Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-07-17 / 55. szám

KANADAI MAGYARSÁG 6 VII. 55. szám. 1957 július 17. HŰTLENEK ÉS KISHÜTLENEK Az Államvédelmi Osztály épületének két szár­nya van. Egyik szárnya maga az ÁVH, másik szárnya a katonai fogda. Hat emelete van. Ötö­dik emeleten van a "Kishütlenek" csoportja. Aki idekerül, az mind politikai elítélt, de még lehet némi reménye, mert az itt összegyűjtöttek 4-12 éves börönbüntetést kapnak. Súlyosabb esetek­ben 15 évet, de akad olyan is ezek között, aki­ket hálalraítéltek, de az ítélet végrehajtását vala­milyen különleges okból 2 évre felfüggesztet­ték. Azonkívül itt gyűjtik össze azokat a rabokat is, akik még ítélet előtt vannak. A cella körülbelül 8—10 méteres általában 90—100 ember tartózkodik benne. Az ágyak háromemeletesek, egymás fölött s a cella ablaka arra az udvarra nyílik, ahol az akasztásokat végzik Ritka éjszaka az, amelyen nem akasztanak. Az akasztásokat megelőzően — egyszerre hármat­­négyet húznak fel ezek a gonosztevők ártatlan magyar testvéreink közül — az udvarra berobo­gó teherautókról leszedik a gerendákat, amelyek­ből a leendő bitófákat állítják s beleállítják az ud­varon készenlétben levő gödrökbe. A cella fog­lyai éjjelenként artikuláltlan — Segítség! Segít­ség ! — sikoltozásokra ébrednek, kergetik el az áimot halálvizióktól hályogos szemeikről. Tisz­tán felhallják a kivégzendők utolsó szavait. Pél­dául volt katonatisztektől: Hazámért halok meg! Istenem segíts! vagy: Ne hagyj el Istenem! — Az utolsó szótagok rendesen állati gurgulázó ful­­doklásban vesznek el, mert a vörös sátáni pribé­kek természetesen nem engedik — önmagukkal jönnének ellentétbe — nem engedhetik, hogy a szerencsétlen elítélt utolsó szavaiban Istent hívja, vagy ajkán a Haza szentségével lehelje ki leikét. Egyik éjjel négy nőt végeztek ki. Mikor kive­zették őket az udvarra s megpillantották maguk előtt sorsuk beteljesülésének fekete pecsétjeként a bitófákat, mintha akkor döbbennének rá vég­zetükre, artikulátlan hangon segítségért üvöltöt­tek a szó teljes értelmében. Természetesen csak néhány ordítás az őrület és halölfélelem paroxiz­­musában. Következő pillanatban márcsak gurgu­lázó fuldoklás részben a nyakáravetett kötéltől, akire pedig még nem került sor, azoknak a pri­békek gyilkos marka tapasztotta be a száját. Igen sok ismert és ismeretlen név tűnik el ha­sonló körülmények között ebben az épületben. Mert akik ebbe a siralomházba bekerülnek, mely a szomszédos cellák egyike, azok már a legrit­kább esetben kerülik el az udvart. Megesett ugyan egy asszonnyal, hogy hathónapos váran­dós volt. A kegyelmi kérvény nyomán elhalasz­tották a kivégzést addig, míg a gyereket meg nem szülte, sőt az "irgalmasok" még azt is meg­engedték, hogy négy hónapig kiszoptassa, aztán vitték könyörtelenül az — udvarra. Megjárta ezt a siralomházat egyik ismerősünk is, akiről szerencsétlen szülei ma sem tudnak semmit s. akinek még a nevét cem szabad emlí­teni sehol. Szóval ilyen élményekkel táplálják a "Kishűt­­leneket" az ÁVH épület ötödik emeletén. A hato­dik emelet már a "Hűtlenek" zárkája. Innen már leginkább csak a siralomházba vezet a kapu. Itt volt dr. X. Y. európai hírű szakorvos és rák­kutató is. Sorsáról senki semmi biztosat nem tud. Bűne az volt, hogy valahol azt a kijelentést merte megkockáztatni — talán nem mondott vele iga­zat? — hogy Magyarországon lábbal tiporják a jogot és az igazságot. Mikor házkutatást tartottak nála, felbecsülhetetlen értékű szakértekezleteit a rákkutatás terén össze-vissza tépték trágár kifeje­zések között, hogy "az a sok szemét nem való semmire." A cella egy másik lakója Gyenge ezredes, volt csendőrszázados, a második világháborúban át­állt a vörösökhöz. Különben Péter Gábort, az ál­lamvédelem megszervezőjét és hírhedt főnökét hat hónapig rejtegette. Jutalcxnképen ő lett Péter Gábor helyettese, mely dicső tisztséget hat éven át gyakorolt és töltött be. Ez a Gyenge ezredes volt állítólag az, aki az államvédelem törvényter­vezetét összeállította és kidolgozta. Dehát a mór elvégezte kötelességét, a mór elmehet . . . Való­színűleg neki is az udvar volt az utolsó állomásé. Nem mintha nagy kár lenne tömeggyilkosságok értemi szerzőjéért, csak az a gyötrelmes elgondo­lás, ha ezt az átkozott gonosztevőt is arra az ud­varra vezethették, ahonnét a becsületes emberek ezrei haltak meg. Állítólag nagyon okos ember volt. Híres Petőfi kutató és azzal dicsekszik, hogy Seges­várnál sikerült megtalálnia Petőfi «írjét egy ki­csiny hídfőnél 12 más hullával együtt. Volt neki egy hatalmas 500 oldalas gépírásos tanulmánya is Petőfiről és kutatásairól, de ezek az iratok ugyanarra a sorsra jutottak a házkutatás alkalmá­val _ mely tudvalevőleg minden letartóztatást megelőz, mint dr. X. Y.-nak rákkutatás! tanulmá­nyai. Ugyanúgy tűnt el ez a dr. X. Y. is, mint Gyenge ezredes. Különbség közöttük csupán csak az, hogy dr. X. Y. istenáldotta tudós és be­csületes ember lehetett, Gyenge ezredes pedig istenáldotta értelmét a sátáni elv szolgálatába ál­lította, tehát bizonyára luciferi beállítottságú, aki gazdáinak hűséges kiszolgálása után maga is el­tűnt az infermális sülyesztőben. Igaz ezt sem mondhatjuk mi emberek, mert az ítélet egyedül az Istené, aki utolsó perceiben szemsugarának egyetlen villanásával még gondolkodásra kész- i tethette ezt a szintén kiváló képességű embert. A hatodik emeleten tartottak fogva Grosz ér­seket is egyideig. Érdekes, hogy az ilyen értékes foglyoknak a kosztolása elsőrendű. Persze csak addig, amíg szükség van rá. Amíg bizonyos val­lomásokat kicsikarhatnak tőle. Amíg megtudhat­ják tőle, azt, amit meg akarnak tudni, akár igaz a ráoktrojált vallomás akár nem. Egyszóval amíg sátáni céljaik érdeke kívánja. Ezek az értékes fog­lyok a teljesen zsírtalanul elkészített 2 dl. főzelék és 20 dkg. kenyér helyett rántott csirkét, torta­szeletet kaptak, persze csak addig, amíg a tás­­gyalásuk meg nem volt. Utána azután jött vagy a siralomház, vagy 15—20 év raboskodásra íté­let, a zsírtalan 2 2dl. főzelék rabkoszt mellett. Az újabb vallatási módszerek mellett már nem ütik vagy kínozzák a foglyokat úgy, mint a rend­szer kezdetének legelső éveiben. Nem. — Sok­kal egyszerűbben csikarják ki, a nekik kívánatos vallomásokat. Fal mellé állítják őket (szembe a fallal) 4—5 napig egyfolytában. Mindig csak áll­ni. Le nem ülhet egyetlen pillanatra sem. Ha el­ájul, fellocsolják és tovább kényszerítik állni. A fehér falra hatalmas erejű fényszórókat vetíte­nek. Súlyosabb esetekben a fehér falra fémcsil­lámokból húznak valami szemetvakító szövetet s erre irányítják a reflektort. Csupáncsak ennyi. Négy-öt napig egyfolytában. Nem kell itt verés, áh dehogy . . . Még kevesebb nap alatt is vall a szerencsétlen fogoly azt, amit akarnak. Mint a pinty. Még azt is, amit sohasem látott, el sem követett. A Kishütlenek még a saját nevük alatt élhetnek, az ötödik emeleten. A Hűtleneknek a hatodik emeleten már nincs szükségük névre. Ott már csak számok vannak. Amikor a siralomház­ból kikerülnek az "udvarra" valamelyik éjjel, már ott várja őket saját számjukkal ellátott ko­porsójuk. A bitókról levágott hullákat saját szám­jukkal • ellátott koporsóba beletéve kiszállítják Vác melletti parcellába. Négy év múlva értesítik a hozzátartozót, hogy meghalt a hozzátartozója. De csak négy év után. Addig nem tud róla sem­mit. Azt sem, hogy él-e, vagy meghalt. Négy év múlva megtudhatja, hogy meghalt... Sátá­nok ! . . . Ezekben az időkben, amikor e sorokat papírra­­vetem — volt olyan nap, amikor naponta 70 ha­lottat szállítottak ki az államvédelmiről. Harmadik emeleten van a "Közbiztonságiak". Rablók, tolvajok, csavargók, gyilkosok, betörők, sikkasztok stb. Ezek már jobb kosztott kapnak, mint a politikai bűnösök. Három deci főzelékjüket is zsírral, vagy olajjal főzve kapják. Jól figyeljük meg: három decit és nem kettőt. Azonfelül hús­étel is van rajta. Tehát a valóban bűnözőknek zsiradékkal főznek húsfeltéttel. Esti levesük is 3 deci, meg a reggeli feketéjük is. Amellett nem 20 deka kenyeret kapnak, mint a politikaiak, ha­nem 30-at, sőt újságot is adnak be nekik olva­sásra. Vigyáznak ezekre a valóban bűnözőkre, mert a kommunista társadalomnak szüksége van rá­juk. Az ő soraikból, a gyilkosokból, betörőkből kerülnek ki a kommunista miniszterek, pártbizal­­mik, ÁVO-sok, párttitkárok; egyszóval a kommu­nista társadalom minden vezető embere. Ezért kell ezeket jól tartani. Hiszen nem tudhatják, mi­féle nagy közéleti funkcionárius kerülhet ki so­raikból. Gylikosnak lenni még különleges érdem is, mert belőlük lesznek a jó ÁVO-sok. Akár ér­telmi, akár gyakorlati vonalon. Ha valamelyik po­litikai bűnöst enyhébb büntetésre ítélnek pl. bün­tetése nem haladja meg a 4 hónapot, akkor ítélet után átviszik a harmadik emeletre a "Közbizton­ságiakhoz", ahol aránylag jó bánásmódban ré­szesül. 1 Még egy érdekes dolog: Az ÁVH épületében, ha egy foglyot kihallgatásra, tárgyalásra, esetleg bárhova visznek a folyosón, ott két fogoly nem találkozhatik össze, de nem is láthatják egymást. Az őrök himbálódzó járással erős sziszegő han­got hallatva viszik áldozataikat. Ha véletlenül más foglyot hoznak őreik s a szembejövők meg­hallják a sziszegést, foglyukat azonnal szembe­fordítják a fallal úgy, hogy a két Összetalálkozó fogoly még véletlenül se láthassa egymást meg. Talán elég ennyi az ÁVH épületéről Magyar­­országon. Ha véletlenül valaki onnan kiszabadul s rá­jönnek, hogy eljárt a szája, mondani sem kell, hogy újra elviszik, de ezúttal olyan alaposan, hogy többet nem láthatja meg Isten napját. — Ugyancsak itt végeztek ki egy őrt mostanában, mert két foglyot kiszabadított. Az egyik kiszaba­dult fogoly hozzátartozója szólta el magát vélet­lenül. Szintén felakasztottak egy embert azért, mert három embert kijuttatott Jugoszláviába. Az egyik disszidáltnak behozták a feleségét, kislá­nyát egyiket másfél, másikat három évre elítélve. Egy másiknak öreg apját hat évre zárták le, mert a fiának sikerült kimenekülni Magyarországról. Magyarországon az ÁVH udvarán naponként akasztanak ártatlan embereket, ártatlan magyaro­kat, az Idő Örök Ingája pedig leng, jobbra, balra egyformán, mígnem az óra mutatója elér az idők és türelmek határán levő 12-hez. Hogy ez mikor lesz és közülünk hányán érjük meg nem tudom. De egyszer el fog jönni az biztos. El kell jönnie vakító déli verőfényben az Igazság Napja alatt, amikoris majd ennek a nap­nak a világosságában felelni fog mindenki ki­sebb, vagy nogyobb gonoszságaiért, talán pont ennek az ÁVH épület udvarának valamelyik bi­tóján. , Rosemunda A SZOVJET SAJTÓ — AZ AMERIKAI REKLÁMRÓL A Kelet-Német Volksstim­­mében olvassuk az amerikai reklám szatíráját. „Ameri­kaiak százezrei követték fe­szült izgalommal — írja a lap — a több esten át közölt „Gyilkosság a fürdőszobában” című televíziós műsorszámot. Utolsó este a detektív tíz sze­mélyre összpontosította a gya­nút. A hallgatók már-már azt várták, hogy megtudják vég'­­re, ki a gyilkos, amikor egy­szer megszakadt a közvetítés és a bemondó így szólt: — És ezzel hölgyeim és uraim, befejeztük az adást! Azt pedig, hogy ki volt a tíz közül a gyilkos, holnaptól kezdve megtudhatják minden tizedik „Slask” mosópor cso­magjában. A szovjet szeretné utánozni ezt az amerikai rek­lámot. De három hiányzik hoz­zá : a televízió, a mosópor és az ész. FELHÍVÁS ! KI TUD RÓLA 1957 április 20-én eltűnt családjának clevelandi lakásá­ról, elhagyva három kisgyer­mekét és férjét. Neve: Ilona (Katalin) B.ály. Esetleg más néven szerepel. 35 éves, 5 és fél feet magas, haja fekete, szeme barna. USA-ba érkezett családjával 1956 decemberében Ha valaki tud róla értesítse a szerkesztőséget és a hatóságo­­cat. 1600 EMBER VIGYÁZ E NYÁRON: MIKÉNT HASZNÁLJA GÉPKOCSIJÁT Tartományi rendőrtisztviselők — gépkocsikon, helikoptereken, motorbiciklivel és radarral — fognak őrködni e nyáron Ontario országutjai felett. Segítenek majd mindenkinek a közúti nyilvános forgalomban és gondoskodnak arról, hogy mindenki engedelmeskedjék a közforgalmi szabályoknak. Saját és szomszédainak érdekében óvatosan vezesse kocsiját. Tartsa be a törvényeket és kerüljön el minden, szabálytalanságot, mely miatt vád alá helyezhetnék. . t. •;!-t Kellemes nyara lesz, ha vigyáz a közlekedésre. LEVELE VAN Keresztes Nagy Andrásnak levele van a szerkesztőségünk­ben. Szíveskedjék átvételéről gondoskodni. ATTO.'.NEY GENERAL'S DEPARTMENT • ONTARIO Hon. AI Kelso Roberts, Attorney General ♦ PÉNZE CSAK A BANKBAN BIZTONSÁGBAN VAN A Ha a Royal Banknál van takarékbetétje, akkor nyugodt lehet, hogy lopás, tűz és árvíz­­íz. veszéllyel szemben minden centje biztonságban van. 1 ö 1 * fel ♦ Nyisson takarékszámlát és növelje szabályosan, hetenkint. Már egyetlen egy dollárral is megnyithatja takarékbetétjét s erre most van a legjobb alkalom. A pénze kamatozik és bármikor az egész összeget felveheti. INGYEN kaphat egy Angol-Magyar Kisszótárt, ha az alábbi címen kéri : Advertising Department, The Royal Bank of Canada 360 St. James St. West, Montreal, Que. THE ROYAL BANK OF CANADA A helyi fiókunk — legyen kicsi vagy nagy — egyformán biztosítva van a Royal Bank vagyonával, mely meghaladja a S1/- billió dollárt. A RÁK GYÓGYÍTÁSA MÉG EBBEN AZ ÉVSZÁZADBAN A rákkutatók kijelentették, hogy még ebben az évszázadban megtalálják a rák gyógyításának módját. A tüdőrák okozóját meg­találták a benzpi^n nevű vegyületben, mely a magas hőmérsékle­ten égő cigaretta'‘füstjéből kerül a tüdőbe és a szövetekkel hosz­­szú éveken át érintkezve váltja ki a tüdőszövet burjánzását. A szi­var és pipa alacsony hőmérsékleten ég s fgy a fenti vegyület kép­ződésére nincsenek meg az előfeltételek, ezért az óvatos dohá­nyosok áttérnek a pipára és a szivarra. A tudósok pirulva vallották be ugyanakkor, hogy 16 rákkutató közül 13 dohányos és azok is cigarettát szívnak. Vállalják a rizikót.--------------------o-------------1— FELROBBANT A LAGHOUATI ERŐMŰ Az algíri felkelők felrobbantották a Laghouat-i erőművet. A szabotőrök és az őrség között tűzharcra került a sor, mely meg­­gyujtotta a generátorokra öntött benzint s ez az egész telep rob­banásához vezetett. Az egyik felkelő, egy katona és 5 polgári em­ber vesztette életét a közel egymillió dollár értékű elektromos erőtelep robbanásánál. A felkelők ezzel a tettükkel tetemes kárt okoztak a francia hatóságoknak, eddig a legnagyobbat a zavar­gások kezdete óta. CSIGHY SÁNDOR MEDDŐ VIGASZTALÁS Vissza soha ne nézz, ne hullasd a könnyed. Később majd megszokod, még meg is szereted s a multat széttöröd, mint ócska cserepet. Ekként biztatgatnak, ekként vigasztalnak. Lehet jó a szándék, lehet jót akarnak. Csak az a kár testvér, hogy lidércfény csábít, haza, hűség, honvágy már semmit sem számit. Nem érted a szíved magyar lüktetését, nem, a szülőföldnek érted remegését, felhők bő lehulló esőcseppek szavát, melyekben a haza szent csókja csattan át. Ha a pacsirta szól, nem a magyar mező ringatja lelkedet énekét könnyezőn. Ha méla harangszót szitál le az este, s beröppen fészkébe az utolsó fecske, nem döbben meg szíved, nem sír fel az emlék, hogy égő vágyaid benne megüzennéd. Pedig kósza szelek innen hazaszórnák a kihullt könnyeket p felinnák a rónák, örömet dobbanna az ősi föld szíve, hogy szétszórt fiai hozzá mindég hívek. Néni lenne csak sóhaj a légi ház füstje s nem szállna el benne a hűség ezüstje. Kis muskátlis ablak bezárult örökre, könnyünk se hull több már a szent magyar rögre.. Ha anyanyelvűnkön sír is egy pár nóta, öreg magyarokkal megy a koporsóba. A jó öregekkel drága Magyarország idegen országba sírba száll orcád. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJA Benedek György vancouveri olvasónkkal sajnálattal kö­zöljük, hogy keresztrejtvényekre egyelőre nincs tervünk. A nemzetközi politika és a kommunizmus elleni küzdelem any­­nyira igénybeveszi lapunk hasábjait, hogy szórakoztató részt csak a lapszám terjedelmének növelésével tudnánk megvalósí­tani. Ez a költségek emelésével járna, viszont olvasóinkat nem akarjuk anyagilag jobban megterhelni. Munkatársi készségét természetesen előjegyeztük s ha időszerűvé válik, szívesen visszatérünk rá. Hajdú Imre torontói olvasónknak üzenjük, hogy érdekes és elgondolkoztató panaszos levelét megkaptuk s azt figyel­mesen tanulmányoztuk. Sok ilyen szívbemarkoló keserű pa­naszt hallottunk már az új menekülteket munkakeresésük al kalmával ért méltánytalanságaikról. Levelét „Szabad Fórum” című rovatunkban szívesen közöljük, ha az adatok valódisá­gáról meggyőződhetünk. Legcélszerűbbnek tartanánk, ha fel­keresne minket szerkesztőségünkben s itt élőszóval is fényt vetne panaszaira. Bereczk Jánost South Bürnaby-ban értesítjük, hogy ké­résére lapunk ajándékpéldányait megküldjük címére. Sajná­lattal olvastuk, hogy mennyit fárad sikertelen munkakere­sésében. Egyelőre állami támogatásból él, havi 65 dollárt fi­zetnek érte egy angol családnak, mely kívüle még másik há­rom magyart is tart. „A koszt rossz és borzasztó kevés -r~ írja olvasónk — reggelire egy pohár tej 2-3 szelet kenyérrel 8-9 óra között. Este 6-7 óra között van az ebéd, ami vacsora is egyben s ez rendszerint szendvics, tej, tea, keksz, fagylalt vagy különböző édességek.” Havi $5 zsebpénzt kap, hogy munka után járhasson. De a várostól 10-12 mérföld távol­ságra lakik s egyszeri busz költség közel egy dollár. Hol van még a cigaretta és a postabélyeg? Unokatestvére1 elment idénymunkára egy farmra, mire az állam levette róla a kezét s most a legnagyobb kétségbeeséssel tekint a jövő elé. Ha hall­gatom a holnapra vonatkozó tervét — megborzongok és a hideg fut végig a hátamon. Négyen vannak magyarok: ko­vács, Diesel-technikus, bányász és segédmunkás. Segítsenek rajtuk! Ismerjük a munkakeresésnek és a beszélni nem tu­dásnak ezeket az első súlyos heteit és hónapjait. Mi is érez­tük csapásait. De bizalommal, kitartással és szorgalommal rövidesen minden jóra fordul. A szabad sajtó az emberi alkotás legnagyobb fegyvere. A Kanadai Magyarság a világ egyetlen szabadelvű, pártokon felülálló magyar lapja. Ha támogatod a saját jövődet építed vele. A SZUVERÉNITÁS LÉNYEGÉRŐL tartott érdekes előadást Washingtonban Charles Hendel professzor, a filozófia tanára a Yale-egyetemen. Kifejtette, hogy a szuveréné­­tás eszméjének mindenkor meg kell hajolnia a köztársaság eszméje előtt. Hendel elsősorban a szuezi ügyet idézte, ahol a nyugati nagyhatalmak mellőzték a törvényt és igazságot, amely a csatorna szabadságát kívánta volna, s helyette a szuverenitás úgynevezett jogán, törvényes támogatást adtak egy olyan erőszakos helyzet­nek, amely a meztelen birtoklásra, nem pedig a szerzés jogcímére volt alapítva; Hendel professzor azután példaként hivatkozott a jelenlegi magyar bábkormány úgynevezett szuverenitására, amely a nép akarata ellenére, idegen erőszak alapján uralkodik s jogait mégis elismeri a nyugat azért, mert a mostani, téves filozófia sze­rint a kormány szuverén annál az egyszerű ténynél fogva, hogy a tényleges hatalom birtokában van. A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek ol* vassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy hirdetést lapunkban. Nagyobb hirdetéseknél árajánlattal szívesen szolgálunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom