Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-02-01 / 14. szám

KANADAI MAGYARSÁG 1 5 Vili. 14. szám, 1958 február 1., szombat MIT OLVASSON AGYEREK? I Azt hiszem, ebben az atom­­bombás, csúcsértekezletes és gondokkal terhelt világban,1 valamennyien gondolunk ar­ra néha, hogy milyen jó lenne visszaröppeni a boldog gyerekkorba. Gyakran gon-! dolok én is arra, hogy milyen jó lenne, ha valami csoda a fejem búbjára visszaváró-' zsolná azokat a hullámos für­töket, amelyekkel annyi gon­dot okoztam valaha a borbé­lyomnak és belepattanhat- j nék abba a rövid nadrágba, amelytől — a lányokra való tekintettel — úgy irtózott boldog kamaszkorom. Akkor biztosan könnyebben megér­teném a gyerekkornak azo-' kát az évjáratait, amelyekre ma, az életem delén, fiatal lé­lekkel, de mégis ezernyi ta­pasztalattal megkoszoruzot­­tan, olyan sok aggodalommal, tudok tekinteni. A gyerek gondja, alapter­mészete a világon úgyszólván mindenütt egyforma. A rom­­latlanság és gondatlanság édes levegó'jét egyformán szívja be minden kisgyerek Amerikától—Japánig, Makó-1 tói—Jeruzsálemig. Fehér és színes kisgyermekek száján egyformán csordul a tej és az első' szavak varázsigéit mind­egyik csak egy kis szemér­mes, huncutsággal cukrozott, csodálkozó szempillantással tudja kimondani. Ahogy nő-, nek az évek, úgy szűkülnek a valamikor végtelen boldog gyermekbirodalom határai. A tudatlan létezés természetes örömét a nevelés korlátokkal tűzdeli körül. A tanulás sok hasznos és haszontalan dol-j gokkal megtömi a gondtalan kis fejeket. Aztán jön a fo­galmak világa és megjelenik a rossz, amelyről azt tanítja az édesanyánk, hogy nem1 szabad. Aztán a sok „nemsza­badból” lassan kibontakozik az ellenség, az önkény, az erőszak sok-sok undorító fe­kete lepkéje, amelyek úgy körülröpködik, elkeserítik az életünket. Alapjában véve tehát min­den gyermek egyforma és csak a nevelés, a környezet, a kor levegője az, amely kü­lönbözővé tesz bennünket, amikorra érni kezd az éle­tünk. A szomszédom tizenkétesz­­tendős kisfia, kefefrizurás kemény kisgyerek, néhány héttel ezelőtt — amikor még nagyon korán vénültek sö­tétre az esték — egyik nap vacsora után azt mondta az apjának : „Daddy, légy szives adjál ötven centet, mert ma este moziba megyek a bará­tommal.” Az apja éppen viskit ke­vert nekünk, az öregeknek és amikor a jégszekrény ajtajá­tól, két pohárral a kezében visszafordult, láttam, hogy a szemében nincs semmi cso­dálkozás. Az ablakon keresztül kite­kintett az utcára és miközben elémtette az egyik poharat, csak úgy mellékesen azt mondta : „a fenét mégy mo­ziba. Korom sötét van és zu­hog odakint a hó.” A gyerek kirohant a konyhából, bevág­ta maga után az ajtót és a szobájában olyan éktelen, el­keseredett sírásba kezdett, mintha öszedült volna körü­lötte a világ. Az apja csak le­gyintett és nyugodtan meg­itta a viskit. Persze felesleges és re­ménytelen dolog arra emlé­kezni, mit kaptam volna én szegény apámtól, ha első gim­nazista koromban egy hideg téli estén, 8 óra után egyedül moziba akartam volna menni. Még gondolni se jó rá, milyen veszedelmeket hozott egy ma­gyar kisgyerekre a dühösen becsapott ajtó és jajveszéke­lés egy elmaradt mozi miatt. A megszólalásra mindig kész szomszédasszonyokról, a ri­deg szemmel figyelő mozi­ügyeletes tanárokról meg jobb nem is beszélni. A mozigond, a sok ostoba film, a holywoodi szellemi iparosok pihent agyának sok tömegízlést rontó képbeiz­­zadt tákolmányai, itt is csak másodlagosak. Az amerikai szülő legna­gyobb gondját, az amerikai gyerek legnagyobb veszedel­mét a „comic book” jelenti. Nem Walt Disney bájos állat történeteire, nem is a sport képes könyvekre gondolok, hanem azokra a bűnügyi ké­pes történetekre, amelyek — éppen napjainkban >— az amerikai szülők és nevelők támadásainak a középpontjá­ban állanak. Tíz esztendővel ezelőtt az Egyesült Államokban, ha vonta hatvanmillió példány jelent meg és fogyott el ezek­ből a piszkos kis füzetekből, öt évvel ezelőtt nyolcvan mil­lióra emelkedett ez a szám és jelenleg körülbelül százmil­lió példányiban kerül havonta az amerikai ifjúság kezébe. Egy newyorki orvos, aki a „comic” kérdéssel tudomá­nyosan foglalkozik, kimuta­tást készített arról a romboló hatásról, amelyet ez a szennyirodalom gyakorol az ifjúságra. Tanulmányában rámutat arra, hogy azok a fe­lelőtlenek, akiknek csak az üzlet számít, milyen szemki­­törlő fogásokkal élnek. Gyak­ran a legvéresebb bűnügyi történet címlapjára is rá­nyomtatják, hogy a könyvet a bűnözés elleni harc szolgá­latában adják ki. A tanulmány írója szerint ezeket a könyveket veszik a gyerekek a legszívesebben, mert rájöttek, hogy ezeknek a tartalma a legizgalmasabb. A szemforgató üzletemberek egyik ilyen romboló tartalmú „comic” fedelére a követke­zőket írták : „Reméljük, hogy a következő oldalakból az amerikai ifjúság megta­nulja, hogy a valóságban mi is a bűnözés. A bolondok út­jának végén könny és halál van.” Ez a történet 98 képből áll. Kilencvenhét képen és ki­­sérőszövegben a bűnöző a hős, a győztes, az irígylésre­­méltó, és csupán egyetlen, az utolsó kép emlékeztet arra, hogy a hőssé magasztosított gazember végül is elvesztette a játszmát. A „Superman”­­ról szóló ostobaságok, a „jungle” rémtörténetek, már az ártatlanabbak közül valók. De még ezek is gyakran, na­gyon ügyesen elbújtatott al­jas indítékok hordozói. A „hős” színes emberekkel, vagy keleti jellegzetességet viselő és szemét népnek, alja embernek feltüntetett „ellen­ségekkel” küzd. Ebben a küz­delemben aztán nincs sza­bály, nincs lovagiasság és be­csület. A „comic” ideálnak mindent szabad, hiszen aki­ket legyőz, azok még a bun­kót sem érik meg, amivel agyonveri őket. Miközben a szabad orszá­gok kormányai és a keresz­tény társadalom millió dollá­rokat költ, hogy az emberek közül kiirtsa a gonoszságot és enyhítse az oktalan és ér­telmetlen . fajgyűlöletet, .le­szerelje egyesek ostoba hitét a „magasabb származásban”, az „előkelőbb” fajban és megértesse, hogy Krisztus az egész világ és nem csak egyes Egy lépés a szabadság felé A SZOVJETUNIÓBÓL az utolsó napokban néhány igen jó hír szivárgott ki. Az egyik az, hogy a szovjetifjak Elvis Presley imádatba estek, a másik pedig az, hogy a fiatalkori bűnözés különös gondot okoz a szovjet vezetőknek. De mindez nem elég a kommunista párt erélyesen ostorozza a fiatalságot, mert holdvilagos setakra meresz kednek, szerelmeskednek és különösen kikelt a disznók alkohol fogyasztása ellen. Lukeria Petrovna termetes parasztasszony a voro­nyezsi megyében disznait vodkával itatta és ezt a párt nem szereti. Ez túl rossz, helytelen eljárás komoly kommunisták részéről. A NYUGATI VILÁGBAN mindig feltámad a remény valahány­szor a Szovjet levéláradatban, vagy egyéb fenyegetéssel megro­hanja, — egyszer csak vége lesz, egyszer csak kitör a forradalom és az orosz nép lerázza a gyűlölt igát és visszajönnek a normális viszonyok, mikor nem kell az embernek befogni a száját, tehát nyu­godtan élhet. Ezt várja minden diktatúra alatt senyvedő nemzet. A FORRADALOM azonban, ha fel is üti fejét, nem járhat si­kerrel, mert a jól megszervezett spiclirendszerben megakad, el­pusztul, kegyetlen és véres bosszú áldozata lesz. A fenti hírek mégis bizonyos reményt keltenek az utca emberében. Mert ilyen még nem történt a Szovjetunióban. Hogy a fiatalság szabadon rock and rollozik, kapitalisztikus szokásokat vesz fel, fiatalok meg holdfényes estéken csókolózni járnak, disznókat vodkával itatnak, ez már más. Itt valami nincsen rendjén . .. ACTON LORD több mint egy évszázaddal ezelőtt mondotta, hogy a hatalom destruál, minél abszolútabb a hatalom, annál kor­­ruptabb lesz a rendszer. Úgy látszik a bolsevisták is ismerik a bölcs angol főrend mondását és látták, hogy az amerikai hatalom növeke­désével nőttek a kapitalista társadalom kinövései is, a fel nem vi­lágosított tömegek széles körében. Ők is utánozták az irigyelt, jó­módú Nyugatot. De TÚL MESSZIRE MENTEK. A dolog visszafelé sült el. Idők múltával látjuk, meddig jutott a Szovjetunió. De még más is törté­nik. Az egyik skandináv újságíró arról számol be, hogy a szovjet nők is megelégelték a zsákdivatot, a kommunisták zsák divatját. Divatforradalom tört ki, ami talán még az ifjúság táncőrületénél is jobb jel. Mert azt mondják: "Az asszony kívánsága az istenek kívánsága". A szovjetasszony, aki a világ legrosszabbul öltözött teremtése volt eddig, lázad ... mi jön még? A szürkearcú, egyen­ruhákba bujtatott szovjetnő, aki még a szappant sem ismeri talán,, nemhogy az ajakruzst, ékszert és a divatot, — most kapitalisztikus hajlamokat árul el és olyannak akar látszani, mint a többi nő. A belső forradalom erjesztő csírái már dolgoznak. SZOVJETOROSZORSZÁGBAN csak nemrégen javasolták az or­vosok, hogy a kisbabákat ne pólyázzák 15 hónapos korukig, mint évszázadok óta. Az egyik amerikai lélekbúvár ebben látja az okát, hogy az orosz nép tör és szenved, minden belső és külső ellenállás jele nélkül, hiszen hosszú hónapokig volt szorosan pólyázva, meg­szokta gyerekkorában a bilincset, a szabadságkorlátozást. Ezért tűrt 40 évig szótlanul. De, ha ez valóban így van, akkor csak ka­limpáljanak a fiatalok, táncoljanak, mert ez is egy lépés a szabad­ság felé. Vörös Kína problémái A túlnyomóan mezőgazdasági ország gazdaságai elnéptele­nedtek. A tudomány iránti vágy, szomj olyan nagy lett, hogy nem volt elegendő iskola a hatalmas országban, mely be tudta volna fo­gadni a tömérdek tanulni vágyó ifjút. A kapkodó kommunista pro­paganda túlfűtött lelkesedéssel akarta a lakosságot úgyszólván egy generáció alatt jólnevelt, művelt állampolgárokká változtatni. Csá­bítottak mindenkit, ingyen tanítással hitegettek, csalogattak s ez lett a következménye, hogy senki sem akar a földeken dolgozni. Most a ravasz kommunista vezetők két legyet akarnak ütni egy csapással és több mint 3 millió tanulót egyszerűen visszade­portálnak a gazdaságokba, vissza a faluba. De nem ideiglenesen, hogy a helyzeten javítsanak és az arra "érdemesek" esetleg később visszatérhessenek az iskola padjai közé . . . A vörös kormány úgy iparkodott segíteni a helyzeten, hogy elsősorban parasztfiúkat búzdított az iskolába járásra. De ezek is korán megtanulták, hogy az iskola kényelmesebb és az utána kö­vetkező munka kifizetődőbb még a kommunista rendszerben is. A földturás kemény, hálátlan feladat még az olyan lelkes kommu­nistának is, aki a rög mellől került fel az iskola kemény padjába. A kínai évezredek óta utálja a kézimunkát, bár a 650,000.000 lakos közül 550,000.000 paraszt, földműves. Az új rendszerben pe­dig hamar megtanulták, hogy a tanulás felszabadít a piszkos, kézi­munka alól, ezért most a balulsikerült propagandahadjárat vesz­tesei : kényszermunkások lesznek legalábbis addig, amíg a kínai nép is le nem rázza nyakáról a bolsevisták gyűlölt uralmát. kivételezettek megváltására jött el — a másik oldalon mil­lió dolláros üzleteket csinál­nak a bűnözés feldícsérésével és valószínűleg tudatosan né­­pet-nép, fajt-faj, embert-em­­ber ellen uszítanak. A „comic”-ot a legtöbb szülő mégis beengedi a házba, engedi, hogy a gyerekei ol­vassák. Amikor mi gyermekko­runkban Nick Carter-t, Tar­zan történeteket, vagy tanu­lás közben a könyv alá bujta­tott detektiv-regényt olvas­tunk, sűrűn pislogtunk az aj­tó felé, hogy szüléink rajta ne kapjanak bennünket, mert a tízfilléres izgalomnak rend­szerint sokkal drágább volt a folytatása. A nagy kérdés persze az. hogy jobb emberek lettünk-e? Ha a bűnözési statisztikák­nak hinni lehet és ha hitele­sek azok a számok, amelyek a húszesztendőn aluli bűnö­zőkre vonatkoznak, akkor nyugodtan mondhatom: igen. Az Egyesült Államokban az elmúlt 15 év alatt több mint harminc százalékkal emelkedett a bűnözések szá­ma és nagyon nehéz lenne nevetségesnek minősíteni azoknak az aggodalmát, akik a bűnözés ilyen ijesztő ará­nyú növekedését a havonta megjelenő százmillió rémtör­ténettel hozzák összefüggés­be. De hát mit olvasson a gye­rek -— kérdezik az aggódó szülők és sokan közülük bi­zalmasan elárulják, hogy sa­ját maguk is rászoktak ebben a „bolond” világban a „co­mic strip” élvezetére. Könnyű válaszolni erre a kérdésre. Vegyenek a gyere­kek szellemi érettségének megfelelő magyar könyvet. Azok meg, akik valamilyen okból már belenyugodtak, hogy a gyerekeik elfelejtik a magyarságot és eltűrik, hogy kérdéseikre a szülői háznál is idegen nyelven vá­laszoljanak, különösen kön.v­­nyű helyzetben vannak, hi­szen angol, francia könyvek­hez aztán igazán könnyű hoz­zájutni. Úgy vélem, érdemes törőd­ni azzal, hogy mit olvas a gyerek. Mert a jövő a gyer­mekben él tovább és aki a jövővel nem törődik, rendsze­rint arra sincs elég ereje, hogy a jelen nehézségeivel megbirkózzon. Pedig a jelen múlttá lesz a következő má­sodpercben, a kimondott szó elrepül és csak akkor érte meg a fáradtságot, ha a jövőt szolgálta, mert a jövő az élet. MAGYAR TAMÁS SÜTÉSHEZ HASZNÁLJUK A LEGNÉPSZERŰBB KANADAI SÜTŐPORT ! Négy kanadaiból három, a sütéshez Magic Powdert használ. E sütőpor használata négy generáció óta családi hagyománnyá vált. Használjon Magic sütő­port minden régi receptjéhez, az alábbihoz is. MUSTÁROS UBORKÁS GOMBÓC* összekeverünk IV2 csésze sütőlisztet 3 teakanál Magic sütőporral és egyharmad teakanál sóval. Belevágunk 2 evőkanál lehűtött növényi zsiradékot. A száraz keve­rék közepébe mélyedést csi­nálunk és finomra belevá­gunk egyharmad csésze mustárba eltett uborkát (mutared pickle), hozzáad­juk levét és lA csésze tejet. Villával gondosan összeke­verjük. Szükség esetén több tejet keverünk hozzá, hogy gombócot beleszaggatunk akár forró vízbe, akár a for­ró húslébe, vagy szószba. Utána gondosan befedjük és 15 percig főzni hagyjuk (anélkül, hogy a fedőt egy­szer is leemelnők.) *Méréshez használjunk min­dig kanadai szokvány mé­rőcsészét és kanalat. Általá­ban minden csé­szényi liszthez 2 teakanálnyi Magic sütőport használunk. folyékonyabbá tegyük. 6 A Standard Brands Ltd. egy újabb finom terméke 1997 “EUROPE” * I BOOK, MAGAZINE AND GIFT SHOP értesíti Kanada magyarságát, hogy 269 Spadina Ave. alatt ÜZLETÉT MEGNYITOTTA Magyar könyvek, újságok, képeslapok, hanglemezek, ajándék­tárgyak. Angol-magyar nyelvtanfolyam hanglemezen. A népszerű olcsó könyvtár legújabb kötetei. Magyar képző- és iparművészeti tárgyak állandóan raktáron. Szeretettel várjuk a magyar honfitársak szíves érdeklődését. I BOOK, MAGAZINE AND GIFT SHOP 269 SPADINA AVE., TORONTO, TELEFON: EM. 3-4863 “EUROPE” MEG FOG TANULNI ANGOLUL Dr. Magyar László nyelvésztanár GRAMOFON-lemezes NYELVKÖNYVÉBŐL. Befektetése sokszorosan visszatérni. Tegye el címünket: ELEK ZOLTÁN 740 KENNEDY RD. TORONTO 13., ONT. TELEFON: PL. 5-1831 ÜMumujiniiíi........................’"""""""""" """" ...... A KANADAI MAGYARSÁG A TE LAPOD! OLVASD! ÉS SZEREZZ ÚJABB BARÁTOKAT! Furcsaságok... Minden idők legdrágább könyve. Dali spanyol festő elkészült a közeljövőben megjelenő "Don Quijote az atomkorszakban" című kötet illusztrációjával. Ez a könyv mindössze 197 példányban ke­rül kiadásra. A pergamentre nyomott legdrágább példány tízmillió francia frankba kerül, három példány készül egymillió frankos ár­ban, míg 25 példányt 300.000 frankért és 50 példányt 150.000 frankért adnak el a gazdag ircdalombarátoknak. A "szegényebb" könyvgyüjtőknek is jut még 118 példány, egyenként 95.000 frankért. A modern balett szótára. Tizenhat író és kritikus munkája eredményeként 660 cikkből álló mű jelenik meg Svájcban : "A mo­dern balatt szótára" cím alatt. A Fernand Házán kiadásában nap­világot látó balett-szakkönyv Isadora Duncantol napjainkig tár­gyalja a klasszikus, presszionista és "szabad" tánc, valamint az új-klasszikus balett történetét. A "szótár"-t gazdag illusztrációkkal látják el. Olvasóinkhoz! A Szenci-féle Angol-magyar nyelvtan ideiglenesen kifogyot könyvosztályunkon. Az újabb rendelés Európából csak néhány hét múlva érkezik meg. Megrendelőink szives türelmét kérjük, a nyelv­tanokat, megérkeztük után, azonnal szállítjuk. FORINTÁTUTALÁS ÜGYBEN KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT A világ összes gyógyszerei megrendelhetők RECEPTRE ÉS RECEPT NÉLKÜL IS A KÖZISMERT DEA ÉLELMISZER ES GYÜMÖLCS-CSOMAGOK TOVÁBBRA IS KÜLDHETŐK IKK A KÜLDEMÉNYEK BEFIZETŐHELYE VÁMMENTES GYERMEKJÁTÉKCSOMAGOK HASZNÁLT RUHACSOMAGOK NAGY VÁLASZTÉKBAN 100 FORINTOS BANKJEGYEK KAPHATÓK Minden küldeményért garanciát vállalunk! Ne kísérletezzék! Küldjön Ön is ott, ahol mindenki; az északamerikai kontinens leg­nagyobb pénz, csomag- és gyógyszerküldő nemzetközi Intézeténél: INTERNATIONAL AGENCY SEMIS! 387 SPADINA AVE. TORONTO, ONTARIO, CANADA TELEFON: WA. 2-1014 ÉS WA. 2-1458 Vidékiek írjanak ! Magyarul levelezünk I Kérje legújabb árjegyzékünket!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom