Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-11-16 / 90. szám

VII. 90. sz., 1957 november 16 4 KANADAI MAGYARSÁG e I RENDKÍVÜL I I OLCSÓ BÚTOROK KAPHATÓK! ■ I i I I I 1 Három teljes szobabútor Hálószoba, Nappali szoba, Konyha összesen 1 >58-AS ÉVJÁRATÚ TELEVÍZIÓK ÉS LEMEZJÁTSZÓK KÜLÖNLEGES ÁRAKON 24 HAVI RÉSZLETRE SPADINA FURNITURE I i $279.001 1 ■ i 51 BULWER STREET — SPADINA AVE. 177 SAROKNÁL MAGYAR GYÓGYSZERÉSZ SZENDROVITS LÁSZLÓ, WEINSTEIN GYÓGYSZERTÁRBAN Polio vaccinát, Ázsiai flu vaccinát, Vasolastint, Irgapyrint és az összes vitami- i noWat légipostán a rendelések napján, teljes garanciával adjuk fel. Minden európai és magyarországi receptet eklészítünk. Állandóan kapható Karil és az összes magyar gyógyszerek. Mielőtt feladja a gyógyszert érdek­lődjön az árak felől telefonon, vagy levélben. A város területén telefonrendelcsét díjmentesen szállítjuk házhoz. 326 COLLEGE STREET TELEFON. WA. 2-4145 V« MIDVE-BOCS” (LITTLE B AR) Rajzolta Doug Wright Közzéteszi az ön szórakozására a ODK 22A Iliit TO . , . bOW KINGSBECR BREWERY LIMITED Dau Kingsbir. Magyarok KANADA VÁROSAI X. QUEBEC Kanada legrégibb és történelmileg leg­nevezetesebb városa népességben messze elmarad a többi városok mögött. Francia-Kanada fővárosa, Quebec nevét azon félszigetről nyerte, amelyet Jacques Cartier fedezett fel 1535-ben a Szent Lő­rinc folyón, Montreáltól 180 mérföldre északkeletre. Maga a név valószínűleg indián szóból származik, amely "folyó­­szükületet" jelent. Kanada történelmének francia idősza­kában, Quebec volt minden mozgalom és megmozdulás központja. Csak Kanadának az angolok részére való végleges áten­gedése után kezdett Montreál nőni Que­bec rovására, mígnem lassan-lassan gaz­daságilag teljesen túlszárnyalta. Quebec ma mint turistaközpont és mint a kanadai francia kultúra központja is­meretes. A várost Samuié de Champlain alapította 1608-ban. Először a mai alsó város területén épített erődöt, majd né­hány évvel később, 1620-ban a fölötte levő sziklatetőn. ....Az első felfedezőket hamarosan követ­ték a telepesek. Elsőnek jöttek a misszió­­nárusok, azután a prémkereskedők, majd a felfedező-kalandorok és a katonák. A város katonai jelentősége hamarosan ki­tűnt. Sziklavára sok ostromnak és hódí­tónak dacolt. 1629-ben Quebecet először foglalták el az angolok. Három évvel később ismét francia uralom alá került. 1711-ben újra megkísérelték elfoglalását, de kudarcot vallottak. Végül is 1759-ben, miután Sir James Wolfe megverte a de Montcalm márki vezetése alatt álló francia sereget Ábrahám mezején, Quebec végleg angol kézbe került és azóta többé nem is cse­rélt gazdát. Angol Északamerikának, ahogy akkoriban Kanadát nevezték, hi­vatalos megalakulása négy évvel később történt, amidőn a franciák hivatalosan átadták birtokaikat az angoloknak, ezzel végleg megpecsételve a város sorsát. De ez nem volt az utolsó alkalom, ami­dőn Quebecet ellenség ostromolta. Az amerikai forradalom alatt, 1775-ben és 76-ban az amerikai seregek vették ost­rom alá, de bevenni nem tudták. Bár a város francia kultúrája és törté­nelme jelenti a fővonzóerőt ma is a tu­risták számára, Quebec leghíresebb lát­ványossága az angolok által épített vár. 1823-tól 32-ig épült a folyó félszigetén, 333 lábnyi magasságba emelkedő szikla tetején. Belterülete több mint 40 hold. Quebec vára az egyetlen ma is álló erőd az Északamerikai kontinensen. Amidőn 1791-ben megalakították Lo­wer Canada, Alsókanada tartományát, Quebec lett annak fővárosa. Itt székelt a kormányzó. Még most is, amidőn az ország székhelye Ottawa, a kormányzó állandó nyári lakóhelye a québeci Cita­dellában van. Kanada két tartományának 1841-ben történt egyesítése után Quebec, rövid ideig, az egész ország fővárosa volt, majd a Konfederáció megalkotása után Quebec tartománynak lett fővárosa. Ma is ott szé kel a tartományi országgyűlés, amely az ország többi tartományaitól eltérően Fel­ső- és Alsóházból áll. Gazdasági szempontból ma is a város kikötője a legfontosabb, amely már an­nakidején annyira megtetszett Cartiernak. Oly nagy, hogy szükség esetén elférne az egész kanadai hadi és kereskedelmi flot­ta. Hibája, hogy a Szent Lőrinc folyó jege majdnem hat hónapon át használhatatlan­ná teszi. Quebec városa ma három főrészből áll : az alsóváros, amely a legrégibb, a felső­város, amely újabb keletű és a külváro­sok. Hosszú történelme ellenére magának a városnak lakossága alig haladja túl a 170.000-et. Jövőjét nem igen biztosítja más, mint az a történelmi hagyomány, hogy valaha ő volt a Szent Lőrinc király­nője. AJÁNDÉKA Magyarországra KARÁCSONYRA EREDETI UJ LEHETŐSÉGEINK: Gyermekjáték csomagok vámmentesen Villamos- és rugós-meghajtásu játékok. Ötletes társasjátékok. Élethü babák. Modell-játékok. Zenei- és zenélő-játékok. Mosó- és egyéb kis-gépek, stb. Árjegyzék szerinti nagy választékban. Használtruha csomagok vámmentesen 100%-os angol gyapjúból. Kifogástalan állapotban, frissen tisztítva. Értékük többezer forint. Férfi-, női-, leányka- és kisfiú csomagok: $20.00, $25.00 és $30.00 árban. Egyéni összeállítás árjegyzék szerint. Gyógyszerkülönlegességek Svájcból, Angliából. Receptre és anélkül is, a betegség megjelölésével, minden betegségre. Légi­postával. Forintátutalás (Garanciával, Kedvezményesen $ 15.75 $ 25.00 $ 50.00 $ 125.00 500 FT 800 FT 1.675 FT 4.2S0 FT $ 250.00 $ 348.00 $ 700.00 (1.400.00 _____ 8.600 FT ______12.000 FT ............24.500 FT _......„50.000 FT ÉLELMISZER-ÉS GYÜMÖLCS-CSOMAGOK. (Vámmentesek és vámmal.) IKKA VÁMMENTES CSOMAGOK ÉS ÉPÜLETANYAGOK BEFIZETÉSI HELYE 100 FORINTOS BANKJEGYEK LEGOLCSÓBB NAPI ÁRFOLYAMON TRANS-CANADA HUNGARIAN INSTITUTE KANADAI MAGYAR INTÉZET ÁLTAL 469 PALMERSTON BLVD. TORONTO TEL.: LE. 3-5859 Intézetünk vezetője: DR. DALLOS RUDOLF volt magyar ügyvéd. EXPORT Kérje legújabb részletes árjegyzékünket! IMPORT SZABAD FÓRUM (A közvélemény hangja) E rovatban közölt írások nem feltétlenül azonosak lapunk álláspontjával. ...........................................................................................................limn.........mmmii........................................................................................ LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ Tisztelt Szerkesztőség ! Kénytelen vagyok egy pár sort írni Zvelikár Ferenc leveléről. Nem tudom elgondolni, hogy hogyan juthatott ilyen gondolat az eszébe, ilyen levelet intézni szerkesztőségünkhöz. Nem létezhet, hogy ennyi idő után nem tudott volna még önmagától is elhelyez­kedni valahol. Hiszen van annyi munkalehetőség, hogy rengeteg, csak utána kell nézni. Csak, hogy vannak olyan emberek, mint Zve­likár úr is, akik a pénzt szeretnék zsebretenni. De, hogy munka után nézzen, arra rest. Nem tudom, hogy ő járatja-e az újságot, mert hi­szen az újság is közöl elég sok munkahelyet. Az egyik lapunkban közölte a Szerkesztőség a Kanadai Magyar Farmerszövetkezetet is, ami az ősszel meg is kezdődik. Én is jelentkeztem már, csak azt vá­rom, hogy mikor értesítenek. Zvelikár Ferenc úr is elmehetett volna egész családjával, ha ő Kanadában számít letelepedni. De neki minden kérése úgy látom azon van, hogy vigyék vissza Magyarországra, ő ezt a munkahely kérdést is biztosan azért írhatta, hogy tudjon mivel kifogást adni arra, hogy ő visszakerüljön Magyarországra. Az én helyzetem is na­gyon rosszul kezdődött, de én azért nem vágyok vissza a Kádár elvtárshoz. Elég szépen közli lapunk, hogy milyen nyomor és éhség van odahaza. Én április 10-én érkeztem Kanadába és Halifaxba kerültem. És onnan egy farmer elvitt tehenekhez, abban a megegyezésben, hogy 100 dollárt fizet és teljes ellátást. Ezt tolmács útján mondták nekem. Nem akartam menni, mert a feleségemnek nem tudott munkahe­lyet biztosítani, de így gondoltam, hogy ha 100 dollárt minden hó­napban félre tudok tenni az jó. De nagyon megjártam, mert a hó­nap végén fizetésre került a sor, ideadja a számlát és le ír nekem 100 dollárt és negyven dollárt külön le ír a házért és 5 dollárt a fáért és 30 dollárt az étkezésért, a megmaradt 25 dollárt adja ide nekem. És én kezdtem neki a szótárból mutatni, hogy a tolmácsnak azt mondta, hogy 100 dollár és teljes ellátás. És azt mondja nekem, hogy a tolmács nem jól értette, mert ő úgy mondta, hogy 100 dol­lár és abból mindent le fog. így voltam én farmon 3 és fél hónapig Később a városban kerestem lakást és rá 3 napra munkahe­lyem is lett a kalapgyárban 65 centes órabérrel. És a feleségem is állásba van 80 dollárt keres egy hónapba. így most már tudok ha­za pénzt és csomagot küldeni. Már mióta uj munkahelyem van, 140 dollárt küldtem el az öreg szüleimnek és két csomagot. És mostan, ha a szövetkezet megindul, oda fogok menni. Amit már nehezen várok, mert a föld mindenem. Ezt az én sorsomat csak azért írtam, hogy ha az ember dolgoz­ni akar, talál munkahelyet. Csak vannak egyes emberek, akik mun­ka nélkül szeretnék megkeresni a dollárt. Nem mondom, én is érdeklődtem egy levelemben a szerkesz­tőségtől, de az csak addig volt, amíg meg nem rendeltem az újsá­got. Most már nincsen értelme, hogy érdeklődjek, mert érdeklődés nélkül is megír az újság mindent. Az újság nem azt a pár dollárt éri meg, amit be kell érte fizetni, hanem százszorta többet ér. Mert nagy segítséget nyújt a magyarság részére. Én is azóta vagyok föl­világosodva, amióta az újságot megrendeltem. A hazai helyzetet is azóta tudom, mert az újság a legkisebbet is közli. Boldog vagyok, hogy a messze idegenben is magyar újságot olvashatok. Most már zárom soraimat, minden esetre Zvelikár Ferenc le­vele nem megy ki az eszemből. Maradok kiváló tisztelettel: Egy hűséges olvasójuk. * * * Tisztelt Szerkesztőség ! Alulírott az alábbi kéréssel fordulok a Tisztelt Szerkesztő­séghez. Ujkanadás menekült magyarok vagyunk, mivel, hogy ideérke­­zésünk idején mindennemű munka kilátástalan volt, így hát farmon próbáltunk magunknak jövőt biztosítani egyidőre. Kimentünk egy kertész farmerhez és megbeszéltük vele a munkát és a feltételeket, azonkívül azt is, hogy kimegyünk hozzá lakni egy külön házba az ő telkén, de az a ház belülről még egy $1600-os értékű munkára várt. Ezt a munkát azonban az illető farmer nem akarta szakember­rel elvégeztetni pénzhiány miatt. Megkért minket, hogy segítsünk neki megcsinálni, előbb kész lesz és előbb kimehetünk lakni. A legnagyobb téli hidegekbe jártunk ki hozzá dolgozni három hétig. A három hét alatt meggondolta magát a farmer és azt mondta, hogy nem kellünk, a lakás már majdnem teljesen kész volt, nincsen ránk szükség, meg hasonló mellébeszélés. Mi ezért az építési munkáért nem kértünk volna semmit, ha a megállapodás szerint odamehe­tünk munkára és lakni, de mivel nem kellettünk neki így hát köve­teljük a három hét munkának a bérét, 220 óra összesen két sze­mélyre, amit nem hajlandó kifizetni. Közben három ízben elvitt bennünket havat lapátolni házak­hoz, amiért ő felvette a pénzt és nekünk semmit. Nagyon kérjük a Tisztelt Szerkesztőséget, hogy adjanak se­gítséget ebben az ügyben, mert már fordultunk ügyvédhez is és ő is elhallgatja a dolgot. Ezért húzódott ilyen későre a dolog, mert eddig az ügyvéd intézkedését vártuk. Most már nem akarjuk, hogy tovább így maradjon, szeretnénk a pénzt a munkáért megkapni. Furcsának tűnik itt Kanadában az, hogy vannak munkáltatók, akik a ledolgozott munkáért járó bért nem fizetik ki. Nem hiszem azt, hogy a kanadai állam ezt helyesnek tartja és nem Ítéli el ezen helytelen eljárást. Amennyiben segítségünkre tudnak lenni úgy kérjük Önöket értesíteni bennünket. Hazafias üdvözlettel: Horváth Imre Balogh József. TANULJUNK ANGOLUL the shoemaker (súmékör) cipész, the shorthand (shorthend) gyorsírás, to shudder (sadör) irtózni, the side (szájd) oldal, the sight (szájt) látás, to sleep (szlíp) aludni, II. és III. slept ( szlept), the son (szán) fiú-gyermek, son-in-law (szán in Iá) vő, to soak (szóuk) áztatni, felszívni, to get soaked (szóukt) átázni, the speech (szpícs) beszéd, the stay (sztéi) tartózkodás, to stay (sztéi) tartózkodni, stiff (sztif) merev, the student (sztjúdent) diák, tanuló, the sugar (sugör) cukor, the success (szakszesz) siker, I the surprise (szuprájz) bámulás, meglepetés, ito surprise (szuprájz) meglepni, to sweep (szuíp) söpörni, II. és III. swept (szuept), the sweetheart (szvíthart) kedves, szerető, j th tailor (téilör) szabó, the telephone (telefon) távbeszélő, thoroughly (tharöli) teljesen, tökéletesen, to trust in (traszt) bízni valakiben, the trust (traszt) bizalom, the typewriting (tájprájting) gépírás, the umbrella (ambrela) ernyő, the underclothes (andörklódhz) alsóruha, unfavourable (anfévörébl) alkalmatlan, kellemetlen, to wait (véit) várni, the ware-house (uérhausz) árúház, to weigh (uéi) nyomni, mérni, the wisdom (vizdöm) bölcsesség, the work (vörk) mű. 38. LECKE. My brother is not so old as my sister. Fivérem nem oly öreg, mint nővérem. My father is as old as my mother. Atyám oly öreg, mint anyám. E példákból kitűnik, hogy összehasonlításoknál as—as kötő­szót használjuk, ha az összehasonlított személyek vagy tárgyak egyenlők. Ha egyenlőségüket tagadjuk, (nem oly öreg mint) akkor not so (és nem not as) kötőszót használjuk. Ha a két összehasonlí­tott személy vagy tárgy nem egyenlő, akkor a melléknév közép­fokával és than szóval fejezzük ki a különbséget. Pld.: My father is older than my mother. Atyám öregebb anyámnál. A mennél — annál kötőszókat angulul a the — the szavak fejezik ki. The bigger a fish, the dearer its price. Mennél nagyobb a hal, an­nál drágább az ára. The greater the riches, the greater the care. A vagy— vagy kifejezés angolul így hangzik: either — or (ejdhör —or). Pld.: Either take the medicine, or you must die. Vagy vedd be az orvos­ságot, vagy meg kell halnod. I go either to Vienna or to Paris. Vagy Bécsbe, vagy Párisba megyek. A sem — sem szavak kifejezésére az angolban neither (nejdhör) — nor (nar) szolgál. I go neither to Vienna, nor to Paris. Nem megyek sem Bécsbe, sem Párisba. Neither money nor wisdom could satisfy him, Sem pénz, sem böl­­cseség nem elégíthette ki. Ne felejtsük ei, hogy either még bármelyik, egy a kettő közül jelentésben is áll. Jegyezzük meg a következő sajátos szólásokat: A. Do you like cheese ? — Szereti ön a sajtot ? B. No, I don't! = Nem, nem szeretem. A. Neither do I! = Én sem (szeretem). A. Are you hungry ? = Éhes ön ? B. Yes, I am very hungry. = Igen, nagyon éhes vagyok. A. So am I (szó em áj.) = Én is (éhes vagyok). A fenti szólásokban kérdő alakot használ az angol állító jelen­téssel, de ez kivétel. Ügyelnünk kell arra, hogy állító mondatokban mindig a rendes szórendet (és nem a kérdő szórendet) kell alkal­maznunk. Míg magyarul mondható: Azt kérdezték az emberek, hogy hová mentek ők ? — angolra nem szabad ezt így fordíta­nunk: asked people where they went; hanem: people asked where they had gone. A szórend nagyon fontos az angol nyelvben, mivel gyakran csak a szórend segítségével érthetjük meg valamely mondat helyes jelentését. Ezért tanuljuk meg, hogy az állító mondat az alannyal kezdődik, utána áll az ige és közvetlen az ige után a tárgy. A tár­gyat nem szabad az igétől más szó közbeszúrása által elválasztani. A következő példák az angol bemutatására szolgálnak: The barber cut the hair of his customer. (Alany, ige, tárgy, birto­kosjelző). The servant posted the letter. (Alany, ige, tárgy). The big boy beat the dog. (Alany, ige, tárgy). Határozók rendesen az ige előtt állnak. Semmiesetre sem sza­bad határozót az ige és tárgy közé tenni. Pld.: He throroughly swept the court yard. (Alany, határozó, ige, tárgy). Tökéletesen kiseperte az udvart. A határozót a tárgy után is tehetjük. Pld.: He swept the court yard thoroughly. (Alany, ige, tárgy, határozó).

Next

/
Oldalképek
Tartalom