Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-08-06 / 67. szám

VIII. 67. szám, 1958 augusztus 6., szerda 2 KANADAI MAGYARSÁfi 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton ücerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára: 10 cent. Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Vilatzbilyag nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I felhívta nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem érzünk meg és nem küldünk vésszé még külön felhlvés, vagy portéköltség mellékelése esetén sem. A közlésre al­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Külpolitikai mozaik: IZRAEL ÉS AZ ARAB ÁLLAMOK AZ UNO.csúcskonferenciával kapcsolatban felmerült az a kér. dés, hogy az érdekelt középkeleti államok képviselőit is meg kell hallgatni, s e célbői meg kell őket hívni a New Yorkban vagy bár. hol másutt megtartandó konferencia székhelyére. Az oroszok az arab államok, elsősorban az Egyesült Arab Köztársaság képvise. tőinek meghívásához ragaszkodnak. Francia oldalról viszont De Gaulle levelében vetette fel azt a kérdést, hogy a csúcskonferencián, illetve a Biztonsági Tanács csúcsülésén jelen kellene lennie Török, ország, Perzsia és Izrael képviselőinek is, hogy szükség esetén meg lehessen hallgatni azok véleményét. E tekintetben teljes bizony, talanság uralkodik. Nem tudni még, hogy a kisebb, de érdekelt ál. lamok közül melyiknek a képviselői lesznek jelen a Biztonsági Ta. nács ülésén, sőt még az sem bizonyos, hogy De Gaulle francia mi. niszterelnök hajlandó lesz.e idejét egy olyan értekezletre elpoesé. kölni, amelynek eredménytelenségét előre látta. Ezzel kapcsolatban érdekes megfigyelni, hogyan látják maguk az arabok a Középkelet alakulását. Két tényező játszik itt fontos sze. repet: előszöris az eddig még független arab államok álláspontja a pánarab egyesüléssel, másrészt pedig az idegen testként kezelt Izraellel szemben. Az Arab Unió, vagyis az egységes arab állam megalakulása minden arab eszményképe, a művelt és a műveletlen osztályé egyaránt. Az egyetlen politikai fejlődés az arab világban, amelyet az arabok el tudnak képzelni, az Egyesült Arab Államhoz vezet. Ennek azonban általános vélemény szerint nem kell nyugat, ellenesnek lennie, hanem ellenkezőleg a nyugati technikai és kul. turális haladás vívmányaira kell támaszkodni. Itt persze minden at­tól függ, hogy a Nyugat meg akarja.e akadályozni ezt a természetes fejlődést és evégből esetleg erőszakos rendszabályokhoz is fog nyúlni, ami az arabokat a másik oldalra hajtaná, ahonnan az önálló, ságuk megtartásához segítséget remélnek. Az arab országok területileg összefüggnek. Egyetlen kivétel Izrael állam területe, amely nem csak megszakítja az arab nyelv, terület kontinuitását, hanem türelmetlen terjeszkedő politikájával kivándorlásra és menekülésre kényszeríti az arabok tízezreit Iz­raelből. w* **”* ■*»■* . 1 Az arabok között ebben a kérdésben nemigen van vélemény, különbség. Izrael államban minden arab mesterségesen megalkotott államot lát, amely a nyugati nagyhatalmak politikájának szüle, ménye s célja csak az, hogy gazdaságilag és katonailag is ellen, súlyozza az arabok reneszánsz.korát élő államok erejét. Még olyan ország is, mint az arab Jordánia, amely köztudomásúlag Nyugatba, rát és most is Angliától kért védelmet önállóságának megőrzésére, ellenzi Izrael fennállását. "Izraelnek, mint önálló államnak, meg kell szűnnie, ehelyett az arab népi területen élő zsidóknak teljes vallási és kulturális szabadságot biztosítunk", mondják a jordániai arab nacionalisták. Jelenleg több, mint 500.000 arab menekült él Jordániában, ezek mind Izraelből voltak kénytelenek minden ingó és ingatlan vagyonuk elhagyásával menekülni. A menekültek szá. ma állandóan emelkedik, a gazdaságilag gyenge Jordánia ezzel a kérdéssel egyedül nem tud megbirkózni, s Izraelben egy újabb agg. resszió erőit látja, amely az arabok ellen irányul. Az arabok szí. vesen hivatkoznak arra, hogy a régi mór birodalomban a zsidóknak soha nem voltak panaszaik az arabok bánásmódja ellen. Gazdasági, lag és kulturális téren ugyanazt a szabadságot élvezték, mint az arabok s ezt a jövőben is biztosítani akarják a zsidóknak. Termé. szetesen egy középkeleti rendezés Nyugat részéről mindig számol Izrael állam fennmaradásával s annak határait garantáltatná nem. csak a környező arab államokkal, hanem Törökországgal, Perzsiával sőt a Szovjetunióval is. Nem valószínű, hogy az arabok megszün. tethetnék a már erős gazdasági alapokon nyugvó Izraelt, amely kétségkívül Középkelet leghaladóbb országa.___________________ A KÉRT ÖSSZEGNÉL TÖBBET SZAVAZOTT ME G AZ AMERIKAI SZENÁTUS Washington. — A közép­keleti válság erős kihatással volt az amerikai nemzetvé­delmi költségvetés megaján­lására a szenátusban. A vé­delmi bizottság 30,023. mil­lió dollár összeget szavazott meg az ország védelmére, vagyis 1.2 billióval többet, mint amennyit Eisenhower elnök kért a szenátustól. A védelmi bizottság nem fogad­ta el az elnök azon javaslatát sem, hogy szállítsák le a szá* razföldi csapatok létszámát. Emelte a szenátus a nagy hatósugarú -bombázógépek, csapatszállító repülőgépek, különleges partraszállitó ha­jók és helikopterek számát is. Az így átdolgozott költ­ségvetést a szenátus a képvi­selőháznak is megküldötte s ezzel a szenátorok többségé­nek véleménye szerint bizto­sítva van az amerikai haderő fölénye a kommunista blokk fölött. M. KATONKA MÁRIA : A szabad földön élő nők észrevétele a „magzatelhajtással“ kapcsolatban A magyarországi kommu­nista megzatelhajtási rende­let megjelenése óta, többen fordultak levélben a Magyar Nők Nemzeti Világszövetsé­gének tagjaihoz, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban megtudakolják a szabad föl­dön élő nők véleményét. Az érdeklődő leveleket kü­lönböző földrészekről, mint ügyvezető titkárhoz, hozzánk küldették megválaszolás vé­get. Úgy gondoljuk, hogy az érdeklődő levelekre szóló vá" laszunk többeket is érdekel, azért ezen az úton közöljük azt. A levelekben egyetlen ma­gyar női lélek sem rezdül a legnagyobb felháborodás nélkül. Érthető. Magyarázat nélkül is világosan látszik, hogy itt a magyarság kipusz­tításáról lehet szó. Ezzel kap­csolatosan, a közelmúltban olvastunk egy, az USA-ban magyar nyelven megj elenő lapból közleményt, amelynek értelmében, csak pár hónap­pal a kommunista szellemi termék nyilvánosságra hoza­tala után, máris kimutatha­tó, nagy számban szaporod­tak odafönt áz angyalkák. Fenti megjegyzésnél emlé­keznünk kell arra az időre, ,— amikor Magyarországon hogyha akadt, akiről kitudó­dott a magzatelhajtás, még megvetésre sem méltatták és hordta örök időre a bélyeget; „angyalcsináló”. Gondoltunk volna valamikor arra, hogy ezen megvetésre sem méltó szerepre egykor „felelős kor­mányok” vállalkoznak ?_____ Sainos, ezen a téren sem­mi olyat nem mondhatunk, amely a jogos aggodalmat el­űzhetné. Ellenben csekély vigaszként közöljük azt, hogy ezzel a magasztos ter­mékkel nem egyedül a bol­sevista—kommunista álla­mok vezetői dicsekedhetnek. A nyugati világban hamis célra, illetve a terhesség meg­előzésére hoztak forgalomba tablettákat — mint olvassuk egy nvugati magyar nyelven megjelenő sajtótermékből. Ezen tabletták ára 30 és 50 cent és kapható korlátlan mennyiségben. Nem kell rá­mutatni arra, hogv mit je­lent ez öhdögi találmány a serdülő ifjúság számára er­kölcsi síkon. Legutóbb pedig arról olvashattunk, hogy a UNO szociális osztálya is foglalkozott a kérdéssel. Nem áll tovább immár a tétel, hogy egyedül a kom­­munistaí-bolsevista rendszer tagadja az Istent és a Te­remtés rendjét. Ellenben egyre jobban igazolódik, hogy nem elég a keresztelés ténye ahhoz, hogy valóban Krisztus követőinek valljuk magunkat, hogyha szentelt vízzel a felünkön oltárt eme' lünk a bűnnek. És erősen gondolkodásra késztet ben­nünket az, hogv hol van hát a határ a magát „keresztény Nyugatnak” nevező és a ko­moly gondolkodó fők által atheistáknak (istentagadók't­­nak) nevezett világ között? Napjainkban ezeket látva, egy régebbi közleményünk egy mondatát látjuk igazol­va: „A második világháború legnagyobb hősi halottja az emberi értelem”. Sátáni érzelem kezd úrrá lenni az emberiség fölött.; Kendőzetlenül látszik, hogy nemcsak magyar népünk, de az emberiség egyrészét terv­szerűen ki akarják pusztí­tani. Mi, nem szólhatunk bele más népek dolgába. Magyar népünk sorsát azonban ag­gódó féltéssel kísérjük. Vér a vérünkből, hús a húsunk­ból, azért ismerjük lelkének minden apró rezdülését. Né" pünkbe vetett hitünk olyan erős kőszikla, mint Istenbe vetett hitünk. És nem ria­dunk meg a magzatelhaitási hullám miatt. Tudjuk, hogy azok, akik Magyarországon alávetették magúkat a mag­­zatelhajtási akciónak — nem magyar anyák voltak. Né­pünk egyszerű, de őszinte is­tenhite, a Teremtő minden szándékának és teremtésé­nek megnyilvánulása és an­nak tisztelete, — valamint az a tény, hogy azonnal taga­dásba vesz mindent, amit idegenek írnak elő neki, biz­tosíték nekünk! Azok, akik valaha is képesek lesznek a magzatelhajtásra, soha többé nem érdemlik meghallani a szót; édesanyám! A magzatelhajtási akció terve, de a terhesség megelő­ző tabbletták is arra valla­nak, hogy akadnak a világ­ban elfáradt, kiöregedett né­pek, akik szellemileg sem elég frissek már ahhoz, hogy magaszfcosabb találmánnyal lépjenek a világ közvélemé­nye elé. Ezek a népek éljenek a saját találmányukkal. Mi egészségükre kívánjuk! Ilyen kiöregedett népekkel már nem sokat vészit a minden­­ség. Hasonlatosak ezek a né­pek az olyan száraz fához, amelyet hogyha agyonsúit a villám, még örülnek is a friss erdők, mert elfogta tőlük az éltető napot. Mi magyarok, úgy nézzük ezt az idegen ta­lálmányt, mint mikor a ten­ger vizébe bedobnak egy kö­vet, amely hullámokat vet... sőt talán kárt is okozhat, de a tenger — a nép — előbb­­utóbb kiveti magából... s marad a tenger — a maga fenségében, nyugalmában. Annyira ismerjük népünk egész valóját, hogv már most készíti ük a terveket, milyen aiándékkal, milyen kitünte­téssel háláljuk meg a magyar anvák erkölcsi nagyságát, akik az idegen által kínált *-— propagált — magzatelhaitá­si akció utáni első-, másod­­vagv következő évében telje­sítette anvai hivatását. Meg­érdemlik. hogy megkülönböz­tessük őket a hozzájuk mél­tatlan személyektől. A fentiekben vázoltuk a szabad földön élő magvar nők nemzeti világszövetségé­nek tagjaihoz intézett érdek­lődésekre a válaszunkat. Szövetségünk a7 1956-os magvar szabadságharc alatt létesült olvasóink előtt isme­retes lapunk hasábjain meg­jelent az alakulásról szóló közlemény. Szervezeteink az öt földrészen mindenfelé vannak. Csendben, reklám nélkül dolgozunk. Nem tarto­zunk egyetlen politikai szer­vezethez sem. Egyetlen cél­kitűzésünk; az örök Nemzet szolgálata. Szeretnénk újra éleszteni ázt a szent tüzet, amely akkor égett legmaga­sabb lánggal a magyar asz­­szonyok lelkében, amikor a mohácsi vész után csaknem az egész ország temető volt. Ápoljuk a multat és építjük a jövőt. A népünk jelen, szo­morú körülményei, bennün­ket el nem riasztanak. A 16. században az ország hadszín­tér volt, országunkat egy­formán égette a pogány tö­rök és saját császárunk hada, nemzetünk tagjait egyfor­mán ölték és mégis azt írják a történelem írók, ez a. szá­zad volt népünk történelmé­ben a legnagyobb század. Nagyasszonyaink, néhány nagyszerű magyar női lélek úgy teljesítették kötelessé­güket Nemzetünkkel szem­ben és hivatásukat család­jukkal szemben, hogy példá­juk átragyogja az elmúlt századokat s nagyságuk fé­nye meggyujtja a jelen szo­morú körülményei között élő magyar lelkeket is. Milyenek voltak és ho­gyan dolgoztak ezek a nagy­szerű magyar női lelkek a 16. században, milyenek voltak családi és társadalmi körül­ményeik, korabeli levelezé­seik, arról dr. Takács Sándor tanár, rk. püspök emlékezik 1914-ben „Régi Magyar Asz­­szonyok” című munkájában. Miután alig található már példány abból az értékes könyvből, s mert jelen körül­ményei népünknek újra meg­követelik a nemzetépítő mun­kánál a nők erejét is, úgy gondoltuk, hogy közkinccsé tesszük ezt a ragyogó mun­kát, és néhány régi nagyasz­­szony körülményeit és levele­zéseit leközöljük e lap hasáb­jain, folytatásokban. Ki ne lenne kíváncsi, hogyan ne­velkedtek Zrínyi Miklósnak, a szigetvári hősnek leányai és milyen volt az akkori ma­gyar udvarházak szellemisé­ge. Saját kézzel írott, elsár­gult leveleiken keresztül ma­guk ezek az eszményi ma­gyar asszonyok szólnak az olvasóhoz, a régi csipkefi­­nomságú mondatszerkesztés­ben és nyelvezetben. „Aki melegedni akar, kö­zelebb megy a tűzhöz... ilyen melegítő tűzzel ragyog felénk a 16. század magyar asszonyainak példája... — írja Takács Sándor. Soha nagyobb szükség nem volt arra, hogy „köze­lebb menjünk a tűzhöz, a nemzeti szellem örök mécse­séhez, mint napjainkban. Meggyőződésünk, hogy öröm­mel olvasgatják majd a ma­gyar asszonyok, régi nagy­anyáink megsárgult levele­zésének másolatait és példát merítenek belőle. Az a körülmény, hogy szerte-szórva élünk a világ­ban, bennünket el nem ri­aszthat, vissza nem tarthat a Nemzetünkért való munká­tól. A mai modern repülő posta járat sokkal hamarabb adja át a címzettnek a leve­leket, mint édesanyáink ko­rában kaphatták azt. az or­szág kü'önböző vidékein élő címzettek és mégis: törté­nelmet alkottak. A magvar nők nemzeti vi­lágszövetségének levelezési címe: Mrs. María Marko, ^31] Beaconsfíeld Avenue, Montreal, Canada. iimiiiiimiiiiiiiiiniítiiMiiiimiiiMiiimiiimmiiiiiiimiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimmmmiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiimi ÉRTÉKES BIBLIA A PINCE MÉLYÉN NEMZETKÖZI KONYHA A C. N. E..n Egy valamikor igen híres cseh szabó egy Ízben régi könyvet talált házának pincéjében. A köny­vet később magával vitte Bécsbe, ahol Ferenc Jó­zsef udvari szabójaként dolgozott. A könyv sok limJom között máig megmaradt a család birto­kában és csak legutóbb fedezték fel, hogy olyan nagyon régi latin nyelvű Biblia, amelyből azt az egyetlen példányt ismerik. Százezer dollárt aján­lott fel érte a massachusettei egyetem, tulajdono­sa azonban "vérszemet" kapott, s ennek az árnak dupláját szeretné elérni.-------------• •-------------­ÖNGYILKOSOK SZIKLÁJA Ausztráliában, Sidney mellett van egy szirtfal, amely arról híres, hogy sok életunt vetette már le magát innen a tengerbe. El is nevezték az "Ön­gyilkosok sziklájáénak. Minap a rendőrség men­tőszolgálatát értesítették, hogy a szikla lábánál lent egy emberi test hever a sekély vízben. Nyom­ban tucatnyi rendőr kezdett mentőmunkába, kö­teleken ereszkedtek le a 80 méter magas szikla­falon, hogy még a dagály beállta előtt kimentsék a nyilván súlyosan sérült embert, vagy felhozzák a halottat. Mire háromórás, életveszélyes erőfeszí­tések közt leértek, kiderült, hogy az áldozat egy áruházi próbabábu. Éretlen suhancok csinje volt az egész, de a tetteseket nem sikerült kinyomozni. A Torontóban augusztus 20-a és szeptember ó.a között tartandó Canadian National Exhibition (Kanadai Országos Kiállítás) "Family Theatre' (Családi Színház) műsora keretében nemzetközi ételek kerülnek felszolgálásra. A Queen Elizabeth épület Family Theatre szár­nyában minden este más és más nemzetiségi cso­port fogja Ízlelésre bocsátani nemzeti ételeit. A konyhaművészet e nagyszerű fórumán nem­zeti viseletben tündöklő újkanadások szolgálják fel az Ínyencségeket és bárki kérésére kiadják az ételek receptjét is. Akit a főzőverseny érdekel és abban részt kí­ván venni valamely nemzeti étel elkészítésévé és nemzeti viseletben való bemutatásával kérjük írjon vagy telefonáljon Mrs. Elsa Jenkins-nek, aki a Kiállítás női tagozatának (Women's Activities) elnöke. Címe Toronto 2B, Ont. Telefon : Empire 6.7551.-------------• •-------------­JORDÁNIA SEGÍTI AZ ALGÍRI FELKELŐKET A Reuter.iroda jelenti Ammanból, hogy az am. mani kormányzó 17.000 font sterling értékű csek­ket adott át az algíri felkelők egy képviselőjének azzal a rendeltetéssel, hogy a pénzt az algíri arab felkelők a franciák elleni harcra használják fel. Egy angol orvosnő megkinzása Magyarországon A szabad világnak a kommunista zsarnokság és rabszolgaság elleni harcot több fronton kell megvívnia. Ennek fényes bizonyítékát találjuk meg Dr. Edith Bone: HÉT ÉV A FEGYHÁZBAN című izgal­mas könyvében, amely most jelent meg Londonban. Dr. Edith Bone magyarszármazású, de már régen angol állam­polgár, férje is angol s ő maga orvosi diplomáját is Angliában sze­rezte. 1950-ben hazacsábítják Magyarországra a 61 éves hölgyet azzal, hogy tudományos müveket fordítson angolból magyarra, de az ÁVO néhány héttel megérkezése után letartóztatja és mint an­gol kémet elítélteti. Szenvedéseit és tapasztalatait az ÁVO börtön­ből írja le Mrs. Bone könyvében. "Életem az ÁVO börtönében állandó harc volt ezekkel az alacsonyabbrendü lényekkel, akiket igyekeztem meggyőzni arról, hogy rögeszmékhez hasonló felfo­gásaiknak semmi értéke sincsen a civilizált világ szféráiban . . . Megkínoztak engem fizikailag s csúfosan, büdös gázokat fuvat­­tak a cellámba, sötét zárkába csuktak, hogy kicsikarják belőlem a vallomást, hogy angol kémnő vagyok. Ezt természetesen az ÁVO tudta a legjobban, hogy ez nem igaz, mégis hónapokig tartó vizs­gálati fogság után szükségük volt a tárgyaláson ilyen kierőszakolt vallomásra tőlem", írja könyvében Mrs*. Bone. A könyv részletes ismertetésére még visszatérünk, mert ér­demes egy angol nőtől hallani arról a mérhetetlen fizikai és er­kölcsi piszokról, amelyben egy egész rezsim fulladozik. Mrs. Bo­ne a magyar szabadságharc alatt kapta vissza szabadságát s ez még értékesebbé teszi izgalmas beszámolóját a hétéves kommu­nista börtönről. A német nő helyzete az uj német polgári törvénykönyvben Julius elején lépett életbe az új német polgári törvénykönyv, amely különösen a nők családi és vagyonjogi helyzetét szabályoz­za újonnan az új német társadalomban. Míg a Hitleri Németország­ban a közéleti gyakorlat mindinkább a konyhába szorította vissza a német nőket és csak háztartási dolgozókat és szülőgépeket ne­velt a német lányokból, addig az új törvényes rendezés minden vo­natkozásban teljesen egyenjogúvá teszi a nőt a férfiakkal. Ezentúl a német férjes asszony férje beleegyezése nélkül, sőt akarata ellenére is vállalhat bármilyen munkát, saját keresetével teljesen szabadon rendelkezik; ezzel szemben köteles keresete arányában hozzájárulni a család eltartásához is, ugyanúgy, mint a családapa. A nő keresete, a házasság fennállása alatti szerze­ménye a házasság megszűnése esetében közös vagyonnak számít, ami a nő felelősségét a családban még magasabb fokra emeli. Egyes esetekben, ha véleményeltérés van a nő és férj között, a bírósághoz fordulhatnak a házasfelek, amely az utolsó szót mond­hatja ki. A férfi tehát már nem egyedüli családfő a német család­ban. Egyformán van szava az anyának is. Egyetlen esetben kell fi­gyelembe venni az apa döntő szavát: ez a gyermekek iskolázta­tása kérdése, ha ebben a szülők nem tudnak megegyezni, az apa dönti el a gyermekek jövőjét. A német nő szavazati joga ugyanúgy biztosítva van, mint a férfié, semmi akadálya nincsen annak sem, hogy képviselővé megválasszák a nőt, vagy hogy közhivatalt vál­laljon ugyanúgy, mint bármely férfi. Ezzel a német nők teljes emancipálása is elérte végső célját s német nők egyenlő jogaikkal élnek is teljes mértékben az iskolákban és a közéletben egyaránt. MAGYAR ANEKDOTAKINCS a szatmári főbíró Elmés úri ember volt az öreg Jeney György, a harmincas évek­ben Szatmár városának főbírája. Találó mondásait messze földön ismerték. Egy Ízben — országos vásár előestéjén — begyült a vidék népe a szatmári fogadóba. Egy szegény ember a szabad konyha mellett piritgatta szá­raz kenyerét és hogy jobban lágyuljon, az ott fövő étel párájára tartotta-A kocsmáros ezért egy garast követelt és mert a szegény em­ber megadni nem akarta, a kocsmáros tőle zálogot vett. Erre a szegény ember panaszt emelt a bíró előtt. Az öreg úr előhívatta a kocsmárost, szembeállította a pana­szosokat és azt kérdezte, hogy belemártotta.e a kenyeret a szegény ember az ételbe? A kocsmáros azt felelte, hogy nem mártotta*. — Tehát csak a párájára tartotta? — Csak arra. Erre az öreg Jeney azt mondja a parasztnak: — Tegye le kend azt a garast. A szegény ember nagy megütközéssel kibontogatta a batyuját és letette a garast az asztalra. Akkor a főbró a kezébe veszi a garast, odainti a kocsmárost, a pénzt az asztalhoz üti és azt mondja : — Tegye el kend a hangját! Fövő étel párájáért a garasnak csak a hangja dukál-RÉGI BARÁTJA AZ UJ HAZÁBAN. .. COLA ORANGE CREAM SODA GINGER ALE INGYEN AZ ÜZLETBE SZÁLLÍTVA piknikekre, társasvacsorákra és minden más ünnepi alkalomra. / WAlnut 1-2151 MINDEN HÉTKÖZNAP HÍVJA FEL TORONTÓBAN \ "j (jfgjg PRIVÁT HÁZHOZ NEM SZÁLLÍTUNK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom