Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-06-06 / 45. szám

IX. évfolyam, 45. sz., 1959 június 6., szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG ‘tkuHQCvUatU 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENÉSEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd.,^Toronto Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $10.00, fél évre $6.00., egyes szám ára: 10 cent Külföldön: egész évre $12.00, fél évre $7.00 Válaszbély%g nálkül érkezett levelekre nem válaszolunk! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. /BBQOOeOBOQWOWOOBOCnWOOOgWOPi. MYIREGYHÁZY PÁL: • 41 TIZENHÁROM ALMAFA A tizenhárom alimafa csak költői keret Wass Albert regényéhez, melyben a székelyek sorsát mutatja be Erdélyben a második világ­háború idején. A regény hőse, Táncos Csuda Mózsi háromszéki székely, akit vadőrnek szerződtettek a kommandói erdőkhöz. Még a bécsi dön­tés előtt medvevadászatra kísérte a brassói román prefektust, aki a szép medvebőrért nagy fösvényen ötszáz lejjel ajándékozta meg. Mózsi a pénzen húsz jónövésü almacsemetét vásárolt, szegények jövendőjét és elültette a hegyen lakóháza körül. Az al'mafák kettő bijjával mind megeredtek a tavaszon. Lombot is vetettek, ügyeset. Rájövő télen néhányat megrágtak a nyulak, mert lefújta róluk a szél a kórét. Ezekből isimét elpusztult kettő. Egyet szénahordásaikor letaposott a bivaly. Egyet valami arra tévedt szekeres levágott kínjában ostornyélnek. Egyet meg a gyerekek törtek lói játszadozás'közben. Végül is tizenhárom megmaradt. Jóízű pojnyik alma termett rajtuk. A bécsi döntés után a határ ott vonult el Mózsi a lm áfái kö­zött. Négy tagiból álló bizottság rakta le a cövekeket, volt ott egy magyar, egy román, egy német, meg egy olasz. Ezek elkezdték rángatni a métát magok között, mint ébek a csontot. Ha csak egy arasszal beljebb akarták tolni valahol a románok a cöveket, a vas­tagnyakú magyar őrnagy már úgy ordított, hogy gyönyörűség volt hallani. Hanem a román őrnagy se volt kutya. Ha nem tudta az iga­zát másként bizonyítani, hát ledobta magát a földre, s úgy ránga­tózott, mint a nyavalyatörés. A német meg az olasz pedig ott álltak kezükben a térképekkel s döntögették az igazságot. Nézegettek va­lami rézszinű skatulyába s végül is az almafák között szúrták le a métát. Hat a magyar oldalra esett, hét pedig Romániába. Mózsi éjjel megváltoztatta az arányt, egy almafával odébb helyezte a métát, legalább hét legyen belőlük Magyarországon, i De amikor megérkeztek a Kommandóra az áruló románok s az orosz csapatok, kivágták valamennyi almafát szekérrudnak. A földön csak ágak hevertek és csonkok meredeztek. De a rájövő ta­vaszon csak megeredt mind a tizenhárom almafa csonkja s nyár de­rekára már tizenhárom kis sudár vesszőcske mutatott fel az égre. Az égre, mely esővel s napsugárral vegyesen öntözi Erdélyország földjét immár sok száz esztendő óta. Kicsinyek és nagyok remény­kedve figyelik a kisarjadt fák növekedését. Mert tudják, hogy Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja el­veszni a népeket sem, akik benne hisznek. A törékeny almafák köré aztán odafonódik Erdély s a székely. ség minden égető kérdése. Tanulságosan és könnyedén, mintha csak kifinomult adomákat olvasnánk ezekről a valóságban súlyos pö­rölycsapásokról. A román közigazgatás megvesztegethető kapzsi­sága, adószedők és fináncok garázdálkodása, a katonai szolgálat sok furcsasága az oláhoknál és magyaroknál, a Kárpátok ormait őrző maroknyi székelység hősi pusztulása s a foglyok végeláthatatlan gyalogmenete Szibéria feléi-Nem súlyos vagy bonyolult szavakkal emlékezik élete törté­netéről Táncos Csuda Mózsi, nem merülünk el soha a politika bi­zonytalan útvesztőiben, hanem egy világos székely lélek egyszerű beszédéből és naiv ravaszságából ismerkedünk meg Erdély szen­vedéseivel a második világháború idején. Ennek a székely vadőrnek minden sikerül. Jókai tudta ilyen mindentudónak rajzolni Tatrangii Dávidot. Mikor már minden elve­szett, kivágták szekérrudnak az almafát, üszkös romok meredeztek lakóháza helyén. A kicsike család egyedül maradt az ázott őszi he­gyen. Talán soha még család ilyen egyedül nem volt, mióta világ a világ. A völgyekben megszámlálhatatlan sorokban meneteltek a szovjet katonák. .— Nocsak — mondja Mózsi új erőre kapva hirtelen és úgy szökik fel a hideg kőről, mintha trombitát hallott volna valahol. Családja ránézett és megértették. Szó nélkül nekifogtak, hogy fel­­fákoljanak a romokra valami fedelet éjszakára. Hosszú éjszaka bo­rult Erdélyre. A könyvben székely emberek beszélnek az ő igazi nyelvükön. Már csak ,a nyelvezete miatt érdemes a könyvet elolvasni. A nagy Idegen néptengerben élő magyar minden nap angolra fordít vala­mely fogalmat beszédében s ha igazi magyar szót akar hallani — csak könyveibe menekülhet. Különösen alkalmas erre Wass Albert: Tizenhárom almafája. Szinte soron kint csillogó gyémántra bukka­nunk benne, nyelvünk elrejtőzött szókincseire. A regény második kiadása a brüsszeli Magyar Ház Könyves Kálmán sorozatában jelent meg. Dicséretre méltó az a törekvés, mellyel a maroknyi belgiumi magyarság szolgálja nemzeti kultu. ránkat. Az ízléses kötet lapunk könyvosztályán is kapható. KÖNYVEKRŐL NÉGY ÉVI ESZMÉLETLENSÉG UTÁN MEGHALT Sámfából jelentik, hogy Vir­ginia Leckie 11 éves kislány az itteni kórházban meghalt, miután közel négy évig feküdt eszmé­letlen állapotban. A kislányt 1956-ban, nyolc­éves korában egy moszkitó csíp­te meg á nyakán-. Hamarosan fnegbénult a lába, majd eszmé­letét vesztette és többet nem lért magához. Az orvosok a rend­kívül ritkán előforduló betegsé­get "Schider-kórnak" nevezik, de sem pontos okát sem gyógyí­tásmódját nem ismerik. Ahogy egy szovjet újságíró látja Torontót Sergei Pravdin Torontoban töltött néhány hetet Sergei Pravdín 31 éves újságíró, aki lapja, az Izvesz­­tija részére ír tudósításokat a kanadai, különösen pedig a tofontoi életről. Főfeladata, hogy a munkanélküliség kér­déséről, a munkanélküliek íelyzetéről, sorsáról írjon. Előzőleg Ottawában tartóz­kodott és a parlament ülései­ről küldött tudósításokat lap­jának. ronto lakóinak kényelmé­hez.” A munkanélküliség “tanul­mányozására” meglátogatta a Munkaközvetítő Hivatalokat, a katolikus missziót és egyéb jótékonysági intézményeket. “Amit Torontóban láttam, valóban lehangoló volt. A he­lyek, amelyeket meglátogat­tam, nagyon rossz benyomást keltettek.” Azt is kifogásolta, hogy a A munkaközvetítőik és jóté­konysági intézmények előtt állók hosszú sora tényleg le­hangoló látvány. Lehangoló főként az, hogy ilyen termé­szeti kincsekben gazdag or­szágban, mint amilyen Kana­da, a munkabíró emberek százezreinek ■ kell munkáért könyörögni. De aki munkát kapott, a legtöbb esetben any­­nyit keres, hogy félretehet magának annyit, amennyi se­gíti átvészelni a munkanélküli időket. Ezenkívül ne felejtse el a (kritikus szemű szovjet újságíró, hogy hosszú ideig munkanélküli segélyben ré­szesül az, aki önhibáján kívül elvesztette állását. Kár, hogy Pravdín nem mondta, mert nem mondhatta el, hogy mi a valódi helyzet a munkanélküliség tekinteté­ben a vasfüggöny túlsó olda­lán. Ott ugyan nincsen sok mun­kanélküli, mert mindenki kényszermunkán van. Vagy egy óriási nagyságú táborban, amelyet szögesdrótkerítés vesz körül, fegyveres őrökkel, aknazáraklkal és betanított vérebekkel és amelyet paradi­csomnak neveznek, vagy ezen a nagy kényszermunka-tábo­ron belül lévő sok kisebb (kény­szermunka-táborban, ame­lyeknek több milliónyi lakójuk van. Akik a gyárakban, hivata- 1 okban, a földeken dolgoznak, több-kevesebb naivitással azt hiszik magukról, hogy szaba­dok, hogy maguk választhat­ják munkahelyüket és munka­­feltételeiket. Ezt ordítják és súgják állan dóan a fülükbe. A tizmillióny Minden kanadai 5 cen­tes egyik oldalára a hód képe van verve, hogy megemlékezze­nek erről a szorgalmas kis állatról, mely oly nagy szerepet játszott Kanada történel­mében. A múltban igen sok kereskedő szállt partra országunkban, hogy hódbőrt vásároljon. Kanada történelmének hajnalán, Európában igen sokra becsülték a hód szőrméjét és az akkor divatos “hódsüvegeket” készítették belőlük. A gyors meggazdagodás lehetősége igen sok európai céget vonzott Kanada keleti részébe, ahol egymásután nyíltak meg a bevásárló, kereskedelmi központok. Itt vásárolták meg a vadászoktól a bőröket, szőrmét. A kis hód igen keresett cikk lett, úgyhogy csakhamar mind ritkább és ritkább lett. A hódok után; vadászat mindinkább az ország belsejébe hú­zódott és ezáltal újabb területeket tártak fel. Amikor azután a hódsüveg divatja elmúlt, a cégeknek más jövedelem után kellett néz­­niök, s ez vezetett Kanada szinte kimeríthe­tetlen nyersanyagforrásainak felderítésére. Mivel a hód ilymódon nagy szerepet játszott Kanada múltjában, benépesítésében és fejlő­A torontoi földalatti egyik bejárata, mozgólépcsővel. Torontóban megkérdezték 1őle, mi a véleménye a Föld­alattiról. Nem volt elragadtat­va tőle. “A Földalatti nem kelt túlságosan kedvező benyomást olyan emberben, aki Moszkvá­ból jön. A mi Földalattink hi­res a szépsége és a kényel­messége miatt. Az önök Föld­alattija célszerű és nagyon tiszta. És ha új vonalak is já­rulnak a régiekhez, kétségte­lenül hozzá fognak járulni To­torontoi újságok keveset fog­lalkoznak a munkanélküliség kérdésével. I Megállapításaival nagyjá­ból egyetértünk. A torontoi Földalatti valóban nincs föl­­cicomázva mindenféle szép, de nem feltétlenül szükséges do­loggal. Építésénél elsősorban a célszerűségre és gazdaságos­ságra gondoltak. Ez ízlés és felfogás dolga, amely korunk egész építészetére is jellemző. fogolynak azonban még ilyen illúziói sincsenek. Beléjük ve­rik, hogy bűnösek, a nép el­lenségei — és ezért kell bűn­­hödniök. De bármelyik kate­góriát nézzük is, mindegyik csak annyit kap, hogy össze ne essen és tovább tudja húzni az igát. Kivéve a propaganda ' szolgálatában állókat, pl. az élvonalbeli újságírókat. | Ez a különbség a két rend­szer között, Pravdin elvtárs. ÜHe jHouse of Seagram Distillers since 1857 BRACONDALE VÁLASZTÓKERÜLET TARTOMÁNYI VÁLASZTÁSOK (Része a Trinity Választókerületnek) CSÜTÖRTÖKÖN, JUNIUS 11-ÉN — SZAVAZZON „A LIBERÁLIS JELÖLTRE Olyan embert válasszon meg képviselő­nek, aki a legtöbbet tehet önért és családjáért Tegye a jelet a szavazócédulán J. M. Gould X GOULD — Dracondale löltje GOULD — Munkás-család liberális je­gy érméké. • GOULD — Családos ember, felesége és 3 gyermeke van, akik a választókerületben szü­lettek 9 GOULD —- Városi tanácsnok 5 éve a választókerületben él. • GOULD — Eddig is, ezentúl is hí­ven akarja képviselni az ön érdekeit JOSEPH M. GOULD torontoi ügyvéd FELVILÁGOSÍTÁS: LE. 1-8752, LE. 1-8322, LE. 1-3952 BIZOTTSÁGI HELYISÉGEK: 257 Ossington Ave. — 873 Dovercourt désében, úgy tekintünk rá, mint Kanada nemzeti állatjára és ma már törvény védi a kiirtástól. Hagy tisztítási poblémái vannak? takarítson meg időt, MUNKÁT, PÉNZT! A legmakacsabb, legzsírosabb szennye­ződés eltávolítására súrolja, vagy mossa le a felületeket egy oldattal, amelyet 2 evőkanál Gillett's Lye (Lug)-ból és egy gallon vízből állított elő. A Gillett's lúg ezt a nehéz tisztogatási munkát gyorsan és hatásosan intézi el és amellett olcsóbb, mint az egyéb tisztítószerek, amelyek csak félmunkát végeznek. A Gillett's szer hatásosan támadja meg a szennyet és zsírt, behatol a repedésekbe és résekbe, amelyekbe a közönséges tisztítószerek nem tudnak bejutni. Zsírral és zsiradék­kal szappanoldatot képez, amely a fe­lületet tiszta folttalanná és amellett^ higiénikussá teszi. Ez a tanács csak egy a sok közül, amely Önnek időt, munkát és pénzt takarít meg és amelyeket 60 oldalas, díjtalanul kapható könyvecskénk­ben olvashat. írjon a Standard Brands Ltd.-nek, 550 Sherbrooke St. W., Mont­real. GL-219 ITT HIRDESEN! Hivatalos jelentés aa inu5AiLVcn luiud!dili vdfübbdrriOKd. MAGYAR DIÁKOK A SZOVJET EGYETEMEKEN Négyszázötven magyar ösztöndíjas diák tanul a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok egyetemein. E fiatalok mintegy 70 százaléka különféle mérnöki szakképesítést szerez, a többieket pedig az orosz nyelvre és irodalomra oktatják. Az ösztöndíjasok főleg Moszkva és Leningrád egyetemein tanulnak, de vannak magyar hallgatók a csehszlovák, a lengyel, a bolgár, a román, a koreai, a ke­letnémet és a kínai egyetemeken is. Ebben a tanévben mintegy 130 diák tér haza külön­féle diplomákkal. Igyekeznek őket moszko­­vifáknak nevelni, akik hazájukban a szovjet rendelkezések kérlelhetetlen végrehajtói lesznek. De még ezekben is csalódni fognak. A HAJÓHAD ATLANTI PA. RANCSNOKSÁGA MINDEN REN. DELKEZÉSRE ÁLLÓ HAJÓT ÉS RE­PÜLŐGÉPET BEVETETT EGY IS. MERETLEN TENGERALATTJÁRÓ FELKUTATÁSÁRA, AMELY KANA­DA PARTI VIZEIBEN TARTÓZKO. DIK. TOVÁBBRA IS CSÖKKEN A KANADÁBA JÖVŐ BEVÁNDORLÓK SZÁMA 1959 első három hónapjában 16.955 bevándorló érkezett Ka­nadába, mig a mólt év ugyan­ezen időszakában 1 számuk 2.1.243-at tett ki. Azon nemzeti­ségek közül, amelyek rendesen a bevándorlók legnagyobb ré­szét teszik ki, csupán az olaszok mutattak mintegy 15%-os emel­kedést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom