Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-05-30 / 43. szám

IX. évfolyam 43. sz., 1959 május 30, szombat KANADAI MAGYARSÁG KANADAI EMESE: C«*UUUCIH 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rcj., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $10.00, fél évre $6.00., egyes szám ára: 10 cent Külföldön: egész évre $12.00, fél évre $7.00 Válaszbélyeg nálkül érkezett levelekre nem válaszolunk! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. /DOODODOOOOOOfiOSODOOffO&QOOOOOOOK SALLAK ENDRE: A cserkészet régen és most (Első közlemény.) Az utóbbi időben a torontoi magyar cserkészetről ellentmondó hirek keltek szárnyra, hogy e kérdést tisztázzam helyszíni közvetítés formájában tárom a való helyzetet ez újság olvasótábora elé. Kedves olvasóim', e pillanatban az Evangélikus-Református Egyesült Egyház és a Független Magyar Református Egyház fel­ügyelete és védnöksége alatt működő cserkészcsapat foglalkozási körletében vagyunk, 423 Queen Street, West alatti templom hatal­mas tornatermében. Teljes cserkészd!szben öltözött fiuk és leányok serege zsibong a teremben. Most elkapok egy kis cserkészt, aki feszes vigyázba vágja magát, tiszteleg és Utána bemutatkozik Bucz Botond vagyok.N Na kedves Botond meg tudnád-e nékem mondani, mi folyik itt most? A kis cserkész minden elfogult­ság nélkül, szabatosan válaszol: "A közeljövőben a csapat tagjai fogadalmat tesznek, utána a műsort is mi rendezzük. Ennek a főpró­bája folyik most". Köszönöm a felvilágosítást nem tartalak tovább fel, nehogy valami :baij legyen belőle. Jó munkát. Most.hirtelen kiürül a terem, csak Bucz Béla cserkésztiszt áll a középen. Sípjelére futólépésben érkezik a csapat, pillanatok alatt megtalálja mindenki a helyét felzárkóznak, igazodnak és utána pi­henj állásban várják a vezényszót. U alakban álltaik fel, az alsó ré­szen a leányok, a két szárán a fiuk, a nyitott részen középen áll Bucz Béla. Vezényszavára vigyázba merevedik a csapat, majd ezt hall­juk. "Rajparancsnokok jelentéstételre hozzám". Két leány és két fiú csertkész pattan ki a sorból, három lépésre a cserkésztiszttől feláll­nak, feszesen tisztelegnek, majd leadják rajuk létszámjelentését. Utána hátra arc és már is a helyükön vannak. Most érkezik a csa­pathoz Nagy-László a csapat parancsnoka, aki a Kanadai Magyar Cserkészszövetség titkára. Bucz Béla katonásan jelenti a csapat lét­számát. Ezt követően elénekli a csapat a Magyar Hiszekegyet. Né­meth Eszter a leánycserkészek vezetője felolvassa a fogadalom­mintát, melyet a csapat tagjai komolyan és hangosan ismételnek. A fogadalomtétel elhangzása után Nagy László parancsnok minden cserkésszel cserkészmódra bal kézzel kezet fog. Komoly, határozott kézfogások, ezekből a kis emberpalántákból csak úgy sugárzik a magyar öntudat. Ez ünnepélyes aktus után a csapat elénekli a cserkészindulót és még néhány pattogó magyar dalt. Most veszi kezdetét a volta­képpeni műsor főpróbája. De hagyjuk a gyerekeket próbálni, éppen felém jön Nagy Lász­ló, most öt fogom egy kicsit kikérdezni. Kedves Lacikám tekintettel arra, hogy sajnos soha nem voltam cserkész és bizonyéra a "Kana­dai Magyarság' olvasótáborában is sokan vannak így, szeretnénk Tőled tájékoztatást fcapni a cserkészetről általában. De mielőtt erre rátérnénk, mivel közlendőimet cikksorozatnak szántam, azt kérdem Tőled, nem volna-e valami sürgős mondanivalód a magyarság ré­szére, melyet szeretnéd, ha mindjárt az első közleményben meg­jelenne. "Nagyon hálás vagyok ezért a lehetőségért. Tényleg volna egy nagyon sürgős és fontos kérése a magyar cserkészeknek a világ ©migrációs magyarságához. 1959-ben július 17-27-ig Manilában (Fülöp-szigetek) rendezik meg a tizedik cserkész világtalálkozót. Az előkészületek három helyen is folynak. Magyar részről New Yorkban megalakult a Jamboree Előkészítő Bizottság. Ithaca-ban az ■Egyetemista Cserkészkor dolgozik. Szövetségünk távolkeleti meg­bízottja, Dr. Horváth János professzor, cserkésztiszt résztvett már­cius hó 8-án Manilában a tábor alapkőletételi ünnepségén. Most az Előkészítő Bizottság hozzájárulási jegyeiket bocsátott ki, melyen az áll, hogy a jegy megvásárlója 2 dollárral járul hozzá a magyar cser­készek manilai találkozón való részvételi költségeihez . "Szeretettel kérem Toronto magyarságát, ne zárkózzon el, ha majd kis cserkészeink ezzel a kéréssel fordulnak hozzájuk, tegyék lehetővé azt, hogy ezen a 10. találkozón is ott lenghessen a magyar zászló a világ nemzeteinek zászlóerdejében". "A magyar gondolatot támogató roppant nagy értékű propa­gandán kívül a jamboree-n résztvevő Cserkészeink számára a ma­­nilai kirándulás egyúttal világikörüli út is lesz. Ugyanis a Jamboree berekesztése után a Föld másik felét is meglátogatják, s Pakisztánon, Indián, Ceylonon, Iránon, Törökországon, Európán keresztül térnek vissza kiindulási helyükre". Magam részéről csak azt szeretném ehhez a kéréshez hozzá­fűzni, hogy ebben a magyarságra oly válságos, sorsdöntő időben minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy a világ figyelmét magunkra tereljük. A világ ügyeit intéző nagyok közül jónéhányan résztvettek 1933-ben a gödöllői cserkész világtalálkozón és onnan igen kellemes emlékekkel távoztak. Ha csak egy magyar cserkész résztvesz ezen a világtalálkozón, a zászlórúdon ott lenghet a ma­gyar zászló hirdetve és figyelmeztetve a világ népeit arra, hogy vagyunk, élünk és szabadságunk visszaszerzéséről nem mondunk le soha. Ha csak annyi hozzájárulási - jegy kel el, amennyi leigazolt magyar cserkész él a földön, legalább hat személy kiküldése biz­tosítva van. Aki e kérés mellett kézlegyintéssel megy el, az ne ne­vezze magát magyarnak. Hiszem, hogy a magyar emigráció ezt megérti és nem niad vissza e parányi áldozat vállalásától. (Folytatjuk) A KANADAI MAGYARSÁG A TE LAPOD! OLVASD ! ÉS SZEREZZ ÚJABB BARÁTOKAT ! I. . Vérszomjas njősténypárduc garázdálkodott egy kis néger fa­lu törzsének nyomorult lakói kö­zött. Nagyon közel volt a dzsun­gel ehhez a kis faluhoz s lakói, nak nem volt elég szegénységé­nek bűzös szennye, a dzsungel mérges miazmáinak borzalmas betegségeket terjesztő kigőzöl­gései-, a nagy fekete hangyák orv­támadásai, melyek az óvatlanul a bolyukba lépőt pillanatok alatt megölik, hogy néhány óra múlva már csak fehérlő csontjait szik­kassza a trópusi nap és az éjsza­kánként besettenkedő mérges kí­gyók pusztításai. Ez a vérszomjas vadállat még nappal is el.elraga. dott egy-egy boldogtalan feke­tét, hiszen nekik nem szabad is­­merniök a félelmet, különben még ennivaló sem akad a család­­nők. Pedig a kis sötétbőrű lurkók is állandóan tátogatták duzzadt kis szájukat, mint a fecskefész­­kek kis csupasz, füligcsőr fiókái. A párduc pedig eddig számta­lan ökrét, disznaját és nyolc em­bertagját ragadta el a kis néger közösségnek, melynek nyomorú­ságát legjobban jellemzi, hogy az elpusztult ember sohasem hagy olyan űrt maga után, mint a fel­falt háziállatok. Éppen azért hagytam szándékosan utoljára az elpusztítottak felsorolásánál az — embert. Amikor már látták a szegém bennszülöttek, hogy sehogysem akar végeszakadrvi a vérengző fenevad garázdálkodásainak, a törzs néhány bátor férfitagja összeállt s pár éjszakai előkészü­let után, mely abból állott, hogy kipuhatolják a vadállat fészkét, bekenjék nyíl végei két rendkívül erős hatású növényi mérgeikkel, elindultak a tigris elejtésére. Az éjszaka forró volt, a sötét­ség szinte áthatolhatatlan, csak ott, ahol a fák koronái kissé rit­kább szövésű sátorban borultak, szövődtek össze; váltak látha­tókká a nagy fénylő gömbszerű trópusi csillagok. A csend szinte ordított félelmetes -némaságában, mert amióta a párducnak kölykei voltak, a dzsungel kisebb álla­tai is reszketve és inkább éhezve lapultak meg rejtekhelyeiken, csak a kigyók csusszantak el oly­kor, az elszánt vadászok óvatos lépéseit túlzörrenve. Jó egy óra hosszat csúsztak apulva lépésről-lépésre a félős éjszakában, amikor baljós kur­­rogásra neszeztek fel. A szabad természet nomád fiai jól ismer­ték ezt a hangot. A párduc most indul vadászatra. Szerencséjük volt, mert a szél feléjük fújt. így ők előbb megérezték a vadállat szagát, mint ez az emberszagot. Még óvatosabban, teljes hang­talanul — hiszen jól ismerték már az ©fajta vadászat szabályait s tüzetesen megbeszélték a köve­tendő taktikát — egymás közel­ségében kiértek egy bozótos tisz-A PÁRDUC | tásra. Itt kissé felszakadt az éj szaka áthatolhatatlan feketéje, mert a sűrű fák és liánok közül kilépve teljes ragyogásában tün. doklött a trópusi éjszaka. A párduc elindult a bozótban. Testének hatalmas arányai el­vesztek a sűrűségben s csak va. dászösztönük súgta meg, merre van. Órák teltek el visszafojtott mozdulatlanságban. Már hajnalodott s egyre vilá­gosabb lett az ég, meg a Föld. Végre lőtávolságba ért el hoz­zájuk, amikor egy néma vezény­szóra 23 mérgezett nyílvessző suhintotta át a levegőeget. A párduc nagyot, fájdalmasat felorditott, de nem tudhatták, mennyi nyílvessző talált bele s ért-e nemesebb részt, mely azon­nal megöli. Még egyet ordított és összeku­porodva ugrásra készült. Ismét elindult felé a 23 nyíl­vessző, melyek közül kettő a fü­le mögé fúródott a fenevadnak, mely úgy zuhant le, hogy ember­életben láthatóan nem tud többé kárt tenni. Ott feküdt a hatalmas párduc­­tetem a dzsungel bozótjában s amint a vadászok tisztelettel ve­gyes félelemmel közeledtek hoz­zá, hogy elszállítsák, még egy­szer felugrott velőtrázó ordítás­sal s a legközelebb eső fekete vadászt talpának egy hatalmas ütésével agyonvágta. Most már valóban vége volt. Félelmetes foltos ruháját, külön­böző utnakindult vörös patakok festették még félelmesebbé. A párduc lelke pedig elindult a Végtelenség útján, túl a csilla­gokon. Átlépett azon a kapun, ahol az Örök Bíró ítélkezik a kü­lönböző csillagokról érkező ván­dorok felett és új utakat jelöl ki a számukra. — Egyetlen erénye, vagy mondjuk mentsége van gyilkos ösztöneidnek, fiam — mondja a Bíró mérlegre téve a párduclélek ösztön! fejlettségének megfelelő tulajdonságokat. Ez az erény pe­dig az, hogy megölt áldozataid­hoz addig nem nyúltál, amíg ki­csinyeidet, az apró foltos vad. kölyköket jól nem lakattad. Bár­milyen éhes voltál, nagy ösztö­nös természettörvényű anyai ér­zésedben önmagadat mindig meg tudtad tagadni gyermekei­dért. Ezért ismét a Föld térségei­re száműzlek, de most már em­bernek. így szólt a Bíró ítélete. Azé a Bíróé, aki még a legelvetemül­tebb teremtményét sem pusztítja el, hanem időket ajándékoz ne­kik, hogy a különböző állomások életütközéseiben megtérjen és éljen. • A magyarországi újságok öles hasábokon hirdetik egy méreg­keverő asszony borzalmas tetteit, amelyeket beteges földéhségé­ben követett el. Ez az asszony öt gyilkosságot hajtott végre — vigyázzunk, már csak öt embert ölt meg ■—, há­rom szeretőjét, anyósát, férje testvérét, hogy az övével határos földek egy tagba szakadva jus­sanak az ő, meg a gyermekei bir­tokába. (Férje, már évekkel ez­előtt meghalt hirtelen s a falube­liek valami gyanús halálról sut­togtak akkor is.) — Kötél általi halál — mondja ki a biró ítéletét. Még az akasztófa alatt is dü­hösen rázta megbilincselt ökleit. Kiszakította magát őrei közül s úgy rohant nekik csörömpölő kezeit karmokká húzva össrp szinte, mint valami nagy ragai dozó macskaféle. Erőszakkal fog­ták le s cipelték az akasztófa alá, a düh görcseiben rángatódzó teste, mely tigrisként védte nyo­morult életét, mindaddig, mig a nyakáravetett kötél hurokjának végső szorításában utolsót rán­­dult. Atal lépve a Nagy Sötét Kapun, Bíró szánakozva pillant örök jóságában a rikító vörösben izzó árnyra, mely alaktalan gomoly­­gásában valamely torz emberi élekké kezd hasonlítani. A gyű­lölet és fékezetten indulatok vö­rös színeiben égve jelenik meg, hiszen egyetlen lélek sem vetheti e uralkodó színeit még- a Nagy.' capun átailépve sem. Hosszú, hosszú időknek koptatásában válnak ezek.a rikító szinek tom­pábbakká, hogy a porban való nempergetésektől előbb az egy­hangú, mindent általánosító föld­szint kapják meg, majd lassan derengve, világosodjanak, hogy végül felvehessék az önfeláldozó szeretet megható pasztellszíneit. Dehát ez a lélek ettől nagyon, nagyon messze volt még ekkor. Amellett túlságosan megviselte szeretett testének erőszakos meg­semmisítése is, hiszen fiatalon kellett azt elveszítenie, telve vé­rének soha el nem fojtott és ki­elégíthetetlen ösztönű lázadásai­val. Ha valamit sóvár vággyal megkívánt — legyen az ákár föld, akár férfi, cifra ruha, vagy Ínycsiklandozó étel-italféle — gátlástalanul taposott át élete­ken, családokon ezeknek elnye­réséért, párduclel ke elfojthatat­lan ösztöni vadságában. Csak a föld . . . csak a föld . . . abból mennél több legyen." Neki meg a gyermekeinek, mert ez az alap, ez az eszköz minden egye­bekhez is. — Ismét a Föld térségeire száműzlek téged — visszhang­zik a Bíró ítélete a mindenség hullámain áta'l. Párduclélek vagy, tehát nem - válhatsz Emberré minden átmenet nélkül. Az erő­szakos halál ugyan sok állati vad­ságot lekoptatott rólad, de majd meglátom, milyen új színeket tudsz majd kidolgozni magadban az új zarándok utón. (Folytatjuk) KANADAI VONATKOZÁSÚ HÍREK ELNAPOLTÁK A TÁRGYALÁST EGY HALÁ­LOS GÁZOLÁS ÜGYÉBEN A 28 éves Glen Bell Wes­­ton-i lakos élelmiszer-szállító kocsijával elgázolta az úttes­ten játszadozó David May-t, aki éppen akkor töltötte be negyedik életévét. Kis pajtá­sa, a három éves Kenneth Mathews súlyosan megsebe­sült, amikor Bell kocsija át­gázolt rajtuk. Bellt vétkes könnyelműség­gel vádolták. Ügyét egy hét múlva tárgyalják, addig két­ezer dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezték. • MENZIES MINISZTERELNÖK VISSZAUTAZOTT AUSZTRÁLIÁBA Egynapos látogatás után Men­­zies, aki kanadai kollégáival az ázsiai helyzetről, s a kommuniz­mus elleni harcról értékezett, visszautazott hazájába. Menzies tárgyalásairól rövid hivatalos je­lentést adtak ki; az ausztrál mi­niszterelnöknek az a meggyőző­dése, hogy Vöröskínával tárgyal­ni kellene minden általános le­szereléssel kapcsolatos kérdés­ben anélkül azonban, hogy a Mao-konmányt bármi formában elismerjék. A genfi konferenciára vonat­kozólag azt mondotta Menzies, hogy annak a főcélja az, hogy a szembenálló felek legalább tár­gyaljanak, mert, mint mondotta, az ilyen megbeszélések'egy kis­sé csökkentik a Vasfüggöny me­revségét. • KIMERÜLTSÉGBŐL AUTÓSZERENCSÉTLENSÉG Oshawában tárgyalták a 31 éves James Dávid Parker ügyét, aki autóbalesetet okö­­zott, és ez egy halálos áldozat tot követelt. A tárgyaláson Parker el­mondta, hogy tizenhét órán át egyfolytában vezette a te­herkocsit március 23-án a 401 számú autóúton, egy mérföld­­nyire keletre Ajaxtól, amikor harmincöt mérföldes sebesség­gel nekiütődött egy útegyen­gető gépnek; ettől átlendült a másik útfélre és összeütkö­zött a szembejövő kocsival, amelyet a huszonegy éves John Cenin vezetett Mindkét kocsi lángba borult és Cenin a lán­gokban vesztette életét, Par­ker pedig megsebesült. A bíróság nem találta bű­nösnek Parkért és megszün­tette ellene az eljárást. Oakville A Monsanto (Canada) Ltd. műanyaggyárában hibás vil­lamos-szerelés halálos balese­tet okozott. Egy elektromo­tort ideiglenesen szereltek fel és földelését hibásan végezték. A géphez érő Jahn Shields 47 éves Oakville-i lakost halálos áramütés érte. Az Európai Rabnépek Szövetsége (ASSEMBLY OF CAPTIVE EUROPEAN NATIONS) Az ACEN örömmel üdvözli Humphrey szenátor által javasolt "Remény kiáltványát". Az Európai Rabnépek Szövetsége Hubert H. Humphrey szenátorhoz intézett levelében lelkesedéssel fogad­ta a "Charter of Hope" gondolatát, amelyet a Nyugatnak kellene a vasfüggöny mögött élő népek részére kibocsátani. A mozgalmat Humphrey szenátor május 3-án Ohicagoban je. lentette be a Lengyel Nemzeti Szövetség gyűlésén. Ugyanakkor az ACEN kifejezte azt a reményét, hogy az elkövetkező Atlanti Kongresszus, amelyet június 5—10-ig tartanak Londoniban, ame­lyen a Szenátor is résztvesz, azt fogja javasolni, hogy a Kong­resszus fogadjon el egy határozati javaslatot, amely a "Nyilatko­zat" alapján áll. Az ilyen akció "arra bírná a nyugati kormányo­kat, hogy erőteljes álláspontot képviseljenek a Szovjetunióval szemben, mert ez ^kétségtelenül jobb eredményeket fog hozni, mint a jelenlegi "hajlékonyság'. A "Charter of Hope" Humphrey szenátor szerint biztosítsa a rabnépeket: 1. Hogy a Nyugat Lengyelország és az egyéb vasfüggöny mögötti országok sorsát minden olyan konferencia napirendjére tűzi, amelynek célja az európai biztonság kérdése. 2. Hogy a Nyugat határozottan ellenszegül minden olyan szovjet szándéknak, amely Kelet-Európa jelenlegi helyzetét akarja állandósittatni és erélyesen követeli, hogy a Szovjet vonja vissza megszálló csapatait és hogy szabad, demokratikus választásokat tartsanak a háború alatti ünnepélyes nyilatkozataink szerint. 3. Hogy a Nyugat nem fog más népek szabadságával keres­kedni, hogy ennek árán biztosítsa a győzteseknek a békét. 4. Hogy a Nyugat sohasem fogja elmulasztani, ha erre alkal­ma adódik, hogy rámutasson arra a szörnyű álszenteskedésre, amelyet a Szovjet a gyarmatosítás kérdésében tanúsít; a szovjet vezetők , akik krokodilkönnyeket ontanak a nyugati gyarmatosítás maradványai felett, Kelet-Európábán a legvadabb és legbrutálisabb gyarmati rendszert hívtak életre, olyat, amelyet a világ még soha sem ismert. 5. Hogy a Nyugat bátorságot fog mutatni és tanúságot tesz arról, hogy a nyugati demokráciák nem fognak meghátrálni a terror előtt, sohasem fognak lefeküdni a zsarolásnak és mindig szilár­dan kitartanak amellett, amit helyesnek tartanak a maguk és Má­sok számára. / * 1959 JUNIUS 1 l.ÉN TORONTO.PARKDALE VÁLASZTÓK SZAVAZZUNK A PROGRESSZÍV KONZERVATÍV PÁRTRA. Mi, ontarioi bevándorlók ma már a többi polgárral azonos mértékben vagyunk jogosítva jóléti intézményekre és jutta. tásokra. Ezért válasszuk meg újra WM. J. STEWART-ot / • képviselőnek a Parkdale.kerületben. Ár. Stewart mindig, mindenkinek rendelkezésére áll. Nap, mint nap nem csökkenő figyelemmel szolgálja a népet. • Hosszú, érett tapasztalattal rendelkezik. • Hét éve városi tanácsos. • Négy éven Toronto polgármestere volt. • Öt Ízben volt már tagja az ontarioi parlamentnek. TÁMOGASSUK A CSELEKVŐ DEMOKRÁCIÁT. SZAVAZZUNK WM. J. STEWART X képviselőjelöltre Parkdaleben. DIANA DROPS MILLIÓK HASZNÁLNAK DIANÁT SEMMI SEM SEGÍT OLYAN GYORSAN, MINT A HÍRES DIANA CSEPPEK. — EZEK TÉNYÉK. Ha ön vagy gyermeke fullaszté, kínzó KÖHÖGÉSBEN szenved, szorulói van a mellében ét torkában szénaláz, orr, hurut, tüsszentés, csengi hangot hall fejében. Vagy kró­nikus asztmában, bronchitisben, nehéz lélegzés lehetetlenné teszi, hogy levegőt kapjon, vagy sípoló hangot ad melle. Vagy hasmenés, fájdalmak, gyomorégés, gázok vagy hurut kínozza. Vagy ha poros helyen dolgozik, huzatos vagy nedves helyen. NE VÁRJON addig mig állapotával ágyba ke­rül. Azonnal vegyen DIANA sósborszeszt, sőt vigyen ma­gával munkába és vegye tisztán, vagy cukorral, meleg víz­­zel, fekete kávéval, teával naponta többször, hogy vissza, nyerje boldog életét. Pirula vagy szirup nem ad olyan gyors enyhülést, mint a DIANA cseppek, mivel nincs olyan orvosság, amely azokat a hozzávalókat tartalmazza, mint s DIANA. Megelégedés garantálva, vagy a pénz vissza. Ára: kisüveg $1.25, nagy üveg $2.50. Az eredeti DIANA csak az, amely n a fenti kép látható. Árulják minden Drug Stor­­ban, fűszerüzletben és sok más helyen. Ha az ön megszokott üzletében nem találné meg, hivjon bennünket telefonon: WA. 1-8500, vagy levélileg is megrendelheti az alábbi cimen : LUSCOE PRODUCTS LTD. T. H. 559 BATHURST STREET, TORONTO 4, ONTARIO A DIANA cseppek a kormány engedélye alapján minden üzletben árulható. Negyedik évtizede szolgáljuk (megelégedésre Kanada magyarságát; IKKA HIVATALOS FŐKÉPVISELET N * UTAZÁSOK Repülő, és hajójegyek részletre is. Óhazai, erdélyi, felvidéki látogatáshoz útlevelek és vizumok beszerzése. Biztosítások • Gyógyszerek • Pénzátutalások.1 Bankjegyek vétele és eladása. Money orderek—draftok kiállítása. Közjegyzői hitelesítések és fordítások. KENNEDY TRAVEL BUREAU (Alapítási év 1926) 296 QUEEN STREET WEST TORONTO 2B, ONT. TELEFON: EM. 2-3226 LÁTOGASSA MEG ÚJJÁÉPÍTETT MODERN ÜZLETHÁZUNKAT!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom