Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-10-04 / 84. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. KANADAI PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan: híven az ezer éves múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követói, hirdetői" (A fenti idézet Kenősei F. László la­punk első számában megjelent be­köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT VIII. évfolyam, 84. szám KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1958 okt. 4., szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6.0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6.0333 ARADI TANÜLSÁG... (1848 október 6 emlékére) IRTA: KOSTYA SÁNDOR DE GAULLE DIADALA A francia választás jelentősége A francia forradalom társadalmi forradalom volt. elsősorban a szegény néposztályok elkeseredése szülte. A mozgalom átcsa­pd egész Középeurópára, német, olasz, osztrák és magyar földre. Magyaroszágon nem volt már kétséges, hogy a reformkérdéseket törvényes eszközökkel meg fogják oldani, de a francia forrada­lommal összekötött szabadsággondolat mégis nagy befolyást gya. korolt a lelkekre. Az abszolutizmus mindenütt megbukott, s he­lyét a liberális szabadságjogok képviselői foglalták el. Mikor a forradalom hire Pozsonyba eljutott, Kossuth, a szabadságeszme megtestesítője március 3-i hatalmas beszédében alkotmányt kö­vetelt az osztrák tartományok számára is és természetesen követelte a reformok megvalósítását hazájában, Magyarországon. Nem célom az 1848-as szabadságharc ismertetése, sem a gyá­szosemlékű október 6-i tizenhárom aradi vértanú méltatása, hiszen ez mindenki előtt ismeretes. Az iskolai történelemoktatáson kívül minden gondolkodó magyar lelkében fel-felmerül az évek folya­mán az elbukás magjának boncolgatása- Hiszen nem is lennénk ma­gyarok, ha nemzetünk sorsa kizárólag csak a történelem megvilágí­tásában élne lelkűnkben és nem próbálnánk meg a tanulságot, az eszmei tartalmat és jövő Magyarországának elrendezéséhez szük­séges törvényszerű konklúziókat levonni, lefektetni, ahhoz szabni : jövőbeni magatartásunkat. Ehhez azonban tisztult lelkűiét, rendíthe­tetlen hazaszeretet, fajtánkhoz, magyarságunkhoz való tántoríthatat­lan hűség kell. Le kell szögeznünk: Az igaz magyar ut minden idegen eszmé­től. minden elkendőző, megalkuvó langy politikától mentesen a ma­gyar faj lelkialkatából fakadóan, a magyar nép gyökeréből eredő­nek kell lennie. 1848 szellemének ebben van a sarkalatos eszmei ki­­teljesedése. Ezért kellett elbuknia- A múlthoz ragaszkodó államfér­fiak az összmonarchia vesztét látták az uj alkotmányban. Mikor a meglepetés első bénító hatása elmúlt a múlt hivei szervezkedni kezdtek. Egyelőre alig lehetett szó ellenállásról politikai téren, de ott volt az összmonarchia rendeletének megtestesülése, a közös hadsereg. Radetzky Ausztriája, Bailet de Latour külügyminiszter Monarchia tana, az udvarnál Ferenc Károly trónörökös magyargyű­lölő befolyása. Hogyan lehet megfojtani a magyar szabadság gon­dolatát? Idegen eszmék becsempészésével, a nemzetiségi gondolat bedobásával elhomályosítani a magyar szabadsággondolatot. Ez sikerült is, s ehhez sajnos magyar nevű udvaronc főurak is asszisz­táltak. 1849 október 6 sápadt árnyai kikeltek a sírból, hogy bosszút álljanak Haynau és Schwarczenberg vétkéért. Oda állottak a nem­zet és a véres brutális tragédiában résztvevő, vagy legalább is eh­hez hozzájáruló uralkodó közé, kinek minden későbbi loyalis ma­gyarság melletti kijelentése csak üres frázis volt, szivében sohasem akarta a magyar nép és ország igazi nemzeti javát. Az igazság kedvéért azonban le kell szögeznünk, hogy a tör­ténelmen elkövetett erőszak mondhatná csak a kiegyezés korát ter­méketlennek, mig a magyar szabadság eszméitől fütött reformpoli­tikusok éltek. Kevés nép van, mely annyi energiával, oly rövid idő alatt oly sók mulasztást be tudott volna hozni, mint a magyar tette. Amint azonban az öregebb nemzedék, mely még a reformkor­ból hajlott át az uj időkbe (Deák, Eötvös), legjobb képviselőiben kihalt, az utánuk jövő nemzedék kezdte már a Monarchia mindenek, felett való szolgálatát támogatni. A magyar szabadság politikai látó­köre ködbe veszett, összeszorult magyar horizontja. Siralmas lát­vány volt látni politikusokat, akiket nem érdekel a társadalmi kér­dés. "Hazafiaskodó" érzésben nem volt hiány, ellenkezőleg ez volt az egyetlen szellemi tőkéjük'. Az egész kort, még a legjobbakat is valami vigasztalan epigon szellem jellemezte (mint irodalmát is), a nemzet nemes érzelmeinek kicsinyes célokra való elherdálása. Igaz, hogy a magyar politikai gondolat kiszikkadásában, az Ausztriával és a dinasztiával való együttélés központi élménnyé vá­lásában, nem egyedül a magyar politikai élet volt bűnös. A másik oldalon is voltak elemek, melyek a dualizmusban a monarchia vesz­tét látták, s szívesen visszacsinálták volna a fejlődést. Az előbbi korok ismeretében mindenekelőtt az udvari arisztokrácia tagjaiban és a hadsereg vezetőségében kell keresni az összbirodalom szel. lemének törhetetlen képviselőit, decentralista szellemű polgárság és a monarchia utolsó korszakában a keresztényszocialisták is ve­szedelmesnek tartották Ferenc József müvét. , De ez még mindig nem menti a kor alapvető tévedéseit A jó­zan ész tanácsolta, hogy a magyarsáa nem küzdhet két arcvonalon, a monarchia köteléke ellen, mely harc ősi és áldozatos volt, s a nemzeti kisebbség ellen. Felütötte a fejét az egyik legégetőbb probléma, a társadalmi igazságosság, a szociális probléma mélysé­gei. 1896-ban a nemzet nagy fénnyel ülte meg a millenium ünnepét, a honfoglalás ezeréves évfordulóját. Kevesen vették észre az ün­neplők közül a ragyogö külsőségek mögött lappangó társadalmi bajokat, amelyeket részben az ipar rohamos kiépítése váltott ki. A szeptember 28-án megtartott francia or­szágos választás elsöprő győzelmet hozott De Gauile-nak. Az ősz tábornok 74%-os többséget kapott. Ehhez hasonló támogatást Napoleon óta nem élvezett egyetlen francia kormányfő sem. De Gaulle mellett szavazott az algíri lakosság is csaknem 80%.ban, s ezzel csattanó választ adott a kommunistáknak, s az általuk felbérelt szélső nacionalista izgatóknak arra a vádjára, hogy Algir nincs megelégedve francia területi mivoltával, s hogy önállóságot akar. A De Gaulle iránti bizalomnyilvánítás annyira egységes volt, hogy mindazokban a választókerületekben, ahol a legutóbbi parlamenti választásokon kommu. nista képviselők jöttek be, a most De Gaulle ellen leadott szavazatok száma sokkal kisebb volt, mint az összes kommunista szavazó összlétszá­­ma : ez azt jelenti tehát, hogy a volt kommunis. ták jelentős része is De Gaulle-ra szavazott. A tábornok nemcsak európai Franciaország­ban és Algírban kapott bizalmat, hanem a fran. cia nemzetközösség minden egyéb államában is, Afrikában, Polinéziában, a kis ázsiai területe, ken. Egyedül a 2 millió lakosú nyugatafrikai Gui­­née választói vetették el az uj alkotmányt. Miután De Gaulle már előre értesítette a francia nemzet, közösség tagállamait arról, hogy az az állam, amelyik ellene szavaz, ezzel kizárja magát a nemzetközösségből, ezért a Guinée-i eredmény ismertetése után az uj francia kormány nyomban értesítette ezt az országot, hogy azt mostantól fogva teljesen önállónak tekinti, s onnan a fran­cia adminisztratív és katonai szerveket vissza, vonja, s megszüntet minden eddigi gazdasági se. gítséget is. Ettől eltekintve azonban Franciaország és az összes francia gyarmat, protektorátus és más címeken a francia nemzetközösséghez tartozó te­rület és ország a világtörténelemben először va. lóban egységes. . A kommunisták halálos ütést kaptak A választás legfőbb jelentősége nem az, hogy De Gaulle személyében egy erélyes, kipróbált és minden izében kommunistaellenes vezető került Franciaország élére: De Gaulle idős ember, nem iskolázott diplomata és emellett vannak olyan sze­mélyes tulajdonságai is, amelyek miatt a világ vezető á11amférfiái nem szeretik. Megválasztása nem annyira az ő személyének szólt, mint inkább annak a katonás jellegű államvezetési formának, amelyet Ígért. De Gaulle megválasztásával ugyanis megszűnt az eddigi úgynevezett negyedik francia köztár­saság, 1920.ban bevezetett nehézkes alkotmányá­val ; az uj ötödik köztársaság alkotmánya teljesen uj, s alapelveiben nagyjából az USA alkotmányos rendszerét követi. Az elnöknek joga van bármi­kor feloszlatni a parlamentet, uj választásokat ki­írni, leszavazott törvényjavaslatokat újabb meg­fontolás végett a parlamentnek visszaküldeni, s mindenekfelett joga van arra, hogy rendkívüli szükség esetén a parlament működését határozott időre felfüggessze és rendeleti utón kormányoz­zon. s amelyet az Egyesült Arab Köztársaságon kívül eddig Vöröskína ismert el, a most megtartott sza. vazás eredményeként még egy kis töredékét sem képvseli az algiri arab lakosságnak. Az uj francia köztársaság erre a választási eredményre támasz­kodva teljes joggal léphet fel minden fegyveres erejével a lázadó, s kizárólag kommunista célokat szolgáló ellenkormány ellen; s miután Nasserről köztudomású, hogy mindig az éppen felülkereke. dő politikai irányt támogatja nincs messze az az idő, hogy az algiri úgynevezett ellenkormányt ki fogják tessékelni Kairóból, — vagy tagjait ma­guk az arabok fogják eltávolítani. A választás legnagyobb jelentősége pedig az, hogy Franciaország ismét komoly középhatalmi pozícióra tett szert. Szavának ismét súlya lesz a Biztonsági Tanácsban, s a nemzetközi politika min. den terén. S ha hozzátesszük azt, hogy az első francia atom- és hidrogénbombák rövid időn be. lül elkészülnek s ami ennél fontosabb, az első atomreaktorok máris működnek: megállapíthat­juk, hogy Franciaországra végre uj, nagy feladat vár a két angolszász nagyhatalom oldalán. SOOOOOOD a kísérleti léggömbre vadászott Az amerikai légierő két tagja, McClure hadnagy és Lee Lewis minneapolisi oktatók magassági rekord elérésére indultak egy nyitott gondoláju léggömbén. 500 méter magasságban a tarka szí­nekkel jelzett léggömbjüket a Földről ismeretlen ember messze­­hordó puskával lőni kezdte. A golyók alig pár méterre a léggömb­től repültek s ezért a két pilóta kénytelen volt a földreszállni. A merénylőt a léggömb pilótái a levegőből látták, de a Földön el­fogni nem tudták. McCure hadnagy, a világűr kutatás elismert szakembere, a legközelebbi időben zárt gondolában 100.000 láb magassági re­kordot szeretne felállítani. A keresztényszocialista mozgalom csak megkésve tudott szer­vezkedni. A magyar és nemzeti szellemnek újabb ádáz ellensége támadt, a nemzetközi materializmus. Mindezekből önként adódik számunkra a végső következtetés: Tudatosan kibányászni a magyarság mérhetetlen tárházából az igazi, minden idegen szellemtől mentes nemzeti szellemet. Erre tanit bennünket az Aradon kivégzett tizenhárom magyar vértanú. KIVONTÁK AZ USA TENGERÉSZEKET LIBANONBÓL Beirutból jelentik, hogy az elmúlt hét elején az utolsó USA tengerészek is elhagy­ták Libanon területét. Liba­nonban most már csak 7.500 amerikai gyalogság van, a jelek szerint ezek is csoma­golnak és rövidesen elhagy­ják az országot. A végleges kiürítés időpontját még nem állapították meg, mivel az amerikai parancsnokság még nem kapta meg a libanoni kormány erre vonatkozó ké­relmét. Az Egyesült Államok kormányának nyilatkozata a magyar ügyben Az Egyesült Államok kormánya hivatalos nyilatkozatban tette közzé a magyar ügyben elfoglalt álláspontját. Ebben a nyilatkozat­ban foglalt elvek fogják nyilván meghatározni az Egyesült Álla­mok ENSZ delegátusának működését a magyar üggyel kapcsolat­ban a most megnyíló ENSZ közgyűlésen. A nyilatkozat befejezése­képpen a következőkben foglalja össze az Egyesült Államok kor. mányának álláspontját: "Az Egyesült Államok kormányzata meg van győződve arról, hogy a világ nemzetei mélyen megrendülve a magyarországi eseményekkel kapcsolatban, nem lesznek közöm­bösek a szovjet és magyar kormánnyal szemben, s nem fogják megengedni, hogy azok elkerüljék azt a jogos következményeket, amely az igazság értelmében tetteikért jár. Az Egyesült Államok kormánya úgy hiszi, hogy a magyar ügyben kiküldött Külön Bizott­ság ismét jelentős szolgálatot tett az Egyesült Nemzeteknek és a világnak. A Bizottság jelentése magyarországi fejlemények ügyé­ben világos és eredményes, annak ellenére, hogy a szovjet és ma­gyar kormány a Bizottság ama kérését, hogy teljes felvilágosítást adjanak az eseményekkel kapcsolatban, visszautasította. Az Egye­sült Államok kormánya üdvözli és támogatja a Bizottság jelentését. A magyar nép helyzete megkívánja az állandó együttérzést és szoros figyelmet az összes népek és kormányok részéről, ame­lyek hisznek az igazság, az emberi szabadság és a nemzeti füg­getlenség elvében. A Egyesült Államok a maga részéről minder» erőfeszítést megtesz, hogy a magyar nép szenvedését minden esz­közzel a világ lelkiismerete elé tárja és minden erővel folytatni fogja az Egyesült Nemzetekben teljes támogatását, mely arra irá­nyul, hogy a nép szenvedése megszűnjön és vége legyen azok­nak a megtorlásoknak, amelyeket a magyar népnek jelenleg el kell viselnie". SOUSTELIE: “Franciaország megrendszabályozza ( a vörösöket” Párizs. — Jacques Soustelle francia tájékoztatásügyi miniszter egy sajtókonferencián jelentette be. hogy a népszavazás után ha­ladéktalanul hozzálátnak a kommunisták megrendszabályozásához. Soustelle miniszter nem határozta meg közelebbről ,hogy milyen­­rendszabályokat fog a francia kormány a kommunistákkal szem­ben alkalmazni, magánbeszélgetéseiben azonban nem titkolta,, hogy uj választási törvény van készülőben, amely minden bizony­nyal csökkenti a kommunisták számarányát a francia Nemzetgyű­lésben. Jelenleg a kommunista képviselők minden negyedik fran­cia képviselőt a magukénak mondhatnak. A francia jobboldal erős mozgalmat indított, amely célul tűzte ki magának a kommunista párt teljes betiltását. Ez azonban feleslegessé válik, amint majd alkalmazhatják törvényes utón is az uj francia alkotmány 4. szakaszát, amely kimondja, hogy "mindén politikai párt köteles tiszteletben tartani a francia nemzet fennha­tóságát és a demokrácia alapelveit". A kommunista pártprogramra azonban a nemzetközi proletariátus fennhatóságát hirdeti Francia­­országban is és minden egyébnek, csak éppen demokratikusnak nem mondható, mert bevallottan is "proletárdiktatúrára" törekszik. "Fel kell lépnünk a kommunista párt ellen, mondotta Soustelle, ha nem akarjuk, hogy az ötödik Francia Köztársaság a negyedik sorsára jusson". A kommunisták heves propagandát fejtenek ki De Gaulle tábornok és az uj francia alkotmány ellen. A mostani 595 képviselő közül 143 a kommunista párt tagja. Vérnélküli államcsíny Burmában Rangoonból jelenti az Associated Press, hogy a burmai had­sereg, Ne Win tábornokkal az élén megszállta a főváros fontosabb épületeit és katonai diktatúrát vezetett be. Ne Win tábornoknak felajánlották a kormány vezetését, aki a tisztséget elfogadta. U Nu eddigi miniszterelnök rádiószózatban közölte az eseményt és kérte a lakosságot, hogy az uj kormányt mindenben támogassa. Az ál­lamcsíny előzménye Burmában az volt, hogy a kommunisták ve­szélyeztették az állam alkotmányos fejlődését és azzal fenyegetőz­tek, hogy a novemberre kitűzött választások előtt erőszakkal ma­gukhoz ragadják a hatalmat. A katonai kormány a novemberi választásokat elhalasztotta, de Ígéretet tett, hogy azokat még a jö­vő év április vége előtt meg fogják tartani. A kormányváltozás sim^n ment végbe. Ne Win tábornokot kommunistaellenes beállítottságáról is­merik egész Délkelet.Ázsiában. Több Ízben jelentette ki: “Kör. münkszakadtáig harcolni fogunk a vörösök ellen". Hadserege mintegy 80.000 emberre becsülhető és máris hozzálátott az ország­ban bujdosó kommunista bandák felszámolásához. Franciaország ismét nagyhatalom lesz Ez a változás felszámolja azt a furcsa, hybrii parlamenti rendszert, amely Franciaországbc Európa komédiását csinálta, s amelynek követkéz ménye volt egyebek közt Vietnam egy részéne elvesztése, s az egész algiri lázadás. A régi, ross alkotmány miatt a nagyszámú jobboldali é ugyancsak nagyszámú baloldali parlamenti párto egyike sem volt képes magához ragadni a kői mányzáshoz szükséges többséget, s ezért helye! tűk mindig a középpártok koalíciója volt korma nyon. A koalíció pedig természeténél fogva erői len és tehetetlen. Az uj alkotmány elméletileg eg' lépés visszafelé, gyakorlatilag azonban az egyet len célravezető ut. A köztársasági elnöknek adót rendkívüli hatalom csak papíron jelent egyet diktatórikus hatalommal, a valóságba^ a franci elnök csak akkor fog parlament nélkül kormá nyozni, ha erre a külső vagy belső szükség helyzet kényszeríti. És éppen ez az, amire a fran cia nép, s nem utolsó mértékben a mindig na gyobb önállósággal bíró tengerentúli francia né npk vánvódnak Természetes, hogy az uj alkotmány nem tetszik sem a kommunistáknak, sem a Poujade.szerü jobboldali jellegű képviselőknek. A kommunisták­nak azért, mert azt sohasem remélhetik, hogy az elnök kommunistabarát lesz: éppen ezért a vá. lasztás eredménye azt mutatja, hogy mindazok az úgynevezett francia kommunisták, akik csak azért álltak a Duclos-féle hazaáruló banda mögött, hogy ezzel kifejezzék a koalíciós kormányokkal szembeni averziójukat, most egyszerre megszün. tek kommunisták lenni, s De Gaulle.ra szavaztak. Hasonló sors fogja érni azokat a jobboldali prog­rammal fellépő pártokat, amelyek csak azért kö. vettek szélsőjobboldali eszméket, mert egyformán utálták a kommunistákat és a középpártiakat is. Minden különösebb optimizmus nélkül megjósol­hatjuk, hogy az ötödik francia köztársaság parla. mentjében az uralkodó erő egy izmos, komoly, jobboldal felé hajló, mégis demokratikus párt lesz, — s a kommunistáknak nem lesz szavuk sem a parlamentben, sem az utcán. Az uj alkotmány magával kell, hogy hozza az algiri ügy rendezését is. Az úgynevezett algiri ellenkormány, amelynek székhelye Kairóban van

Next

/
Oldalképek
Tartalom