Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-08-23 / 72. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6.0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6.0333 Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. VIII. évfolyam, 72. szám @attaelitut ^u*t$evUa*t& KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság eped ez Százezrek ajakán. Vörösmarty PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan : híven az ezer áves múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői'" (A fenti idézet Kenesei F. László la­punk első számában megjelent be­köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT Toronto, 1938 aug. 23., szombat EGY IGAZI DIADAL! A bolsevista világ bekerítése befejeződött 1958 augusztus 3.án. mialatt az UNO előtt hiábavaló veszeke. dések folytak az orosz s amerikai kiküldött között a közelkeleti ügyekről, mialatt Hruscsov Pekingben járt, hogy Mao-tól megkapja a neki kijáró oktatást, mialatt a Pravda újabb cikket közölt a szov­jet sputnikok állítólagos katonai jelentőségéről, — azalatt az ameri. kai tudomány és az amerikai haditengerészet egyik rendes hadi. hajója az atomerővel hajtott Nautilus tengeralattjáró a sarkvidéki jég alatt átszelte az Északi Sarkot. Ez az atom.tengeralattjáró, — amelyhez hasonló egyedül az amerikai haditengerészet birtokában van, éspedig számszerint mint. egy tizenkettő — a Csendes óceáni Pearl Harbourból indult el jú­lius 23.án, Alaszka északi oldalán merült az örök jég alá, a jég alatt 3000 mérföldet tett meg, majd a Spitzbergáknál merült fel az észa. ki Jeges Tengerből, körülbelül Norvégia legészakibb foka magas, ságában. A tengeralattjáró több, mint 20 mérföldes óránkinti sebes­séggel haladt, s mintegy négy napon és éjszakán át volt az örök jég alatt. A hajó Alaszka partjain befordult egy mély tengeralatti völgybe, s azon hajózott végig a földgömb északi pontjait fedő 4000 méter mély sarki óceánba. Augusztus 3-án érte el William Anderson kapitány vezetésével az Északi Sarkot, egész útján át mü. szerek segítségével keresve az utat. A pontos mérések szerint a tenger az Északi Sarkon 13.400 láb mély, a víz hőmérséklete a fagy. ponton van. Az Északi Sark jege átlagban 12 láb vastag. Az egész út kifogástalan precizitással, a legkisebb nehézség nélkül folyt le, a legénység idejének nagy részét filmek nézésével s rutinszerű szol. gálattal töltötte. A levegő, a víz, a táplálék pontosan ugyanolyan volt az egész út minden percében, mint a lemerülés előtt, s a fel. merülés után. A gigászi teljesítmény jelentőségében messze meghaladja mindazt, amit a sputnikok, az explorerek és a világűr-kutatás ma még eléggé kezdetleges többi eszköze elért. Politikai, katonai és tudományos hatása sokkal nagyobb, mint az összes létező és kísér, leti stádiumban lévő kontinensek.közötti rakétáké együttvéve. Pe. dig mindössze egy 116 főből álló legénység haladt át egy vastag jégtábla alatt, egy nem is túlságosan nagyméretű tengeralattjárón. A teljesítmény katonai jelentősége elsősorban abban rej­lik, hogy a Nautilus, vele együtt a többi tucatszámra működő amerikai atom-tengeralattjáró a sarkvidék jege alatt bármikor, bárhol,,'bármilyen erejű atom. vagy hidrogénbombát képes a szovjet területének bármilyen célpontja ellen közvetlen lő­­távolságba hozni, s ott a tengeralattjáróról aránylag kis távol. Ságból, halálosan pontos célzási valószínűség mellett kilőni. Ebben a tevékenységében semmiféle szovjet hadieszköz, nem képes megakadályozni, sőt felfedezni és jelezni sem. Ellen, tétben azokkal az esetleg létező szovjet interkontinentális ra. kétákkal, amelyek 5—6000 mérföld távolságból legfeljebb durván célzott terület-tüzet képesek zúdítani az USA északabb, ra fekvő pontjaira, az atomtengeralattjárók a jég alatt 5—600 mérföldre képesek megközelíteni valamennyi szibériai ipar­telepet, s minden egyes szovjet várost; s míg az interkontinen. tális rakéták bombát szállító fejének az atmoszférába vissza, hozása, különösen pedig a pontos célzás problémája ma még távolról sincs megoldva (eddig még csak az amerikaiaknak sikerült egyáltalán valamit épen visszahozni a világűrből), addig a kis- és középhatótávolságú rakéták célzóképessége hajszálnyira pontos. Gyakorlatilag tehát: háború esetén a szov. jet legfeljebb pánikot keltő, polgári lakosságot írtó atom. bombázást tudna elszórtan végrehajtani, s a rakéták kilövő he. lyei perceken belül elpusztulnának, addig az amerikai had­erő méternyi pontosságú bombázással, BÁRMIKOR, a felfede­zés legkisebb veszélye nélkül végleg elpusztíthatná az összes elképzelhető katonai célpontot, anélkül, hogy polgári lakos, ságban kárt kellene tennie. Más szavakkal: AMERIKA ISMÉT olyan ellenállhatatlan katonai fölénybe került a szovjet felett, mint amelyet élvezett addig, amíg az atombomba még csak az amerikai tudósok birtokában volt. A Nautilus útjának politikai hatása közvetlenül folyik a katonai jelentőségéből. Az úgynevezett semleges és szélső nacionalista né. pék, amelyek előtt a katonai fölénynek van egyedül, komoly vonzó, ereje, a most hirtelen teljesen megváltozott stratégiai helyzet miatt teljes mértékben a Nyugat oldalára állnak át. Ez elsősorban vonat­kozik Nasserre, s az ő útját követő, vagy hozzá sodródó arab né. pekre. Mindenekelőtt az eredetileg nyugatellenes iraki lázadó, vagy forradalmi kormány az, amely a Nautilus útjának hivatalos közzé, tételét követő napon nyilatkozatot adott ki, amely szerint "Irak kor. mánya nem áll szorosabb viszonyban a szovjettel, mint az USA- val". Természetes, hogy még nagyobb a jég alatt hajózó atom-ten. geralattjáró létezésének hatása a Vasgüggöny mögött élő népekre, amelyek körében most ugyanaz a pánikszerű félelem fog elhara­pózni, amely a sputnikok hírére a nyugati kontinensen csaknem általánossá vált. Most már tudjuk, hogy a múlt évi sputnik.rettegés nagyszerű hatással volt a nyugati politikusokra és katonai vezetők, re, mert kinyitotta a szemüket, felfokozta az amerikai katonai ipar tempóját, úgy hogy az augusztus 3-i páratlan teljesítmény után ma az amerikai politikai öntudat ismét eiedeti, megeroomelt erejére nőtt, míg a szovjet és csatlósai körében csak a semmivé foszlott propagandahatás emlékei maradtak meg. De arra is nagyszerű volt a Nautilus útja, hogy végre egyszer ismét megmutassa a világ előtt, mennyire üres szavakból, tettek nél. küli tirádákból áll a szovjet egész úgynevezett magas színvonalon álló hadiipara. Hogy lehet az, hogy a szovjetnek nincs egyetlenegy atomhajtásos tengeralattjárója sem. Durván elnagyolt hasonlatot használva : azért, mert a kommunizmus atomerővel is csupán rob. bántani képes, előrevinni azonban még egyetlen hajót sem tud. Mert más dolog nagyszabású kémszervezet segítségével megsze. rezni az atombomba titkát, s ebből létrehozni egy sereg nagyhatású, de egyébként primitív atom- és hidrogénbombát, — s megint más dolog egy óramű pontosságával működő kis hajót építeni ugyan, evvel az atomerővel. Isten ne adja, hogy az atom-hadieszközök va. laha is egymással szembe kerüljenek, — de ha erre kerülne a sor, a különbség legalább akkora volna, mint egy 1937.es német kocsi lekopirozásából alakult szovjet Zis és egy legújabb tipusú amerikai kocsi között. Az atom.tengeralattjáró sarkvidéki útja ezenfelül megnyitotta az utat egy rövid teher- és utasszállító járat előtt. A Csendes.óceán és az Atlanti.óceán között nemsokára korlátlanul, s minden ellen, séges támadás és megfigyelés elől teljesen védve lehet árut, hadi­anyagot és embereket szállítani háború esetén, — s létfontosságú egyéb árukat béke idején. A Nautilus útvonalát követő teherszállító tengeralattjárók valószínűleg távolból irányított jármüvek lesznek, amelyek az időjárás minden viszontagságától mentesen fognak fon. tos anyagokat szállítani a jég alatt. Az egyik newyorki lap rajzolója a Nautilus útja nyomán elő. állott helyzetet úgy örökítette meg, hogy a szovjet medvét egy gi­gászi vasmarok szorításában ábrázolja, amelynek ujjai minden ol. dalról és a levegőből képesek fojtogatni, míg a hüvelykujj — a Nautilus — alulról teszi teljessé a szorítást. Igen. A bolsevista világ bekerítése teljessé vált. De, ha a vasmarok összezárul, az is ki fog derülni, hogy nem medvét, hanem csak egy üres hólyagot roppan, tott össze.. Botrány a berni magyar követségen Bem. — Két volt magyar szabadságharcos ügye foglal­koztatja a svájci rendőrsé­get és az egész svájci köz­véleményt. A rendőrség je­lentéséből a következőképpen rekonstruálhatjuk a botrá­nyos ügyet. Két magyar szabadsághar­cos menekült, név szerint Papp András 21 éves és Nagy Sándor 22 éves, fel­fegyverkezve behatolt a svájci magyar követségre, hogy ott, ha kell erőszakkal is megszerezzenek bizonyos titkos iratokat. Délelőtt 10 órakor ment be a két magyar szabadságharcos a berni ma­gyar követségre, percekkel később a járókelők hívták fel a rendőrséget, hogy a kö­vetség épületéből revolver­lövések hallatszanak ki az utcára. Mintegy 100 lövés dördült el. Végül Marjai Jó­zsef kommunista ügyvivő kért telefonon rendőri segít­séget; a rendőrség könnyfa­kasztó bombákkal kényszerí­tette megadásra a két táma­dó fiatal magyart. Nagy Sándort súlyos sérülésekkel a kórházba szállították, míg- Papp Andrást letartóztatták és a rendőrségen hallgatják ki. Az egyórás revolverharc a követségen arra utal, hogy a kommunisták is el voltak fegyverekkel látva. A táma­dásnak nem volt eredménye, mert a svájci rendőrség a követség épületét körülvette és mindaddig elzárta a külvi­lágtól, amig a támadókat le nem fogták és a rendőrségre, illetve a sebesültet a kórház­ba nem vitték. A diplomáciai immunitást élvező szemé­lyekig való tekintettel a rendőrség nem hozott nyilvá­nosságra részletes jelentést az esetről. Közös arab nyilatkozat Kairóból jelenti a Reuter­­hírszolgálat, hogy Nasser egyiptomi elnök és Ibn Ab­dul Feisal, Szaudi-Arábia trónörököse a napokig tartó tanácskozás befejezéséül kö­zös nyilatkozatot adtak ki. Ebben elitélik idegen nagy­hatalmak csapatainak arab földön való tartózkodását. A szaudi trónörökös szolidari­tást vállalt Nasser Egyesült Arab Köztársaságával, bár a nyilatkozatban kihangsú­lyozták Szaudi-Arábia füg­getlenségét és semlegességét.! Megegyeznek a nagyhatalmak az arabokkal ! Egyesült Nemzetek. — A rugalmas brit külpolitika az Egyesült Nemzetek Szövetségében nem csak a libanoni és jordániai válság megoldására talál lehetőséget, hanem megnyitja a kapukat az egész középkeleti kérdéskomplexum megoldására is. A brit .tervet, amely kielégíti az arabok igényeit is, a következő pontokban fog­lalták össze. 1. Jordániából és Libanonból kivonják a brit és amerikai csa. patokat. 2. Egyiptom, Sziria, Irak, Jordánia és Libanon nemzetközi megállapodást fognak kötni egymással, amelynek értelmében egymás belügyeibe nem fognak többé beavatkozni. Ezen orszá­gok delegátusai az UNO.ban már összeültek és miután a lényeges pontokban megállapodtak, a szerződést rövidesen meg fogják kötni. 3. Hussein jordániai király és jelenlegi politikusai nem fog. nak többé külföldi hatalomra támaszkodni az ország kormányá. nak biztosítása érdekében, hanem kizárólag saját népükre és annak kívánságaira fognak támaszkodni. Ebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy Hussein király kénytelen lesz a legrövidebb időn belül Nasser számára is elfogadhatóbb személyt a kormány veze. tésével megbízni. Gyakorlatilag ez azt is jelenti, hogy mind Liba. non, mind pedig Jordánia feladja az Eisenhower.elméletet. 4. Az arab világ békéjét a nagyhatalmak fogják garantálni. Ebben a kérdésben is teljes megegyezés várható a nagyhatalmak között. Selwyn Lloyd angol külügyminiszter már találkozott Gro­myko szovjet külügyminiszterrel és Dulles amerikaf külügyi állam, titkár megbeszélése is rövidesen várható Gromykoval. Couve de Murville francia külügyminisztert minden órában várják az Egyesült Nemzetekbe. Az ezután következő lépés való. szinüleg egy közös nyilatkozat lesz, amelyet a nagyhatalmak meg­egyezésük jeléül fognak közzétenni. 5. Az Egyesült Nemzetek alapvető feladata és szerepe a kö. zépkeleti egyhűlésben a továbbiakban az lenne, hogy az UNO egy különbizottsága lenne megbízva azzal, hogy felügyeljen a meg. egyezés feltételeinek betartására minden érdekelt fél részéről, illetve, hogy elejét vegye a feszültség kiújulásának, amint bizo. nyos jelek arra utalnának, hogy az UNO előtt kötött megállapo­dást valamelyik fél megszegi. 6. A középkeleti országok gazdasági megsegítése és együtt, működésének kérdését az UNO Hammarskjöld főtitkár hatáskö. rébe utalja, akit az UNO javaslat kidolgozásával bízott meg. Az USA és Anglia szállítják a fegyve­reket Tunisznak Tunisz. — Az Egyesült Ál­lamok és Nagybritannia fog­ja modern fegyverekkel el­látni a tuniszi haderőt. Ezt a határozatot hozták az. ille­tékes amerikai és angol ha­tóságok arra való tekintettel, hogy Tunisz, ez a nyugatba­rát arab köztársaság nem tu­dott kellőképpen védekezni a Nasserék által támogatott felkelők behatása ellen. A francia hatóságok is az algí­ri felkelőkben látják Tunisz legnagyobb veszedelmét s ezért a fegyverszállítási ha­tározat ellen a franciák sem emelnek kifogást. Kiürítettek egy szigetcsoportot az oroszok Japán halászok jelentése szerint az oroszok kiürítet­ték a Habomai szigetcsopor­tot Hokkaido japán szigettől keletre. A szig-etcsoportot a szovjet szállta meg a máso­dik világháború végén a ja­pán összeomláskor; a sziget­­csoport japán fennhatóságát azonban soha nem vonták kétségbe egyik részről sem. • A szovjet atom­fegyverekkel látja el a csatlósokat Az első jelek szerint Nasser egyiptomi elnököt az UNO javas­lata minden tekintetben kielégíti. Nasser úgy nyilatkozott, hogy nem akarja annektálni sem Libanont, sem Jordániát, de azt nem tudná elfogadni, ha ezek az államok az Egyiptommal ellentétes érdekű államok befolyása alatt lennének. Jordániában Hussein király még mindig mereven ragasz­kodik régi tanácsadóihoz és a Muzulmán Testvériség egyik parla­menti képviselőjét, Nimer Wahbit letartóztatta, mert Wahbi leve­let írt a királynak, amelyben követeli az angolok távozását és a mostani angolbarát kormány eltávolítását. A jordániai parlamen­tet állandóan katonaság őrzi, mert a király attól tart, hogy Nasser hívei terrorista cselekményeket fognak elkövetni az épületben. » Az UNO-ban képviselt angol és amerikai álláspont gyengí­tette Jordánia mostani kormányát, amelyet át kell alakítani, hogy az Nassernek is megfeleljen. Az UNO gyűlését az arabok, mint nacionalista győzelmet és elismerést a maguk javára könyvelhetik el. . Varsóba érkezett hírek szerint a kormány elhatároz­ta, hogy atomfegyverekkel fogja ellátni csatlósait, így elsősorban a vörös Kínát. Ez a határozat annak a szerző­désnek a következménye me­lyet két héttel ezelőtt kötött Hruscsov Mao-Ce-Tung kí­nai kommunista diktátorral. A kínai kívánságnak az a kö­rülmény adott nagyobb nyo­­matékot, hegy Formoza, a nemzeti Kína anyaországa és az azt körülvevő szigetek amerikai atomfegyverekkel vannak ellátva, míg a vörös Kína eddig nem rendelkezett ilyen fegyverekkel. iiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMMiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiTiiiiiiMiiii A NASSER.BARÁT ARABOK BÍZNAK A GYŐZELEMBEN Kairóból jelentik, hogy a Nasser-barát arabok hangulata igen bizakodó, majdnem biztosra ve­szik, hogy az UNO közgyűlése arab győzelemmel fog végződni. Nasser elnök három napig tartó megbeszéléseket folytatott Feisal szaudi-arábiai trónörökössel, akivel állítólag olyan megállapo­dásra jutott, hogy Szaudi-Arábia egyelőre nem lép be az Egyesült Arab Köztársaság Szövetségébe, de gazdasági és védelmi szerződést köt Egyip­tommal. Az arabok véleménye szerint az Egyesült Nemzetek nem hagyhatják figyelmen kívül az egész arab világ egyesülési szándékát és ennek meqfelelő határozatot kell hozniok. Nasserék re­mélik, hogy még Libanonnal is sikerül összeegyez­tetni érdekeiket, ha Libanon szabadon nyilvánít, hatja ki véleményét. Nasserék megértésre találtak Szudánban és Líbiában is. Az arab egyesülés egyetlen akadályát most már csak Jordániában látják, ahol hangulatváltozás nem igen várható, már csak azért sem, mert Hussein jordániai király az Irakban meggyilkolt Feisal király unokatestvére és szerződésileg is annak jogutóda. AZ ARAB NACIONALIZMUS HŐSNŐJE Kairó. — Az egyiptomi napilapok sokat foglal­koznak egy Nadia ElSaltv nevű 23 éves leánnyal, akit Ammanban halálra ítéltek, de nem találnak hóhért, aki a halálos ítéletet végre is hajtaná. Nadiát azzal vádolták, hogy az ammani British Council előtt bombát dobott, amely az épület ab­lakait betörte, de egyéb kárt nem okozott. Nadja, aki a beiruti amerikai egyetemen végezte tanul­mányait, a börtönben nem fogadta el a vőlegénye által felajánlott segítséget. Vőlegénye ugyanis magára akarta vállalni a bombatámadást, de a leány ezt elutasította. ElSalty keresztény vallású és a börtönbe csupán keresztet és Nasser ezredes képét kérte. A kitűzött kivégzést az ammani hiva­talos állami ítéletvégrehajtó nem akarta teljesí­teni, mert félt a közvéleménytől. A kormány az angoloktól kért hóhért, ezt a kérelmet azonban az angolok elutasították. Nadia ElSalty, mint az arab nacionalizmus mártírja már fogalommá vált az arab világban és a siralomházban várja a hóhért, ha akad arab ember, aki az igazságtalan ítéletet rajta végrehajtja. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom