Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-02-22 / 20. szám

VIII. 20. szám, 1958 február 22., szombat KANADAI KANADAI MAGYARSÁG Ä SZILVÁSSY LÁSZLÓ : 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Fölhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívís, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre al­­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. Torontoi Magyar Színház Hosszú, gondos előkészítő munka után elérkezett a február nyol­cadikára meghirdetett SZINÉSZBÁL napja. Ez összetett farsangi est első felét képező nagyszabású kabarémüsor pontosan félnyolc óra­kor kezdődött. Általában tapasztalhatta Toronto magyarsága, hogy a múlt káros szokásától eltérően a MAGYAR SZÍNHÁZ előadásait pontosan kezdi. A műsor keretében olyan erők léptek fel, kiknek teljesítmé nyét eddig nem élvezhette a közönség. így az énekszámokban ha­talmas sikerrel mutatkozott be Kovács Antal operaénekes, kit ének száma után percekig ünnepelt a közönség. De semmivel sem ma radt mögötte Kántor Erzsiké sem, kellemes szopránja kitünően égé szítette ki a műsort. Az est folyamán vendégszerepeit Emhecht Miklós, tréfáival harsogó derűt váltott ki a közönségből. Termé­szetesen az est többi szereplője, mint Marczy Liza, Korodini Ferenc, Homolya Kriszti, Kertész Sándor, Strausz Lajos, kik az eddigi elő­adások után már dédelgetett kedvenceivé váltak a torontoi közön ségnek brilliáns szereplésükkel csak öregbítették eddigi sikereiket. Az énekszámokat a színház teljes zenekara kísérte, ezenkívül ön álló zeneszámokkal tarkították a műsort. Nem lenne teljes e beszámoló, ha nem tennénk említést Palo­­tay Istvánról a budapesti NEMZETI SZÍNHÁZ volt tagjáról, ki mes­terien vezette le a műsort és tartott élő kapcsolatot a nézőtér és a színpad között. E kiváló színművész a közeljövőben kitűnő szerep­ben mutatkozik majd be a közönségnek és válik nagyon érté­kes tagjává a Torontoi Magyar Színháznak. Az élvezetes műsor végén került sor a nagyszabású tárgysors­játékra. E sorsolást Kertész Sándor tréfákkal fűszerezve vezette le és mindvégig felcsigázva tudta tartani a közönség érdeklődését. Negyven értékes tárgy talált gazdára és negyven szerencsés nyerő kapta vissza belépőjegyének értékét, vagy annak többszörösét. A színház vezetősége ezúton mond hálás köszönetét Détári cipész­mesternek, Horváth József dohánygyárosnak, Farkas plasztikgyá­rosnak, Gauder Pál szabómesternek, Irén fodrászszalon tulajdono­sának és azoknak a kedves színházpártolóknak, kik az értékes nye­reménytárgyakat adományozták. Alig adta át Kertész Sándor boldog tulajdonosának a főnyere­ményt; Détári cipőszalon utalványát egy méret után készített férfi­cipőre, amikor már felzendült a bálteremben a talpalávaló zene és megkezdődött a voltaképeni színészbál. A hangulat mind jobban a tetőfokára hágott és úgy a táncosok, mind a vigan poharazók ki­tünően mulattak. Szépség- és táncversenyek tették élvezetessé a tánc szüneteit. Fogytak a jobbnál jobb italok és ezzel párhuzamosan emelkedett a hangulat. Az idő repült és a közönség szomorúan vette tudomásul e kitűnő est befejezését jelentő zárórát. A bál rende zősége mindent elkövetett, hogy egy felejthetetlen estét szerezzen a színházat támogató magyar közönségnek. A színház vezetősége ezúton mond köszönetét Bukovits Ete1 kának. Molnár Erzsébetnek, Korodini Ferencnének, Zahár Gyulá­nak, Kertész Alicének és leányának, Makky Juditnak, Monostory Zoltánnak, Hargittay Gyulának, Gulyás Péternek és mindazoknak, kiknek lelkes, odaadó munkája tette lehetővé a siker megszüle­tését. A Torontoi Magyar Színház vezetősége nyomatékosan fel­hívja a figyelmet arra, hogy a torontoi magyarság széles rétegé­nek határozott kérésére reprizként műsorra tűzte február hó 21-én, pénteken este 8 órai kezdettel a "Gül Babát" és a magyar fiatal­ságra való tekintettel február hó 22-én, szombaton délután 4 órai kezdettel a "Mágnás Miskát". Az előadások színhelye a 191 Lippin­­cott St. alatti színházterem. A jegyek elővételben máris kaphatók a már megszokott elővételi helyeken és a színházi irodában 308 Hu­ron St. alatt délelőtt 10 órától este 10 óráig. Telefon: WA. 3-9231. Előzetes híradásként közöljük, hogy hatalmas előkészületek történnek arra nézve, hogy nemzeti ünnepünk alkalmával március hó 15-én szobaton, valamelyik nagy színházteremben, számozott helyekkel gyönyörű díszletekkel és ruhákban, 20—25 szereplőve1 színrehozzák a "JÁNOS VITÉZT". Ahogy a termet lekötötték azonnal részletes információt kap a torontoi magyarság valameny­­nyi újságban, rádióban és plakátokon. A színház vezetősége ez­úton is kéri a magyarságot figyelje az újságokat és a magyar rá­dió-adásokat és ha eljön az ideje, mielőbb biztosítsa helyét erre az egészen kivételes alkalomra. Keresztes Nagy András Olvasgatok, tanulgatok Egy másik világból A tiltott miitétek “államosítása” Mint emlékezetes, az 1950-es években nagy “nép-j szaporítási kampány” folyt Magyarországon, "asszony­nak szülni kötelesség, leány-, nak dicsőség” jelszóval. Most arról .értesültünk, hogy a csapnivaló gazdasági helyzet, a gyógyszer és egyéb hiányok következtében az egészségügyi minisztérium nyiltan bejelentette, hogy:! amennyiben az asszonyok úgy kívánják, állami kórhá-j zakban és állami orvosok el­végzik a “tiltott műtétet”. | Újabb lépés a “szocializ­mus kiteljesedése” felé! ' Könyvbujó természetű ember vagyok, ha időm van elolvasok minden elolvasható írás­művet, tekintet nélkül arra, hogy ki, mikor, hogyan és miért írta. Főleg a régi dolgokat kedvelem, mert sehol annyi szépet, jót és okosat nem lehet találni, mint a régi írások­ban. Ha valahol régi könyvet fedezek fel, kerül amibe kerül alapon mindent elkövetek, hogy megszerezzem, ha máskép nem megy, kölcsönkérés útján és betüről-betűre kita­nulmányozom a benne megbúvó összes ki­tanulmányozni valókat. Elég vegyes művelt­séget sikerült így összehalmoznom magam­ban az elmúlt évtizedek folyamán, olykor magam is csodálkozom rajta, hogy a fenébe lehetek olyan tájékozott bizonyos dolgokban, mint amilyen vagyok. Példának okáéit, — ezt persze nem hen­cegésből mondom — tudom, hogy az „Angol hősök pantheonja” című könyvet mindössze 100 példányban nyomták 1832-ben és egy ideig a világ legnagyobb könyvének tartot­ták, mivel négy öl széles és két öl hosszú volt. Tudom továbbá azt is, hogy a „kukac” néven közismert földi giliszta, ha kettévág­ják nem pusztul el, hanem a két rész önálló­sítva magát tovább él, sőt azt is tudom, hogy Poitiers francia városkában találhatók a vi­lág legjobb dominó-játékosai. Szóval, mint láthatják kedves olvasóim, elképesztő mű­veltségnek örvendek és minden reményem megvan rá, hogyha majd egykor elhunyok és visszaadom lelkem a Teremtőmnek, minden bizonnyal kitömnek és kiállítanak az Onta­­rioi Múzeumban. Egy-két jó ismerősömnek az ellen sem lenne semmi kifogása, ha ezt a műveletet már most megejtenék velem. Sajnos lehetet­len, mert a kanadai törvények mindenféle tömést tiltanak, amelyeket élő állatokon hajtanak végre, legyen az liba, kacsa, vagy költő, esetleg író. Annál jobban meglepődtem, mikor a mi­nap kezembe került egy roppant biztató külsejű könyv : a „Lidércz-kalendárium” 1862-ik évfolyama, melyből olyan dolgokat tudtam meg, amelyekről eddig fogalmam sem volt, noha, mint már bátorkodtam meg­említeni, nem vagyok hijjával csodálatos ös­­mereteknek. Már a címlap is biztató volt. Aszongya : „Lidércz Naptár 1862. Történetek, kalandok, bűnesetek, lélekjelenések, tündérregék, cso­dás-tünemények sat. gyűjteménye.” Megvallom őszintén, megrendültem ennyi gyönyörűség hallatára ,és úgy estem neki, mint tót gyerek a puliszkának. Két pofára zabáltam, akarom mondani : két arcra ettem a finomabbnál finomabb történeteket, ös­­mereteim tárházának további feltöltése vé­gett és sikerült is néhány olyan nagyszerű ismerettel gyarapítani már eddig is hézag­mentes tudásomat, hogy na ! Miután nem vagyok irigy természetű em­ber, néhányat elmesélek közülük, hadd csi­szolódjanak kedves olvasóim is a múlt kin­csein. Az első, amit megtudtam az, hogy „egy roppant nagyságú ágyú a minap öntetett New Yorkban. A cső hossza húsz láb, súlya 160.000 angol font; egv-egy töltésre 100 font lőpor kell, a lövedék súlya pedig 750 angol font. Ez ágyűszörny New York védelmére van szánva.” Ha ezt előbb tudom, sok álmatlan éjszaká­tól óvtam volna meg magam az atom-bom­bától való állandó rettegés miatt. Hál4 Isten­nek most már semmi vész. Ha baj lesz, me­gyek New Yorkba az ágyú-szörny árnyéká­ban sütkérezni. Remélem megvan még és jó állapotnak örvend. A jeles könyv igen eredeti egészségügyi tanácsadóval is szolgál, mondhatnám direkt nélkülözhetetlen manapság, mikor annyi mindent össze-vissza zabáinak ... illetőleg esznek az emberek. Benne van pontosan, mit nem szabad enni. Tessék : Kávét ne igyál, mert az méreg : epét támaszt. Tejet ne igyál, mert az megsavasodik benned, elrontja a gyomrod. Csokoládét ne igyál, mert az meg­keményíti a májad. Árpakávét ne igyál, mert az nyálkát támaszt. .. ■ rccoococ -A gyümölcsök közül : Baraczkot ne egyél, mert attól kilel a hideg. Dinnyét ne egyél, mert attól kholerát kapsz. Epret ne egyél, mert az görcsöket támaszt. Almának hagyj békét, mert az keresztül hűt. Körtét enni nem jó, mert acidum van benne. Meggyet ne bántsd, vagyon annak magjában acidum bo­­russicum, — a többit pedig csak főve kós­told, mert állatok számára rendeltetett min­den, ami nyers. Vajon mit szólnak ehhez a bicsérdisták ? Ha figyeltek kedves férfi olvasóim, ész­­revehettétek, hogy a szőlőről szó sincs. Az tehát az egészséges gyümölcsök közé tarto­zik, miután azonban csak „főve” szabad kós­tolni, meg kell várni, míg kiforr és csak az­után szopogatni. Minden fajtája egészséges, akár rizling, akár kadarka. Namármost. Ami a munkát illeti, igen megszívlelendő tanácsok vannak : „Sokat ne dolgozz, mert az fogyasztja az életerőt. Ülni nem jó, mert abból aranyér támad. A kerti munkában megizzadsz, ne cselekedd. (Landscapegardenerek figye­lem!) Az olvasás főfájást okoz, hagyd abba ! (Azt hiszem ez egy olyan paragrafus, ame­lyet a magyar emigráció úgynevezett „kul­­tur”-rétege minden különösebb nehézség nélkül kultivál ma is. A szerk.) Délben pedig : „Levest ne egyél, mert el­veszi a gyomor rugékonyságát ! Húsfélét ne egyél, mert az bővérűséget okoz. Spárgát ne egyél, mert az hevit nagyon. Savanyut ne egyél, mert az ingerel. Édeset ne egyél, mert ellágyít. Tésztát ne egyél, mert az dugulást okoz. Babot, borsót ne végy magadhoz, mert azok felpuffasztanak. Zsírost ne egyél, mert attól kilel a hideg. Halat ne egyél, mert at­tól skorbutot kapsz. Vizet étel közben, pá­linkát pedig se előtte, se utána ne illessz magadba. (Mint látjuk a borról itt sem esik szó. Azt nyugodtan ebédelhet az ember.) Délutáni tanácsok : „Dolog után ne láss, mert az gátolja az emésztés folyamatát Le ne feküdj, mert az háj at növeszt. Társa­ságba ne menj, mert megtalálnak haragí­tani és elönt az epe. Beteget, gyermekágyas asszonyt ne látogass, mert elkapod a bajt ! No és mi a teendő este : Ne vacsorálj ! (úgyis eleget ettél egész nap). Mikor lefek­szel, teljes nyugalomba merülj, sem a ma­gad, se más bajával ne törődj ! Lefekvén, a gyertyát ne fújd el, mert attól megüthet a guta. Virág ne legyen éjjel a szobádban, mert megfulladhatsz tőle. Ablakod nyitva ne maradjon, mert torokgyíkot kaphatsz. Zárt ablaknál ne aludj, mert a fáradt levegő­ben tönkremegy a tüdőd. jMikor alszol ügyelj, hogy hányát ne feküdj, mert megfájdul a fejed. Oldalt se feküggyél, mert szívszorulást kapsz. Ne horkolj, mert romlanak a lélegző műszereid. Végre pedig iparkodjál nem ál­modni rosszat, mert az zavarja a rendes vérkeringést ! Szóval ennyi az egész. Aki pontosan be­tartja az utasításokat, az nyugodt lehet, hosszú életű lesz a földön, már természete­sen akkor : „ha nem ásít és nem nyújtóz­kodik, mert valami ér megszakadhat benne imitt-amott.” A legutolsó jótanács nagyon fontos, nem győzöm eléggé mindenki szives figyelmébe ajánlani : „Tyúkszemet ne apríts, mert be­levágsz, rákot kapsz és elpatkolsz!” Az pedig kellemetlen. Egyébként azt is megtudtam a „Lidércz- Naptár”-ból, hogy Rudolf trónörökös, aki akkor négy esztendős volt, imigyen szerepelt a császári ház nyilvántartásában : Rudolf (Ferencz, Károly, József), császári korona­­herczeg és ausztriai főherceg, az arany gyapjas rend vitéze és a 19. számú gyalog­ezred tulajdonosa stb. született 1858 augusz­tus 24-én. Katonaidejébe, — minden valószínűség szerint — a bilin töltött időt duplán számí­tották. Melyhez hasonló jókat kívánok. Mit ir a Pravda ? Nagy dorgatorium Moszkvában VAKARÓDZIK A PÉNZÜGYMINISZTER A Pravda február 2-i száma közli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, valamint a Szovjetunió Minisztereinek Tanácsa szigorú dörgedelmét a pénzügyi szervek felé, mert a "pénz­­tárgysorsjáték terjesztésénél megsértették az önkéntesség elvét". Moszkva egyes kerületeiben néhány vállalat és intézmény vezetősé­ge egyszerűen a munkabéralap egy bizonyos százalékát levonta az alkalmazottak fizetéséből és sorsjegyeket adott nekik érte. Ponto­san úgy jártak el, ahogy budapesti cselédjeik a "békekölcsönöket" adminisztrálták. Azt írja a központi urákulum, hogy a Moszkvai Pénzügyigaz­gatóság bürokratikusán járt el, amikor eltűrte, hogy a vállalatok és intézmények vezetői megsértsék az önkéntesség elvét. A Szovjet­unió .valamint az Orosz Szocialista Szövetséges Szovjet Köztársaság Pénzügyminisztériumai nem látták el kellő instrukciókkal a Pénz­ügyigazgatóságot és ennek folytán, ahelyett, hogy kellő felvilágosító munka után a sorsjegyeket a közönség széles rétegének eladták vol­na, egyszerűen rákényszerítették a megvásárlást a dolgozókra. A Központi Bizottság és a Minisztertanács tehát: 1. Helytelennek minősíti a sorsjegyek elhelyezésének eddigi gyakorlatát. 2. Megfedi I. I. Fagyejev orosz pénzügyminisztert és V. J. Mi­­helyevt, a Moszkvai Pénzügyigazgatóság vezetőjét, amiért meg­tűrték, hogy a sorsjegyekkel kapcsolatosan a kormány utasításaival ellentétes gyakorlatot folytassanak az alsóbb szervek. 3. Megbélyegzi V. F. Garbuzov-t, a szovjet helyettes pénzügy­­minisztert, aki elmulasztotta az ellenőrzést. 4. És végül utasítja az összes pártszervezeteket, tanácsokat és pénzügyi szerveket, hogy a jövőben a sorsjegyek árusítását az ön­kéntesség elvének szigorú betartásával intézzék. A Pravdának e feltűnő helyen közölt híradásából arra követ­keztetünk, hogy az orosz nép körében nagy lehetett az elkesere­dettség, hogy a békekölcsön, tagdíj, szakszervezeti díj, újságelő­fizetés és egyéb kényszerlevonások után még sorsjegyet is sóznak a nyakukba. Erre régi és bevált recept szerint a felsőbb szervek az alsóbbakra hárítják a felelősséget, mert hiszen a központi bizott­ság sohasem tévedhet, legfeljebb azok az alárendeltek, akik az ö parancsaikat végrehajtják. Egy percig sem vitás, hogy a szovjet sorsjáték nyereményeit éppúgy élenjáró párttagok és élmunkások, MDV-isták és munka­hősök között osztják szét, mintahogy a magyar békekölcsön nyere­ményeit is nem a sors döntése, hanem a pártbizottságok vélemé­nyezése alapján osztották ki. Bravó Központi Bizottság, jól dolgoz­tok, csak így tovább. p. A. «oooooooQOQOooeQooccooQoeoQQQea PESTI VICC A VÍZHIÁNY IDEJÉBŐL Bemegy valaki az esz­presszóba és kávét kér. — Nincs ! — hangzik a szomorú válasz. *— Miért ? — Nincs víz ! Az illető gondolkozik. — Kérem szépen, hozott vízből tudnának csinálni két i duplát ? CSINÁLJON SAJÁTMAGA, alig féláron, ILLATOS, SZÍNES MOSÓSZAPPANT ! Kérje a ‘Scent ‘N’ Color” csomagot. CSAK é Nem kell igazolni a Ha GILLETT LUG-lug vásárlását. ból készít szappant, ke­verje bele ezt a “Scent ‘N' Color” sűrített kivonatot. Illatos mosdószappan lesz az eredmény. \ álassza ki kedvelt illatát: jázmin, rózsa, orgona, levendula. Egy üveg emg a Gillett Lye-dobozzal készített szappan mennyiséghez. MÉG MA ADJA POSTÁRA ! STANDARD BRANDS LIMITED,”] 550 Sherbrooke W. Montreal Minden “Scent ‘N’ Color” csomagért mellékelek 25 | í'-et. Küldjék a megjelölt illatot használati utasítással. 1 jázmin........rózsa .........orgona ... levendula j NÉV CÍM I___. «L-I77 MENEKÜLÉS A FOGHÁZBÓL Kommunista lapok írják, a Washington Postot jelölve meg forrásul, hogy egy ame­rikai fogházban a fogház-lelkész beszédének ez volt a tárgya : Hogyan menekülhetünk meg ? A derék lelkész ugyan az ördög kar­maira gondolt — folytatja tovább gúnyosan a kommunista lap —, de hallgatói máskép­pen fogták fel intelmeit és még aznap éjjel heten szöktek meg a fogházból. Ez egy valódi szovjet hír, egy csapással ütni az egyházra és Amerikára. A FORDÍTOTTAK KLUBJA Chicagóban már régóta működik a „For­dítottak Klubja”, — olvassuk a Keletma­­! g.varországban. Tagjai mindent fordítva csi­nálnak. Ha például belépnek valahová, azt 1 mondják : "Viszontlátásra !” Kabátjukat baloldalt gombolják be és ebédnél a tésztá­val kezdik és a levest eszik meg utoljára. Újabban elhatározták, hogy ha meghalnak, fordítva fektetik magukat a koporsóba. A kommunizmusnak már koporsón jár az esze.---------------------------o--------------------------­NEW YORKI SZÍNHÁZAK A Népakaratban olvassuk, hogy az egyik New York-i színházban kicserélték a zene­kari ülés első öt sorának zsöllyéit. Helyükre díványokat tettek. Ezenkívül az igazgatóság a nézők számára kényelmes papucsokat bo­­csájt rendelkezésére . Kérjük kedves előfizetőinket, hogy címválto­zásuk esetén az előző elmüket is közöljék ki­adók -va la Ilink k al.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom