Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-01-30 / 13. szám

VTII. 13. szám, 1958 január 30., csütörtök KANADAI MAGYARSÁG MONTREALI EMESE : KALAUZ ROYAL MAGYAR AUTÓVEZETŐ ISKOLA | I SCHOOL f H y DRIVING I Olcsó! Modern kocsik! Biztonságos irányítás. Használt autók eladásával is foglalkozunk. jj| 5150 PARK AVE., MONTREAL, QUE. CR. 2-5569 ^ AKAR-E önállóan kevés pénzért, saját telkén i UJ HÁZHOZ JUTNI ? V Vegyen előregyártott házat a PROSIESS CONSTRUCTION ENTERPRISES LTD. nagyvonalú tervei szerint. Segítségére leszünk az építkezési program összeállításában, az építkezés ellenőrzésében és a finanszírozásában ! Részletes felvilágosításért forduljon az alábbi címre: PROGRESS 2116 St. Laurent, Montreal. Telefon: AV. 8-7710, HU. 9-1415 Szíveskedjék az alábbi lapot nyomtatott betűkkel kitölteni! KATONA JÁNOS Férfi és női szabó mester Importált angol szövetek és a legjobb anyagokban válogathat 3434 PARK AVE., (Scherbook mellett) Telefon : AV. 8-5611 Név: Cím: ..................... Város: ................. Telefon: .............. Levelezés nyelve: Foglalkozás: ..... JUHI......... 1 TELEVÍZIÓ I RÁDIÓ I JAVÍTÁS ( I ÖT ÍVES I MAGYAR | I KANADAI I SZAK- § 1GYAKORLAT I EMBEREK | ALFA TV-RÁDIÓ MONTREAL ELMEGY A FIUNK... § TELEFON : I CR. 7-7780 PiiinuiiutuuminiuimiHUiHiumiré Tulajdonos: = A. JUHÁSZ = I I 1 i ff 1 ■ K >»x3MCJB«c» "%*&*** í«*-*** Hoffner Food Product Inc. gyártja a legjobb minőségű magyar hentesárukat A gyárüzemben: 415 BON SECOURS ST. TEL. VI. 5-5944 | minden pénteken olcsó áron kiárusítás van. Viszonteladóknak szállítunk nagybani áron. A Bon Secours Marketon: 310 ST. PAUL ST., E. UN. 6-9866 á Friss húsok és mindenféle hentesáruk. Restaurantoknak, || clubboknak és magánosoknak. 8 DÍJMENTESEN HÁZHOZ SZÁLLÍTUNK. U A fióküzletben : 14 PRINCE ARTHUR W. TEL.: BE. 5381 | A, 0| 7181 ST. HUBERT ST.. TELEFON: CR. ««4 n MAGYAR KÖNYV, KÁRTYA, NYELV­LEMEZ, írógép, pénz, ikka, forint BANKJEGY, RUHÁSCSOMAG KÜLDÉS, FORDÍTÁS, BIZTOSÍTÁS KELENY ceo 2116—2122 ST. LAWRENCE MONTREAL Telefon : VI. 5-0555. KELENY CfC Dr. Lázár Gergely Rendel: bel-, seb- és nőgyó­gyászati betegeknek, d. u. 2—5, este 7—8.30 között. 3712 JEANNE MANCE Telefon : AV. 8-3956 M. Friedlander Szótárak, szépirodalmi köny­vek nagy választékban Kölcsönkönyvtár IKKA csomagok, újságok, Forintátutalás Gyógyszer 5007 PARK AVE., CR. 9-5571 Minden BIZTOSÍTÁSI kérdésben forduljon bizalommal : PATTANTYÚS A, KÁROLY biztosítási szakértőhöz QUEBEC CENTRAL AGENCY magyar manageréhez. Ujkanadások részére igen olcsó TÁPPÉNZ, KÓRHÁZ, ÉLET és minden más biztosítás. RE 5127 — UN 6-2488 265 Cra,9 St- West Rooms : 420, Montreal, Que. ‘ FÉRFIAK FIGYELEM ! MAGYAR ÜZLET Kész öltönyök Kívánságára méret után, saját üzemünkben ! SUNSHINE 3439 ST. LAWRENCE BLVD. Telefon: PL. 1994 I Nagy forgalom kis haszon ! ÍJOOC' Meneküljünk vagy ne? Biztató hírek és bombatámadás Sarlyáni útunkról hazatérve már várnak ismerőseink az irodá­ban s latolgatják a menekülés lehetőségeit, megígértük nekik, hogy amikor mi megyünk, akkor nekik is szólunk s őket is elszállítjuk. Egyenlőre azonban mindenki vár. Ma éjjel fiunkról álmodtam. Megcsókolt és azt mondta : — „Anyukám búcsúzom tőletek, megyünk Várpalotára . — Mikor fel­ébredtem, szinte éreztem arcomon gyermekem csókját, annyira éber volt az álom. Még fel sem vagyok öltözködve, amikor a levélhordó egy levelezőlapot hoz. Tartalmát elolvasás nélkül is tudtam: "Édes Szüleim ! Holnap indulunk Várpalotára. Csókol szerető fiatok." A mai nappal megkezdődött az invázió. Az emberek egymás kezébe adják a kilincset, mert két autónk még az udvaron áll, habár már nem mi rendelkezünk velük. Mindenkinek egyéni kívánságai vannak. Egyiket Dunántúlra, másikat Miskolcra, Budapestre, Egerbe, Szombathelyre akarják, hogy vigyük. Az orosz félelmesen közeledik. Már a Tisza vonalát is átlépték. Az a hatalmas erősítés, amellyel sar­lyáni utunkon az oroszokkal parallel haladtunk órákon át s amelyben az uram annyira bízott, hogy fel tudja az ellenséget tartóztatni, megadta magát es átment az oroszokhoz. — Három ismerősünknek tettünk különben Ígéretet, hogy odavisszük őket, ahová akarják. Úgy érezzük, erre most már megért az idő. A rémhírek is állandóan kergetik egymást, ezért rászántam egy délelőttöt s kerékpárral kö­rülszaladtam ismerőseinket, hogy pakkoljanak össze mindent ké­szenlétre, bármely pillanatban indulóra, ha a helyzet úgy alakul. Károlyommal úgy beszéltük meg, hogy esetleg már másnap elindu­lunk Nyugat felé. Ekkor ért életem egyik legnagyobb meglepetése, mert felhí­vásomra kiderül, hogy még senki semmit össze nem pakolt, de még a menésre sincsenek hangolva. Részben érthető is ez a vonakodá­suk : félelmek a hosszú, bizonytalan úttól, mert az időjárás szinte átmenet nélkül lucskos, hidegre fordult s mindenki retteg attól, hogy a hideg zuhogó esőben elhagyja pillanatnyilag biztos fedezé­ket nyújtó meleg otthonát, kilépni a sötét bizonytalanságba, mely útról senki sem tudhatja előre, nem a halál farmján lesz-e a vég­állomása? Senki nem félt kevésbé az útnakindulástól, mint az oro­szokkal való találkozástól itthon. Különben néha szinte magam is hajlamos vagyok arra a hiedelemre, hogy a német propaganda el­túlzott. Az oroszok, — mondják e napokban igen sokan — valójá­ban jámbor emberek s csak az első két napon kell előlük bújni, amíg a front átvonul. így vigasztalja, nyugtatja magát igen sok em­ber; még azok is, akiknek a zsidótörvény, vagy egyéb politikai el­hajlások miatt valami vaj van a fején. Újabban a rádió hírei is vi­gasztalóbbak, megnyugtatóbbak : — Visszaverték az oroszokat s most már Hitler is elérkezettnek látja az időt híres rádiószózatában ismertetett félelmetes fegyvereit bevetni." — Hátha mégis megme­nekülünk az orosz megszállástól és otthonunkban várhatjuk ki a háborúnak most már minden bizonnyal hamarosan bekövetkező végét. Igaz, a rádióhíreknek sem lehet mindent elhinni, hiszen ezek naponta változnak sőt egymásnak igen sokszor ellentmondók, ha egy kissé gondolkozunk rajtuk. Megint eltellik néhány kétségekkel, szorongásokkal telített nap. Egyik derűs reggelen az emberek visszatérő életörömtől su­gárzó arccal adják szájról-szájra azt a boldog hírt, hogy a háború­nak heteken belül be kell fejeződni, mert Oroszországban forrada­lom ütött ki, számos bolseviki hadsereg megadta magát és rövide­sen jönnek haza a fiaink. — Az emberek velünk együtt sírtak, ne­vettek örömükben, hiszen olyan sokkal jobban esik a jót hinni el, mint a rosszat — vége, vége lesz a háborúnak, jön az áldott bé­ke és — itthon lesznek a fiaink. — Csakhogy, amikor a tömeghisz­tériából kiszabadultunk s együtt maradtunk az urammal, gondter­hes arccal mondtuk el egymásnak sötét kétségeinket. Hátha agent provokateurok terjesztik ezen híreket, tőkét kovácsolni az emberek hangulatából, hogy az oroszok bejövetele — valójában már igen közel vannak — egyénenként mit vált ki az emberekből? (Sajnos ezen feltevésünk óta igen sok esztendő elteltével szomorúan kell megállapítanunk, hogy amikor a kommunisták az emberek irántuk való érzületéről akarnak meggyőződést szerezni, mindig olyan ra­vasz eszközökkel operálnak, amelyekre senki sem gondol, hogy azután annál könyörtelenebbül rájukcsaphassanak.) Éppen ezeknek a derűs híreknek optimizmusában látogat meg egy kedves vidéki ismerősünk, egyik megyénkbeli faluból a tanító­nő. Már kísérem ki az előszobába s egymásba jóreménységeket öntve búcsúzkodunk, amikor — bumm—bumm—bumm — irtóza­tos dörrenések, robbanások zaja állítja el a lélegzetünket. A fold meginog alattunk, remegnek a falak, hull a vakolat, meg az össze­tört ablaküvegek. — Leírhatatlan érzés. — Még nem értem át eny­­nyire közelről bombatámadást. Bezzeg szegény Budapest) Győr, Miskolc, Hatvan kaptak éppen eleget ebből. Milyen sokszor bámul­tuk emeleti ablakainkból riadók idején a horizonton fel-fel vi I la nó fényeket, amelyek mindegyike után,- tompa dörrenések moraja dörgött el a fülinkig. Ilyenkor az említett városokat bombázták, ahogy a rádió bemondta a riadókat és csak összefogott kézzel küld­tük az urammal a néma fohászainkat a Gondviseléshez, ismeretlen szenvedő honfitársaink segítéséért, vagy legalábbis nyomorúsá­gaik enyhítéséért.. A fülsiketítő csattanásokra öreg barátnőm Mária néni elkiáltja magát: — Fussunk fiaim fussunk, mert itt üt agyon a bomba, — s amennyire nemrég megsérült lábaitól kitelik, futni kezd az udva­runkon levő házipincénk felé. (Mintha a háború démonjai ellen volna segítség, ha azok valakit kiszemelnek áldozatul.) Nincs mit tagadnom, nekem is torkomban ver a szívem annális inkább, mert az uram nincs itthon. Valami dinamójavítás, vagy annak töltése miatt a villanytelepen van dolga. Éppen ezekben a nehéz pillana­tokban. És a villanytelep egyike a legveszedelmesebb, legexpo­­nensebb helyeknek itt Váradon, a vasútállomás mellett. A szegény, félelemtől reszkető lányt vezettem a házipincébe, ahol vendégem s a ház, illetőleg családunk többi tagjai és az ut­cáról hirtelen beverődött emberek már elhelyezkedtek védelmet­­keresően a bombatámadások elől, én pedig kimentem kissé széjjel­nézni az utcára. A kapuban állva látom, amint a város több pont­ján sűrű porfelhő s fekete füstgomolyok törnek az ég felé, gomoly­­gásukban is az égés szagát terjesztve. A városházánál, a kórház­nál, meg az állomás felett látom ezeket a füst és porfelhőket. — Szent Isten mi történhetett az urammal? — Nem is várom meg, míg a füst és porfelhők elülnek, kerékpárra ülök s a kihalt, nép­­telen utcákon elrohanok a villanytelepre az uramat megkeresni. Ott nagy megkönnyebbülésemre elmondják, hogy bár az állomásra hullott ugyan bomba — meg is mutatják a hatalmas földbeszakított bombatölcsért, a felszaggatott, égnekálló sínekkel együtt — de emberéletben kár nincsen hála Istennek. Még csak sebesülés sincs. Az uram pedig kerékpárjával már szintén haza­­karikázott onnan. Most már én is nagy megkönnyebbüléssel biciklizem haza­felé, hogy otthon egymás nyakába borulva adjunk hálát a Gond­viselésnek, hogy újra találkozhattunk. A véletlen —— hm, ha ilyen létezik — folytán elkerültük egymást a veszélyben, de baja egyikünknek sem történt. KANADA LEGNAGYOBB MAGYAR HANGLEMEZKERESKEGÉSE DÉLIBÁB FILM AND RECORD STUDIO 3540 St. Lawrence Blvd.. Montreal 18, Que. BUDAPEST Szőrme szalon! Panofix bunda $69.00-tól ÍHazai bőrkabátok. Kuli és gyér mekkabátok. Begombolható/ bélések már $22.00-tól * Ezenkívül: átszabások, javítá­sok, megóvások KISS ENDRE képesített szücsmesterné .4876 Park Ave., CR. 1-4096^ NEKÜNK SEGÍT, HA HIRDETŐINKET TÁMOGATJA Kanada általános gazdasági helyzetéről < évente az úgynevezett Gor­don-bizottság jelentése szá­mol be. A mostani jelentés elsősorban az amerikai töke szerepével foglalkozik Kana­dában 1955 végén, — mondja a jelentés — a külföldi tőke 77 százaléka az USA-bóT jött, s annak értéke meghaladta a 1U billió dollárt. Ez az irány­zat ma is tart, s a jövőben is fenn kell, hogy maradjon, el­lenkező esetben Kanada egész gazdasági élete súlyos károkat szenvedne. A kana­dai munkásság legnagyobb része nemcsak kanadai szak­­szervezetekhez, hanem egy­úttal a nagy amerikai szak­­szervezetekhez is tartozik. 1956 óta a kanadai vállal­kozásokba befektetett tőke 59 százaléka külföldi kézben van, de a befektetett tőkéhez hatalmas tudásbeli és gya­korlati szellemi segítség is járult. Mindez együttvéve ha­talmas lendületet ad Kanada gazdasági életének. A kana­daiak saját tőkebefektetése nagyobb mértékben irányult a bankok, államkölcsönök és hasonló, biztonságos ^helye­zési módok felé, mint a több haszonnal kecsegtető, de több kockázattal járó tőkeelhelye­zések felé. A Gordon-jelentés azt is megállapította, hogy miután az amerikai nagyvállalatok kanadai cégei gyakran nem önállóan, ihanem az amerikai üzletpolitikának megfelelően működnek, bizonyos eltéré­sek mutatkoznak — különö­sen az autóiparban — a kon­­kurrens vállalatok általános üzleti elvei tekintetében. * * * BULGANIN LEVELÉRE Izrael kormánya is válaszolt. A válasz szerint Izrael elvi­leg szívesen elfogadja a bé­kés együttműködés elvét a Közelkeleten, de erre csak ak­kor kerülhet sor, ha a szovjet a maga részéről rábírná az arab országokat, hogy kösse­nek velük békeszerződést. vwwvvá^^^^áááAWááf Piatnik-féle magyar játék­kártya csomagonkint 1 dollár !80 centes árban kapható kiadóhivatalunkban. Magvarország más részeinek a gazdagságát is. Kaptak a szerb népiség megőrzésére nagyon is alkalmas egyházi szer­vezetet, nem ismerték a jobbágyrendszert, amely pedig ak­kor egész Európában általános volt. _ ■ A szerbek hamarosan nagyon tanulékonynak bizonyul­tak Bécs terveivel szemben. Nagyon jól tudták, hogy míg Bécs a magyar alkotmány megszüntetésére törekszik, addig támogatása"a magyarok ellen mindig rendelkezésükre all, akiktől pedig ők országuk legtermékenyebb részeit akartak elszakítani. Azért meg nem okolható, nem igazolható te­rületi törekvéseik mindig a magyarok ellenségeinek táboraoa hajtották őket. Számukra az ellenség a magyar nép volt Bécs pedig pártfogó. Ezért a magyaroknak a szerbek iránt érzett régi ellenszenvéhez új inditóokok járultak. A ma­gyarok nem felejtették el, hogy a török elleni élet-halálhar­­cukban a török iegjobb segédcsapatait a szerbek adták, kö­zülük kerültek ki a „oribékek” (renegátok), akik majdnem minden magasrangú hivatalt elfoglaltak a töröknél (basa, bég, elég gyakran nagyvezér). „A szultán seregét irreguláris keresztényekből álló csapatok kísérték (vagy előzték meg, akik mögött a kakas nem szólt többet (46.) Ezeknek a ^6- gyetlenségeknek emléke még el sem mosódott, mikor újra kezdték őket, de most már az osztrákok szolgálatában, a ma­gyarok ellen a Rákóczi-fölkelés alatt. A hódítók, vagy azok, akik a kedvező alkalmat felhasz­nálják területgyaranodásra, mindig igazolni akarták jogcí­müket az új területekhez. A propagandista szerb történet­írók se mulasztották el, a szövegek megerőszakolását, ügyes rendezését, céltudatos magyarázását. Azonban az elfogulat­lan történetírót sem az ügyvédi ravaszságok, sem a wilson-i 14 pont mögött meghúzódó meertévesztések nem riaszthatják vissza az igazság megállapításától. 1. A szerbek területi autonómiát követeltek azokon a területeken, amelyeken menedéket találtak. Azzal élveitek, hogv a szerb telepesek már a török előtt megszállták a kö­vetelt területeket, mert a magyarok otthagyták őket (lásd 24.). Szerintünk ezeken a területeken a szerb despoták ural­­kodói jogokat gyakoroltak. Az igazság azonban az, hogy a magyarok szívesen fogadták be a szerb menekülteket, mint szerencsétleneket es mint ertekes segítséget a tölök elleni élet-halál küzdelmükben. A szerb fejedelmeknek, akik már csak régi országuk foszlánvain uralkodtak, a magyar végvá­rak védelme alatt, menedékhelyeket, uradalmakat adomá­nyoztak, azonban nyilvánvaló rosszhiszeműség kell ahhoz, hogy e?en az alaDon autonom, önkormányzattal bíró terüle­teket követeljenek azok, akiknek ősei ezeken a területeken menedéket találtak. Ami pedig a despoták szolgálatait illeti, ezek éppen olyanok voltak, mint a mindenkori csatlósalla­­moké szokott lenni. Napjaink csatlós államai ékesszóló bi­zonyságot tesznek, arról az igazságról, hogy meg kell őket 1 fizetni, hogy az ellenkező csoporthoz ne csatlakozzanak. A szerb fejedelmek se kivételek ez alól az igazság alól. A leg­nevezetesebb ezek közül Brankovics György volt, aki például a rigómezei ütközet előtt (1448) a szultánt a keresztény csapatok minden mozdulatáról értesítette, nem vett részt a döntő csatában, a vereség után Hunyadi Jánost fogságba vetette. Picot megemlíti utolsó, a nádorfehérvári győzelem alkalmával elkövetett árulását, mikor pedig a kereszténység és a nyugat életéről volt szó. A Picot neve alatt dolgozó írók, akiknek hivatása, hogy mindenben elmarasztalja a magya­rokat, a szerbekről pedig hősi legendákat teremtsen, kény­telen volt megjegyezni : „Nem sokáig élvezhette bűneit. Brankovics saját hazája legfőbb érdekeinek a megvetésével az ellenséghez, állt. Most azonban utoljára, mert a következő évben (1457-ben 91 éves korában) megölték őt a magyar Szilágyi Mihály ellen vívott ütközetben.” (47.) Ilyen ember volt ezeknek a despotáknak a legjellegzete­sebb képviselője, aki a magyar királyokkal rokonságban volt, akit a kereszténység ügyéhez csak nagy áldozatokkal lehetett kapcsolni. Kapott javadalmait is többször elkoboz­ták hűtlenségei miatt. Ami pedig az 1500 előtt bevándorolt szerbek leszárma­­zottainak a számát illeti, arról a béketárgyalásokra beter­jesztett memorandum magyar szakemberek számításai alap­ján kimutatta, hogy a török kiűzése alkalmával a 60.000-et sem érhette el. 1910-ben pedig a 462.000 magyarországi szerbeknek csak 13.2 százalékát adták a török uralom előtt bevándorolt utódai. (48.) Olvasóinkhoz! A Szenci-féle Angol-magyar nyelvtan ideiglenesen kifogyot könyvosztályunkon. Az újabb rendelés Európából csak néhány hét múlva érkezik meg. Megrendelőink szíves türelmét kérjük, a nyelv­tanokat, megérkeztük után, azonnal szállítjuk. Ha kellemes meglepetést akar szerezni külföldön élő barátainak, ismerőseinek, rendelje meg számukra a KANADAI MAGYARSÁGOT LAPUNKAT A SZABAD VILÁG i MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK I ii Előfizetési díj (külföldi államokban egész évre $12.00) | :| % SZALAY JEROMOS: IGAZSÁGOK KÖZÉPEURÓPA KÖRÜL

Next

/
Oldalképek
Tartalom