Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-10-12 / 80. szám

KANADAI MAGYARSÁG 2 VII. 80. szám, 1957 október 12 (fyhUuLUht r?* u*i3<z ~ísi*(-± 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $7.50, fél évre $4.00 egyes szám ára 10 Cent. Amerikában: egész évre $8.50 fél évre $5.00 Vétaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem érzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portéköltség mellékelése esetén sem. A közlésre el­­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatéit a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. MAGYAR ANEKDOTAKINCS A HOSSZUNEVU MAGYAR A kassai német komandáns egyszer megparancsolta, hogy min­denki, aki be akar jutni a város kapuján, tartozik megmondani a nevét az őrtisztnek; ez majd aztán a komandáns döntése alá ter­jeszti : szabad-e annak az embernek bejönni Kassa városába. Hosszumezey Balázs, Zemplén vármegye alispánja érkezett egyszer Kassa kapujához. A német tiszt reáripakodott: — Hogy hívnak? — Kólcshosszumezei Hosszumezey Balázsnak ! — felelt kevé­­lyen a magyar úr. — Az ördög tanulja meg a nevedet! Az ördög mondja be a komandánsnak ! — kiáltott a német elszörnyedve. És minden teketória nélkül bebocsátotta a városba az alispánt. SZAVOJAI EUGÉN ZENTÁNÁL A zentai csata előtt, 1697 szeptember 11-ének reggelén, Szavo­­jai Eugén herceghez egy bécsi kurir érkezett, átadta neki Leopold császár egy sajátkezű levelét. A hadvezér sejtette, sőt tudta, mi van a levélben. Az irigykedő és rövideszű fő hadi tanácsosok rávették a császárt, hogy tiltsa meg Eugénnak a döntő csata vívását. A herceg nem bontotta fel a levelet, hanem riadót fuvatott s alig két óra múlva már ki volt viva a világraszóló győzelem, mely a félhold hatalmát Magyarországon végképp megtörte. Ennek utána a szavojai hős nagy nyugalommal olvasta végig a császár levelét. Bécsbe érkezve, átadta Leopoldnak a török császárság pecsét­jét, melyet az elesett nagyvezértől vettek el; de Leopold még csak egy jó szóra sem méltatta. És másnap Schlick gróf, a darabont­­testőrség kapitánya kopogtatott be hozzá, a császár nevében el­venni kardját és megtiltani neki, hogy ne távozzék Bécsből. A hős nyugodtan hallgatta a parancsolatot. — Imhol a kardom — mondta Schlick grófnak. — Még páro­log az ellenség vérétől. És vissza se kapjam, míg újra nem forgat­hatom őfelségéért. NEGYVENESZTENDŐS LEÁNNYAL Zemplén vármegyében 1705-ben pörbe fogtak egy csomó fehércselédet, azt a vádat formálván ellenük, hogy a tokaji hegyen az úgynevezett kopasz tetőre járnak az ördögökkel táncolni. Volt a gyanúsítottak között egy negyvenesztendős leány is, aki azzal védelmezte magát, hogy hazug a vád, mert ő élemedett voltánál fogva sem táncolhatott volna. A vármegye elmés nótáriusa ehhez a vallomáshoz azt a meg­jegyzést tette: "Negyven esztendős leánnyal már az ördög sem akart táncolni.'' KURUC-E VAGY LABANC ? A Rákóczi-háború alatt 1705-ben, egy lengyel ember jött Ma­gyarországra és véletlenül egy kuruc táborra bukkant. Az előőrs mindjárt kérdőre vonta : kuruc-e vagy labanc ? — Labanc vagyok, uram ! — felelt a lengyel az ő lágy nyel­vén. Mire a kurucok jól elnáspágolták. A szegény lengyel, hogy megnyerje a magyarok jóakaratát, mikor a másik táborhoz közeledett, mely a labancoké volt, már messziről kiabálta, hogy ő kuruc. A király hívei azt hitték, hogy bántani akarja őket; és ők is szörnyen eldöngették. Mikor aztán a harmadik tábornál kezdték faggatni: kuruc-e vagy labanc, azt mondta a szegény ember: — Már ne is kérdezzetek, csak üssetek ! Tiz-tizenkét kísérleti ür-gömb kerül fellövésre a világ minden országában a legközelebbi hóna­pokban. Úgy amerikai, mint brit részről számos jelző- és ür-kutató berendezés van gyártás alatt, s ezeket a legközelebbi jövőben fel fogják bocsátani. A kozmikus sugárzást, a hőmérsékletet, az elektromágneses hatásokat és a világűr számos más jelenségét fog­ják ezek a gömbök a földre visszaközvetíteni, úgy hogy néhány hó­napon belül megszokott jelenséggé fog válni a meteorszerűen ci­kázó tudományos jelzőberendezések képe. Sok szó esik arról, hogy lehet-e ezeket a gömböket katonai titkok leleplezésére, esetleg földi céloknak a világűrből való leküz­désére használni. Az eddigi jelek szerint ez nem valószínű. Olyan komoly hadijelentőségű kísérlet nincsen, amelyről az érdekelt felek a rendelkezésre álló földi eszközökkel ne szereznének tudomást. Úgy a nyugati kontinens, mint a szovjet felett amugyis állandóan működnek hírszerző készülékek. Nincs olyan atomrobbantás a vilá­gon, amelyről a lehallgatók itt is ott is ne szereznének azonnal tudo­mást. Ebből a célból nincs szükség a föld körül keringő szatellitára. Az pedig, hogy bármely ország 5—600 mérföld magasságból volna képes katonailag fenyegetni egy másikat, gyermekes félelem csupán. A mai ember szórakozása A mai ember, a mai rendes, tisztességes ember olyannyira konfliktusban van önma­gával, hogy nem is gondol szórakozásra. Lelki válsága, sok mindenféle szövevényei­vel, fokozatával s árnyalatosságával, olyan tökéletesen betölti érzéki és érzelmi hálóza­tát, hogy abból senki és semmi nem tudja ki­emelni. Csak a Jóisten tudná kiemelni. De ha például, a földiek közül, Balzachoz fordul: rögtön csalódik. Nem annyira az író­ban csalódik, aki talán múlhatatlan, mint in­kább az élményben, amit nyújt. Tudniilik élmény tekintetében a mai ember nagyon el van kényeztetve. A sorsa fordulataival s tu­lajdon körforgásával magasan felül áll min­den írói fantázián. Még a Balzac fantáziá­ján is. A maga perszonális regénye, változa­tosság és izgalom tekintetében, az úgyneve­zett imprevű s modernség tekintetében túl tesz minden Balzac-regényen. A mai ember többet élt és él és többet csalódott is és töb­bet szenvedett és főképpen máskép szenve­dett, mint ahogy azt Balzac megálmodta az ember számára, a maga száz kötetén át. A Comedie Humaine csak bizonyos klasszikus értelemben jelenti már az emberi színjáté­kot. A mai ember komédiája, nagy vonalai­ban és kis részleteiben, egész akcentusában s apró elhangzásaiban, jóval izzóbb és kese­rűbb természetű azoknak a regényes törté­neteknek érzés- és hangulatbeli tartalmánál, amivel Balzac elkábítaná és meglepné az embert. Tehát itt, ezen a ponton, a mai ember, a mai gondjaival s mai életrendszerével hasz­talan keresne szórakozást. Lelki válságának egyik igen jellegzetes szimptomája, hogy éppen attól fordul el, úgyszólván ösztönös reménytelenséggel, ami olvasmány tekinte­tében, művészi érték és igazság tekinteté­ben a legbecsesebb s legjelentősebb. Más szóval a mai embernek semmi érdek- és ér­zésbeli közössége nincsen épp azzal az íróval, aki az emberrel s az ember életével a legtöb­bet s a legbehatóbban foglalkozott. Aki ma olvas, hogy szórakozzon, úgy teszi ezt, ahogy minden egyebet tesz, az élet min­den vonatkozásában. Vagyis a legselejte­sebben. A mai ember, nagy általánosságban, úgy olvas, ahogy öltözködik. A legolcsóbban. Azt olvassa, ami épp olyan alantas, mint az a színvonal, amelyre egész emberi lénye, vigasztalanul, lesüllyedt. Minden könyvnek olyan olvasója van, amilyet megérdemel. Azonfelül, aki ma az olvasásban keres szó­rakozást, csak éppen az idejét tölti el, ahogy tudja. Régebben az ember, ha le is tette a köny­vet, amit olvasott, mégis csak tovább élte érzésben és képzeletben egy-egy regényhős, vagy hősnő életét. A mai ember a regényhő­sök életén túl, csak a tulajdon életét éli. Szá­mára, igazában, csak ez van megírva, az ő tulajdon élete! A mai ember, könyv nélkül is egy remekművet hord magában. Szórako­zásképpen nem is tehet -mást, mint hogy el­merül önmagában. Akkor aztán olyan jól szórakozik, hogy egészen oda van. Vannak, akik ilyenkor olyan jól szórakoznak, hogy utána megölik magukat. Csupa lelkesedés­ből, hogy olyan jól szórakoztak. A könyv után itt van a színház, a mai em­ber számára, Balzac után, aki semmi más, ?sak regényíró, egy regényíró, minden por­­cikájában, minden sejtjében és atomjában, itt volna Shakespeare, aki viszont csak egy drámaíró és semmi más. (Látnivaló, hogy e felületes tanulmányunkban csak a legna­gyobb s legjelentősebb tényezőkkel élünk.) Már most mit jelent Shakespeare s általában mit jelent egy drámaíró a mai ember szá­mára? Mindenki tisztába van azzal, hogy például a történelmi dráma tekintetében a mai embernek olyan tapasztalatai, izgalmai és megrázkódtatásai vannak, hogy ilyenek­ről az összes Henrikek és Richárdok még csak nem is álmodtak soha Shakespeare ösz­­szes királydrámáiban. Vájjon mit jelent, Trianon tragédiájához képest, a „Fehér és Piros Rózsák” harca? Mi az a bosorthi harc­mező Verdun-höz, Marnehoz, vagy a Kár­pátok véres szcenériájához képest? Mit je­lentenek a nevetséges királyi mohóságok az angol koronáért, egész nagy nemzetek élet­halálküzdelméhez képest, egész emberiség pusztulásához képest, összes anyagi és kul­turális javakkal? De sőt, csak a mai ember­nél maradva, egy mai rendes, tisztességes embernél, aki fárad és töpreng, és ide-oda szaladgál, hogy eltartsa a családját s a ke­nyerét megkeresse, vájjon, mit jelent egy olyan koma, mint Hamlet, egy ilyen elvisel­hetetlen sznob? A to be or not to be prob­lémáját ha nem is tudja megoldani, de min­denesetre mélyebben érzi és éli át egy dip­lomás állástalan, mint az a humoros ki­rályfi, aki azt mondja, hogy még nem volt utas, aki a halálból visszatért volna s amel­lett minden este holt apjával találkozik azon frissen és ijesztően, ahogy sírjából kiszállt... A mai embernek nincsennek ilyen ellent­mondásai önmagával. A mai ember lojális a maga szemléletében, bölcsességében, sőt -lo­gikus a maga sorsával szemben is, mikor jobbnak és szebbnek kívánja ezt a sorsot. De mi is ez a hamleti gond, töprengés és melankólia, a mai ember kétségbeeséséhez képest? Szomorú dolog konstatálni, hogy a mai embernek nincs hite csak a tulajdon va­lóságában. Nevezetesen nincs hite a költé­szetben. S ezt a legszomorubb konstatálni. A mai ember számos csalódásai között Shakespeare-ban is csalódott. Csa­lódott különösen abban, hogy szel­lemi jótevők segíthetnek rajta. Egy vers, egy rím olykor, egy-egy kis rövid történet, még fakaszthat mosolyt bizonyos ajkakon. De ez a mosoly is csak hangsúlyozza, csak fölismeri a művészi dolgok hiúságát egy egy olyan időszakban, amelyben minden szépség és álom úgyszólván beleébredt a leg rútabb valóságba. Nem mintha szépség és álom megszűntek volna ezen a világon. Csak éppen olyan messze vannak tőlünk, hogy nem tudnak megvigasztalni. Súlyos lekötöttségekkel a maga lelki vál­ságában, a mai ember, ha olvas egy köny­vet, vagy ha bemegy a színházba, sajnos, nem tud felejteni, következéskép, szóra­kozni sem. Nem is kíván szórakozni, lega­lább szellemi értelemben nem. Benső feldúlt­­ságára s érzelmi fogékonyságára inkább csak a gépies tömegmozgások, nagy lármák és szilajságok hatnak, mint amilyenek pél­dául a sportmérkőz.ések, lóversenyek és box­­meccsek izgalmai, vagy legjobb esetben egy Strauss Richárd opera. Régi tradíciók és átöröklések is izgatják olykor szórakozási kívánságait s ilyenkor ott van a kártya, mint speciális pesti búfelejtő a legkiválób­bak számára. De maga a mai élet a mai ember szá­mára valami olyasféle, hogy nem fog rajta semmi, ami kívül esik azokon a szűk hatá­rokon, amelyekbe be van ásva ez az élet. Iga­zában nem vonzza semmi a mai embert azon a reménytelen ábrándon kívül, ami az ő jobb sorsa s szebb élete volna. Ez a remény­telen ábránd a mai ember egyetlen igaz szórakozása. SZOMORY DEZSŐ OOOOQOOCOOOOOMCOOOOOCXSOOOOOrOOOaOOOOOC Fontos tudnivalók, ha vadászni megyünk Egy fiú, miközben puskával játszott, amelyről azt hitte nincs megtöltve agyon­lőtte testvéröccsét. Egy gyakorlott vadász sörétes puskájával átmászott egy kerítésen. A puska elsült és darabokra tépte gyomrát. Két fiú 22-es floberttel foglyászni ment. Egy golyó visszapattant az egyik szikláról és egyiküket a helyszínen megölte. E három halálesetnek nem kellett volna bekövetkeznie. Ennek ellenére még talán 30 hasonló eset is lesz Kanadában, mire befeje­ződik az idei vadászidény. Az első esetben az idősebb fivér fegyve­rét tisztította a hálószobában. Azt hitte üres. Nem elég egy vadászfegyver zárát vagy biztosítékát megnézni. Bele kell nézni a tölténytárba, ha meg akarunk róla győ­ződni, hogy biztosan nincs megtöltve. De , még ha meg is győződtünk arról hogy nincs benne töltény, akkor sem szabad soha egy puskát bárkire ráfogni, vagy irányába tar­tani. A második esetben a vadásznak tudnia kellett volna, hogy milyen veszélyes egy ke­rítésen töltött puskával átmászni. Vagy ki 1 kellett volna vennie a patronokat a puská­ból vagy letehette volna a földre és miután átmászott, áthúzhatta volna a kerítés alatt. De az utóbbi esetben is gondosan kellett volna ügyelnie arra hogy a puskát ne csövé­nél, hanem tusánál fogva huzza maga mellé. A harmadik esetben amely elég gyakori, különösen deer-vadászatnál, a vadász nem figyelt a háttérre, amelynek irányába lőtt. Mindenesetre tudnia kellett volna, hogy va­dásztársa hol tartózkodik. Ezenkívül nem lett volna szabad szikla irányába lőni. Soha sem lehet tudni, hogy a golyó mely irányba pattan vissza egy szikláról. Ezárt mielőtt vadászni megyünk, ismer­jük meg alaposan fegyverünket. Soha se szálljunk töltött puskával se autóba, se csó­nakba. Valószínűleg több vadászszerencsét­lenséget fog okozni az idén is az, hogy a va­dászok sörétes puskájukkal csónakuk fene­kébe lőnek, amely ennekfolytán elsüllyed. Az erdőben vadászat közben mindig visel­jünk vörös sapkát, vörös kabátot, vagy más élénkszínű ruhadarabot, nehogy vad­nak nézhessenek. Ha a vadászatnál társaink vannak, győződjünk meg mindig hollétük­ről és ügyeljünk arra, hogy ők is tudják mi hol vagyunk. Ezen elővigyázatosság által talán elriasztunk egy-két vadat, de meg­menthetjük életünket. Mindig és mindenekelőtt gondoljunk arra, hogy vadászfegyverünk gyilkos szerszám. MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Csütörtöktől, 1957 október 10-től, szerdáig október 16-ig bezárólag Kitűnő német műsor keretében Az uj osztrák zenésfilm kanadai bemutatója AN DER SCHOENEN BLAUEN DONAU ^Kedves, derűs szerelmi regény, mely Bées hangulatos keretében, a kék Dun»< vidám partján szövődik. örök romantika vadonatúj köntösben, telve szivüditőf humorral, finom szatírával, lendülettel és bájos dallamokkal. Szórakoztató maii mese a királyról és a hercegnőről, akik mint modern fiatalok harcolnak a po-. bitikai házasság ellen és ismeretlenül, egyszerű kisemberekként szeretnek^ egymásba. ► Főszereplők: HARDY KRUEGER, NICOIE BESNARD, PAUL HOERBIGER, SUSC NICOLETTI, HUBERT VON MEYERNIK, RUDOLF CARL és sokan mások A gyönyörű szinesfilm : GRUEN IST DIE HEIDE Hangulatos tájak. Kedves dallamok. Romantika. Derű. Humor. Látványos tömegjelenetek. r Főszereplők: SONJA ZIEMANN, RUDOLF PRACK, MARIA HOLST, WILLY * FRITSCH, HANS STUEWE és a vidám trió: HANS RICHTER, KURT REIMANN, LUDWIG SCHMITZ. Kisérőmüsorban a legújabb német híradó: BLICK IN DIE WELT s Naponta este 6-tól folyt. Szombaton a teljes műsor kezdete: 1.30, 5 és 9-kor. Este zárt előadás. ÉJFÉLI ELŐADÁS vasárnapról hétfőre virradó éjjel 12.05-kor (Okt. 13., 14.) fHétfőn október 14-én (Thanksgiving Day) előadások kezdete 4.45 és 9-kor. MELODY THEATRE MONTREAL [SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok.) BE. 0050s Péntektől, 1957 október 11-től csütörtökig, október 17-ig bezárólag A nagyszerű zenésfilm montreáli bemutatója : KAISERWALZER ► A hajdani Bécs, a schoenbrunni kastély és Bad Ischl-beli nyaraló császárig ^fénye, vidáman zajló élete. Régi jó idők kedélye és hangulata, mikor még < a szépséges fiatal Erzsébet királyné is tánolt és mosolygott. Szerelem, román-, ^tika, humor, derű, lendület. Vérpezsdítő csárdás, andalitó keringők, remek ^ muzsika. Elragadó tájak, látványos ballet és tömegjelentek. Főszereplők: MARIA HOLST mint Erzsébet királyné, WINNIE MARKUS, ► RUDOLF PRACK, ANGELIKA HAUFF, GUNTHER PHILIPP, HANS HOLT, OSKAR< SIMA és sokan mások. Második film: DER ERSTE KUSS Angol feliratokkal. ^Salzburg és környékének elragadó képei, kedélyes hangulata. Az első sze­relem szívüdítően romantikus, vidám története. Humor. Muzsika. Főszereplők: az ikernővérek ISA és JUTTA GUENTHER, ERICH AUER, ADRIANNE GESSNER, HANS NIELSEN és mások. ^VÁLTOZATOS KISÉRŐMUSOR. Naponta 6-tól, szombat-vasárnap 2-től folyt/ YORK THEATRE ►164 YORK ST. HAMILTON TEL.: JA. 2-0921' KÖVETKEZŐ UJ NÉMET MŰSORUNK 1957 október 14-től, hétfőtől, október 19-ig, szombatig bezárólag A kitűnő uj német film : DIE MÜCKE .Egy nem mindennapi asszony rendkívüli története. A "MÜCKE" fedőnév alatt^ működő, démoni vonzóerejü kémnő kalandos élete és drámai küzdelme két * egymással viaskodó férfi megmentése érdekében. Főszereplők: HILDE KRAHL, BERNARDO VICKI, MARGOT HIELSCHER, GUSTAV KNUTH és sokan mások. A hangulatos szerelmi regény: WENN DIE ABENDGLOCKEN LAUTEN ^Főszereplők: WILLY BIRGEL, MARIA HOLST, PAUL HOERBIGER, HANS HOLT4 és sokan mások. VÁLTOZATOS KISÉRŐMUSOR. Naponta este 6.05-től, szombaton d. u. 4.30-tól folytatólagosan. UJ RÁDIÓMŰSOR A MELODY FILMSZÍNHÁZ minden vasárnap 2.30-tól 3 óráig magyar rádióműsorral' jelentkezik az Oakville-i CHWO Rádióállomás 1250-es hullámhosszán . Hazai muzsika ! Hazai szó ! v Székrekedés ellen SZEDJEN PHILLIPS’ MILK OF MAGNESIA hashajtót. A Magnesia Tej többet használ önnek, mert több mint hashajtó. Nemcsak a székrekedést szünteti meg, de a gyomorégést is. 4 ounce 30^ 12 ounce 60^ PHILLIPS' MILK OF MAGNESIA ANTACID-LAXATIVE » 40UIt 101 CMUDICN sothomvgm ioi Gtovniurs GaPAJtbsy&f -{ym wui itfom using )— :iiü 8 1 I I N YOMDA V ALL AL ATUNK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk nyomdája meghívók, esküvői- és gyászjelentések, üzleti levelek, öpiratok, könyvek és újságok stb. kiszedését és kinyomását a IptrsTphh kivitelben, olcsó áron vállalja. T96 Dovercourt Road Telefon : LE, 6-0331

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom