Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-11-19 / 91. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan : híven az ezer évet múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László la­punk első számában megjelent be­köszöntő cikkéből való.) ÁRA : 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. fautadúut *%(t*tewUeitu VII. évfolyam, 91. szám. KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT HÁROMSZOR MEGJELENŐ KOMMUNISTA ELLENES MAGYAR LAPJA Torontó, 1957 november 19., kedd. Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON : LE. 6-0333 Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 1936-ban, — figyelmeztetések voltak ezek mindazok ellen, akik „kezet emeltek a mi Sztálinunk ellen”, s 1939-ben bejelentette a „fasiszta ellen­ség diadalmas kiirtását”. Kaganovifs bemutatta pártfogoltját a ’legmagasabb körökben is és a természetes ésszel, beszédmóddal ellátott Kruscsev mókáival, széles ha­hotája révén,, de nem kevés­bé könyörtelen kegyetlensé­gével, utat talált Sztálin asz­talától a többi nagyság há­zába is. Mindenütt ott volt, együtt ivott, táncolt, mula­tott velük. Egyik leghaszno­sabb hóhéra lett Sztálinnak, aki kétszer küldötte ki Uk­rajnába, ahol paraszt népvi­seletben irtotta a kulákokat, a burzsoá nemzetieket. Ilyen véres .útja alkalmából talál­kozott Szerowal, a nemzet­gyilkosságok „szakértőjével”. Kruscsev tehát épp annyira bűnös volt a sztálini tettek­ben, mint bárki más, akit nemrégen elítéltek és elfű­részeltek. De ez nem számí­tott a párt hatalmasai előtt, mert az áldozatokat nem az ő körükből szedte, de az uk­rán parasztság közül. Róla írta az egyik kommunista új­ságíró azt, hogy „ez az egyet­len szovjet vezető, akit va­laha is a nép között láttam”. Mikor párttitkárnak kine­vezték, első dolga volt a nép közé kimenni. Mindent meg­nézett, a kolchozokat, a ház­építést, szidta a bürokratá­kat, pártolta a „szűz Szibé­ria feltárását”. Úgy viselke­dett, mint egy demokratikus politikus és sokan joggal hi­hették, hogy új korszak kö­vetkezett be. De a valóságban nem volt változás, csak Krus­csev helyzete szilárdult meg. 1955-ben a párt Kruscsev vezetésével visszanyerte ön­bizalmát és elhatározta a sztálini ,vonaltól való elsza­kadását. 1956-ban Kruscsev vakmerőén lerántotta a lep­let a múlt bálványáról. Ezt a beszédet ma olvasni kész hi­deglelés, mert nemcsak a „nemzetek atyját” tapossa a sárba, de minden segítőtár­sát. A megtámadottak azon­nal védekeztek és a magyar felkelés, illetve a lengyelor­szági események Kruscsevet fenyegették elnyeléssel. De Kruscsev cinkosai, Zsu­­kov és Szeröv a hadsereg és rendőrség vonalán, Mikoján és Szuszlov politikai téren el­taposták a magyar szabadság tüzét és Kruscsev a februári ülésen, 1957-ben visszanyerte egyensúlyát, ipari tervével pedig megnyerte a párt tet­szését is. Molotov és társai­nak sorsa meg volt pecsé­telve. Ezek még egy kétség­­beesett kísérletet tettek. Kruscsev ellen Zsukovot I akarták felhasználni a lenin-Egyelőre nem lesz h id regén bőm bakisérlet — jelentette ki a parlamentben MacMillan brit miniszterelnök. A továbbiakban kifejtette, hogy az eddigi fúziós bombakísérletek teljes eredményre vezettek, a megfelelő harceszközöket szériában lehet gyártani, s további experimentálásra ezen a téren nincs szük­ség. A miniszterelnök kijelentette, hogy brit területen működő ame­rikai légibázisokat fenn kell tartani, mert a távolsági rakéták elle­nére ezek a bázisok biztosítják a nyugat védelmét és semmi más. A nemzetközi tárgyalások kérdéséről szólva, a miniszterelnök elutasította a Kruscsev—Eisenhower—MacMillan találkozó gondo­latát, elvetette a Németország egyesítésére vonatkozó háromha­talmi tárgyalás tervét, s kijelentette, hogy Nagybritannia nem kí­ván támadást intézni sem a szovjet, sem a szovjet csatlósai ellen, — de be fogja váltani szerződéses kötelezettségeit, ha a Nagybritan­­niával védelmi szerződésben álló valamelyik országot kommunista támadás érné. Varsói jelentések szerint Moszkvában ismét a gyászos emlékű Kominform felújításáról tár­gyalnak a kommunista pártvezérek. Mint ismeretes, a Kominform a még régebbi Komintern nyomán alakult meg 1945-ben, s a célja az volt, hogy a világon működő kommunista pártok Moszkva ide­ológiai és politikai parancsait egységesebben hajthassák végre. A Komintern, —amelyet a II. világháború alatt Amerika kérésére osz­lattak fel — és a Kominform, amelyet 1956-ban az orosz-jugoszláv úgynevezett kibékülés alkalmából szüntettek meg, egyformán mű­ködött. Ezeken a szervezeteken keresztül adta ki parancsait a Kreml úgy a csatlósállamoknak, mint a nyugaton működő felforgató célú kommunista pártszervezeteknek. A világ kommunista pártjai kö­zötti fegyelem lazulása, amely Jugoszlávia kilépésével kezdődött, Vöröskína önállósági akciójával folytatódott, majd a lengyel el­szakadással és a magyar szabadságharccal tovább nőtt, már régen súlyos nehézséget okoz Moszkvának. Ma már nem lehet a bomlás folyamatát megakadályozni, de érthető, hogy Kruscsev — aki most már legalább otthon egyeduralkodónak érzi magát — kétségbe­esetten próbálkozik azzal, hogy egységes szellemet vigyen a csat­lósállamok propagandarendszerébe. A katonai megszállás alatt álló (Magyarország, Csehszlovákia, Keletnémetország, Románia, Bulgária, Albánia) bábkormányok mindent végre fognak hajtani. Jugoszlávia már előre kijelentette, hogy az ideológiai vezetést nem fogadja el. Lengyelország azonban nehéz kérdés, a döntő pro­bléma pedig az óriási Vöröskína. Ezek az államok mind komoly gazdasági segítséget várnak a szovjettől, s csak ezért cserébe lesz­nek hajlandók akár külsőleg is követni a Kreml politikai elveit. Még nehezebb a nyugati kommunista pártoknak utasításokat adni. A sztalinellenes kampány, a magyar szabadságharc, Molotov és társainak, majd Zsukovnak liquidálása teljesen megrendítette a nyugaton működő kommunista pártvezéreket, akik most már nem tudják, hová is tartoznak valójában. Kruscsev lassankint megpró­bálja, hogy saját új embereit helyezze el a régi sztálinisták poszt­jaira, ehhez azonban hosszú idő kell, s erre a kommunizmusnak már nem lehet ideje. A mi benyomásunk az, hogy Kruscsev a Kominform felújítá­sának tervével ismét azt a handa-bandázó, összefüggéstelen utat követi, amelyet legutóbb a közelkeleti sikertelen kísérleteivel, to­vábbá az üres sputnik-propagandával követett. Értéktelen papírdarab az arab országoknak Egyip­tommal és Szíriával kötött úgynevezett védelmi szerző­dése — jelentette ki Husszein jordáni király Ammanban megtartott sajtóértekezletén, hivatkozva arra az egyiptomi rádiófelhivásra, hogy köves­senek el ellene merényletet. Leleplezte Egyiptom és Szí­ria minden kísérletét, hogy Jordánt, Szaudi-arábiát és a többi arab országot a saját fennhatóságuk alá vonják s kijelentette, hogy miután ezek a kísérletek nem sikerül­tek a múltban külpolitikai nyomás útján, most belső za­var keltésével próbálkoznak. Szíria és Egyiptom — mon­dotta — szabadnak állítják magukat, mert a szovjet blokktól kapnak fegyvereket, — bennünket, többi arab or­szágokat pedig „csatlósok­­jnak”, mert a helyes, nyugat- Ibarát utat követjük. A király tiltakozott az ellen, hogy Jor­dán Izraellel akarna megálla­podásra lépni, de hozzátette azt is, hogy Szíria és Egyip­tom az ennél sokkal veszélye­sebb kommunistaibarátság út­ját követik. Kijelentéseit az­zal fejezte be, hogy szemmel­­látható, hogy Egyiptom és Szíria soha nem fogják bevál­tani a kairói védelmi szerző­désben tett ígéreteket s hogy ezen országok áskálódása el­lenére egyelőre nines szó a ve­lük való diplomáciai viszony megszakításáról. Eisenhower oklahomai beszéde Henri Spaak belga miniszterelnök, a NATO főtitkára Párizsban az összes nyugati ország ka­tonai programra jának egye­sítését sürgette, azzal az ok­fejtéssel, hogy a szovjet fe­nyegető hatalma elleni kellő erőt egyik nyugati ország sem képes teljesen egyedül létrehozni. Hivatkozott egye­bek között dr. Kármár Tiva­dar magyar származású világ­hírű rakéta-szakértő elgondo­lásaira, amely szerint a nuk­leáris bombák kilövésére egy­részt tengeralatti, másrészt az űrben lebegő állandó támasz­pontokat kell építeni. Mind­ezeket meg fogják valósítani a NATO keretein belül. közel van. Az egyesült Álla­mok ezért került olyan izga­lomba, mikor a sputnikról szóló hírek nyilvánosságra kerültek. Beszámolván az US továb­bi rakéta- és űrhajó program­járól, bejelentette az elnök, hogy két fő programmot fog­nak egységesíteni : a tudo­mányos kutatás céljára szol­gáló űrgömbök építését és a katonai célokra szolgáló tá­volsági rakéták és más ka­tonai intézmények prog­­rammját. Mindez sok pénzt kell, hogy felemésszen s ezért az amerikai közönségnek anyagi áldozatokra, kell elké­••i_• _ Malenkovot jelölte ki Sztá­lin utódjául, hat hónappal halála előtt. De Malenkov hiába próbálgatta a véres csizmákat, szűknek bizonyul-, tak. Ma valahol Kameno­­gorszkban issza a vodkát és mereng a múlt dicsőségén. Hiába, a Szovjetunió egyed­uralmi rendszer marad és az| „aki bírja, marja” elv alap­ján az ellenfeleket le kell gyűrnie annak, aki a hata­lom birtokosa kíván maradni, így esett áldozatul a szov­jet nép bálványozott, nép­szerű katonája is a rendszer! követelményének és Zsukov! marsall, a budapesti mészá­ros is elnyerte méltó jutal­mát. Csak egy ember maradt a porondon, Nikita Kruscsev, ■ a ravasz muzsik. A köpcös, kerekfejű, kopasz, pisze-orrú, egér-szemű ukrán bányász úgy áll most a moszkvai emelvényen, mint az új bál­vány, akit sztálini módra kell majd szolgálni, imádni. Honnan jött ? Ki volt ez a tizenkét évvel ezelőtt még is­meretlen senki a moszkvai pártkörökben, a kremli ud­varban ? A kalinovkai parasztfiú bámulatos sikerének titkát talán abban kereshetjük, hogy a ranglistának az alján lábatlankodott mindig, új arc volt a szovjetrendszer nagy hatalomért küzdő in­tézményei előtt : a hadsereg, az NKVD és a párt előtt. Kruscsevnek másik előnye volt, hogy nem nyilatkozott, nem voltak ideológiai elvei, meghajlott mindhárom szer­vezet tanácsai előtt, mind­egyik számára volt valami felfedni valója a sztálini múlt leleplezésekor s így mind­hárman megbíztak benne : így jutott az élre. Kruspsev külsőleg egyenes, őszinte, nvilt embernek mutatja ma­gát, de szemében ott űl a ra­vaszság, az álnok, mindenre kész ember energikus ereje. A forradalom előtti Kruscsev volt a falu legjobb furulyása és táncosa, a legjobb ivó. A bányász fia, aki sárkunyhó­ban született, magától tanult meg írni és olvasni. Előbb, mint szerelő dolgozott, majd bányász lett. 1918-ban a vö­rös hadseregben harcolt. Ek­kor vette észre Kaganovics. Párttitkár lett előbb Sztali­­noban, majd Kievben. Mikor Kaganovicsot felrendelték Moszkvába a földalatti építé­séhez, magával vitte Krus­csevet, hogy ellenőrizze a munkásokat. 1931-ben a moszkvai városi pártszerve­zetben találjuk. Mikor Sztálin megkezdte a párt vezéralak­jainak tisztogatását, Krus­csev volt az, aki elsőnek mon­dotta el a vádló beszédeket az „árulók és gyilkosok” ellen, grádi ünnepségeken, de Zsu­­kov elmondotta a tervet Kruscsevnek. Krusdsev ösz­­szehívta a Központi Taná­csot, melyen három tag hiányzott. Kruscsevtől meg­vonták az elnöklést, Bulgu­­nyin elnökölt. Megtámadták. Kruscsev azonban ragaszko­dott ahhoz, hogy a teljes ta­nács döntsön sorsa felett. S ebben TJsukov megmutatván, hogy mellette áll. Kruscsev meUett szavazott. A párt jutott a hatalom tetőfokára. De most, hogy Zsukovot is elmarta, bár hangja ma még döntően erős — a hatalomért való küzde­lemben a jövőben teljesen egyedül lesz. Mikojánban nem bízhat, mert az mindig a nyertes fél oldalára áll, Szeröv fél attól, hogy Beria sorsára jut. A hadsereget maga ellen inge­relte. A párt meg nem fogja tűrni, hogy az új bálvány so­káig garázdálkodjék, mert nem akar a sztálini tisztoga­tások felújított véres színpa­dán szerepelni. A párt fog gondoskodni arról, hogy az új bálvány ledőljön. S aki a nyomába lép, az ismét elődei sorsára jut, míg a rendszer véres kegyetlensége kiéli ma­gát abban, hogy önmagát pusztítja el, annak ellenére, hogy a látszat ma más. A jövő, a közeljövő viharfelhői már magukban hordják a szörnyszülött rendszer véres I elvetélését, önmagában hor­dott pusztulását, i HAJÓ Komoly figyelmez­tetést intézett a vörös propagandistákhoz Thomas Power tábornok, az Egyesült Államok Stratégiai Légi Haderejének parancs­noka. Kijelentette, hogy ál­landóan nagyszámú amerikai bombavető van készültség­ben szerte a világon s ha rá kerül a sor, ezek a gépek nem nyilakat és nem könnyű bom­bákat, hanem borzalmas ha­tású fegyvereket fognak be­vetni. Az orosz rakéták NEM KÉPESEK az amerikai bom­bavető bázisokat harcképte­lenné tenni, |s ezt Kruscsev és társai NAGYON JÓL TUDJÁK. Hozzátette a tá­bornok, hogy az amerikai, an­gol és más nyugati NATO- haderők teljes légi- és raké­ta felszerelését egységesítik, s a megfelelő legénységet Amerikában képezik ki a leg­modernebb hadviselésre. A jövőben a nagyhatalmak tu­dományos kutatásainak ered­ményét minden egves NATO- taggal közölni fogják. n,n>nin»i»liwiinww>ni mm mm mr B. T. RICHARDSON a Telegram szerkesztő j e no- . vember 7-én, a Molson-féle sörgyár ünnepi ebédjén nagy­szabású beszédet mondott a kanadai sajtószabadságról, amelynek néhány fontosabb részletét közöljük : „Kanada jövendő sorsát a kanadai nemzeti érzés irá­nyítja. Ez az érzés számos nyelven szól s mindegyik nyelv különleges és megkü­lönböztető módon járul hozzá kultúránkhoz. A kanadai filo­zófia : különböző életfelfogá­sok és tradíciók vegyítése. —• Ennek megvalósítása mind­annyiunk kezében van. A kanadai és az amerikai filozófia közötti legfontosabb j különbség az, hogy mi Kana­dában nem kívánunk senkitől sem szolgai utánzást. Mi nem tekintjük hazánkat a „fajok olvasztótégelyének”, hanem minden kisebbségi csoport feladatát és szerepét elfogad-NE FELEDJE EL, hogy lapunk hetenként háromszor jelenik meg: kedden, csütörtökön és szombaton. Olvassa el minden számunkat! AZ UJ BÁLVÁNY Eisenhower Oklahoma Ci­tyben politikai beszédében vázolta a jelenlegi orosz fe­nyegetés alapján előállott helyzetet. Emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy Hit­ler annakidején szintén a világot fenyegette, de a nyu­gat nem vette szavait komo­lyan. Mégegyszer nem követ­jük el ezt a hibát — mon­dotta az elnök. Eisenhower ezután kifej­tette, hogy még az orosz to­talitárius rendszerben is je­lentékeny anyagi sikereket lehet elérni s amikor ilyen eredmények olyan emberek kezében vannak, akiket nem nagyon érdekel az emberek sorsa, akkor a veszély nagyon A kanadai sajtószabadság JU.lv b lVclJ UJV UlVt/bj XV.C11 turörökségüket hozzák ma­gukkal ebbe az új nemzetbe. A kanadai szabadságeszme ugyanazokon az alapelveken nyugszik, mint az amerikai. Kanada függetlensége és sza­badsága ugyanabban a 18. századbeli forradalomban szü­letett meg, mint Amerikáé. Két országunk között a ha­tárt nem védi senki s nem is kell védenie senkinek sem. Az .évszázados béke szabta meg és védi ezt a határvona­lat. Az új ságírásnak számos feladata van. Egyike ezeknek az, hogy a szabad embereknek igaz információval szolgáljon s anyagot adjon a szabad vi­tákra. Miután Kanadában nincs írott alkotmány, amely a szabadságjogokat biztosí­taná, a sajtó az, amely ezeket ia jogokat valójában bizto­sítja. A kanadai sajtószabadság a brit elveken alapszik. Ezek szerint a közügyeket nyilvá­nosan le szabad tárgyalni, kri­tizálni s a sajtóban taná­csokat és gondolatokat szabad felvetni és megtárgyalni. Mindez a kritika természete­sen a törvény többi rendelke­zéseinek korlátain belül gya­korolható. I A sajtó kommentárjai sza­badok, de a tényeknek valók­énak kell lenniük. Az ideális újságírásnak nyíltnak, de egyidejűleg fair-nek is lennie kell. Ha ezt az ideált el nem is érhetjük, de minden erőnkkel féléié kell törekednünk.” —----------iiiriunnfcim^míyrrn, m

Next

/
Oldalképek
Tartalom