Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1959-06-13 / 47. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. PRICE 10 CENTS mSSmSSSSSmSSSSmSSSSSSSSS^SSlSSSSSSmSSSB "A ml utunk, a magyarság ut|a, ml Is változatlan: hlvan az szar ávsa múltúnkhoz, nsmzati tradíciónkhoz, a karasztány világnázstnsk, a krisztusi igazságoknak vagyunk kövatOi, hirdstOI" (A fant! idézőt Kanosai F, lászlé lapunk alté számiban magjalsnt ba> köszöntő cikkéből valé.) ÁRA: 10 CENT IX. évfolyam 47. szám. j KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA | ■ Toronto, 1959 június 13, szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 ÜJ EURÓPAI STRATÉGIA Még 1958 szeptemberében, amikor az úgynevezett berlini krízis, illetve a szovjet Berlinre vonatkozó fenyegetései nem szere, peltek a politika színpadán, De Gaulle francia államfő levelet inté. zett az USA és a brit kormányhoz azzal a kérelemmel, hogy juttas. sanak Franciaországnak nagyobb szerepet az európai tér védelmében, járuljanak hozzá az egész francia hadsereg atomfegyverekkel való felszereléséhez, s közöljék a francia vezérkarral mindazokat a ma még titokban tartott adatokat, amelyek a kis. és nagyméretű atom. és hidrogénbombák katonai célra való gyártásához szüksége, sek. De Gaulle ezen kérelme első pillanatra jogosnak látszott. Hi. szén a II. világháborút a három nyugati nagyhatalom együtt fejezte be, s ma mégis az a helyzet, hogy úgy a Nyugat, mint a szovjet Németország két kettészakított részét igyekszik a legmodernebb fegyverekkel felszerelni, míg Franciaország stratégiai szempontból elsősorban a támaszpont szerepét kapná háború esetén. Ha Európában bármi oknál fogva — például akár Berlin miatt is — háború törne ki, az nem lokalizálódhatnék Németország területére, hanem úgyszólván már az első órában átterjedne Francia, országra, amely ismét csatatérré válnék, minden borzalmas mellék, jjelenséggel együtt, amelyet a franciák — éppúgy, mint a magyarok és más népek is — olyan keserűen kitapasztaltak. Franciaország ettől a "mellék-szövetségesi" helyzettől csak úgy szabadulhat meg, ha minden fenntartás nélkül egyenrangú partnerévé válik a többi két nyugati nagyhatalomnak. Ha ugyanis Franciaország sajátmaga gyárthatná atomfegyvereit, s azokat a sajátmaga által meghatározott támaszpontokon helyezhetné el, füg. getlenül az Északatlanti Egyezmény vezérkarának utasításaitól, ak. kor ezeket a ma már egyedül korszerű fegyvereket gyakorlatban is tetszése szerint használhatná fel, — szükség esetén például egy szovjetmegszállta Németországból jövő támadás leküzdésére is. Az amerikai törvényhozás azonban nem engedi meg, hogy az USA bevetésre képes állapotban bármilyen atomfegyvert bocsás. son bármely más ország rendelkezésére. A bombák ledobására szükséges utolsó eszközöket csak amerikai katonák használhatják fel. Ez vonatkozik többek között Kanadára is; bármilyen támadás érné ma Kanadát, az atomfejjel ellátott elhárító rakétákat csak amerikai katonaság vethetné be még kanadai területről is. Ugyanez a helyzet Franciaországban is, — ha tehát az amerikai vezérkar bármilyen meggondolás alapján úgy határozna konkrét támadás esetén, hogy Franciaországot, vagy annak egy részét feladja, úgy a francia hadsereg ezen nem tudna segiteni, mert a rakéta.támaszpontjai megvannak ugyan s atombombákat is tárolnak Franciaország terű. Hetén, de azokat csak amerikai katonaság volna képes kilőni. Most, hogy a genfi tárgyalások láthatólag meghiúsultak, s leg. jobb esetben is legfeljebb a jelenlegi hidegháborús helyzet marad, hat fenn — tehát elméletileg bármely pillanatban bekövetkezhet egy bolsevista támadás, s az ezt nyomon követő szükséges nyugati atombomba ellentámadás, — Franciaország többé nem maradhat függő viszonyban sem a NATO-parancsnoktól, sem az amerikai ve. zérkartól. Hogy Franciaország teljes atom.függetlenségét kikény. szeritse, De Gaulle most arról értesítette a NATO.főparancsnokot, Norstad tábornokot, hogy nem járul hozzá atombombák Franciaor. szagban való tárolásához, kivéve, ha az atombombával kapcsolatos teljes információt és technikai segédeszközöket megkapja. Norstad tábornok ideiglenes válasza az volt, hogy amennyiben De Gaulle fenntartja ezt a kívánságát, az USA ki fogja vonni atombombát száliitó légierejét Franciaországból. Ehhez a kérdéshez kapcsolódik az a további kérdés, hogy egyáltalán szükséges.e Nyugat.Európában szárazföldi, vagy légi atom. támaszpontok fenntartása? Ha a rakéták tovább fejlődnek — s a jelek szerint az USA hadseregének egész sereg különféle típusú, atombombát száliitó rakétája van a világ minden pontján, akkor mindegy lesz, hogy háború esetén ezek a rakéták hol vannak tárol, va. Béke idején pedig — s ez a fő ellentét a nyugati és a szovjet felszerelés között — a nyugati országok semmiféle fenyegetésre nem használják fel meglévő atombombáikat. Hogy a józan ész ismét a katonai felszerelésre, nem pedig a többé-kevésbbé papiros.értékű megállapodásokra kell, hogy alapít, sa a nemzetközi biztonságot, arra intő jel, hogy a genfi tárgyalások, amelyek már régóta csak tessék.lássék módra folynak, lassan for. málisan is befejezéshez közelednek. A három nyugati nagyhatalom öt pontban foglalta össze követeléseit, s azt azzal nyújtotta át Gro. mikonak, hogy már előre biztosnak látszik, hogy ezek a követelések amúgysem fognak bolsevista részről elfogadásra találtatni. Az öt pont a következő: 1 A nyugati hatalmak megtartják a Nyugat-Berlin megszállását biztositó valamennyi jogukat. 2. A nyugati nagyhatalmak és a szovjet egyaránt kijelentik, hogy a Nyugat, és Kelet.BerlinJ városi hatóságok szorosabban fognak együttműködni a súrlódás elkerülése céljából. 3. A Nyugat-Berlin-i megszálló katonaság létszámát nem eme. lik. 4. A Nyugat.Berlin és Nyugat-Németország közötti polgári és katonai forgalom szabadságát mind a négy nagyhatalom garantálja. 5. Ez a megállapodás mindaddig érvényben marad, amig Né. metország egyesítése meg nem történik. Bár egészen bizonyos, hogy a szovjet ezt a most már véglegesnek látszó nyugati álláspontot nem fogadja el, mert hiszen ez nem egyéb, mint teljes szovjet visszavonulás, — nyugodtan áliithatjuk, hogy amikor a genfi tárgyaló felek széjjelmennek, pontosan az lesz a helyzet, mint amit a fenti öt pont kíván. Legfeljebb az történhetik még, hogy a szovjet formálisan megszünteti Kelet-Berlin megszab lását, az adminisztrációt átadja a keletberlini úgynevezett hatósá. goknak, akikkel azután a nyugati hatalmak majd valószínűleg orosz nyelven fognak érintkezni, hogy ezzel is fenntartsák azon álláspont, jukat, hogy a keletnémet hatóságok csupán, mint a szovjet megszálló katonai hatóság megbízottai gyakorolnak bármilyen hatalmat. Miután minden ezen a helyzeten túlmenő lépés háborút jelentene, — ezt a lépést egyik fél sem fogja megtenni. Ha lokális megoldás egyáltalán lehetséges Berlin kérdésében, ez csak úgy képzelhető el, ahogy lapunkban a genfi konferencia megnyitásakor megírtuk: hogy tudniillik egész Berlint helyezzék újra közös négyhatalmi megszállás alá. Legyenek amerikaiak a keletberlini zónában és oroszok a nyugatberlini zónában is. Ez a meg. oldás elméletileg és diplomáciailag elfogadható volna. Ha eddig egyik fél sem proponálta, annak az az oka, hogy egy ilyen vegyes megszállás újabb súrlódási felületeket eredményezne. TOVÁBB TART A MEDDŐ VITA GEMEN... fcS ■ . ■ ' fe ; 4J ¥ ' w:/" m f/ * •>' , Christian Herter Negyedik hete tárgyalnak már a külügyminiszterek Genfben, de eddig még a legkisebb eredményt sem érték el. A derülátók ugyan még nem adták fel a reményt és már azt is eredménynek tekintik, hogy eddig nem vitték törésre a dolgot. A józan mérlegelés azonban csak azt a következtetést eredményezheti, hogy nincs semmi értelme az egész huzavonának és valószínűleg csak a látszat kedvéért ülnek még együtt. A diplomaták es az újságírók most azt hiszik, hogy a konferencia körülbelül két héten belül befejeződik, éspedig ! olyan megállapodással, amely biztosítja a nyugatiaknak a 1 jogot, hogy Berlinben maradjanak és a hozzávezető utakat szavatolja. Az utolsó héten beszélnék meg a csúcstalálkozó tárgysorozatát, ha erre egyáltalán sor kerül. Eddig nem említették a csúcstalálkozót. A két fél álláspontja változatlanul ugyanaz, mint amivel a tárgyalásokat elkezdték. Az oroszok azt kívánják, hogy Nyugat-Berlin semleges város legyen, amelyben a Nyugati Hatalmak csapatai mellett az oroszok is tartanának katonaságot. A Nyugatiak ezzel szemben nem hajlandók belemenni ebbe, és az eredeti megállapodás szerint kívánnak továbbra is Berlinben maradni. Kitartanak amellett is, hogy az oroszoknak szavatolni kell a városiba való szabad közlekedés jogát a Nyugatiak részére és ezt anélkül, hogy a kelet-német hatóságokkal kelljen tárgyalni ok. V • Herter külügyminiszter a tárgyalások folyamán azt a kijelentést tette, hogy Nyugat- Berlinben több, mint kétszázezer kommunista kém és agitátor van, akiknek az a céljuk, hogy magukhoz ragadják az uralmat és megszüntessék a szabad életet a Nyugatnémet területen. Herter a nyugatnémet kémelhárító osztály jelentéséből közölte az adatokat. Nyíltan megmondta Gromikonak, hogy a Szovjet így akarja megszerezni a kommunistáknak a várost, amit a berlini blokád idején nem sikerült elérnie. Moszkvai hírek szerint Hruscsov hétfőn egy keletnémet küldöttséget fogad. A küldöttséget Walter Ulbricht vezeti. Úgy tudják, hogy Hruscsov ez alkalommal véglegesen ,le fogja szögezni állás.pontját a berlini kérdésben. Folytatják a tárgyalásokat az atombomba-kísérletek szüneteltetése érdekében ADENAUER TOVÁBBRA IS KANCELLÁR KIVAN MARADNI Valószínűleg a genfi tárgyalások eddigi sikertelenségének hatására Adenauer kancellár megváltoztatta álláspontját. A Keresztény Demokrata Párt vezetői előtt bejelentette, hogy nem pályázik a Köztársaság elnöki tisztjére, hanem továbbra is a kancellári teendőket kívánja ellátni. Azzal indokolta meg elhatározását, hogy biztosítani akarja Nyugat-Németország eddigi politikájának változatlan továbbvitelét. A pártvezetők gyűlésén csak Schroeder miniszter helyeselte Adenauer elhatározását ,a többiek sajnálatosnak mondták azt. A szociáldemokraták vezetője, Erich Ollenhauer úgy jellemezte Adenauer elhatározását, “mint felelőtlen játék a Szövetségi Köztársaság legmagasabb tisztségével és mint gátlástalan személyes hatalmi politika”. j A két oldalról jövő ellenzés azonban más-más értelmi és I érzelmi forrásokból fakadt. Míg a Keresztény Demokraták azért fogadták meglepe- Jtéssel és talán aggodalommal I Adenauer elhatározását ,mert ily módon nem látják biztosítottnak a síma, zökkenő nélküli átmenetet, ha Adenauernek kora miatt végre mégis csak abba kell hagynia közéleti szereplését, addig Ollenhauer megjegyzései a szokásos ellenzéki megnyilatkozásnak tekintendők, amelyek eltúlozva hangsúlyozzák a politikai ellenfél minden megnyilatkozását. Ennek figyelembevételével kell kellő értékére leszállítani az olyan kitételeket, hogy “felelőtlen játék” és “hatalmi politika”. A németek is és az egész Nyugat tudja, hogy Adenauer nem felelőtlen játékos, nagyon is jól tudja, mit csinál és mi a helyes eljárás. És az, hogy túlzott személyes ambíciói volnának a 83 éves Adenauernek, a sikerek után, amelyek I eddigi működését kísérték, és amelynél többet már ember I nem érhet el, egyenesen nevetséges állítás. Csak egyetlen értelmes magyarázat fogadható el, az, amelyet maga Adenauer hangoztatott: a jelenlegi sorsdöntő időkben továbbra is a jól bevált, sikeres politika; folytatását akarja biztosítani. Mamutomból jelentik, hogy három heti sztrájk után ismét elkezdődik a munka a Studebaker - Packard gyártelepén, Hamiltonban. A megegyezés mindkét fél kölcsönös engedményei után jött létre. A sztrájk három héttel ezelőtt nyolc-centes bérkülönbözet miatt tört ki: a vállalat átlagosan 18 cent béremelést ajánlott fel, míg a szakszervezet 26 centet követelt. Az Atlanti Óceánon levő egyik tengeralattjáróról lőtték íd azt a rakétát, amely a történelemben először vitt postát magával. A szállítmány végpontja mindössze száz mórföldnyire volt, de nem a távolságon volt a hagsúly .hanem a szállítmány sima földre-juttatásán a célpontban. A tengeralattjáró, amelyről a kilövést végezték, a Barbero nevű, különleges rakétakilövő tengeralattjáró, a rakéta pedig Regulus tipusu volt, amely óránként 600 mérföldes sebességgel halad. A rakétában elhelyezett postai szállítmány sértetlenül ért rendeltetési helyére. Az Egyesült Államok, Nagy. britannia és a Szovjetunió kiküldöttei ismét leültek a tárgyalóasztal mellé, hogy folytassák a 1 május 12-én abbahagyott megbeszéléseket. A múlt év októbere óta folytatott tárgyalásokon 17 pontban megegyezést értek el. Az a vélemény alakult ki Genfben, hogy most a tárgyalások olyan új korszaka kezdődik, amikor megállapodásra tudnak jutni és azt a csúcstalálkozó elé terjeszthetik. A három fődelegátusnak, az amerikai James J. Wadsworth. na'kl, az angol David Ormsby-Go. renak és az orosz Semjon Csa. rapkinnak négy fontos kérdést kell megoldani: 1. a szárazföldi ellenőrző állomások személyzetének kérdése; 2. a mozgó megfigyelő alakzatok összetétele és a feltételek, amelyek mellett ki lehet őket küldeni a robbantásra gyanús helyekre; 3. a nemzetközi ellenőrző bizottság összetétele és szavazási módszerei; 4. a vétóval meg nem akadá. lyozható ellenőrző kiszállások száma abból a célból, hogy meg-Ilapítsák történt-e atomrobbantá. i kisérlet. A Nyugat szakértővéleményeket akar meghallgatni három új kérdéscsoportban : az egyik a nagy magasságokban végzett robbantások kikutatásának kérdése, a másik annak megállapítása, hogy milyen műszerekre van szükség a véghezvitt atom robbantások felkutatásához és végül, hogy milyen rengésjelző műszerekre van szükség a földalatti robbantások kikutatására. Washingtonban óvatos optimizmust árulnak el a ^megbeszélések sikere tekintetében. , Hruscsov bejelentette, hogy a Szovjet csatlakozik azokhoz a tudományos erőfeszítésekhez, 1 amelyek célja, a nagy magasságokban végzett atomrobbantások kikutatása. Az Egyesült Államok — hírek szerint — azt tervezik, hogy .megmutatják az oroszoknak a nagy magasságokban és a földalatt végzett robbantások eredményeit. A Nyugat kitart amellett, hogy minden megegyezésnek, amely az atomrobbantá sokkal kapcsolatos, olyan ellenőrző rendszert is magába keli foglalnia, amely lehetetlenné teszi a megállapodás kijátszását. Zavargások Ecuadorban Guayiaqu.ilból jelentik: Napok óta folynak a harcok a polgári lakosság egy része és a rendőrség-katonaság között. A zavargásokat hivatalos közlemény szerint kommunista bujtogatók rendezték, akik ily módon akarják megakadályozni a jövő év februárjában Ecuador fóvárosába, Quitoba összehívott konferenciát, amelyen az ame- 1 kai államok külügyminiszterei vesznek részt. Camillo Ponce elnök ostromí lapotot hirdetett és teljes erővel el akarja nyomni a forronc ist, amelynek élén diákok állnak. A zavargások első napján hat ember vesztette életét. A következő nap rendezett temetésen fatezer ember vett részt és ezen ismét zavargások törtek ki. Ekkor újabb nyolc ember halt meg és mintegy százan megsebesültek. A tömeg megostromolta 3 rendőrség épületét, azonban viszszaverték őket. Hat óra hosszat tartottak a harcok a város utcáin a katonaság páncélkocsijai és a forrongó tömeg között. . EGYIPTOM Az A1 A'khbar című újság azt a hírt közli, hogy az Egyesült Arab Köztársaság elkészítette első sikeres középtávú rakétáját, elsőnek az arab államok között. Az újság szerint a rakétát, amelyet El Rajt ah-nak (a futó) neveztek el, a közelmúltban kiváló erednónnyel próbálták ki a sivatagban. Véget ért a sztrájk Az első postai szállítás rakétával
