Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-04-16 / 35. szám

VIII. 35. szám, 1958 április 16., szerda 6 KANADAI MAGYARSÁG FORINT ÁTUTALÁSSAL I K A csomagküldéssel forduljon Dr. Pőzel István kanadai közjegyző, volt budapesti ügyvéd irodájához. Jogi és kereskedelmi természetű ügyekben Útmutatás. Fordí­tások és tolmácsi szolgálat minden nyelven. 467 SPADINA AVE. TORONTO TORONTO, ONT. KANADA TEL.: WA. 2-8827 'WVWWWWWVWWVWVWVVVVWVVWVVVVVVWWW^ SWISS UNITED WATCHMAKERS 382 BAY ST. TORONTO Telefon : EM. 8-2863 MAGYAR MESTERVIZSGÁZOTT ÓRÁS Omega, Doxa, s minden svájci, amerikai órák raktáron. 5 évi jótállással. Minden javítást a preciziós Watch-Master gépem­mel ellenőrzők. Javítások egy évi jótállással. E hirdetés felmutatója 20% engedményt kap I Izsák j. Elemér ügyvéd és közjegyző Iroda 100 Adelaide St. W. Suit 606 TORONTO, ONT. Telefon : EMpire 4-1920 HALLGASSA EURÓPÁT NÉMET RÁDIÓVAL • 1 évi jótállás • Könnyű fizetési feltételek RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JAVÍTÁS Gyors — jó — olcsó szolgálat Készpénz vásárlásnál 5% engedmény! FRED STEINER j-jn COLLEGE ST., TORONTO. tIÖ 6 ház a Bathursttól Keletre Rádiót és televíziót garanciával javítunk. WA. 1-5831 LESLIE CLEANERS tisztít és javít garanciával 2 EWART AVE. RO. 7-8115 Torontó területén a ruháért elmegyünk és haza is szállítjuk Tulajdonos : LELESZY GYÖRGY wvw HA KÖNYVELÉSI, ADÓBEVALLÁSI gondjai vannak, hívja ENDRÉNYI KÁROLY Kanadában végzett könyvelőt. Telefon : HU. 1-7675 OR. 6279 sa. RÉGI BARÁTJA AZ UJ HAZÁBAN. .. COLA ORANGE CREAM SODA GINGER ALE INGYEN AZ ÜZLETBE SZÁLLÍTVA piknikekre, társasvacsorákra és minden más ünnepi alkalomra. MINDEN HÉTKÖZNAP Tanulj Kanada vezető szak­iskolájában Légy fodrász ! Ha Amerika legnagyobb fodrászati iskolájában tanulsz, melyből a kiváló szakemberek ezrei kerültek ki, nagy lehetőségeid kínálkoznak, szép, megbecsült, jólfizetett foglalkozásod lesz. Ingyen katalógus. Nappali és esti tanfolyamok, Érdeklődés írásban vagy személyesen : MARVEL HAIRDRESSING SCHOOL 358 Bloor St., W., Toronto. Ontario területén fiókok Hamilton ban és Ottawában. Autóját azonnal javítja WAlnut 1-2151 i Earl Mabee HÍVJA FEL TORONTÓBAN ! este 7 óráig PRIVÁT HÁZHOZ NEM SZÁLLÍTUNK mTgTÍÍó KENDERESSY LAJOS 1958 évi április hó 27-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel a magyar "Evangélikus Református" egyház nagytermében, 423 Queen St. West alatt tartandó szerzői irodalmi délutánjára White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331.— Ha használt autóját el Sakarja adni, vagy alkatrészt! Hakar vásárolni, hívja fel aí (NIAGARA AUTO PARTS-TÓL, MR. KISS-t 1224 Ferry St. Niagara Falls, Ont. ifel.: EL. 8-3653 EL. 4-1921Ü Jánossy Margit Hargittay Katalin Baráth Márta Kertész Sándor Kenderessy Lajos Palotai István Monostory Zoltán Műsort összeállította: KERTÉSZ SÁNDOR FELLÉPNEK : Strausz Lajos Hargittay Gyula Murányi Tamás Tóvizi Irén Kántor Erzsébet Korodini Ferenc és Kovács Antal NIAGARA PUBLIC SERVICE P. O. Box 292 NIAGARA FALLS, ONT. Telefon : EL. 4-6573 Magyar könyvek, újságok. Gyógyszer- és ajándék­­csomagok küldése Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Strauss János, Kacsóh Pongrác operettjeiből fognak énekelni. Édes meglepetésnek szánjuk legfiatalabb, azaz 4 esztendős szaxofon művészünk GALAMB ATTILA fellépését, akit édesapja Galamb József kísér. Konferál: PALOTAI ISTVÁN Jegyek $1.00 árban a következő helyeken kaphatók: Bálint könyvkereskedés, 272 Spadina Ave., "Irene" női fodrász szalon, 326 Spadina Ave., Napsugár Étterem, 263 College St. és az előadáson. MAGYAR RÁDIÓADÁSOK A Dohányvidéki Magyarház rádióórája, minden vasárnap L.10-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-es hul­lámhosszon. Bemondó : Hor­váth József. A torontói CKFH rádió ál­lomás az 1340-es hullámhosz­­szon minden szombaton d. u. 4 órától 5-ig sugároz műsort. Bemondó : Bálint Kálmán. Minden szombaton délután 3 órakor az 1400-as hullám­hosszon jelentkezik a „Hun­garian Rhapsody” magyar óra, kultur és zenei műsorá­val a Woodstock-i CKOX rádióállomáson. VÁSÁRLÁSAINÁL HIVATKOZZON LAPUNKRA EGYHÁZI ÉS EGYESÜLETI HÍREK MORTGAGE-ÉGETÉS HAMILTONBAN A Hamiltoni Szt. Mihály magyar görögka­tolikus egyházközség Isten segítségével el­érkezett ahhoz a nagyszerű pillanathoz, hogy megünnepelhette a mortgage-égetést. Az adósság-levél elégetést április 12-én szombaton este fél 7 órakor tartottuk meg a Szt. Mihály Hallban, 213 James St. N., remek vacsora keretében, melyet kitűnő hangulatú bál követett nagyszerű cigány­zene mellett. Kitűnő ételek s pompás frissítő italok álltak a kedves vendégek rendelkezé­sére. “EVANGÉLIKUS REFORMÁTUS” MAGYAR EGYESÜLT EGYHÁZ HUNGARIAN UNITED CHURCH A Független Magyar és Református Egyház 423 Queen St. West TORONTO 2B, ONT., CANADA Lelkész: Dr. Pokoly László Istentisztelet 11 óra 15-kor kezdődik. Vasárnapi iskolát ugyanakkor tartunk. Magyar iskola szombatonként 10—12 között van. A NOSZTY FIÚ ESETE TÓTH MARIVAL IRTA: MIKSZÁTH KÁLMÁN 32. FOLYTATÁS. Megindultak hárman, minthogy sár volt és csak a házak és palánkok mellett kínálkozott egy kis kitaposott gyalogút, egyen­­kint lépegettek az alispán lakása felé a Fürmender-utcába. Elől az alispán ment, hogy ha valami ellenség szembe jön, öt érje elsőbb, hátul a hajdú, hogy a hátulról jövő ellenséggel ő bánjon el. Findzsa asszony ment a középen, mindenkép biztonságban volt, mint a gyapotba takart alma. Hanem azért váltig biztatta Pimpósit: — Rántsa ki a kardját, Pimpósi, meztelenül vigye, magasra emelve, hadd villogjon a sötétben. Aztán, ha valaki hozzánk nyúl, csak aprítsa össze, kedves Pimpósi. Nem történt semmi. Minden baj nélkül tértek be a néptelen Fürmender-utcába, csak éppen a Kapanevszkyék deszkapalánkja mellett, egész közel az alispán lakásához, jött nagy dülöngélés­­sel valami garázda ember, rekedten kiabálva : — Félre az útból minden jótét lélek, mert baj lesz. — Ejnye, akasztófára való! — bosszankodott az alispán. — Kitérjen az úr, mert én a császár embere vagyok. S ezzel közel kerülvén az alispánhoz, lökött rajta egyet, úgy hogy a feje odakoppant a deszkához. Az alispánné sikoltott. Pimpósi odaugrott a kivont karddal, de akkor már össze voltak gabalyodva, egymást átnyalábolva küzdöttek, nagy káromlások között. — Hol a nyaka, hol a nyaka? — kiabálta Pimpósi, a karddal hadonászve. — Hadd válasszam el a fejétől. — Hozzá ne nyúlj! — inté le az alispán. — Én magam aka­rok vele végezni. — Pedig jó volna, ha hazavinnők a fejét, — morogta Pim­pósi elégedetlenül, — legalább megismernénk otthon, hogy ki volt. De a parancs parancs. A hajdú némán nézte a birkózást. Ret­tentő dolog az, hogy a vármegye első emberére egy közönséges halandó ráteszi a kezét és az ég nem horpad össze. Az alispán erős ember volt, fölemelte, megforgatta a levegőben, de nem bírta a földhöz vágni, majd az idegen kapta meg az alispán nyakra­­valóját, fojtogatni kezdte és a térdeivel odaszorította a kerítéshez. Az alispánné a legyezőjével verte a támadó fejét, miközben egyre jajvészkelt, sírt, meg káromkodott vegyesen, mint egy bakancsos. Míg végre az alispánnak sikerült egy mesterfogással legyűrni a le­gényt a sárba. Rátérdelt a mellére és gyűrűs kezével ütötte, míg az hörögni kezdett, mint a haldokló valáilat. — Eredj már most panaszra a császárodhoz, ha az ő embere vagy, — mondta végre kielégített bosszúérzettel. — Hogy hínak. — Nagy Pálnak. — Rekruta vagy? — Igen, rekruta vagyok. Tegnap soroztak be. — No, most már elég volt, — szólt kiengesztelt, szelíd han­gon. — Ezer szerencséd, édes fiam, hogy te voltál a gyengébbik. Mert ha te a császár embere vagy, én meg a vármegye föembere vagyok és ha te lettél volna az erősebb, elhiheted, hogy a börtön­ben rothadtál volna meg. így azonban itt van öt forint, végy rajta pántlikát a szeretődnek. A privát ügyeket ilyen sommás utón végezték azelőtt a vice­ispánok. Erre aztán egész jókedvvel ért haza az alispán, még dicse­kedett is útközben : — Legalább kiverte az álmot a szememből ez a kis jelenet. Most már igazán jó beszédet csinálok, legfeljebb egy kis fekete­kávét fogok kérni. Hanem iszen volt otthon egyéb is, ami kiverte szeméből az álmot, a lakás összes ablakai be voltak törve, a bútorok, tükrök megrongálva a behullott kövektől. A megszeppent cselédek haj­meresztő részleteket beszéltek, melyek a csataképek borzalmas­ságával hatottak idegeikre. Egy óra kellett hozzá, míg a lakást valahogy rendbehozták, az ablakokat a "Pesti Napló" régi szá­maival beragaszgatták. Tessék már most ebben a hangulatban beszédet komponálni ! És ha csak ez lett volna, hanem amint az alispánné vetkeződni kezdett, amint kioldá vállfüzőjét s levette fejéről a chignont, egy­szerre rémülve veszi észre, hogy a drágagyémántos tűje, mely bele volt szúrva s mely a Poltáry-címert ábrázolta, a gyémántokból ki­rakott medvének a szeme, két kis rubint, nincs a helyén. Izgatottan kereste mindenütt, de híre-hamva sincs. Sápadtan rohant be ura szobájába, ki már az íróasztalnál ült s tétován merengett a két legkönnyebb sor fölött, melyet leírt: Méltóságos báró úr, Szeretve tisztelt főispánunk ! Minekutána . .. Csodálatos, — gondolá, — mióta nem vagyok "aranytollu jegyző”, azóta nincs meg az a stílusom. Mintha a hivatallal együtt az is megváltozott volna. — Jézus Mária, — rázta föl az ihletre várakozó férfiút a neje hangja, — elvesztettem a gyémánttümet. No, ennek fele se tréfa. A gyémánttű ötszáz pengő forintba került, éppen egy királyi tanácsosné fejére való s most elveszett. — Lehetetlen ! — dadogta Poltáry. — Keresd jobban. — Kereshetem már, — szólt halotthalványan az asszony. —• Nincs, nincs (majd zokogásra fakadt), bizonyosan ott vesztettem el, ahol te verekedtél. Nyilván ott esett ki, mert kétségbeesésem­ben mindenhez kapkodtam. Te vagy az oka. Ó, jaj nekem. Milyen nehezen jutottam hozzá és most vége van. Megölöm magamat, Poltáry, megölöm magamat. (Folytatjuk) CflOOOOOOOQOOOCXWOOOO&SOOOflOOOOOTCOOOOOOOOOOOOMOMOOOOOOC-SOOOOOOM SZALAY