Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)
1958-10-29 / 91. szám
VIII. 91. szám, 1958 október 29., szerda 2 KANADAI MAGYARS!« ßOMOdUHt 'íbutVpvUOHt 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton herkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig Előfizetési árak : egész é vre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára: 10 cent Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Vilasxbélyag nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem érzünk meg éa nemv küldünk flaasa még külön fölhívás, vagy portéköltzég mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelés. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Mi az igazság a holdrakétával kapcsolatban A közelmúltban fellőtt holdrakétával sokat foglalkozik a sajtó. Cikkek jelennek meg, amelyek ennek a megvalósuláshoz közeledő gigantikus tervnek különböző következményeit tárgyalják. A figyelmes szemlélő nem is képzelhette másként, a holdrakéta megszületése körül kialakuló vitát, mint ahogyan ez be is következett, legalább a jelenlegi primitív stádiumban. A karrikaturisták számtalanszor megrajzolták, hogy az első holdrakéták óriási betűkkel valamilyen butaságot fognak a Holdra rajzolni, — akár valami kommunista jelvényt, akár valamilyen amerikai reklámrajzot — és nagyon sok komoly ember is azon a nézeten van, hogy a Hold felkutatásától sok jót nem lehet várni- Valóban igaz az, hogy a mi újhazánkban, Kanadában például az egész nemzeti területnek csak alig 10%.a lakott, legalábbis a szó európai értelmében, hogy egész Dél-Amerika és Afrika, valamint Észak-Ázsia területén a népsűrűség hihetetlenül csekély, — s hogy általában az ember a Földnek legnagyobb részét még alig ismeri. Kérdés, miért menjünk a Holdba új területek után kutatni, amikor a saját házunk. táját sem ismerjük? Ez a konzervatív, öreges álláspont azonban ellenkezik az emberi természettel. A kalandvágy és a kutatás vágya tárta fel a Föld minden eddig ismert részét az egész történelem során és nyugodtan állíthatjuk, hogy a Hold a mai jövendő felfedezők számára kevésbé ismeretlen, mint az amerikai kontinens volt Kolombusz idejében, sőt akár a kis.ázsiai szárazföld Homeros idejében, amikor a görög szigetek kalandvágyó Odysseusa útnak indult Ithakából, körülbelül olyan távolságra, mint Torontótól Montreal. A számos ezzel kapcsolatos cikk közül kiemelkedik Bertrand Russellnek, ennek a korlátlan feltűnési vágyban szenvedő aggastyánnak egyik cikke, amely egyik kanadai hetilapban jelent meg. A cikkíróról azért írunk, mert élénken rávilágít arra, hogyan válik egy világhírű filozófus öregkorában a világpusztító kommunizmus eszközévé, — és még azt sem mondhatjuk, hogy akaratlanul. A kérdéses cikkben Russell, aki közel 90 éves korára tekintettel nyilván túl van minden földi kérdésen, azt írja, hogy a holdbarepülés helytelen, téves és hiábavaló, mert lényegében csak a Földön fennálló hatalmi versengést, röviden tehát a háborút fogja a világűrbe kiterjeszteni. Bár nem értünk egyet ezzel a felfogással, de azt mégis respektáljuk, mert lehet, hogy ebben átmenetileg igaza van. Azonban a kérdéses cikkben Russell hosszabban kitér arra, hogy a tudósok joggal félnek attól, hogy az emberi hódítás meg fogja mérgezni a Hold felületét, illetve az ott esetleg létező vékony légkört. A tudósok szerint a Holdon kozmikus anyagokat tartalmazó érintetlen porréteg fekszik, ame,'yft a? első rakéta leszállása megfertőzne. Ezután azt írja az agg filozófus : i ' Ném tudom megérteni, milyen címen féitik a tudósok az állítólagos Hold-légkör és a Hold felülete érintetlenségét, akkor, amikor a jelen pillanatban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányai szánt-szándékkal állandóan mérgezik a Föld légkörét, talaját és tápanyagait.”« A Russell kijelentései arra vonatkoznak, hogy még állandóan folynak atomkísérletek, amelyek egyes tudósok kisebbségi véleményé szerint káros hatással lehetnek a Föld légkörére. A vén, ábrándozó, szánt-szándékkal úgy állítja be a dolgot, mintha kizárólag a két nyugati nagyhatalom kísérletei mérgeznék a légkört, a szovjet atomrobbantásai pedig nem is léteznének. Ezzel szemben a tény az, s ezt Russell nagyon is jól tudja, hogy a szovjet szibériai atomrobbantások valóban súlyos mértékben emelték a légkör rádióaktivitását, amíg az amerikai és angol robbantások, éppen a tudós szakértők figyelmeztetései hatása alatt kizárólag fertőzőmentes robbantásokra szorítkoznak-Meggyőződésünk, hogy az a politikai méreg, amit Mr. Bertrand Russell ezzel a cikkével és más hasonló, Moszkvából sugalmazott kijelentéseivel először, úgy emberéletben, mint az emberi kultúrában nagyobb pusztítást fog létrehozni, mint az összes nyugati atomrobbantási kísérlet együttvéve. Mr Russell helyesebben tenné, ha az ilyen tartalmú mérgeket nem a holdrakétával kapcsolatban, hanem nyilt kommunistabarát cikkek formájában igyekezne elszórni. Ennyi őszinteséget el lehetne várni az ő korában. | Ha kellemes meglepetést akar szerezni ; külföldön élő barátainak, ismerőseinek, ; rendelje meg számukra a j! KANADAI MAGYARSÁGOT I LAPUNKAT A SZABAD VILÁG ! MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK 1 ; Előfizetési díj (külföldi államokban egész évre $12.00) EMHECHT MIKLÓS: j Ballada a hadifogolyvonatról Csiúorog a fék és kattog a kerék. Hideg van és mégis fullasztó a lég. Zsúfolt a marhavagon; negyven ember rázódik, káromkodik és mereng. A padló alattunk ütemre reng, sír az ereszték és sikolt a tengely. — Egy kicsi lyuk van a padlótíözépen, amely fölött a vérhas nyöszörög. — Az ablakrácson túl a sima égen csillagok repülnek fejünk felett. A kocsi belseje sivár és sötét. A gombostűre szűrt cigarettavég villan szájról-szájra, mint jánosbogár. Arcok derengenek, borús homlokok, és a szájak — meggörbült vázlatok. — A lenge jó füst szellemként körbejár. A sarokban fojtott csámcsogás zajú — figyelnek az irigykedő fülek. — óh, vad éhség! Hosszú még az éjszaka! — De a reggelt vajon ki éri meg? Száraz köhögés, majd egy tetű pattan két köröm között megszokott — unottan. — Néha-néha egy régi emlék kísért, de elnyomja a kattogó jelen. — órák utaznak a béna perceken.. . S elénk áll, mint egy óriás, a „Miért?” Hideg van kinn és ráül a csontokra, hasogat, tép a május-űzte tél. — Itt, ahol egy csikket elszívni lopva és a kozmás lötty mindennel felér. OOOBOOOOOOOOCOOOOOOOOO Arcunkon feszül a sápadt sárga bőr. Káromkodással itat minket az őr, ha mozdony töltéskor vízért zörgetünk. — Fogunk meglazul, nyálunk elapadt, nyelvünk csúnyán a torkunkba dagad s vitaminhiánytól vérzik ínyünk. — Mindennap olyan riasztó a reggel. Nem emlékezünk... — Mi lettünk a múlt: egy papírdarab, címmel, nevekkel, amely egy hete a rácson kihullt. '1 I A ferdeszemű őr, mint őrült harkály, nagy fakalapácsával a tetőn jár s minden félórában veri a falat; nem szökünk-e? — és ha a vonat áll, a keze már az ajtónál motoszkál: tart-e még vajon a drótból font lakat? — A katonaköpeny — kinek van éppen — lefogyott testünkön lötyögve ül. Nyolcnak közülünk már a tüdejében csontujjakkal valaki hegedül. .. . Megállt az egész meghibbant földgolyó, csak mi úszunk rajta, didergő hajó, iránytű nélkül keresve az utat. — A Nagy Viharban rólunk vajh ki tud? Ezernyi élet mily* jövőbe fut? Sem kiáltanunk, se kérnünk nem szabad, mert nincsen a jajunkat hallani fül; nem lát a világ hályogos szeme! — És a rácsos ablakon át befütyül Szibériának halálos szele. Oroszország, 1945 HAZAI HÍREK KANADAIAK MAGYARORSZÁGON Az IBUSZ jelentése szerint az idegenforgalom a tavalyinak háromszorosára emelkedett Magyarországon, Legtöbben, számszerint 9024-en Csehszlovákiából látogattak el. A nyugati államok közül Kanadából, Ausztriából, Franciaországból, Belgiumból és Olaszországból érkeztek turisták. A jelentés szerint tárgyalások folynak a kapitalista államokkal fenálló kapcsolatok kiszélesítéséről. A New York-i COSMOS irodával és más amerikai irodákkal megállapodtak amerikai turista csoportok magyarországi utazásában. 1959 január 1-től a tengeren túlról jelentkező turistáknak nyolc nap alatt biztosítják a vízumot. Jövő évben már egyénileg és autón is felkereshetik Magyarországot a külföldi érdeklődők.-------------• •-------------MAGÁZÁS A pesti közönség már hozzászokott a közlő, tiltó és figyelmeztető feliratok stílusához. Vigyázz. Ne dohányozz. Igyál tejet. Ilyen előzmények után meglepő az a kis plakát, mely most jelent meg a pesti villamosok ajtajai mellett. „Vigyázzon! Ha a lámpa kigyullad a villamos minden pillanatban indulhat. Ne lépjen fel.” Miért ez a hűvös magatartás, örök harag és magázás ? Talán megtudta a Fővárosi Villamos Vasút, hogy mi az utasok véleménye róla a csúcsforgalom idején? Magázzák egymást az elvtársak. KÜLFÖLDIEK LÁTOGATÁSA BÁBOLNÁN A Magyarországra érkező népidemokratikus kormányküldöttségeket elvezetik a Bábolnai Állami Gazdaság meglátogatására. A régi világ maradványaival dicsekednek itt. Bemutatják az egykor országos hírű állami gazdaság bábolnai baromfitelepét, a farkaskuti juh- és szarvasmarhatenyészetet, a tárcsái üzemegységek ménesét. Tárgyilagos szakértők szerint a ménesek lóállománya nyomába sem lép a régi világhírű tenyészetnek.-------------• •-------------UJ VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉK MAGYARORSZÁGON A kommunista választási cirkusz alapja: a választói névjegyzék október 9-én közszemlére került Budapest egész területén. Az összeíró biztosok a választásra jogosultakat otthonukban keresték fel. A törvény szerint minden olyan magyar állampolgárt fel kell venni a választók névjegyzékébe, aki nagykorú, vagy az idén betölti 18. évét, és jogosult a választásra. A kizáró okok oly nagy tömegűek, hogy szinte fel sem sorolhatók. Csak a teljesen megbízható kommunisták kerülhetnek a névjegyzékbe. Az ideiglenes névjegyzéket a lakóházak kapualjában is kifüggesztik s az ellen mindenki kifogással élhet akár a jegyzékből történt kihagyása, akár valakinek törvényellenes felvétele miatt. Nyugati újságírók megfigyelése szerint ez az új névjegyzék tervezet világraszóló megcsúfolása az igazi demokrácia tiszta elveinek. Görbe tükör, írja: ORBÁN FRIGYES Gondolkozóba ejtő A felsőiskolás kor az, amikor a fiuk kezdik észre venni azt, hogy a lányok is észre veszik, ki az, aki észre veszi őket. Vagy valami ehhez hasonló. • Egy orvos azt állítja, hogy sokkal egészségesebb megcsókolni a leányzó fényképét, mint a kívánatos ajakát. Véleményem szerint az ilyen orvos vagy nagyon nagyon öreg, vagy nagyon rossz emlékező tehetséggel rendelkezik. • KOCSIT VEZETŐK FIGYELEM Figyelmetlenség a társaságban csak neveletlenség, de a kormánykerék mellett már életveszélyes. Ontario figyelmetlen autóvezetőinek a „vezető napjai” meg vannak számlálva. November 1-én életbe lép a „Demerit system”. (Hiba pontit kapnak a rossz vezetők.) ÜZLETI ÉRZÉK............................. A newyorki ékszer üzletek elhatározták a férfi eljegyzési gyűrűk népszerűsítését. Eddig ugyanis csak a nők hordták a gyűrűt az eljegyzés után. • Miss Yvonne Buckingham iszininövendék jövője a szó szoros értelmében bevan biztosítva. Olyan biztosítási kötvényt vásárolt, amely garantálja, hogy amennyiben öt éven belül nem játszik legalább egy filmben, avagy a TV-n legalább egy főszerepet, úgy 11.000 dollárt kap a biztosító cégtől. A biztosító társaságokat ismerve, erre az üzletre sem fognak ráfizetni. • TELEVÍZIÓ A nagymama elmeséli az unokájának, hogy amikor ő kislány volt, akkor még nem volt televízió. A kis négyéves csodálkozva kérdezte: Akkor mit kapcsolt ki a te anyukád büntetésképpen, amikor rossz voltál ? AKINEK IGAZA VAN... A tolvaj a rendőrségi vallomásában beismerte, hogy ellopott egy TV készüléket és két óra múlva vissza tért oda és egy széket is lopott. Elvégre senki sem kívánhatja tőlem, hogy a padlón ülve nézzem a TV műsort — védekezett. JÓ TUDNI Az ontarioi szesztörvény értelmében megkezdett likörös üveget a kocsiban tartani büntetendő cselekmény. Ha egy moszkvai munkás egy öltönyt akar vásárolni nyolcszor hosszabb ideig kell dolgozni, mint egy torontóinak. KERESZTUTON Rövid időn belül immár a harmadik magyar film jelenik meg a torontoi Christie Színház impozáns, szeles vásznán, hogy azután a hamiltoni York és montreali Melody színházak közönségét örvendeztesse meg. A "Keresztuton" című film története és jellege ismét egészen más, mint az előző kettőé, melyeket fenti mozik eddig bemutattak, illetve játszanak, s a kitűnő együttes is egészen más öszszeállításu, bár ugyancsak a hajdani magyar színészgárda elsőrangú tagjaiból alakult. Az összeomlás előtti Magyarországon jólismert regényből készült szerelmi és társadalmi történet főalakjait Tolnay Klári, Somlay Artur, Ajtay Andor, Perényi László és Ladomerszky Margit elevenítik meg, s teszik meggyőzően élethű alakításaikkal elejétől végéig érdekfeszítővé, emlékezetes élménnyé és szórakozássá. Külön kell kiemelnünk azt a kedvező újítást, melyet a közönség köréből bizonyára sokan örömmel üdvözölnek. A torontoi Christie e hét szerdáján esti előadások keretében mutatta be a "Keresztut" c. filmet, mégpedig dupla műsor keretében- Második filmként "Az utolsó dal" került ismét előadásra, hogy mindazok, akik az eddigi szombat koradélutáni filmműsorokat a nekik alkalmatlan időpont, s különböző akadályoztatások miatt nem nézhették meg, most mindkét darabot élvezhessék. Ez valóban kitűnő ötlet volt, s a hamiltoni magyarok is bizonyára szívesen veszik, hogy legközelebb csütörtökön, október 30-ikán ugyancsak esti előadásokban láthatják mindkét filmet. Értesülésünk szerint ai legközelebb bemutatandó magyar zenés vígjáték a "Makrancos hölgy" lesz, kedélyes szerelmi csatározásoktól, magyaros mulatozástól, daltól, tánctól, muzsikától pezsgő történet a magyar falu és város életéből. Karády Katalin, Jávor Pál, Lehotay Árpád és másokkal a főszerepekben. Mindenkinek nagyon kellemes szórakozást, szívderítő, léleküdítő emlékezést kívánunk. ▲ ▲AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA.AAAAAAAAAAAAAAAAAAA. MAGYAR ANEKDOTAKINCS A Ml NÓTÁRIUSUNK Az utolsó pozsonyi országgyűlésen a jurátusoknak volt egy kis irodalmi köre. Ó, ne tessék semmi verselésre vagy novellázásra gondolni. Azok a jó ifjak nem Írtak, csak olvastak:. Járatták a Pesti Divatlap-ot, a Honderü.t és érzékenyen, lelkesen szavalgatták belőlük Garay és Hiador verseit. A kör hallgatagon elismert feje Vadnay Rudolf volt, kh később nyelvészeti dolgozataival tűnt fel. ő szokta a szép versek dicséretét kezdeni; s a többiek utána zúgták. Csak egy fiatal jurátus hallgatott mindig. Tarcsay Bandi, a szalontai fiú. Ráförmedtek : — Hát neked nem tetszik ez a vers? Tarcsay Bandi meg csak annyit mondott: •— A mi nótáriusunk szebbeket ír! Mindenek kacagtak. Hiador! Garay! És ez a Bandi még az ő nótáriusukat emlegeti, a szegény! Egyszer Garaynak egy hazafias verse jelent meg valamelyik lapban. A jurátusok mámoros örömmel harsogták. És végre azt kérdezték a szalontai fiútól: — No már ennél csak nem ír szebbet a ti nótáriusotok? — De bizony ír! — mondta Tarcsay Bandi nyugodtan. Harsogó kacaj zudult a fejére. De bezzeg nem nevettek többé a jurátusok, mikor a szalontai nótárius, Arany János Toldija megjelent. — Teringette, igaza volt annak a Bandinak! — szólották a derék ifjak. Mégis csak az ő nótáriusuk írja a legszebb magyar verseket ! Hogyan ismerhetjük meg Kanada legkedveltebb süteményeit A CHRISTIE SÜTEMÉNYEKET a kék és fehér háromszögről ismerhetjük fel, mely a sarkában díszeleg. A kanadaiak sok-sok nemzedékének ez volt a tisztaság és a jó íz szimbóluma. Válasszon, a 27 rendelkezésre álló, különféle készítményből.. Próbálja meg például az ASSORTED SANDWICH- eket . .. krémes eper, csokoládé és citrom töltelékkel az omlós, jóízű tésztalapok között. Ezt nem fogja elfelejteni, újabb és újabb csomagokat fog vásárolni! CHRISTIE, BROWN and COMPANY, LIMITED 7615 A Kanadai Magyarság az újhazáját szerető, de a régit soha el nem felejtő, igaz magyarok lapja. Aki a Kanadai Magyarságot olvassa, fajtája, magyarsága mellett tesz hitvallást.
