Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-25 / 33. szám
IX. évfolyam 33. sz., 1959 ápr. 25., szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG CatuulUm "TuM^afUenu 998 Dovereourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon: LE. 8-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton ■mrkeaztőség és kiadóhivatal: 996 Doverconrt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $10.00, fél évre $6.00 egyes szám ára: 10 cent . Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Vélaubélyug Mikiit érkuzatt UvaUkr* Mm víUnulunlil MkMl nélkOI bakii Idő tt kéziratokat, képakat, nam érzünk mag éa nam küldünk akarna még kültn falhfvéa, vagy portékültaég mallékaléaa aaatén aam. A küzléara alkatmaanak talált kéziratok aaatéban la fönntartjuk magunknak a jogát, hagy alakba bola|av{taunk, larövidfttük, vagy mogtoldjuk, ha arra azükaég mutatkozik. Caak ritkán gépalt kéziratot fogadunk ot. Mindan névval aláirt cikkért, nyilatkozatért a azorzé fololéa. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chi.fr LÁSZLÓ F. KENESEI A kanadai csendőrség esete Newfoundland tartománya eljárást -indított az Exchequer Countnál (Exchequer Bíróság), a kanadai állam és Fulton igazságügyminiszter ellen, szerződésszegés címén. Ez az ügy oly fontosságú, hogy érdemes vele behatóbban foglalkoznunk. A tényállás röviden a következő: a legutóbbi munkásviták alkalmával Newfoundland főügyésze, Mr. Leslie Curtis erősítést kért az ottani Royal Canadian Mounted Police számára. Az erősítés a newbrunswicki Monctonban készen állt arra, hogy külön T. C. A. repülőgépeken Newfound!andba szállítsák. Ekkor lépett közbe Mr. Fulton, letiltva äz erősítések elküldését. Jogi szem-pontból nézve, az ügy nem olyan egyszerű. Kanadában ugyanis az igazságszolgáltatás a tartomány hatáskörébe tartozik, míg az R. C. M. P. federáli-s rendőri alakulat. Viszont a tiz tartományból nyolcnak — Ontario és Quebec kivételével — szerződése van a federáiis kormánnyal, amelynek értelmében az R. C. M. P. látja el a tartományi rendőri teendőket. E rendszert Saskatchewan vezette be elsőnek 1928-ban és British Columbia utolsónak 1950-ben. Newfoundland 1949-ben a Konföderációhoz való csatlakozásakor kötött hasonló szerződést. E megoldás eddig mindenütt jól bevált. A nyolc kisebb tartomány ugyanis aránylag kevés költség árán — 60%-ot a fe. derális kormány visel — rendkívül hatékony rendőrség szolgálatát élvezi, amely a modern büntető eljárásban rendkívül fontos specializált felszereléssel, mint különböző vizsgálati laboratóriumok, ujjlenyomatjegyzékkel, stb. is rendelkezik. Másrészt az R. C. M. P.nek alkalma nyílik arra, hogy közvetlen rendőri munkát is végezzen, amire alig volna lehetősége, ha egyedül a federáiis törvények alá eső törvények megszegésének ügyében járna el (ilyenek: a vám és federáiis adóügyek, adóeltitkolás, kábitószerkereskedelem és hasonló ügyek). Fontos továbbá a testület jó szellemének fenntartása szempontjából is, hogy a szükség esetére legalább 5000.es létszámon tartandó szervezet tagjai gyakorlattal rendelkezzenek a hétköznapi szakmai munkában is. Az R. C. M. P. szerződéseknek van egy pontja, amelynek érteimében az egyes tartományok főügyészei kérhetik, hogy a tartományi R. C. M. P. alakulat a központi, tartalékerőből erősítést kapjon. A federáiis kormány e kérésnek eleget tesz "amennyiben a létszámemelés a testület más feladatainak elvégzése mellett lehetséges". Ez a rendelkezés veleje. A tartomány ezt úgy értelmezi, hogy amennyi-ben az erősítés rendelkezésre áll, úgy elküldése kötelező. Kétségtelen., hogy a Newfoundland által kért erősítés ez esetben készen állott. Mr. Fulton viszont azzal érvel, hogy az erősítés visszatartására joga volt, mivel az R. C. M. P. többi "feladatait és munkáját" csak az esetben végezheti el, ha pártatlanságának jó hiriét fenntartja-. Ezt viszont veszélyeztethetné, ha erejét egy sztrájk letörésére használná. Newfoundland erre azzal válaszol, hogy a kérdéses sztrájkot a tartományi országgyűlés által elfogadott törvény törvénytelennek nyilvánította. Ha a federáiis kormánynak megengedtetnék annak eldöntése, hogy az R. C. M. P., mely törvényeket hajtsa végre és melyeket nem, úgy a valóságban bitorolná a tartományi igazságszolgáltatás jogát. A jelenlegi nézeteltérés senkinek sincs Ínyére, legkevésbbé az R. Q.: M. P.nek..Az egyes tartományokkal kötött szerződések jövőre kerülnek megújításra. Az R. C. M. P. azt szeretné, ha megújítanák őket, mivel ellenkező esetben helyzete hasonlóvá válnék valamely katonai alakulathoz, amely idejének nagyrészét a kaszárnyában tölti 'és azt csak akkor hagyja el, ha közbelépésére adott esetben szükség van. Úgy a federáiis, mint a tartományi kormányok az eddigi rendszer; fenntartása mellett vannak, amely lehetővé teszi, hogy Kanada a világ egyik legjobb rendőrségével rendelkezzék, viszont természetes, hogy a tartományok tisztázni akarják, hogy az R C. M. P. amidőn mint tartományi rendőrség jár el, valóban 'a ta rtomány érdekeit szolgáija-e. E kérdést talán a tartományi ügyészek és az igazságügyminiszter között április 27-én meginduló konferencia fogja megoldani. Reméljük, hogy találnak valamilyen megoldást. Bayview lakói tiltakoznak az építési rend megváltoztatása ellen A 401-es autóút és a Leslie Street között új parcellázást tervezett a terület tulajdonosa, Eddie Silverberg. A North Tork Townshiphez benyújtott tervezet szerint két lakásos házakat kívánt építeni, bár az ’eddigi beépített szabályrendelet ott csak egy lakásos családi házakat engedélyez. A környék Iákéinak egyesülete azonban tiltakozását jelentette be az ikerházak építése ellen. Az Egylet 800 tagija közül 600 írta alá a tiltakozást. A közhangulat hatájsára North York elöljárósága bizonyos szigorításokat írt elő a parcellázónak, de az ikerházak építését engedélyezni akarja.. ) A lakók - egylete azonban így sem kívánja elfogadni a tervet és a tartományi szervihez adta be fellebbezését. A harc tehát egyelőre még eldöntetlen. -TESTVÉRI ÜZENET MINEK Az éteren keresztül nyújt, juk testvéri jobbunkat Tibet harcoló hős Népének. Annak a Népnek, amely szenvedései, ben, hősi felkelésében a zsar. nokság ellen, de mindenkitől való elhagyatottságában is hozzánk magyarokhoz magasztosult. Tibet hős Népe! — Nem csak a szabadságszeretetből eredő szellemi rokonságot üd. vözöljük Bennetek, hanem a közös gyökérből eredő faji rokonnépet is. Mert nincs oka egyetlen magyarnak sem szégyelnie, hogy a mi bölcsőnk is Keleten ringott. Hiába ke. veredtünk össze a sokfajta vérbeütésekkel, az eredeti erős vérvonal mindig kiütkö. zik ebben a csodálatos fajisá. gú, tulajdonságaiban olyan ellentétes,, mégis szellemisé, gében olyan emelkedett ma gyarságban. A nyugati világ előtt talán mindörökre érthetetlennek maradó szabadságszerete. tünk, a minden idegennek ott. hont nyújtó vendégszeretetünk, nálunknál gyengébbe, ken való mindenkori segíteni, akarásunk, de még leggono. szabb ellenségeink iránti nagylelkű megbocsátásunk is mind, mind Ázsiából eredő jellemvonásaink. Igaz, hogy a nyugati eivillizációvali össze, keveredés dacára is megtartott és általa kifinomult jellembe, li tulajdonságaink ásták meg a sírunkat is, mert sok évszázados csalódásaink dacára is mindig hittünk az adott szó szentségében. Az ázsiai tatároktól elpusz. tított Magyarország, a százöt. venéves török hódoltság, a világosi fegyverletételt követő aradi bitófák mind, mind a nyugati szószegések véres és kegyetlen következményei.. Vagy beszéljünk a későbbi időkről? — Amikor szintén a Nyugat szabdalta széjjel Tria. nonban — az üvegpalotában — Magyarországot a gyűlöl, ködés, a bornirtság meg a be tegelméjűség hentesbárdjával. Ma már igen sokan tudják a nagyvilágban azt is, hogy ezek a békeszerződések, meg a Nyugatról Oroszországba özönlött milliók vetették meg az ágyát a bolsevizmusnak és egyengetik útját a Harmadik Világháborúnak. Ma már mindenki tudja, csak mint a homokba dugott, fejű strucc nem akarják tudni, látni, hogy a pottsdami, meg a yaftai szerződésekkel szolgáltatták ki a világot, el. sősorban Magyarországot a Vörös Gélemnek a világ ed. digi legnagyobb, de légváré sebb üzletlehetőségének az érdekében. Mikor a világ Legelső Né. pe, a széjjelszabdalt, kereszt, refeszített maroknyi magyar, ság felismerte és megértette halálos ítéletét, a bitó árnyé, kából még egyszer összeszedte a haldokló utolsó életösz. tönét, hogy bilincseit, kötelékeit az isteni csoda megszál. lottságában széjjelszakítsa, majd széjjelsugározta a világ, nak az — SOS jeleit, kezein, két tördelve rimánkodva a Nyugatnak: — Mentsétek meg lelkeinket!!! —— megint kaptuk a csalárd ígéreteket: — "csak még egy napig tart. satok ki magyarok, jön a se. gítség-" A segítség azonban megint csak az obiigát "megbélyegzés" volt. Most felkelt az ázsiai rokon, nép is ugyanazzal a bátor, vakmerő élniakarással, mint a mi szegény haldokló népünk. Ez a borzalmas é!et.halál. harc, amellyel Magyarország és Tibet harcolt és harcol ma is az alvilág szörnyeivel, még a féligholt állatot is cselekvés, re késztetné fajtájának a meg. mentésére. Csak az Ember marad tu. nya, mozdulatlan, mert veszélyben az üzlet, meg a kényelmes nyugodt anyagcse. re . . . Mikor elégszik már meg profitjával az az érdekcsoport — félreértés elkerülése végett meg kell jegyeznem, hogy nem faj, vagy vallásról van szó, hanem szellemi közösségről — amelynek istene a pénz, hazája a könnyeken, vér: folyamokon átgázoló üzlet-Az én népemet legjobban megdöbbentette az ENSZ és főtitkárának a magatartása. Az ENSZ tagok ugyan mindenfé* le nemzetiségűek, de a főtitkár északi ember, méghozzá svéd, márpedig nekünk ma. gyaroknak a1 svédekkel még soha semmi bajunk nem volt. Ahelyett, hogy magas és pará. dés tisztségéhez képest előretolná — ki a kátyúból — a rabigában megszakadó népek sorsát, szekerét, különösképpen Magyarországot teljes erővel tolja vissza a kátyúba, még arra is féltékenyen őr. ködve, nehogy a szekéren kínlódó kocsis ostorpattogásait meghallja a szabad világ lel. kiismerettel bíró részlege. Most ugyanez történik szó. ról.szóra rokonaink, ázsiai sorstársunk, szellemi testvé. rünk élet-halál küzdelmében’. Hadd nyelje el őket a mo. csár, kocsistól, lovastól, akár. csak a többi levegőre törni akaró rabnépet. Miféle sötét alvilági csoda tartja szellemi vakságban a föld szabadnak tisztelt népeit? . . . Az 1956 Október 23.i Ma. gyár Szabadságharccal pedig nagy, nehéz dübörgéssel el. indult a Történelem Szekere, mely szekérnek a kocsisa a Következmények Törvénye. A Következmények Törvénye pe. dig többé nem ismer irgalmat, mert ez maga a bekötottszemü Igazság. Hol áll meg ez a sze. kér és kiken gázolt át, azt csak a Teremtő tudja . . . Tibet hős Népe. — Testvérek ! Ti ugyanúgy nem várhattok segítséget senkitől, nem bíz. hattok senkiben Mindnyájunk Gondviselőjén és önmagátokon kívül, akárcsak mi, árva elhagyatott magyarok. Törüljétek le a csalódás keserű könnyeit és próbáljatok hálá. sak lenni a Benneteket befő. gadó országnak, akárcsak mi, amely Hazát ugyan sohasem pótol, csak segít továbbvon. szólni a ránkadott életet, hi. szén Ti is ugyanolyan jól tud. játok, hogy idő nincsen, csak Örök Jelen . . . akárcsak mi ... (S. S.) A szép Kanada. — The Church of St George-the.Martyr, Szent György Vértanú temploma az orvtarioi Jackson's Point-on, a Simcoe tó partján, egyike a legszebb vidéki templomoknak Kanadában. Mintegy 80 évvel ezelőtt épült. Színes ablak, üvegeit úttörő telepesek rajzolták és készítették mintegy 125 évvel ezelőtt azon templom részére, amely azelőtt állott ugyanezen a helyen. ...Megtartja teljes erejét Nem tartandó jégszekrényben! Bármikor süthetünk anélkül, hogy friss élesztőre lenne szükségünk. Egy csomag Fleischmann-féle Active Dry Yeast-et veszünk ki a szekrényből és ugyanúgy használjuk, mint a friss élesztőt. Teendőnk a következő: I. Minden élesztőcsomaghoz kevés langyos vízben gondosan feloldunk egy teakanálnyi cukrot. 2. Élesztővel meghintjük. 1G PERCIG állni hagyjuk. 3. AZUTÁN jól felkeverjük. (Az élesztőhöz kevert víz beleszámítandó a receptben előírt vízmennyiséghez.)1 Olyan gyorsan hat, mint a friss élesztő. Próbálja ki, ha legközelebb kenyeret vagy kalácsot süt. Nem kell, hogy a régimódi élesztőt frissen tartsa. Vegyen egy hónapra való Fleischmann-féle Active- Dry Yeast-et, szárazélesztőt fűszeresénél még ma. 1 CSOMAG MEGFELEL 1 KOCKA FRISS ÉLESZTŐNEK ooooooooqoQoooogogeoQoooQoooooDC I Egy régi közmondás 1887-ben egy amerikai szappan gyár, a Proctor és Gamble cég, évi nyereségének egy hányadát szétosztotta munkásai között. Ez a példa azóta mind több vállalatot búzditott arra, hogy az évi haszon bizonyos százalékát alkalmazottai között felossza. Ma már II. 000 olyan amerikai társaság akad, amely ezt a rendszert — sok esetiben lényeges 'módosításokkal — bevezette. A szappangyár 62 év óta követi a Biblia parancsát, hogy: "Nyomtató lónak ne kösd be a száját!" Ma már kétmillió amerikai munkás van, aki vállalatából valóságos haszonrészesedést húz. Valóságosnak nevezzük a haszonrészesedést, Ha az a következő szabályoknak megfelel: 1. A vállalat tiszta hasznán alapszik; 2. Minden alkalmazottra kiterjed; 3. Szabályos időközökben osztatik ki és 4. A rendes béren felül jár az alkalmazottaknak. Két ezer olyan amerikai cég mind a négy követelménynek megfelel. Vizsgáljuk meg például az Eastman Kodak cég esetét. A szisztémát 1912-ben vezették be ott. 1957-ben 50.000 alkalmazottnak 13 millió dollárt folyósítottak haszonrészesedés címen, 103 millió dollárra duzzasztva ezzel az elmúlt 45 év alatt ilyen elmen kifizetett "ráadásokat". A vállalatok azt vallják, hogy a haszonrészesedés a munkások 0 felelősségérzetét emeli, találékonyságokra serkentően hat, a személyzet használhatóságát fokozza, mert buzgalommal és szorgalommal ritkábban mulasztanak, jobbat és többet termelnek. Van-e a munkásoknak is valami különös előnyük a rendszerből? Egy csikágói nyomdavállalat nyugdíjalapot létesített az ösz. szegyüjtött nyereségrészesedésekből'. Ma az a helyzet, hogy azok a munkások, akik a legközelebbi tiz éven belül nyugalombavonuinak, életük végéig magasabb nyugdijat fognak huzni, mint amenynyi bérük volt az utolsó évben, amikor még dolgoztak. Egy másik csikágói vállalat alkalmazottai a megtakarított haszonrészesedésekből elegendő tőkét gyűjtöttek össze ahhoz, hogy az egész vállalatot megvásárolhassák, ami meg is történt. Egy connecticuti bársonygyár munkásai 1957-ben 24%-al többet kerestek a nyereségben való részesedés címén, mint amennyit a kollektiv szerződés kikötött. A haszonrészesedésnek azonban ellenzői is vannak. A túlzók ellenzik, mert "az osztályudatot csökkenti", viszont, van nak vállalati vezetők, akik "rejtett szocializmust" gyanítanak benne. Mint rendesen, a középuton van az igazság. Magyarországon sokan szeretnék tudni, igaz-e az, hogy az amerikai nagyvállalatok kiuzsorázzák a munkásokat? Vagy igaz-e az, hogy a munkás is jobban járjlaa a gazdasági élet fellendül és nemcsak a kövér tőkések zsebelik be a hasznot? A fentiek alapján, talán könnyebben tudunk ítéletet alkotni magunkban. A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL EXPEDÍCIÓ a SARKVIDÉKRE Az Északi Jegés tengerben hatalmas jégszigetek vannak, amelyeket a tenger áramlatai lassan forgatnak az Északi Sark körűi. Az egyik ilyen nagy jégsziget, amelyen tudományos megfigyelők egy ■ csoportja dolgozott, tavaly novemberben kétfelé vált és ezért 3 tudósoknak el kellett hagyni a szigetet. Most újabb csoport indult el Kaliforniából a sarki vizekre, hogy ott, az Északi Sarktól 900 mérfoldnyire az Alfa II nevű nagy jégszigeten végezzen megfigyeléseket a meteorológia, hidrológia, ooeánografia köréből és adatokat gyűjtsön az állatvilágról, halakról stb. Az expedíció felszerelését két hatalmas négymotoros Globe, master gép szállította, összesen 22 tonna felszerelési tárgyat, műszert, élelmiszert dobtak le. Az oroszoknak két hasonló csoportjuk dolgozik a környéken és egy harmadikat is küldenek a közeljövőiben. • ** GRÖNLANDBAN IS KIÉPÍTIK A RADARHÁLÓZATOT Az Egyesült Államok és Dánia megbízottai tárgyalásokat folytatnak a Grönlandon áthaladó DEW (Distant Early Warning) vonal létesítésére. Négy radarállomást kell itt felállítani, amelyek egyenként 250,000.000 dollárba kerülnek. Az állomások a jövő év folyamán készülnek el.
