Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)
1958-02-15 / 18. szám
Vili. 18. szám, 1958 február 15., szombat KANADAI MAGYARSÁG HÚSVÉTI ÉS NYÁRI TÁRSASUTAZÁS MAGYARORSZÁGRA Indulás New Yorkból március 26-án a "LIBERTÉ" francia luxushajón és augusztus 30-án az "AROSA SUN" luxushajó turistaosztályán A hajójegy ára New Yorktól vagy Quebectől és vissza beleszámítva egy napi párizsi szálloda költséget és 4 heti Magyarországi tartózkodást alapul véve. melyben bent foglaltatik 14 napi szállodai tartózkodás 3-szori étkezéssel (a Palace, Astoria vagy Béke szállóban, két személy egy szobában). 695 DOLLÁR Jelentkezési határidő a húsvéti utazásra, február 10, a nyári utazásra április 30. Hosszabb Magyarországi tartózkodás (maximum 3 havi) is intézhető. Bővebb felvilágosításért forduljon saját utazási irodájához vagy LUCAS AND KING LIMITED, TRAVEL SERVICE 79 KING STREET, WEST, HAMILTON, ONT. TEL.: JA. 2 9257 GYÓGYSZER, PÉNZ, IKK A VÁMMENTES csomagok küldése az óhazába. Hivatalos megrendelő hely: LADÁNYI ZOLTÁN 808 Palmerston Ave., Toronto Tel.: LE. 4-1347 Fordítások, morgicsok vétele és eladása. HALLGASSA EURÓPÁT NÉMET RÁDIÓVAL • 1 évi jótállás • Könnyű fizetési feltételek RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JAVÍTÁS Gyors — jó — olcsó szolgálat FRED STEINER J4Q COLLEGE ST., TORONTO. 4l0 6 ház a Bathursttól Keletre Rádiót és televiziót garanciával javítunk. i ♦ ♦ ♦ V I 1 * I 1 ♦ ♦ ♦ Á LELKI PROBLÉMÁK Az örökélet és az isteni gondviselés rejtélyeit ismerteti meg velünk a „Budapesti Szellem Búvárok" kiadásában megjelent, erkölcs nemesitő müvek. E könyvekből nagy gonddal összeállított könyvtárunkból az őszinte érdeklődőknek ingyen küldünk, megvenni semmit nem kell. Könyvjegyzékért írjon az alanti cimre : JOHN LANCSA, 705 Moy Ave., Windsor, Ont. A NOSZTY FIÚ ESETE TÓTH MARIVAL IRTA: MIKSZÁTH KÁLMÁN n WA. 1-5831 MAGYAR KÖNYVEK Szépirodalmi, ismeretterjesztő és tudományos szakkönyvek szótárak, nyelvtanok. CONTINENTAL BOOK SHOP Tulajdonos: E. Schulz. 463 Spadina Ave. Toronto, Ont. Canada. Telefon: WA. 2-6828 Kérje nagyválasztékú könyvjegyzékünket, ingyen küldjük Herendi porcellán kapható * Igazi óhazai hentesárút, > minden időben friss húst, i J fűszer és csemege árut i Europa Butcher \ magyar üzletben vásároljon \ 628 COLLEGE ST., í Tel.: LE. 5-6242 í TORONTO Mielőtt AUTÓT VÁSÁROL hívjon szakembert, BARTHA BÉLA a kiváló autószerelő ingyen szolgál szaktanáccsal. 491 PALMERSTON BLD. Torontó. Tel: LE. 5-5453 (Este 6 után 14 és 18 karátos európai karika-, gyémánt- és brilliánsgyűrük, világmárkás órák részletre is. TIME JEWELLERS ékszer, óra és optikai tárgyak szaküzletében. 776 Yonge St. Toronto, WA. 4-7829 Magyar üzlet 1 Mindennemű hentes, mészáros és fűszerárut Tóbiástól 482 Queen St. W., Torontó Telefon: EM. 8-1255 VIRÁGOT minden alkalomra LOTUS virágüzletben vásároljunk 802 BATHURST ST. (Bloor sarkán) Tel.: LE. 3-3884 NMIRMI***** NM» MAGYAR GYÓGYSZERÉSZ SZENDROVITS LÁSZLÓ, a WEINSTEIN GYÓGYSZERTÁRBAN i Polio vaeclnát, Ázsiai flu vaccinit, Vasolastint, Irgapyrint és ai összes vitaminokat légipostán a rendelések napján, teljes garanciával adjuk fel. Minden európai és magyarországi receptet elkészítünk. Állandóan kapható ' Karil és az összes magyar gyógyszerek. Mielőtt feladja a gyógyszert érdeklődjön az árak felől telefonon, vagy levélben. A város területén telefonrendelését díjmentesen szállítjuk házhoz. 326 COLLEGE STREET TELEFON. WA. 2-4145 Magyar-angol műszaki szótár Uj kiadású Országh-féle nagy angol-magyar kéziszótár Műszaki könyvek. Egyéb tu-, kományos, ismeretterjesztő és szórakoztató könyvek Pannónia Books 179 COLLEGE ST. TORONTO. Telefon : WA. 3-1497 16. FOLYTATÁS. — De ha te ilyen ravasz vagy, Bubenyik, akkor én egy fogas kérdést intézek hozzád. Az apósomnak kétezer forintot kel/ küldenem, még pedig mindjárt holnap, azután nekem is szükségem van egy-két ezer forintra az installációhoz, adj hamar tanácsot, honnan szerezzem meg? — Vegyen föl a takarékpénztártól. — Ott már kimerítettem a hitelemet. •— Úgy ám, de felfrissült azóta. — Mitől? — Hát a prágai örökség kutya? — kérdezte Bubenyik, kedveskedően pislogva. —Nem kutya, — felelt a báró. -— Hanem a kutyák kezén van, Bubenyik. Prókátorok kezén. Pör alatt. Bubenyik erre sem jött zavarba. — Próbáljunk a vogyinai zsidótól kérni, van annak elég. — No, az nekem is eszembe jutott, csakhogy már két év előtt. Azóta mindig azt csinálom, de már nem lehet többé. — Akkor azután nincs más hátra, -— vélte Bubenyik, — öszsze kell hívni a főkötő-őröket. Kopereczky fölszisszent ettől a szótól, mint akit a kígyó csípett meg. — A főkötő-őröket? — dadogta és szemei kitágultak a rémülettől. — Nem, nem. Bubenyik. Múljék el tőlem ez a keserű pohár. Gyengék az idegeim, nem bírom a nősírást. Isten úgy segéljen, nem bírom meg. — Pelig más mód nem igen van . .. Kopereczky dühösen száguldott fel s alá a szobában, egyszer megállt Maiinka előtt s felsóhajtott: "Inkább lopnám azt a pénzt, inkább lopnám, majd megint végigmérte a szobát vagy négyszer és agyoncsapott a tenyerével egy pókot a falon, mely játszi kedvvel ereszkedett alá mennyezeti hálójából egy finom szálon, azután tompa, sötét hangon egyezett bele mindenbe.-— Hát csak csináld meg, Bubenyik, de úgy, hogy minél kevesebb bajom legyen. Vigyázz, Bubenyik! Úgy csináld, hogy meg ne öljenek. HATODIK FEJEZET (Egy ravasz komornyik cselvetése.) Maiinka valami különöset sejtett. Élénk képzelőtehetsége csudálatos módon színezte ki e titokzatosnak látszó útját a pénzszerzésnek. Lekiismerete megmozdulni készült. Itt most valami rendkívüli történik. Meglehet bűntény, de bizonyosan valami borzasztó. Csak legalább azt tudná, mik azok a főkötő-őrök. Pedig igen egyszerű volt a dolog. A Kopereczky-családra egy ereklye maradt az Anjou-királyok korából, egy főkötő vagy amint abban az időben nevezték magyarul, csepesz, melyet állítólag a Kopereczkyek egyik ősanyja, született Omode Orsolya azon udvari szertartás alkalmával viselt, midőn Róbert Károly királyunk kis fiát, Lajost, a szent keresztvízre tartotta. E komaságnak a fényéből táplálkozott a Kopereczky-család hiúsága századokon át egész máig, annál is inkább, mert a keresztgyerekből lett a legnagyobb magyar király. Rossz nyelvek ugyan azt állítják, hogy Kopereczkyné nem a Lajos gyermeknek volt a keresztanyja, hanem csak az Endréé, aki aztán a Nápolyi Johanna gonosz körmei közé került. Hanem iszen ez is valami még, csakhogy még rosszabb nyelvek ezt se hiszik. Hogy azt mondják, mese az egész. És hogy a Kopereczkyek még abban az időben majmok voltak Borneóban és a fákon laktak, nemhogy a visegrádi királyi palotában hivalkodhattak volna. Bizony most már, annyi idő múltán, nehéz eldönteni, ott volt-e, nem volt-e ott Orsolya asszony, hanem a főkötő és az adósság, a mibe állítólag akkor verte magát a Kopereczky-család, színvalóság. A főkötő megvan mai napig is, még pedig Krapecen van, a kastély úgynevezett kék szobájában, egy három lakattal elzárt nehéz vasládában. Kétségtelen, hogy a főkötő szövetje most már nem sokat érhet, a fazonja is meglehetősen kimehetett a divatból azóta, Vilmácska, tudom, nem tenné a fejére száz forintért sem, ha tudna is róla, de nem tud, mert a főkötő létezése családi titok, a "végső forrás", mivelhogy a főkötőn azon a bizonyos keresztelési napon húsz darab szurokfekete színű keleti gyöngy pompázott, melyekből kettőt Kopereczky Márton Mátyás király fiatal nejének, ama bizonyos Podjebrád-kisasszonynak ajándékozott, akit a király Trencsénben vett át a követektől. Kettőt Kopereczky István adott oda 1573-ban Thurzó Borbálának egy csókért. (De lett abból kettő is.) Három a mohácsi csatában elesett Kopereczky Gábor kalpagforgóján pusztult el. Elvitték a törökök s a török kincstártól valami módon az angolokhoz került (hiszen ami érték, minden oda kerül végezetül) és ezidőszerint az angol korona gyöngyei közt foglal helyet. Most már csak tizenhárom gyöngy maradt a főkötőn. Mindenféle nagy szerencsétlenségek kezdtek a családdal történni. Eszéhez nyúlt erre Kopereczky Kristóf, hogy ezt a tizenhármas-szám okozza s 1715-ben a gyöngyökből négyet eladott Koháry-grófnak, két rongyos falut kapván értök: Cságrág-Varbókot Hont megyében és még egy pusztát Trencsénben, a Cserna-Perlát (Fekete gyöngyöt), azonfelül ezerötszáz váltó forintokat. A megmaradt kilenc gyöngy mint fiúról-fiúra származott örökség, ami Izraelünk apjának a kezén volt s ő mint fiatal gárdista, Bécsben kettőből fülbevalót csináltatott a híres énekesnőnek, Fligori Matildnak, aki bevallott szeretője volt a császárvárosban. Nagy szoknyahős lehetett különben. Egy harmadik gyöngyöt később duhaj mulatság alkalmával a rajeci fürdőben, mint egykor Cleopatra, borban olvasztott fel s megitta a szép Mottesiczky Klára egészségéért, akit ez annyira meghatott, hogy utána szaladt a megmaradt hat gyöngynek, vagyis a felesége lett. (Folytatjuk)-ZALAY JEROMOS: IGAZSÁGOK KÖZÉPEURÓPA KÖRÜL Vásároljon Remington TÁSKAIRÓGÉPET Az Öné lehet: $1.00 lefizetéssel és $1.00 heti törlesztéssel. Hívja : Szathmáry Károly-t WA. 1-1593 Ki lakásán felkeresi. Vidékiek írjanak: 107 Gloucester St. Toronto 5 MEG FOG TANULNI ANGOLUL Dr. Magyar László nyelvésztanár GRAMOFON-lemezes NYELVKÖNYVÉBŐL Befektetése sokszorosan visszatéríti. Tegye el címünket: K ELEK ZOLTÁN 740 KENNEDY RD. TORONTO 13., ONT. TELEFON: PL. 5-1831 mm i minim tmimmmmmi um Tud Ön németül? Akkor olvassa a ’i -i**-T0R0NT0ER ZEITUNG OT ^ Kanada vezető németnyelvű lapját ! A kiadóhivatal címe: 410 Bloor St. W., Toronto. Telefon: WA. 3-1884 u. WA. 3-1303 ^■^y^Y^V/llVtfV^A^AiAAÄÄAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAA» HOGYAN ELŐZHETI MEG AZ INFLUENZÁT? Az Ön orvossága a fokhagyma ! Évszázadok óta, millió és millió ember használta a fokhagymát egészségügyi szempontból. A fokhagyma természetes fertőtlenítő gyógyszer, mely megtisztítja a vért a benne keringő ártalmas anyagoktól. Igen sok ember dicsérte érelmeszesedés és reuma ellenes hatásé' enyhülést ad mindkét betegség esetében. Adams Garlic Pearles a tiszta illóolajat tartalmazza úgy ahogyan azt a fokhagymából kivonták. Ha fáradtnak, gyengének érzi magát. — ha reumától szenved, vegyen egy doboz Adams Garlic Pearles-t (e;tsd: Adams garlik pörlsz) a legközelebbi drogériában. Adams Fokhagymagyöngyoi megóvják a meghűléstől és távnltartják az influenzát. Teljesen szagtalan, íztelen. Vegyen egy dobozzal és meglátja, menynyit segít. VÁSÁRLÁSAINÁL HIVATKOZZON LAPUNKRA —EREDMÉNYT AKAR? HIRDESSEN LAPUNKBAN! Az a törekvés, hogy a magyar-román vitából kizárjuk az érzelmi elemet, úgyszólván lehetetlen. Mindenesetre tudatosan valótlant nem fogunk mondani ebben a vitában, ahol a vádlott Magyarország, aki ellen több mint egy századon át nagyon is lesújtó bűnlajstromot állítottak össze ellenségei, ami ellen hiába való volt minden tiltakozás. A vádakat tökéletes művészettel dobták a világ közvéleményébe, a közönség, amelynek szánták, többnyire örömmel adott nekik hitelt, mert azt gondolta, hogy Magyarország megcsonkítása a saját hazájának is érdeke. Ehhez hozzá kell még adni, hogy a jelszavakat nagyon jól választották meg. A legna- I gyobb hatást érte el az a vád, hogy egy gőgös, ázsiai oligarj chia (kevesek uralma), miután megfosztotta őt földjétől, I elnyom egy latin népet. Főképpen ez volt az a vád, mely a legtöbb ellenséget szerzett azokban a körökben, melyek telve voltak a szabadság eszméjével, de a valóságról édes-keveset tudtak. A mi felfogásunk az, hogy meg kell hallgatnunk a vádat és a védekezést egyaránt, ha páratlanul akarunk ítélkezni. Az ellenfeleket saját szövegeik, bizonyítékaik becsületessége szerint kell megítélni. A történetíró, Krassinski, elintézi a magyar elnyomásra vonatkozó alapnélküli állításokat a múltra nézve. ,,A magyár történelem évkönyvei — mondja — sohse beszélnek a nemzetiségek közötti küzdelmekről, jóllehet ez az ország többször szenvedte az idegen hódítást, sokszor volt kitéve vallási vagy politikai megrázkódtatásoknak : sohse látjuk, hogy valami komoly küzdelem tört volna ki az országot lakó különféle fajok között. (66.) Nem kell azonban azt hinni, hogy a nemzetiségi kérdések jelentkezése idejében valamennyi idegenajkú lakost egyformán foglalkoztatott volna a nemzeti nagyság álma. A román kisebbségek se alkottak határozott, elszánt sereget. A nemzeti ébredés élharcosai csak az egyházi emberek, egyetemi hallgatók, ügyvédek és néhány író volt. Egyesek romantikus idealizmusból, mások, mert ezt a nemzeti mozgalmat ugródeszkának használták, hogy gyorsabban átugorjanak a társadalmi emelkedés fokain, vagy hogy maguknak ügyfeleket szerezzenek. A nagy tömegnek a törekvése abban nyilvánult meg, hogy mentői több földet szerezzen magának. Ennél a kérdésnél kellett őket megnyerni. Mikor a földbirtokos idegen fajhoz tartozik, nagyon könnyű felkelteni ellene az alsóbb osztályok szenvedélyeit : a szegényebb gyűlöletét a gazdag ellen, a földműves éhségét a föld után, a reményt, hogy újabb földeket szerezhet meg valamiféle kisajátítás következtében, az ellenszenvet az urak ellen, akik más nyelven beszélnek. Mindezeknek a kétesjogú érzelmeknek a propagandisták a hazafiság, az elnyomástól való megszabadításnak jólhangzó nevét adják. Igv teremtették meg a román propagandisták a román nép használatára a nemzeti legendát, amely könnyen megragadta az egyszerű nép képzeletét és alkalmas volt au a, hogy még a tömeget is megmozgassa. Az izgatok szerint a románok a római gyarmatosok leszármazottai voltak, de országukat és szabadságukat a magyarok honfoglalása tette tönkre, a magyarok elnyomták és megfosztották őket földjeiktől. Ezek olyan érvek, melyeknek a földműves mindig szívesen igazat ad. Erre a kérdésre visszatérünk majd a Magyar—Román Por című fejezetben. Egyelőre csak azokkal a tényekkel foglalkozunk, amelyek ennek a résznek megértéséhez valóban szükségesek. ,,A magyarok bejövetele előtt, mi románok, Erdélyben szabad emberek voltunk, urai ennek a tartománynak. Az Áipád-ház uralkodása alatt (900—1301) egyenlők voltunk a magyarokkal minden politikai és társadalmi megnyilvánulásban, egyenlők az országgyűléseken és urai voltunk birtokainknak. Az Árpád-ház kihalása és az Anjou-ház uralomraj utása szomorú következményekkel járt a fölmüvelő elemre. Az Anjouk bevezetik a jobbágyságot. (62.) Ennek a kérdésnek hivatalos történetírója Constantinescu Mitita. Eljárása fellázítja maga ellen a valódi történeti módszert. Óvakodik attól, hogy állításainak bizonyságát idézze” (63.) — mondja Székely János. Constantinescu és a román történetírók szerint az 1437—38-as parasztlázadás a román birtokosok földjeiktől való megfosztásának volt a következménye. Az igazság az, hogy ebben az időben egész Európán keresztül, vonult a parasztforradalmak szele. Erre a forradalmi mozgalomra vonatkozó alapvető okmány a parasztok és a nemesek között 1437-ben kötött kolozsmonostori egyezség világosan bizonyítja, hogy a lázadást a szociális elégedetlenség idézte fel. Ebben az okmányban egy szó sincs román nemzetiségi vagy vallási sérelemről. A propagandisták egyszerűen a múltba vetítik a jelenkori ideológia kifejezéseit. Egyébként is a forradalomban résztvett románok száma elég szerény volt. Azokon a vidékeken, ahol a lázadás főképpen lefolyt, nagy részben magyarság lakott. így például a 3.500 kilométernyi területű Torda megyében a Hunyadiak alatt még csak egy román birtokos neve fedezhető fel. , A felkelés indítóokai közt, melyeket a kolozsmonostori hites helytől kiállított okmány elsorol, egy szó sincs, amely azt sejtethetné, hogy a románokat a magyar nemesek „ősi földjeiktől” megfosztották volna, ellenkezőleg, a győztes jobbágyok az „egyességben” többször hivatkoznak a Szent Istvántól kapott, a „szent királyoktól megerősített jogaikra”. Érthető, hogy Constantinescu miért nem idézi forrásait. A román történetírásnak valóságos dogmája hogy a románok elnyomása, alkotmányos jogaiktól való megfosztása ennek a lázadásnak a leverésétől kezdődik. „Nem kell _mozi? luzmpnposo mondja Constantinescu hogy a lazadas utolsó felvonása a magyar nemesek, szászok és a székelyek szövetsége lett a románok ellen, akiket valóságos rabszolgaságra kényszerítettek, amiben 1848-ig meg is maradtak”. (Folytatjuk)