JEROMOS: IGAZSÁGOK KÖZÉPEURÓPA KÖRÜL „A szentkorona az egyedüli és egyetlen képviselője a felségjognak, a legmagasabbfokú megszemélyesítője a ma­­gya államnak, övé a föld, ő parancsol a népnek, őrá megy vissza minden nyilvános közhatalom. A korona a királyságé és nem a királyé, a nemzet és a megkoronázott király alkot­ják együttvéve a magyar politikai nemzetet és együtt rendel­keznek minden joggal. Azokat a jogokat, melyeket a király gyakorol, a koronázás ünnepélyes ténye által kapja. Ennek a misztikus tannak mély és hatalmas valósága van. Mivel minden polgár tagja a koronának, a korona pedig egy, abból következik a magyar nemzet politikai egysége az egy és megoszthatatlan magyar nemzet politikai egysége, mint azt mondja a nemzetiségekről szóló 1868-as törvény : ha a király és a korona együttvéve alkotják a szent korona egészét, akkor ők két egyenlő hatalmat jelentenek.” „1848 előtt csak a nemesek, a teljes polgári egyenlőség kimondása óta valamennyi polgár tagja a szentkoronának.” „E szerint a felfogás szerint, 1848 előtt mindenfajtájú nemes a magyar nemzethez (Natio Hungarica) tartozott (po­litikai nemzet), mig a magyarnyelvű nemesek a magyar fajú nemességhez (de gente hungarica). Az 1848-as reform a po­litikai nemzetbe kebelezte azokat is, magyarokat és nem ma­gyarokat, akiknek addig nem voltak politikai jogaik.” (88.) A magyarság az államról kialkotott magának egy maga­­sabbrendű, transcendentális fogalmat. Ragaszkodva a Szent István-i tételhez (az egynyelvű ország gyenge és törékeny), az őt alkotó nemzetiségek és talán vallások többféleségében — és talán a vallásokban is — látja ezeréves függetlenségé­nek titkát és tekintélyének alapját. Egy Magyarország, mely egyetlen fajra korlátozódik, értelmetlenség számára. Ebben a tekintetben a magyar felfogás teljesen ellentéte a német népiség (Volkstum) fogalmának. Magyarország az egyetlen európai nép, amely csak állam akar lenni és nem egy nép vagy nemzet. (89.) Természetesen a nemzetiségi izgatok nem képviselték fajtájuk egészét, valamint a túlzó magyar liberálisok se a magyar népet. A szenvedélyek és izgatások közepette ko­moly, megfontolt szellemek dolgoztak azon, hogy olyan meg­oldásokat találjanak, amelyek kielégítik a természetjogot, de ugyanakkor nem felejtik el, hogy Magyarország a magya­rok országa. Ezeknek az embereknek mérséklő hatása alatt azután az 1844-es törvények igazságtalan és sértő rendelke­zései sohase kerültek végrehajtásra, de az izgatok már le­csaptak reájuk és ezeknek a törvényeknek az ürügye alatt iparkodtak megmérgezni a politikai légkört és megakadá­lyozni minden megegyezést. “A történésznek azt kell mondania, mondja Szekfű, hogy a nemzetiségi mozgalmaik önmagukban lefolyó procesz­­szusok, melyek szükségképpen éleződnek ki egymás ellen, amikor is e józan tanácsok és szabályok hatástalanok marad­nak. Oly egyének, akik erkölcsi normájukat egyedül “szent önzésükben” találják meg, nem érthetik meg a Lélek és Er­kölcs tanításait”, vakon menve saját érvényesülésük út­ján, nem veszik észre, hogy ez az út vérfolyam. Ez történt a népekkel negyvennyolc nemzetiségi harcaiban.” ...Nem képzelhető el, hogy a magyar nép helyében más nép nem úgy cselekedett volna. .. A világnak, mikor Magyarországot Ítéli meg, tekintetbe kell vennie azt a körülményt is, hogy míg az egész Európában minden nép a saját kifejlését tar­totta erkölcsi normának, ha ereje volt hozzá, — vagy ha gyönge volt, mint az illyrek, Kollár és Palacky módjára vé­resen fenyegetett más népeket, addig egyedül a magyarság­körében szólaltak meg az emberiesség, más nemzeti egyéni­ségek humanisztikus méltánylásának hangjai.” (90.) Az eszmék zavarában, a szenvedélyek és önzések kö­zepette egyedül a király tekintélye tudta volna lecsendesí­teni a szenvedélyeket, kibékíteni az elkeseredett ellensége­ket. A királyi tekintély még mindig nagy volt a kisebbsé­gek előtt, akik mindent az uralkodótól vártak. A magyarok előtt minden harc ellenére mindig ébren élt a királyi tekin­tély. Nagyon jellemző erre nézve Napóleon tervének siker­telensége, aki a magyarok elégedetlenségét akarta kihasz­nálni, azért megbízottat küldött Magyarországra a hangu­lat megismerésére. Lézay André a megbízott azt jelentette: “Ami Magyarországnak keserűséget okoz, az nem az hogy Ausztriával egyesítve van, hanem az, hogy rosszul van egyesítve, hogy csak Ausztria tartományai közé számítják, pedig azelőtt a nagyhatalmak között volt. Büszkesége, jó­léte szenved e miatt, de a királyok is kárt szenvednek: mind a királyokra, mind Magyarországra nézve ez a körülmény nem jelenthet annyit, mint mikor Budáról kormányoz­zák.” (91.) De éppen ezekben a nehéz időkben a királyi tekintély úgyszólván nem létező volt. V. Ferdinánd beteges, gyönge tehetségű uralkodó volt (1835-1848). Az ő szerepe abban állt, hogy aláírja, amit az Államkonferencia három öreg és maradi tagja Lajos főherceg, Metternich és a magyarok kér­lelhetetlen ellensége, a cseh Kolovrat neki előterjesztettek. A NEGYVENNYOLCAS SZABADSÁGHARC ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Megrémülve a párizsi, bécsi, pesti, prágai forradal­maktól, a bécsi vezetőkörök hajlandók voltak a magyar kí­vánságok kielégítésére. 1848 máricusában Ausztria és Ma­gyarország egyenrangú felek lettek, mindegyiküket felelős minisztérium kormányozta volna. De hamarosan nehéz kér­dések jelentkeztek! Az Ausztria és Magyarország közötti közös ügyek rendezése nem volt olyan könnyű feladat, mint egyes ellenzéki képviselők képzelték. Hozzá Ausztriában a helyzet még zavarosabb volt, mint Magyarországban. A bécsi parlamentben mindegyik nemzetiség saját jogait követelte a másik rovására. A másik nehéz feladat volt a magyarság és kisebbségei viszonyának rendezése. Közben azonban a bécsi udvar feleszmél. A reakció látva, hogy a forradalmi mozgalmakat egész Európában le­verik, felemelte fejét és a magyarok ellen lázította a nem­zetiségeket. Bécsből felbiztatott nemzetiségek egymásután adták be a pozsonyi országgyűlésen (1848, március-április) annyira túlzó igényeiket, amelyeket úgy fogalmaztak meg, hogy az országgyűlés ne fogadhassa el őket, főkép pedig bízva Bécs ígéreteiben, államot akartak teremteni az állam­ban. Mindegyik oldalról a szertelen szenvedélyek álltak szem­ben a másik féllel. Kossuth, feldühítve a szerb küldöttség, egyik tagjától, Stratimirovic Györgynek azon célzásától, hogy a szerbek, ha a magyarok nem teljesítik kívánságaikat, Magyarországon kívül is (Oroszországban) találhatnak tá­mogatásra, azt mondta volna: “Ebben az esetben egyedül a kard dönthet közöttünk.” (92.) (Folytatjuk) *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom