Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-01-09 / 4. szám

VIII, 4. szám, 1958 január 9. * KANADAI MAGYARSÁG 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden kedden, csütörtökön és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Válazzbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Fölhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem örzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre al­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Tuesday, Thursday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. SZÉKELY MOLNÁR IMRE : KÖNYVEKRŐL ' LAND OF CHOICE" The Hungarians in Canada dr. Kosa János A szegedi, majd a budapesti tudományegyetem professzora dr. Kosa János először itt telepedett le Kandában, ahol Montrealban tanított az egyetemen, most Amerikában a siracusai egyetemen elő­adó professzora. Kosa János dr. neve igen előnyösen ismert tudo­mányos munkásságán kívül is a magyar irodalomban. Regényeit a legnagyobb elismeréssel fogadta a magyar irodalmi kritika. Háború utáni újságcikkei, szociológiai tanulmányai valósággal esemény­számba mentek s egyike volt azoknak a keveseknek, akik a keserű magyar tragédiában megtalálták a feltámadásra vezető utat. Kosa János dr. ebben az időben a legprominensebb vezető egyéniségek közé számított és senkit nem ért váratlanul, hogy a kommunista rendszer a többi kevés vezető egyéniséggel együtt az emigrációba kergette. Kosa János dr. az emigrációban is hű maradt önmagához, a küldetéséhez és a magyarsághoz. 1955-ben Montrealban meg szerkeszti "IMMIGRANTS IN CANADA" című könyvet, met/ a leg­kiválóbb írók munkáin keresztül mutatja be az emigránsok életét Kanadában. Legújabban pedig megjelent könyvalakban egy nagy szocioló­giai munkája a kanadai magyarokról, amelynek a címe: "Land of Choice, The Hungarians in Canada." Kosa János dr. a dohányvidék nagyszerű magyarjairól írt köny­vet, akik belehullajtották a könnyet, vért és a munkájukat ebbe a földbe s megkötötték, odaláncolták magukhoz. A magyarok érvé­nyesülési útja, az új honfoglalás minden küzködések keserűsége, öröme és bánata elevenedik meg Kosa könyvében, aki a tudós fe­lülemelkedett szemléletével biztosan jelöli ki helyünket az új világ­ban és megállapításai szinte törvényszerűek. Dr. Kosa, ha a magyaron kívül bármely más nemzetiség ügyé­vel foglalkozott volna, munkássága ma olyan könyvsiker lenne, amihez foghatót nem sokat láttunk még Amerikában sem. De aki magyar ügyről beszél és magyar kultúrát is hirdet egyben, annak nem siker az osztályrésze, de azért fontos, hogy legalább mi ma­gyarok, olyan magyarok, akik angolul is beszélnek, olvassák el, ezért megadjuk a címet, ahol a köny megrendelhető: University of Toronto Press, 33 St. George Str. Toronto 5, Canada. * * * "AZ ANDAUI HID" James A. Michener Egy amerikai újságíró James. A. Michener világsikert aratott könyvéről van szó s elterjedtsége angol nyelvterületen arra indí­totta az egyik buenos airesi könyvkiadót, hogy megjelentesse ma­gyar nyelven is. Érdemes mindjárt itt elöljáróban megjegyezni, hogy a fordító dr. Mikszáth Antal volt. Michener 1956 novemberé­ben Bécsbe repült s így közelről szemlélhette, hogy a szovjet oán­­célosok és repülőgépek, hogyan tették romhalmazzá Budapestet. Az illusztris szerző sok száz menekültet segített át a határon s köny­vében szerepelnek mindazok a hős magyarok, akik elindítói, moz­gatói és hősei voltak ennek a magyar szabadságharcnak! Rend­kívül izgalmas, az élményereje szinte vibrál a soraiban, ahogy a magyar menekültekkel beszél, s ahogy leírja ezeket a jeleneteket. Soha nem lehet elfelejteni az aprócska magyart, a mindössze kilenc­éves kisfiút, aki a bécsi étteremben elszavalja Petőfi "Talpra Ma­gyarját. A szerző személyesen beszél, kutat az események után s kon­klúziója erős mint a szikla, amely kibírja az idők viharát évezrede­ken keresztül. S ez a konklúzió az, hogy a magyar hősiességnek nincsen párja s a világ elismerése mind kevés a forradalom során elesett fiatalemberek tiszteletére. Bámulatos a budapesti harcok sokszínű vakmerőségének a megírása, ahol a magyar fiúk minden óvintézkedést sutba dobva beleszaladtak a biztos halálba. Csak azért, mert az életüknél is többre becsülték a szabadságot. Ezt a könyvet minden magyarnak el kell olvasni, hiszen egy idegen írta mirólunk s abban a kivételes szerencsében részesültünk, hogy egy amerikai állapítja meg, hogy mi magyarok vagyunk a világ legelső hősi nemzete. Neki el kell hinnünk, hiszen idegen s olyan közelről látta ezt a forradalmat, s annyira benne élt az ese­ményekben, hogy minden szavát el kell hinnünk. Egy darab magyar történelem ez, amit a gyermekeink is majdan áhitatos imádsággal ejtenek ki. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSSEL A LAPOT UJ MIKES KELEMEN LEVELEI: LEVELEK ÓCEÁNIÁBÓL ÉDES NÉNÉM ! Errefelé, új életviszonyainkban mi min. den nappal valami újat kell, hogy megtanul­junk. Uj szokásokat, fogalmakat, emberek eddig előttünk ismeretlen gondolkodásmód­ját, mert amint a föld, az időjárás és nap­fény is más, eszerint formálja mássá élőlé­nyeit a nagy természet. Meglepetés, érde­kesség tehát akad bőven, nem is említve az idegen nyelv szótengerében végzett játsza­dozásokat, amikor a megfeszített akaraterő s szorgalom közepette, csak néha egy-két percre lehet elméláeni, mint teszem azt, a honvágy szónál is, amely angol nyelvben ha­zai, haza utáni betegséget jelent szó szerint. Mát ez igazán telitalálat e nyelvben, mert szószerint, nem szó szerint, valóban : beteg­ség. Betegség, amely ellen nincs penicillin. De mondom, minden percben ismerked­nünk kell valami eddig nem hallott félével. Mint például az elmúlt karácsonnyal, amely tulajdonképpen csak egy napból áll, de etzel szemben a karácsonyi szezon december 5-től január közepéig tart, akkora nagy máslis fe­­nyökoszorukkal a házak oldalán, hogy olyant otthon csak a vágóhidalapító kövér Ko­­csánné sírboltjára akasztottak. Mindez hagy. ján még. De képzelje el édes néném a napok­ban az „ingyen zongora” fogalmával kellett megismerkednem. A dolog úgy történt, bogy amerikai Zsuzsika, a feleségem, már régen böngészi az apróhirdetéseket s a na­pokban elém torpan : — 35 dollár — közli nagy felfedezéssel — új zongora, üzletből ! Mondom neki, erigy, ne bolondkodj, egy valamire való az ezret is meghaladja. De az írás, írás, hát megcsóváltam fejemet. Hja, ilyen nagy különbségek vannak erre felé, új és régi holmik között, ahol a minden áron való fogyasztás szabja meg és biztosítja az életstandiardot, igen, alkotni kell és felemésE- teni, még pedig meglehetős nagy tempóban. De amíg ezt a közgazdasági műveletet kisü­töttem agytekervényeimben, mondom, so. káig nem tudtam eligazodni, mi lehet a 35 dolláros zongora titka. Hiszen egy reávaló behúzó is ennyibe kerülhet. Zsuzsikával hamar napirendre tértünk fe­lette. Hiszen mostanában éppen azon gon­dolkoztunk, hogy olcsóbb bérű lakásba tesz­­izük át földi szállásunkat, ami bizony ártat­lan összegnél kezdődött, de lassan kikerekedő zugehörökkel együtt, bizony nem nekünk való. És most, pár nappal ezelőtt újra elém állít Zsuzsika, ugyancsak e tárgyban, de nem ugyancsak ez összegszerűséggel, hanem így : — Van egy barátnőm a hivatalban, azt mondja, a nagynénjének van egy régi zon­gorája, szívesen odaadja akárkinek, csak el­vigyék. — Hühaj, hát ez meg micsoda ? — kapok a fejemhez. S amint lassan lehűlök, még európai eszemjárása szerint kezdem neki di­csérni az ismeretlen derék jóembereket, hogy hát ez igen, ez beszéd... ingyen nem is lehet elfogadni, valamivel mégis revan­­zsálni fogjuk. Nagy lelkesedésünkben az első éjszaka alig aludtunk. De a második napon, ahogy törtem a fejemet, alább hagyott az izgalom, ö estére már tisztán láttam a helyzetet : Amerikában vagyunk, ahol a holt tőke, a használaton kívüli ócskaság sok gondot je­lent, mert a nehezebb tárgyakat a szemét­hordók nem hajlandók elszállítani. Egy pillanat alatt a 35 dolláros zongora is tisptán állt előttem. Amelyet a szabadulni akaróktól szednek össze s kicsit kipofozva árusítanak. Természetesen elszállítás nélkül. Egy-két megismételt számtani művelet s máris leforrázva ültünk szembe egymással, s különösen Zsuzsika, aggályoskodására, mi­vel ki tudja, holnap, holnapután tovább köl­tözünk, most már az ingyen zongora tervét is elejtettük. — Csak nem gondolod, hogy újabb 25 dol­lárt adok ki a szállításért — mondotta kar­doskodva. Harmadnap felkeléskor mégis megszólal­tam : — Te, azt az ingyen zongorát mégsem kel­lene hagyjuk ... Hiszen olyan szépen ját­szod a bécsi valzereket — mondom neki róka-holló meg sajt-művelet közben. — Ette fene azt a huszonöt dollárt. >— Régimódi, nehéz, még többe is kerül­het — vetette ellenem. — Es mit csinálsz vele, ha más lakásba megyünk ? — Legfeljebb itt hagyom. — Abba nem egyezik bele az új lakó. Nyomasztó légkörben telt el az egész nap. A székely ember praktikus észjárásában na­gyon tehetetlennek éreztem magamat. Hát még ingyen se lehet segíteni a nyomorúsá­gon ! — kiabáltam magamban, dolgaim vég­zése közben. Ropogtattam az izmaimat, sú­roltam az agyamat és az utcán, úgy este felé, hirtelen tettre ragadtattam magamat. Elro­hantam West-Hartfordra s áz utolsó pilla­natban, zárás előtt, egyik vaskereskedésben egy hatalmas fejszét vásároltam. Gyönyörű példány volt, erdőlni is jó lett volna Csikben. Mikor estére betoppantam Zsuzsikához, kezemben a fejszével, azt hitte megbolondul, tam, vagy valami újabb kiadás feletti elkese­redésemben akarok végleges megoldást te­remteni emigrációs sorsom családjának to­vábbi menetében. — 0, my heavens' — sikoltott fel. En pedig egy diadalittas raritán-indián. hoz hasonlóan háromszor körülhordoztam fejem felett e szelíd szerszámot, s imigyen szóltam : — Végy magadhoz 25 dollárt s hozasd el azt a zongorát. Garantálom neked, több kia­dásod nem lesz vele. Ha elköltözünk innen, öt perc alatt ízekre hasogatom. Az érv hatott, nem lehetett semmit szólni ellene. Egy óra múlva már a Práterben bo­lyongtunk, madarakat etettünk, s Girardi úrtal együtt az óriáskerékben szorongtunk. Mindezt a fejsze jóvoltából. Üdvözli : Kelemen úr apródja. OOOOOOeCOOOQOgOCOQOOOOOCCOOOQOOOOOOOCgOCOOOC INNEN-0NNAN TUNISZ. Az .új tuniszi pénzegység a Dénár lesz, je­lenti a Paris Match. A Dénár nár el is készült Keletnémet­országban. * * * BUDAPEST, Nagy Imre, volt miniszterelnököt, Moszk­va utasítására a Kádár-kor­mány rövidesen bíróság elé állítja. Ugyancsak moszkvai utasításra bíróság elé kerül­nek mindazok, akiknek az 1956. októberi szabadság­­harcban bármilyen szerepük volt, ** BERLIN, . Heinz Linge, Hitler egykori komornyikja, akit a bolsevisták a háború befejezése után 25 évi kény­szermunkára téltek, ahonnan később kiszabadult, most a berlini háborús jóvátételi bí­róságtól 5.640 DM. „hadi­fogoly kártérítést” kapott. ** VANCOUVER. British Co­lumbia 100 éves jubileum-' ünnepségére, mely 1958 jú lius 12-én lesz, Princessir Margaretet is meghívták. A királynő húga elfogadta a meghívást és ezzel kapcsolat­ban látogatást tesz Torontó­ban, Montrealban és Otta­wában is. WARSO, A legutóbbi len­gyelországi népszámlálás adatai szerint, Lengyelor­szág lakossága 28,420,000, a második világháború előtti 34.5 millióval szemben. Eb­ből minden száz férfire 108 nő esik. * * X NEW YORK. Másfél millió dolláros kártérttési pert indí­tott egy dohányos az Ameri­can Tobacco Company ellen, mert állítása szerint a gyár által előállított „Lucky Sri­­ke” cigarettától rák-betegsé­get kapott. XX MELBOURNE. Az utolsó tíz esztendőben kerek 1 mil­lió 200,000 európai vándorolt be Ausztráliába, közli az ausztrál bevándorlási hiva­tal, * HAMBURG. A karácsony e’őtti héten olyan hideghub ’ám volt Hamburg és környé­kén, amilyenre 80 esztendő 5ta nem volt példa észak-nyu­gat Németországban A hő­­uérő —30 C. alá szállt, az itakat magas hó borította és az összes csatornák befagy­tak. Hasonló hideget jelen­tettek az északi és a keleti tenger vidékéről is. OTTAWA. A munkaügyi program mielőbbi kidolgo­zása miatt, a demokrata párti képviselők mindössze 12 nap szabadságot kaptak. Hogy a távollakó képviselők ne utazással töltsék szabad­ságuk felét, a kormány meg­fizette a képviselők repülő­gép költségét * * * FRANKFURT. A frank­furti legfelsőbb bíróság sza­badlábra helyezte Johann Georg Dascht, akit nyolc társával együtt, 1942-ben az FBI amerika ellenes tevé­kenység miatt halálra ítéltek és az ítéletet utóbb 30 évi börtönre változtatta át. A háború befejezése után Dascht Németországba szál­lították büntetése kitöltésére, ahonnan most, az új törvé­nyek életbelépésével, 15 esz­tendei raboskodás után elen­gedték. Nyolc társa közül ha­tot annakidején az ameri­kaiak villamosszékbe ültettek és kivégeztek. ** * WINNIPEG. A tartományi kormány egy olyan program összeállításán dolgozik, ame­lyik teljesen megszünteti Ma­nitobában a munkanélkülisé­get. A PANAMA CSATORNA Az Atlanti Óceánon 400 év óta hajójáratok bonyolítják le a for­galmat, de Amerika keleti partjai és a Csendes Óceán közti össze­köttetés útjában állott az amerikai szárazföld. Már 300 évvel ez­előtt gondoltak a spanyolok arra, hogy a panamai földnyelvet át­törik a hajózás megkönnyítésére, a tervek azonban nem valósultak meg. A tizenkilencedik században mindinkább szükségessé vált, hogy a Cape Horn körüli hosszú hajóút elkerülésére, az amerikai szárazföld áttörésével új utat nyissanak a világforgalom számára. 1879-ben Párizsban meg is alakult a Panama Canal Company, amelynek Lesseps Ferdinánd, a szuezi csatorna megteremtője, lett az elnöke. A kezdeményező zsenialitása ellenére, csütörtököt mon­dott a vállalkozás, főleg pénzügyi okokból. Most már az amerikai kormány vette a kezébe az ügyet, mert hiszen elsősorban amerikai érdek volt a terv megvalósítása; ez vo't a leggazdaságosabb útja a keleti és nyugati partok forgalmának és egyetlen módja a nyugati partok fellendítésének. Az amerikaiak 1899-ben életbe hívták az "Isthmian Canal Company"-t és röviddel azután az építkezés is megindult. Többször megtörtént ugyan, hogy a munkaiatokban fennakadás állott be, de 1914-ben a csatorna még­is végleg elkészült. A viziut hossza 52 mérföld, tehát sokkal kevesebb, mint a szuezi csatornáé. A csatorna mélysége 41 és 85 láb közt váltakozik. Az út fele a Gatun tavon vezet keresztül, amely mesterséges ta­vat a Charges folyó vizének felduzzasztásával teremtették meg. Az Atlanti Óceán felől érkező gőzösöket a tó felszínének magasságára emelik fel, tehát körülbelül 85 lábnyira, három medencén keresz­tül. A tavat elhagyva, a hajók 502—1000 láb szélességű csatornán haladnak tovább, de mielőtt elérnék a Csendes Óceánt, fokozatosan alacsonyabb felszinű medencéket kell útbaejteniök. A Panama Csatorna megteremtése nemcsak mérnöki problémák sikeres megoldását jele'ntette, hanem az orvosi tudomány diadalát is a malária és sárgaláz felett. Az utóbbi a mérnökök, orvosok és az egész emberiség háláját kiérdemlő hősök együttes közreműködésé­vel sikerült. Ez utóbbiak önként vetették magukat a súlyos beteg­ségek következményei alá, hogy a járványok okozóit és a legsikere­sebb gyógymódokat megállapíthassák. A Panama Csatorna sokezer mérfölddel rövidítette meg ez utat az Atlanti és Csendes Óceánok között és az Európából a Tavoi-Ke­­letre irányuló kereskedelmet óriási mértékben fellendítette. 1951. áprilisában a 160.000-ik óceánjáró hajó jutott át a Panama Csator­nán. MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Szerdától, 1958 január 1-től szombatig, január 11-ikéig bezárólag KITŰNŐ ÚJÉVI MŰSOR KERETÉBEN A zenés szinesfilmsláger torontoi bemutatója UNS GEFÄELLT DIE WELT t Lendületes, jókedvtől és elragadó dallamoktól pezsgő történet a szerelem ós^ szerencse körül — Gyönyörű kiállítás, remek revü- és táncjelenetek — Szipor­kázó humor — Pazar színekben pompázó, látványos élmény — Elsőrangú ün­nepi szórakozás Főszereplők: TOPSY KUEPPERS, ÉRNI MANGOLD, PEER SCHMIDT, KURT\ ► HEINTEL, INGE MEYSEL, SUSI NICOLETTI, RUDOLF VOGEL és sokan mások < WENN DIE ABENDGLOCKEN LAEUTEN4 Érdekfeszítő, regényes szerelmi történet — Hangulatos tájak és dallamok ► Főszereplők: MARIA HOLST, WILLY BIRGEL, HANS HOLT, PAUL HOERBIGER« és mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Naponta 6-tól folyt. Szombaton d. u. 1.30 és 5-kor, továbbá este 9-kor Szerdán, újév napján, d. u. 4.30 és este 9 órakor Szombat este és ünnepeken zárt előadások melodTTSíatrí MONTREAL ^SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok.) BE. 0050' Szerdától, 1958. január 1-től csütörtökig, január 9-ig bezárólag KITŰNŐ ÚJÉVI MŰSOR KERETÉBEN A ragyogó zenés szinesfilm bemutatója : HOHEIT LASSEN BITTEN ^ötletesen vidám, szellemes humortól sziporkázó, mulatságos fordulatokban4 gazdag történet — Regényes, merész tettekre kész szerelem, kacagtató bo-. nyodalmak — Remek muzsika — Pazar kiállítás — Gyönyörű színek — Látványos jelenetek — Pompás ünnepi szórakozás Főszereplők: HANS SOEHNKER, RIEDL LOOR, ANNE MARIE BLANC, ► ÉVA PROBST, GUNNAR MOELLER, WILFRIED SEYFERTH és sokan mások" DU BIST DIE ROSE VOM WOERTHERSEE ,A Wörthi tó vidékének szépsége és kedélyes hangulata — Lendület — Hu-' mór — Vérpezsdítő dallamok — Remek mulatság Főszereplők: HANS MOSER, MARTE HARELL, CURD JUERGENS GRETHE WEISER, WALTRAUT HAAS és mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Naponta este 6-tól folyt. Újév napján, továbbá szombat-vasárnap d. u. 2-től folyt, i .■.V.VV.I,,.,.,.V.,.V.SV.VV//.V.V.VAV.V,V."A,.VAWi YORK THEATRE HAMILTON ,164 YORK ST. TEL.: JA. 2-092D 1958 január 6—7—8-án, (hétfőn, kedden és szerdán) a nagyszerű zenés, szinesfilm VERLORENE MELODIEN kerül bemutatásra. A főszerepekben: Evelyne Künnecke és Robert Lindner. Remek felvételek — Kitűnő muzsika — Élmény és szórakozás. Második film a KNALL UND FALL ALS HOCHSTAPLER című ragyogó vígjáték. Főszereplők : Waltraut Haas, Kurt Jürgens, Hans Richter és sokan mások. Ötlet — Humor — Hangulat — Szerelem — Jókedv — Remek zeneszámok. VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR Az előadások naponta 6.05-től folytatólagosak. A Kanadai Magyarság a világ egyetlen szabadelvű, pártokon felülálló magyar lapja. Ha támogatod a saját jövődet építed vele!

Next

/
Oldalképek
Tartalom