Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)
1958-07-16 / 61. szám
KANADAI MAGYARSÁG 5 I VIII. 61. szám, 1958 július 16, szerda Szabad fórum Szabadna mindennek megtörténnie? (Egy menekült 15 hónapi élményei a munka-frontján) I. Egy vagyok a 30.000 közül, aki családjával itt Kanadában akarom újra kezdeni az életet. Nem a 18—20 évesek kalandvágya, nem is az a menekülbbetegség hozott ide. hogy a legelső megmaradt $200.00-ból "caret" vehessek, ha van munkám, ha nincs. Hanem az az eltökéltség, hogy ebbe a fiatal, dúsgazdag, új világban szerezzem meg lassan mindazt, amit életem lezárt részében, becsületes munkám eredményeként hangya-módra összegyűjtve végül is otthon hagyni voltam-kénytelen. Mi tagadás, ettől a szerény elképzeléstől ma még olyan távol vagyok, mint a sputnikok a Holdba jutástól. Azokhoz a peches emberek közé tartozom, akik meg nem tudtak steady job hoz jutni. Nyugodt a lelkiismeretem — nem rajtam múlott, ami rendre kiderül majd. Mégsem tartozom azok hangos és népes csoportjához, akik már tavaly ősz óta leplezetlenül szidják Kanadát és azt a pillanatot, amikor az idejövetelre határozták el magukat. Mindig igyekeztem csitítani ezeket a hangokat, ha összeverődtünk valahol és a leghangosabb 18—25 éveseknek egyenesen a szemükbe nevettem, mondván, hogy az ő korukban nem szabadna ilyen sötétén látni a dolgokat, mit szólnának az én helyemben? így beszéltem, pedig akkor már volt néhány személyes tapasztalatom nekem is a kanadai életszemléletről, szokásokról és mentalitásról. De inkább vállaltam, hogy lehurrogjanak, vagy a hátam mögött "ez már egészen bedilizett Kanadába" tájszólással parentáljanak el és a jó öreg Madách Imre bácsival vallottam "ember küzdj és bízva bízzál . Igen ám, de nem olyan egyszerű ilyen filozófiai magaslaton állni ingadozás nélkül, amikor az ember tarsolyában egyre gyűlnek a keserű tapasztalatok és azok a pofonok, melyeket ettől a fiatal, dúsgazdag, új világtól" kap; egyre sűrűbben csattanak a képén. Hívő ember vagyok, ezért ilyen alkalmakkor gondoltam legintenzívebben a jó öreg Imre Bácsi örökbecsű soraira, hogy erőt merítsek. De, ahogy múltak a hónapok és egyre reménytelenebből bolyongtam a város peremén munkára vadászva; annál jobban kezdtem kételkedni e halhatatlan mondás gyógyító erejében. Végül is elvetettem és modernebb, testhezállóbbat szülve, erre támaszkoddom sötét perceimben, s gondolván : "ha már bablevesen kell élni, hát inkább ITT, mint a kommunizmusban". Ez igen jól bevált eddig, szeretettel ajánlom másnak is. Tudom kishitűség és emberi gyarlóság az elvek ilyen vásári csere-beréje, de hogy megértsék hogyan jutottam idáig — a szerkesztőség jóvoltából, — közreadom azokat a tapasztalatokat melyek ide vezettek. Gondolom jó okulás és mementó lesz a hasonszőrűeknek, másrészt szemléltető eseménysorozat azon régikanadás magyar széplelkeknek, akik viszonylag rózsásnak találják helyzetünket és panaszainkra azzal a kopott öreg lemezzel válaszolnak, hogy aszongya "hát igen, de ha tudná, hogy amikor mi ide kerültünk, milyen nehéz volt" és elkezdik. . . A Jó Isten látja lelkemet, hogy semmit se fogok torzítani és ferdíteni. A száraz tényeket és a tiszta igazságot mondom csak el. Ugyhiszem 15 hónapi loyalis magatartás után jogom van leírni megtörtént eseteket még akkor is, ha azok nem kedvezőek a kanadai viszonyokról és emberekre nézve. Sajnálom ha ez sértené a kanadai füleket, de ettől még a tények-tények maradnak. Nézzük hát szürke emberi sors 15 hónapjának kaleidoszkopszerü eseménysorozatát: AZ ELSŐ MEGLEPETÉS Már a start rosszul sikerül. Egy heti tábori élet és tájékozódás után egy társammal beutaztunk a legközelebbi városba és járjuk a gyárakat, üzemeket munkát keresve. Estefelé egy új épület elé érünk, ahol a kert parkírozása láthatólag félbemaradt. Bekopogunk ide felajánlva szolgálatainkat. Oké mondja rövid gondolkodás után a tulaj , fel kell töltetni a kert alacsonyan fekvő részeit és füvesíteni kell. Nem tud sokat fizetni, de holnaptól! dolgozhatunk. Vagy két heti munkára becsüljük a megbízatást és hazafelé utaztunkban majd kiugrottunk a bőrünkből boldogságunkban, hogy első próbálkozásunk sikerült!. Nem törődtünk azzal, hogy reggel-este 3 mill-t kell gyalogolni majd a tábortól távol eső buszmegálló miatt. Azzal sem, hogy a retur-jegy naponta, személyenként $2.10-ba kerül; se baj, marad azért biztosan és fő, hogy már dolgozhatunk. Két héten át talicskázzuk a földet, dolgozunk erősen és az eredményt elégedetten figyeli munkaadónk. Kosztot is kapunk és $5—20-as előleget — 3—4 naponként, hogy utazni tudjunk. Pont két hét után kész a munka és kapunk búcsúzóul még $20-t. Összeszámoljuk a teljes összeget és kiderül, hogy fejenként $3.10-et kerestünk naponta. Ebből lejön az útiköltség, maradt a napi kemény 8 órai munkáért 1 kémény dollárunk a kubikus-kertész munkáért. Az olvasó fantáziájára bízom, hogy többet érdemeltünk voína-e vagy sem, azt hiszem kissé alábecsülték munkánk értékét. Mi ebből a tanulás? Testvér' Ajánlátos jó előre tisztázni a "sokat nem tudok fizetni" tag foNINCS BETANÍTÁSI IDŐ — CSAK HAJRÁ Ezután pár héttel — bekerültem egy másik magyarral egy nagy fűrész-telepre. Rendes $1.57-os órabérrel alkalmaztak és az első 4 nap, egy irdatlanul nagy lapos tetőzetet kátrányoztunk. 15 méter mélységből kellett nekem a forró szurkos vödröt kötélén felhúzni és a kátrányozó angolhoz vinni,' inga (járatban. Ezt a műveletet csak úgy egyszerűen kihajolva a tető szélére végeztem, mert ott még csak provizórikus védőkorlát sem védett az esetleges megcsúszástól, vagy szédüléstől. Ezért bizony az első órákban a hajam is az égnek állt a félelemtől, hogy. . . de aztán oda se neki, befejeztük a munkát a 4-ik nap. Utána a szárítókemencékhez, deszkadarabolásra osztottak be bennünket. Jól belejöttünk és átvettük azt a tempót, amit hasonló munkán a többiek tartottak mellettünk. Öt napon át ment ez simán, ekkor egy délben odajön a superforman és két különböző helyre irányít bennünket. Én ahhoz a futószallaghoz kerülök, ahol különféle nyers-deszkák csúszna^ le a fűrészgépről és azokat kellett méret szerint megkülönböztetve és vagy 15 féle kocsira húzogatni. Két fiatal olasz mellé kerültem, akik 2 éves nagy rutinnal végzik már ezt a munkát. A 10 m-től lefelé hosszú és különböző vastagságú deszkák között bizony az első órákban nehezen ismertem ki magamat, ment a szalag, nincs idő a dekázásra és bizony sokszor rossz kocsira tettem egy-egy deszkát. A két olasz helyesbítette a hibákat zamatos milanokörnyéki káromkodás kíséretében. Na, gondoltam ezek is hamar elfelejtették, hogy amikor idekerültek éppen olyan hülyék voltak, mint én. Észre se vettem a nagy igyekezetbe, hogy megáll a szalag, vége a munkaidőnek és mellettem áll a szalag formánja. Az irodába utasít a csekkemért, mondván, hogy "finish job". Megint csak az olvasó fantáziájára bízom, hogy négy óra idő alatt lehet-e elvárni egy futószalag mellett az odacseppent zöldfülűtől, hogy tökéletesen dolgozzon, amikor eddig halvány fogalma sem volt a deszkaméretekről? Nekem az a rakoncátlan véleményem, hogy ha 9 napon át két különböző helyen megálltam a helyemet, megérdemeltem volna legalább 8 órányi türelmi időt, míg kiismerem magamat és megszokom a géptempót és méreteket. Mert, ha nem tudnék dolgozni, már az első nap túladtak volna rajtam. Éljen az olasz—magyar barátság ! DOLGOZZ, DE HA VALAMI BAJOD VAN ... "I AM SORRY" MEHETSZ Vagy 2 hónapi munkakeresés után, jártamba beestem egy elavult régi kis fűrésztelepre. Talán azért nem tartották karban, mert várták, hogy mikor ég le. Körülnézve láttam, hogy a testi épség érdekében, jól meg kell nézni hova lép az ember itt. Éppen kellett egy rakodómunkás, felvettek. Később tudtam ' meg, ez a fatelep arról híres a szakmában, hogy •— a gépen dolgozóktól eltekintve —, a rossz munkaviszonyok és a nagy hajsza miatt pár hétnél tovább kevesen bírják a kézierővel végzett munkát. Aki 3 hónapig, vagy pláne 6 hónapig kibírja, az mondhatja, hogy tud dolgozni, nem finnyás és nincsenek gátlásai. Betegbiztosítás nem volt a gyárnál. Darabbérbe dolgoztam és szárítóba, teherkocsikra, vagonokba rakódtam, mindig a szabadba és a napi’ 13 $-t össze "güriztem". Három hónapon át ment ez, mialatt 6 kanadai és egy 28 éves magyar dőlt ki mellőlem. De én bírtam, mert akartam bírni és hozzáedződtem a baromi munkához még a hazai normákat megszégyenítő iramhoz, bár közben 9 kg-ot leadtam. Na gondoltam túlvagyok a krízisen. Formánom szeretett és ennek egy péntek este adott kifejezést, amikor a tavili helységből 12 üveg sörrel állított lakásomra, hogy bocsánatot kérjen, amiért napközbe ordítani kénytelen velünk, de őtet is hajtják. Hát nem aranyos pofa? Aztán más munkára tett a superintendent — még nehezebbre. Itt az erőlködéstől a már rég feledésbe ment (bocsánat a szókimondásért) aranyér bántalmak kezdtek kínozni. (Aki benne volt, tudja csak mi az!) Egy napon képtelen voltam a szakadó esőtől duplasúlyú terhet felemelni és távolabb egymás tetejére rakni. Éreztem, hogy ebbe az állapotba ezt büntetlenül tovább nem csinálhatorn, bármennyire is akarom. Szóltam a formánomnak, hogy nem megy. Megértő volt a finn testvér és szaladt érdekembe a superint-hez. Visszatérve vele az meghallgatott és kijelentette, hogy sajnálja, de más munkát nem tud adni ,ezért menjek haza:. Ezzel vége lett a már "steady"-nak vélt munkámnak. Mi a véleményük? Isten és ember előtt bűnös vagyok-e, amiért elvesztettem az állásomat? Az az igénytelen véleményem, hogy a szép bizonyítvány helyett, melyet csekkemhez kaptam, mérlegelni kellett volna 3 hónapos becsületes helytállásomat és párnapi fizetésnélkülj pihenéssel módot adni arra, hogy tovább végezhessem nehéz munkámat. galmat. (Következő számunkban folytatjuk) Amerikai posta AMERIKA KÖZGAZDASÁGI JÖVŐJE Mi lesz Amerika legfontosabb problémája a legközelebbi húsz évben? Ezt a körkérdést terjesztették ötven politikai vezér, közgazdasági szakértő és tudós elé. A kérdést a "Committee for Economic Development (C. E. D.) tette fel, amely egyesület az ország közgazdaságának felvirágoztatására alakult, kereskedelmi és ipari vezetők irányításával. Most tették közzé annak a 48 feleletnek az elemzését, amelyet az egyesület kézhezkapott. Bár a kérdés Amerika problémáiról szól, a feleletek nagyrésze a nemzetközi helyzetre is kiterjedt. A szakértők hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államoknak vezérszerepet kell vállalnia az egész világ iparának, kereskedelmének fellendítésében, alapításainak, tőkebefektetéseinek kiterjesztésében. Tizenhét felelet, azaz a válaszok egyharmadrésze, különösen az újonnan létrejött államok közgazdaságának a fellendítését javasolta. Az angol Drj Julian Hixley szerint, például a legnehezebb feladatok egyike a hátramaradott országok és az Egyesült Államok lakóinak életszínvonala közti tátongó űrt áthidalni és pedig úgy, "hogy sem Amerikára, sem a nyomorgó népekre ne hozzunk veszedelmet". Sok felelet körülményesen foglalkozott az infláció kérdésével is, amely mindig felüti a fejét, valahányszor a bérek emelkednek és a vásárlási kedv túlcsapong. A kaliforniai egyetem közgazdasági osztályának dékánja, Neil H. Jacoby szerint: az előrelátó közgazdasági politikának a főfeladata az árak állandósítása, mert a dollár vásárló értékének stabilizálása nélkül, a többi fontos közgazdasági kérdést sem tudjuk megoldani. A válaszok között egy sem akadt, amely a legközelebbi húsz évre, nagyobb gazdasági visszaesést, válságot helyezne kilátásba. Csak három szakértő tartotta szükségesnek megjegyezni, hogy az amerikai kisjövedelmű emberek problémája még megoldásra vár. De többen voltak azok, akiket az a valószínűség foglalkoztatott, hogy húsz év múlva a munkások átlagos évi jövedelme $11.000-et is felül fogja haladni. Az Oxford Egyetemről Roy Harrord professzor azt javasolja, hogy a legfőbb gondunk legyen az ifjúság kellő oktatása, hogy jövő polgáraink "rendelkezzenek azokkal a szellemi képességekkel, amelyek az elkövetkezendő kényelmesebb élet teljes és gyű mölcsöző kihasználását lehetővé teszik". A városok jövendőbeli túlzsúfoltsága is aggodalmat okoz a közgazdászoknak. A nemzet közgazdaságának meg kell küzdenie a jobb országutak, közlekedési esközök, lakástelepek, ipari és kereskedelmi építkezések nehézségeivel. Alvin H. Hansen, a Harvard Egyetem tanára szerint, 168 legnagyobb városunk lakossága a mai 100 millióról 155 millóra fog emelkedni húsz év leforgása alatt. Ez a növekedés közgazdasági, pénzügyi, társadalmi problémák légióját fogja felszínre hozni. Majdnem minden válasz a közgazdasági élet kiegyensúlyozását és állandósítását sürgeti, ami megkímélné az országot a túlspekulációtól és a válságok következményeitől. Common Council NÉGY DOLLÁR HELYETT EGYNAPI ELZÁRÁS A St. Catherines-i Leo Lbbsinger egydolláros Gekettet kapott, mert időn túl parkírozott kocsijával az uG cán. Tárgyalást kért, ahol a bíró 4 dollár bírságra ítélte, de Lobsinger a bírságot nem akarja megfizetni és inkább egy napra pihenni megy a hűvösre. 1000 DOLLÁR BÜNTETÉS SZESZCSEMPÉSZÉSÉRT Ezer dollára büntette a bíróság Arthur Olsent, mert az állami szeszellenőrző hatóság megkerülésével szeszesitalt szállított Winnipegbe, ahol azt feketén értékesítette. A rendőrség megállapítása szerint az italt „folyékony szappan” megjelölésű hordókban szállították. í NE FELEJTSE EL hogy Ön is a legelőnyösebben és legmegbízhatóbban csakis az INTERNATIONAL AGENCY SERVICE által segítheti magyarországi hozzátartozóit. Csatlakozzék Ön is megelégedett ügyfeleink tízezreihz, vegye igénybe szolgálatunkat. FORINTÁTUTALÁS Magyarországra a legelőnyösebbn. Kérjen felvilágosítást. . IKKA küldemények megrendlőhelye. GYÓGYSZER A világ összs gyógyszerei megrendelhetők receptre és recept nélkül is legolcsóbb áron. élelmiszer és déligyümölcs-csomagok kizárólagos megrendelőhelye. RÉSZLETFIZETÉSI LEHETŐSÉG KAMATMENTESEN, MINDEN KÉRVÉNYEZÉS NÉLKÜL! 100 FORINTOS BANKJEGYEK KAPHATÓK TUZEX VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK FELVIDÉKRE. A világhírű Piatnik kártyák vezérképviselete. Kaphatók 32 lapos magyar, tarokk, jós és rummy-kártyák. Postán szállítunk Kanada és Amerika bármely részébe. Mindenkor forduljon bizalommal az északamerikai kontinens legnagyobb pénz, csomag- és gyógyszerküldő hivatalos nemzetközi intézetéhez: INTERNATIONAL Agency Service 387 SPADINA AVE., TELEFON: WA. 2 1014, WA. 2-1458 TORONTO, ONTARIO, CANADA Amerikaiak és vidékiek írjanak! Magyarul levelezünk! Kérje legújabb hivatalos árjegyzékünket! AZ ELMÚLT 24 ÚRA HÍREI HATVANKILENC FELESÉGE VOLT . . . A malájföldi nőszervezetek vádat emeltek a peraki szultán egyik unokatestvére ellen. A tiszteletre méltó férfiú, a 66 éves Tenghu Mohamed Ariffin ugyanis feleségül akar venni egy 14 éves kislányt. Tenghunak eddig 69 felesége volt, a szóban forgó kislány a hetvenedik lenne. A mohamedán törvények értelmében minden férfinak egyszerre "csak" négy felesége lehet. Tenghu azért — nehogy törvényszegő legyen •— 66 feleséget elkergetett házából. A nőszervezetek panaszára válaszolva kijelentette: a vád teljesen alaptalan, egyik asszony sem haragszik, amiért elkergette magától, sőt 14 régi felesége máris kinyilvánította azt a szándékát, hogy részt vegyen a hetvenedik lakodalmon. Egy újságíró megkérdezte, mit tenne Tenghu, ha újra kezdhetné az életet. — Még gyakrabban nősülnék, — hangzott a válasz . . .-------------• •-------------IHATNAK SÖRT AZ ESZKIMÓK IS A federális kormány és az Északi területek Bizottsága közös ülésen elhatározták, hoqy engedélyezik az eszkimóknak a hatóságilag engedélyezett italboltokban a sörivást, mondja egy kprmányjelerttés.-------------• •------------ENYHÜLT A FESZÜLTSÉG PÁRIZS ÉS ALGÍR KÖZÖTT Algír. — Leon Delbecque, az Algíri Francia Közbiztonsági Bizottság elnöke újságírók előtt kijelentette, hogy Jacques Soustellenek francia tájékoztatásügyi miniszterré való kinevezése lényegesen enyhítette a félreértéseket a francia kormányban. Soustelle miniszter az állását már el is foglalta.-------------• •------------LEGYEKEN CSÚSZOTT MEG A KOCSI Egy North -bayi 25 láb magas hídoszlopnak ment neki egy teherautó, amely az országúton milliószámra tanyázó legyeken csúszott meg és elfordult. Az év nyári időszakában a legyek (a Lake Nipissing tóban és környékén) mindennapi jelenség és nagy óvatosságra intik az autósokat. HAZATÉRT TRUMAN Harry Truman volt amerikai elnök hosszabb európai utazás után hazatért az USA-ba. Truman az őszi választásoknál a demokrata párt javára fog korteskedni.-------------• «-------------VÉGET VETETTEK EGY ELMEBAJOS GARÁZDÁLKODÁSÁNAK Az angliai Wokingham városában egy börtönből kiszabadult elmebajos, név szerint Frank Mitchell rettegésben tartotta az egész környéket. A 9 évi börtönbüntetését töltő rab megszökött a börtönből és baltával felfegyverkezve megfenyegette és megzsarolta azt, akivel csak találkozott. A rendőrök hiába keresték a hol itt, hol amott felbukkanó elmebajos fegyencet, végül is sikerült őt egy Londonból jövő autóbuszban elfogni. Mitchell rövid védekezés után megadta magát1. Elfogatása után beszállították az elmegyógyintézetbe.-------------• •-------------A KÍNA! KIVITEL KÉRDÉSÉT FÜGGŐBEN HAGYJÁK Az Eisenhower és Diefenbaker miniszterelnök között folyó megbeszélések egyik tárgyát képezte a Vöröskínába irányuló árukivitel. Miután ebben nem tudtak megnyugtató eredményeket elérni, a kérdést függőben hagyták azzal, hogy a kínai kivitellel közös amerikai—kanadai bizottság fog foglalkozni a megállapítandó időben.-------------• •-------------MÉG KÉT FOGLYOT SZABADON ENGEDTEK A KUBAI FELKELŐK A kubai felkelők által fogvatartott 32 amerikai fogoly közül még kettőt a napokban a felkelők hazaengedtek. A többi 30 fogoly nem is nagyon siet hazamenni, mert, amint mondják, igen jó bánásmódban részesülnek és élvezik szabadságukat. mint a felkelők vendégei. Az időt pedig a nyugdíjukba amugyis be kell, hogy számítsák. 10 GYERMEK ATYJA EGY GYILKOSSÁG GYANÚSÍTOTTJA Lapunkban közöltük, hogy Mrs. Helen Rahmant holtan találták meg prestoni garázsában. A rendőrség most a gyilkossággal kapcsolatban letartóztatta Frank Martin 51 éves galti lakost, akit a rendőrség a gyilkosság elkövetésével vádol, mivel a gyilkosság helyszínén talált vérfolt vegyi vizsgálata arra hagy következtetni, hogy a gyilkosságot Martin követte el. Martin 10 gyermek atyja és régebben a meggyilkolt Mrs. Rahman telke is az ő birtokához tartozott-------------• •-------------UJSÁGLOPÁSÉRT 25 DOLLÁR BÜNTETÉS John Simons Walmerroadi lakost a büntetőbíró 25 dollár pénzbüntetésre ítélte, mert fizetés nélkül kivett egy Globe and Mail című lapot az utcai fülkéből. Hiábavaló volt védekezése, hogy a pénzt letette és az a papír közé csúszhatott, ha a büntetést nem fizeti meg, két napra börtönbe vonul. — így járnak a potyaolvasók. TILTAKOZNAK A TANÍTÓK Az ontarioi iskolaügyi miniszter javaslatot tett, hogy a felsőbb iskolák tanítói az eddigi 10 hónap helyett évente 11 hónapig tanítsanak. A tanítók erélyesen tiltakoznak az ilyen törvényjavaslat ellen, mondván, hogy ha a tanulóknak 2 hónap kell a pihenésre, mennyivel inkább van szükségük erre a tanítóknak.-------------• •-------------HÁROM ÉVRE ELTILTOTTÁK A VEZETÉSTŐL Ronald Mánké 33 éves etobicokei lakost a bíró három évre eltiltotta az autóvezetéstől, azonkívül 104 napi elzárásra is ítélte, mert többizben részegen vezetett, vezetői engedélye már amúgyis fel volt függesztve és sorra csinálta a karambolokat Toronto utcáin. Ilyenkor azonban meg sem állt, hanem egyszerűen elhajtott. Az ilyen fickókat szerintünk, egy életre kellene eltiltani az autóvezetéstől. EISENHOWER ALÁÍRTA AZ ALASZKA-TÖRVÉNYT A Fehérház titkára Mr. Gerald Morgan hozta be az elnöknek aláírásra azt a kongresszusi törvényt, amellyel Alaszka az USA 49-ik állama lett!. Újságíróktól és fotóriporterektől körülvéve írta alá az elnök a törvényt majd jókívánságait tolmácsolta Alaszka képviselői felé és megjegyezte, hogy a Kongresszusnak még ebben az ülésszakában kellene megszavaznia Hawaii államiságát, mivel az a terület ugyanúgy megérdemli, hogy állam legyen, mint Alaszka. Alaszka csak decemberben fog formálisan is belépni az Egyesült Államok szövetségébe, addig még népszavazást és választásokat tartanak ott.-------------• •--------------25.000 DOLLÁRT KAPOTT A TORONTOI EGYETEM Az American Federation of Soroptimist Clubs nőegylet 25.000 dollár ajándékot ajánlott fel a torontoi egyetemnek — mondotta sajtókonferencián Dr. Murray Ross, az Egyetem helyettes elnöke. Az egyetemnek teljes ülését kell egybehívni, hogy az ajándékot elfogadják.-------------© •-------------A FRANCIA FASISZTÁK ÚJRA SZERVEZKEDNEK Párizsból jelenti a Reuter-iroda, hogy a hetekkel ezelőtt feloszlatott Francia Falanx újra szervezkedik. Közgyűlést hívtak össze, melynek célja, hogy életre.keltesse a Francia Nemzeti Frontot, amely a francia fasiszták központi politikai szervezete lesz.------------• •------------A KÖNYVELÉS NEM FOGADÁSI IRODA A bramptoni iskolaszék gondozóját Cecil Smithet a bíróság 500 dollár büntetésre ítélte, mert fogadásokat kötött az atlétikai versenyek eredményeire. A bírósági rendelet alapján házkutatást tartottak a vádlottnál, s ez alkalommal 1.065 dollárt foglaltak le. Smith az állította, hogy ebből 500 dollár az ő saját pénze.