Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-05-07 / 41. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 VIII. 41. szám, 1958 május 7., szerda Hogyan ismerhetjük meg Kanada legkedveltebb süteményeit Keresse a Christie nevet a kék és fehér három­szögben a csomagon Ez a minőség, íz és minden jónak a jele, ami nemzedékek óta ismertté és kedveltté tette a Christie nevet Kanadában. 27 különböző süteményből válogathat. Próbálja meg OREO-t például . .. krémmel bőven töltött két csokoládés tésztalapot. Ez aztán finom ! CHRISTIE, BROWN AND COMPANY, LIMITED 818—10 Növelje gyorsabban takarékbetétjét 1 a Canada Permanent Debeatures-n A megtakarításnak ez a legbiztosabb módja ! A Canada Permanent Debentures (Kanadai Állandó Kötlevelek) 3—10 évig terjedő időre 4 és fél százalékot fizetnek, 4 százalékot 1 évre. Könnyű vásárolni azokat és biztosítva vannak olyan intézet által, mely több mint 100 év óta szolgálja Kanadát. A kötlevelek (debentures) kitűnő módja a takarékoskodásnak. Meghatáro­zott időre birtokolja azokat, mint a kötelezvényeket, és erre az időre a meghatározott kamatot fizeti Önnek s a kamat biztosítva van. Küldje el még ma az alábbi szelvényt a legközelebbi Canada Permanent intézetbe további részletek tisztázására. f , Canada Permanent Mortgage Corporation Head Office : 320 BAY ST. TORONTO, EM. 4-4461 Branches : HALIFAX, SAINT JOHN, MONTREAL, PORT HOPE, HAMILTON, BRANTFORD, WOODSTOCK, WINNIPEG, REGINA, EDMONTON VANCOUVER, VICTORIA. Tegye postára e szelvényt bővebb tájékoztatás céljából Canada Permanent Mortgage Corporation, 320 Bay Street, Toronto 1., Ontario Kérem, küldjék el a takarékbetétekről szóló részletes tájékoztatásukat. KAMAT "MEDVE-BOCS” Rajzolta Doug Wright i Közzéteszi az Ön szórakozására a 'f??:. -«IIP ,sr If wwSwWwwWr DOW KINGSBEER BREWERY LIMITED Dau Kingsbir. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSSEL A LAPOT. HAZAI HÍREK RÉTI SAS A. budapesti Esti Hírlap nemrégen nagy diadallal számolt be arról, hogy a nyíregy­házi vadászok jól fejlett réti sast lőttek, majd a kitömött ragadozót a helyi múzeum­ban helyezték el. A Madártani Intézet azon­ban nagyon megdorgálta a nyíregyházi va­dászokat. Nem kell örülni ennek a hírnek, inkább bosszankodni — mondják. — Tudni kell — és a vadászoknak ezt be kell tartani, — hogy a madárvédelmi rendelet védelmébe veszi ezt a ritka, kiveszőiéiben levő ragadoz,, madarat. A nyíregyházi vadászoktól sokkal szebb cselekedett lett volna, ha ezt az érté­kes madarat engedik tovább repülni, élni a szabad természetben, a madártan okulására, az igazi természetbarátok örömére, mint­sem egy porosodó gyűjteménybe dugni. Min. den vadásznak ismerni kellene a madárvé­delmi rendeletet. A kommunizmus is ilyen kiveszőiéiben lévő ragadozó. De ezt nem védik semmiféle törvények. Akinek puskája végére kerül, nyugodtan el kell pusztítani. Erre különben a nyíregyházi vadászok példát mutattak a szabadságharc dicsőséges napjaiban.-----------------------o-----------------------­A MENEKÜLTEK SORSKÉRDÉSEI A Népszabadság minden számában közöl a nyugatra menekültek sorskérdéseiről szó­ló panaszos levelet. Elrettentő képet fest napról-napra arról a közönyről, mely itt a me­nekült magyaroknak jut osztályrészül. Ka­nada kapui bezáródtak a magyarok előtt — írja a Népszabadság. “Akiknek nincsenek közeli rokonai Kanadában, ajánlatos, hogy más letelepedési lehetőségek után nézzenek.” ,A panaszos levelekből kitűnik, hogy sok gondjuk van a hazatérni akaróknak. Hogy kapnak otthon lakást? Mi lesz az otthoni holmijukkal? Visszaveszik-e őket régi mun­kahelyükre? Aztán igy folytatja a Népsza­badság. “Mit feleljünk e kérdésekre? Nem áltatjuk őket. A magyar kormányzat, amely egyéni elbírálás alapján hajlandó amneszti­ában részesíteni a hazatérő menekülteket, nem vállalhatja ballépésük következményeit. Az egyéni amnesztia rendelet érvényben van. A többit kinek-kinek kell eldöntenie.” Ezt a többit már ismerjük. Borzalmas a helyzet Magyarországon. Nem lehet haza­térni, mert legtöbbje 8—10 évi börtönt kap azért, mert „disszidált”. Egy-két hónapig hagyják futni a hazatérő disszidenseket és aztán más címen elhurcolják, elítélik, inter­nálják. Lakást nem kap, ingóságait már el­kótyavetyélték s régi munkahelyén hallani sem akarnak róla. Vigyázzatok magyarok, a kommunista még sohasem tartotta meg ígé­retét. NAGY A RETTEGÉS a vasfüggöny mögött a nyugati világ egyre hatalmasabb tempóban történő felfegyver, kezésével kapcsolatban. Rónai Sándor, a Magyar Országgyűlés ? elnöke falrengető propaganda szólamokkal védekezik Nyugateurópa védelme érdekében történt fegyverkezés s a bonni parlamenti gyűlés értekezletének határozatai ellen. Kijelentette Rónai, hogy minden tekin­­. tetben egyetért az április 10—12 között Prágában lezajlott cseh-keletnémet-lengyel tanácskozás megállapításaival, mely a három baráti ország közös harcát volt hivatva még szorosabb együttműködésre serkenteni, a nyugatnémet atomfelfegyverkezés ellen. Moszkvából szájába adott szavakat ismétel, mikor kijelenti, hogy a jelenleg Nyugatné­metországba poziciój ukba visszahelyezett náci tábornokok felelősek a nyugateurópai felfegyverkezésért, illetve a bonni határoza­tokért. Úgy véli, hogy a náci tábornokok el­érkezettnek látják az időt, hogy a kezükbe ragadott különböző atomfegyverekkel láng­­baborítsák az egész világot. — Megnyug­tatni igyekszik további kijelentéseivel a nyugatnémet népet. Hangsúlyozza, hogy a keleteurópai államok tisztában vannak azzal, hogy a német nép véleménye eltérő a bonni határozattól.------------------------o------------—--------­PONTOSABBAN A magyarországi vidéki színházak pa­naszkodnak, hogy a közönség pontatlan s a nézőtér csak az első felvonás vége felé csen­desedig el, addig mozgás, járkálás, helyke­resés jellemzi a színházak közönségét. Meg kellene szívlelniük Hegedűs Gyuláról, a nagy magyar jellemszinészről ismert anekdotát. Hegedűs Gyula, az egykori Víg­színház tagja egy alkalommal visszaszólt a színpadról. Akkortájt a pesti közönség nem nagyon kedvelte a pontosságot. Egy ilyen késő jövő úr, miután felállította végig a sort s elhelyezkedett kényelmesen székében, nyikorgások és szuszogások közepette, fel­szólt a színpadra : — Hangosabban. A színész, Hegedűs Gyula a szemtelen hangra egy pillanatra elnémult, aztán kie­melte zsebóráját és visszaszólt : — Pontosabban ! Dörgő taps tört ki. De ma a szegény szí­nész nem szólhat vissza a műveletlen kom­munista hallgatóságnak. A Págerek és Já­vorok gyáván függnek vérszomjas vörös gazdáiktól. • Pesti színházi levél A szinház a „kultúra teploma”, ahol nem­csak szórakoznak, hanem elsősorban tanul­nak és nevelődnek az emberek. Ez a meg­állapítás nem új keletű és a „Szinház” való­ban csak akkor tölti be ezt a hivatását, ha az előadott színművek a tulajdonképpeni cél szolgálatában állanak : tanítanak, nevelnek és szórakoztatnak. Másként áll a helyzet a „szocialista szín­házi kultúrával”, mely mint „reakciós csö­­kevényt” elvetette ezt az évszázados, tör­vény erejű szabályt és a saját képére for­málta a színházat is. Most is „nevelő” cél­zatú ugyan, de ezt a „nevelést” nyugod­tan nevezhetjük destruálásnak is hisz a bemutatott „új utakon járó” darabok vagy propaganda jellegűek, vagy olyan témájú „társadalmi” irományok, melyek szöges ellentétben állnak azzal, amit az általános emberi köztudat „erkölcsi alap”-nak nevez. A téma megválogatásában gondosan ügyelnek arra, hogy az olyan legyen, ami megbélyegzi a letűnt időket, még abban az esetben is, ha semmi köze az igazsághoz; „a cél szentesíti az eszközt” elv alapján. Ked­venc témájuk a régi társadalmi rendszerek erkölcsi alapját képező egyházak és azok tagjainak olyan beállítása, mintha azok ki­vétel nélkül önző, rosszerkölcsű, ravasz és minden hájjal megkent „nép-ellenségek” lettek volna és még csak véletlenségből sem találkozik közöttük egyetlen kivétel sem. Ugyanerre a sorsra jutnak a régi, úgyneve­zett „urak”, akiket csak mint hitvány frá­tereket szabad színpadra vinni, bűnökkel tele, részeges, kéjenc és kipusztításra méltó formában bemutatni. Iskola példája ennek a tendenciának a vö­rösre mázolt „Magyar” Nemzeti Színházban legutóbb bemutatott , „Glembay Ltd.” című darab, melynek szerzője a jugoszláv Mirosz­­láv Krlezsa. Ha elolvassuk a pesti lapok szín­házi kritikáit, fogalmunk lehet a dolgokról. Ilyeneket írnak : „Az író egyre hevesebben torlasztotta egymásra a Glembayak összecsapásait és az „ágrámi” nagypolgár-dinasztia társa­dalmi bűnökből fakadó romlását egyéni tra­gédiákban teljesítette ki. Az egész előadáson ott lebegett a történelmi végzet viharfellege. Vészes villámok világítottak a Glembayak históriájának szenvedélyeibe, gazságaiba és őrületeibe.” A színészekről írt kritikában ilyeneket olvasunk : , „Silberbrandt tisztelendő (más mi is le­hetne. A szerk.) álszentségét, kígyóravasz­ságát, macskahamisságát, a vonzó külső, csi­szolt mozdulatok, nemesen zengő orgánum mögé bujt toroköblögető rongv-embert, a pénztártermek és hálószobák minden szeny­­nyében hentergő karrieristát, — mértéktar­tó és rendkívül árnyalt alakításban érzékel­tette Básti Lajos.” Elképzelhető a „hálószobák szennyében hentergő rongy-ember” — „árnyalt” alakí­tása. A darab szerint Silberbrandt tisztelendő szeretője Glembaynénak. A „családi mo­csokban fulladozó, bomló idegzetű” Glembay ivadék, Leonénak, a piktornak megszemélye­sítője (Várkonyi Zoltán) viszont, Angelicá­­ba, a család apáca tagjába szerelmes és a családi szerelmek „kereszt-össze-visszái” há­zasságtöréseket, „iszonyt, undort” és végül gyilkosságot eredményeznek. Mert ugye, mi egyéb is volt abban az „át­kozott, régi kapitalista” világban, mint „csa­ládi mocsokban fulladozó, bomló idegzetű urak”, házasságtörések, gyilkosságok és ha­sonló jók, erkölcstelen papokkal és hermo­­phrodita apácákkal. Megdöbbentő és fantasztikus az a tény, amelyekkel az ilyen darabok készülnek és mint „dokumentumok” bemutatásra ke­rülnek, a „Magyar” Nemzeti Színházban. „A jugoszláv—magyar kulturális kapcsola­tok” eredményeként. Mint „óriási sikert” ünnepli a hazai sajtó a „shakespearei” szereposztásban bemutatott darabot, mint Krlezsa „dráma-költészeté­nek” csodálatos gyöngyszemét. Pedig, hát nem is annyira gyöngy, mint inkább : szemét. Kérjük kedves előfizetőinket, hogy címválto­zásuk esetén az előző elmüket is közöljék ld> adólrvatahmkkaL ,.:AW “BRUNSWICET-féle CONNORS szardínia a legjobb olajban, paradicsomban, vagy mustár mártással "Ismerik az egész világon" Kanada legolcsóbb élelmiszere kapható mindenütt, ára dobozonként 10 cent, 3 doboz 29 cent. Hasznos tanácsok FIVE ROSES FLOUR GYÁRTÓITÓL: Kérdés: Hogyan akadályozhatjuk meg a tej odakozmálódását? Felelet: öblítsük ki a lábost meleg vízzel a használat előtt. Kérdés: Hogyan lehet a zsírt tisztítani? Felelet: Pirítsunk benne burgonyaszeleteket. Ezek elnyelik a szagot és felveszik a zsírban úszkáló tisztátlanságokat is.r 3 oka van annak, hogy a Five Hoses liszttel mindig minden sikerül » Először is Five Roses liszt csak a legki­válóbb minőségű gabonából készül. Má­sodszor a legnagyobb gonddal őrlik, a gabonaszemeknek csakis a legjobb minő­ségét használva fel. Harmadszor, minden métermázsát a legkülönbözőbb sütési kö­vetelmények szerint megvizsgálnak, hogy ezzel a legkiválóbb minőséget biztosít­sák. Ez a három ok tette a Five Roses lisztet a kanadai háztartások legkedvel­tebb lisztjévé már több mint egy fél év század óta. FIVE ROSES Kanada legjobbfajta sütőlisztje. • FR—118—N KERESZTKÖTÉSÜ (1945-ös szabadalom ) FRANCIA ALSÓNADRÁGOK 555 Magától záródó keresztkötésű — „Crtss X Cro*t" trikóing, első rész testhezszabott, finom minő. ségű fésüsgyapotból készült, köny* nyen tisztítható. Tartós, va­salásra nincs szükség. Hoz­­záilló Jersey felsőrésszel. W2—8 ; A szabadság hona... Érdekes rendeletet olvastunk a "szocialista táborhoz tartozó országok devizajogszabályai"-ról: j "Tilos belföldi fizetőeszközök külföldre történő kivitele ésí a külföldi valutáknak behozatala. A Magyar Nemzeti Bank ezeket a valutákat nem vásárolja meg- Ha azonban valakinek mégis bir­tokába kerül ilyen valuta, köteles azt a Magyar Nemzeti Bank­nál bejelenteni és a valutát ugyanott letétbe helyezni/’ Ezt nem népidemokratikus magyarsággal úgy mondják, hogy ide a pénzt és hord el magad, még mielőtt internálnánk! Van még egy kifejezés erre az "eljárásra", azt rablásnak hívják mifelénk. Ezer szerencse, hogy ritkán kerül sor az állami rablásokra, mert a levelekben küldött dollárkákat vagy egyéb "külföldi va­lutákat" máH a címzetthez való kikézbesítés előtt "biztonságba helyezik" a népi demokratikus postás elvtársak, úgy, hogy a Ma­gyar Nemzeti Banknak már nem sok bajlódni valója van a "le­tétbe helyezéssel". Aki Kanadában lelkesedik a kommunizmusért és elolvassa ezeket a rendeleteket, ha van három krajcár ára esze, magától is rájöhet, hogy valami nem stimmel a "szabadság” körül. Kana­dában ugyanis a kutya sem törődik vele, hogy hány ezer vagy millió "más ország valutáját"' cipelgetik magukkal a honpolgá­rok, ha éppen erre van kedvük. Kinek mi köze hozzá? De, hát az itteni kommunizmusért lelkesedőknek még három krajcár ára eszük sincs. Mert, ha volna, nem lelkesednének!

Next

/
Oldalképek
Tartalom