Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-11-19 / 91. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.

Vörösmarty

KANADAI

PRICE 10 CENTS

"A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan : híven az ezer évet múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői"

(A fenti idézet Kenesei F. László lapunk első számában megjelent beköszöntő cikkéből való.)

ÁRA : 10 CENT

Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa.

fautadúut *%(t*tewUeitu

VII. évfolyam, 91. szám.

KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT HÁROMSZOR MEGJELENŐ KOMMUNISTA ELLENES MAGYAR LAPJA

Torontó, 1957 november 19., kedd.

Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON : LE. 6-0333

Szerkeszti :

KENESEI F. LÁSZLÓ

Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333

1936-ban, — figyelmeztetések voltak ezek mindazok ellen, akik „kezet emeltek a mi Sztálinunk ellen”, s 1939-ben bejelentette a „fasiszta ellenség diadalmas kiirtását”.

Kaganovifs bemutatta pártfogoltját a ’legmagasabb körökben is és a természetes ésszel, beszédmóddal ellátott Kruscsev mókáival, széles hahotája révén,, de nem kevésbé könyörtelen kegyetlenségével, utat talált Sztálin asztalától a többi nagyság házába is. Mindenütt ott volt, együtt ivott, táncolt, mulatott velük. Egyik leghasznosabb hóhéra lett Sztálinnak, aki kétszer küldötte ki Ukrajnába, ahol paraszt népviseletben irtotta a kulákokat, a burzsoá nemzetieket. Ilyen véres .útja alkalmából találkozott Szerowal, a nemzetgyilkosságok „szakértőjével”. Kruscsev tehát épp annyira bűnös volt a sztálini tettekben, mint bárki más, akit nemrégen elítéltek és elfűrészeltek. De ez nem számított a párt hatalmasai előtt, mert az áldozatokat nem az ő körükből szedte, de az ukrán parasztság közül. Róla írta az egyik kommunista újságíró azt, hogy „ez az egyetlen szovjet vezető, akit valaha is a nép között láttam”.

Mikor párttitkárnak kinevezték, első dolga volt a nép közé kimenni. Mindent megnézett, a kolchozokat, a házépítést, szidta a bürokratákat, pártolta a „szűz Szibéria feltárását”. Úgy viselkedett, mint egy demokratikus politikus és sokan joggal hihették, hogy új korszak következett be. De a valóságban nem volt változás, csak Kruscsev helyzete szilárdult meg.

1955-ben a párt Kruscsev vezetésével visszanyerte önbizalmát és elhatározta a sztálini ,vonaltól való elszakadását. 1956-ban Kruscsev vakmerőén lerántotta a leplet a múlt bálványáról. Ezt a beszédet ma olvasni kész hideglelés, mert nemcsak a „nemzetek atyját” tapossa a sárba, de minden segítőtársát. A megtámadottak azonnal védekeztek és a magyar felkelés, illetve a lengyelországi események Kruscsevet fenyegették elnyeléssel.

De Kruscsev cinkosai, Zsukov és Szeröv a hadsereg és rendőrség vonalán, Mikoján és Szuszlov politikai téren eltaposták a magyar szabadság tüzét és Kruscsev a februári ülésen, 1957-ben visszanyerte egyensúlyát, ipari tervével pedig megnyerte a párt tetszését is. Molotov és társainak sorsa meg volt pecsételve. Ezek még egy kétségbeesett kísérletet tettek. Kruscsev ellen Zsukovot I akarták felhasználni a lenin-Egyelőre

nem lesz h id regén bőm bakisérlet

— jelentette ki a parlamentben MacMillan brit miniszterelnök. A továbbiakban kifejtette, hogy az eddigi fúziós bombakísérletek teljes eredményre vezettek, a megfelelő harceszközöket szériában lehet gyártani, s további experimentálásra ezen a téren nincs szükség. A miniszterelnök kijelentette, hogy brit területen működő amerikai légibázisokat fenn kell tartani, mert a távolsági rakéták ellenére ezek a bázisok biztosítják a nyugat védelmét és semmi más.

A nemzetközi tárgyalások kérdéséről szólva, a miniszterelnök elutasította a Kruscsev—Eisenhower—MacMillan találkozó gondolatát, elvetette a Németország egyesítésére vonatkozó háromhatalmi tárgyalás tervét, s kijelentette, hogy Nagybritannia nem kíván támadást intézni sem a szovjet, sem a szovjet csatlósai ellen, — de be fogja váltani szerződéses kötelezettségeit, ha a Nagybritanniával védelmi szerződésben álló valamelyik országot kommunista támadás érné.

Varsói jelentések szerint

Moszkvában ismét a gyászos emlékű Kominform felújításáról tárgyalnak a kommunista pártvezérek. Mint ismeretes, a Kominform a még régebbi Komintern nyomán alakult meg 1945-ben, s a célja az volt, hogy a világon működő kommunista pártok Moszkva ideológiai és politikai parancsait egységesebben hajthassák végre. A Komintern, —amelyet a II. világháború alatt Amerika kérésére oszlattak fel — és a Kominform, amelyet 1956-ban az orosz-jugoszláv úgynevezett kibékülés alkalmából szüntettek meg, egyformán működött. Ezeken a szervezeteken keresztül adta ki parancsait a Kreml úgy a csatlósállamoknak, mint a nyugaton működő felforgató célú kommunista pártszervezeteknek. A világ kommunista pártjai közötti fegyelem lazulása, amely Jugoszlávia kilépésével kezdődött, Vöröskína önállósági akciójával folytatódott, majd a lengyel elszakadással és a magyar szabadságharccal tovább nőtt, már régen súlyos nehézséget okoz Moszkvának. Ma már nem lehet a bomlás folyamatát megakadályozni, de érthető, hogy Kruscsev — aki most már legalább otthon egyeduralkodónak érzi magát — kétségbeesetten próbálkozik azzal, hogy egységes szellemet vigyen a csatlósállamok propagandarendszerébe. A katonai megszállás alatt álló (Magyarország, Csehszlovákia, Keletnémetország, Románia, Bulgária, Albánia) bábkormányok mindent végre fognak hajtani. Jugoszlávia már előre kijelentette, hogy az ideológiai vezetést nem fogadja el. Lengyelország azonban nehéz kérdés, a döntő probléma pedig az óriási Vöröskína. Ezek az államok mind komoly gazdasági segítséget várnak a szovjettől, s csak ezért cserébe lesznek hajlandók akár külsőleg is követni a Kreml politikai elveit.

Még nehezebb a nyugati kommunista pártoknak utasításokat adni. A sztalinellenes kampány, a magyar szabadságharc, Molotov és társainak, majd Zsukovnak liquidálása teljesen megrendítette a nyugaton működő kommunista pártvezéreket, akik most már nem tudják, hová is tartoznak valójában. Kruscsev lassankint megpróbálja, hogy saját új embereit helyezze el a régi sztálinisták posztjaira, ehhez azonban hosszú idő kell, s erre a kommunizmusnak már nem lehet ideje.

A mi benyomásunk az, hogy Kruscsev a Kominform felújításának tervével ismét azt a handa-bandázó, összefüggéstelen utat követi, amelyet legutóbb a közelkeleti sikertelen kísérleteivel, továbbá az üres sputnik-propagandával követett.

Értéktelen papírdarab

az arab országoknak Egyiptommal és Szíriával kötött úgynevezett védelmi szerződése — jelentette ki Husszein jordáni király Ammanban megtartott sajtóértekezletén, hivatkozva arra az egyiptomi rádiófelhivásra, hogy kövessenek el ellene merényletet. Leleplezte Egyiptom és Szíria minden kísérletét, hogy Jordánt, Szaudi-arábiát és a többi arab országot a saját fennhatóságuk alá vonják s kijelentette, hogy miután ezek a kísérletek nem sikerültek a múltban külpolitikai nyomás útján, most belső zavar keltésével próbálkoznak. Szíria és Egyiptom — mondotta — szabadnak állítják magukat, mert a szovjet blokktól kapnak fegyvereket,

— bennünket, többi arab országokat pedig „csatlósokjnak”, mert a helyes, nyugat- Ibarát utat követjük. A király tiltakozott az ellen, hogy Jordán Izraellel akarna megállapodásra lépni, de hozzátette azt is, hogy Szíria és Egyiptom az ennél sokkal veszélyesebb kommunistaibarátság útját követik. Kijelentéseit azzal fejezte be, hogy szemmellátható, hogy Egyiptom és Szíria soha nem fogják beváltani a kairói védelmi szerződésben tett ígéreteket s hogy ezen országok áskálódása ellenére egyelőre nines szó a velük való diplomáciai viszony megszakításáról.

Eisenhower oklahomai beszéde

Henri Spaak

belga miniszterelnök, a NATO főtitkára Párizsban az összes nyugati ország katonai programra jának egyesítését sürgette, azzal az okfejtéssel, hogy a szovjet fenyegető hatalma elleni kellő erőt egyik nyugati ország sem képes teljesen egyedül létrehozni. Hivatkozott egyebek között dr. Kármár Tivadar magyar származású világhírű rakéta-szakértő elgondolásaira, amely szerint a nukleáris bombák kilövésére egyrészt tengeralatti, másrészt az űrben lebegő állandó támaszpontokat kell építeni. Mindezeket meg fogják valósítani a NATO keretein belül.

közel van. Az egyesült Államok ezért került olyan izgalomba, mikor a sputnikról szóló hírek nyilvánosságra kerültek.

Beszámolván az US további rakéta- és űrhajó programjáról, bejelentette az elnök, hogy két fő programmot fognak egységesíteni : a tudományos kutatás céljára szolgáló űrgömbök építését és a katonai célokra szolgáló távolsági rakéták és más katonai intézmények programmját. Mindez sok pénzt kell, hogy felemésszen s ezért az amerikai közönségnek anyagi áldozatokra, kell elké••i_• _

Malenkovot jelölte ki Sztálin utódjául, hat hónappal halála előtt. De Malenkov hiába próbálgatta a véres csizmákat, szűknek bizonyul-, tak. Ma valahol Kamenogorszkban issza a vodkát és mereng a múlt dicsőségén.

Hiába, a Szovjetunió egyeduralmi rendszer marad és az| „aki bírja, marja” elv alapján az ellenfeleket le kell gyűrnie annak, aki a hatalom birtokosa kíván maradni, így esett áldozatul a szovjet nép bálványozott, népszerű katonája is a rendszer! követelményének és Zsukov! marsall, a budapesti mészáros is elnyerte méltó jutalmát.

Csak egy ember maradt a porondon, Nikita Kruscsev, ■ a ravasz muzsik. A köpcös, kerekfejű, kopasz, pisze-orrú, egér-szemű ukrán bányász úgy áll most a moszkvai emelvényen, mint az új bálvány, akit sztálini módra kell majd szolgálni, imádni.

Honnan jött ? Ki volt ez a tizenkét évvel ezelőtt még ismeretlen senki a moszkvai pártkörökben, a kremli udvarban ?

A kalinovkai parasztfiú bámulatos sikerének titkát talán abban kereshetjük, hogy a ranglistának az alján lábatlankodott mindig, új arc volt a szovjetrendszer nagy hatalomért küzdő intézményei előtt : a hadsereg, az NKVD és a párt előtt.

Kruscsevnek másik előnye volt, hogy nem nyilatkozott, nem voltak ideológiai elvei, meghajlott mindhárom szervezet tanácsai előtt, mindegyik számára volt valami felfedni valója a sztálini múlt leleplezésekor s így mindhárman megbíztak benne : így jutott az élre. Kruspsev külsőleg egyenes, őszinte, nvilt embernek mutatja magát, de szemében ott űl a ravaszság, az álnok, mindenre kész ember energikus ereje. A forradalom előtti Kruscsev volt a falu legjobb furulyása és táncosa, a legjobb ivó. A bányász fia, aki sárkunyhóban született, magától tanult meg írni és olvasni. Előbb, mint szerelő dolgozott, majd bányász lett. 1918-ban a vörös hadseregben harcolt. Ekkor vette észre Kaganovics. Párttitkár lett előbb Sztalinoban, majd Kievben. Mikor Kaganovicsot felrendelték Moszkvába a földalatti építéséhez, magával vitte Kruscsevet, hogy ellenőrizze a munkásokat. 1931-ben a moszkvai városi pártszervezetben találjuk. Mikor Sztálin megkezdte a párt vezéralakjainak tisztogatását, Kruscsev volt az, aki elsőnek mondotta el a vádló beszédeket az „árulók és gyilkosok” ellen,

grádi ünnepségeken, de Zsukov elmondotta a tervet Kruscsevnek. Krusdsev öszszehívta a Központi Tanácsot, melyen három tag hiányzott. Kruscsevtől megvonták az elnöklést, Bulgunyin elnökölt. Megtámadták. Kruscsev azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a teljes tanács döntsön sorsa felett. S ebben TJsukov megmutatván, hogy mellette áll. Kruscsev meUett szavazott.

A párt jutott a hatalom tetőfokára. De most, hogy Zsukovot is elmarta, bár hangja ma még döntően erős — a hatalomért való küzdelemben a jövőben teljesen egyedül lesz.

Mikojánban nem bízhat, mert az mindig a nyertes fél

oldalára áll, Szeröv fél attól, hogy Beria sorsára jut. A hadsereget maga ellen ingerelte. A párt meg nem fogja tűrni, hogy az új bálvány sokáig garázdálkodjék, mert nem akar a sztálini tisztogatások felújított véres színpadán szerepelni. A párt fog gondoskodni arról, hogy az új bálvány ledőljön. S aki a nyomába lép, az ismét elődei sorsára jut, míg a rendszer véres kegyetlensége kiéli magát abban, hogy önmagát pusztítja el, annak ellenére, hogy a látszat ma más. A jövő, a közeljövő viharfelhői már magukban hordják a szörnyszülött rendszer véres I elvetélését, önmagában hordott pusztulását, i HAJÓ

Komoly figyelmeztetést intézett

a vörös propagandistákhoz Thomas Power tábornok, az Egyesült Államok Stratégiai Légi Haderejének parancsnoka. Kijelentette, hogy állandóan nagyszámú amerikai bombavető van készültségben szerte a világon s ha rá kerül a sor, ezek a gépek nem nyilakat és nem könnyű bombákat, hanem borzalmas hatású fegyvereket fognak bevetni. Az orosz rakéták NEM KÉPESEK az amerikai bombavető bázisokat harcképtelenné tenni, |s ezt Kruscsev és társai NAGYON JÓL TUDJÁK. Hozzátette a tábornok, hogy az amerikai, angol és más nyugati NATO- haderők teljes légi- és rakéta felszerelését egységesítik, s a megfelelő legénységet Amerikában képezik ki a legmodernebb hadviselésre. A jövőben a nagyhatalmak tudományos kutatásainak eredményét minden egves NATO- taggal közölni fogják.

n,n>nin»i»liwiinww>ni mm mm mr

B. T. RICHARDSON

a Telegram szerkesztő j e no- . vember 7-én, a Molson-féle sörgyár ünnepi ebédjén nagyszabású beszédet mondott a kanadai sajtószabadságról, amelynek néhány fontosabb részletét közöljük :

„Kanada jövendő sorsát a kanadai nemzeti érzés irányítja. Ez az érzés számos nyelven szól s mindegyik nyelv különleges és megkülönböztető módon járul hozzá kultúránkhoz. A kanadai filozófia : különböző életfelfogások és tradíciók vegyítése. —• Ennek megvalósítása mindannyiunk kezében van.

A kanadai és az amerikai filozófia közötti legfontosabb j különbség az, hogy mi Kanadában nem kívánunk senkitől sem szolgai utánzást. Mi nem tekintjük hazánkat a „fajok olvasztótégelyének”, hanem minden kisebbségi csoport feladatát és szerepét elfogad-NE FELEDJE EL,

hogy lapunk hetenként háromszor jelenik meg: kedden, csütörtökön és szombaton.

Olvassa el minden számunkat!

AZ UJ BÁLVÁNY

Eisenhower Oklahoma Cityben politikai beszédében vázolta a jelenlegi orosz fenyegetés alapján előállott helyzetet. Emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy Hitler annakidején szintén a világot fenyegette, de a nyugat nem vette szavait komolyan. Mégegyszer nem követjük el ezt a hibát — mondotta az elnök.

Eisenhower ezután kifejtette, hogy még az orosz totalitárius rendszerben is jelentékeny anyagi sikereket lehet elérni s amikor ilyen eredmények olyan emberek kezében vannak, akiket nem nagyon érdekel az emberek sorsa, akkor a veszély nagyon

A kanadai sajtószabadság

JU.lv b lVclJ UJV UlVt/bj XV.C11

turörökségüket hozzák magukkal ebbe az új nemzetbe.

A kanadai szabadságeszme ugyanazokon az alapelveken nyugszik, mint az amerikai. Kanada függetlensége és szabadsága ugyanabban a 18. századbeli forradalomban született meg, mint Amerikáé. Két országunk között a határt nem védi senki s nem is kell védenie senkinek sem. Az .évszázados béke szabta meg és védi ezt a határvonalat.

Az új ságírásnak számos feladata van. Egyike ezeknek az, hogy a szabad embereknek igaz információval szolgáljon s anyagot adjon a szabad vitákra. Miután Kanadában nincs írott alkotmány, amely a szabadságjogokat biztosítaná, a sajtó az, amely ezeket ia jogokat valójában biztosítja.

A kanadai sajtószabadság a brit elveken alapszik. Ezek szerint a közügyeket nyilvánosan le szabad tárgyalni, kritizálni s a sajtóban tanácsokat és gondolatokat szabad felvetni és megtárgyalni. Mindez a kritika természetesen a törvény többi rendelkezéseinek korlátain belül gyakorolható.

I A sajtó kommentárjai szabadok, de a tényeknek valókénak kell lenniük. Az ideális újságírásnak nyíltnak, de egyidejűleg fair-nek is lennie kell. Ha ezt az ideált el nem is érhetjük, de minden erőnkkel féléié kell törekednünk.”

—----------iiiriunnfcim^míyrrn, m