Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-01-14 / 4. szám

KANADAI MAGYARSÁG 7 IX. évfolyam, 4. szám, 1959 január 14, szerda. • Hiteles okmány- és műszaki fordítások. • Magyarországi válóperek és ingatlanügyek gyors elintézése. • Tolmácsolás műszaki vizsgákon is. • Kereskedelmi levelezés minden nyelven. • Gyógyszer. Bármely gyógyszerkülönlegesség küldése^ • IKKA, pénz- és csomag befizetőhelye. EXPRESS TRAVEL AGENCY an COLLEGE STREET, TORONTO, ONTARIO (A SPADINA SARKÁN) Telelőnek : WA. 1-7743, WA. 1-7562 EGÉSZSÉGÉT ÉS OTTHONÁT 'neknerflen biztosítja mindennemű betegség, tűz, autó, betörés, rablés, ua-< vatosségi és egyéb biztositös ügyekben díjtalan tanáccsal es utbaigazitassal szolgai ;telekes biztosítási irodája DR. L. L. TELEKES 271 COLLEGE STREET, TORONTO, ONTARIO (A SPADINA SARKÁN) Telefonok: WA. 1-7743, WA. 1-7562 MONTREALI KALAUZ ALEX A. KELEN LIMITED Alapítva 1925 1467 MANSFIELD STREET, MONTREAL, QUE. Kanadai IKKA vezérképviselet Gyégyszerkiildés, pénzkiildés, csomagküldés Európába Okiratok fordítása és hitelesítése Repülő-, hajé- és autébusztársa­­ságok képviselete KEEN TRAVEL SERVICE 1467 MANSFIELD STREET, MONTREAL, QUE. Telefon: VI. 2-9548 • MIELŐTT BÁRMILYEN • BIZTOSÍTÁST MEGKÖT, hlvje ' PATTANTYÚS A. KÁROLY > biztozftési szikértét, magyar esztélyvezetöt Iroda: 265 CRA4G ST. WEST Telefen: UN. 6-2488 Ükét: 5545 DECARIE BLVD. 3 Telefon: RE. 7-S127 • SZERETETTEL VARJA KEDVES VENDÉGEIT A COFFE-MILL ESPRESSO (Volt Kis-Mocca) 1486 MOUNTAIN ST. — VI. 2-0084J ELITE SHOE SALON 1447 ST. LAURENT BLVD. MONTREAL. P. Q. Kézzel varrott férfi és női cipők Importéit olasz cipők „DONAU TAYLOR" női és férfi divat-szalon Hozott anyagbél la. A legfinomabb | kézi munka. Importéit kardigánok [ ét bőrkabátok kaphaték. ► i Színjátszó ballonok. f \ 24 PRINCE ARTHUR W. * VI. 9-4042 ► ! FIGYELEM I FIGYELEM I f | MAGYAR ÁRUHÁZ Mindenféle férfi ét női kosztümök I és kabitok nagy vélasztékban, olcsó árban csak a A toll és a gondolat legnagyobb mesterei: ANATOLE FRANCE Anatole France, családi néven Anatole Thibault 1884-ben született Párizs egy kis szajnaparti házá­ban. Apja könyvkereskedő volt, szerelmese a betűnek és igy a kis Anatole közvet­len édesapjától kapta az el­ső “igazi” izgalmas olvas­mányokat. Alig 16 éves, mikor sajtónyilvánosságot kap első írása, hogy rá pár évre irodalmi pályadi­jat nyerjen Crime de Syl­­vestre Bonard című regé­nyével. Anatole France, ellentét­ben nagy sorstársaival, nem volt hivő lélek, de nem volt Istentagadó sem. írá­sait az örök pesszimizmus jellemzi. Nem hitt az embe­rek megjavulásában, ezért gúnyolta ki az aítkoii fran­cia társadalom fonáksá­gait. De Anatole France — mint minden nagy elme — mele^-izivű, érző, becsüle­tesen gondolkozó lélek volt. Regényei nagy részét magyarra is lefordították, s igy regényhősei, mint az öreg, cinikus Coignard abbé, a szegény Crainque­­bille és a hóbortos Berge­­ret professzor felejthetet­len figurák maradnak az ol­vasni szerető magyar nép előtt is. Anatole France igazi iró volt: csodálatos stilus-ér­zékkel, rendkívüli irói kész­séggel áldotta meg a Te­remtő. A francia nyelvnek nem volt nála nagyobb, klasszikusabb mestere. A francia iró-óriások között is az első volt, mert senki nála jobban nem tudta a francia nyelv szépségét, gazdagságát írásaiban fel­tálalni. Anatole France mű­vésze volt a tolinak és a gondolatnak egyaránt. Re­mek gondolatait a szó oly mesés gazdagságával fejez­te ki, hogy a Francia Tudo­mányos Akadémia többször kitüntette érte. Anatole France szerelme­se volt a történettudásnak is. Rengeteget utazott, s nincs a Földnek olyan ré­sze, amelyet a maga korá­ban ne ismert volna. Uta­zásairól olyan gyűjtemény ' tárgyai voltaik, hogy akár egy egész múzeumot be le­hetett volna belőlük ren­dezni. Olaszországban különö­sen sokat tartózkodott. De jóformán minden évben el­látogatott Spanyolország­ba is, ahol a vallásos spa­nyol nép életét tanulmá­nyozta és emléktárgyai nagy részét is e két katoli­kus államból szedte össze. Párizsban a Voltaire 15 számon levő házában még sem volt nyoma a fényűzésnek: szerény kere­tek között élt és halt meg 1924-ben a francia nép és az egész kulturvilág sajná­latára. Anatole France műveit a világ jóformán minden nyelvére lefordították: Ki­­nában ugyanúgy ismerik, mint Indiában és minden intelligens arab házában is megtalálható. Nekem különösen ked­venc iróm volt Anatole France, pedig életfelfogás­ban sok minden elválaszt tőle. A műveiből kisugárzó szellem, a nagyszerű filozó fus bölcsessége, az örök igazságkeresés azonban fo­galmakká váltak bennem és ezek -irányitjáíc ma is az életemet. Fájó szívvel gondolok a 15 évvel ezelőtt elhagyott pesti lakásom pincéjére, ahova könyveimet elrejtet­tem és amelyek között a számomra annyira kedves Anatole France munkái is voltak. Vájjon mi történt velük? Elpusztultak, a romok alá kerültek, vagy talán vala­melyik kommunista nagy­ság “könyvtárát’ díszítik elrabolt bútoraimmal együtt? Kenesei F. László SUNSHINE ÁRUHÁZBAN 3439 ST. LAURENT BLVD. Telefon: VI. 2-1994 u j üzlet 3651 ST. LAURENT BLVD. Telefon: VI. 9-5053 IlKKA CSOMAG, GYÓGYSZERKULDÉS MAGYARORSZÁGRA,] Ítolmácsolás, FORDÍTÁS, BEUTAZÁSI ENGEDÉLYEK. UT.I [LEVELEK MEGSZERZÉSE, s minden más ügyben keresse fel] bizalommal a Pannónia General Agency-t |5545 DECARIE BLVD. APT. 3. MONTREAL, P. Q. — RE. 7-5127] Tulajdonos: PATTANTYÚS A. KÁROLYNÉ British Columbia gyümölcstermelőinek panaszai j Terjedelmes jelentést készített British Columbia, elsősorban pe­dig Okonagan vidékének gyü­mölcstermelési viszonyairól E. D. MacPhee, az ottani egyetem dékánja. Szerinte a Kanadai Farm-Köl­­csön Törvény revízióra szorul, hogy lehetővé tegye hosszú le­járatú hitelek nyújtását gyümölcs­kertészetek felújítására. Erre an­nál nagyobb szükség van, mert az 1955-ben pusztító fagy kár­tevéseit a farmok még mindig nem tudták kiheverni. Sürgette azonkívül az öntözé­si kérdések rendezését is. A sok kis termelő saját erejéből nem tudja megoldani ezeket a prob­lémákat, ehhez állami, vagy tar­tományi támogatásra és irányi­­tásra van szükség. Az értékesítési viszonyok is súlyosabbak, mint Kanada keleti részein, állapította meg. Újabb forradalmi góc Afrikában Afrikának olyan részéből jön­nek jelentések zavargásokról, amely eddig nem szerepelt az újságok hasábjain. Belga-Kongó fővárosában, Leopoldvillében vasárnap este forrongások törtek ki a város fő­terén. Ennek során három ember meghalt, 28 európai és legalább 40 afrikai megsebesült. Más meg nem erősített jelen­tések azt állítják, hogy a halot­tak száma 30, a sebesülteké pe­dig 80. A tömeg az autókat kövekkel dobálta meQ, a keresztény misz. sziót kifosztották, több portugál és görög kereskedő üzletét, va­lamint benzinállomásokat fel­gyújtották. A zavargások egy politikai gyűlés után törtek ki. A rendőr­ség a katonaság segítségével helyreállította a rendet. NYIREGYHÁZY PÁL: Minden városnak és tájnak van valami jellegzetes külön­legessége. Székesfehérvárott az Árpád-ház emlékeit keres­sük, Kecskeméten barackpá­linkát akarunk ízlelni, a to­kaji Rákóczi pincében száz éves aszút kérünk. Nyíregy­házán pedig talyigára ülve futjuk körül a város akácos utcáit. A városoknak és tájaknak “szerelmes” földrajzát iró fiaik írták meg. Aki Eger­ről akar tudni valamit, Gár­donyit olvassa, Komáromról Jókait, Szegedről Mórát, a palóc földről Mikszáthot s a Nyírség aranyló homokjáról Krúdy Gyulát. Valaha száz talyiga várta a pesti gyorsot és a vidéki vicinálisokat a nyíregyházi vasúti állomáson. Most azt olvasom, hogy csak mutató­ban van már belőlük néhány; rozoga’ autótax'k váltották fel-a sallangos lovakat. Szin­te úgy tetszik, hogy egy me­sebeli korszak tűnt el velük. Hullik a könnyem, mikor búcsúzom emléküktől. Szindbád nem utazik már a nyírségi homokon, elége­detlenül fekszik a kerepesi temetőben. Pécsik, a hires talyigás előbb kétlovas fiáke­­res lett, ma pedig overállba öltözve motoros bárkában szállitja a gyéren jelentkező elvtársakat. Szivén ütött ez a hir. Vi­gasztalásomra olvasom Krú­dy Gyula könyveiből a nyír­egyházi talyigás dícséretét. Még 1923-ban irta ezeket a sorokat s ha magam is nem éltem volna ebben a legendás világban, költői képzeletnek tartanám. Pedig ő ennek a gyöngyéletnek igazi tanúja. Abban a házban, amelyben Benczúr Gvula, a festőművé­szet büszkesége született, a megvet később emléktáblá­val jelöltek meg, volt vala­mikor Léderer Ignácz Ma­gyar Koronához címzett gyógyszertára, délelőtti ta­lálkozóhelye a nyíregyházi intelligenciának. (Igaz, hogy ugyanebben a házban volt a Kiskoronához címzett serház is). Ez, a régi patika volt tula j­donképpen az a hely, ahon­nan a nyíregyházi ügyeket Búcsú a talyigától irányították, mert a kaszinó­ba legfeljebb néhány nyug­díjas újságolvasó járt; ha mulatni vagy kártyázni akar­tak az urak, Rózsakertihez mentek, vagy az Európába. A patika, leszámítva a dél­előtti pálinkázást, komoly megbeszélések színhelye volt. Itt gyülekeztek az úgyneve­zett reformerek, akiknek nem volt elegendő a haladás tempója, de itt gyűltek össze a konzervatív urak is, akik váltig azt hangoztatták, hogy minek olyan városnak továbbfejlődni, amelynek la­kossága nagy részben télen­­nyáron a messzi tanyákon lakik? A nagy disputáknak rendszerint a közeli torony­ban megszólalj leves-harang­­szó vetett véget. A város távolabbi részein lakó úri emberek a patika ajtajából füttyentettek a piacon állomásozó talyigások felé és a talyigás a füttyszó­ra a patika elé fordult. Ru­gós, kétkerekű, magas alkot­mány a nyíregyházi talyiga, benne egy lóval, de olyan ló­val, hogy más városban hin­­tósnak is elmehetne. Rend­szerint pirosra, vagy zöldre volt festve a talyiga oldala. Ha vérbeli úriember volt a füttyentő, a kocsis világért se mert volna az utasa mellé ülni. Leült a talyiga alsó ré­szére, a ló farkára, amit egyébként csak akkor szo­kott tenni, ha két utas ka­paszkodott fel a járművére. De a talyigás megbecsülte a helybeli urakat, mert hi­szen belőlük élt: a tanvás­­gazda négy lovon járt, és bi­zony nem a talyigás tért ki a négy lónak. Egyszer hosszú disputa után kimondták a patikában, hogy mégse olyan bolondság az utcai villanyvi­lágítás, bár rendes ember ugvse megy el kézilámpás nélkül hazulról. A harangszó már elhangzott, az urak siet­tek hazafelé, sűrűn hangzott a talyigásoknak szóló fütty a Korona ajtajából. És ekkor történt, hogy Csicsery Géza huszárőrnagv, aki egy darabig a helvbeli huszár-eskadron kommandán­­sa volt és szeretett részt venni a város társadalmi életében: visszaparancsoltat­ta a fogadására sietett ta­­lyigást a patika elől. — Veled nem megyek, mert a minap láttam, hogy tirpákot hordasz. A legjobb talyigás volt, Pócsiknak hívták, talyigás volt már a nagyapja is, úgy hajtott, mint egy ördög, mégse kellett többé Pócsik talyigája senkinek, mert egy tirpák öltözetű embert vitt végig a városon, Hiába véde­kezett a talyigás, hogy ta­nyasi testvére volt az utas, senki se hitte el neki. Hogy­ne, majd a tanyasi Pócsik talyigára ül, mikor négy lo­va van otthon! Csak úri­ember ülhet féderes talyigá­ra — hangzott el a jelszó. És a talyigások sötét éj­szaka mertek a fogatjukra felvenni valami névnapon el­késett jártagyengült iparost. Pócsik bánatában felcsapott kétlovas fiákerosnak. De bol­dogabb volt talyigás korában, amikor két hatosért repült mérföldeket. A talyigának tehát el kel­lett pusztulni. Csak koromsö­tét éjszaka merte felvenni azokat, akikből ma a dicső­séges múltat ócsárló elvtár­sak lettek. Ezt nem tudja a kommunizmus megbocsátani a talyigának. Az a ház, melyben Benczúr Gyula született, ma romokban van. Barbár szovjet harcko­csik pusztitották el. De én hiszem, hogv nem sokára fel­építjük, patikájában össze­gyűlünk délelőttenkint s mi­kor megkondul az öreg luthe­ránus templomban a levesre hivó harangszó, füttyentünk a patika ajtójából az ifjú Pócsiknak s úgy indulunk haza a Virág utca felé. A talyigákat felváltó rozoga autótaxikon pedig Szibéria felé menekül a szovjet rend­szer sok bomlott kiszolgá­lója. Felszalagozott lovakkal nem­sokára visszajönnek a talyi­gások. A Castro kormányzat első intézkedései Kuba ideiglenes elnöke, Ma­nuel Urrutia bejelentette, hogy másfél, esetleg két évig nem tartanak választásokat. A régi Kongresszust feloszlatták és ad­dig, amig az új Kongresszus nem lesz megválasztva, az ideiglenes kormány rendefetek­­kel fog kormányozni. Programján szerepel a parla­gon heverő, valamint a rosszul megművelt földek szétosztása a parasztok között, a szerencsejáté­kok, kábítószer kereskedelem és a prostitúció kiirtása és a Batista rezsimben tisztességtelen utón szerzett vagyonok bírói Ítélet alapján történő elkobzása. Mindazokat, akik Batista ura1- ma idején közhivatalokra pályáz­tak, most kizárják a pályázók so­rából. Valamennyi politikai pár­tot rendeletileg feloszlattak. Ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy Castro a gazdasági refor­mokat, amelyek áldozatokat kö­vetelnek a lakosságtól, zavartala­nul végrehajthassa. Castro mozgalma a politikai pártot és a hadsereget egyesíti magában. Sokan azt állítják, hogy Batista ugyanígy kezdte; Castrotól azt várják, hogy válasz­­sza szét a két szervet. Politikai ellenfelei, a Forradalmi Direktó­rium néven ismert mozgalom hangoztatja, hogy ők is fegyve­resen harcoltak Batista ellen és ők is bele akarnak szólni az or­szág ügyeinek intézésébe. Mind­­ezideig Castro vonakodott meg­osztani a hatalmat, bár kijelen­tette, hogy saját személyét ille­tően nincsenek politikai ambí­ciói. I!= Kérjük külső munkatársainkat, tudósítóinkat és hirdetőinket: hogy cikkeiket, tudósításaikat, hirdetéseiket úgy adják postára, hogy mi azt szerdai számunkra előző hét csütörtökjén, szombati számunkra pedig kedden délig megkapjuk. CANADA FELHÍVÁS azokhoz a nem-bevándo­roltakhoz, kik Kanadában kívánnak maradni Az Állampolgársági és Bevándorlás­ügyi minisztériumhoz benyújtandó kérelemmel az 1958 augusztus 23. előtt Kanadába érkezett minden nem­bevándorló állandó letelepedési enge­délyt kérhet. Mindazok a személyek, akik mint nem bevándorlók (non immigrants) jöttek Kanadába a fenti határnap előtt és Kanadában óhajtanak letelepedni, állandó tartózkodási engedélyt (land­ing) kérhetnek azonnal, de legké­sőbb 1959 március 1-ig a legköze­lebbi bevándorlási hivatalnál. A minisztérium minden egyes kérel­met egyénileg fog elbírálni a beván­dorlás egyéb követelményeinek szem előtt tartásával. 1959. március 1. után a nem-beván­dorlók állandó kanadai tartózkodása iránti kérelmeit a minisztérium szigo­rúan a bevándorlási törvény és végre­hajtási utasítás rendelkezéseinek meg­felelően fogja elintézni. Ellen Fairclough s. k. Állampolgársági és Bevándorlásügyi miniszter NYOMDAVÁLLALATUNK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk nyomdája meghívók, esküvői- és gyászjelentések, üzleti levelek, röpiratok, könyvek és újságok stb. kiszedését és kinyomását a legszebb kivitelben, olcsó áron vállalja. 196 Dovercourt Road. Telefon : LE. 6-0333.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom