Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-02-08 / 16. szám

k VIII. 16. szám, 1958 február 8., szombat KANADAI MAGYARSÁG i HÚSVÉTI ÉS NYÁRI ? ? 8 A I y m TÁRSASUTAZÁS MAGYARORSZÁGRA i I II Indulás New Yorkból március 26-án a "LIBERTÉ" francia luxus- á 1 ... 1 * hajón és augusztus 30-án az "AROSA SUN" luxushajó turista- a I Ji A osztályán || A hajójegy ára New Yorktól vagy Quebeetől és vissza bele- ^ |j számítva egy napi párizsi szálloda költséget és 4 heti Magyar- <j N országi tartózkodást alapul véve, melyben bent foglaltatik A a 14 napi szállodai tartózkodás 3-szori étkezéssel (a Palace, p * Astoria vagy Béke szállóban, két személy egy szobában). ¥ i 695 DOLLÁR 1 i I I 1 I f Bővebb felvilágosításért forduljon saját utazási irodájához Jelentkezési határidő a húsvéti utazásra, február 10, a nyári utazásra április 30. Hosszabb Magyarországi tartózkodás (maximum 3 havs) is intézhető. I I § i vagy LUCAS AND KING LIMITED, TRAVEL SERVICE 1 I W/ y A m 79 KING STREET, WEST, HAMILTON, ONT. TEL.: JA. 2 9257 GYÓGYSZER, PÉNZ, IKRA VÁMMENTES csomagok küldése az óhazába. Hivatalos megrendelő hely: LADÁNYI ZOLTÁN 808 Palmerston Ave., Toronto Tel.: LE. 4-1347 Fordítások, morgicsok vétele és eladása. LELKI PROBLÉMÁK Az örökélet és az isteni gond­viselés rejtélyeit ismerteti meg velünk a „Budapesti Szellem Búvárok" kiadásában megje­lent, erkölcs nemesítő művek. E könyvekből nagy gonddal összeállított könyvtárunkból az őszinte érdeklődőknek in­gyen küldünk, megvenni sem­mit nem kell. Könyvjegy­zékért írjon az alanti címre : JOHN LANCSA, 705 Moy Ave., Windsor, Ont. A NOSZTY FIÚ ESETE KTH MÁINÁL IRTA : MIKSZÁTH KÁLMÁN MAGYÁR KÖNYVEK Szépirodalmi, ismeretterjesz­tő és tudományos szakköny­vek szótárak, nyelvtanok. CONTINENTAL BOOK SHOP Tulajdonos: E. Schulz. 463 Spadina Ave. Toronto, Ont. Canada. Telefon: WA. 2-6828 Kérje nagy választékú könyv­­jegyzékünket, ingyen küldjük Herendi porcellán kapható HALLGASSA EURÓPÁT NÉMET RÁDIÓVAL • 1 évi jótállás • Könnyű fizetési feltételek RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JAVÍTÁS Gyors — jó — olcsó szolgálat FRED STEINER yMQ COLLEGE ST„ TORONTO. 410 6 ház a Bathursttól Keletre Rádiót és televíziót garanciával javitunk. WA. 1-5831 14 és 18 karátos európai karika-, gyémánt- és brilliáns­­gyűrük, világmárkás órák részletre is. TIME JEWELLERS ékszer, óra és optikai tárgyak szaküzletében. 776 Yonge St. Toronto, WA. 4-7829 Magyar üzlet ! Igazi óhazai hentesárut, j minden időben friss húst, • fűszer és csemege árút J Europa Butcher! \ magyar üzletben vásároljon J í 628 COLLEGE ST., ! í Tel.: LE. 5-6242 TORONTO • Mielőtt AUTÓT VÁSÁROL hívjon szakembert, BARTHA BÉLA a kiváló autószerelő ingyen szolgál szaktanáccsal. 491 PALMERSTON BLD. Torontó. Tel: LE. 5-5453 (Este 6 után) Mindennemű hentes, mészáros és fűszerárut Tóbiástól 482 Queen St. W., Torontó Telefon: EM. 8-1255 VIRÁGOT minden alkalomra LOTUS virágüzletben vásároljunk 802 BATHURST ST. (Bloor sarkán) Tel.: LE. 3-3884 14. FOLYTATÁS És a nagy brontes ember megjuhászkodva lábujjhegyen ti­pegett el a kis bölcső mellett szobájába, de nem anélkül, hogy vággyal, szeretettel teli pillantást vessen a bölcső belsejébe, hol csipkés vánkosokban, kipirult arcocskákkal aludt a gyermek, sze­mei le voltak húnyva, ajkai körül pajkos amorettek játszadoztak. Szobájában néhány levelet talált, legfelül egyet Bontóvárról, Noszty Pál aláírásával. Ez érdekelte legjobban. "Kedves Izrael I — így szólt a levél. — Egy kis baj van Iz­raelben. A fogadtatás nem lesz olyan, mint reméltük. Ellenfeleink, kik részint az exfőispánhoz ragaszkodtak, részint pedig azok, akik a megyében lakó gróf Topsich Jánost óhajtották volna főispánnak, mindent elkövetnek, hogy a közvéleményt ellened hangolják. El­híresztelték mindenféle bogaraidat s szellemileg, müveltségileg képtelen embernek hirdetnek a főispáni méltóság viselésére. Klikkek szervezkednek, intrikák szövetnek minden vonalon. Hogy mi a céljuk, nem tudom, nem látom; hiszen voltaképpen nem is tehetnek semmit. Mind a mellett szemmel láthatólag dolgoznak s alkalmasint olyan hideg vagy esetleg csúfságos fogadtatást ké­szítenek elő, mely aztán lehetetlenné tegyen. Hogy nyomást gya­korolnak embereinkre, az világos. A fogadtatásodnál szerepet vállalt egyének egyenkint kezdenek visszahúzódni, egyiknek a lábán tályog támad, amely miatt nem húzhat csizmát s nem me­het elédbe a küldöttséggel, a másiknak epekövei vannak, otthon kell ülnie, lemond a bankett-rendezésről. Egy harmadik egysze­rűen azért lépett ki a funkcionáriusok közül, hogy azt mondja, ő nem tud tótul, hát mi keressen a főispán környezetében? Ezt a maliciózus kutyát, bizonyos Weszelyi Tamást, jó lesz visszaha­rapni, el ne felejtsd. Szóval, úgy ítélem meg a helyzetet, hogy nekünk is tenni kell valamit, egy kis ellengőzt kifejteni. Hiszen te tudod, hogy megy az ilyen, okos ember vagy (már mi sze­rintünk), tudod, hogy ehhez pénz kell. Azért hát haladéktalanul küldj biztos ember által kétezer bikát. Szívesen költenék a maga­méból, de nekem most nincs. Ami pénzt magammal hoztam, el­vesztettem. Itt még a kártyajárás is helyi érdekű — azaz, a hely­beliek nyernek. Csókold meg helyettem Vilmát és a kis unoká­­kámat, stb." Kopereczkyt kifárasztotta az olvasás (az öreg Nosztynak hallatlan rossz írása volt), homlokán csurgott a verejték a betűk találgatásától is, de a kitalált tartalomtól még inkább, mikor le­csapta a levelet s véletlenül az átellenes tükörbe esett pillantása, meglátván abban elszontyolodott ábrázatát, ökleivel fenyegette meg a saját énjét: "Hát kellett ez neked, te mamlasz?" S ehhez még vagy három más névtelen levél járult, ugyan­csak Bontóvárról, mindenféle gúnyolódással, fenyegetéssel, hogy a megyébe ne próbálja a lábát betenni, mert így meg amúgy jár. "Szép zabtermésed volt az idén, Kopereczky, — végzi az egyik névtelen 'jóakaró' — maradj te csak otthon a jászolnál." Elfutotta szemeit a vér. Az ajtóhoz rohant, leszaladt a lép­csőkön az előcsarnokba. "Bubenyik!" — kiáltá dühösen. 5O00QOK0W00D000S0OS0» MAGYAR GYÓGYSZERÉSZ SZENDROVITS LÁSZLÓ, WEINSTEIN GYÓGYSZERTÁRBAN Polio vaccinát, Aniai flu vaccinii, Vasolastint, Irgapyrint és ai össxes vitami­nokat légipostén a rendelések napján, teljes garanciával adjuk fel. Minden európai és magyarországi receptet elkészítünk. Állandóan kapható Karil és az összes magyar gyógyszerek. Mielőtt feladja a gyógyszert érdek­lődjön az érák felől telefonon, vagy levélben. A város területén telefonrendelését díjmentesen szállítjuk házhoz. 326 COLLEGE STREET TELEFON. WA. 2-4145 tlllllllllllllllllllll iimiiHiiHifflimra Újra kapható a nagy Országh : ANGOL-MAGYAR SZÓTÁR Olcsó és jó nyelvtankönyvek Műszaki, orvosi, mezőgazda­­sági, művészeti szakkönyvek. Szórakoztató könyvek. Pannonia Books 179 COLLEGE ST. TORONTO. Telefon : WA. 3-1497 Vásároljon Remington TÁSKAIRÓGÉPET Az Öné lehet: $1.00 lefize­téssel és $1.00 heti törlesztés­sel. Hívja : Szathmáry Károly-t WA. 1-1593 Ki lakásán felkeresi. Vidékiek írjanak : 107 Gloucester St. Toronto 5 MEG FOG TANULNI ANGOLUL Dr. Magyar László nyelvésztanár GRAMOFON-iemezes NYELVKÖNYVÉBŐL. j Befektetése sokszorosan visszaterül. Tegyé el dinünket: ELEK ZOLTÁN 740 KENNEDY RD. TORONTO 13., ONT. TELEFON: PL. 5-1831 NYOMDA VÁLLALATUNK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk nyomdája meghívók, esküvői- és gyászjelentések, üzleti levelek, rophatok, könyvek és újságok stb. kiszedését és kinyomását a legszebb kivitelben, olcsó áron vállalja. 996 Dovercourt Road. Telefon : LE, 6-0333. HOGYAN ELŐZHETI MEG AZ INFLUENZÁT? Az Ön orvossága a fokhagyma ! Évszázadok óta, millió és millió em­ber használta a fokhagymát egészség­­ügyi szempontból. A fokhagyma termé­szetes fertőtlenítő gyógyszer, mely meg­tisztítja a vért a benne keringő ártalmas anyagoktól. Igen sok ember dicsérte ér­elmeszesedés és reuma ellenes hatása-' enyhülést ad mindkét betegség eseté­ben. Adams Garlic Pearles a tiszta illóolajat tartalmazza úgy ahogyan azt a fokhagy­mából kivonták. Ha fáradtnak, gyengének érzi magát. — ha reumától szenved, vegyen egy do­boz Adams Garlic Pearles-t (e;tsd: Adams garlik pörlsz) a legközelebbi drogériában. Adams Fokhagymagyöngy-n megóvják a meghűléstől és távoltartják az influenzát. Teljesen szagtalan, íztelen. Vegyen egy dobozzal és meglátja, meny­nyit segít. VÁSÁRLÁSAINÁL HIVATKOZZON LAPUNKRA EREDMÉNYT AKAR? HIRDESSEN LAPITNKRAN’ De csak Maiinka ült ott az előcsarnokban egy rozzant billiár­­don, az útitáskája mellett várakozva, hogy hát vele mi lesz? •— Nini. Maga itt van? Ejnye, el is feledkeztem. Micsoda do­log ez? Se szobát nem adnak, se semmit? Hol lehet az az átko­zott Bubenyik? Kiabálásaira előrohant a konyhából a szakácsnő a varecská­­jával, meg a gránátos termetű Ancsura, aki az előbb a pontyot tisztította az udvaron. — Bubenyik a kertben van, — jelentette Ancsura. — A jég­vermet fedeti. — Micsoda jégvermet? — csodálkozott a báró. — Nincsen nekünk jégvermünk. — Van, kérem alásan. E nepokban ásták ki, mialatt a mél­­tóságos úr Pesten volt. — De hiszen én nem adtam ki rá rendeletet. (Haragosan csóválta meg a fejét.) Már ez a Bubenyik is a nyakamra kezd nőni. Már őt is el kell csapni. Szaladj érte hamar! Maga pedig, Maiinka barátom, jöjjön velem, elvezetem a szobájába, ámbár úgy látom, nem sokáig fog benne lakni, mert rossz híreket kap­tam a vármegyémből . . . vagy mit is beszélek? Az ördögnek a vármegyéje az, nem az enyim. Hohó ! Megálljon, ne nyúljon hoz­zá, maga itt a vendég, én viszem a táskát és lehúzok azért két hatost annak a zsivány Bubenyiknek a fizetéséből. Az a látvány, hogy ő ahhoz milyen pofát vág, megér nekem tíz forintot. Haragos sötét arca szinte kiengedett, megenyhült erre a gondolatra, aztán megindult a táskával a baloldali folyosón s út­közben megkérdé Malinkétól : — Szereti a zenét? — Magam is muzsikális vagyok. — Akkor nyissunk be ide, mert innen legjobban élvezheti este az udvari zenekaromat. Egy tágas, ódon, bolthajtásos, tiszta, de rozoga padlójú ven­dégszobába vezette Maiinkát. Az ablakok alatt, melyek a kertre nyújtottak kilátást, egy félig kiszáradt tó helye terült el papsajt­tal, beléndekkel benőve, csak a közepén volt egy kis bokáig érő zöld pocsolya, ellepve harmatkásával. Az első, ami a kertben szemükbe tűnt, Bubenyik volt, egy hiúz képű fürge emberke, szürke kockás nadrágban, mely vala­mikor egy diplomatáé lehetett és egy kopott, kékes mándliban, melyet új korában valami timár vagy lakatos mester viselt. An­csura kiáltásaira, hogy megjött az úr, lihegve futott a kastély felé a pocsolya partjain s hallani lehetett a békák cupogását, amint i|edten visszaugráltak a tóba, amerre ment. Maiinka legott megértette ebből, hogy mi légyen a báró ud­vari zenekara, hanem sokkal kíváncsibb volt arra, mi történhetett Bontó megyében s mi az oka, hogy nem sokáig maradhat itt? Aggodalmasan fürkészte a báró arcvonásait, kérdést is intézett hozzá, de az kitért előle : (Folytatjuk) EMESE OCOOOOOO«OOODOOH«OOOOWDOOOO&OOOOOC ELMEGY A FIUNK... — Nem. — Az uram megkérdezése nélkül én nem határozok el semmit önállóan, de azonnal írok egy kis cédulát s elküldöm neki Jancsival a pincéhez, ahol Péterrel, meg Szarka Mihállyal pa­kolnak az útra. Megkérdem tőle, hogy az újabb értesülések birtoká­ban, nekimenjünk-e a hidegnek, hontalanságnak, nélkülözéseknek, talán a biztos halálnak annak reménye nélkül, hogy a fiunkkal ta­lálkozzunk. Fedelet senki nem biztosíthat a részünkre, még azok sem, akiket viszünk. Ugyanakkor valóban itt kellene hagynunk az egyik kocsinkat csomagjaink legnagyobb részével, vagyontérö üz­leti ingóságainkról nem is beszélve. De még hátra van a város hatá­rából való kiszökésünk is. Ha elfognak, felakasztanak, hiszen ko­csijainkat lefoglalták a hatóságok. Jelenleg azok állami tulajdont képeznek s a háborúban nincs tréfa, különösen most, amikor benne vagyunk az ostromgyűrüben. Ennyi baj, ennyi kockázat mellett va­lóban mitévők legyünk? Levélkémre az lett az uram válasza, hogy abbahagyta a pako­lást, újra elfalazták a pinceajtót s — hazajött. Erna barátnőm s a férje Péter — teljes okkal és joggal — ke­serű szemrehányásokkal illettek csalódásukért. — Hogy lehet ennyire befolyásolható maga Klári? — mondja Péter. — Ez nem befolyásolhatóság, hiszen elképzelheti, mennyire megtennénk mi is mindent az észszerüség határain belül, fiunkkal való találkozásunkért. — Honnan tudja azt maga, hogy mindaz igaz, amit sógora, a fináncok, meg a rendőrök mondtak? — Nézzenek ki Péter; szakad az eső, hideg ősz van, hová menjünk pénz nélkül? — (Most látom, tudom már, mennyivel másként gondolkodik egy vagyonos ember, egy úgynevezett ku­­lák. Mennyivel észszerűbben számít, mérlegel, következtet és meny­nyivel gyávább, kényelmesebb annál, akinek semmije sincsen a világon, mint e percben már nekünk. Ma már egészen másként gon­dolkodnék hasonló helyzetben s tüzes ostorral sem tarthatna vissza senki, ha csak egy halvány mód is adódnék fiunkkal való találko­zásunkhoz. ) — Mégis gondold meg Klári — próbál a barátnőm is rábe­szélni. — Amíg Magyarországon vagyunk, Péter kapja a nyug­díjat s nem halunk éhen akkor sem, ha akár a kocsitól, akár min­den értéktől, élelemtől megfosztanak az utón. — Ezt én mind elhiszem. De ki biztosít titeket is arról, hogy kommunizmus esetén, — mert biztosan az lesz, ha az oroszok be­jönnek — nem vesztítek-e el ti is a nyugdíjatokat? — Amíg Magyarországból egy talpalatnyi föld lesz a lábunk alatt, erre nincs lehetőség — veti ellen Péter. Különbenis az lehe­tetlen, hogy az oroszok győzzenek. Lehet, hogy talán Váradra be­jönnek, de Dunántúlra semmiesetre s aki időt nyer, az életet nyer. — Semmisem lehetetlen. Még a kommunizmus sem. (Mennyi­re igazam lett s én agyalágyult ma nem ülnék itt szenvedéseinket papírravetni, ha akkor egy kicsit több bátorság, kevesebb kénye­lemszeretet van bennem. Sajnos a hidegtől mindig irtóztam külö­nösen esővel, széllel vegyítetten, mert nekem a legnagyobb testi kínok kútforrása.) — Száz szónak is egy a vége; ne sokat teketóriázzunk, hanem gyerünk vissza pakolni és induljunk. — Ezt szinte egyszerre mond­ják Erna barátnőm, meg az ura Péter, mintha akaratuk reánk való átvitelével megváltoztathatnák elhatározásunkat. Károly az uram eddig szótlan némaságban figyelte beszélge­tésünket. Most hallgatagságából kibontakozva szintén megszólal: — Nézzétek Péterkém. Elhihetitek, hogy nekünk is van olyan kedves a gyerekünk, mint nektek a tietek, de a lehetetlennel még­se szállhatunk szembe. Olyan akadályok előtt állunk, amelyeket le­győzni mi nem vagyunk képesek. Lehet rosszul tesszük, ha nem széliünk szembe magával a halállal is és az is lehet, hogy még megbánjuk. Mégis gondolkozzunk egy kicsit: az oroszok már Ko­máromnál és Apatinnál áttörtek a Dunán, tehát egyetlen utunk sem áll nyitva. Talán mégis jobb, ha az embert az elkerülhetetlen ve­szedelem védett helyen az otthonában éri s nem az országúton, idegenben kitéve az időjárás mindenfajta viszontagságainak. I Most már látják barátaink, hogy mindenfajta rábeszélés hiába­való éppenúgy, mint az erősebb hang. Azt sem tagadom, hogy ba­rátnőmet és férjét legalább annyira sajnálom csalódottságukban, mint amennyire magunkat, dehát akkor gyávák voltunk dacolni a végzettel, meg ezzel a sokfajta összetorlódott akadállyal szembe­szállni. Isteni útmutatásnak véltük ezt s igyekeztem harc helyett be­lenyugodni. Mert az igazság az, hogy gyávák voltunk Krisztus igé­jéhez képest így gondolkozni: "Tagadd meg magad és kövess en­gem." Dehát ismétlem: akkor még mi is elszomorodtunk Krisztus­nak a gazdag ifjúhoz intézett szavain. Ekkor még nem vetköztetett ki a végzet mindenünkből. (Pedig ennek előbb-utóbb úgyis el kell következni, de ekkor még azt sem tudhattuk, micsoda lelki szen­vedésekkel tetézetten.) Mégis nyugodjunk meg az Isten akaratában s ha tévedünk valamiben, azért meg is fogunk vezekelni. Uramat, gyermekemet, testvéremet ismét a Gondviselés oltalmába ajánl­juk minden szenvedő magyar testvérünkkel együtt s — várjuk a holnapi napot mit hoz. Különben barátnőm és férje látogatása meglehetősen hosszúra nyúlt. Mindegyik a másiktól várja a vigaszt, a megnyugtatást s észre sem vesszük, hogy ránkalkonyodott, majd egészen besötétedett, i Pedig még van egy kötelezettségem, amelyet még ma el kell vé- Igeznem. Egy nagyon rendes, jóravaló zsidó házaspár Budapesten i rábízott a testvéröcsémre egy csomagot, hogy hozza el hozzánk vidékre elrejteni. Néhány nagyobb csomag rövidáru cikken kívül [egy kis csomagban az asszony brilliáns ékszerei voltak. A pincébe [már nem tudom letenni, ahol a mi értékeink is vannak. Vagy lehet, hogy még oda is el tudhattam volna helyezni, de ez a gondolat teljesen kikapcsolódott belőlem. Nem is tudok nevet adni neki miért . . . A rövidáru csomagokat — gombok, zippzárak, stb. — t bezártam az irodában az íróasztalba, de az értékes brilliáns ék­szereket elhatároztam, kiviszem a temetőbe az Anyám sírjába be­­. ásni. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom