Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-03-05 / 23. szám

VIII. 23. szám, 1958 március 5. szerda. KANADAI MAGYARSÁG FORINT ÁTUTALÁSSAL I K K A csomagküldéssel forduljon Dr. Pőzel István kanadai közjegyző, volt budapesti ügyvéd irodájához. Jogi és kereskedelmi természetű ügyekben Útmutatás. Fordí­tások és tolmácsi szolgálat minden nyelven. 467 SPADINA AVE. TORONTO TORONTO, ONT. KANADA TEL.: WA. 2-8827 SWISS UNITED WATCHMAKERS 382 BAY ST. TORONTO Telefon : EM. 8-2863 MAGYAR MESTERVIZSGÁZOTT ÓRÁS Omega, Doxa, s minden svájci, amerikai órák raktáron. 5 évi jótállással. Minden javítást a preciziós Watch-Master gépem­mel ellenőrzők. Javítások egy évi jótállással. E hirdetés felmutatója 20% engedményt kap 1 Izsák). Elemér ügyvéd és közjegyző Iroda 100 Adelaide St. W. Suit 606 TORONTO, ONT. Telefon : EMpire 4-1920 IRÓGÉPJ A VITÁST KARBANTARTÁST, magyar betűre való átszere­lést szakemberrel végeztessen. Telefon : LE. 3-6574 VVVVWAWAVYVWíWVV, MAGYAR RÁDIÓADÁSOK All Nations Film Company magyar rádió műsora minden vasárnap 2.30—3 óráig a CHWO állomás 1250-es hul­lámhosszán. A Dohányvidéki Magyarház rádióórája, minden vasárnap 1.10-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-es hul­lámhosszon. Bemondó : Hor­váth József. A torontói CKFH rádió ál­lomás az 1340-es hullámhosz­­szon minden szombaton d. u. 4 órától 5-ig sugároz műsort. Bemondó : Bálint Kálmán. Minden szombaton délután 3 órakor az 1400-as hullám­hosszon jelentkezik a „Hun­garian Rhapsody” magyar óra, kultur és zenei műsorá­val a Woodstock-i CKOX rádióállomáson. Halgassa ! Szeresse ! Westinghouse rádiók, jég­szekrények, mosógépek és televíziós készülékek ké­nyelmes reszletfizetésre ÁRVÁI ELECTRIC Co. Ltd. 60 W. Main St. Welland. LESLIE CLEANERS tisztít és javít garanciával 2 EWART AVE. RO. 7-8115? Torontó területén a ruháért elmegyünk és haza is szállítjuk Tulajdonos : LELESZY GYÖRGY ^-WiVVAVkViVVAV/A 3 A NOSZTY FIÚ ESETE TÓTH MARIVAL IRTA: MIKSZÁTH KÁLMÁN 21 Autóját azonnal javítja Earl Mabee White Owl Service Station - Delhi, Ont. Telefon 331.— Ha használt autóját el akarja adni, vagy alkatrészt akar vásárolni, hívja fel NIAGARA AUTO PARTÉ MR. KISS-t 1224 Ferry St. Niagara Falls, Ont. Tel.: EL. 8-3653 EL. 4-1921 HA KÖNYVELÉSI, ADÓBEVALLÁSI gondjai vannak, hívja ENDRÉNYI KÁROLY Kanadában végzett könyvelőt. Telefon : HU. 1-7675 OR. 6279 HOGYAN ELŐZHETI MEG AZ INFLUENZÁT? Az ön orvossága a fokhagyma ! Évszázadok óta, millió és millió em­ber használta a fokhagymát egészség­­ügyi szempontból. A fokhagyma te'mé-! szetes fertőtlenítő gyógyszer, mely meg­tisztítja a vért a benne keringő ártalmas anyagoktól. Igen sok ember dicsérte ér­elmeszesedés és reuma ellenes hatásár. enyhülést ad mindkét betegség eseté­ben. Adams Garlic Pearles a tiszta illóo.ajat tartalmazza úgy ahogyan azt a fokhagy­mából kivonták. Ha fáradtnak, gyengének érzi magát. — ha reumától szenved, vegyen egy do­boz Adams Garlic Pearles-t (e;tsd: Adams garlik pörlsz) a legközelebbi drogériában. Adams Fokhagymagyöngy-H megóvják a meghűléstől és távoltartják az influenzát. Teljesen szagtalan, Íztelen. Vegyen egy dobozzal és meglátja, meny­nyit segít. NIAGARA PUBLIC SERVICE P. O. Box 292 Telefon : EL. 4-6573 NIAGARA FALLS, ONT. Magyar könyvek, újságok. Gyógyszer- és ajándék­­csomagok küldése VÁSÁRLÁSAINÁL HIVATKOZZON LAPUNKRA J Tanulj Kanada vezető szak­iskolájában Légy fodrász ! Ha Amerika legnagyobb fodrászati iskolájában tanulsz, melyből a kiváló szakemberek ezrei kerültek ki, nagy lehetőségeid kínálkoznak, szép, megbecsült, jólfizetett foglalkozásod lesz. Ingyen katalógus. Nappali és esti tanfolyamok. Érdeklődés írásban vagy személyesen : MARVEL HAIRDRESSING SCHOOL 358 Bloor St., W, Toronto. Ontario területén tiókok Hamiltonban és Ottawában. Kínzó fájdalom ellen flistantine! A PRODUCT OF BAYER gyors és hosszantartó ■enyhülést ad és frissít is.j ■ Kínzó fejfájás, meghűlés « Iszciatica, isiász, reumatikus, ideg és érfájdalmak ellen szedjen, gyors enyhülése lesz 12 tabletta 250 48 tabletta 750 120 tabletta $1.39 ^rtWJWYVWWVWJWJVYi ERRŐL - ARRÓL AZ ARNHEIM melletti Putten falucska (Hollandia) egyik földműves családját, gondatlan orvosi kezelés kö­vetkeztében rádióaktiv fer­tőzés érte. A szerencsétlen családot és házukat elkerí­tették, senkivel sem érintkez­hetnek és állandó felügyelet alatt állnak. * * * FRANCIAORSZÁG legidő­sebb embere, Desjardin ezre­des, 106 eves koiaban, Li mentonban meghalt. — Ejnye, maga szemtelen ! — esett ki a sodrából a kapitány né. — Asztalt táncoltattunk és az asztalban megjelent az ő szelle­me, az árulta el nekünk, hogy mi fog történni. Igaz-e, Marcelka? A vén szűz rábólintott a hirtelen előrántott hazugságra, Bu­­benyik pedig ájtatosan vetett magára kereszteket. — Most értek hát én mindent, — eszmélkedett a komornyik, — Most lesznek előttem világosak némely elejtett szavak, me­lyeknek az értelmét félremagyaráztam... (Röstelkedve csóválta a fejét.) No, már nagy birka vagyok. Ej, ej! — E szerint mégis hallott valamit? — Tetszik tudni, afféle félmondatokat, mikor megleptem őket beszélgetés közben a pesti emberrel s mikor hirtelen elhall­gattak. — Például? — kiáltá mind a két nő egyszerre. — Hát például egy percre azt hittem, hogy fogorvos az ide­gen, mert az uram így szólt: "Csak egy kell, csak egy is elég volna", mire az idegen közbevágott: "Eh, bolondság, ha már itt vagyok, vegyük ki mind a négyet". Az uram erre azt kérdezte : "Nem jó volna betenni helyükbe hamisakat?" Mire ő megint azt felelte: "Minek? Olcsóbb a semmi". Mondja már most a méltó­­ságos asszonyka, nem azt kellett-e hinnem, hogy a báró úrnak négy rossz foga van, de csak egyet akar kihúzatni, a fogmester pedig arra kapacitálja, hogy ki kell húzni mind a négyet és ne tetessen helyükbe hamisakat, mert olcsóbb a semmi? Az asszonyok majdnem sírva fakadtak e leleplezésre. Ó, hi­szen ez teljesen világos? Nekiestek szellemi ollóikkal, mint egy eleikbe terített szövetdarabnak, fölszabták, ízekre szedték, meg­­krétázták, kigcmbostüzték, azután megint összefércelték, minél­fogva a következőleg nézett ki: Kopereczkynek csak egy gyöngy­re van szüksége ezidöszerint, de a vasfúró ember ki akarja venni mind a négyet. Kopereczky bele is megy ebbe, de fölveti a kér­dést, nem kellene-e hamis gyöngyökkel pótolni a törvény­telenül kicsenteket? Mert Kopereczky gyáva és fél, hogy a főkötő­örök megszimatolják a dolgot, meg fogják akarni nézni a gyöngyö­ket és nem találván ott, bajt csinálnak, a vasfúró mester ennek ellenében figyelmezteti, hogy legjobb, ha már semmi sem lesz a ládában, mert a hamis gyöngyök után még azon túl is fizetnie kellene a főkötó-őröket, holott a semmi teljesen megszünteti a kulcsárné és a kapitányné évi díjazását, a semmi tehát olcsóbb. Igaza van az imposztornak, hogy a mennydörgős istennyila üssön bele, még naplemente előtt! Bubenyik azonban már nem várta be ezt a fejtegetést, neki sürgős dolga van, már ezért is kikap otthon; ajánlotta magát és hazament, — anélkül, hogy a mindenható gyökerekből vitt volna. A két asszony annyira elmerült a szőnyegen levő kérdésbe, hogy voltaképpen észre sem vette Bubenyik távozását, még kevésbbé azt, hogy a gyökereket elfelejtette. FOLYTATÁS. Bubenyik szabadkozott, ő nem gondol semmit, ó, a világért sem, ő csak azt tudja, hogy teremt pénzt.. . mert hát no — és ha­miskásan hunyorított a szemeivel, majd igyekezett a beszédet át­fordítani más egyébre; hogy volt-e a méltóságos asszonykának sok almája a kertben? "A mienk férges volt az idén, — hadarta, — körte pedig éppenséggel nem termett!" — Az ördög vigye a maguk körtéjét, — szólta el magát lá­zas türelmetlenséggel a kapitányné, — arról beszéljen inkább: kicsoda, micsoda az az ember, akit magával hozott és mit akar itt? — Semmit se hallottam, — felelte Bubenyik tartózkodva, — csak azt, hogy reggel visszautazik. Én is elkísérem Trencsénig. De én majd csak a Szedrespusztán csatlakozom hozzá. Még ma este valami levéllel küld uram az ispánhoz és meg van hagyva, hogy ott maradjak éjjelre. Nem értem, miért kívánja az úr min­denáron, hogy ott háljak, mikor nélkülem úgyszólván se levet­kőzni, se felöltözködni nem tud. — Hát én értem, — mondá pátosszal a kapitányné és ar­ca szederjes szint váltott. — Magát el akarják távolítani. Mert bűn­tény készül a kastélyban, érti-e? És nem akarnak tanút hozzá. — Bűntény ! — dadogta Bubenyik és a szemei megüvegesed­ve meredtek a kapitánynéra. — Bubenyik! — kiáltott fel vibráló hangon a kapitányné. — Rettenetes dolog készül. Az éjjel a kastélyban fel fogják törni a vasládát és kiveszik belőle a fekete gyöngyöket. Az a pesti ember töri fel, azért hozta és magát azért küldik el a pusztára. Bubenyik a fejére ütött, mintha csak most eszmélne. — Hogy a gyöngyöket ... hogy kiveszik, feltörik a vasládát? — dadogta, mint a felrázott holdkóros. — Mi lesz velem? — tördelte a kezeit Mutnyánszky Mar­cell a. A kapitányné mintegy kimerülve a szörnyű esemény előadá­sa által, egy nagy karosszékbe rogyott s arcát kezeibe temetve so­pánkodott : — Meglop minket. Kiveszi a szájunkból azt az utolsó kenyér két. Hát van Isten, Marcella? Ó, szegény Orsolya néni, szegény Orsolya néni, volt miért gyűjtened e csodaszép gyöngyöket! Tu­dom, hogy megfordulsz a sírodban ! — De honnan tudja ezeket a méltóságos asszonyka? — hű­­ledezett még egyre Bubenyik. — Honnan? Honnan? Tudom, mert tudom. Mondjuk, hogy magától Orsolya nénitől tudom. — Ki az az Orsolya néni? — Az ősanyánk, Bubenyik, aki Róbert Károly idejében élt, aki a gyöngyöket gyűjtötte. — Hát hány éves a méltóságos asszonyka? — csodálkozott Bubenyik. ( . . limn.......i.......mim...............mii......mimi............................Iliim..............................................mmmmmmmmm...... EMESE ELMEGY A FIUNK... Finom házilag készített OTTHONI LEVES pár perc alatt elkészül Minden Lipton leves csomagban négy sze­mélyre való bőséges, felséges izü levesadag van. A Lipton-leves igazi, házileves, s mégis készen van szinte egy szempillantás alatt, öntsük a csomag tartalmát forró vizbe (zöld­borsólevesnél hasznájunk hideg vizet). Egy pár pillanat alatt kész egy teli tál nagyszerű illatú leves. Az ize tiszta gyönyörűség, tápér­téke óriási. Most rögtön próbálja ki a Lipton-féle levest, ötféle Ízben készül: van csirkeleves tésztával, marhahúsleves tésztával, paradicsom főzelék­kel, hagyma- és zöldborsóleves. Mindegyi­ket könnyen, gyorsan lehet elkészíteni ... mindegyikben megvan a friss, nagyszerű házi­leves zamata. Ha otthon készítené el, órákat kellene eltölteni vele! Amellett az ára is igen olcsó . A fűszeresnél kérjen Lipton-féle levest XII. Itt már szörnyű nagy volt miattunk a kétségbeesés. Min­denki azt hitte, hogy élve már nem látnak viszont, mert ezen a délelőttön nagyon sok halálesetről jött be jelentés városunkban. Fel is megyünk mindjárt a Központi Irodában hallgatni a rádión jövő híreket. Itt van Boldizsár ecetes, Biera tanár. Szegény, sze­gény Biera Laci! Ekkor még nem ő, de mi sem tudhattuk, hogy a végzetnek micsoda sötét madara kering a feje felett. Még min­dig tudunk bizakodni. Meghányjuk vetjük a lehetőségeket s a hallottakat sok-sok optimizmussal értékeljük ki, mintha bárme­lyikünk véleményének döntő ereje lenne az események irányí­tásában, vagy feltartóztatásában. Ilyenkor már csak azért is fon­toskodik az ember, mert az altudatunkban élő parancsoló élet­ösztön egyik vad mellékhajtásaként a hiúság is feltör énünk fon­tos és szükséges voltát kihangsúlyozandó. Mintha a porszemek, vagy gyenge fűszálak akadályai lennének a forgószél pusztító rohanásának. Most kell rájönnöm arra is, hogy fontoskodó nagy­képűségeink is tudatalatti félelmeink hazug megnyilatkozásai. Mutatjuk a semmitől vissza nem riadó bátorságot, sőt nemcsak mutatjuk, de érezzük is; ám hogy mennyire nem valódi ez a bá­torság, azt éppen az ilyen gyengeségek árulják el legjobban, mint az ilyen melldöngető fontoskodásaink. Közbe állandóan jönnek-mennek a jelentések a Központi Iro­dában történő beszélgetéseink idején. Itt ennyi halott, ott annyi sebesült. A halottakat nincs, aki eltemesse, mert a sírásók nem vállalkoznak sírásásra a bombazáporban. Ugyanúgy nem hajlandók erre a polgárok sem. Végülis úgy oldják meg a sírásáso­kat, temetéseket, hogy azokat rendelik ki erre a munkára, akiket fosztogatáson érnek. így ez a nagyon súlyos probléma is meg­oldást nyer, hiszen a halottak olykor egy hétig is feküdtek teme­­tetlenül lakásokban, vagy az utcán, pedig a fagynélküli, nyirkos késööszi idő egyáltalában nem akadályozza a járványok terjedé­sét. Nem is akasztanak fel most már senkit, hanem a piac közepén odakötözik egy-egy fához, mellükön szégyentáblával, melyre el­követett bűnének a neme van ráírva. Viszont az is való, hogy az így kipellengérezett deliqunesek nem valami nagy bűnbánatot mutatnak, még kevesebb szégyenkezést. Otthonunkba való láto­gatásaink alkalmával láthattuk őket vidáman nevetgélve, tréfál­kozva, a szégyenfákhoz kötözötten. Azokkal enyelegtek, tréfál­koztak, akik ott körülbámészkodták őket. És nem is egy nő van kö­zöttük. Életemben most szégyenlem magamat azért, mert magyar vagyok, bár valószínűleg most sincs igazam. Hiszen a világ min­den egyes nációjában feltalálható a csőcselék, az aljanép, mely minden időkben gátlásmentes. Csak az nem megy sehogyse a fejembe, hogy akkor, amikor embert, állatot a háború lélekder­­mesztő félelmének karmai szorítanak s ennek halálfélelme űz min­denkit otthonának elhagyására, puszta nyomorult életet pinceoduk­­ba vonszolva — most, most akadjon soraink között olyan, aki hiéna módjára lesi, figyeli, melyik ház kap telitalálatot s akkor a legnagyobb ágyúzás közepette képes az égő, füstölgő romok kö­zött, honfitársának elpusztult otthonát, üzletét, még jobban pusz­títani. Annális inkább érthetetlen ez előttem, mert a hiányos er­kölcsi érzékű emberek szinte kivétel nélkül nagyon félnek a haláltól. Ezzel természetesen nem azt mondom, hogy aki fél, az mind hiá­nyos erkölcsi érzékű ember; különben sincsen sem hely, sem idő arra most, hogy élet-halál, erkölcs vagy lelkiismeret kérdéseiről itt meditáljak, de meg kell mondanom, hogy szégyenlem, nagyon szégyenlem magamat mások miatt, mert azok a — mások — hon­fitársaim. Cegléd út Felette érdekes élményünk volt ma az urammal együtt, mely­nek döbbenetes jelentősége majd csak a későbbem időkben bon­takozik ki. A bunkerban Mária, kis unokahugunk félrehív: — Tudod Klári néni — mondja — a szomszéd pinceágban van egy jósnő . . . Azt mondják nagyon érdekes dolgokat mond. Ne kérdezzük-e meg mi is tőle, hogy bejönnek-e az oroszok? —Nem bánom, gyerünk. (Az ember itt úgysem tud az idejével mit kezdeni, másrészt meg az ismeretlen rémségekkel, fenyegető i veszélyekkel telített bizonytalan helyzet, mindenkit hajlamossá ítész a babonára.) — Várj meg Mária, szólok Károly bácsinak is. ! El is indulunk a jósnőhöz hárman. — Én nem jósolok, — mondja a nő nagy meglepetésünkre, I mikor odaérve megkérjük. Egyszerű, középkorú debreceni asz­­, szony. Elibünk tesz egy az ABC betűsoraival körülírt papírkoron­got, melynek közepére egy húszfillérest helyez. — Most gondoljon erősen asszonyom valamire — fordul hoz­zám. Tegye rá egy ujját a húszfilléres közepébe s ha bármely kis médiumitás van önben, a húszfilléres meg fog indulni s kibetűzi kí­vánságainak teljesedését, vagy nem teljesedését. — Hopp, hiszen ez valami spiritiszta, vagy szellemidéző — nézek rá érdeklődve. Olvastam ugyanis néhány könyvet, folyó­iratot ebből a tárgykörből. Ezek részben tudományos, részben ál­tudományos, vagy egyenesen népi alapon fejtegetve ezeknek a még ma is eldöntetlen súlyú kérdéseknek mindenféle magyará­zatokat ad, de olyanokat is, amelyek egyenesen pellengére állítják a spiritisztákat sarlatánoknak bélyegezve őket. Hátha éppen most és nekem sikerül meggyőződést szerezni, hogy valóban szélhámos­ság-e hiszékeny és gyenge idegzetű emberek akaratgyengeségé­nek a kihasználására, vagy valóban van benne komoly hitre, meg­gondolásra való alap. Szótfogadtam az asszonynak és rátettem ujjamat a húszfillé­resre, majd erősen gondoltam egy dologra. Ugyan mire is gon­dolhat 1944 novemberében egy magyar asszony, akinek két na­­gyonis közeli hozzátartozója van a fronton? Tehát erősen koncentrált figyelemmel gondolok arra. hogy be­jönnek-e az oroszok vagy megnyerjük-e a háborút ( l) Ebben a gon­dolatkörben persze az is bennefoglaltatik, hogy hazajönnek-e az enyémek a frontról? (Ilyet is csak a görcsös és közveszélyes op­timizmus őrületében gondolhat, remélhet Magyarországon bárki is 1944 novemberében.) Ezek az abszurd és naiv gondolatok vál­takoznak agyamban akkor, amikor már mindannyian tudjuk a Tisza és Duna vonalának áttörését. Már itt vannak a városunk ha­tárában puskalövésnyire. Igen ám, — fűzöm tovább gondolatai­mat, de még a németek is itt vannak. Ezek a gondolatok kerge­­tőznek agyamban állandóan, míg ujjam a húszfilléresen nyugszik a papírkorong közepén. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom