket a betegeknek felszámítanak, mert a túlzottan magas díjszabással a maguk részéről is hozzájárulnak az inflációs veszély fokozásához. Az infláció pedig az orvosnak és a paciensnek egyaránt kárára van. A királyné Chicagóba is ellátogat Július 6-án 13 órát fog tölteni Chicagóban Erzsébet királynő és Férje, Fülöp herceg.. Chicago ,lesz az egyetlen város az Egyesült Álamokban, ahová a királynő ellá. :ogat. A város társadalmi életének. nagy eseménye lesz ez a látogatás. A polgármesteri hivatalba százával érkeznek az ajánlatok, hogy mit mutassanak meg a királynőnek és milyen ünnepségeken vegyen részt Richard. J. Daley szerint, ha 11. Erzsébe^rhat hónapot töltene Chicagóban, akkor .sem tudná elvégezni és megnézni mindazt, amire kérik. A látogatás egybeesik Chicago kikötőjéjnek tengeri kikötővé nyilvánitásávál-és a megnyitó ünnepségen a királynő Kanadát fogja képviselni. Influenza járvány az USA nyugati partvidékén A Csendes Óceán'piarján egyes helyeken' egyelőre szórványosan influenza megbetegedések fordultak, elő, amint az amerikai örvösök::'Atlantic Cityben tartottgyűlésén Leroy Burney orvos-tábornok közölte. Azt mondta, hogy egyelőre még nem tüdják, a szokásos betegségről va.n-e szó, amelynek ellensze.rei rendelkezésre állnak, vagy valamilyen újabb változatról'. Ha ez az eset fog valónak bizonyul ni,-az Egyesült Államoknak ugyanolyan, jól megszervezett hadjáratot' kell' indítani ellene, mint ahogy 1957-ben tette, amikor az ázsiai influenza árasztotta el az országot. Az amerikaival egyidejűleg azonban Ausztráliából, Svédországból és Portugáliából is jelentenek hasonló megbetegedéseket, amelyek az ázsiai influenza tüneteit mutatják. Aggodalomra ad okot, hogy az 1957-ben kitört nagy járvány ugyancsak a nyár elején ’kezdődött. A Szentszék új diplomáciai képviselője Kanadában, Msgr. Sebastiano Baggio, Apostoli delegátus. Megérkezésekor Legér bíboros, montreali érsek üdvözölte. A nyugati széthúzás iskolapéldája Franciaország elhatározása, hogy nem enged területén atombombákat tárolni mind. addig, amig az Egyesült Álla. mok és Nagybritannia nem közük vele atomtitkaikat, olyan folyamatnak a kezdete lehet, amely nagy mértékben meggyöngiti a NATO ütőképességét, amely a kommunistákat segíti ideológiai és im. perialista terjeszkedésükben. Ha kivonják az USA légi. egységeit Franciaországból, ez visszahatással lesz a Fran. ciaországban állomásozó kanadai légi alakulatokra is, amelyek az Egyesült Államoktól kapják teljes eliátmányu. kát. Ha az USA felszámolja a maga légi támaszpontjait Fran. ciaországban, Kanada egyedül nem fogja tudni fenntartani a magáét. Kanadai nem hivatalos vé. lemény szerint tehát a kanadai légi kötelékeket is ki kell vonni Franciaországból. Ez az Európában állomásozó kanadai légi alakulatok fele. A másik fele Nyugat.Németországban állomásozik. Ha a franciaországi alakú, latokat akár Németországba, akár máshová (az USA kötélé, kék Hollandiába kerülnek) telepítenék át, ez azzal járna, hogy költséges új támaszpontokat keli építeni, amit Ka. nada nem szívesen vállal. A francia válságot tehát egyes kanadai körök arra szeretnék felhasználni, hogy csökkent, sék európai kötelezettségeiket. Ha ez a felfogás győz, is. mét erős ütés éri a nyugati világ nehezen felépített egységét és ismét tápot kapnak a mindent elnyelni szándékozó kommunista hóditási törekvé. sek. A pillanatnyi haszon, az apró-cseprő megtakarítások, egyrészt, a hatalmi szempon. tok, a nemzeti féltékenység és sovinizmus, másrészt úgy gyengíti a szabad világ erőit, mint a szu a hatalmas tölgyet. Ellen tud-e majd állni, ha akaratunk ellenére kitör a törté, nelmi vihar? Pearson szoros együttműködést sürget i az Atlanti hatalmak között LESTER PEARSON Lester Pearson volt kanada külügyminiszter, a Liberális Párt vezére, New Yorkban a Szociális Kutatások Uj Iskolája megnyitó ünnepségén azt mondta, hogy az atlanti közösségnek a lehető legszorosabban kell együttműködjnie politikai, gazdasági és hon-védelmi kérdésekben egyaránt- Azt állította, hogy ha nem tuoldnaik megegyezni a nagy kérdéseikben, ismét felüti a fejét az ~a. veszély, amelyet "elszigetelődés-S- meik" szoktak nevezni. Ennek elüső eredménye az, hogy Európa és Amerika ismét eltávolódnák ' egymástól. Nagyon sajnálatos és valószinüleg halálos csapás vol. na ez a nyugati vilá-gra. Pearson hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak kell a vezetőszerepet vállalni ebben a politikában, de ennek a vezetőszerepnek nem szabad csak rakétatámaszpontok és Radar megfigyelő hálózatok építésében ki. merülni. Burkolt Célzás is volt beszédében a szociális biztosítás esetleges bevezetésére, amikor ezt mondta: “Nagy veszteséget jelentene számunkra, ha valaha is eljönne az az idő, amikor az emberek a.z államhoz fordulnának orvosi segítségért, holott annak a beteg és orvosa közötti magánügyletnek kellene maradni.” Bár Eisenhower elnök nem említette, köztudomású ,hoigy Amerika-szerte mozgalom indult az általános, országos betegbiztosítás bevezetése érdekében..
