Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-03 / 1. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. IX. évfolyam, 1 szám. ßcutaeUeut 'i PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan: híven az ezer éves múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői“ (A fenti idézet Kenesei F. László lapunk első számában megjelent be> köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1959 jan. 3., szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 NASSER MINT ANTIKOMMINISTA! Az események ismét minket igazoltak Már a szuezi krízis idején megírtuk, hogy Nasser nem áii a kommunisták oldalán, hanem a vörös politikát csupán arra kívánja felhasználni, hogy saját erejét növelje. Akkoriban minket — és velünk együtt azokat a gyérszámu újságírókat, akik hideg fejjel mér. legelték az eseményeket — gyakran ért támadás. Túlzott optimiz. mussal, vágyálmok kergetésével vádoltak azok, akik szívesebben hallgattak a defetistákra, s az ellenségimádókra, mint a kommu. nizmus elleni küzdelem újságiró.veteránjaira. Még a múlt év elején is, amikor Nasser egymásután hangoztatta el dörgedelmes — de semmitmondó — beszédeit a "gyarmatosító" és "kizsákmányoló" nyugati országok ellen, különösen az iraki felkelés idején, kénytelenek voltunk a pesszimista közvéleménnyel szembeszállva, unos-untalan hangoztatni, hogy sem Irakban, sem Szíriában, sem Egyiptomban nincs semmiféle közös kommunista.nacionalista politika, hanem Nasser csupán azért fenyegetőzik a Nyugat ellen, hogy még további fegyvereket, még további segélyeket csikarjon ki Moszkvától, amelyet akkor hagy cserben, amikor neki magának tetszik. Ugyanez volt az álláspontunk akkor, amikor a jordáni és libanoni krízis idején az amerikai—angol csapatok partratételét a különböző szovjet fenyegetések áradata követte; akkor az eléggé tapasztalatlan kanadai sajtó nagyrésze világháború veszélyéről irt. A torontoi lapok úgyszólván pártállásra tekintet nélkül azt köve. telték, hogy az angolszász csapatokat vonják vissza, — sőt odáig mentek, hogy a magyar szabadságharc eseményeivel merték össze. hasonlítani a libanon.jordán-iraki krízist. Újra olvastuk azt a régi, ostoba frázist, hogy “nem szabad útjába állni a történelem fej. lődésének, amely az elmaradt népeket a kommunizmus felé so. dórja“ és igy tovább, A naiv kommunista-kiszolgálók tábora most a legilletékesebb helyről, egyenesen Nassertől kapott választ. Nasser karácsonykor Kairóban gondosan megszerkesztett politikai beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy az UAR (Egyesült Arab Köztársaság) egységének egyetlen igazi ellensége van, éspedig a Szovjet. A Szíriái kommunista párt — mondotta — ellensége volt Szíria és Egyiptom egyesítésének. Egyiptomban is a kommunista kísérletek azok, amelyek állandóan nehézséget okoznak az arab nacionalizmusnak. A kommunizmus ugyanolyan ellensége az arab világnak, mint a cionizmus, vagy az imperializmus. Egyiptom, illetve az UAR nem fogja tűrni a kommunisták tevékenységét arab területen. Emlékezzünk vissza arra, amikor az egész sajtókoncert arról zengett, hogy Nasser arab barátai és a közelkelet meghóditására törekvő Hruscsov kéz a kézben haladnak a demokrácia eltörlésére, a nyugati eszmék teljes megtörésére. Most reméljük, ők is megértik, hogy sem Nassert, sem Nehrut, sem a közel- és távolkelet többi semleges vezetőjét, — de még a vöröskinai úgynevezett kommunistákat sem Jehet többé megtéveszteni a kommunista Ígéretekkel. Nagyon helyesen mondta Nasser: a kommunizmus ugyanaz, mint az imperializmus. S ha ezt Nasser mondja, akit Moszkva mosta, náig a leghübb szövetségesének hitt, akkor ez azt jelenti, hogy a Csökkent a bevándorlás 1958-ban Az Állampolgársági és Bevándorlási Minisztérium által legutóbb nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint 1958 első kilenc hónapiában 100.131 bevándorló érkezett Kanadába. A múlt év ugyanezen időszakában 244.266 személy érkezett az országba. , A bevándorlók legtöbbje, 22.260 az angol szigetországból jött, a második legnagyobb csoport az olasz, 21.381, a harmadik a német, 12.202, azután az Egye sült Államok következnek 8.043 bevándorlóval és Hollandia 6.838-al. A minden év október 31-én életbelépő téli bevándorlási korlátozással, amely után csupán kanadai állampolgárok által garancialevéllel ellátott (vagy törvényesen letelepedett személyek rokonai) kapnak bevándorlási engedélyt, nyilvánvaló, hogy az idei bevándorlási kvóta lényegesen alatta marad a tavalyinak. Viszont a téli hónapok folyamán is beengednek olyan személyeket, akikre az országban szükség van. Ezek közé azonban csupán ápolónők, ' szakképzett tejgazdasági munkások, háztartási alkalmazottak, szakácsok és más háztartásban elhelyezkedő szeríiélyek tartoznak. Angliából, Franciaországból és az Egyesült Államokból szabad ezenkívül az alábbi szakemberek bevándorlása: terápia-technikusok, tanítók és tanítónők, könyvtárosok • és irattárosok, szociális munkaerőik, gyors, és gépirónők, órajelző készülék-kezelők, telefonszakmunkások, automechanikusok, hentesek, hús- és halvágók, pékek és szépségápolók. Forrongás Tibetben Japán hírforrás szerint Tibet gyérszámu, de ősi lakossága fegyveres felkelésben van a kínai kommunista rezsim ellen. Állítólag kb. 50.000 vörös kínai pusztult el a hónapok óta tartó harcokiban. A Dalai Láma, a tibetiek szellemi vezére, amint jelentik, Indiában keres politikai menedékjogot. Kereskedők és menekültek jelentései hangoztatják, hogy a harcok augusztus és október között voltak a leghevesebbek Kham tartományban, ahol a büszke és harcias Khamba törzs lázadt föl a kommunisták ellen, amikor ott is be akarták vezetni a kollektív gazdálkodást. Nemzeti kínai hírek* a-zt állítják, hogy a lázadás négy északnyugati kínai tartományra is átterjedt. A felkelők jelentős kulcshelyeket foglaltak el és a hegyek közé szorították a kommunistákat. George Hees közlekedésügyi miniszter nemrég nyitotta meg egy a jelenlegi Malton.i repülőtér (Torontótól Észak-Nyugatra) helyén építendő új nagy nemzetközi repülőtér munkálatait. A költségek 20 millió dollárra fognak rúgni. A John Parkin építész által tervezett radikálisan modern épület előreláthatólag 1962-ben fog elkészülni. Toronto elképzelhetetlenül gyors növekedése mellett azonban az új repülőtér csak 1971-ig lesz képes a város forgalmát lebonyolítani. A köralaku épület egyszerre több gép utasainak be. és kiszállását oldja meg, rniközben félköralaku kerítések védik a közönséget a rakétamotorok szívó erejétől és légáramától. A garázs teteje helikopter állomás. Az érkező vagy induló repülőgépektől, folyosószerü átjárók az utasokat a központi épületbe irányítják. szélső nacionalista erők — tehát azok az erők, amelyek az angol gyarmatbirodalom felszámolása során szabadultak fel — az egész világon függetlenítették magukat a vörös befolyástól. Ennek kö. vetkeztében végleg megbukott a kommunizmus expanziós programja az úgynevezett gazdaságilag elmaradt népek között. Miután pedig a magyar szabadságharc következtében mindenütt összezsugorodott a kommunista párt a nyugati országokban is — elsősor ban Olaszországban és Franciaországban, ahol ma már csaknem teljesen elvesztette a jelentőségét — ezért a Kreml politikusainak csak egy választásuk maradhatna : közvetlen támadás Európa ellen. Ez az az irány, amelyet szeretnének követni Moszkvában, s ez az oka annak, hogy most Berlinre fektetik a fő nyomást. De a NATO konferencia határozatai megmutatták, hogy a Nyugat itt is el van szánva. Az angolszász katonai fölény megvan, s ami ennél fontosabb, megvan az elhatározás az ellenállásra. Ezért a kommunistáknak vissza kell vonulniuk a berlini kérdésben is. Nyugat. Berlin éppenúgy nem fenyeget közvetlenül a világháború kitörésé, vei, mint Szuez, Libanon, vagy akár Magyarország sorsa. Ehelyett nyugodtan annak a véleményünknek adhatunk kifejezést, hogy az új esztendőben a szovjet otthoni problémákra fogja figyelmét fordítani. Talán megpróbálja, hogy a világ fenyegetése helyett kissé jobb életet adjon a Vasfüggöny 1 mögötti rabszolga, népeknek. De, hogy a belső életforma javítása mit eredményez, azt éppen a Szabadságharc mutatta meg. Talán ez az új év fogja meghozni a sikerét annak a küzdelemnek, amit 1956 októberében a magyar gyerekek indítottak el. Az Északatlanti Egyezmény most befejezett párizsi üléséről hosszabb kommentárt irt a moszkvai Tass-ügynökség. A cikk újabb bizonyítéka annak, hogy a mostani szovjet fenyegetés-áradatot nem szabad komolyan venni. A cikkíró ugyanis a Kreml szócsöveként azt az ajánlatot teszi, hogy az É szálkát lanti Egyezmény tagjai és a szovjet kormány képviselői üljenek össze és kössenek egyezményt Európa biztonsága ügyében, s hozzáteszi, hogy a szovjet kormány minden tárgyalásra hajlandó azzal a feltétellel, hogy az egyezménynek ne legyen elengedhetetlen előfeltétele az, hogy a német kérdést már eleve megoldják. A cikkíró ezután arról panaszkodik, hogy a NATO hatalmak nem fogadták el a párizsi ülés előtt elhangzott azt, az orosz ajánlatot, hogy eleve kössenek valamilyen megállapodást a Vasfüggöny két oldalán létesítendő semleges zóna létrehozására, az úgynevezett Rapackiterv alapján. A Rapaoki-terv lényege az, hogy Lengyelország, Kelet- Németország, Csehország és Nyugat-Németország legyen kiürítve minden idegen katonai egységtől és a saját nemzeti hadseregeik ne legyenek atomfegyverekkel felszerelve. A Rapacki-terv a Nyugat számára egy évvel ezelőtt, mikor a terv — akkor még kizárólag propaganda-célokból — elsőizben megszületett, teljesen elfogadhatatlannak látszott, mert annak végrehajtása esetén a szárazföldi szovjet haderő háború esetén órák alatt megszállhatta volna Nyugat-Németországot, az ott elhelyezett létfontosságú nyugati rakétatámaszpontokkal együtt. Időközben azonban megváltozott a stratégiai egyensúly. Az Egyesült Államok ma már a kontinensek közötti rakéták terén is ellenállhatatlan fölénybe került, úgy hogy ma már megfelelő haditervek alapján könnyűszerrel el lehetne vágni úgy az előrenyomulási, mint a viszszavonulási útjait egy esetleges támadó szovjet szárazföldi haderőnek. , Ilyen körülmények között a szovjet vezérkarnak ma már nem létfontosságú kérdés, hogy csapatai állandóan a Vasfüggöny kelet' oldalán harckészültségben legyenek, — más szavakkal szívesebben vonná vissza a nagyon költséges és^tétlen csapategységeket. Ke. let-Lengyelország területére. Azonban a katonai kérdés a jelen helyzetben másodrendű. A szovjet csapatok visszavonása elkerülhetetlenül maga után hozná a kiürített csatlós államok azonnali politikai rendszerváltozását, s ez megindítaná a kommunizmus végle. ges bukását előidéző bomlási folyamatot, amely már amúgyis rövid időn belül esedékes. Amikor tehát a szovjet most a Rapacki. tervet ismét az előtérbe hozza, ez azt jelenti, hogy a Kremlben ismét a hadsereg képviselői — Zsukovék — kerülnek az élre, szemben a Hruscsov.féle politikus-gárdával. Gyakorlatilag nem sokat jelent a Tass.féle panaszkodó cikk. A NATO-vezérkar nem fogja a Rapacki-tervet elfogadni sem most, sem máskor. A tárgyalások azonban talán újra megindulnak a Kelet és a Nyugat között, s ez mindig jó jel. Mert mig a vezető politikusok tárgyalnak, addig tovább nő az elnyomott népek elégedetlensége, tovább nő a Nyugat katonai ereje, s tovább irtják egymást a Kreml falai közöt a hóhérok. Kanada 1959-ben fogja az első rakétát az űrbe lőni A kanadai tudósok 1957 óta dolgoznak egy újfajta, szilárd üzemanyaggal hajtott rakétán, amely tudományos jelentőségén kívül Kanada védelme szempontjából Is igen fontos lesz. A kísérletek néhány hét múlva indulnak meg. A program egyik része az infravörös sugarak felhasználását kívánja kidolgozni az interkontinentális rakéták elleni védelemben. Két készüléket, amelyet erre a célra szerkesztettek, már novemberben kipróbálták az USÁ-ban. Egy másik kisérlet-sorozat a rakétáknak az atmoszférába való visszatérésekor felmerülő problémákat igyekszik megoldani. Közel ötven kilövést végeztek eddig az atmoszférába, előkészületként a fő kísérlethez, az űrbe lövéshez. Ugyanezt a célt szolgálta a 125 láb átmérőjű, műszerekkel ellátott léggömbök. iek hatvan mér földnyi magasba küldése is; ezt a kísérleti sorozatot márciusban indították el. A program igen jelentős része a sarki fény tanulmányozása. Az idén már elkezdték a nyugati világ egyik legnagyobb ilyen célú radar állomásának építését Princ Albert, Saskatchewanban, ahol az Egyesült Államokkal közösen fognak folyni a kísérletek. A királynői látogatás ELSŐ ÁLLOMÁSA MONTREAL LESZ Ottawáiból jelentik : A Seaway megnyitására Kanadába érkező II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg útjának első állomása Montreal lesz, amint a hivatalos program megállapítja. Az ünnepségeik további rendje, amelyet az USA-val közösen rendeznek, még nincsen véglegesen lerögzítve. Valószínű, hogy Corwall Massenában fogják tartani, a hajóút egy oly szakaszán, amelyet Eisenhower elnök semleges területként jelölt meg Diefenbaker miniszterelnökkel folytatott megbeszélése során. A munkanélküliségről Starr munkaügyi miniszter évvégi nyilatkozatában kijelentette, hogy a munkanélküliség az idei télen kisebb lesz, mint volt tavaly. Bár a munkanélküliség továbbra is a legégetőbb probléma marad, mondta, a gazdasági élet a fellendülés stádiuméban van. A munkát keresők száma jelenleg körülbelül a tavalyi hasonló időszak nívóján van, de bizonyos jelek arra mutatnak, hogy az irányzat javul és végeredményben az idén télen több ember fog munkát kapni, mint tavaly. Ezt alátámasztja az az adat, hogy idén novemberben még 65.000.et több munkanélküli volt, mint tavaly november, ben, míg decemberben kb. ugyanannyi, az irányzat tehát nyilvánvalóan javuló. A világ legszebb repülőtere
