Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-10-05 / 78. szám

KANADAI MAGYARSÁG 2 VII. 78. szám, 1957 október 5. KANADAI HIUÍfotH TrV? H á 996 Dovercourt Road, Toronto. Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $7.50, fél évre $4.00 egyes szám ára 10 Cent. Amarikiban: egész évre $8.50 fél évre $5.00 Vilaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem örzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portéköltség mellékelése esetén sem. A közlésre al­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. NE^ÉNDÉzYüNÍC ‘‘SZŰRÉf 1 BÁLT” MAGYAR HŐSÖK SÍRJA FELETT! Vannak emlékek, melyeket elmos az idő, elhomályosít a jelen rohanó eseménysorozata. A jelen nehézségei sokszor elfeledtetik velünk az örömünnepeket: a harcok, visszavonulás kemény viszon­tagságai közben elfeledkeztünk a nemzeti örömünnepekről, nem tartottunk tüzijátékos Szt. István napokat, sem táncolós, vidám ifjúsággal díszített március tizenötödikéket, csak éppen annyit tet­tünk meg, hogy felidéztük a nagy napok nagy embereit, néhány szóval megemlékeztünk a nap eseményeiről és megyünk tovább. Vannak ünnepek, melyek teljesen megszűntek, sokan elfelej­tik őket. Alig száz év telt el a magyar történelem egyik legkiemelke­dőbb eseménye óta, s a magyarság nagyrésze' megfeledkezett róla. A magyar szabadságharc március 15-én kezdődött ugyan diadalmasan és boldog örömmámorban, de október hatodikán ün­nepeltük ennek a száz év előtti szabadságharcnak a befejezését, gyászünnepét. Mikor eltemették őseink a dicsőséget, mikor az élet megszűnt és a remény szétfoszlott, akkor is, mint tavaly a seb mé­lyen belevágott a magyar nemzet húsába, leikébe, olyannyira, hogy mikor ismét visszanyerte önállóságát a nemzet, akkor elren­delte az országgyűlés, hogy minden évben, október hatodikán gyászünnepet kell tartani, az aradi, pozsonyi és a számtalan névte­len hős áldozatának emlékére, a magyar szabadság kihunyta al­kalmával. A magyar természet és jellem egyik kifejezője a sírva-mulatás igen gyakorlati megoldás a valóban mélyen érző emberek lelki fel­indulásának lecsillapítására, mikor a valódi férfi, akinek vérzik a szive könnyes szemmel dalban keres feledést hazafias bánatára, szívfájdalmára. Vannak események azonban, melyek méltóságához nem illik a vidámság, a mulatozás, a részegség. Vannak emlékek, melyeknek tiszteletét megbecstelenítjük, majdnem olyan ez, mintha Nagypénteken ülnénk a boros kancsó mellé és vidáman megkisérelnők elfelejteni azt a végtelen áldoza­tot és szeretetet, mellyel a Megváltást végigkínlódta az Emberfia emberi teste és lelke. Ugyanilyen véleményem szerint az októberi hősök emlékét úgy megünnepelni, hogy szüreti mulatságot, vagy éppenséggel bált rendezünk ezen a napon. A múlt esztendő lerántotta a feledés homályos fátylát október hatodikáról. Még élénken égnek a sebek, rokonok, barátok, honfitársak vére, áldozató; halála, amit sínylődő népekért és nemzetekért hozott a magyar gyermekek, férfiak és asszonyok sora. Ugyanilyen áldozatot hoztak azok az asszonyok, férfiak, akik 1848 és 1849 években a magyarságért ontották vérü­ket, a szent magyar szabadság letiport, véres csonkja fölött emelt akasztófákon fejezték be dicső életüket. Október hatodika uj jelen­tőséget nyert a tavalyi harcainkban. És akkor ahelyett, hogy komoly magunkbaszállással emlékez­nénk meg a magyar sors tragikus emlékeiről, alkalmat adunk arra, hogy pellengérre állítsuk a magyar nevet. Dicső hős nagyapáknak csak ilyen unokái lettek. Még akkor is szégyenteljes ez, ha százszor is idegen földön élünk. Kanadai vezetőférfiak nem egyszer mon­dották, hogy csak azok lehetnek jó kanadaiak, akik jó magyarok. Emlékeinket, szent hőseink áldozatát ne feledjük, ne becstelenít­­sük meg. Október hatodika pedig egyetlen nagy gyászünnepünk, amit még a mai elnyomott országban is megünnepelnek, — nem kétséges, hogy a múlt év áldozataira emlékezve így kétszeres jelen­tőséget nyert ez a Nemzeti Gyász. Ne rendezzünk szüreti bált ma­gyar hősök sírja felett... (Hajó.) OKTÓBER HATODIKÁRA Fekete a föld, fekete az ég is. Csak piros rongyok lógnak a magyar és hasonló szeren­csétlen rabországok középületein, jelezve uralmát a pokol vörös csillagának. Ezt a képet mutatja ma 1957 október 6-án Magyarország . Miért, vájjon miért? — Miért kevert sarat ott az aradi Tizenhá­rom és még igen sok Tizenhárom Vére az aradi vérmezőn? — Miért húzták bitóra, -— szégyenfára, mint Krisztust a kereszt szé­gyenfájára kétezer évvel ezelőtt — itthon is azt a sok igaz magyart? Akiknek halálos bűnükül rótták fel az emberi magasrendű­séget, szabadságszeretetüket. Krisztus az egész emberiségért halt vér­tanúhalált, szégyenteljes kínhalált azokért, akiknek a lélek szabadságát hozta s ugyan­azoknak a kezétől, akiknek többet akart adni, mint amit ez a szegény anyagbasüly­­lyedt föld adhat. ■ A mindenkori magyar szabadsághősök szintén életüket adták szegény -elnyomott közösségért, amely a Nemzetet jelenti. Vé­rüket adták s ezt az életáldozattal megszen­telt vért a magyar föld porával elegyítetten széjj elhordta a szél, mint misztikus varázs­­szert, hogy a rabságban, elnyomatásban sínylődő későbbem utódok beszívják annak atomjait és megértse azt a szent, nagy áldo­zatot, melynek véghezvitelében ők is elhagy­ták nemcsak minden földi, anyagi javukat, hanem családot, feleséget, gyermeket, szü­lőt s mint vértelen áldozatokat, ezeket is magukmellé emelték még a későbbem gene­rációk szabadabb, boldogabb életéért. És mi lett ebből a véráldozattal megszen­telt szabadságunkból ? Elsőbben labanc áruláson szerzett egyes főúri nagybirtokosok gőgostorának vörös szégyenvonalát viseltük arcunkon, most pe­dig a sátán szolgái tipornak rajtunk lópa­táikkal, mint porban vonagló férgeken. Most azonban ne bántsuk ezeket a la­­bancősű főurainkat, hiszen szegények ők is velünk közös sorsra jutottak, ha ugyan még nem rosszabbra, ők sem tudták, kikkel szö­vetkeznek akkor, amikor a külföldi dinom­­dánomokért megterhelték birtokaikat, hogy aztán a nép, az istenadta nép adófilléreiből, dézsmáiból tehermentesítsék újra, vagy hagyják kiszaladni a talpuk alul. Sajnos, a régi főuraink között is akadtak, akik kö­vették ezt a rossz példamutatást, nehogy alatta maradjanak a mindenkori hatalom ár­nyékában meghúzódó, fényesebb neveket viselő, vagy hatalmasabb uradalmakkal rendelkező osztályosaiknak. Természetesen ez nem általánosítás, inkább csak a szomorú kivételeknek a megemlítése, de amely kivé­teleknek döntő szerepük van abban, hogy ide jutottunk, ahol ma állunk. Hol vagytok Ti Aradi Tizenhármak? — Nem jár vissza kóbor, nyugtot nem lelő fé­nyes szellemetek erre a pokoltanyára ma, Október Hatodikán, kísértetek óráján? — Vagy miért nem fogtátok meg a labanc ősű könnyelmű unokák kezét, amikor exet ittak a Sátán mindenkori szolgáival abból a ser­legből, amelynek fenekén őseik megszentelt vére sötétlett. Október Hatodika. — Hol vagytok Ti Aradi Tizenhármak és más sok-sokezer ti­zenhárom? Rákóczi, Kossuth katonái, a me­zítláb, fagyban harcoló életüket és vérüket ontó kurucok. Rákóczi és Kossuth megszál­lottái, majd a Későbbeniek az 1956 Október 23 Hősei ? , Óh Ti háromszor szent Véreink, Vérta­núink, Magyar Mártírjaink hol vagytok e nehéz órában ? , Kossuth Lajos íródiák Nem kell neki gyertyavilág Megírja ő a levelet A ragyogó csillag mellett Éljen a magyar szabadság Éljen a magyar. Ezekben az egyszerű szavakban, sorokban, amelyet talán népünk valamelyik fia szólal­tatott meg, benne van az akkori magyarság mindörökkön való szabadság utáni rajongó vágya, amelynek kiteljesülését ezen őseink Kossuth személyéhez kötötték. Csak azt nem tudja ma Magyarországon senki megérteni, hogy a magyar poklunk cerberusai hon­nan veszik maguknak azt a vakmerőséget, hogy egy Magyar Szabadsághős fényes ne­vét a maguk sorában, piszkában húzgálja­­nak meg. Voltak-e hibái Kossuthnak, az most nem tartozik ide. Talán az a hibája volt neki is, mely veleszületik a magyar fajtával. Tragi­kus hős volt ő is, mint azok a többiek, akik­nek életfonalát az akkori osztrák kamarilla vérszomja szakítottajneg. Talán Kossuth még sokkal szánnivalóbb, mint akik bitón, vagy puskalövéssel fejezték be életüket. Igen nagy lelkiereje lehetett, hogy bele nem őrült Nem­zete és élete nagy művének tragikus buká­sába. Emlékezzünk! — Emlékezzünk és imádkoz­zunk ma, szent Október Hatodikán. Emlékezzünk annál is inkább, mert Októ­ber Hatodika megismétlődött 1956 és 1957 vé­resen dicsőségesen megújuló napjaiban. Kü­lönben ez az Október Hatodika már tizenhar­madik éve tart. Ugyanakkor a pokol cerberu­sai ma, Október Hatodikán is szabadságról beszélnek. Beszélnek habzó szájjal, vérbeborult ‘ sze­mekkel, mert tudják, el kell jönnie annak az órának, mely megszünteti minden koncát féltő, veszett ebek garázdálkodásait. Csak­hogy mikor lesz ez ?. Az áldqzatok, vértanuk száma ma talán még több, mint 1849 Október Hatodikán és az ólomlábakon járó idő még rengeteg ártatlan ember életébe, szabadsá­gába és egészségébe kerül. Életébe s főként szabadságába. Abba a szent Szabadságba, amelyért életüket áldozták az akkori Tizen­hármak. Mégis talán még az akkori idők hó­hérjai is irgalmasabbak voltak a maguk győzelemittas bosszúhadjáratában, mert ár­tatlan áldozataikat agyonlövették, bitórahúz­­ták. Lehet, hogy meg is kínozták, de lénye­gesen gyorsabb ütemben, mint a mai hóhé­rok. Talán ők is mondták annakidején e tör­ténelmi szavakat: ^— „Lassabban Bogár!” - de nem vitték Szibériába ólombányákba 40 fokos hidegben étlen-szomjan. Bár ki tud­hatja ... ? Régen volt s ami régen volt, an­nak éleit letompítja némileg az irgalmas idő. EMESE EGYHÁZI ÉS EGYESÜLETI HÍREK Egy arkanzasi gépkocsi hátsó számtáblája fölé a tulajdonos hatalmas táblát illesztett, melyen szép ákom-bákom betűkkel oda van pingálva, hogy: „Grant, elfoglalta Richmond-ot, Ike pedig a Central Főisko­lát!” (Mint tudjuk Ike, Eisen­hower elnök beceneve.) --------------o-------------Decaturban, Illionis államban, Beggs igaz­gatót azzal vádolták, hogy két tanulót elnáspágolt. Az igaz­gató azzal védekezett, hogy figyelmeztetett mindenkit jó előre az elveiről. Irodája falán ott lóg a tábla, melyen a kö­vetkező szöveg van: „Sok gye­rek olyan mint a canoe, köny­­nyebben irányítható, ha a csapásokat a hátuljára irá­nyítjuk/*_______________ Norman Klingeisen valószínűleg félreértette a börtönigazgató szavait, aki azzal adott neki szabadságot, hogy spirituális szükségletét kielégítse. Mikor a „templom­ból” visszatért, még mindig erősen látszott rajta az ita! hatása. ' A Szovjetunió legalább 100 rakétát kíván fellőni a geofizikai év folya­mán a sztratoszférába. Egye­seket 126 mérföld magasság­ba akarják eljuttatni. CSERKÉSZ-HÍREK Rövid nyári szünet után a torontói 20. sz. Árpád Vezér cserkészcsapat 1957-58 évi munkáját szeptember 23-al meg­kezdte. A csapat munkatervében a sokféle cserkésztudomány és ügyességen kívül, magyarságnevelés, magyar földrajz, tör­ténelem, irodalom, népdalok és népitáncok szerepelnek, a ki­képzés legfontosabb anyagaként, de azért a' játékok, kirándulá­sok, versenyek, tábortüzek, stb. sem maradnak el. Az érdeklődés a cserkészet iránt Torontóban a fiatalság körében nagyon nagy. A hirtelen megnövekedett létszám miatt a csapat vezető­sége ezúton kéri az összes Torontó területén élő volt cserkész­tiszteket és vezetőket, valamint tanítókat és tanítónőket, akik a cserkészmunkába be tudnának kapcsolódni, haladéktalanul ve­gyék fel az összeköttetést Jámbor Lajos cs. t. Orsz. megbízottal, akár telefonon, RU. 1-9590, vagy személyesen az összejöve­teleken. Rendszeres heti összejövetelek helye: 423 Queen Street West, minden kedden este 7-9-ig és minden szombaton délelőtt 10-12 óráig.---------O--------­A REFORMÁTUS EGYHÁZAK ÜNNEPÉLYE KOSSUTH FALUBAN A térképen nehezen találod, de a helyrajzi térkép mutatja "KOSSUTH"-ot a Kitchener-Galt-Guelph háromszögben. Történelmi munkák feltüntetik KOSSUTH-ot, mint Waterloo County elpusztult faluját. ‘Ma már csak iskolája áll, melyet hi­vatalosan ugyan az I. sz. Waterlooi Iskolakörzet 16. sz. iskolá­jaként tartanak számon, a köznyelvben azonban a Kossuth nevet viselő "district" után, "Kossuth School"-nak neveznek. A múlt század 50-es éveiben, amikor Kossuth Lajos diadal­mas amerikai körútját járta és a Kossuth-kultusz csúcspontján volt, akkor alapították a nagy szabadsághőst tisztelő ősök Kos­suth falut. Tévednél azonban, ha magyarokat, vagy éppen a Kossuth-emigráció magyarjait keresnéd az alapító telepesek kö­zött. Nem. Kossuth falunak soha magyar lakója nem volt. Pennsylvaniai holland és német telepesek alapították s ők ne­vezték el falujukat — az alapítás éveiben oly magas fokon álló Kossuth-kultusz szellemében, —— a magyar szabadsághős után. Szép jövő lehetett a falu előtt a szorgalmas és törekvő első telepesek álmaiban. A mindössze a huszas években lebontott hotel tekintélyes méreteiből lehet erre következtetni. Talán egy másik Kitchener vagy Guelph fejlődik belőle, ha a fő útvo­nalak el nem kerülik. így azonban a már említett iskolán kívül mindössze szórványos házromok és kerti virágok a mezeiek kö­zött jelzik, itt valamikor emberi település volt. A 7-es ország­úton fekvő Schantz Station-től délre, 4 mfd-re- vagy, ha a 24-es országutról Hespeler és Guelph között mint egy félúton be­fordulsz nyugat felé s két mérföldet hajtasz, érdeklődésedre, hogy merre van Kossuth, azt a választ kapod, a második szótag hangsúlyozásával : "Yes, this is Kossuth". Kies farm-vidék közepén, a golf-pálya mellett, szép fás parkban áll az 1893-ban, terméskőből épült "Kossuth-iskola". Ma negyven gyermek látogatja, egy tanító oktatása mellett s e hetekben éppen az a törekvésük ezeknek a soha magyar tör­ténelmet nem tanult gyermekeknek, hogy megtanuljanak vala­mit Kossuth Lajosról. Az ontáriói magyar református egyházak közössége emlék­táblát helyezett el szept. 29-én d. u. 3 órakor tartott ünnepély keretében a Kossuth-iskola homlokfalán. Az emléktáblát, mely Nt. Kovács Ferenc egykori hamiltoni ref. lelkipásztor, most az angliai Londonban élő neves szobrászművész alkotása, Kossuth domborművű bronz portréja díszíti és bronzba öntve, ez a fel­irat (angolul): KOSSUTH LAJOS — 1802—1894 — a magyar szabadságharc hőse és a világ demokrácia apostola, akinek esz­ményei ihlették e község alapítóit és uj életre támadtak a je­lenleg folyó magyar szabadságharcban. A Kanadai Magyar Re­formátus Egyházak. 1957. HELYREÁLLÍTJÁK A SZOVJET EMLÉKMŰVEKET A szabadságharc napjaiban Budapest va­lamennyi szovjet emlékművét megsemmisí­tették. Eddig a főváros 32 szovjet emlékműve közül huszonhetet helyreállítottak. A rossz­emlékű parlamenternek, Steinmetz kapitány­nak vecsési szobrát Mikus szobrász most új tervek szerint készíti el. Kerényi Jenő szob­rász pedig a Budaőrsi-úton az Osztyapenko­­szobor figuráját mintázza. A gellérthegyi szovjet emlékmű katona alakját Kisfaluéi Strobl Zsigmond készítette el. A gipszmintát bronzba öntik. Kár e gyűlölt szovjet emlék­műveket a még hátralévő rövid időre helyre­állítani. i MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Hétfőtől, 1957 szept. 30-tól kezdődően szerdáig, október 9-ig bezárólag a kitűnő duplafilm-müsor: RITTMEISTER WRONSKI Angol feliratokkal. Egy híre* mesterkém tündöklése és bukisa. Megtévedt nők, mint vak eszközök, az elbűvölő vilégfi kezében. A 25 év előtti szenzációs német-lengyel kémügy^ alapján készült érdekfeszitő film. Címszereplő: WILLY BIRGEL. ►További főszereplők: IRENE VON MEYENDORFF, ILSE STEPPAT, RUDOLF < > FORSTER, ANTJE WEISSGERBER, OLGA CSEHOVA, PAUL HARTMANN stb.4 GLUECKLICHE REISE Angol feliratokkal. Vidám szerelmi bonyodalmak Eduard Kuenneke népszerű dallamaival. Főszereplők: INGE EGGER, PAUL HUBSCHMID, PAUL KLINGER és mások. VÁLTOZATOS KISERÖMUSOR. _ Következő filmbemutatónk: "AN DER SCHOENEN BLAUEN DONAU" Kisérőfilm: DER MANN MEINES LEBENS Naponta 6-tól folytatólagosan. Szombaton 1.30, 5 és 9 órakor. Szombaton este zárt előadás. MELODY THEATRE MONTREAL [SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok.) BE. 0050. Péntektől, 1957 október 4-től csütörtökig, október 10-ig bezárólag Kitűnő műsor keretében az uj német filmgyártás egyik legérdekfeszítőbb alkotása : DIE MÜCKE ►Egy nem mindennapi asszony rendkívüli története. A "MÜCKE" fedőnév alatti ^működő, démoni vonzóerejü kémnő kalandos élete és drámai küzdelme két egymással viaskodó férfi megmentése érdekében. Főszereplők: HILDE KRAHL, BERNARDO VICKI, MARGOT HIELSCHER, GUSTAV KNUTH és sokan mások. Kisérőfilm : ICH TANZE MIT DIR IN DEN HIMMEL HINEIN Angol feliratokkal. t Remekül szórakoztató zenés vígjáték telve humorral, muzsikával, látványos revü- és balletjelenetekkel. Főszereplők: HANNERL MATZ, PAUL HOERBIGER, ADRIAN HOVEN, RICHARD' ROMANOWSKI, ADRIENNE GESSNER, FRITZ IMHOFF és mások. * VÁLTOZATOS KISÉRŐMUSOR. Naponta 6-tól, szombat-vasárnap 2-től folyté YORK THEATRE *164 YORK ST. HAMILTON TEL.: JA. 2-092K Hétfőtől, 1957 szeptember 30-tól szombatig, október 5-ig bezárólag EGÉSZ HETI NÉMET MŰSOR Az izgalmasan érdekes uj film : ALIBI ’Az élet különös eseményei, melyekbe akárki közülünk maga is belebonyo-4 lódhat. Végtelenül érdekfeszítő bűnügyi történet. Rendkívüli filmélmény. ► Főszereplők: O. E. HASSE, MARTIN HELD, EVA INGEBORG SCHOLZ, HARDY^ KRUEGER és mások. Kisérőfilm : A gyönyörű szinesfilm : GRUEN IST DIE HEIDE ^Hangulatos tájak. Kedves dallamok. Romantika. Derű. Humor. Látványos tömegjelenetek. ”Főszereplők: SONJA ZIEMANN, RUDOLF PRACK, MARIA HOLST, WILLY' *FRITSCH, HANS STUEWE és a vidám trió: HANS RICHTER, KURT REIMANN, LUDWIG SCHMITZ. VÁLTOZATOS KISERÖMUSOR. Naponta este 6.05-től, szombaton d. u. 4.30-tól folytatólagosan. UJ RÁDIÓMŰSOR A MELODY FILMSZÍNHÁZ »minden vasárnap 2.30-tól 3 óráig magyar rádióműsorral^ > jelentkezik az Oakville-i CHWO Rádióállomás 1250-es^ hullámhosszán ’Hazai muzsika! Hazai szó ! ( RIO THEATRE 1660 BROADWAY E. VANCOVER B. C. 1957 október 10-, 11- és 12-én, csütörtökön, pénteken és szombaton az ALL NATIONS FILM kitűnő német műsora keretében két nagysikerű zenés film : HEIMWEH NACH DIR Angol feliratokkal. • Modern romantika. Fiatalos lendület. Szívderítő humor. Remek slágerdalok^ es dallamok. Elsőrangú sztárparádé a német film, rádió és hanglemezek ked-, venceinek közreműködésével. Főszereplők: MARGÓT HIELSCHER, PETER PASETTI, RITA PAUL, PETER ^ MOSSBACHER, RDID SCHURICKE, BULLY BUHLAN, a Berlini RIAS Tánczenekar' és sokan mások. Kisérőfilm : ROTE ROSEN, ROTE LIPPEN, ROTE WEEN ► Változatos fordulatokkal telt, érdekfeszítő szerelmi történet. Gyönyörű tájak. Kedvelt dallamok. ► Főszereplők: GARDY GRANASS, JOHN VAN DREELEN, LIL DAGOVER, stb.^ Folytatólagos esti előadások NYOMDAVÁLLALATUNK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk nyomdája meghívók, esküvői- és gyászjelentések, üzleti levelek, rophatok, könyvek és újságok stb. kiszedését és kinyomásál a legszehh kivitelben, olcsó áron vállalja. '196 Dovercourt Road Telefon : LE. 6-0331 NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSSEL A LAPOT.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom