Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-06-25 / 55. szám

VIII. 55. szám, 1958 június 25., szerda KANADAI MAGYARSÁG KANADAI HAZAI HÍREK (fauuUa* 'íbuttyviüui* 996 Dovereourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovereourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára: 10 cent. Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Vilaszbélytg nélkül érkezett levelekre nem válatzelunk I Pefhfvás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem örzünk meg éa nem küldünk eteeza még külön felhívta, vagy portéköltaég mellékeléae eaetén sem. A közlésre al­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a. szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovereourt Rd., Toronto, Ont. POKOLY LÁSZLÓ: Bajok—problémák KÉRDÉS : Szüleim állandóan veszekednek. Valakit szeretek és házasságot óhajtok vele kötni, de a szüleimnél tapasztalt rossz példa félelemben tart. Tanácstalan vagyok. FELELET : Az elrontott házasságok legnagyobb része csupán a testi vonzódásból indult el, anélkül, hogy a lelki és szellemi harmóniára kellő súlyt helyeztek volna. Fiatalok az élet lényeges kérdéseit házasságkötésük előtt nem tanúlmányozzák eléggé és nem ismerik meg egymás felfogását és ítélőképességét. Nálunk magyaroknál igen gyakori, az a felületes felfogás : „Nem számít, hogy mi a véleménye a páromnak, úgyis én fogom tartani a gyep­lőt." Házasságot nem szabad elhamarkodni. Idő szükséges ahhoz, hogy egymást jóban, rosszban alaposan megismerjék és megbe­csüljék- A megbecsülésből folyik, hogy egymásért állandóan áldo­zatokat hozni képesek legyenek. Nagyon kívánatos lenne, hogy az ifjú párok házasságuk előtt részletesen tanulmányozzák a házas­sági eskü szövegét mondatról, mondatra. Ezt azonban alig teszi meg egy-két pár. Meg kell tanulni, hogy ha nézeteltérések merül­nek fel, duzzogás és sértődés helyet nyugodtan beszéljék meg a kérdéseket. Ha otthonukban helyet adnak Istennek is, időnként együt­tesen olvasgatják Jézus tanításait a Bibliából és naponként együtt imádkoznak, akkor Isten vezetése alatt nincs mitől félnie a há­zasságban. f RÉSZEGEK A PESTI SZÍNÉSZEK A pesti lapok panaszkodnak, hogy mos­tanában gyakran részegek a kommunista művészek. A nézőtéren meghökkenve figye­lik a színésznő vagy színész dadogását, tán­torgó lépteit. A szerkesztőségek felháboro­dott leveleket kapnak Ez bizony megcsúfo­lása a színész hivatásának. Nem könnyű a színész dolga. Állandó idegfeszültségben él. Napról.napra más em­bert ábrázol. Áll a lámpák fényében, a kö­zönség minden mozdulatát és minden sza­vát figyeli. Néha talán ingerlékenyebb, mint más. Óriási agymunkát végez. Idegei feszülnek. Nem csoda, ha egyik-másik időn­ként “doppingoló szerhez” folyamodik- A lámpaláz nem tréfa és talán segíthet rajta: egy dupla feketével, egy kis pohárka ko­nyakkal. így volt ez régen, s így kellene len­ni ma is. Persze, a színházban tilos az al­kohol. Sajnos a kommunista művészekről azt kell hallanunk, hogy a kupica pálinka vagy pohár bor hatását a közönség is észre­veszi. A művészek megszokták a rendszeres alkohol fogyasztást. A színháztörténet sok ilyen példát ismer. A régi nagyok közül töb­ben voltak a szesz rabjai. Akadt egy híres eset: a részeg tenorista nem tudott beülni Lohengrin hattyufogatába s azt lekésve, így kiáltott fel a közönség előtt: “Mikor indul a legközelebbi hattyú?” A komunista színészek alkoholfogyasztá­sára csak egyetlen egy mentség van, a mai propaganda színműveket igazi művész jó­zanul nem képes eljátszani. A közönség is részeg, amikor ostorral behajtják a néző­térre.--------------o-------------­NÉGYEZERÉVES LELETEK ÓZD KÖRNYÉKÉN KÉRDÉS : A gyermeknevelésben a büntetésnek, vagy a di­cséretnek van nagyobb jelentősége? FELELET : Magyar hiba, hogy a gyereklélek tanulmányozásával a szülők nem sokat foglalkoznak, sőt elhanyagolják. A gyerekek sikereit és eredményeit nem dicsérjük meg, de a hibáikat állan­dóan emlegetjük, a büntetéseket pedig nem fontoljuk meg eléggé A hibák esetében legjobb komoly beszélgetéssel a gyerek fele­lősségérzetét felébreszteni, bizalmunkat a jövőre nézve neki elő­legezni és már a kis eredményeket is megdicsérni. így kerülhet­jük el, hogy a gyerek állandó rettegésben legyen és így erősítjük az önbizalmát. Néha, de nem gyakran, a nyakleves igen hasznos. Nem annyira büdös, mint rossz... ,,A Lágymányosi Dohánygyár egy időszakban sűrűn adott köl­csön készleteiből burkoló papirt a többi dohánygyáraknak, akik a Kossuth és Terv cigarettákat lágymányosi csomagolásban hozták, holott nem ottani cigaretta volt bennük. A helyes ellenőrzési mód az lenne, ha a dohányosok megnéznék a csomagokra nyomtatott számokat, mert így megállapíthatják, hogy melyik gyárból került ki a cigaretta." Neneked, — magyar dohányos I Nem arról beszélnek, hogy javulni fog a cigaretta minősége, mivel megtalálták a hibát és kijavítják, hanem, hogy a dohányosok hogyan ellenőrizzék, hogy melyik gyárból kerül ki a cigaretta. Azóta a magyar dohányosok megnézik a számokat és ennek aíabján szidják azt a gyárat, amelyikből a vásárolt pakli éppen ki­kWvr.r -„«Különbség azonban nincs közöttük : akármelyik gyárból kerül ki, -Változatlanul büdös és rossz. Sok a panasz a cigaretták minőségére is. Az olcsó cigaretta­­fajták olyan rosszak, hogy még a legelkeseredettebb dohányosok is csak szidni tudják. Mint ilyenkor lenni szokott, munkába lép a Minőségellenőrző Intézet és — megállapít. Ebben az esetben is megállapították, hogy azért olyan rossz a Terv és a Kossuth cigaretták minősége, mert az egyik külföldi dohánynak kellemetlen szaga van és az rontja el a keveréket. Eltekintve attól, hogy a szakértők miért vásárolnak olyan külföldi dohányt, amelyiknek kellemetlen szaga van és ha már vásároltak, miért keverik bele a cigaretta-dohányba, — mégis kiváncsiak vagyunk, — a magyar dohányosokkal együtt, — hogy miért gyártják ezeket a cigarettákat továbbra is ugyanabban az összeállításban, — ha már egyszer megállapították ? Hála azonban a szocialista gondoskodásnak, erre is fény de­rül- A Minőségellenőrző Hivatal, miután megállapította, hogy a cigaretta valóban rossz, erről értesítette is a dohánygyárakat. A dohánygyárak azonban nem kapták meg az értesítést, így fogal­muk sem volt szegényeknek róla, hogy a cigaretták rosszak ! Na, de ilyent I Az ember nem is hinné, hogy mi minden meg­történhetik manapság. A cigaretták minősége tehát nem javult, ellenben a Lágymá­nyosi Dohánygyár megmagyarázta, hogy mi is a helyzet tulajdon­képpen. x Az ózd és Bánréve közötti műút építése közben, nem messze a Center nevű kis va­súti megállótól, ahol a Kőfejhegy egyik dombocskáját hordták az útépítéshez, régi edényeket találtak a munkások- A nyomban megkezdett ásatások során kiderült, hogy a domb alatt legalább 4000 évvel ezelőtti, a rézkor végén élt nép temetője rejlik. Hét sirt tártak fel, melyekben elégett em­beri csontokat találtak. Megállapították, hogy az őslakók elhunyt hozzátartozóikat elégették, s az égett csontokat edényekbe, urnákba helyezték. Az edényeket tállal bo­rították le. A sírokat kövekkel rakták körül és sirkövet is állítottak. Mivel a temető köz­vetlenül a hegy lábánál volt, az esőzések később nagy menyiségü földet hordtak a sírokra, betemették a sírköveket úgy, ahogy álltak. Ennek köszönhető, hogy — szinte eddig-példanélküli módon — a sírkövek ere­deti, álló helyzetben kerültek napvilágra, pontosan úgy, ahogy annak idején felállí­tották. E leleteknek rendkívüli tudományos je­lentőségük van, hiszen ezekhez hasonlóak még Európa egész területén nem kerültek elő. Törökország ázsiai részén, az ősi Trója feltárása során napfényre került tárgyak között akadt néhány ilyen edény-szobor. Trója nagy kulturális hatása olyan messzi vidéken is érvényesült, mint a mai Magyar­­ország északi része. A tiszapalkonyai vizierőmű lakótelepének alapozása közben is találtak a bronzkor kö­zépső szakaszából, mintegy 3500 évvel ez­előtti időből származó temetőt. Ebben a kor­ban a halottakat már nem égették el, hanem nagy, mély sirgödrökbe helyezték. Az el­­hantolás alatt összekötözték a halottat, ne­hogy visszajöjjön a túlvilágról. Díszes edé nyékben élelmet raktak melléjük. A sírokból előkerültek az elhunytak bronz ékszerei is. Az egyik sírban egy fiatalon eltemetett fér­fi balkezében széles pengéjű bronztőrt ta­láltak.-------------o-------------­MI AZ A CSELÉD ? A magyar lapok központi témája a sza­badságharcos menekültek tengerentúli sor­sának felnagyítása. Azt beszéli ma a szomszédom — olvassuk az egyik vidéki lapban, — hogy Amerikába disszidált férjes leánya otthagyta az állá­sát. Otthon hivatalba járt, talán műszaki rajzoló volt. Kérdezem: s talán nem fizették meg jól ott Amerikában?-— De — felelget vontatottan a szomszéd, — csak nem volt jó neki. Az orvos, akinél volt, elég rendes ember. Csak a felesége. Az örökkön ivott, részegen fetrengett, négy gyermeke maga az ördög. És képzelheti, mi dolga lett ott egy cselédnek. — Cselédnek? — Annak — és sóhajt az én szomszédom, — nem bírta tovább a lányom, igaza volt. De a cselédtartó Amerikával rögtön szem­be kell állítani a felszabadult kommunista magyar vidéket. Tehát így folytatja: Ahogy a szomszéd elment, megfogja a kabátomat az én lányom. Még csak hét éves. Látom, hogy töpreng. Aztán ki is bökte, ami furdalta eddig. — Apu, mi az a “cseléd”? Jó érzés volt. Hét éves ez a gyerek s nem tudja, egyszerűen nem hallotta még ezt a szót: cseléd. Hogy is magyarázzam meg? Hát a cse­léd olyan ember, aki mást szolgál, más he­lyett dolgozik. — Aha! — azt mondja elmosolyodva. A cseléd: szolga. Tudom a mesékből, hogy a királynak szolgája van. De ez nem igaz, csak mese. így ámítják a népet Nyugat s Kelét vi. szonyairól egy olyan országban, ahol a szov jet gazdák újra felélesztették a rabszolga­ság szörnyű intézményét.-----L-------0-------------­A TÁRSADALMI TULAJDON FOKOZOTT VÉDELMÉRE HOZTAK HATÁROZATOT MAGYARORSZÁGON Dr. Götz Lajos tartott beszámolót a tár­sadalom tulajdonának szükséges megvédel­­mezéséről. A dolgozók rossz nevelésével magyarázta, az egyre inkább elharapódzó lopások, csalások, sikkasztások, rongálások feltartóztathatatlanul emelkedő számat. Az érdekesebb esetek közül csak néhányat említünk meg. Ellenőrzés hiányának kö­vetkeztében a Nemzeti Színházban 1200 forint értékű — az Operaházban 6000 fo­rint értékű — az Operett Színházban 4000 forint értékű jegyet adtak el jegyelárusí­tók oly módon “?” hogy a jegyek árát eddig még nem sikerült behajtani. Helytelen tárolás, késedelmes felvásárlás, (?) vagy ide-oda utazás miatt hatalmas mennyiségű zöldség és gyümölcs pusztul el. Ismeretlen tettesek pusztítják Budapest parkjait, tereit. Megrongálnak telefonfül­kéket, közvilágítást, padokat. A gyárakban és üzemekben kulturális cél ra megteremtett “közönségszervezés” in­intézménye is megbukott. A “közönségszer­vezők” ugyanis sikkasztanak. A kelenföldi Goldberger gyárban például legutóbb 28.000 forint tűnt el egy közönségszervező leányzó kezén, pedig ezt megelőzően, már két elődje is börtönbe került hasonló sikkasztás miatt. Árdrágító baromfiüzéreket leplezett le a rendőrség. Az üzérek 20 tonna baromfit vá­sároltak fel, kilóját 18 forintért és 21 fo­rintért adták tovább. Vágó Gábor építészmérnök és az azóta di­­szidált Blascsok Jenő építési vállalkozó “nemlétező dolgozóknak” számolt el mun­kabéreket. 62.000 forinttal károsította meg a “társadalmi tulajdont”. Vágót két év és három, hónapi börtönre Ítélték. A rákospalotai növényipari vállalat fő­diszpécsere Horváth Ferenc összejátszva Noseda Viktor gyártásvezetővel szappan­spekulációkkal 200.000 forint kárt okozott a társadalmi tulajdonban, majd “diszidált”. Megállapította azonban a rendőrség, hogy Horváth óbudai házában tartózkodott. A házkutatások alkalmával egy kombinált szekrényen keresztül az alatta levő elkészí­tet üregben bujt meg.. Oldalszámra sorolhatnánk fel a naponta történő hasonló dolgokat. Úgy érezzük ezek hez nem kell kommentárt fűzni. KEDVENC ITALÁHOZ SZÜLŐHAZÁJÁBÓL LEGKÖZELEBB ÁLL A COLA ORANGE CREAM SODA GINGER ALE | INGYEN AZ ÜZLETBE SZÁLLÍTVA piknikekre, társasvacsorákra és minden más ünnepi alkalomra. HÍVJA FEL TORONTÓBAN J este 7 óráig PRIVÁT HÁZHOZ NEM SZÁLLÍTUNK WAlnut 1-2151 MINDEN HÉTKÖZNAP Régen és most... A szocializmus sok olyan uj dolgot produkál, ami azelőtt elképzelhetetlen volt. Kis dolgok, de nagyon jellemzőek. Ilyen például az is, hogy a munkások piszkos, festékes, olajos ruhában szállnak fel a villamosokra és autóbuszokra, ezzel veszélyeztetve mások ruhájának „testi épségét". Ha a kalauz figyelmezteti őket, hogy ez szabályellenes, akkor nagy hangon kiabálni kezdenek, hogy a kalauz „munkás-ellenes" és mindig akad egy-két hűséges párttag, akik védelmükbe veszik a renitenskedőket és egyesült erővel hurrogják le a felháborodott utazóközönséget. Azt mondani is fölösleges, hogy szándékosan csinálják ezt, mert régen is voltak munkásemberek, akkoriban azonban tisztelet­ben tartották a rendelkezéseket és nem fordulhatott elő, hogy egy kéményseprő felszálljon a villamosra, és a hátsó ajtó perronjáról, a zsúfolt kocsin törje magát át az első perronig. Újabban, — pa­naszkodnak a hazai újságok — olyasmi is előfordul, hogy friss olajfestékkel összekent ruhákban szállnak fel „munkások" és ha valaki szólni mer nekik, még ők kiabálnak leghangosabban és csak úgy röpködnek a „burzsuj", „náci", „fasiszta”, „munkásgyűlölő" és egyéb kifejezések. Jellemző a kommunista nevelésre, hogy a dolgozók jogaival visszaélők szabadon garázdálkodhatnak; egyben pofon is a rend­szernek, melyet a „szorgalmas kommunista" álruhában öltözöttek adnak, a „munkásvédelem" ilyetén kigúnyolásával. NYÁRI MUNKÁT KÖVE. TELNEK AZ EGYETEMI HALLGATÓK A torontói egyetemi diá­kok igazgatási bizottsága fel­irattal fordult Diefenbaker miniszterelnökhöz, amelyben arra kérik a miniszterelnö­köt, • hogy a federális kor­mány intézkedjen haladék­talanul a diákok nyári mun­kába állításáról, mert egyéb­ként a főiskolai hallgatók IS­SO %-a nem lenne képes meg­keresni a szokásos nyári munkákkal a következő isko­laóv költségeit. Ezzel a diák­ság tekintélyes része kény­telen lenne abbahagyni to­vábbi tanulását, figyelmez­teti a diákok beadványa a miniszterelnököt. VÍZBE FULLADT Dean Cyderman 29 éves atikokani lakos három kis­korú barátjával motorcsóna­kos kiránduláson voltak a Tracy Rapids folyóban. Cyd­­ermant a hirtelen elinduló motor rántotta a vízbe s mi­vel nem tudott úszni, a vízbe fulladt. A három kiskorú a csónak felfordulása után a partra úszott és így megme­nekült. A csónaknak nem volt mentőberendezése. Hogyan ismerhetjük meg Kanada legkedveltebb süteményeit Christies PÉNZT KÜLDHET AZ EGÉSZ VILÁGRA LEVÉLBEN VAGY TÁVIRATILAG MÉG 1 DOLLÁRBA SEM KERÜL Ha pénzt akar küldeni az óhazába ... vagy a világ bármelyik részébe a Royal Bank of Canada mindent elintéz. A költség szóra sem érdemes és ön biztos lehet abban, hogy a pénzt megkapják. Csekket, utalványt le­vélben küldhet. Családja támogatására kül­dött dollár átutalásokat, vagy más nem ke­reskedelmi átutalásokat igen előnyös ára­kon, majdnem minden országba vállalunk. Érdeklődjék akármelyik fiókunknál THE ROYAL BANK OF CANADA Mindenütt van fiókunk V A CHRISTIE SÜTEMÉNYEKET a kék és fehér há­romszögről ismerhetjük fel, mely a sarkában díszeleg. A kanadaiak sok-sok nemzedékének ez volt a tisztaság és a jó íz szimbóluma. Válasszon a 27 rendelkezésre álló, különféle készítményből. Próbálja meg például az ASSORTED SANDWICH- eket . . „ krémes eper, csokoládé és citrom tölte­lékkel az omlós, jóízű tésztalapok között. Ezt nem fogja elfelejteni, újabb és újabb csomago­kat fog vásárolni! CHRISTIE, BROWN and COMPANY, LIIMTED 7615

Next

/
Oldalképek
Tartalom