Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-02-08 / 16. szám

VIII. 16. szám, 1958 február 8., szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG (?<ZH<UÜ4M "%UHQ<vU<Zm4 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész é vre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Vilaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Fölhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre al­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. Torontoi Magyar Színház Január hó 23, 24 és 25-én játszotta a Torontoi Magyar Szín­ház második produkcióját táblás házak mellett a Lippincott St-i kultúrházban. A GÜL BABA nagy sikere után megtört a jég a toron­toi magyar kultúrfronton, a magyarság széles köreiben általános beszédtéma lett a színház, mindenki nagy érdeklődéssel várta GÜL BABA utódját. Szirmai-Bakonyi MÁGNÁS MISKÁJA már első este meghódította a szíveket. Pedig sokan voltunk a nézőtéren, akik már "egypárszor" végignevettük Miska legény kalandjait Marosával és a szép "kontyeszekkel", de a "Cintányéros cudar világ..." és az "ügy szeretnék boldog lenni..." örökszép dal­lamai újból megtöltötték a szíveket. A 12 tagra gyarapodott ze­nekar próbálta tolmácsolni a szép melódiákat. Nehéz feladatot oldott meg BUCZ BÉLA karnagy nemcsak az előadás zenei veze­tésével, hanem a szövegkönyv szerencsés átdolgozásával is. Egy színdarab sikerének fokmérője az, hogy mennyiben tudják a színé­szek a darab hangulatát megteremteni, mennyiben tudják elhihető­­vé tenni a színpadon történteket, mennyire tudják elfelejtetni a nézővel, hogy csak színházban ül. Ez a próbaköve a színész mun­kájának, s ha itt is "megtöri a jeget", már biztos a siker. Mágnás Miska ebből a szempontból nehéz darab, hiszen mind a paraszt­­fiú élete, mind a főúri kastély világa annyira eltávolodott tőlünk, hogy bizony sokan talán már nem is emlékeznek rá. Talán csak édesanyánk elbeszéléseiből rajzolódik elénk a múlt. Éppen ezért különösen nagy érdeme a színészgárdának, hogy ezt a mesét olyan szépen adta vissza a színpadon. Eddig mind a két darabnak volt egy-egy személyi meglepe­tése. A GÜL BABÁBAN Monostory Zoltán, míg MÁGNÁS MISKÁ­BAN Kántor Katalin. Egyikük sem hivatásos színész, mindamellett kitünően oldották meg feladatukat. Különösen Kántor Katalin esete figyelemreméltó, mert e kislány apró gyermekkora óta itt nevel­kedett és bizony az angol iskola hatása erőssen érezhető volt ma­gyar beszédén. És most mikor elérkezett fellépésének ideje a lelkiismeretes és szorgalmas tanulás, valamint Kertész Sándor ren­dező kitűnő munkája teljesen eltörölte beszédének idegen akcen­tusát. Ebből is láthatjuk, hogy a magyar színház itt az idegenben milyen gyönyörő, eredményes munkát végez magyar nyelvünk tisztaságának megőrzése érdekében. De nincs megállás, mert aki megáll a rohanó életben az le­marad. Alig fejeződtek be a MÁGNÁS MISKA nagysikerű elő­adásai, színészeink máris hozzáfogtak a torontoi farsangi szezon legnagyobb eseményének Ígérkező SZINÉSZBÁL előkészítéséhez. A színész együttesnek az a célja, hogy ezen a téren is egyedül­állót produkáljon. A bál rendezősége mindent elkövet, hogy a kö­zönség a szórakozások maximumát kaphassa. Anyagi szempont­ból eltérően a színház vezetősége úgy döntött, hogy csak 300 bálijegyet ad ki, melyet kizárólag elővételben lehet majd meg­venni. Ezt azért teszik, hogy úgy a táncolok, mind a nemtáncolók kényelmesen tudjanak szórakozni. Hogy ez milyen kis szám, leg­jobban azzal érzékelhető, hogy a szombati MÁGNÁS MISKA elő­adást 600-nál többen szerették volna megnézni. A bálijegyek ára 3.— dollár. A roppant nagy érdeklődésre való tekintettel igye­kezzen mindenki belépőjegyét idejekorán biztosítani, amíg nem késő. Báli belépőjegyek válthatók Bálint Kálmán könyvkereskedés­ben, 272 Spadina Ave., Telefon: EM. 8-1301 és a Színházi iro­dában, 308 Huron St., Telefon: WA. 3-9231, délelőtt 10 órától este 10-ig. A SZINÉSZBÁL február hó 8-án este 7 órakor nagyszerű ka­baréelőadással kezdődik. Utána olyan nagyszabású tárgysorsjá­ték következik, melyre még nem volt példa Torontoban. Az igen értékes tárgyakat a magyar gyárosok, kereskedők és a színházat támogató magánosok ajándékozták. A harminc-negyven nyere­ménytárgy boldog tulajdonosa a belépőjegyének többszörösét kapja majd vissza. Két zenekar szórakoztatja a közönséget. Hideg ételek, sütemények és nem utolsó sorban szeszes és hűsítő italok állanak a közönség rendelkezésére. Szépségverseny, bálkirálynő választás, szerpentincsata, móka, vidámság teszi majd felejthetet­lenné ezt a bált. Tehát a viszontlátásra február hó 8-án. Keresztes Nagy András A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek ol vassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez égj hirdetést lapunkban : 1 hasáb 1 inch $1.30. Csak a szombati számunkban : $1.50. Nagyobb és állandó hirdetéseknél ár­engedményt adunk. J Pár nappal ezelőtt valamelyik német újság­ban olvastam, hogy "valahol Indiában" egy asz­­szony hatos ikreket szült. Igaz-e a dolog, vagy sem, sajnos nem tudom ellenőrizni, bár erősen kételkedem benne, mert, ha igaz volna nyilván a világsajtó is foglalkozott volna a nagy ese­ménnyel, hisz még ma is élénken él emlékeze­temben az az idő, mikor a kanadai sajtó először kürtölte világgá az ötös-ikrek megszületését és a világsajtó akkora szenzációt csinált belőle, hogy hetekig eltörpült mellette mindenféle politikai, társadalmi és egyéb esemény. Ha akkor történetesen világháború lett volna, meggyőződésem, hogy pár napra felfüggesztik a szenzáció feletti kicsodálkozás miatt. A hír mindenesetre elgondolkoztatott és eszem­be juttatott néhány iker históriát, melyekről ré­szint hallottam, részint olvastam Istenben boldo­gult szép ifjúkoromban, — ha jól emlékszem még a házasságom előtt — amikor érdekeltek az ilyen történetek, —úgyis mint leendő atyát, akit eset­leg világhírűvé tehet egy ilyen öt-hat ikres dolog. Sajnos nem sikerült, így fuccsba ment a világhír, nem maradt hát egyéb hátra, mint irigykedni azokon a szerencsés apákon, akiket ikrekkel ajándékozott meg az asszony. Jelzem, mint igen fontos dolgot, meg kell em­lítenem, hogy udvaroltam egyízben egy olyan kislánynak, aki később — mint annyian — más­hoz ment férjhez és röpke pár év alatt két kettős és két hármas-ikreket szült. Legalább is amiről én tudok. Lehet, hogy később még szorgoskod­tak, miután azonban elsodort az "élet vihara", fogalmam sincs, hogy az egykori ara-jelölt ma már hol tart az ikrekkel. Lehet, hogy szószerint vette az Urnák az első emberpárhoz intézett sza­­veit: "gyümölcsözzetek és sokasodjatok" és ma már ott tartanak, hogyha az egész család össze­jön este a vacsoránál, be kell, hogy mutatkoz­zanak egymásnak, annyian vannak. Mindenesetre csodálattal és tisztelettel adó­zom a hölgyeknek, hisz az anyasággal járó fáj­dalmak viselése nem könnyű dolog és igazság­talannak tartom, hogy ezeket a fájdalmakat egye­dül kell viselniök. Azt viszont objektiven meg kell állapítanom, hogyha a gyermekek születése körüli fájdalmak viselését a férfiakra is kiterjesztenék, rövidesen elnéptelenedne a Föld. Egyszóval így van ez jól, ahogy van. Én már belenyugodtam. Ha nehezen is. Mivel pedig a férfinem kimaradt a fájdalom viseléséből, lelkesen teljesíti az Ur parancsát, így semmi ok az aggodalomra, egyelőre még nem kell tartanunk a Föld elnéptelenedésétől, az időnként bőségesen arató háborúk és az élenjáró szocializmus építése közben itt-ott előforduló éhínségek dacára sem. Sőt egyenesen ott tartunk, hogy a családszaporítás körüli érdemeket kizá­rólag a férfiak vindikálják maguknak és a tulaj­donképpen, valóban elismerést érdemlő hölgyek­ről szó sem esik. Mindössze egy-kettőről tudunk, — főleg az ó-korból — azokról is inkább csak amiatt, mivelhogy a sok gyermek annyi külön­böző apától származott, hogy a történelem kép­telen volt számontartani őket. Mivel manapság ilyesmi nem fordul elő, az asszonyok, a hősök — névtelenek maradnak. Miután azonban nem erről akartam Írni, ha­nem az ikrekről, ideje, hogy rátérjek a lényegre, már annál is inkább, mert a végén úgy elkalan­dozom, hogy saját magam se fogom kiismerni magam. Egy württenbergi krónika szerint Bönnigheim városában 1503-ban meghalt Stratzmann Ádám­­né, aki 53 gyermeket szült. Öt alkalommal kettős ikreket, négy alkalommal hármas ikreket és egy alkalommal hatos ikreket. A többi huszonöt egyenként jött a világra. , Nem volt szép dolog tőlük. A rekordot azonban mégsem ő tartja. A német­­országi Hameln városkában, — mely "patkány­­fogójáról" is nevezetes — éldegélt a 17. század­ban egy házaspár, Thiele Roemer és neje, szüle­tett Anna Breyers, akik azért lettek nevezetesek, mert hetes ikreik születtek. A valóban csodála­tos esemény 1600-ban, január 9-én történt és fel­tétlenül hitelesnek kell elismernünk, miután az erről megemlékező emléktábla az egyik Hameln-i templomban volt és csak néhány évvel ezelőtt vitték át egy szomszédos ház falára. Miután az egyházi törvények és az akkori szigorú vallási A Szovjetunió rendszereset] lopkodja a külföldi szellemi javakat felfogás nem tűrt volna élcelődést, biztosak lehe­tünk benne, hogy ez a hetes-ikercsoda valóban megtörtént. A kicsinyek egyébként csak 11 na­pig éltek az emléktábla tanúsága szerint és 1600. január 20-án mind a hét meghalt. Ez a legnagyobb szám, amelyről hivatalos ada­tok vannak. Nemhivatalosan azonban sokkal iz­galmasabb ikrekről is tudnak a krónikák. Cromer Márton lengyel történetíró (akinek Báthory István püspökséget is adományozott), pontos adatokkal azt írja, hogy 1269 január 30-án, Krakkóban egy Virboslaus Margaréta nevű nemes hölgy harminchatos ikreket szült. Enyhén szólva kételkedem a püspök úr szava­hihetőségében. Ehhez képest úgyszólván tehetségtelen kezdő­nek számít az a Dorothea nevű leányzó, aki Amb­­roise Páré francia udvari orvos "Chirurgia" című könyvében szerepel. Nevezett szemérmes haja­don ugyanis az orvos szerint két ízben összesen húsz gyermeket szült. Először kilences, majd két esztendővel később tizenegyes ikreket. Páré mentségére legyen mondva, hogy adatait a nagy humanista, Pico de la Mirandola egyik könyvéből vette. Arról viszont semmi adat, hogy Mirandola honnan a fenéből vette ezt a képtelen­séget. Cromer Márton harminchatos iker-özönénél na­­gyobbról is olvashatunk egykori könyvekben, de ezeknek csak annyi közük van az igazsághoz, mint Andersen, Bechstein vagy a Grimm-testvé­­rek meséinek. A "Grim-testvérekről" jut eszembe, hogy leg­több meséjüket így fejezték be: "aki nem hiszi, fizet egy tallért!" Egyszer egy kisleány beállított az idősebbik Grimmhez, Jakabhoz és így szólt: Elolvastam a mesét és nem hiszem ! Tallérom nincs, de itt van két garas, fogja. A többit majd részletekben ki­fizetem ! Nna itt van. Már megint elkalandozom az ik­rektől, pedig még csak most jön a java. A régi néphiedelem azt tartotta, hogy iker­gyermek nem származhatik egyazon apától. Mon­danom is felesleges, hogy mit jelentett szegény asszonyoknak az "iker-áldás". Házasságtörésse! vádolták őket és a régi időkben ez bizony az asszonyok életébe került. Nem egyszer előfor­dult, hogy a szerencsétlen teremtések attól való félelmükben, hogy fejükre olvassák a házasság­törés bűnét, megölték újszülött ikreiket, illetőleg csak egyet hagytak életben. Az orvostudomány vetett véget ennek a fantasztikus ostobaságnak és mentette meg az iker-szülő anyákat a vérpad­tól. Miután az ikreket így nagyjából letárgyaltuk volna, valószínűleg arra is kíváncsiak olvasóim, hogy a történelem folyamán, vájjon melyik csa­ládban volt a legtöbb gyerek. Itt is megoszlanak a vélemények, mert még a hitelesnek tűnő ok­mány- és adattárak adatai is csalnak — vagy leg­alább is tévednek. A Gothai Almanach néven közismert és a világ valamennyi uralkodóházá­nak adatait tartalmazó könyv 1826. évben meg­jelent kiadásában az áll, hogy a lahorei maharad­zsának 18.183 gyermeke van. A rádzsa akkor 3ó éves volt. Ha feltételezzük, hogy a családalapí­tást már tizenhatéves korában kezdte, harminc­hat éves koráig hétezerháromszáz nap telt el, ami annyit jelent, hogy naponta két és fél gyereket kellett "okoznia", hogy ez a szép szám kikere­kedjen. Mondom, a góthai almanach irja, nem én állí­tom, — de mindenesetre kétségbe vonom a "hi­teles adattár" hihetetlen adatát. Annál is inkább, mert mikor meghalt a tiszteletreméltó férfiú, mindössze négy törvényes és hét "törvénytelen" feleséget égettek el vele, mint ahogy az akkori­ban divatban volt. Ez a kegyes szokás azóta megszűnt, de mindenesetre igazolja a góthai al­manach tévedését, mert tizenegy asszony nem szülhetett húsz esztendő alatt ilyen ember-ren­geteget, — akármilyen legény volt is a talpán a maharadzsa úr. Ennél többgyermekes "családról" nem tudunk. Szép családot, — 61 gyermek — mondhatott magáénak Henrik lüttichi püspök is, de ez meg sem közelíti a legendás maharadzsát. Ámbár egy kegyes férfiútól ez is elismerésre méltó teljesítmény. William Arthur Deacon beszámol a Globe and Maiiban arrói az interveiw-ról, amelyet az Associated Press tudósítója csinált Pavel Csuvikov-val, a moszkvai Külföldi Irodalmi Kiadóvállalat vezetőjével. Csuvikov kijelentette, hogy a közeljövőben 90.000 példányban ki fogják adni William Saroyan regényét a "Wesley Jackson kalandjá"-t orosz fordításban és sor fog kerülni Stein­beck és számos más nyugati író müveinek orosznyelvű kiadására is. "Minthogy nem vagyunk a nemzetközi copyright egyezmény tagjai, külföldi szerzőkkel nem kötünk a szerzői jogra vonatkozó szerződéseket. Előfordul, hogy néha fizetünk egyes külföldi szer­zőknek szerzői honoráriumot, ezek az esetek azonban ritka kivé­teleknek tekintendők" — mondotta Csuvikov. Nem vitás, hogy egy könyv szellemi tartalma érték, amely igen nagy is lehet és amely a szerző tulajdona. A könynyomtatás feltalálása óta minden állam védi a szerző tulajdonjogát, az ide­gen nyelvre való fordítás és kiadás jogát pedig a 19. század óta a berni copyright egyezmény szabályozza. Az Egyesült Államok sohasem csatlakozott a berni egyezményhez, aminek az volt az oka, hogy a 19. század elején az amerikai irodalom jelentéktelen volt és a lakosság főleg jó angliai könyveket olvasott. Ennek el­lenére a amerikai kiadóvállalatok — anélkül, hogy kormányuk csatlakozott volna a copyright egyezményhez — maguktól haj­landóknak mutatkoztak a külföldi szerzőnek jogdíjat fizetni. A Szovjetunió sem csatlakozott a copyright egyezményhez és minthogy a könyvkiadás is állami feladat, nem is fizet a kül­földi szerzőknek egy fillért sem, pedig egyes müvek óriási pél­dányszámban jelennek meg orosz fordításban. Nemcsak szépiro­dalmi műveket fordítanak oroszra, például Leacock könyvei igen népszerűek, de műszaki és tudományos könyveket is, gyakran a külföldi szerző nevének feltüntetése nélkül. Előfordul, hogy kül­földi tudományos mű szószerinti fordítása szovjet szerző könyve­ként kerül ki a nyomógépből. Sajnos senkisem tudja a szovjet kor­mányt fizetésre kényszeríteni, mert nem tagja a copyright egyez­ménynek, de ha tagja volna, akkor sem volna elég hatalma a hágai nemzetközi bíróságnak, hogy a világ békéjét fenyegető birodalmat holmi szerzői tiszteletdíj megfizetésére kötelezze. Persze nem ez a legnagyobb bűne, a moszkovita diktatúrá­nak, de jellemző, hogy akkor, amikor állítólag nagyrabecsülik az irodalmat, művészetet, tudományt, akkor nem hajlandók a kül­földi szerzőnek az ót vitán felül megillető honoráriumot megfizet­ni. Bezzeg fel vannak háborodva a moszkoviták és muszkavezetők, ha a létminimum alatt kereső munkás elvisz a gyárból egy szer­számot, vagy egyéb értéket, de ha államilag szervezik a rablást, akkor minden rendben. Intő példa ez a nyugati értelmiségnek, a Moszkvával kacérkodó Joliot-Curieknek, Bernaloknak, Hewlett Johnsonoknak és másoknak, hogy mennyire becsüli Moszkva a szellem embereit és alkotásaikat. Amit jó tudni Az Albatrosz, a dél-tengerek leggyorsabb viharmadara, ki­terjesztett szárnyakkal képes egy álló napig egy helyben "állni" a levegőben. * * * * * A Fujijama-tűzhányó főkrátere utoljára 1707ben működött. * * * A második világháború befejezése óta 50.000 atombombát gyártottak az Egyesült Államokban. • • Ausztriában minden 650 emberre esik egy orvos. * A világon mintegy 50.000 különböző pillangó fajta él és eb­ből körülbelül 6000 fajta csak Európában. ** A világ legnagyobb templomi orgonája a Passau-i Dom-ban van. Sípjainak száma 16.105, regisztereié 206. * * * Az igazgyöngy-halászok között nem egy olyan is akad, aki hat, sőt nyolc percig is kibírja lélegzetvétel nélkül a víz alatt. miiiiiiiiiiHiiimmniimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiimimiiiiMiiMiiiimmNiiiiiiiiiiimimimiiiiiiiJiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiimiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiim ERRŐL - ARRÓL KOPENHÁGA. Február 28 és március 10-e között tartják a kopenhágai autó­kiállítást, melyen 200 új autó­modellt mutatnak be. * * * TITO szeretne Kruscsevve! találkozni, hogy elsimítsák az elvi és ideológiai ellentéte­ket és különbségeket. A ta­lálkozást a jugoszláv diktátor áprilisi jugoszláv kommu­nista Párt kongresszusa előtt szeretné ny,élbeütni. * * ❖ OTTAWA. A munkanélkü­liek száma, a legutóbbi jelen­tés szerint megközelíti a 800 ezret. A National Employ­ment Service fenállása óta (1940), ez a „rekord eszten­dő”. A hivatalos körök nyilatko­zata szerint azonban ez az állapot legfeljebb még egy hónapig tart. A tavasz eltün teti a kanadai munkanélkü­liséget. H1GYJÉL A NEMZET FELTÁMADÁSA RAN } BERLIN. .Csempészés” miatt letartóztatta és tíz hó­napi fogságra ítélte az egyik Keletberlin-i bíróság Walter Steinberg amerikai állampol­gárt és öt esztendei börtönre Josef Guttmann svájci la­kost, mert a keletberlini öve­zetből Nyugatberlinbe menve j zenkilenc felesége volt eddig, autójukban egy írógépet, egy miután betöltötte a 79. évét, távcsövet és egy televíziós valószínűleg nem lesz több. készüléket, melyeket Kelet- Harmincegy élő gyermeke Berlinben vásároltak, akar- van az öreg úrnak, azt azon­­tak átvinni. : ban, hogy melyik gyermeké-V i nek hányadik felesége volt az BRUCE STEEL, angol bá- anyja, nem tudja megmon­­dogosmester tartja a „házas- dani ságkötési világrekordot”. Ti­ni. kir. Operaháznak 1900-tól tagja, 85 esztendős korában Budapesten elhunyt. ** * NORMA TALMADGE, a régi idők híres filmszinész­­nője, több mint hatvan film MOSSHAMMER OTTÓ, az főszereplője, 60 éves korában európai hírű hárfaműv,ész, a Hollywoodban elhunyt. A legbarátságosabb ruhaüzlet Torontóban Torontó legbarátságosabb ruhaüzlete meghívja a magyar vásár­lókat. hogy tekintsék meg a legújabb és legdivatosabb női és férfi ruházati cikkeket. • Férfiruhák • Férfikabátok • Esőkabátok • Sportkabátok • Ingek, nyakkendők, stb. • Női ruhák O Női kabátok • Esőkabátok • Sport-kosztümök • Szoknyák és blúzok Látogassák meg üzletünket, nézzék meg áruinkat s ha valami meg­nyerte tetszésüket, vásároljanak. Kérjen 8 hónapos részletfizetési kedvezményt. í ♦ ♦ ♦ Mír heti 2.50 dollárért nagyszerűin öltözködhet! Toronto Family Clothiers 514 QUEEN SHEET WEST. EM. 3-2415 TORONTÓ, ONT. SZILVÁSSY LÁSZLÓ: NÉHÁNY SZÚ AZ IKREKRŐL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom